A választók kötelességei

A közjó érdeke, de újabban a legtöbb ország törvényei is az arra alkalmas polgárokat kötelezik, hogy a község s állam ügyeinek intézésében képviselőjük útján közreműködjenek. A képviselő kijelölése választás útján történik. A választójog a legszebb, de óriási felelősséggel járó kötelességet ruházza a haza polgáraira. Hiszen az Egyháznak s hazának sorsa, virágzása vagy pusztulása a polgárok által választott képviselők kezébe van […]

A katonáskodás

Mirabeau (Mirabó) gróf egyik jeles könyvében1 azon megállapodásra jut, hogy a rendezett társadalomban az első hely a vallás szolgáit illeti meg s utánuk joggal következnek a haza védelmezői. Mert, amint szépen kifejti, vallás nélkül nem szilárdultak volna meg az emberi társadalmak; katonaság nélkül pedig újra szétszóródnának. És ez csakugyan a katonaság szerepe s hivatása az államban, nem pedig, hogy szuronyaival […]

Adózás

Az állam a közköltségek viseléséről adók kivetése által gondoskodik. Némely adókat egyenesen a személyekre ró, tekintettel azok ingó vagy ingatlan vagyonára vagy jövedelmező foglalkozására; más adókkal megint a forgalmat terheli, minők a fogyasztási adók, vámok, a szorosan vett „forgalmi adó”. Némelyek szerint az örökösödési adó is ide tartozik. Az adózásra nem csupán a természetes méltányosság kötelezi az állampolgárokat, akik az […]

Az alattvalók kötelességei az államhatalom képviselőivel szemben

Az alattvalói alárendeltség törvényét, mely főképp a tiszteletet, engedelmességet és hűséget zárja magában, nemcsak a természetjog, hanem Isten kinyilatkoztatott igéje is sürgeti: „Minden lélek engedelmeskedjék a felsőbb hatalmasságoknak, mert nincs hatalmasság, hanem csak Istentől…” (Róm 13,1) 1. A tisztelet, amellyel az Istentől származó méltóságnak tartozunk, megköveteli, hogy az államfőt rangjának megfelelőn nagyra becsüljük. E tisztelet arányosan azokat is megilleti, akik […]

A képviselők

Az államhatalom tekintélyes része, főleg napjainkban, az ország- vagy nemzetgyűlési képviselők kezébe van letéve. Az ő határozataik emelkednek törvényerőre s a haza legfontosabb ügyeiben az ő szavuk dönt. Valóban fenséges egy tisztség ezrek és ezrek érdekeit az országházban képviselni, a reájuk lelkiismeretben is kötelező törvények megalkotásában közreműködni, de nagy felelősséggel is van egybekötve. Amint az erre alkalmas s nem akadályozott […]

Az államfő kötelességei

Ami a fej a testben, az az államfő az országban, „a legszükségesebb és leghasznosabb személyiség, akinek érdemeit semmiféle civillistával, ha még oly nagy volna is az, eléggé jutalmazni nem lehet”. (Schopenhauer.) Ugyanazt a szerepet tölti be, amelyet a kormányos a hajón. Látszólag mozdulatlan, szinte tétlen a sürgő-forgó, verítékező s izzadó hajósnép között. Munkája alig több néhány kézmozdulatnál. És mégis ő […]

Az állam eredete és hatalma

Hátra van még, hogy az államhatalom képviselőinek s az alattvalóknak jogviszonyát a IV. parancs szempontjából vázlatosan megismertessük. Azok a hajlamok s szükségletek, amelyeket a Teremtő az emberi természetbe fektetett, szükségképpen államok kialakulását eredményezik. Így kell értenünk, hogy az államok Isten akaratából léteznek. Minthogy pedig állam fej nélkül fenn nem állhat, a benne székelő állami hatalmat is feltétlenül az Istentől kell […]

Boykott

Rokonságban van a sztrájkkal az ún. boykott. Ezzel a nemzetközi szóval nevezzük azok eljárását, akik közös megállapodás szerint egyesekkel, akikkel szerződéses viszonyban nem állnak, az érintkezést és közreműködést megszakítják. Pl. többen közös akarattal elhatározzák, hogy bizonyos vállalkozóval nem szerződnek, egyes munkásokkal közösen nem dolgoznak; egyik vagy másik vendéglőbe, boltba nem járnak, stb. Ha a boykottnak méltányos okai vannak – még […]

A sztrájk

A sztrájk, a szervezett munkásoknak e leghatalmasabb fegyvere, lehet igazságos, de lehet igazságtalan is. Megengedett a sztrájk, ha nem sért meg igazságos szerződést s ha nem köt ki egyezkedésre lehetetlen, elfogadhatatlan feltételeket. Igazságtalan lehet a szerződés s így a munkást sztrájkra jogosítja, ha pl. a munkaadó a legalacsonyabb munkabért sem fizeti, vasárnap vagy ünnepen fontos ok nélkül munkára kényszerít, ha […]

A munkások kötelességei

A munkás viszont köteles a maga részéről az igazságos szerződést, amelyre szabadon lépett, becsületesen s lelkiismeretesen betartani. Vétkezik tehát s munkaadójával szemben visszatérítésre köteles, ha felvállalt munkáját rosszul vagy egyáltalán nem végzi el, ha a munkaadónak bűnös módon kárt okoz. Jelentékenyen árthatnak s a körülmények szerint súlyosan vétkezhetnek a munkások, ha a munkától közös megállapodással tartózkodnak, vagyis sztrájkolnak (strike).