Jézus a farizeusokkal ebédel

a) „És lőn, mikor bement Jézus egy farizeus házába szombaton kenyeret enni, azok szemmel tartották őt, és íme, egy vízkórságos ember vala előtte” (Luk. 14,1). Mily igénytelen, egyszerű s mély értelmű szó: „kenyeret enni”. Csupa fegyelem, erő s egészség. Jézusban az élet ép s egész, nincs meggyöngítve; a természet kielégíttetik, de nem gyöngül el élvezeteiben. Az emberekről pedig átlag igaz, […]

A jóhiszemű birtokos

Jóhiszemű birtokosnak azt nevezzük, aki a másét nyugodt lelkiismerettel s azzal a bár tévedésen alapuló, de biztos tudattal birtokolja, hogy ahhoz neki van joga. Amint megtudja, hogy idegen jószág van nála, ha ugyan az az elévülés folytán nem ment még át az ő tulajdonába, kötelezve van: a) visszaadni magát a dolgot vagy ami még abból birtokában van; b) a hasznot, […]

November 12. Vasárnap, Pünkösd utáni 24. vasárnap – Szent I. Márton pápa és vértanú

„Az Úr közel van. Akkor miért aggodalmaskodom? Várakozásom az ő kegyelmébe helyezem, s remélem az Úr sem késlekedik pályám véghezvitelével, bárhogyan is rendelte el azt.” (Szent I. Márton pápa) A katolikus hit igazságért kevesen szenvedtek férfiasabb bátorsággal és kitartással, mint Szent Márton pápa. Úgyszólván egész pápasága állandó martíríum volt. Két évig tartó raboskodása alatt olyan kínokat és megaláztatásokat állott ki, […]

Több út, egy cél

„És jőnek napkeletről és napnyugatról, északról és délről és letelepednek az Isten országában. És íme, az utolsók elsőkké lesznek, s az elsők utolsókká” (Luk. 13,29). a) A végcél az örök élet; a közvetlen cél, melyen itt a földön dolgozunk, a krisztusi élet. Mindnyájunknak, papoknak, világiaknak, remetéknek, katonáknak, kereskedőknek, apácáknak, hitveseknek egy a céljuk: a szép, az isteni élet. Ez iránt […]

November 11. Szombat, Szent Márton püspök és hitvalló – Szent Mennas vértanú

„Krisztus katonája vagyok!” Szent Márton püspök ma elsősorban, mint az irgalmas felebaráti szeretet megszemélyesítője él a köztudatban. Pedig ő más tekintetben is vezető egyénisége volt korának s jelentőség dolgában joggal állítható legnagyobb kortársai: Szent Atanáz, Szent Ambrus, Szent Jeromos és Szent Ágoston mellé. Csakhogy az ő nagyságának titka nem annyira szellemének mélységében vagy szárnyalásában van, mint inkább nagyszerű gyakorlati életstílusában. […]

Az Isten s az ember szerepe a bűnben

a) Mit tett velem az Isten? Szeretett… azért teremtett és külön fiává fogadott. Az Isten-fiúság a kegyelem tartalma és jellege. Valóban atyám ő: szült, nevelt, tanított s szereti vérét; hallja kiáltását; „a te testvéred vére kiáltott föl hozzám”, mondja Kainnak. Vonásait tékozló fiai is hordják, s kegyelmei s őrangyalai kísérik őket. – Igen, én is alig hogy születtem, keresztségemben Isten […]

A visszatérítés címei (gyökerei)

Kétféle címen lehetünk kötelezve visszatérítésre: ha ti. idegen jószág van nálunk, akármily módon jutottunk is annak birtokába; vagy pedig ha valakinek kárt okoztunk anélkül, hogy abból nekünk hasznunk volna. Szóval a visszatérítés kötelme támad: a) a magunknál tartott dologból; b) a károsító cselekedetből. Az a jóvátevési kötelesség, mely a károsításban való közreműködésből ered vagy az egyik vagy a másik címre […]

November 10. Péntek, Avellinói Szent András hitvalló – Szent Triton, Respicius és Nimfa vértanúk ≠

„Introibo ad altare Dei – Bemegyek az Úrnak oltárához.” „A hirtelen és készületlen haláltól ments meg, Uram, minket” András nápolyi teatínus atya hűséges kísérőjével, Jakab fráterrel misézni indult. Azzal a tüzes vággyal igyekezett most is az oltár elé, amely fölszentelése óta, több mint 60 éve hevítette reggelenként: bemutatni az újszövetség vérontás nélküli áldozatát, látni kenyér és bor színe alatt az […]

Bűnösségem

„Megjelenének pedig némelyek azon időben, hírt hozván neki ama galileabeliek felől, kiknek vérét Pilátus az ő áldozataikéval vegyítette. És felelvén, mondá nekik: Vélitek-e, hogy a galileabeliek vétkesebbek voltak minden galileabelieknél, mivel ilyeneket szenvedtek? Mondom nektek: nem; de ha bűnbánatot nem tartotok, mindnyájan hasonlóképen elvesztek” (Luk. 13,1). a) Nagy kegyelem, ha valaki mélyen érzi bűnösségét, az már szívvel lát. – Nézzünk […]