A zsolozsma elvégzése előtt:
Nyisd meg, Uram, ajkaimat szent Neved dicséretére: tisztítsd meg szívemet minden hiú, perverz és idegen gondolattól; világosítsd meg értelmemet, éleszd fel érzelmeimet hogy méltón és áhítattal mondhassam el Egyházad imádságát és Isteni Fölséged méltóztasson meghallgatni engem. Krisztus a mi Urunk által. Ámen.
Uram, egységben a Te Isteni szándékaiddal ahogy itt a földön Isten dicséretét megvalósítottad, engedd hogy Egyházad imáját elmondhassam. Ámen.
VASÁRNAPI MATUTÍNUM
V. Uram, nyisd meg ajkamat.
R. Hogy dicséretedet hirdesse szavam.
V. Isten, figyelmezz az én segítségemre.
R. Uram, siess megsegíteni engem.
V. Dicsőség az Atyának, és Fiúnak és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.
Allelúia. vagy Dicséret neked, Urunk, örök dicsőség Királya.
INVITATÓRIUM
Inv. ant. Az Urat, a mi Teremtőnket, * jöjjetek, imádjuk!
94. zsoltár
Jöjjetek, örvendezzünk az Úrnak, vigadjunk a mi szabadító Istenünknek, járuljunk az ő színe elé hálaadással és zsoltárok dicséretével vigadozzunk néki; Teljes antifóna
Mert nagy Úr az Isten és nagy Király ő minden istenek fölött, mert nem űzi el az Úr az ő népét, mert kezében vannak a földnek mélységei, és a hegyeknek magasságára ő letekint; Antifóna második része
Mert övé a tenger, és ő alkotta azt, és a szárazföldet az ő keze formálta. Itt térdet hajtunk. Jöjjetek, imádjuk és boruljunk le előtte, esedezzünk az Úrnak, ki minket alkotott, mert ő a mi Urunk Istenünk, és mi az ő népe vagyunk és legelőjének nyája! Teljes antifóna
Midőn ma az ő szavát halljátok, meg ne keményítsétek szíveteket, mint a kísértés napján a pusztában, hol megkísértettek engem atyáitok, megpróbáltak engem, bár látták tetteimet! Antifóna második része
Negyven esztendeig volt bántásomra e nemzedék, és mondtam: Ezek mindenkor tévelyegnek szívükben és nem ismerték fel az én utaimat. Azért megesküdtem haragomban: Bizony nem mennek be az én nyugalmamba. Teljes antifóna
Dicsőség. Miképpen. Antifóna második része, majd a teljes
Himnusz
Éjjel serkenvén közösen virrasszunk,
Elgondolkozzunk örökös zsolozsmán,
Egyszívvel zengjünk mi Urunknak édes
Szívbeli himnuszt.
Így zsolozsmázván a kegyes Királynak
Érdemelhessünk amaz égi udvar
Népe közt osztályt, legyen így a részünk
Élet örökké.
Adja meg mindezt kegyesen minékünk
Boldog Istenség, Atya és Szülötte
És a Szentlélek, akinek dicsétől
Harsog a minden. Ámen.
Ant. 1. Boldog ember, ki az Úr törvényén elmélkedik.
1. zsoltár
Boldog ember az, ki nem járt az istentelenek tanácsa szerint,
sem a bűnösök útjára nem állt, sem a káromlóknak székébe nem ült;
Hanem az Úr törvényében van teljes akarattal, és az ő törvényén elmélkedik éjjel és nappal;
És lészen mint a fa, mely folyóvíz mellé plántáltatott, megadja gyümölcsét a maga idejében.
Levele el nem hull, és szerencsével jár mind, amit cselekszik.
Nem így a gonoszok, nem így, hanem mint a pelyva, melyet elhány a szél a föld színéről.
Azért meg nem állhatnak az istentelenek az ítéletben, sem a bűnösök az igazak gyülekezetében;
Mert ismeri az Úr az igazak útját és az istentelenek útja elvész.
Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek!
Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor és mindörökkön örökké! Ámen.
Ant. 1. Boldog ember, ki az Úr törvényén elmélkedik.
Ant. 2. Szolgáljatok az Úrnak félelemmel, és örvendezzetek néki rettegéssel!
2. zsoltár
Miért háborognak a pogányok,
s hiábavalóságokat a népek miért terveznek?
Fölkeltek a föld királyai, és a fejedelmek egybegyűltek az Úr ellen és az ő Fölkentje ellen:
Törjük szét az ő bilincsüket, és vessük el magunkról igájukat!
Aki a mennyekben lakik, nevet rajtuk, s az Úr megcsúfolja őket.
Akkor szól nékik haragjában, és indulatában szétzavarja őket.
Engem rendelt ő királlyá szent hegyén, Sionon, hogy az ő határozatát hirdessem.
Az Úr mondá nékem: Én Fiam vagy te, én ma szültelek téged.
Kérjed tőlem, és neked adom a pogányokat örökségül, és birodalmadul a földnek határait!
Kormányozod őket vasvesszővel, és mint a cserépedényt összetöröd őket!
És most, királyok, okosak legyetek, értsétek meg az intést, kik a föld bírái vagytok!
Szolgáljatok az Úrnak félelemmel, és örvendezzetek néki rettegéssel!
Fogadjátok el a fegyelmet, nehogy egyszer megharagudjék az Úr, és elvesszetek az igaz útról;
mikor hirtelen fölgerjed az ő haragja! Boldogok mindnyájan, kik őbenne bíznak.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 2. Szolgáljatok az Úrnak félelemmel, és örvendezzetek néki rettegéssel!
Ant. 3. Kelj fel, Uram, szabadíts meg, én Istenem.
3. zsoltár
Uram, mely igen megsokasodtak, akik nyomorgatnak engem,
mily sokan támadnak ellenem!
Sokan mondják énfelőlem: Nincs néki szabadulása Istenében!
Pedig Uram, te fölvettél engem, én dicsőségem, ki felmagasztalod az én fejemet.
Fennszóval az Úrhoz kiáltottam, és meghallgatott engem az ő szent hegyéről.
Én aludtam és mély álomban voltam és felkeltem, mert az Úr fölvett engem.
Nem félek a népek ezreitől, kik megkörnyékeztek engem. Kelj fel, Uram, szabadíts meg, én Istenem;
Mert te arcul verted mind, akik igaztalanul fordultak ellenem, és kitörted a bűnösök fogait!
Az Úré a szabadítás, legyen áldásod a te népeden!
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 3. Kelj fel, Uram, szabadíts meg, én Istenem.
Ant. 4. Uram, mi Urunk, mily csodálatos a te neved az egész földön!
8. zsoltár
Uram, mi Urunk, mily csodálatos a te neved az egész földön!
Mily magasztos a te dicsőséged minden egek fölött!
Kisdedek és csecsemők szája által vitted végbe a dicséretet ellenségeid miatt, hogy elhallgattasd az ellenséget és a káromlót.
Látom az eget, a te ujjaidnak alkotását, a holdat és a csillagokat, melyeket te rendeltél.
Micsoda az ember, hogy megemlékezel róla, mi az ember fia, hogy őt meglátogatod?
Csak egy kevéssel tetted őt kicsinyebbé az angyaloknál, dicsőséggel és tisztességgel koronáztad, és kezed minden művei fölé állítottad.
Mindeneket lábai alá vetettél, a juhokat és minden házi állatokat, azonfelül a mezőknek vadjait;
az égi madarakat és a tenger halait, melyek bejárják a tenger ösvényeit.
Uram, mi Urunk, mily csodálatos a te neved az egész földön!
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 4. Uram, mi Urunk, mily csodálatos a te neved az egész földön!
Ant. 5. Királyi trónusodra ülvén igazságot tettél.
9. zsoltár I.
Hálát adok neked, Uram, teljes szívemből,
hirdetem minden csodatetteidet.
Vigadok és örvendezem benned, dicséretet zengek a te nevednek, ó Fölséges;
Mert ellenségeim visszafordultak, megerőtlenültek és elpusztultak a te színed elől;
Mert végbevitted ítéletemet és ügyemet, királyi trónusodra ülvén igazságot tettél.
Megfenyítetted a pogányokat és elpusztítottad az istentelent, nevüket eltörölted örökre és mindörökkön örökké.
az ellenség elveszett, örökös sivataggá lettek a városok, miket leromboltak, emlékük is eltűnt velük együtt.
Az Úr pedig trónol örökké, elkészítette az ítélethez királyi székét;
És megítéli a földkerekséget igazságban, méltányosságban a népeket;
És menedéke lesz az Úr az elnyomottaknak, menedéke a kellő időben, a szorongatás napján;
És bízzanak benned, akik ismerik a te nevedet, mert nem hagytad el, Uram, a téged keresőket!
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 5. Királyi trónusodra ülvén igazságot tettél.
Ant. 6. Kelj fel, Uram, ne hatalmaskodjék az ember.
9. zsoltár II.
Énekeljetek az Úrnak, ki Sionban lakik hirdessétek a népek között az ő tetteit;
Mert a kiontott vért számon kérve megemlékezett róluk, nem felejtette el a szegények kiáltását!
Könyörülj rajtam, Uram, lássad, mint sanyargatnak ellenségeim, ki fölemelsz engem a halál kapuiból;
hogy hirdessem mind a te dicséretedet Sion leányának kapuiban, örvendezzenek a te szabadításodon!
Beleestek a pogányok a verembe, melyet készítettek, fennakadt lábuk a tőrben, amelyet elrejtettek.
Kinyilvánítja magát az Úr ítélet tartván, saját kezének művei által veszett el a bűnös.
Pokolba térnek a bűnösök, mind a pogányok, akik elfelejtik az Istent;
Mert nincsen elfeledve végleg a szegény, és nem lesz hiábavaló örökre a szegények várakozása.
Kelj fel, Uram, ne hatalmaskodjék az ember, állítsd ítéletre a pogányokat színed elé!
Bocsásd rájuk, Uram, a rettegést, tudják meg a népek, hogy ők csak emberek.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 6. Kelj fel, Uram, ne hatalmaskodjék az ember.
Ant. 7 Miért, Uram, miért állasz olyan távol?
9. zsoltár III.
Miért, Uram, miért állasz olyan távol? Elrejtőzöl a szükségnek és a szorongatásnak idején;
Midőn kevélykedik az istentelen, s üldözi a szegényt, hogy elfogja őt fondorlatos cseleivel;
Mert szívének kívánságaival dicsekszik a bűnös és magára mond áldást a fösvény.
Megveti gőgösen a bűnös az Urat mondván: Nem kéri számon, nincsen Isten!
Ez minden gondolata, és szerencsések útjai minden időben.
Messze vannak ítéleteid az ő arcától, és ellenségeit kicsúfolja;
És azt mondja szívében: Én meg nem ingok, baj nélkül élek nemzedékről nemzedékre.
Az ő szája átokkal van tele, csalással és álnoksággal, nyelve alatt ártás és gonoszság.
Lesben áll az utak mentén, és megöli titkon az ártatlant.
Szemei a szegényt figyelik, leselkedik a rejtekben, mint oroszlán az ő barlangjában.
Leselkedik, hogy elragadja a szegényt, elragadja a szegényt csapdájába ejtvén.
Földre lapul és ráront és hullanak a szegények az ő karjának erejétől;
És azt mondja szívében: Elfelejti az Isten, elfordítja arcát és nem látja meg sohasem.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 7. Miért, Uram, miért állasz olyan távol?
Ant. 8. Kelj föl, Uram Isten, emeld föl kezedet.
9. zsoltár IV.
Kelj föl, Uram Isten, emeld föl kezedet, ne feledkezzél el a szegényekről!
Miért veti meg a gonosztevő az Istent, miért mondja a szívében: Nem kéri számon.
De te láttad, te figyeled a rossztettet és a szenvedést, hogy kezedbe ejtsed őket.
Terád hagyatott a szegény, az árvának te lettél segítője.
Törd össze a bűnösnek és a gonosztevőnek karját, és ha keresik majd gonosz művét, nem találják.
Király az Úr örökké és minden időkre, elvesztek majd, ti pogányok, az ő földjéről.
A szegények vágyakozását meghallgattad, Uram, megerősíted szívüket és füled rájuk figyel;
hogy ítéletet tégy az árvának és a megalázottnak, hogy ne keltsen többé rettegést senki földből való ember.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 8. Kelj föl, Uram Isten, emeld föl kezedet.
Ant. 9. Igaz az Úr, és az igazságot szereti.
10. zsoltár
Az Úrban bízom, miért mondjátok hát az én lelkemnek:
Menekülj a hegyekbe mint a madár!
Mert íme, a bűnösök felvonták íjukat, a húrra helyezték nyilaikat, hogy rálőjék titkon az igazszívűekre;
Mert ha az alapok is elrontatnak, az igaz mit cselekedhet?
Az Úr az ő szent templomában, az Úr, a mennyben az ő trónja.
Az ő szemei a szegényre néznek, pillantása megvizsgálja az emberek fiait.
Az Úr megvizsgálja az igazakat és gonoszakat, s lelke gyűlöli azokat, kik a gonoszságot szeretik.
Parazsat hullat a bűnösökre, tűz és kénkő és égető szélvész az ő kelyhüknek osztályrésze;
Mert igaz az Úr és igazságot szeret, és az igazak meglátják az ő arcát.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 9. Igaz az Úr, és az igazságot szereti.
Verzikulus
V. Megemlékezem éjszaka is a te nevedről, Uram.
R. És megőrizem törvényedet.
Olvasmányok
I.
Mi Atyánk… ellenünk vétkezőknek.
V. És ne vígy minket kísértésbe,
R. De szabadíts meg a gonosztól.
Absolutio
Hallgasd meg, Urunk Jézus Krisztus, szolgáid könyörgését és irgalmazz nekünk, aki az Atyával és a Szentlélekkel élsz és uralkodol mindörökkön-örökké. Ámen.
Benedictio
V. Áldj meg minket, Uram.
R. Örökös áldásával áldjon meg minket az örökkévaló Atya. Ámen.
I. olvasmány
V. Te pedig, Uram, könyörülj rajtunk.
R. Istennek legyen hála.
Responzórium
V. Uram, ne büntess engem haragodba, és ne sújtsál engem felindulásodban könyörülj én rajtam, ó, Uram, mivel erőtlen vagyok. V. Félelem és rettegés fogott el engem, s beborított engem a sötétség. R. Könyörülj én rajtam, ó, Uram, mivel erőtlen vagyok.
II.
Benedictio
V. Áldj meg minket, Uram.
R. Isten egyszülött Fia minket megáldani és megszentelni méltóztasson. Ámen.
II. olvasmány
V. Te pedig, Uram, könyörülj rajtunk.
R. Istennek legyen hála.
Responzórium
V. Isten, ki királyi trónuson ülvén igazságot ítélsz, légy menedéke a szegényeknek a szorongatásban mert csak te figyeled a gyötrelmet, és te látod a szenvedést. V. Tereád hagyatott a szegény, az árvának te vagy segítője. R. Mert csak te figyeled a gyötrelmet, és te látod a szenvedést.
III.
Benedictio
V. Áldj meg minket, Uram.
R. Világosítsa meg érzékeinket és szívünket a Szentlélek kegyelme. Ámen.
II. olvasmány
V. Ez az Anyaszentegyház tanítása.
R. Istennek legyen hála.
Responzórium
V. Jobbomon az Úr, hogy meg ne inogjak, azért örvendezik a szívem, és ujjong az én nyelvem. V. Tarts meg engem, Uram, mert tebenned bíztam, mondám az Úrnak: én Istenem vagy te. R. Azért örvendezik a szívem, és ujjong az én nyelvem. V. Jobbomon az Úr, hogy meg ne inogjak, azért örvendezik a szívem, és ujjong az én nyelvem. R. Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek.
TE DEUM
Szent Ambrus himnusza
Téged, Isten dicsérünk, téged Úrnak ismérünk.
Téged, örök Atyaisten mind egész föld áld és tisztel.
Téged minden szép angyalok, Kerubok és Szeráfkarok.
Egek és minden hatalmak, szüntelenül magasztalnak.
Szent vagy, szent vagy, erősséges szent Isten vagy!
Nagyságoddal telve ég s föld, dicsőséged mindent bétölt.
Téged dicsér egek Ura, apostolok boldog kara.
Dicséretes nagy próféták súlyos ajka hirdet és áld.
Jeles mártírseregek magasztalnak tégedet.
Vall tégedet világszerte szent Egyházad ezerszerte.
Ó Atyánk, téged s mérhetetlen nagy Fölséged.
S azt, ki hozzánk tőled jött le Atya igaz Egyszülöttje.
És áldjuk veled Vigasztaló Szentlelkedet.
Krisztus, Isten Egyszülöttje
Király vagy te mindörökre.
Mentésünkre közénk szálltál
Szűzi méhet nem utáltál.
Halál mérgét megtiportad,
Mennyországot megnyitottad.
Isten jobbján ülsz most széket, Atyádéval egy fölséged.
Onnan leszel eljövendő, mindeneket ítélendő.
Itt letérdelünk.
Téged azért, Uram, kérünk, mi megváltónk, maradj vélünk!
Szentjeidhez végy fel égbe az örökös dicsőségbe!
Szabadítsd meg, Uram, néped, áldd meg a te örökséged!
Te kormányozd, te vigasztald mindörökké felmagasztald!
Mindennap dicsérünk téged,
Szent nevedet áldja néped.
Bűntől e nap őrizz minket és bocsásd meg vétkeinket!
Irgalmazz, Uram, irgalmazz; híveidhez légy irgalmas!
Kegyes szemed legyen rajtunk, tebenned van bizodalmunk.
Te vagy Uram, én reményem, * ne hagyj soha szégyent érnem!
VASÁRNAPI LAUDES
V. Isten, figyelmezz az én segítségemre.
R. Uram, siess megsegíteni engem.
V. Dicsőség az Atyának, és Fiúnak és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.
Allelúia. vagy Dicséret neked, Urunk, örök dicsőség Királya.
Ant. 1. Hatalomba öltözött az Úr s felövezte magát erővel, alleluja, alleluja, alleluja.
92. zsoltár
Az Úr országol, ékességbe öltözött hatalomba öltözött és erővel övezte fel magát.
Megerősítette a föld kerekségét és az meg nem inog, szilárd a te trónod kezdet óta, te vagy az Örökkévaló.
Fölemelték, Uram, a folyók, fölemelték a folyók szavukat, fölemelték a folyóvizek zúgó habjukat;
De a nagy vizek zúgásánál, a tenger hatalmas hullámainál hatalmasabb az Úr a magasságban.
Bizonyságaid hitelesek mindenek fölött, a te házadat szentség illeti, Uram, örök időkre.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 1. Hatalomba öltözött az Úr s felövezte magát erővel, alleluja, alleluja, alleluja.
Ant. 2. Dicsőség, áldás és tisztelet a trónuson ülőnek: az örökkön örökké élő Istennek.
99. zsoltár
Ujjongjatok az Úrnak, minden földek, szolgáljatok az Úrnak vigassággal!
Járuljatok az ő színe elé örvendezéssel!
Tudjátok meg, hogy az Úr az Isten, ő alkotott minket, és nem mi magunkat az ő népe vagyunk és legelőjének juhai!
Lépjetek be kapuin hálaadással, az ő csarnokaiba dicsérő énekkel, adjatok hálát neki és áldjátok az ő nevét;
Mert édes az Úr, és az ő irgalmassága örökkévaló, nemzedékről nemzedékre az ő hűsége!
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 2. Dicsőség, áldás és tisztelet a trónuson ülőnek: az örökkön örökké élő Istennek.
Ant. 3. Isten én Istenem, tehozzád ébredek virradatkor.
62. zsoltár
Isten, én Istenem, tehozzád ébredek virradatkor.
Téged szomjazik az én lelkem, utánad sóvárog az én testem a puszta és úttalan és víznélküli földön.
Így jelenek meg a szentélyben előtted, hogy lássam hatalmadat és dicsőségedet;
Mert jobb a te irgalmasságod, mint az élet, az én ajkaim dicsérnek téged.
Így áldalak téged életemben, és a te nevedben emelem föl a kezeimet.
Mint kövér és bőséges táplálékkal teljék meg az én lelkem, és vigasságos ajakkal dicsér az én szám;
Ha rólad emlékezem ágyamon, reggel is rólad gondolkodom;
Mert te lettél segítőm, és szárnyad árnyékában örvendezem.
Lelkem tehozzád ragaszkodik, a te jobbod fölvett engem.
Azok pedig hiába üldözték lelkemet, alábuknak a föld mélyébe, a kard élére jutnak, a sakálok martaléka lesznek.
A Király pedig vigadni fog az Istenben, megdicsőülnek mind, akik reá fölesküdtek, mert elnémíttatott a gonoszat szólók szája.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 3. Isten én Istenem, tehozzád ébredek virradatkor.
Ant. 4. A három ifjúnak most énekeljük himnuszát. Mit ők zengtek a tűzkemencében, áldást mondván az Úrnak.
A három fiú éneke
Áldjátok, az Úr minden teremtményei, az Urat, dicsérjétek és magasztaljátok őt mindörökké!
Áldjátok, az Úr angyalai, az Urat, áldjátok, egek, az Urat!
Áldjátok, minden egek fölötti vizek, az Urat, áldjátok, az Úr minden erői, az Urat! Áldjátok, nap és hold, az Urat, áldjátok, az ég csillagai, az Urat!
Áldjátok, minden záporeső és harmat, az Urat, áldjátok, Isten minden szelei, az Urat! Áldjátok, tűz és forróság, az Urat, áldjátok, hideg és hőség, az Urat!
Áldjátok, harmat és zúzmara, az Urat, áldjátok, fagy és hideg, az Urat!
Áldjátok, jég és hó, az Urat, áldjátok, éjek és napok, az Urat!
Áldjátok, világosság és sötétség, az Urat, áldjátok, villámok és felhők, az Urat!
Áldja a föld, az Urat, dicsérje és magasztalja őt mindörökké!
Áldjátok, hegyek és halmok, az Urat, áldjátok, a föld minden növényei, az Urat! Áldjátok, kútforrások, az Urat, áldjátok, tengerek és folyóvizek, az Urat!
Áldjátok, cethalak és minden, ami a vízben mozog, az Urat, áldjátok, az ég madarai, az Urat!
Áldjátok, vad és szelíd állatok mind, az Urat, áldjátok, emberek fiai, az Urat! Áldja Izráel az Urat, dicsérje és magasztalja őt mindörökké!
Áldjátok, az Úr papjai, az Urat, áldjátok, az Úr szolgái, az Urat!
Áldjátok, igazak lelke és szelleme, az Urat, áldjátok, szentek és alázatos szívűek, az Urat!
Áldjátok Ananiás, Azariás és Misael, az Urat, dicsérjétek és magasztaljátok őt mindörökké!
Áldjuk az Atyát és a Fiút a Szentlélekkel együtt, dicsérjük és magasztaljuk őt mindörökké!
Áldott vagy Uram, az ég erősségében, dicséretes és dicsőséges és magasztos mindörökké.
Ant. 4. A három ifjúnak most énekeljük himnuszát. Mit ők zengtek a tűzkemencében, áldást mondván az Úrnak.
Ant. 5. Szent, szent, szent az Úristen, a mindenható, aki volt, aki van, s aki eljövendő.
148. zsoltár
Dicsérjétek az Urat a mennyekben, dicsérjétek őt a magasságban!
Dicsérjétek őt, minden angyalai, dicsérjétek őt, minden seregei!
Dicsérjék őt a nap és a hold, dicsérjék őt mind a fénylő csillagok!
Dicsérjék őt az egeknek egei és minden vizek, melyek az egek fölött vannak! Dicsérjék az Úrnak nevét, mert ő parancsolt és lettek!
Elrendelte őket örökké és minden időkre, parancsot adott, mely el nem múlik. Dicsérjétek az Urat a földön ti, sárkányok és minden mélységek;
Tűz és jégeső, hó és ködök, forgószelek, kik az ő igéjét cselekszitek;
Hegyek és minden halmok, gyümölcsfák és minden cédrusok;
Ti vadak és szelíd állatok, kígyók és tollas madarak;
Földi királyok és minden népek, főemberek és minden bírái a földnek;
Ifjak és szüzek, vének és gyermekek!
Dicsérjétek az Úr nevét, mert egyedül csak az ő neve magasztos!
Dicsősége kiárad az égre és a földre, és felmagasztalta az ő népének fejét.
Dicsérő ének ez minden szentjének, a népnek, mely hozzá tartozik.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 5. Szent, szent, szent az Úristen, a mindenható, aki volt, aki van, s aki eljövendő.
Kapitulum
Január ∙ Gal 3, 27.28
Akik Krisztusban vagytok megkeresztelve, mindnyájan Krisztust öltöttétek magatokra. Azért mindnyájan egyek vagyunk Krisztus Jézusban.
Február ∙ Zsid 10,36.38
Testvérek: Ne veszítsétek el bizodalmatokat, melyre vár a nagy jutalom, mert az igaz a hitből él.
Június–Július ∙ 1Pét 5,6–7
Alázzátok meg magatokat az Istennek hatalmas keze alatt, hogy felmagasztaljon titeket a látogatásnak idején. Minden aggodalmatokat őreá vessétek, mert neki gondja van rátok.
Augusztus ∙ Péld 8,17
Én, a Bölcsesség, szeretem azokat, kik szeretnek engem, és akik virradatkor keresnek, meg is találnak. R. Istennek legyen hála!
Szeptember ∙ Ef 4,32
Legyetek egymás iránt jóságosak, könyörületesek, megbocsátván egymásnak, amit az Isten is megbocsátott nektek Krisztusban.
Október ∙ Ef 4,25
Elhagyván a hazugságot, ki-ki szóljon igazat felebarátjával, mert egymásnak tagjai vagyunk.
November ∙ Oz 2,21–22.24
Azon a napon: javára leszek, úgymond az Úr, javára leszek az egeknek, és azok javára lesznek a földnek, és a föld javára lesz a gabonának, a bornak és az olajnak, és ezek javára lesznek Izraelnek. És azt mondom a Nem-Népnek: én népem vagy te, és ő azt mondja nekem: én Istenem vagy te.
Himnusz
Az éjszakának sötétsége oszlik,
íme tünkdöklik hajnali nap fénye:
a Mindenhatót bizalommal kérjük,
S teljes erővel.
A bágyadtságot tőlünk messze űzze,
és könyörülvén egészséget adjon,
mint kegyes Atyánk, tárja föl minékünk
Mennyek országát!
Adja meg mindezt Atya, Fiú, Lélek,
Szentháromságban egylényegű Isten,
kinek visszhangzik örökké a földön
nagy dicsősége. Ámen.
Verzikulus
V. Már kora reggel rólad gondolkodom Uram!
R. Mert Te lettél az én segítőm!
Ant. Áldott az Úr, Izrael Istene.
Zakariás hálaéneke
Áldott az Úr, Izráelnek Istene, mert meglátogatta és megváltotta az ő népét;
És fölemelte nekünk az üdvösség erejét Dávidnak, az ő szolgájának házában;
Miképpen megmondotta szentjeinek ajka által, prófétái által, kik kezdettől fogva voltak;
Hogy szabadulást ad a mi ellenségeinktől, és mindazok kezéből, kik gyűlölnek minket;
Hogy irgalmasságot cselekszik atyáinkkal, és megemlékezik szent szövetségéről;
Az esküvésről, amellyel megesküdött atyánknak, Ábrahámnak, hogy megadja nékünk;
Hogy megszabadulván az ellenség kezéből félelem nélkül szolgáljunk néki;
Szentségben és igazságban az ő színe előtt életünknek minden napján;
És te, gyermek, a Magasságbelinek prófétája leszel, mert az Úr orcája előtt mégy elkészíteni az ő utait;
Hogy az üdvösség ismeretét megadjad az ő népének bűneiknek bocsánatára.
A mi Istenünk irgalmának mélységei által, mivel meglátogatott minket a magasságból támadó;
Hogy megvilágosítsa azokat, kik a sötétségben és a halál árnyékában ülnek, és lépteinket a békességnek útjára igazítsa.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. Áldott az Úr, Izrael Istene.
Könyörgés
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
V. Könyörögjünk. A napi könyörgés.
R. Ámen.
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
V. Mondjunk áldást az Úrnak.
R. Istennek legyen hála.
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából békességben nyugodjanak.
R. Ámen.
VASÁRNAPI LAUDES II.
Könyörülj rajtam, Isten, * a te nagy irgalmasságod szerint;
És a te könyörületednek sokasága szerint * töröld el az én gonoszságomat!
Moss meg engem teljességgel az én gonoszságomból, * és bűnömből tisztíts meg engem;
Mert ismerem az én gonoszságomat, * és szemem előtt van az én bűnöm mindenkor!
Ellened, csak teellened vétkeztem, * és gonoszat cselekedtem a te színed előtt;
Hogy igaznak találtassál beszédedben, * és győzedelmesnek ítéletedben;
Mert íme, már gonoszságban fogantattam, * és bűnben fogadott engem anyám.
Pedig te a szívnek igazságát szereted, * és bölcsességednek titkait kinyilatkoztattad nékem.
Hints meg engem izsóppal és megtisztulok, * moss meg engem, és a hónál fehérebb leszek!
Engedd, hogy örömet és vigasságot halljak, * hogy örvendezzenek megalázott csontjaim!
Fordítsd el orcádat bűneimtől, * és töröld el minden gonoszságomat!
Tiszta szívet teremts bennem, ó Isten, * és az igaz lelket újítsd meg bensőmben!
Ne vess el engem orcád elől, * és szent lelkedet ne vond meg tőlem!
Add vissza nekem a te üdvösségednek örömét, * és készséges lélekkel erősíts meg engem!
Hadd tanítsam meg a bűnösöket a te utaidra, * és az istentelenek majd megtérnek hozzád!
Szabadíts meg engem a vértől, Isten, én üdvösségemnek Istene, * és nyelvem magasztalni fogja igazságodat!
Uram, nyisd meg ajkamat, * és szám a te dicséretedet hirdeti;
Mert nem az áldozatban gyönyörködöl, * és hiába hozok égőáldozatot, nincsen az tetszésedre!
A töredelmes lélek az Istennek tetsző áldozat, * a megtört és alázatos szívet, ó Isten, meg nem veted.
Cselekedjél kegyesen, Uram, Sionnal jóakaratod szerint, * hogy megépüljenek Jeruzsálemnek falai!
Akkor elfogadod az igazság áldozatát, † az ajándékokat és az égőáldozatot, * akkor visznek majd oltárodra áldozati állatot.
Dicsőség. Miképpen.
Hálát adjatok az Úrnak, mert jó, * mert az ő irgalmassága örökkévaló!
Mondja most Izráel, mert jó, * mert az ő irgalmassága örökkévaló!
Mondja most Áronnak háza, * mert az ő irgalmassága örökkévaló!
Mondják most, akik az Urat félik, * mert az ő irgalmassága örökkévaló!
A szorongatásban segítségül hívtam az Urat, * meghallgatott engem az Úr és tágasságra vezetett.
Velem az Úr, azért nem félek. * Mit árthatna nékem az ember?
Velem az Úr, az én segítőm, * és én lenézek ellenségeimre.
Jobb az Úrban bizalmat tartani, * mint az emberben bizakodni.
Jobb az Úrban bizalmat tartani, * mint a fejedelmekben bizakodni.
Minden pogány népek megkörnyékeztek engem, * de az Úr nevében elvesztém őket. Körülvévén körülvettek engem, * de az Úr nevében elvesztém őket.
Körülvettek mint a méhek, † és fölgerjedtek mint a tűz a tövisben, * de az Úr nevében elvesztém őket.
Reám rohanván eltaszítottak engem, hogy elessem * de az Úr megtartott engem.
Az Úrban van az én erősségem és dicsőségem, * és üdvösségemmé lett nekem.
A vigasságnak és üdvösségnek szava * az igazaknak sátraiban:
Az Úr jobbja erőt cselekedett, † az Úr jobbja felmagasztalt engem, * az Úr jobbja erőt cselekedett.
Nem halok meg, hanem élek, * és hirdetem az Úr cselekedeteit.
Csapásaival igen megfenyített engem az Úr, * de a halálnak nem adott át engem.
Nyissátok meg nekem az igazság kapuit, † bemenvén azokon hálát adok az Úrnak, * ez az Úr kapuja, az igazak mennek be rajta!
Hálát adok néked, mert meghallgattál engem, * és üdvösségemmé lettél.
A kő, melyet megvetettek az építők, * az lett a szegletnek fejévé.
Az Úrnak műve ez, * és csodálatos a mi szemeink előtt.
Ez az a nap, melyet az Úr szerzett nekünk, * örvendezzünk és vigadjunk rajta!
Ó Uram, adj nekem segítséget, † ó Uram, adjál jó szerencsét, * áldott, aki jön az Úr nevében!
Áldást mondunk rátok az Úr házából, * az Isten az Úr és megvilágosított minket.
Tartsatok ünnepet lombos ágakkal * föl, az oltárnak magaslatáig!
Én Istenem vagy te, és hálát adok néked, * én Istenem vagy te, és magasztallak téged.
Hálát adok néked, mert meghallgattál engem, * és üdvösségemmé lettél.
Hálát adjatok az Úrnak, mert jó, * mert az ő irgalmassága örökkévaló!
Dicsőség. Miképpen.
Isten, én Istenem, * tehozzád ébredek virradatkor.
Téged szomjazik az én lelkem, † utánad sóvárog az én testem * a puszta és úttalan és víznélküli földön.
Így jelenek meg a szentélyben előtted, * hogy lássam hatalmadat és dicsőségedet;
Mert jobb a te irgalmasságod, mint az élet, * az én ajkaim dicsérnek téged.
Így áldalak téged életemben, * és a te nevedben emelem föl a kezeimet.
Mint kövér és bőséges táplálékkal teljék meg az én lelkem, * és vigasságos ajakkal dicsér az én szám;
Ha rólad emlékezem ágyamon, * reggel is rólad gondolkodom;
Mert te lettél segítőm, * és szárnyad árnyékában örvendezem.
Lelkem tehozzád ragaszkodik, * a te jobbod fölvett engem.
Azok pedig hiába üldözték lelkemet, † alábuknak a föld mélyébe, * a kard élére jutnak, a sakálok martaléka lesznek.
A Király pedig vigadni fog az Istenben, † megdicsőülnek mind, akik reá fölesküdtek, * mert elnémíttatott a gonoszat szólók szája.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 4. A három ifjúnak most énekeljük himnuszát. Mit ők zengtek a tűzkemencében, áldást mondván az Úrnak.
A három fiú éneke
Áldjátok, az Úr minden teremtményei, az Urat, * dicsérjétek és magasztaljátok őt mindörökké! Áldjátok, az Úr angyalai, az Urat, * áldjátok, egek, az Urat!
Áldjátok, minden egek fölötti vizek, az Urat, * áldjátok, az Úr minden erői, az Urat!
Áldjátok, nap és hold, az Urat, * áldjátok, az ég csillagai, az Urat!
Áldjátok, minden záporeső és harmat, az Urat, * áldjátok, Isten minden szelei, az Urat! Áldjátok, tűz és forróság, az Urat, * áldjátok, hideg és hőség, az Urat!
Áldjátok, harmat és zúzmara, az Urat, * áldjátok, fagy és hideg, az Urat!
Áldjátok, jég és hó, az Urat, * áldjátok, éjek és napok, az Urat!
Áldjátok, világosság és sötétség, az Urat, * áldjátok, villámok és felhők, az Urat!
Áldja a föld, az Urat, * dicsérje és magasztalja őt mindörökké!
Áldjátok, hegyek és halmok, az Urat, * áldjátok, a föld minden növényei, az Urat!
Áldjátok, kútforrások, az Urat, * áldjátok, tengerek és folyóvizek, az Urat!
Áldjátok, cethalak és minden, ami a vízben mozog, az Urat, * áldjátok, az ég madarai, az Urat!
Áldjátok, vad és szelíd állatok mind, az Urat, * áldjátok, emberek fiai, az Urat!
Áldja Izráel az Urat, * dicsérje és magasztalja őt mindörökké!
Áldjátok, az Úr papjai, az Urat, * áldjátok, az Úr szolgái, az Urat!
Áldjátok, igazak lelke és szelleme, az Urat, * áldjátok, szentek és alázatos szívűek, az Urat!
Áldjátok Ananiás, Azariás és Misael, az Urat, * dicsérjétek és magasztaljátok őt mindörökké!
Áldjuk az Atyát és a Fiút a Szentlélekkel együtt, * dicsérjük és magasztaljuk őt mindörökké!
Áldott vagy Uram, az ég erősségében, * dicséretes és dicsőséges és magasztos mindörökké.
Ant. 4. A három ifjúnak most énekeljük himnuszát. Mit ők zengtek a tűzkemencében, áldást mondván az Úrnak.
Dicsérjétek az Urat a mennyekben, * dicsérjétek őt a magasságban!
Dicsérjétek őt, minden angyalai, * dicsérjétek őt, minden seregei!
Dicsérjék őt a nap és a hold, * dicsérjék őt mind a fénylő csillagok!
Dicsérjék őt az egeknek egei * és minden vizek, melyek az egek fölött vannak!
Dicsérjék az Úrnak nevét, * mert ő parancsolt és lettek!
Elrendelte őket örökké és minden időkre, * parancsot adott, mely el nem múlik.
Dicsérjétek az Urat a földön * ti, sárkányok és minden mélységek;
Tűz és jégeső, hó és ködök, * forgószelek, kik az ő igéjét cselekszitek;
Hegyek és minden halmok, * gyümölcsfák és minden cédrusok;
Ti vadak és szelíd állatok, * kígyók és tollas madarak;
Földi királyok és minden népek, * főemberek és minden bírái a földnek;
Ifjak és szüzek, * vének és gyermekek!
Dicsérjétek az Úr nevét, * mert egyedül csak az ő neve magasztos!
Dicsősége kiárad az égre és a földre, * és felmagasztalta az ő népének fejét.
Dicsérő ének ez minden szentjének, * a népnek, mely hozzá tartozik.
Dicsőség. Miképpen.
VASÁRNAPI PRÍMA
V. Isten, figyelmezz az én segítségemre.
R. Uram, siess megsegíteni engem.
V. Dicsőség az Atyának, és Fiúnak és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.
Allelúia. vagy Dicséret neked, Urunk, örök dicsőség Királya.
Himnusz
Már kél a fénynek csillaga:
Esengve kérjük az Urat,
Járjon ma mindenütt velünk,
Ne rontsa ártás életünk.
Nyelvünket fogja fékre ma:
Ne szóljon rút perek szava.
Szemünket védőn óvja meg:
A hívságot ne lássa meg.
Lakjék szívünkben tisztaság,
Távozzék minden dőreség.
A testnek dölyfét törje meg
Étel- s italban hősi fék.
Hogy majd a nap, ha távozott,
S az óra újra éjt hozott,
Lemondásunk szent éneke
Legyen az Úr dicsérete.
Dicsérjük az örök Atyát,
Dicsérjük egyszülött Fiát
S a Lelket, a Vigasztalót,
Most és örök időkön át. Ámen.
Ant. Dicsérjétek az Urat, mert az ő irgalmassága örökkévaló!
117. zsoltár
Hálát adjatok az Úrnak, mert jó, mert az ő irgalmassága örökkévaló!
Mondja most Izráel, mert jó, mert az ő irgalmassága örökkévaló!
Mondja most Áronnak háza, mert az ő irgalmassága örökkévaló!
Mondják most, akik az Urat félik, mert az ő irgalmassága örökkévaló!
A szorongatásban segítségül hívtam az Urat, meghallgatott engem az Úr és tágasságra vezetett.
Velem az Úr, azért nem félek. Mit árthatna nékem az ember?
Velem az Úr, az én segítőm, és én lenézek ellenségeimre.
Jobb az Úrban bizalmat tartani, mint az emberben bizakodni.
Jobb az Úrban bizalmat tartani, mint a fejedelmekben bizakodni.
Minden pogány népek megkörnyékeztek engem, de az Úr nevében elvesztém őket. Körülvévén körülvettek engem, de az Úr nevében elvesztém őket.
Körülvettek mint a méhek, és fölgerjedtek mint a tűz a tövisben, de az Úr nevében elvesztém őket.
Reám rohanván eltaszítottak engem, hogy elessem de az Úr megtartott engem.
Az Úrban van az én erősségem és dicsőségem, és üdvösségemmé lett nekem.
A vigasságnak és üdvösségnek szava az igazaknak sátraiban:
Az Úr jobbja erőt cselekedett, az Úr jobbja felmagasztalt engem, az Úr jobbja erőt cselekedett.
Nem halok meg, hanem élek, és hirdetem az Úr cselekedeteit.
Csapásaival igen megfenyített engem az Úr, de a halálnak nem adott át engem.
Nyissátok meg nekem az igazság kapuit, bemenvén azokon hálát adok az Úrnak, ez az Úr kapuja, az igazak mennek be rajta!
Hálát adok néked, mert meghallgattál engem, és üdvösségemmé lettél.
A kő, melyet megvetettek az építők, az lett a szegletnek fejévé.
Az Úrnak műve ez, és csodálatos a mi szemeink előtt.
Ez az a nap, melyet az Úr szerzett nekünk, örvendezzünk és vigadjunk rajta!
Ó Uram, adj nekem segítséget, ó Uram, adjál jó szerencsét, áldott, aki jön az Úr nevében!
Áldást mondunk rátok az Úr házából, az Isten az Úr és megvilágosított minket.
Tartsatok ünnepet lombos ágakkal föl, az oltárnak magaslatáig!
Én Istenem vagy te, és hálát adok néked, én Istenem vagy te, és magasztallak téged.
Hálát adok néked, mert meghallgattál engem, és üdvösségemmé lettél.
Hálát adjatok az Úrnak, mert jó, mert az ő irgalmassága örökkévaló!
Dicsőség. Miképpen.
118. zsoltár I.
Boldogok, kik szeplőtelenek az ő útjukon, és az Úr törvénye szerint járnak.
Boldogok, kik az ő bizonyságaira figyelnek, teljes szívükből keresik őt;
Akik nem cselekszenek gonoszságot, hanem az ő útjaiban járnak.
Te rendelted, hogy parancsolataidat híven megőrizzük.
Bár igazíttatnának arra utaim, hogy megtartsam a te igazságaidat!
Meg nem szégyenülök akkor, ha minden parancsolatodat szemem előtt tartom.
Hálát adok néked egyenes szívvel, mert megtanultam a te igaz-voltodnak ítéleteit.
A te igazságaidat megőrizem, ne hagyj el soha engemet!
Hogyan tisztítja meg az ifjú az ő útját? A te szavaidnak megtartása által.
Én teljes szívemből kereslek téged, ne hagyj eltérni engem parancsolataidtól! Szívembe elrejtettem a te beszédedet, hogy ne vétsek ellened.
Áldott vagy, Uram, taníts meg engem a te igazságaidra!
Én ajkaimmal hirdetem a te szádnak minden ítéleteit.
Gyönyörködöm az útban, mit bizonyságaid kijelöltek nekem, jobban, mint bármi gazdagságban.
A te parancsolataidban gyakorlom magam, és vigyázom a te utaidat.
A te igazságaidon elmélkedem, el nem felejtem szavaidat.
Dicsőség. Miképpen.
118. zsoltár II.
Tégy jót a te szolgáddal, eleveníts meg engem, és megőrizem a te szavaidat!
Vedd le a homályt szememről, hogy meglássam csodálatos dolgaidat!
Jövevény vagyok én a földön, a te parancsolataidat ne rejtsd el tőlem!
Vágyva vágyik lelkem a te igazságaid után minden időben.
Megfenyíted a kevélyeket, átkozottak, akik parancsolataidtól elhajolnak.
Vedd le rólam a szégyent és a megvetést, mert a te bizonyságaidat keresem!
Főemberek ülnek össze bár és ellenem szólnak, szolgád mégis a te igazságaidban gyakorolja magát;
Mert a te bizonyságaid nekem gyönyörűségem, és igazságaid az én tanácsadóm.
A földhöz tapadott az én lelkem, eleveníts meg engem a te igéd szerint!
Az én utaimat föltártam előtted, és meghallgattál engem, taníts meg engem igazságaidra!
A te igazságaid útját értesd meg velem, és csodálatos dolgaidban gyakorolni fogom magam!
Elernyedt a lelkem kedvetlenségemben, erősíts meg engem igéd szerint!
A gonoszság útját távoztasd el tőlem, könyörületedben adj törvényt nekem!
A valóságnak útját választottam, a te ítéleteidet el nem feledtem.
A te bizonyságaidhoz ragaszkodom, Uram, ne hagyj megszégyenülni engem!
A te parancsolataid útján futok, ha kitágítod a szívemet.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. Dicsérjétek az Urat, mert az ő irgalmassága örökkévaló!
Kapitulum ∙ Tim 1,17
Az örökkévalóság láthatatlan és halhatatlan királyának, az egyedülvaló Istennek tisztesség és dicsőség örökkön örökké. Ámen.
Responzórium
V. Krisztus, az élő Istennek Fia, * irgalmazz nekünk. V. Aki az Atya jobbján ülsz. R. Irgalmazz nekünk. V. Dicsőség az Atyának, és a Fiúnak, * és a Szentléleknek. R. Krisztus, az élő Isten Fia, * irgalmazz nekünk.
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És kiáltásom jusson elődbe.
Könyörögjünk. Mindenható Isten, aki a mai napot megadtad nekünk, őrizz meg minket a te erőddel, hogy ne engedjünk a bűn kísértésének és mindig a te igazságod vezesse gondolatainkat és cselekedeteinket. A mi Urunk Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel együtt, Isten, mindörökkön-örökké.
R. Ámen.
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És kiáltásom jusson eléd.
V. Mondjunk áldást az Úrnak.
R. Istennek legyen hála.
Précesz
V. Értékes az Úr szemében.
R. Szentjei halála.
Szűz Mária és Isten minden szentje, járjatok közben érettünk az Úrnál, hogy annak segítségével boldoguljunk, aki él és uralkodik mindörökkön-örökké. R. Ámen.
V. Isten, figyelmezz az én segítségemre.
R. Uram, siess megsegíteni engem.
Háromszor ismételve.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor és mindörökkön-örökké. Ámen.
Uram, irgalmazz nekünk!
Krisztus, kegyelmezz nekünk!
Uram, irgalmazz nekünk!
Mi Atyánk…
V. És ne vígy minket kísértésbe,
R. De szabadíts meg a gonosztól.
V. Figyelj, Uram, szolgáidra és cselekedeteikre, irányítsd fiaidat.
R. Az Úr fényessége legyen felettünk és cselekedeteink felett; irányítsa minden döntésünket.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor és mindörökkön-örökké. Ámen.
Könyörögjünk.
Urunk és Istenünk, ég és föld királya, irányítsd és szenteld meg, vezesd és kormányozd szívünket és testünket, érzékeinket, beszédünket és cselekedeteinket a mai napon a te parancsaid szerint, hogy most és örökre a te segítségeddel, világ Megváltója, szabadok és épek maradhassunk. Aki élsz és uralkodol mindörökkön-örökké.
R. Ámen.
V. Áldj meg minket, Uram.
Áldás. Napjaink és cselekedeteink a te békédben teljenek el, mindenható Isten. Ámen.
Rövid olvasmány (2Tessz 3,5)
Az Úr pedig igazgassa szíveiteket Isten szeretetében és Krisztus béketűrésében.
V. Te pedig, Uram, irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.
V. Segítségünk ✠ az Úr nevében.
R. Aki az eget és földet alkotta.
V. Áldjátok.
R. Az Urat.
V. Áldjon meg minket az Úr, ✠ szabadítson meg minden gonosztól és vezessen el az örök életre. És a megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából nyugodjanak békességben.
R. Ámen.
V. Kelj fel, Uram, és segíts minket.
R. És szabadíts meg a te szent nevedért.
Uram, irgalmazz nekünk! Krisztus, kegyelmezz nekünk! Uram, irgalmazz nekünk!
Mi Atyánk… ellenünk vétkezőknek.
V. És ne vígy minket kísértésbe,
R. De szabadíts meg a gonosztól.
V. Figyelj, Uram, szolgáidra és cselekedeteikre, irányítsd fiaidat.
R. Az Úr fényessége legyen felettünk és cselekedeteink felett; irányítsa minden döntésünket.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Könyörögjünk. Urunk és Istenünk, ég és föld királya, irányítsd és szenteld meg, vezesd és kormányozd szívünket és testünket, érzékeinket, beszédünket és cselekedeteinket a mai napon a te parancsaid szerint, hogy most és örökre a te segítségeddel, világ Megváltója, szabadok és épek maradhassunk. Aki élsz és uralkodol mindörökkön-örökké.
R. Ámen.
Benedictio
V. Áldj meg minket, Uram.
R. Napjaink és cselekedeteink a te békédben teljenek el, mindenható Isten. Ámen.
Rövid olvasmány ∙ 2Tessz 3,5
Az Úr pedig igazgassa szíveiteket Isten szeretetében és Krisztus béketűrésében.
V. Te pedig, Uram, könyörülj rajtunk.
R. Istennek legyen hála.
Befejezés
V. Segítségünk † az Úr nevében.
R. Aki az eget és földet alkotta.
V. Mondjunk áldást az Úrnak.
R. Istennek legyen hála.
V. Áldjon meg minket az Úr, † szabadítson meg minden gonosztól és vezessen el az örök életre. És a megholt hívek lelkei Isten irgalmából békességben nyugodjanak.
R. Ámen.
VASÁRNAPI TERCIA
V. Isten, figyelmezz az én segítségemre.
R. Uram, siess megsegíteni engem.
V. Dicsőség az Atyának, és Fiúnak és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.
Allelúia. vagy Dicséret neked, Urunk, örök dicsőség Királya.
Himnusz
Szentlélek, kérünk, szállj közénk,
Atya s Fiúval egy való,
sietve jöjj a szíveket,
kegyelmesen betölteni.
A nyelv, az érzék, ész, erő
tenéked zengjen vallomást,
szeretet lángját add nekünk,
s áraszd másokra általunk!
Ezt teljesítse az Atya,
s vele egylényű egy Fia,
aki veled uralkodik,
ó Lélek, minden századig. Ámen.
Ant. Vezess engem, Uram, parancsaid ösvényén.
118. zsoltár III.
Adj törvényt nekem, Uram, a te igazságaid útját, és megtartom azt mindenkor!
Tégy értelmessé, hogy kutassam a te törvényedet, és megőrizzem azt teljes szívemből!
Vezess engem a te parancsolataid ösvényén, mert arra kívánkozom!
Hajtsd az én szívemet a te bizonyságaidhoz, és ne engedd hajlani telhetetlenségre!
Fordítsd el szemeimet, hogy hiábavalóságra ne nézzenek, a te utadon éltess engem!
Állítsd szolgád elé a te szavadat, hogy féljelek téged!
Vedd el a gyalázatomat, amelytől rettegek, mert ítéleteid kedvesek!
Íme, kívánkozom a te parancsolataid után, kegyes igazságodban elevenítsd meg engem!
És szálljon reám, Uram, a te irgalmasságod, a te üdvösséged, miképpen megmondottad;
És akkor megfelelek valóban az engem gyalázóknak, mert bizodalmam van a te beszédedben;
És ne vedd el soha számból az igazság igéjét, mert ítéleteidben igen bíztam;
És megőrizem törvényedet mindenkor, minden időben és örökkön örökké;
És tágas téren járok, mert a te parancsolataidat keresem;
És beszélek bizonyságaidról még királyok előtt is, és meg nem szégyenülök;
És parancsolataidon gondolkodom, mert megszerettem őket;
És kitárom kezemet parancsolataid felé, miket szeretek, és gyakorlom magam igazságaidban!
Dicsőség. Miképpen.
118. zsoltár IV.
Emlékezzél meg igédről, mit a te szolgádnak mondottál, melyben nékem reménységet adtál!
Megaláztatásomban az vigasztalt engem, hogy a te beszéded éltetett.
A kevélyek gúnyolódtak rajtam mindenfelől, de én nem hajlottam el a te törvényedtől.
Megemlékeztem a te örök ítéleteidről, Uram, és megvigasztalódtam.
Felindulás fogott el engem a bűnösök miatt, kik elhagyták törvényedet.
Énekemmé lettek a te igazságaid zarándokságomnak helyén.
Megemlékezem éjszaka is a te nevedről, Uram, és megőrizem törvényedet.
Ez adatott nékem, mert parancsolataidat követtem.
Az én osztályrészem te vagy, ó Uram, kimondtam, hogy törvényedet megőrizzem.
Könyörgök a te orcád előtt teljes szívemből, könyörülj rajtam beszéded szerint!
Meggondoltam az én utaimat, és lábaimat a te bizonyságaid felé térítem.
Kész vagyok és nem halasztom, hogy parancsolataidat teljesítsem.
A bűnösök kötelei körülfontak engem, de törvényedről én el nem feledkeztem.
Az éj közepén is felkelek neked hálát adni a te igazvoltodnak ítéleteiért.
Társa vagyok én mindazoknak, kik téged félnek, s a te parancsolataidat megőrizik.
A te irgalmasságoddal, Uram, teljes a föld, taníts engem igazságaidra!
Dicsőség. Miképpen.
118. zsoltár V.
Jót cselekedtél a te szolgáddal, Uram, a te igéd szerint.
A jóra és a fegyelemre és a tudományra taníts engem, mert hiszek a te parancsolataidnak.
Tévelyegtem én, míg meg nem aláztattam, de immár megőrizem beszédedet. Jóságos vagy te, jóvoltodban taníts engem igazságaidra.
Álnokságot gondoltak a kevélyek ellenem, én azonban követem parancsolataidat teljes szívemből.
Megalvadt mint a tej az ő szívük, én pedig a te törvényeddel gyönyörködtetem magam.
Jó nekem, hogy megaláztál engem, hogy megtanuljam igazságaidat.
Többet ér nekem a te szádnak törvénye, mint ezernyi arany és ezüst.
A te kezed teremtett és formált engem, tégy értelmessé, hogy megtanuljam parancsolataidat!
Akik félnek téged, látnak engem és örvendeznek, mert a te igéidben igen bíztam.
Megismertem, Uram, hogy méltányos a te ítéleted, és igazságosan aláztál meg engem.
Legyen a te irgalmad vigasztalásomra szolgádnak adott szavad szerint!
Szálljon reám a te könyörületességed, hogy éljek, mert a te törvényedet örömmel szemlélem!
Szégyenüljenek meg a kevélyek, kik álnokul háborgatnak engem, én pedig parancsolataidban gyakorlom magamat!
Forduljanak hozzám, akik téged félnek, és bizonyságaidat megismerték!
Legyen a szívem szeplőtelen a te igazságaidban, hogy meg ne szégyenüljek!
Dicsőség. Miképpen.
Ant. Vezess engem, Uram, parancsaid ösvényén.
Kapitulum
Január ∙ Ef 1,4
Kiválasztott minket az Isten Krisztusban a világ teremtése előtt, hogy szentek és szeplőtelenek legyünk az ő színe előtt, a szeretetben.
Február ∙ Zsid 12,14.7
Békére törekedjetek mindenkivel, és életszentségre, mely nékül Istent senki meg nem látja, mert mint a fiaknak, úgy ajánlja magát nektek az Isten.
Június–Július ∙ 1Kor 15,58
Szeretett testvéreim, legyetek állhatatosak és rendíthetetlenek, buzgólkodván mindenkor az Úrnak dolgában, hiszen tudjátok, hogy munkátok nem hiábavaló az Úrban.
Augusztus ∙ Péld 8,12
Én, a Bölcsesség, ott lakozom a helyes döntésekben, és én vagyok jelen az eszes gondolatokban.
Szeptember ∙ Sir 2,11.13
Nézzétek, fiaim, az előző nemzedéket, és vegyétek eszetekbe, hogy senki sem vallott szégyent, aki bízott az Úrban, mert kegyes és irgalmas az Isten, és megvéd mindenkit, aki őt igazságban keresi.
Október ∙ Sir 34,14–15
Becsben áll az Istent félők lelke és áldásban részesül, ha ő rájuk tekint, mert megmentőjükbe vetik ők reményüket, és Isten szeme azokon, kik szeretik őt.
November ∙ Ez 16,62.63
Megkötöm szövetségemet veled, és megtudod, hogy én vagyok az Úr, amikor majd mindent megbocsátok neked, amit elkövettél, úgymond az Úristen.
Responzórium
V. Hajtsd az én szívemet, Isten a te bizonyságaidhoz. V. Fordítsd el szemeimet, hogy hiábavalóságra ne nézzenek, a te utaidon éltess engem. R. A te bizonyságaidban. V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek. V. Hajtsd az én szívemet, Isten a te bizonyságaidhoz.
Verzikulus
V. Mondtam az Úrnak: könyörülj rajtam!
R. Gyógyítsd meg az én lelkemet, mert vétkeztem ellened.
Könyörgés
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És kiáltásom jusson eléd.
Könyörögjünk. Isten ki ebben az órában híveid szívét a Szentlélek fényével eltöltve okossá tetted: add nekünk, hogy ugyanezen Lélekben dolgainkat helyesen ítéljük meg, és az ő vigasztalásának mindenkor örvendjünk. A mi Urunk, Jézus Krisztus által.
R. Ámen.
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet. R. És az én kiáltásom jusson eléd.
V. Mondjunk áldást az Úrnak.
R. Istennek legyen hála.
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából békességben nyugodjanak.
R. Ámen.
VASÁRNAPI SZEXTA
V. Isten, figyelmezz az én segítségemre.
R. Uram, siess megsegíteni engem.
V. Dicsőség az Atyának, és Fiúnak és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.
Allelúia. vagy Dicséret neked, Urunk, örök dicsőség Királya.
Himnusz
Hatalmas Úr egy Istenünk,
dolgok rendjét, ki megszabod
a reggelt fénnyel látod el,
s tüzes nappal a délidőt.
Viszályok lángját fojtsad el,
s a szenvedélyek vad tüzét,
a testnek hozzál jó erőt,
békével áldd a szíveket.
Ezt teljesítse az Atya,
s vele egylényű egy Fia,
Aki veled uralkodik:
ó Lélek, minden századig. Ámen.
Ant. Tiéd vagyok, Uram, szabadíts meg engem.
118. zsoltár VI.
A te üdvözítésedért emésztődik a lelkem, és a te igédben igen bízom.
Szemeim a te szavadért sóvárognak mondván: Mikor vigasztalsz meg engem;
Mert mint a bőr a füstben, olyanná lettem, de a te igazságaidat el nem felejtettem?
Mily számosra méred szolgádnak napjait, mikor ítéled meg üldözőimet?
Mondtak nekem szép szavakat a hamisak, de nem olyan az, mint a te törvényed.
Minden parancsolatod igazság, igaztalanul üldöznek, segíts meg engem!
Csaknem végeztek velem e földön, de parancsolataidat én mégsem hagytam el.
Irgalmasságod szerint eleveníts meg engem, és majd megőrizem a te szádnak bizonyságait!
Mindörökké, ó Uram, megmarad a te igéd a mennyben;
Nemzedékről nemzedékre a te igazságod, megszilárdítottad a földet, és megmarad. Rendelkezésedhez igazodnak a napok, mert neked szolgálnak mindenek.
Ha törvényed nem lett volna én gyönyörűségem, megalázottságomban talán már elvesztem volna.
Soha el nem felejtem a te igazságaidat, mert azokban elevenítettél meg engem.
Tiéd vagyok én, szabadíts meg engem, mert a te igazságaidat keresem!
Vártak rám a bűnösök, hogy elvesztenének engem, de én megértettem a te bizonyságaidat.
Minden tökéletességnek látom véges voltát, de a te parancsolatod határtalan.
Dicsőség. Miképpen.
118. zsoltár VII.
Mely igen szeretem a te törvényedet, Uram, azon jár egész nap az én gondolatom! Ellenségeimnél bölcsebbé tett a te parancsolatod, mert enyém az örökké.
Minden tanítómnál okosabbá lettem, mert a te bizonyságaidban elmélkedem.
Többet értettem meg, mint a vének, mert a te parancsolataidat kutattam.
Minden gonosz úttól eltiltottam lábamat, hogy megőrizzem igéidet.
Ítéleteidtől el nem hajlottam, mert te adtad nékem a törvényt.
Mily édes ínyemnek a te szavad, méznél édesebb az ajkaimnak!
A te parancsolataidból nyertem értelmet, azért gyűlölöm a hazugságnak minden útját.
Lámpás a te igéd az én lépteimnek, ösvényeimen világosság.
Megesküdtem és állni akarom, hogy teljesítsem igazvoltodnak ítéleteit. Megaláztattam, Uram, szerfölött, eleveníts meg engem a te igéd szerint!
Az én számnak önkéntes áldozatait vedd kedvesen, Uram, és a te ítéleteidre taníts meg engem!
Kezemben van a lelkem mindenkor, de a te törvényedet el nem feledem.
A bűnösök tőrt vetettek nékem, de a te parancsolataidtól el nem tévelyedtem.
Örökségemmé lettek a te bizonyságaid mindörökre, mert bennük van az én szívemnek vigassága.
Szívemet arra hajlítottam, hogy igazságaidat megtegyem, az örökkévaló jutalomért.
Dicsőség. Miképpen.
118. zsoltár VIII.
Gyűlölöm a megosztott szívűeket, és szeretem a te törvényedet.
Te vagy nékem pajzsom s menedékem, és a te igédben igen bízom.
Távozzatok el tőlem, ti rosszakarók, én Istenem parancsolatait vizsgálom!
Végy föl engem ígéreted szerint, és akkor élek, és ne szégyeníts meg engem várakozásomban!
Segíts rajtam, és megszabadulok, és a te igazságaiddal foglalkozom mindenkor!
Elveted mindazokat, akik eltávoztak a te igazságaidtól, mert igaztalan az ő szándékuk.
Félredobod mint a salakot a földnek minden bűnösét, azért szeretem a te rendeléseidet.
Szegezd át félelmeddel az én testemet, mert megrettentem a te ítéleteidtől!
Jog és igazság szerint cselekedtem, elnyomóimnak ne adj át engem!
Légy kezes a te szolgádért, hogy el ne nyomjanak engem a kevélyek!
Szemeim sóvárognak a te szabadításodért, és igazvoltodnak megszólalásáért.
Cselekedjél szolgáddal a te irgalmasságod szerint, és a te igazságaidra taníts meg engem!
Szolgád vagyok én, adj értelmet nekem, hogy tudjam a te bizonyságaidat!
Ideje a cselekvésnek, Uram, kiforgatják a te törvényedet.
Azért a te parancsolataidat szeretem jobban az aranynál, szín-aranynál.
Azért mindenben parancsolataidhoz igazodom, és gyűlölök minden gonosz utat.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. Tiéd vagyok, Uram, szabadíts meg engem.
Kapitulum
Január ∙ Róm 13,10
A szeretet nem cselekszik rosszat a felebarátnak, a törvényeknek teljessége tehát a szeretet.
Február ∙ Kol 3,14
Mindenek fölött pedig szeretet legyen bennetek, mert az a tökéletesség köteléke, és örvendezzék szívetekben Krisztusnak békéje, melyre hivatást kaptatok egy testben, és hálaadók legyetek.
Június–Július ∙ Róm 8,18–19
Azt tartom ugyanis, hogy amiket most szenvedünk, nem mérhetők, össze a jövendő dicsőséggel, mely meg fog nyilvánulni rajtunk, mert a teremtett világ várakozása sóvárog az Isten fiainak kinyilvánulása után.
Augusztus ∙ Péld 4,20
Fiam, nyisd meg füledet igéimnek, ne távozzanak szemed elől, őrízzed őket szíved belsejében, mert életet adnak azoknak, kik reá találnak.
Szeptember ∙ 1Ján 3,21–22
Szeretteim, bizodalmunk van Istenhez, és bármit kérünk, megnyerjük tőle, mert az ő parancsait megtartjuk, és ami kedves őelőtte, azt cselekedjük.
Október ∙ Sir 34,16
Ki az Urat féli, semmitől sem retteg, és nem fél, mert az Úr az ő reménysége.
November ∙ Ez 18,30.31.32
Térjetek meg, és tartsatok bűnbánatot minden gonoszságotok fölött, szerezzetek magatoknak új szívet és új lelket, mondja az Úristen.
Responzórium (vasárnap)
V. Mindörökké, ó Urunk, megmarad a te igéd. V. Mindörökkön örökké, a te igazságod. R. Megmarad a te igéd. V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek. V. Mindörökké, ó Urunk, megmarad a te igéd.
Verzikulus
V. Az Úr énnékem pásztorom.
R. Nincsen hiányom semmiben.
Könyörgés
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
Könyörögjünk. Urunk Jézus Krisztus, aki ebben az órában a mi megváltásunkért ártatlanul a keresztfára emeltettél: engedd nekünk azt a fényességet, mely által az örök életre eljutni képesek vagyunk. Aki élsz és uralkodol mindörökkön örökké.
R. Ámen.
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
V. Mondjunk áldást az Úrnak.
R. Istennek legyen hála.
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából békességben nyugodjanak.
R. Ámen.
VASÁRNAPI NÓNA
V. Isten, figyelmezz az én segítségemre.
R. Uram, siess megsegíteni engem.
V. Dicsőség az Atyának, és Fiúnak és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.
Allelúia. vagy Dicséret neked, Urunk, örök dicsőség Királya.
Himnusz
Ki tartasz minden dolgokat,
erős Isten, nem változó,
de napvilágnak idejét
változásokkal rendező.
Oly fénylő, tiszta estet adj,
melyben az élet nem fogy el,
de szent halál jutalmaként
örök dicsőség vár reánk.
Ezt teljesítse az Atya,
s vele egylényű egy Fia,
aki veled uralkodik,
ó Lélek, minden századig.
Ant. Ragyogtasd fel arcodat a te szolgád fölött, Uram.
118. zsoltár IX.
Csodálatosak a te bizonyságaid, azért megtartja azokat a lelkem.
A te beszédeidnek feltárulása megvilágosít, és értelmet ád a kicsinyeknek.
Megnyitom a számat, hogy lélegzetet vegyek, a te parancsolataid után kívánkozom.
Tekints reám és könyörülj rajtam ítéleted szerint, mely azokat illeti, kik nevedet szeretik!
Lépéseimet igazgasd a te beszéded szerint, és ne uralkodjék rajtam semmi gonoszság!
Ments meg engem az emberek rágalmazásától, hogy a te parancsolataidat megőrizzem!
Ragyogtasd fel arcodat a te szolgád fölött, és taníts meg engem igazságaidra!
Szememből a könnyek patakként omlanak, mert nem tartják meg a te törvényedet. Igaz vagy, Uram, és igaz a te ítéleted.
Bizonyságaidat igazságban rendelted el, és igen nagy hűségben.
A buzgóság emészt el engem, mert ellenségeim elfeledték a te igéidet.
A te szavad tűzben kipróbált ige, és a te szolgád szereti azt.
Gyermek vagyok még és megvetett, de igazságaidról el nem feledkezem.
A te igazságod örökkévaló igazság, és a te törvényed valóság.
Zaklatás és szomorúság jut ki részemül, a te parancsolataidban van örömem. Egyenesek a te bizonyságaid örökké, értelmet adj nekem és élek!
Dicsőség. Miképpen.
118. zsoltár X.
Kiáltok teljes szívemből, hallgass meg engem, Uram, a te igazságaidat keresem!
Hozzád kiáltok, szabadíts meg engem, hogy parancsolataidat megőrizzem.
Megelőztem a hajnalt és már kiáltok mert a te igéidben igen bízom.
Még éji őrváltás előtt felnyitom a szemem, hogy beszédedről elmélkedjem.
Halljad meg, Uram, hangomat irgalmasságodban, és rendelésed szerint éltess engem!
Megközelítettek engem rosszakaró üldözőim, kik törvényedtől messze távoztak;
De te, Uram, itt vagy közelemben, és hűséges vagy parancsaidban.
Kezdettől fogva tudom bizonyságaidról, hogy örök időkre állítottad őket.
Lássad megalázottságomat és ragadj ki abból engem, mert törvényedről el nem feledkeztem!
Ítéld meg ügyemet és válts ki engem, a te ígéreted szerint adj életet nekem!
Távol az istentelenektől a szabadulás, mert a te igazságaidat nem keresték.
Nagy a te irgalmasságod, ó Uram, ítéleted szerint adj életet nekem!
Sokan vannak, akik üldöznek engem és háborgatnak, de a te bizonyságaidtól el nem hajlottam.
Láttam a törvényszegőket és megundorodtam, mert nem tartották meg a te beszédedet.
Lásd, Uram, mert a te parancsolataidat szeretem, irgalmasságodban adj életet nekem!
Az igazság a te igéd alapja, örökkévaló a te igazvoltodnak minden ítélete.
Dicsőség. Miképpen.
118. zsoltár XI.
A hatalmasok ok nélkül üldöznek engem, de nem fél szívem, csak a te igédtől.
Örvendezek én a te beszédeden, mint aki nagy nyereséget talált.
Gyűlölöm és utálom a gonoszságot, törvényedet pedig szeretem.
Hétszer napjában dicséretet zengek néked a te igazvoltodnak ítéleteiről.
Nagy a békességük azoknak, kik törvényedet szeretik, és semmi sincs botlásukra. Várom, Uram, a te szabadításodat, és parancsolataidat szeretem.
Megőrizte lelkem a te bizonyságaidat, és igen megszerette azokat.
Megtartottam parancsolataidat és bizonyságaidat, mert színed előtt van minden utam.
Jusson színed elé az én könyörgésem, Uram, a te igéd szerint adj értelmet nekem!
Hatoljon fel színed elé az én kérelmem, ígéreted szerint szabadíts meg engem!
Ajkaimról a dicséret éneke árad, ha igazságaidra tanítasz engem.
Nyelvem a te szavadat hirdeti, mert minden parancsolatod igazság.
Legyen a te kezed segítségemre, mert a te parancsolataidat választottam!
Vágyódtam a te üdvözítésedre, Uram, és törvényedben van az én gyönyörűségem. Él az én lelkem és dicsér téged, és a te ítéleteid megsegítenek engem.
Mint az elveszett juh eltévelyedtem, keresd meg szolgádat, mert parancsolataidról el nem feledkeztem.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. Ragyogtasd fel arcodat a te szolgád fölött, Uram.
Kapitulum
Január ∙ Róm 13,8
Ne tartozzatok senkinek semmivel, csak azzal, hogy egymást szeressétek, mert aki felebarátját szereti, betöltötte a törvényt.
Február ∙ Zsid 12,28–29
Tartsuk meg a kegyelmet, hogy általa Istennek tetsző módon szolgáljunk félelemmel és tisztelettel. Mert a mi Istenünk emésztő tűz. R. Istennek legyen hála!
Június – Július ∙ Róm 6,22
Most, miután felszabadultatok a bűn alól, és Istennek szolgái lettetek, megvan a gyümölcsötök a megszentelődésre, aminek a vége az örök élet. R. Istennek legyen hála!
Augusztus ∙ Péld 8,10
Vegyétek, az én intelmemet, és ne az ezüstöt, a tudást válasszátok inkább, mint az aranyat. R. Istennek legyen hála!
Szeptember ∙ Gal 6,2
hordozzátok egymásnak terhét, mert így teljesíteni fogjátok Krisztus törvényét. R. Istennek legyen hála!
Október ∙ Fil 1,6
Bízunk az Úr Jézus Krisztusban, hogy aki megkezdte bennetek a jó művet, teljessé is teszi azt Krisztus Jézus napjáig. R. Istennek legyen hála!
November ∙ Mik 7,18–19
Nem bocsájtja ki többé az Úristen az ő haragját, mert az irgalmasságot akarja, hozzánk tér és könyörül rajtunk, és gonoszságainkat leveszi rólunk, s a tenger mélyére veti minden bűnünket. R. Istennek legyen hála!
Responzórium
V. Kiáltok teljes szívemből, hallgass meg engem, Uram. V. A te igazságaidat keresem. R. Hallgass meg, Uram. V. Dicsőség az Atyának, és Fiúnak és Szentléleknek. V. Kiáltok teljes szívemből, hallgass meg engem, Uram.
Verzikulus
V. Az én titkonvaló bűneimtől tisztíts meg engem, Uram!
R. És a kevélységtől óvd meg a te szolgádat!
Könyörgés
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És kiáltásom jusson eléd.
Könyörögjünk. Isten, ki az elesett világot szent Fiad alázatossága által fölemelted: híveidnek örökké tartó vigasságot engedj; hogy kiket az örök kárhozat veszélyeitől megmentettél, azoknak az örökké tartó örömök élvezetét juttasd. Ugyanazon a mi Urunk, Jézus Krisztus által.
R. Ámen.
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
V. Mondjunk áldást az Úrnak.
R. Istennek legyen hála.
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából békességben nyugodjanak.
R. Ámen.
VASÁRNAPI VESPERÁS
V. Isten, figyelmezz az én segítségemre.
R. Uram, siess megsegíteni engem.
V. Dicsőség az Atyának, és Fiúnak és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.
Allelúia. vagy Dicséret neked, Urunk, örök dicsőség Királya.
Ant. 1. Ülj az én jobbomra, mondá az Úr az én Uramnak.
109. zsoltár
Mondá az Úr az én Uramnak: Ülj az én jobbomra;
Míg ellenségedet zsámollyá teszem a te lábaidnak!
A te erődnek pálcáját kibocsátja az Úr Sionból, uralkodjál a te ellenségeid közepette! Tenálad van az elsőség a te hatalmadnak napján a szentség fényében, magamból szültelek téged a hajnali csillag előtt.
Megesküdött az Úr és meg nem bánja: Pap vagy te mindörökké Melkizedek rendje szerint.
Az Úr áll a te jobbod felől, haragja napján eltapossa a királyokat.
Ítéletet tesz a nemzetek között, a holttesteket halomba gyűjti, összezúzza fejüket a széles harcmezőn.
Útja közben a patakból iszik, azért emeli magasra büszkén a fejét.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 1. Ülj az én jobbomra, mondá az Úr az én Uramnak.
Ant. 2. Erősek mind az ő végzései, szilárdan állnak minden időkre.
110. zsoltár
Hálát adok néked, Uram teljes szívemből az igazak tanácsában és gyülekezetében.
Nagyok az Úrnak művei, ismerjék meg őket mind, akik szeretik.
Fönség és ékesség az ő művében, és igazsága megmarad örökkön örökké.
Emlékezetet szerzett csodatetteinek az irgalmas és könyörülő Isten, eledelt adott az őt félőknek.
Megemlékezik az ő szövetségéről örökké cselekedeteinek erősségét hirdeti az ő népének;
Hogy nekik adja a hitetlenek örökrészét, az ő kezének műve igazmondás és igaz ítélet.
Erősek mind az ő végzései, szilárdan állnak minden időkre, hűségben és igazságban hajtja végre őket.
Váltságot küldött az ő népének, megparancsolta örökké az ő szövetségét.
Szent és rettenetes az ő neve, a bölcsesség kezdete az Úr félelme.
Jól gondolkodnak mind, akik eszerint cselekednek, az ő dicsérete pedig megmarad örökkön örökké.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 2. Erősek mind az ő végzései, szilárdan állnak minden időkre.
Ant. 3. Boldog ember, ki az Úr parancsát kedveli.
111. zsoltár
Boldog ember az, ki az Urat féli, az ő parancsolatait igen kedveli.
Hatalmas lészen magva a földön, az igazak nemzetsége megáldatik.
Dicsőség és gazdagság az ő házában, és az ő igazsága megmarad örökkön örökké.
az igazaknak a sötétségben világosság támad, ő az irgalmas, könyörülő és igaz.
Jól lészen annak, ki könyörül és szívesen ád, az ő dolgait igazul rendezi, meg nem inog az mindörökké.
Örök emlékezetben lészen az igaz, nem fél a gonoszhír-hallástól.
Erős a szíve, mivelhogy az Úrban bízik, bátor az ő szíve, azért nem retteg, mígnem meglátja ellenségeinek bukását.
Osztogat, adakozik a szegényeknek, az ő igazsága megmarad örökkön örökké, fölemeltetik a feje dicsőséggel.
A bűnös látja ezt és harag fogja el, fogait csikorgatja és irigységben emészti magát, a gonoszok kívánsága semmivé leszen.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 3. Boldog ember, ki az Úr parancsát kedveli.
Ant. 4. Legyen áldott, az Úr neve mindörökké.
112. zsoltár
Dicsérjétek, ti szolgái, az Urat dicsérjétek az Úr nevét!
Legyen áldott az Úr neve mostantól fogva és mindörökké!
Napkelettől fogva napnyugatig dicsértessék az Úrnak neve!
Fölséges az Úr minden népek fölött, és fölötte áll az egeknek az ő dicsősége.
Ki olyan, mint a mi Urunk, Istenünk, ki a magasságban lakozik, és az alázatosakat látja meg a mennyben és a földön?
Az elnyomottat fölemeli a földről, és kiragadja a sárból a szegényt;
Hogy helyet adjon néki a fejedelmek között, az ő népének fejedelmei között;
Ki a magtalannak lakást ad a házban mint fiakon örvendező anyának.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 4. Legyen áldott, az Úr neve mindörökké.
Ant. 5. Kihozta az Úr Jákob házát a barbár népből.
113. zsoltár
Izráel kijővén Egyiptomból, Jákob háza a barbár nép közül;
lőn Júdea az Úrnak szentélye, Izráel az ő birodalma.
Látta a tenger és elfutott, a Jordán vize visszafordult.
A hegyek ugráltak mint a kosok, és a halmok mint a juhok bárányai.
Mi lelt téged, tenger, hogy elfutsz, és te, Jordán, hogy visszafordulsz?
Hegyek, ugráltok mint a kosok, és halmok mint a juhok bárányai.
Rendülj meg, föld, az Úr színe előtt, Jákob Istenének orcája előtt;
Ki a kősziklát állótóvá tette, s a kőszálat vizek forrásaivá változtatta!
Nem nékünk, Uram, nem nékünk, hanem a te nevednek adj dicsőséget;
A te irgalmasságodért és igazmondásodért, hogy ne mondhassák a pogányok: Hol vagyon az ő Istenük?
A mi Istenünk a mennyben lakik, mindent, amit akart, megcselekedett.
A hitetlen bálványa ezüst és arany, emberi kezek alkotása.
Szájuk vagyon és nem szólnak, szemük vagyon és nem látnak.
Fülük vagyok és nem hallanak, orruk vagyon és nem szagolnak.
Kezük vagyon és nem tapintanak, lábuk vagyon és nem járnak, nem kiáltanak az ő torkukkal.
Hasonlók legyenek hozzájuk, kik azokat csinálják, és mind, akik azokban bíznak!
Izráel háza az Úrban bízott, ő segítőjük és oltalmazójuk.
Áron háza az Úrban bízott, ő segítőjük és oltalmazójuk.
Kik félik az Urat, az Úrban bíztak, ő segítőjük és oltalmazójuk.
Megemlékezett az Úr rólunk, és megáldott minket.
Megáldotta Izráel házát, megáldotta Áron házát.
Megáldotta mind, akik félik az Urat, a kicsinyeket és a nagyokat.
Gyarapítson meg az Úr titeket, titeket és gyermekeiteket!
Áldottak vagytok ti az Úrtól, ki a mennyet és a földet teremtette.
Az egek ege az Úré, a földet pedig az embernek adta.
Nem a halottak dicsérnek téged, Uram, sem azok, kik a halálba szállnak;
Hanem mi, akik élünk, áldjuk az Urat mostantól fogva és mindörökké.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 5. Kihozta az Úr Jákob házát a barbár népből.
Kapitulum 2Kor 1,3-4
Áldott legyen az Isten, Urunk Jézus Krisztus Atyja, az irgalom Atyja és a minden vigasztalás Istene! Ő megvigasztal minket minden szomorúságunkban.
Responzórium
V. Mely igen magasztosak a te műveid, Uram. V. Mindeneket bölcsességgel tettél. R. A te műveid, Uram. V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek. V. Mely igen…
Himnusz
Ki minden fénynek Atyja vagy,
és a napokra fényt derítsz,
s midőn az ősfényt alkotád,
világnak adtál kezdetet,
Ki egy nappá avattad azt,
Mi reggelt, s estet összeköt,
Sötét káosz csúszik reánk,
Halljad sírásunk és imánk!
Lelkünk egeket ostoroz,
jutalmul élet-kincset ossz,
kerüljük, ami kárt okoz,
tisztuljon minden, ami rossz!
Ne kelljen bűnök terhivel,
az életet így hagyni el,
hiú gondolattal teli,
s vétek-bilinccsel küzdeni!
Ezt teljesítse az Atya,
s vele egylényű egy Fia,
Aki veled uralkodik:
ó Lélek, minden századig. Ámen.
Verzikulus
V. Szálljon fel, Uram, az én imádságom!
R. Miként a tömjénfüst a te színed elé!
Magnificat
Ant. Tiéd a hatalom, tiéd az ország, Uram, te állasz minden nemzetek fölött, adj békét a mi napjainkban.
Szűz Mária hálaéneke
Magasztalja az én lelkem az Urat;
És örvendezik az én lelkem az én üdvözítő Istenemben;
Mert meglátta az ő szolgálójának alázatosságát, és íme, mostantól fogva boldognak mondanak engem minden nemzetek;
Mert nagy dolgot cselekedett énvelem a Hatalmas, és szent az ő neve;
És az ő irgalmassága nemzetségről nemzetségre azokon, kik őt félik!
Hatalmasságot cselekedett az ő karjával, szétszórta a gőgösöket szívüknek elbízottsága által.
Letette a hatalmasokat a székről, és fölmagasztalta az alázatosakat.
Az éhezőket betöltötte jókkal, és a gazdagokat üresen küldte el.
Fölvette Izráelt, az ő szolgáját, hogy ne felejtse irgalmasságát;
Miképpen megmondotta vala atyáinknak, Ábrahámnak és az ő maradékának mindörökké.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. Tiéd a hatalom, tiéd az ország, Uram, te állasz minden nemzetek fölött, adj békét a mi napjainkban.
Könyörgés
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
V. Könyörögjünk.
R. Ámen.
Könyörögjünk. Mindenható és örökkévaló Isten, aki a mennyben és a földön egyaránt mindent elrendezel: hallgasd meg kegyelmesen a te népednek esedezéseit, és add meg békédet a mi napjainknak. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten, mindörökkön örökké.
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
V. Mondjunk áldást az Úrnak.
R. Istennek legyen hála.
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmából békességben nyugodjanak.
R. Ámen.
VASÁRNAPI KOMPLETÓRIUM
V. Kérlek, Uram, áldj meg engem.
Benedictio. Nyugodalmas jó éjszakát, és boldog véget engedjen nekünk a mindenható Úr. Ámen.
Rövid olvasmány ∙ 1Pét 5,8-9
Testvérek: Józanok legyetek és vigyázzatok, mert a ti ellenségetek, az ördög, mint az ordító oroszlán, körüljár, keresvén, akit elnyeljen; álljatok neki ellen a hit erejével.
V. Te pedig, Uram, könyörülj rajtunk.
R. Istennek legyen hála.
V. Segítségünk † az Úr nevében.
R. Aki az eget és a földet alkotta.
Mi Atyánk…
Gyónom a mindenható Istennek, a boldogságos, mindenkor Szűz Máriának, Szent Mihály főangyalnak, Keresztelő Szent Jánosnak, Szent Péter és Pál apostoloknak, minden szenteknek és nektek, testvérek: hogy nagyot vétkeztem gondolattal, szóval és cselekedettel: én vétkem, én vétkem, én igen nagy vétkem. Kérem azért a boldogságos, mindenkor Szűz Máriát, Szent Mihály főangyalt, Keresztelő Szent Jánost, Szent Péter és Pál apostolokat, az összes szenteket, és titeket, testvérek, imádkozzatok érettem a mi Urunkhoz, Istenünkhöz.
Irgalmazzon nekünk a mindenható Isten, bocsássa meg bűneinket és vezessen el az örök életre! Ámen.
Absolutio
Bűneink elengedését, feloldozását, † és megbocsátását adja meg nekünk a mindenható és irgalmas Isten! Ámen.
V. Téríts meg minket szabadító Istenünk!
R. És fordítsd el rólunk haragodat!
V. Isten, figyelmezz az én segítségemre.
R. Uram, siess megsegíteni engem.
V. Dicsőség az Atyának, és Fiúnak és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.
Allelúia. vagy Dicséret neked, Urunk, örök dicsőség Királya.
V. Kérlek, Uram, áldj meg engem.
Benedictio. Nyugodalmas jó éjszakát, és boldog véget engedjen nekünk a mindenható Úr. Ámen.
Rövid olvasmány ∙ 1Pét 5,8-9
Testvérek: Józanok legyetek és vigyázzatok, mert a ti ellenségetek, az ördög, mint az ordító oroszlán, körüljár, keresvén, akit elnyeljen; álljatok neki ellen a hit erejével.
V. Te pedig, Uram, könyörülj rajtunk.
R. Istennek legyen hála.
V. Segítségünk † az Úr nevében.
R. Aki az eget és a földet alkotta.
Mi Atyánk…
Gyónom a mindenható Istennek, a boldogságos, mindenkor Szűz Máriának, Szent Mihály főangyalnak, Keresztelő Szent Jánosnak, Szent Péter és Pál apostoloknak, minden szenteknek és nektek, testvérek: hogy nagyot vétkeztem gondolattal, szóval és cselekedettel: én vétkem, én vétkem, én igen nagy vétkem. Kérem azért a boldogságos, mindenkor Szűz Máriát, Szent Mihály főangyalt, Keresztelő Szent Jánost, Szent Péter és Pál apostolokat, az összes szenteket, és titeket, testvérek, imádkozzatok érettem a mi Urunkhoz, Istenünkhöz.
Irgalmazzon nekünk a mindenható Isten, bocsássa meg bűneinket és vezessen el az örök életre! Ámen.
Absolutio
Bűneink elengedését, feloldozását, † és megbocsátását adja meg nekünk a mindenható és irgalmas Isten! Ámen.
V. Téríts meg minket szabadító Istenünk!
R. És fordítsd el rólunk haragodat!
V. Isten † figyelmezz az én segítségemre. R. Uram, siess megsegíteni engem. V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek..
R. Miképpen kezdetben vala most és mindenkor, és mindörökkön örökké. Ámen.
Allelúia. vagy Dicséret neked, Urunk, örök dicsőség Királya.
Ant. Könyörülj rajtam, Uram, és hallgasd meg imádságomat.
4. zsoltár
Midőn segítségül hívlak, hallgass meg engem, én igazságom Istene, ki a szorongatásból tágasságra vezettél engem!
Könyörülj rajtam, és hallgasd meg imádságomat!
Emberek fiai, meddig lesztek kemény szívűek, miért szeretitek a hiúságot és keresitek a hazugságot?
Tudjátok meg, hogy csodát művel az Úr az ő szentjével, az Úr meghallgat engem, mikor hozzá kiáltok!
Haragudjatok bár, de ne vétkezzetek, szálljatok magatokba nyugvóhelyeteken és elcsöndesedjetek!
Áldozzátok az igazság áldozatát, és bízzatok az Úrban!
Sokan mondják: Valami jót ki mutat immár nekünk? Jelként ragyogtasd fölöttünk, Uram, orcád világosságát;
Ki vigasságot adtál a szívembe, nagyobbat, mint övék, mikor boruk és búzájuk bősséggel terem!
Így hát békességben alszom és megnyugszom, mert ha magam vagyok is, Te megtartasz, Uram, reménységben.
Dicsőség. Miképpen.
90. zsoltár
Aki a Magasságbelinek oltalmában lakozik, s a Mindenható árnyékában marad;
mondja az Úrnak: Menedékem vagy és váram, Istenem, kiben bízom én;
Mert ő szabadít meg a vadászok tőrétől, és a rosszakaró beszédtől.
Vállaival beárnyékoz téged, és biztos helyed lesz az ő szárnyai alatt, pajzs és páncél az Úrnak hűsége.
Ne félj hát attól, ami éjszaka rettent, sem a nappal repülő nyíltól;
Sem a sötétben járó romlástól, sem a délidőben pusztító gonosztól!
Ezren hulljanak el bár oldalad mellől, és tízezren jobb kezed felől, tehozzád azonban nem közelget.
Bizony meg fogod látni saját szemeddel, meglátod a bűnösök fizetségét.
Mivelhogy az Úr a te menedékhelyed, és a Magasságbelit választottad oltalmadul; azért veszedelem nem érhet téged, és csapás nem közelíthet a te hajlékodhoz;
Mert angyalainak parancsolt felőled, hogy megőrizzenek téged minden utadon. Kezükben hordoznak téged, hogy kőbe ne üssed lábadat.
Kígyókon és skorpión járhatsz, eltiprod az oroszlánt és a sárkányt.
Megmentem őt, mert ragaszkodik hozzám, fölemelem őt, mert ismeri az én nevemet. Hozzám kiált, és én meghallgatom őt, a szorongatásban vele vagyok, megmentem és megdicsőítem őt.
Betöltöm őt hosszú napokkal, és üdvösségemet megmutatom néki.
Dicsőség. Miképpen.
133. zsoltár
Íme, áldjátok most az Urat, ti minden szolgái az Úrnak, kik az éjjelen át az Úr házában álltok!
Tárjátok kezeiteket a szentély felé, és áldjátok az Urat!
Áldjon meg téged az Úr Sionból, ki a mennyet és a földet alkotá!
Dicsőség. Miképpen.
Ant. Könyörülj rajtam, Uram, és hallgasd meg imádságomat.
Himnusz
Immár a nap leáldozott,
Teremtőnk, kérünk tégedet,
légy kegyes és maradj velünk,
őrizzed, óvjad népedet!
Álmodjék rólad a szívünk,
álmunkban is te légy velünk,
Téged dicsérjen énekünk,
midőn új napra ébredünk.
Kérünk hatalmas jó Atyánk,
Úr Jézus Krisztus érdemén,
ki Szentlélekkel és Veled
uralkodik s örökkön él. Ámen.
Kapitulum ∙ Jer 14
Te Uram közöttünk vagy, mi a Te nevedet viseljük, ne hagyj hát el minket, Urunk Istenünk.
R. Istennek legyen hála!
Verzikulus
V. Mint szemed fényére, vigyázz reánk Urunk!
R. Szárnyaidnak árnyékával takarj be minket!
Ant. Tarts meg, Uram, virrasztásunkban, őrizz meg alvásunkban, hogy a Krisztussal virrasszunk, és békességben nyugodjunk.
Simeon éneke
Most bocsátod el szolgádat, Uram, a te igéd szerint békességben;
Mert látták szemeim a te üdvösségedet;
Akit rendeltél minden népek színe előtt;
Hogy fény legyen a népek világosságára, és dicsőségére népednek, Izráelnek.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. Tarts meg, Uram, virrasztásunkban, őrizz meg alvásunkban, hogy a Krisztussal virrasszunk, és békességben nyugodjunk.
V. Uram hallgasd meg könyörgésemet!
R. És az én kiáltásom jusson eléd!
Könyörögjünk. Látogasd meg, kérünk, Urunk, ezt a hajlékot, és az ellenség minden cselvetéseit űzd el messze tőle: szent angyalaid lakjanak benne, kik békében őrizzenek minket; és a te áldásod mindenkor legyen rajtunk. A mi Urunk, Jézus Krisztus által.
R. Ámen.
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
V. Mondjunk áldást az Úrnak.
R. Istennek legyen hála.
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából békességben nyugodjanak.
R. Ámen.
Mária-antifóna
ADVENTBEN
Alma Redemptoris Mater
Üdvözítőnk édesanyja,
mennyeknek megnyílt kapuja,
tengerjárók szép csillaga,
Boldogságos Szűz Mária!
Légy segítség hű népednek!
az elesett bűnösöknek,
ki szülője Istenednek,
Anyja lettél Teremtődnek.
Mert angyali köszöntésre
rád szállott az Úr Szentlelke.
Ekkor lett az örök Ige
szűz méhednek szűz gyümölcse.
Azért, édes Istenanyja,
légy bűnösök szószólója,
botló lábunk támasztója,
üdvösségünk nyílt kapuja.
Adjunk hálát az Istennek,
Atya, Fiú, Szentléleknek,
három személy Felségének,
egymivoltú Istenségnek.
V. Az Úr angyala köszönté a boldogságos Szűz Máriát.
R. És ő méhébe fogadá Szentlélektől szent Fiát.
Könyörögjünk. Kérünk téged, Úristen, öntsd lelkünkbe szent kegyelmedet, hogy akik az angyali üzenet által szent Fiadnak, Jézus Krisztusnak megtestesülését megismertük, az Ő kínszenvedése és keresztje által a feltámadás dicsőségébe vitessünk. Ugyanazon a mi Urunk, Jézus Krisztus által.
R. Ámen.
Karácsonytól Gyertyaszentelőig:
V. Szülésed után sértetlen Szűz maradtál.
R. Istennek szent Szülője, könyörögj érettünk.
Könyörögjünk. Úristen, ki a Boldogságos Szűz Mária termékeny szüzessége által az örök boldogság jutalmát adtad az emberi nemnek; engedd kérünk, hogy érezzük annak értünk való esedezését, aki által méltóak lettünk venni az élet adóját, a te Fiadat, a mi Urunk Jézus Krisztust.
R. Ámen.
Alma Redemptoris Mater,
quæ pérvia cæli porta manes,
et stella maris, succúrre cadénti,
Súrgere qui curat pópulo:
tu quæ genuísti,
Natúra miránte,
tuum sanctum Genitórem
Virgo prius ac postérius,
Gabriélis ab ore
Sumens illud Ave,
peccatórum miserére.
V. Angelus Domini nuntiavit Mariae.
R. Et concepit de Spiritu Sancto.
Oremus. Gratiam tuam, quesumus, Domine, mentibus nostris infunde, ut qui angelo nuntiante Christi Filii tui incarnationem cognovimus, per passionem ejus et crucem ad resurrectionis gloriam perducamur. Per eumdem Christum Dominum nostrum.
R. Amen.
Karácsonytól Gyertyaszentelőig:
V. Post partum Virgo inviolata permansisti.
R. Dei Genitrix, intercede pro nobis.
Oremus. Deus, qui salutis aeternae, beate Mariae virginitate foecunda, humano generi praemia praestitisti: tribue, quesumus, ut ipsam pro nobis intercedere sentiamus, per quam meruimus auctorem vitae suscipere, Dominum nostrum, Iesum Christum, Filium tuum. R. Amen.
NAGYBÖJTBEN
Ave, Regina Caelorum
Mennyországnak Királynéja,
angyaloknak szent Asszonya,
Áldott gyökér, Szűz Mária,
üdvöz légy, Krisztus szent Anyja!
Teáltalad e világra
új világosság virrada.
Örülj, dicsőség virága,
kinél szebb nem jött világra.
Áldott légy, drágalátos Szűz!
Isten véled, szép virág, Szűz!
Mennyben szent Fiad mellett ülsz,
s tudjuk, rajtunk is könyörülsz.
V. Tégy méltóvá engem, Szent Szűz, a te dicséretedre.
R. Adj erőt ellenségeid ellen.
Könyörögjünk. Adj oltalmat gyarlósá-gunknak, irgalmas Isten, hogy akik az Isten Anyjának emlékezetét tiszteljük, az ő könyörgésének segedelmével fölkeljünk vétkeinkből. Krisztus, a mi Urunk által.
R. Ámen.
latinul:
Ave, Regina Caelorum,
Ave, Domina Angelorum:
Salve, radix, salve, porta
Ex qua mundo lux est orta:
Gaude, Virgo gloriosa,
Super omnes speciosa,
Vale, o valde decora,
Et pro nobis Christum exora.
V. Dignare me laudare te, Virgo Sacrata.
R. Da mihi virtutem contra hostes tuos.
Oremus. Concede, misericors Deus, fragilitatis nostrae presidium, ut qui Sanctae Dei Genitricis memoriam agimus, intercessionis ejus auxilio a nostris iniquitatibus resurgamus. Per eumdem Christum Dominum nostrum.
R. Amen.
HÚSVÉTI IDŐBEN
Regina caeli
Mennyek Királyné asszonya,
örülj, szép Szűz, alleluja,
mert kit méhedben hordozni
méltó voltál, alleluja,
amint megmondotta vala,
föltámadott, alleluja.
Imádd Istent,
hogy lemossa bűneinket, alleluja!
V. Örülj és örvendezz Szűz Mária, alleluja!
R. Mert valóban feltámadott az Úr, alleluja!
Könyörögjünk! Úristen, ki szent Fiadnak, a mi Urunk Jézus Krisztus feltámadásával a világot megörvendeztetni méltóztattál, add, kérünk, hogy az ő anyja, Szűz Mária által az örök élet örömeit elnyerhessük. A mi Urunk, Jézus Krisztus által.
R. Ámen.
latinul:
Regina caeli, laetare, alleluia:
Quia quem meruisti portare, alleluia,
Resurrexit, sicut dixit, alleluia,
Ora pro nobis Deum, alleluia.
V. Gaude et laetare, Virgo Maria, alleluia.
R. Quia surrexit Dominus vere, alleluia.
Oremus. Deus, qui per resurrectionem Filii tui, Domini nostri Iesu Christi mundum laetificare dignatus es: praesta, quaesumus; ut per eius Genetricem Virginem Mariam, perpetuae capiamus gaudia vitae. Per eundem Christum Dominum nostrum.
R. Amen.
ÉVKÖZI IDŐBEN
Salve regina
Mennyországnak Királynéja,
irgalmasságnak szent anyja,
élet, édesség, reménység,
üdvöz légy, szép Szűz Mária.
Évának árva fiai,
számkivetett maradéki,
siralminak örökösi,
sok nyavalyáknak hajléki.
E siralomnak völgyében,
kik kesergünk nagy ínségben,
hozzád sóhajtunk mennyégbe,
hol vagy örök dicsőségben.
Áldott légy, drágalátos Szűz!
Isten véled, szép virág, Szűz!
Mennyben szent Fiad mellett ülsz,
s tudjuk, rajtunk is könyörülsz.
Azért Szószólónk, szemedet,
fordítsd hozzánk kegyelmedet,
és a te bűnös népedet
oltalmazzad, híveidet.
Ó, édes Szűz, irgalmadat,
mutasd meg kegyes voltodat,
holtunk után szent Fiadat,
mutasd meg boldogságodat.
V. Imádkozzál érettünk Istennek szent Anyja.
R. Hogy méltók lehessünk a Krisztus ígéreteire.
Könyörögjünk. Mindenható örök Isten, ki a dicsőséges Szűz Máriának testét és lelkét, hogy szent Fiad méltó hajléka legyen, a Szentlélek által felékesítetted, add, hogy akik az Isten Anyjának emlékezetében örvendezünk, az ő kegyes könyörgése által megszabaduljunk minden ránk következő veszedelemtől és az örök haláltól. Ugyanazon a mi Urunk, Jézus Krisztus által.
R. Ámen.
latinul:
Salve, Regina, Mater misericordiae,
vita, dulcedo, et spes nostra, salve.
Ad te clamamus exsules filii Hevae,
ad te suspiramus, gementes et flentes
in hac lacrimarum valle.
Eia, ergo, advocata nostra, illos tuos
misericordes oculos ad nos converte;
et Jesum, benedictum fructum ventris tui,
nobis post hoc exsilium ostende.
O clemens, o pia, o dulcis Virgo Maria.
V. Ora pro nobis, Sancta Dei Genitrix.
R. Ut digni efficiamur promissionibus Christi.
Oremus. Omnipotens sempiterne Deus, qui gloriosae Virginis Matris Mariae corpus et animam, ut dignum Filii tui habitaculum effici mereretur, Spiritu Sancto cooperante praeparasti: da, ut cujus commemoratione laetamur, ejus pia intercessione ab instantibus malis et a morte perpetua liberemur. Per eumdem Christum Dominum nostrum.
R. Amen.
ANGELUS DOMINI
V. Angelus Domini nuntiavit Mariæ,
R. Et concepit de Spiritu Sancto.
Ave María…
V. Ecce ancilla Domini.
R. Fiat mihi secundum verbum tuum.
Ave María…
V. Et Verbum caro factum est.
R. Et habitavit in nobis.
Ave María…
V. Ora pro nobis, Sancta Dei Genetrix.
R. Ut digni efficiamur promissionibus Christi.
Oremus. Gratiam tuam, quæsumus, Domine, mentibus nostris infunde; ut qui, Angelo nuntiante, Christi Filii tui incarnationem cognovimus, per passionem eius et Crucem ad resurrectionis gloriam perducamur. Per eumdem Christum Dominum nostrum.
R. Amen.
HÉTFŐI MATUTÍNUM
V. Uram, nyisd meg ajkamat.
R. Hogy dicséretedet hirdesse szavam.
V. Isten, figyelmezz az én segítségemre.
R. Uram, siess megsegíteni engem.
V. Dicsőség az Atyának, és Fiúnak és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.
Allelúia. vagy Dicséret neked, Urunk, örök dicsőség Királya.
Inv. ant. Járuljunk az Úr színe elé, zsoltárok dicséretével vigadozzunk néki!
94. zsoltár
Jöjjetek, örvendezzünk az Úrnak, vigadjunk a mi szabadító Istenünknek, járuljunk az ő színe elé hálaadással és zsoltárok dicséretével vigadozzunk néki; Teljes antifóna
Mert nagy Úr az Isten és nagy Király ő minden istenek fölött, mert nem űzi el az Úr az ő népét, mert kezében vannak a földnek mélységei, és a hegyeknek magasságára ő letekint; Antifóna második része
Mert övé a tenger, és ő alkotta azt, és a szárazföldet az ő keze formálta. Itt térdet hajtunk. Jöjjetek, imádjuk és boruljunk le előtte, esedezzünk az Úrnak, ki minket alkotott, mert ő a mi Urunk Istenünk, és mi az ő népe vagyunk és legelőjének nyája! Teljes antifóna
Midőn ma az ő szavát halljátok, meg ne keményítsétek szíveteket, mint a kísértés napján a pusztában, hol megkísértettek engem atyáitok, megpróbáltak engem, bár látták tetteimet! Antifóna második része
Negyven esztendeig volt bántásomra e nemzedék, és mondtam: Ezek mindenkor tévelyegnek szívükben és nem ismerték fel az én utaimat. Azért megesküdtem haragomban: Bizony nem mennek be az én nyugalmamba. Teljes antifóna
Dicsőség. Miképpen. Antifóna második része, majd a teljes
Himnusz
Frissült tagokkal ébredünk,
Már ágyat, álmot megvetünk.
Atyánk, eléd száll énekünk
Könyörgünk, légy e nap velünk!
A nyelv első dala te légy,
Lobogjon a lelkünk feléd,
Hogy tetteink e mai nap,
Ó Szent, veled induljanak.
Fénytől fusson az éjszaka,
Győzzön a nappal csillaga,
S a bűnt, amit az éj hozott,
A fény kegyelme rontsa el.
Esdünk azért is tégedet,
Verj el minden veszélyeket,
Hogy így hűséges ajkakon
Dicsértessél mindenkoron.
Engedd meg azt, kegyes Atya,
S Atyának mása, egy Fia,
S te Szentlélek, Vigasztaló:
Mindörökkön uralkodó. Ámen.
Ant. 1. Letekint az Úr a mennyből az emberek fiaira.
13. zsoltár
Mondá az esztelen az ő szívében: Nincsen Isten.
Megromlottak és utálatosságokat műveltek, nincsen, aki jót cselekedjék.
Letekint az Úr a mennyből az emberek fiaira, hogy lássa, van-e közöttük értelmes és Istent kereső.
Mindnyájan elhajlottak, mind együtt megromlottak, nincsen, aki jót cselekedjék, egyetlen egy sem.
Nyitott sír az ő torkuk, nyelvükkel ármánykodnak, áspisok mérge az ő ajkuk alatt.
Szájuk telve van keserűséggel és átokkal, gyors az ő lábuk a vérontásra.
Romlás és szerencsétlenség az ő útjukon, a békesség útját nem ismerik, nincs az Isten félelme szemük előtt.
Hát nincsen értelem bennük, kik gonoszságot tesznek, kik felfalják népemet mint a kenyeret?
Az Urat segítségül nem hívták, de rettegnek majd félelemmel, mert az Úr az igaz nemzetséggel vagyon.
Ti megcsúfoltátok a szegénynek szándékát, de az Úr az ő reménysége.
Ki hoz Sionból Izráelnek szabadulást? Midőn az Úr megfordítja népének fogságát, örvendezik majd Jákob és vigad Izráel.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 1. Letekint az Úr a mennyből az emberek fiaira.
Ant. 2. Szent hegyeden nyugszik Uram, ki igazságban él.
14. zsoltár
Uram, ki lakozhat a te hajlékodban, s ki nyugodhat a te szent hegyeden?
Aki makula nélkül jár és igazságot cselekszik, aki igazat szól az ő szívében.
Aki nem cselekszik álnokságot nyelvével, s felebarátjának gonoszat nem tesz, és gyalázatot nem szerez felebarátjának.
Semmivé lett szemében a gonosztevő, az istenfélőket pedig dicsőíti.
Esküvését kárával is megállja, pénzét uzsorára nem adja, vesztegetést nem fogad el az ártatlan ellen.
Ki eszerint cselekszik, nem rendül meg soha örökké.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 2. Szent hegyeden nyugszik Uram, ki igazságban él.
Ant. 3. Tebenned bíztam, Uram, tarts meg engem.
16. zsoltár
Hallgasd meg, Uram, igaz ügyemet, figyelmezz könyörgésemre!
Vedd füledbe imádságom szavát, mert nem álnok ajkakról való!
Tőled jöjjön elő az én ítéletem, vizsgálják ki szemeid az igazságot!
Tedd próbára a szívemet és látogasd meg éjjel, tűzzel próbálj meg engem, és nem találsz bennem hamisságot!
Nem vétkezik szájam azzal, hogy emberekhez szabná beszédét, ajkadnak szavaiért megőrzöm magam a gonosz utaktól.
Tartsd meg lépésemet a te ösvényeden, hogy meg ne inogjanak lábaim!
Én kiáltottam, mert meghallgatsz engem, Isten, hajtsd hozzám füledet és hallgasd meg beszédemet!
Mutasd meg irgalmasságodnak csodáit, ki megmented az üldözőktől azokat, kik benned, a te jobbodban bíznak!
Vigyázz reám, mint szemed fényére, és oltalmazz meg szárnyaidnak árnyéka alatt a gonoszok elől, kik sanyargatnak engem!
Körülvettek engem ellenségeim, érzéketlenségbe zárták szívüket, és szájuk kevélységet szólott.
Körüljárván, íme, bekerítettek engem, szemük csak azt nézi, hogy a földre sújtsanak.
Tekintetük mint a prédálni készülő oroszlán, mint oroszlánkölykök a leshelyen.
Kelj föl, Uram, menj ellene és buktasd el őt, mentsd meg lelkemet a te karoddal a gonosztól;
a te kezeddel, Uram, a halandóktól, azoktól, kik az életből csak múlandó részt vesznek!
Töltsd be javaiddal testüket, bővelkedjenek fiaik is, és a maradékot gyermekeikre hagyják!
Én azonban igazságban látom meg a te arcodat, és amikor fölkelek, betölt majd engem színed látása.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 3. Tebenned bíztam, Uram, tarts meg engem.
Ant. 4. Szeretlek téged, Uram, én erősségem.
17. zsoltár I.
Szeretlek téged, Uram, én erősségem, Uram, én kősziklám, én menedékem és szabadítóm.
Én Istenem, én segítőm, és őbenne bízom.
Én védelmezőm és szabadulásomnak ereje, aki fölvesz engem.
Dicsérvén hívom az Urat, és ellenségeimtől megszabadulok.
Körülvettek engem a halál kínjai, és a gonoszság árjai megháborítottak engem.
Az alvilág kínjai körülvettek engem, megfogtak engem a halál tőrei. Szorongatásomban segítségül hívtam az Urat, az én Istenemhez kiáltottam;
És meghallotta szavamat az ő szent templomából, és eljutott füleibe az ő színe előtt való kiáltásom.
Megindult a föld és megrendült, ütésétől a hegyek alapjai megremegtek, megremegtek, mert ő haragra gerjedt.
Füst szállt fel az ő haragjában, és tűz gyulladott orcájából, parazsak izzottak attól. Meghajtotta az egeket és alászállott, és homály a lábai alatt;
És fölébe ment a kéruboknak és szállott, röpült a szelek szárnyain.
Rejtekhelyévé tette a sötétséget, sátorává a sötét vizeket az ég felhőiben.
Arcának fényessége előtt felszakadtak a felhők, íme, jégeső és tűzparázs;
És dörgött az Úr az égből, és hallatta hangját a Fölséges, jégeső és tűzparázs;
És kibocsátotta nyilait és szétszórta őket, villámokat küldött és megzavarta őket. Előtűntek a vizek forrásai, és feltárultak a földkerekség alapjai;
a te feddésedtől, ó Uram, a te haragod szelének fúvásától.
Kinyújtá kezét a magasságból és fölvett engem, a sok vizekből fölemelt engem.
Megmentett az én legerősebb ellenségeimtől, azoktól, kik gyűlöltek engem, ki elhatalmasodtak rajtam.
Rám támadtak az én nyomorúságomnak napján, de az Úr lett oltalmam.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 4. Szeretlek téged, Uram, én erősségem.
Ant. 5. Megfizet nekem az Úr igazvoltom szerint.
17. zsoltár II.
És kivitt engem a tágasságra, megszabadított, mert kedvelt engem;
És megfizet nekem az Úr igazvoltom szerint, kezem tisztasága szerint fizet meg nékem;
Mert megőriztem az Úrnak útjait, és nem hagytam el gonoszul az én Istenemet;
Mert minden ítélete az én szemem előtt, és nem vetettem el az ő törvényeit.
Így makulátlanul vagyok ővele, és visszatartom magam gonoszságaimtól;
És megfizet nekem az Úr igazvoltom szerint, melyet szemei látnak, kezem tisztasága szerint.
A szenttel szent leszel, és ártatlan az ártatlannal;
a tisztával tiszta leszel, és elfordulsz az elfordulttól;
Mert te az alázatos népet megszabadítod, és a kevélyek szemeit megalázod;
Mert te gyújtod meg az én szövétnekemet, Uram, én Istenem, világosítsd meg sötétségemet;
Mert általad megyek át az ellenség táborán, és az én Istenem által megyek át a kőfalakon!
Szeplőtelen az Isten útja, tűzben kipróbáltak az Úr szavai, ő minden benne bízónak oltalmazója.
Mert kicsoda Isten az Úron kívül, kicsoda erősség a mi Istenünkön kívül?
Isten az, ki felövezett engem erősséggel, és makulátlanná tette utamat;
Ki olyanná tette lábamat, mint a szarvasét, és magas helyre állított engem;
Ki harcra tanítja kezeimet, és megfeszítik a rézíjat karjaim;
És nekem adtad a te szabadításodnak pajzsát, és jobb kezed fölemelt engem, a te szelídséged nevelt engem.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 5. Megfizet nekem az Úr igazvoltom szerint.
Ant. 6. Éljen az Úr, az én szabadulásom Istene.
17. zsoltár III.
Megtágasítottad a lépteimet, és el nem gyöngültek a lábaim.
Üldözöm ellenségeimet és elfogom őket, nem térek vissza, míg el nem fogynak. Összetöröm őket, és föl nem kelnek, a lábaim alá esnek;
És felöveztél engem erősséggel a harcra, elbuktattad az ellenem támadókat;
És megfutamítottad ellenségeimet, és gyűlölőimet szétszórtad.
Kiáltottak és nem volt, aki megszabadítsa őket, az Úrhoz, és meg nem hallgatta őket.
Összetörtem őket, s olyanok lettek, mint a por a szél előtt, mint az utcák sarát eltöröltem őket.
Megmentettél engem a nép ellentmondásitól, a pogányok fejévé tettél engem.
A nép, akit nem ismertem, szolgál nekem, s mihelyt hallottak, engedelmeskedtek nekem.
Az idegen fiak meghódoltak nekem, az idegen fiak erőtlenné váltak, rettegtek az ő hajlékukban.
Éljen az Úr, és áldott az én Istenem, magasztaltassék az én szabadulásom Istene;
Isten, aki bosszúállást adsz nékem, a népeket alám veted, szabadítóm az én haragvó ellenségeimtől!
Az ellenem támadók fölé magasztalsz engem, az álnok embertől megmentesz engem.
Azért hálát adok neked, Uram, a népek között, és a te nevednek dicséretet mondok.
Ki naggyá tette királyának üdvét, irgalmasságot cselekedvén az ő fölkentjével, Dáviddal és annak ivadékával mindörökké.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 6. Éljen az Úr, az én szabadulásom Istene.
Ant. 7. Hallgasson meg téged az Úr a háború napján.
19. zsoltár
Hallgasson meg téged az Úr a háború napján, oltalmazzon téged Jákob Istenének neve!
Küldjön neked segítséget az ő szentélyéből, és a Sionból védelmezzen téged!
Emlékezzék meg minden áldozatodról, és égőáldozatod kedves legyen!
Cselekedjék veled szíved szerint, és minden szándékodat teljesítse;
Hogy örülhessünk a te szabadításodban, és a mi Istenünknek nevében zászlót emeljünk, teljesítse azÚr minden kérésedet!
Immár megismertem, hogy megszabadította az Úr az ő Krisztusát, meghallgatta őt szent egéből, jobbja hatalmasan megszabadította.
Ezek a harci szekerekben, amazok a lovakban, mi pedig a mi Urunk Istenünk nevében keresünk segítséget.
Ők meghanyatlottak és elestek, mi pedig fölkeltünk és kiegyenesedtünk.
Uram, tartsd meg a királyt, és hallgass meg minket a napon, melyen segítségül hívunk téged!
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 7. Hallgasson meg téged az Úr a háború napján.
Ant. 8. Uram, a te erődben vigad a király.
20. zsoltár
Uram, a te erődben vigad a király, és szabadításodon hangosan ujjong.
Szíve kívánságát megadtad néki, és ajkának kéréseit nem tagadtad meg tőle.
Mert elébe siettél édességes áldásokkal, a fejére koronát tettél drágakőből.
Életet kért tőled, és megadtad néki, a napok teljességét örökké és mindörökkön örökké.
Nagy az ő dicsősége a te szabadításodban, dicsőséget és nagy ékességet teszel reá;
Mert áldássá teszed őt századoknak századain keresztül, megvidámítod őt a te arcodnak örömével;
Mert a király az Úrban bízik, és a Fölségesnek irgalmasságában meg nem rendül.
Találja meg kezed ellenségeidet, a te jobb kezed találja meg mind, akik téged gyűlölnek.
Mint tüzes kemence, olyanokká teszed őket megjelenésed idején, összezavarja őket az Úr haragjában, és a tűz megemészti őket.
Ivadékukat is eltörlöd a földről, és magvukat az emberek fiai közül;
Mert gonoszat terveztek ellened, tanácsot tartottak, de véghez nem vihették. Megfutamítottad őket, és íjadat ellenük fordítottad.
Emelkedjél fel, Uram, erődben! Mi éneklünk és zengjük a te hatalmadat.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 8. Uram, a te erődben vigad a király.
Ant. 9. Magasztallak téged, Uram, mert fölemeltél engem.
29. zsoltár
Magasztallak téged, Uram, mert fölemeltél engem, nem engedted, hogy az én ellenségeim örüljenek rajtam.
Én Uram, Istenem, hozzád kiáltottam, és meggyógyítottál engem.
Uram, kihoztad az alvilágból az én lelkemet, életre keltettél a sírba szállók közül.
Dicséretet mondjatok az Úrnak, ő szentjei, hálát adjatok az ő szentségének emlékezetéért;
Mert egy pillanat az ő haragja, de jóakarata végig az életen.
Este még siralom vagyon, de reggelre már öröm.
Én pedig biztonságomban így szóltam akkor: Nem rendülök meg mindörökké. Uram, a te akaratod szerint erőssé tetted az én hegyemet;
De elfordítottad az orcádat tőlem, és akkor megrendültem.
Hozzád kiáltottam, Uram, az én Istenemhez könyörögtem.
Mi haszon az én véremben, ha alámegyek a romlásba?
Vajon a por áld-e téged, és hirdeti-e a te igazságod?
Meghallgatta az Úr és könyörült rajtam, az Úr lett nékem segítőm.
Sírásomat örömre fordítottad, elszaggattad gyászruhámat és körülöveztél vigassággal;
Hogy énekeljen neked az én dicsőségem és ne hallgasson, én Uram, Istenem, örökké hálát adok neked.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 9. Magasztallak téged, Uram, mert fölemeltél engem.
Verzikulus
V. Megemlékezem éjszaka is a te nevedről, Uram.
R. És megőrizem törvényedet.
Olvasmányok
I.
Mi Atyánk… ellenünk vétkezőknek.
V. És ne vígy minket kísértésbe,
R. De szabadíts meg a gonosztól.
Absolutio
Hallgasd meg, Urunk Jézus Krisztus, szolgáid könyörgését és irgalmazz nekünk, aki az Atyával és a Szentlélekkel élsz és uralkodol mindörökkön-örökké. Ámen.
Benedictio
V. Áldj meg minket, Uram.
R. Örökös áldásával áldjon meg minket az örökkévaló Atya. Ámen.
I. olvasmány
V. Te pedig, Uram, könyörülj rajtunk.
R. Istennek legyen hála.
Responzórium
V. Megismertetted vélem, Uram, az élet útjait, betöltesz vigassággal engem a te színed előtt, gyönyörűséggel a te jobbod felől örökkön örökké. V. Tarts meg engem, Uram, mert tebenned bíztam, mondám az Úrnak, én Istenem vagy te. R. Gyönyörűséggel a te jobbod felől örökkön örökké.
II.
Benedictio
V. Áldj meg minket, Uram.
R. Isten egyszülött Fia minket megáldani és megszentelni méltóztasson. Ámen.
II. olvasmány
V. Te pedig, Uram, könyörülj rajtunk.
R. Istennek legyen hála.
Responzórium
V. Szeretlek téged, Uram, erősségem, az Úr az én kősziklám, és az én menedékem. V. Dicsérvén hívom én az Urat, és ellenségeimtől megszabadulok. R. Az Úr az én kősziklám, és az én menedékem.
III.
Benedictio
V. Áldj meg minket, Uram.
R. Világosítsa meg érzékeinket és szívünket a Szentlélek kegyelme. Ámen.
III. olvasmány
V. Ez az Anyaszentegyház tanítása.
R. Istennek legyen hála.
Responzórium
V. Az Úré a föld és benne minden, a földkerekség, és mindazok, kik abban laknak. V. Mert ő állította azt a tengerekre, és ő szilárdította meg a folyóvizeken. R. A földkerekség, és mindazok, kik abban laknak. R. Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek. R. A földkerekség, és mindazok, kik abban laknak.
TE DEUM
Szent Ambrus himnusza
Téged, Isten dicsérünk, téged Úrnak ismérünk.
Téged, örök Atyaisten mind egész föld áld és tisztel.
Téged minden szép angyalok, Kerubok és Szeráfkarok.
Egek és minden hatalmak, szüntelenül magasztalnak.
Szent vagy, szent vagy, erősséges szent Isten vagy!
Nagyságoddal telve ég s föld, dicsőséged mindent bétölt.
Téged dicsér egek Ura, apostolok boldog kara.
Dicséretes nagy próféták súlyos ajka hirdet és áld.
Jeles mártírseregek magasztalnak tégedet.
Vall tégedet világszerte szent Egyházad ezerszerte.
Ó Atyánk, téged s mérhetetlen nagy Fölséged.
S azt, ki hozzánk tőled jött le Atya igaz Egyszülöttje.
És áldjuk veled Vigasztaló Szentlelkedet.
Krisztus, Isten Egyszülöttje
Király vagy te mindörökre.
Mentésünkre közénk szálltál
Szűzi méhet nem utáltál.
Halál mérgét megtiportad,
Mennyországot megnyitottad.
Isten jobbján ülsz most széket, Atyádéval egy fölséged.
Onnan leszel eljövendő, mindeneket ítélendő.
Itt letérdelünk.
Téged azért, Uram, kérünk, mi megváltónk, maradj vélünk!
Szentjeidhez végy fel égbe az örökös dicsőségbe!
Szabadítsd meg, Uram, néped, áldd meg a te örökséged!
Te kormányozd, te vigasztald mindörökké felmagasztald!
Mindennap dicsérünk téged,
Szent nevedet áldja néped.
Bűntől e nap őrizz minket és bocsásd meg vétkeinket!
Irgalmazz, Uram, irgalmazz; híveidhez légy irgalmas!
Kegyes szemed legyen rajtunk, tebenned van bizodalmunk.
Te vagy Uram, én reményem, * ne hagyj soha szégyent érnem!
HÉTFŐI LAUDES
V. Isten, figyelmezz az én segítségemre.
R. Uram, siess megsegíteni engem.
V. Dicsőség az Atyának, és Fiúnak és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.
Allelúia. vagy Dicséret neked, Urunk, örök dicsőség Királya.
Ant. 1. Zengjetek a mi Istenünknek ujjongó éneket.
46. zsoltár
Minden népek vígan tapsoljatok, örvendezzetek az Istennek ujjongó szóval;
Mert az Úr fölséges, rettenetes, nagy király az egész földön!
Alánk vetette a népeket, és a nemzeteket lábaink alá.
Kiválasztotta nekünk a mi örökrészünket, dicsőséges földjét Jákobnak, akit szeretett. Fölment az Isten örvendezéssel, fölment az Úr harsonaszóval.
Zengjetek a mi Istenünknek, zengjetek, zengjetek a mi Királyunknak, zengjetek;
Mert az egész földnek királya az Isten, zsoltározzatok bölcsességgel!
Országol az Úr a népek fölött, ül az Isten az ő szent trónusán.
A népek fejedelmei egybegyűltek Ábrahám Istenének népével;
Mert a földnek minden hatalmassága az Istené, ki fölmagasztaltatott mindenek fölött.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 1. Zengjetek a mi Istenünknek ujjongó éneket.
Ant. 2. Az én könyörgésem jusson eléd, én Királyom és én Istenem.
5. zsoltár
Halljad meg, Uram, szavaimat, értsd meg az én kiáltásaimat!
Figyelmezz az én hívó szavamra, én királyom és én Istenem!
Mert neked könyörgök, Uram, már kora reggel, halljad meg hangomat! Elődbe állok reggel és feléd tekintek!
Mert nem olyan Isten vagy te, akinek tetszenék a gonoszság, s a bűnös nem lakhat meg nálad, az igaztalan ember nem marad meg a te színed előtt.
Gyűlölöd mind, akik gonoszságot cselekszenek, elveszted mind a hazugokat, utálja az Úr a vérszopó és álnok embert.
Én pedig irgalmaddal eltöltve belépek a te házadba, istenfélelemben imádkozom szent templomodnál.
Uram, ellenségeim miatt te vezérelj igazságodban engem egyengesd előttem utadat;
Mert szájukban nincsen igazság, üres az ő szívük!
Nyitott sír az ő torkuk, nyelvükkel ármánykodnak. Ítéld meg őket, Isten!
Bukjanak bele terveikbe, sok istentelenségük miatt taszítsd el őket, mert fölingereltek, Uram, téged;
És örüljenek mindnyájan, akik benned bíznak, vigadozzanak mindörökké!
Oltalmad alá veszed őket, és megdicsőülnek benned, akik szeretik a te nevedet;
Mert te, Uram, megáldod az igazat, körülveszi őt mint a pajzs a te jóakaratod.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 2. Az én könyörgésem jusson eléd, én Királyom és én Istenem.
Ant. 3. Az Úr hangja zeng hatalommal, adjátok meg a tiszteletet nevének.
28. zsoltár
Adjátok meg az Úrnak, Isten fiai, adjátok meg az Úrnak a dicsőséget és hódolatot!
Adjátok meg az Úrnak neve dicséretét, imádjátok az Urat szent ünnepi díszben!
Az Úr hangja a vizek fölött, a fölséges Isten mennydörög, ott van az Úr a nagy vizek fölött.
Az Úr hangja zeng hatalommal, az Úr hangja fenségesen.
az Úr hangja cédrusokat tördel, összetöri az Úr Libanon cédrusait;
És a hangjára mint borjú, szökell a Libanon, és Szirjon hegye is mint a fiatal bölény.
Az Úr hangja tüzes lángokat szór, az Úr hangjára megremeg a pusztaság, megrendíti az Úr a sivatagot.
Az Úr hangja vajúdásba hozza a szarvasünőket, az erdők sűrűjét megritkítja, az ő templomában mindenek glóriát mondanak.
Az Úr a vízözön felett lakozik, s királyként trónol az Úr mindörökre.
Az Úr erőt ád majd az ő népének, az Úr megáldja népét békességben.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 3. Az Úr hangja zeng hatalommal, adjátok meg a tiszteletet nevének.
Ant. 4. Dicsőítünk téged magasztaljuk fönséges neved, Istenünk.
Dávid éneke
Áldott vagy, atyánk, Izrael Ura, Istene, * öröktől fogva mindörökké.
Tied, Uram, a fölség és hatalom, * a dicsőség és győzelem, és dicséret neked.
Mert minden, * ami az égben és földön van, tied;
Tied, Uram, az ország, * és te minden fejedelmek fölött vagy.
Tied a gazdagság és tied a dicsőség; * te mindeneken uralkodol.
Kezedben az erő és hatalom; * kezedben a nagyság és mindenek birodalma.
Most azért, mi Istenünk, hálát adunk neked, * és dicsérjük a te dicsőséges nevedet.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 4. Dicsőítünk téged magasztaljuk fönséges neved, Istenünk.
Ant. 5. Dicsérjétek az Urat, minden nemzetek.
116. zsoltár
Dicsérjétek az Urat, minden nemzetek, dicsérjétek őt minden népek;
Mert megerősödött rajtunk az ő irgalmassága, és az Úr igazvolta örökké megmarad!
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 5. Dicsérjétek az Urat, minden nemzetek.
Kapitulum Róm 13,12-13
Az éj elmúlt, a nap pedig elközelgetett. Vessük el tehát a sötétség cselekedeteit, és öltözzünk a világosság fegyvereibe. Mint nappal, tisztességesen járjunk.
Himnusz
Ki Atyád fénylő tükre vagy,
ki fényét fénnyel hirdeted,
Fénytől való fény: fényt adó,
nappalt ékítő napvilág.
Igaz napunk, jöjj, tündökölj,
ragyogj fel, örök fénysugár,
áraszd ki ránk szent Lelkedet,
gyújtsd meg szívünket lángolón!
Krisztus legyen mi ételünk,
töltsön be hit, ha szomjazunk,
élvezzük együtt boldogan
a Lélek józan mámorát.
Imánk szólítja az Atyát,
örök dicsőség szent Urát,
aki malasztot bőven ád,
hogy rontsa szét a bűnhomályt.
Napunk vidáman teljen el,
becsületünk a virradat,
hitünk legyen a déli nap,
s lelkünk ne tudjon esthomályt.
Jótetthez adjon jó erőt,
törje le ártónk vad fogát,
bajokban is legyen velünk,
adjon erőt, ha szenvedünk.
A hajnal hozza nappalunk,
hajnalban teljes már napunk,
mint Atyjában ragyog Fia,
s Igében teljes az Atya.
Vezesse lelkünk, szüntelen,
testünk is tiszta s hű legyen,
hitünk lobogjon lelkesen,
ne rontsa bűnnek mérge sem.
Dicsérjük Istent, az Atyát,
és Egyszülöttjét, szent Fiát,
és Lelkét, a Vigasztalót
most és örökké szüntelen. Ámen.
Verzikulus
V. Már kora reggel rólad gondolkodom Uram!
R. Mert Te lettél az én segítőm!
Benedictus
Ant. Áldott az Úr, Izráel Istene.
Zakariás hálaéneke
Áldott az Úr, Izráelnek Istene, mert meglátogatta és megváltotta az ő népét;
És fölemelte nekünk az üdvösség erejét Dávidnak, az ő szolgájának házában;
Miképpen megmondotta szentjeinek ajka által, prófétái által, kik kezdettől fogva voltak;
Hogy szabadulást ad a mi ellenségeinktől, és mindazok kezéből, kik gyűlölnek minket;
Hogy irgalmasságot cselekszik atyáinkkal, és megemlékezik szent szövetségéről;
Az esküvésről, amellyel megesküdött atyánknak, Ábrahámnak, hogy megadja nékünk;
Hogy megszabadulván az ellenség kezéből félelem nélkül szolgáljunk néki;
Szentségben és igazságban az ő színe előtt életünknek minden napján;
És te, gyermek, a Magasságbelinek prófétája leszel, mert az Úr orcája előtt mégy elkészíteni az ő utait;
Hogy az üdvösség ismeretét megadjad az ő népének bűneiknek bocsánatára.
A mi Istenünk irgalmának mélységei által, mivel meglátogatott minket a magasságból támadó;
Hogy megvilágosítsa azokat, kik a sötétségben és a halál árnyékában ülnek, és lépteinket a békességnek útjára igazítsa.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. Áldott az Úr, Izráel Istene.
Könyörgés
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
V. Könyörögjünk. A napi könyörgés.
R. Ámen.
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet. R. És az én kiáltásom jusson eléd. V. Mondjunk áldást az Úrnak. R. Istennek legyen hála. V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából békességben nyugodjanak. R. Ámen.
HÉTFŐI LAUDES II.
50. zsoltár
Könyörülj rajtam, Isten, a te nagy irgalmasságod szerint;
És a te könyörületednek sokasága szerint töröld el az én gonoszságomat!
Moss meg engem teljességgel az én gonoszságomból, és bűnömből tisztíts meg engem;
Mert ismerem az én gonoszságomat, és szemem előtt van az én bűnöm mindenkor!
Ellened, csak teellened vétkeztem, és gonoszat cselekedtem a te színed előtt;
Hogy igaznak találtassál beszédedben, és győzedelmesnek ítéletedben;
Mert íme, már gonoszságban fogantattam, és bűnben fogadott engem anyám.
Pedig te a szívnek igazságát szereted, és bölcsességednek titkait kinyilatkoztattad nékem.
Hints meg engem izsóppal és megtisztulok, moss meg engem, és a hónál fehérebb leszek!
Engedd, hogy örömet és vigasságot halljak, hogy örvendezzenek megalázott csontjaim!
Fordítsd el orcádat bűneimtől, és töröld el minden gonoszságomat!
Tiszta szívet teremts bennem, ó Isten, és az igaz lelket újítsd meg bensőmben!
Ne vess el engem orcád elől, és szent lelkedet ne vond meg tőlem!
Add vissza nekem a te üdvösségednek örömét, és készséges lélekkel erősíts meg engem!
Hadd tanítsam meg a bűnösöket a te utaidra, és az istentelenek majd megtérnek hozzád!
Szabadíts meg engem a vértől, Isten, én üdvösségemnek Istene, és nyelvem magasztalni fogja igazságodat!
Uram, nyisd meg ajkamat, és szám a te dicséretedet hirdeti;
Mert nem az áldozatban gyönyörködöl, és hiába hozok égőáldozatot, nincsen az tetszésedre!
A töredelmes lélek az Istennek tetsző áldozat, a megtört és alázatos szívet, ó Isten, meg nem veted.
Cselekedjél kegyesen, Uram, Sionnal jóakaratod szerint, hogy megépüljenek Jeruzsálemnek falai!
Akkor elfogadod az igazság áldozatát, az ajándékokat és az égőáldozatot, akkor visznek majd oltárodra áldozati állatot.
Dicsőség. Miképpen.
5. zsoltár
Halljad meg, Uram, szavaimat, értsd meg az én kiáltásaimat!
Figyelmezz az én hívó szavamra, én királyom és én Istenem!
Mert neked könyörgök, Uram, már kora reggel, halljad meg hangomat! Elődbe állok reggel és feléd tekintek!
Mert nem olyan Isten vagy te, akinek tetszenék a gonoszság, s a bűnös nem lakhat meg nálad, az igaztalan ember nem marad meg a te színed előtt.
Gyűlölöd mind, akik gonoszságot cselekszenek, elveszted mind a hazugokat, utálja az Úr a vérszopó és álnok embert.
Én pedig irgalmaddal eltöltve belépek a te házadba, istenfélelemben imádkozom szent templomodnál.
Uram, ellenségeim miatt te vezérelj igazságodban engem egyengesd előttem utadat;
Mert szájukban nincsen igazság, üres az ő szívük!
Nyitott sír az ő torkuk, nyelvükkel ármánykodnak. Ítéld meg őket, Isten!
Bukjanak bele terveikbe, sok istentelenségük miatt taszítsd el őket, mert fölingereltek, Uram, téged;
És örüljenek mindnyájan, akik benned bíznak, vigadozzanak mindörökké!
Oltalmad alá veszed őket, és megdicsőülnek benned, akik szeretik a te nevedet;
Mert te, Uram, megáldod az igazat, körülveszi őt mint a pajzs a te jóakaratod.
Dicsőség. Miképpen.
28. zsoltár
Adjátok meg az Úrnak, Isten fiai, adjátok meg az Úrnak a dicsőséget és hódolatot!
Adjátok meg az Úrnak neve dicséretét, imádjátok az Urat szent ünnepi díszben!
Az Úr hangja a vizek fölött, a fölséges Isten mennydörög, ott van az Úr a nagy vizek fölött.
Az Úr hangja zeng hatalommal, az Úr hangja fenségesen.
az Úr hangja cédrusokat tördel, összetöri az Úr Libanon cédrusait;
És a hangjára mint borjú, szökell a Libanon, és Szirjon hegye is mint a fiatal bölény.
Az Úr hangja tüzes lángokat szór, az Úr hangjára megremeg a pusztaság, megrendíti az Úr a sivatagot.
Az Úr hangja vajúdásba hozza a szarvasünőket, az erdők sűrűjét megritkítja, az ő templomában mindenek glóriát mondanak.
Az Úr a vízözön felett lakozik, s királyként trónol az Úr mindörökre.
Az Úr erőt ád majd az ő népének, az Úr megáldja népét békességben.
Dicsőség. Miképpen.
Izaiás próféta éneke
Hálát adok néked, Uram, mert haragudtál ugyan reám, de megfordult a te haragod, és megvigasztaltál engem.
Íme, az Isten az én szabadítóm, bizodalommal cselekszem és nem félek;
Mert az Úrban van az én erősségem és dicsőségem, és üdvösségemmé lett nékem.
Örömmel meríttek majd vizet az Üdvözítő forrásaiból;
És így szóltok ama napon: Adjatok hálát az Úrnak, és hívjátok segítségül az ő nevét!
Nyilatkoztassátok ki a népek között az ő véghezvitt terveit, megemlékezzetek arról, hogy fölséges az ő neve!
Énekeljetek az Úrnak, mert nagy dolgokat művelt, hirdessétek ezt az egész földön!
Ujjongj és dicsérd őt, Sion lakossága, mert nagy teközötted Izráel szentje!
Dicsőség. Miképpen.
116. zsoltár
Dicsérjétek az Urat, minden nemzetek, dicsérjétek őt minden népek;
Mert megerősödött rajtunk az ő irgalmassága, és az Úr igazvolta örökké megmarad!
Dicsőség. Miképpen.
HÉTFŐI PRÍMA
V. Isten, figyelmezz az én segítségemre.
R. Uram, siess megsegíteni engem.
V. Dicsőség az Atyának, és Fiúnak és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.
Allelúia. vagy Dicséret neked, Urunk, örök dicsőség Királya.
Himnusz
Már kél a fénynek csillaga:
Esengve kérjük az Urat,
Járjon ma mindenütt velünk,
Ne rontsa ártás életünk.
Nyelvünket fogja fékre ma:
Ne szóljon rút perek szava.
Szemünket védőn óvja meg:
A hívságot ne lássa meg.
Lakjék szívünkben tisztaság,
Távozzék minden dőreség.
A testnek dölyfét törje meg
Étel- s italban hősi fék.
Hogy majd a nap, ha távozott,
S az óra újra éjt hozott,
Lemondásunk szent éneke
Legyen az Úr dicsérete.
Dicsérjük az örök Atyát,
Dicsérjük egyszülött Fiát
S a Lelket, a Vigasztalót,
Most és örök időkön át. Ámen.
Ant. Az ártatlan kezű és tiszta szívű, ki felmehet az Úr hegyére.
23. zsoltár
Az Úré a föld és benne minden, a földkerekség és mind, akik abban laknak;
Mert ő állította azt a tengerekre, és ő szilárdította meg a folyóvizeken.
Ki mehet föl az Úr hegyére, és ki állhat meg az ő szent helyén?
Az ártatlan kezű és tiszta szívű, ki lelkét hiábavalóságra nem vetette, sem álnokságot nem szólt felebarátja ellen.
Az vesz áldást az Úrtól, és irgalmasságot az ő szabadító Istenétől.
Ez az a nemzedék, mely Istent keresi mely Jákob Istenének orcáját keresi.
Nyissátok meg a kapukat, és táruljatok fel, örök kapuk, hadd menjen be a dicsőségnek Királya!
Ki ez a dicsőséges Király? Az erős és hatalmas Úr, a harcokban győzedelmes.
Nyissátok meg a kapukat, és táruljatok fel, örök kapuk, hadd menjen be a dicsőségnek Királya!
Ki ez a dicsőséges Király? A seregek Ura, ő a dicsőségnek Királya.
Dicsőség. Miképpen.
18. zsoltár I.
Az egek az Isten dicsőségét hirdetik, és kezének műveiről beszél a mennybolt.
Egy nap a másnak zengi az igét, az éj az éjszakának továbbadja e tudást.
Nem olyan beszéd ez s nem olyan szavak, hogy ne foghatnád föl a hangjukat. Minden földre eljut a zengésük, a földkerekség széléig az ő igéjük.
Ott szerzett a Napnak lakást, és az mint vőlegény kilépett házából, hogy ujjongással mint a hős befussa útját.
Kijön a magas mennyből, és a mennyeknek magasába visszatér, és az ő melege mindenkihez elér.
Dicsőség. Miképpen.
18. zsoltár II.
Az Úr törvénye szeplőtelen, felüdíti a lelket, az Úr bizonysága hűséges, bölcsességet ad a kicsinyeknek.
az Úr igazságai egyenesek, megvidámítják a szíveket, az Úr parancsolata fénylő, megvilágosítja a szemeket.
Az Úr félelme szent, megmarad örökkön örökké, az Úr ítéletei igazak, igazoltak mindenestől.
Kívánatosabbak az aranynál és sok drágakőnél, édesebbek a méznél, a csorgatott méznél.
Bizony meg is tartja azokat a te szolgád, megtartásukban nagy jutalom vagyon.
A vétkeket ki érti meg? Az én titkonvaló bűneimből tisztíts meg engem, és a kevélységtől óvd meg a te szolgád!
Ha nem uralkodik rajtam, akkor szeplőtelen leszek, és a nagy bűntől tiszta.
Legyen kedves előtted az én szám beszéde, és szívem gondolata a te színed előtt mindenkor;
Uram, én segítőm és én megváltóm!
Ant. Az ártatlan kezű és tiszta szívű, ki felmehet az Úr hegyére.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. Az ártatlan kezű és tiszta szívű, ki felmehet az Úr hegyére.
Kapitulum ∙ Tim 1,17
Az örökkévalóság láthatatlan és halhatatlan királyának, az egyedülvaló Istennek tisztesség és dicsőség örökkön örökké. Ámen.
Responzórium
V. Krisztus, az élő Istennek Fia, * irgalmazz nekünk. V. Aki az Atya jobbján ülsz. R. Irgalmazz nekünk. V. Dicsőség az Atyának, és a Fiúnak, * és a Szentléleknek. R. Krisztus, az élő Isten Fia, * irgalmazz nekünk.
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És kiáltásom jusson elődbe.
Könyörögjünk. Mindenható Isten, aki a mai napot megadtad nekünk, őrizz meg minket a te erőddel, hogy ne engedjünk a bűn kísértésének és mindig a te igazságod vezesse gondolatainkat és cselekedeteinket. A mi Urunk Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel együtt, Isten, mindörökkön-örökké.
R. Ámen.
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És kiáltásom jusson eléd.
V. Mondjunk áldást az Úrnak.
R. Istennek legyen hála.
Précesz
V. Értékes az Úr szemében.
R. Szentjei halála.
Szűz Mária és Isten minden szentje, járjatok közben érettünk az Úrnál, hogy annak segítségével boldoguljunk, aki él és uralkodik mindörökkön-örökké. R. Ámen.
V. Isten, figyelmezz az én segítségemre.
R. Uram, siess megsegíteni engem.
Háromszor ismételve.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor és mindörökkön-örökké. Ámen.
Uram, irgalmazz nekünk!
Krisztus, kegyelmezz nekünk!
Uram, irgalmazz nekünk!
Mi Atyánk…
V. És ne vígy minket kísértésbe,
R. De szabadíts meg a gonosztól.
V. Figyelj, Uram, szolgáidra és cselekedeteikre, irányítsd fiaidat.
R. Az Úr fényessége legyen felettünk és cselekedeteink felett; irányítsa minden döntésünket.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor és mindörökkön-örökké. Ámen.
Könyörögjünk.
Urunk és Istenünk, ég és föld királya, irányítsd és szenteld meg, vezesd és kormányozd szívünket és testünket, érzékeinket, beszédünket és cselekedeteinket a mai napon a te parancsaid szerint, hogy most és örökre a te segítségeddel, világ Megváltója, szabadok és épek maradhassunk. Aki élsz és uralkodol mindörökkön-örökké.
R. Ámen.
V. Áldj meg minket, Uram.
Áldás. Napjaink és cselekedeteink a te békédben teljenek el, mindenható Isten. Ámen.
Rövid olvasmány (2Tessz 3,5)
Az Úr pedig igazgassa szíveiteket Isten szeretetében és Krisztus béketűrésében.
V. Te pedig, Uram, irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.
V. Segítségünk ✠ az Úr nevében.
R. Aki az eget és földet alkotta.
V. Áldjátok.
R. Az Urat.
V. Áldjon meg minket az Úr, ✠ szabadítson meg minden gonosztól és vezessen el az örök életre. És a megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából nyugodjanak békességben.
R. Ámen.
V. Kelj fel, Uram, és segíts minket.
R. És szabadíts meg a te szent nevedért.
Uram, irgalmazz nekünk! Krisztus, kegyelmezz nekünk! Uram, irgalmazz nekünk!
Mi Atyánk…
V. És ne vígy minket kísértésbe,
R. De szabadíts meg a gonosztól.
V. Figyelj, Uram, szolgáidra és cselekedeteikre, irányítsd fiaidat.
R. Az Úr fényessége legyen felettünk és cselekedeteink felett; irányítsa minden döntésünket.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Könyörögjünk. Urunk és Istenünk, ég és föld királya, irányítsd és szenteld meg, vezesd és kormányozd szívünket és testünket, érzékeinket, beszédünket és cselekedeteinket a mai napon a te parancsaid szerint, hogy most és örökre a te segítségeddel, világ Megváltója, szabadok és épek maradhassunk. Aki élsz és uralkodol mindörökkön-örökké.
R. Ámen.
Benedictio
V. Áldj meg minket, Uram.
R. Napjaink és cselekedeteink a te békédben teljenek el, mindenható Isten. Ámen.
Rövid olvasmány ∙ 2Tessz 3,5
Az Úr pedig igazgassa szíveiteket Isten szeretetében és Krisztus béketűrésében.
V. Te pedig, Uram, könyörülj rajtunk.
R. Istennek legyen hála.
Befejezés
V. Segítségünk † az Úr nevében.
R. Aki az eget és földet alkotta.
V. Mondjunk áldást az Úrnak.
R. Istennek legyen hála.
V. Áldjon meg minket az Úr, † szabadítson meg minden gonosztól és vezessen el az örök életre. És a megholt hívek lelkei Isten irgalmából békességben nyugodjanak.
R. Ámen.
HÉTFŐI TERCIA
V. Isten, figyelmezz az én segítségemre.
R. Uram, siess megsegíteni engem.
V. Dicsőség az Atyának, és Fiúnak és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.
Allelúia. vagy Dicséret neked, Urunk, örök dicsőség Királya.
Himnusz
Szentlélek, kérünk, szállj közénk,
Atya s Fiúval egy való,
sietve jöjj a szíveket,
kegyelmesen betölteni.
A nyelv, az érzék, ész, erő
tenéked zengjen vallomást,
szeretet lángját add nekünk,
s áraszd másokra általunk!
Ezt teljesítse az Atya,
s vele egylényű egy Fia,
aki veled uralkodik,
ó Lélek, minden századig. Ámen.
Ant. Az Úr az én világosságom és szabadulásom.
26. zsoltár I.
Az Úr az én világosságom és szabadulásom, kitől is félnék?
Az Úr az én életemnek oltalmazója, kitől rettegnék?
Mikor közelítenek énrám az ártók, hogy testemet megegyék?
kik engem háborgatnak, én ellenségeim, megerőtlenülnek és elesnek.
Ha tábor áll is ellenem, nem fél a szívem.
Ha harc támad ellenem, én akkor is bízom.
Egyet kértem az Úrtól és ezt keresem, hogy az Úr házában lakjam életemnek minden napján;
Hogy meglássam az Úrnak gyönyörűségét, és látogassam az ő templomát;
Mert elrejt engem az ő hajlékában, a veszedelem napján megoltalmaz engem az ő sátrának rejtekében.
A kősziklára emelt föl engem, és íme, felmagasztalta fejemet az én ellenségeim között.
Dicsérő áldozatot áldozom az ő templomában, éneklek és zsoltárt mondok az Úrnak.
Dicsőség. Miképpen.
26. zsoltár II.
Hallgasd meg, Uram, a szómat, mellyel hozzád kiáltottam, könyörülj rajtam és hallgass meg engem!
Néked szólott a szívem, az orcám téged keresett, a te orcádat keresem, Uram.
Ne fordítsd el tőlem az orcádat, és el ne hajolj haragodban a te szolgádtól!
Légy az én segítőm, ne hagyj el engem, és meg ne utálj engem, én üdvözítő Istenem! Ha az én atyám és anyám elhagynak is engem, az Úr magához vesz engem.
Taníts meg, Uram, a te utadra és ellenségeim miatt te vezess engem az igaz ösvényre!
Ne adj át az én ellenségeim akaratának mert hamis tanúk támadtak ellenem, hazudott a gonoszság önmaga ellen!
Hiszem, hogy meglátom az Úrnak javait az élőknek földjén.
Várjad az Urat és bátran viaskodjál, erősödjék meg a szíved, és várakozzál az Úrra!
Dicsőség. Miképpen.
27. zsoltár
Hozzád kiáltok, Uram, én Istenem, ne fordulj el szótlanul tőlem!
Ne légy néma énhozzám, nehogy olyan legyek, mint a sírba szállók!
Hallgasd meg az én könyörgésem szavát, midőn kiáltok hozzád, midőn fölemelem kezeimet a te szentséges templomod felé!
Ne vonj egybe engem a bűnösökkel, s a gonosztevőkkel ne veszíts el engem;
Kik békességet szólnak barátjukkal, de gonosz van az ő szívükben!
Fizess meg nekik cselekedeteik szerint, találmányaik hitványsága szerint!
Kezük műve szerint fizess vissza nekik, add meg nekik jutalmukat;
Mert nem értették az Úr cselekedeteit, és az ő kezének művét, az lerontja őket és föl nem építi!
Áldott az Úr, mert meghallgatta könyörgésem szavát, az Úr az én segítőm és oltalmazóm.
Benne bízott a szívem, és ő megsegített, újra virul az én testem, és jó kedvemben hálát adok néki.
Az Úr az ő népének erőssége, és oltalmazza Fölkentjének üdvét. Üdvözítsed, Uram, a te népedet, és áldd meg a te örökségedet, és igazgasd őket és felmagasztaljad mindörökké!
Dicsőség. Miképpen.
Ant. Az Úr az én világosságom és szabadulásom.
Kapitulum
Január ∙ Ef 1,4
Kiválasztott minket az Isten Krisztusban a világ teremtése előtt, hogy szentek és szeplőtelenek legyünk az ő színe előtt, a szeretetben.
Február ∙ Zsid 12,14.7
Békére törekedjetek mindenkivel, és életszentségre, mely nékül Istent senki meg nem látja, mert mint a fiaknak, úgy ajánlja magát nektek az Isten.
Június–Július ∙ 1Kor 15,58
Szeretett testvéreim, legyetek állhatatosak és rendíthetetlenek, buzgólkodván mindenkor az Úrnak dolgában, hiszen tudjátok, hogy munkátok nem hiábavaló az Úrban.
Augusztus ∙ Péld 8,12
Én, a Bölcsesség, ott lakozom a helyes döntésekben, és én vagyok jelen az eszes gondolatokban.
Szeptember ∙ Sir 2,11.13
Nézzétek, fiaim, az előző nemzedéket, és vegyétek eszetekbe, hogy senki sem vallott szégyent, aki bízott az Úrban, mert kegyes és irgalmas az Isten, és megvéd mindenkit, aki őt igazságban keresi.
Október ∙ Sir 34,14–15
Becsben áll az Istent félők lelke és áldásban részesül, ha ő rájuk tekint, mert megmentőjükbe vetik ők reményüket, és Isten szeme azokon, kik szeretik őt.
November ∙ Ez 16,62.63
Megkötöm szövetségemet veled, és megtudod, hogy én vagyok az Úr, amikor majd mindent megbocsátok neked, amit elkövettél, úgymond az Úristen.
Verzikulus
V. Mondtam az Úrnak: könyörülj rajtam!
R. Gyógyítsd meg az én lelkemet, mert vétkeztem ellened.
Responzórium
V. Gyógyítsd meg az én lelkemet, mert vétkeztem ellened. V. S mondám az Úrnak: könyörülj rajtam. R. Mert vétkeztem ellened. V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek. V. Gyógyítsd meg…
Verzikulus
V. Légy az én segítőm, ne hagyj el engem!
R. És meg ne vess engem, én üdvözítő Istenem!
Könyörgés
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És kiáltásom jusson eléd.
Könyörögjünk. Isten ki ebben az órában híveid szívét a Szentlélek fényével eltöltve okossá tetted: add nekünk, hogy ugyanezen Lélekben dolgainkat helyesen ítéljük meg, és az ő vigasztalásának mindenkor örvendjünk. A mi Urunk, Jézus Krisztus által.
R. Ámen.
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet. R. És az én kiáltásom jusson eléd.
V. Mondjunk áldást az Úrnak.
R. Istennek legyen hála.
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából békességben nyugodjanak.
R. Ámen.
HÉTFŐI SZEXTA
V. Isten, figyelmezz az én segítségemre.
R. Uram, siess megsegíteni engem.
V. Dicsőség az Atyának, és Fiúnak és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.
Allelúia. vagy Dicséret neked, Urunk, örök dicsőség Királya.
Himnusz
Hatalmas Úr egy Istenünk,
dolgok rendjét, ki megszabod
a reggelt fénnyel látod el,
s tüzes nappal a délidőt.
Viszályok lángját fojtsad el,
s a szenvedélyek vad tüzét,
a testnek hozzál jó erőt,
békével áldd a szíveket.
Ezt teljesítse az Atya,
s vele egylényű egy Fia,
Aki veled uralkodik:
ó Lélek, minden századig. Ámen.
Ant. A te igazságod által szabadíts meg engem, Uram.
30. zsoltár I.
Tebenned bíztam Uram, meg nem szégyenülök mindörökké, a te igazságod által szabadíts meg engem!
Hajtsd hozzám füledet, siess, hogy kimentsél engem!
Légy nekem oltalmazó Istenem és menedékhelyem, hogy szabaddá tégy engem;
Mert erősségem és menedékem vagy te, és a te nevedért vezérelsz engem és gondomat viseled!
Kiviszel engem e tőrből, melyet elrejtettek nékem, mert te vagy oltalmam.
A te kezedbe ajánlom az én lelkemet, megváltottál engem, Uram, igazság Istene.
Gyűlölöd azokat, akik üres bálványoknak hódolnak, én pedig az Úrban bízom.
Örvendezek és vigadok a te irgalmasságodban, mert kicsiny voltomra reá tekintettél;
És megláttad lelkemet a szorongatások között, és nem adtál engem az ellenség kezére, tágas helyre állítottad az én lábamat.
Dicsőség. Miképpen.
30. zsoltár II.
Könyörülj rajtam, Uram, mert szorongatnak engem, megzavarodott szemem a búsulásban, megzavarodott lelkem és a testem;
Mert elfogyatkozott életem a fájdalomban, és esztendőim a sóhajtozásban!
Elhagyott az erőm a szegénységben, és elsorvadtak csontjaim.
Gyalázattá lettem minden ellenségem előtt, csúfság szomszédaim előtt és barátaimnak félelem, akik láttak engem, elfutottak tőlem.
Elfeledtek szívükben mint a megholtat, olyanná lettem, mint az összetört edény; Mert hallottam sokak szidalmazását, és körülvett a rettegés;
Midőn egybegyűltek ellenem, és tanácskoztak, hogy életemet elvegyék.
Dicsőség. Miképpen.
30. zsoltár III.
Én pedig tebenned bíztam, Uram és mondtam: Te vagy az én Istenem, kezedben az én sorsom.
Ments meg ellenségeim kezéből, és az engem üldözőktől!
Ragyogtasd fel arcodat a te szolgád fölött, irgalmasságod által szabadíts meg engem! Uram, meg ne szégyenüljek, mert téged hívlak, szégyenüljenek meg az istentelenek és némuljanak el az alvilágban!
Legyenek némák a csalárd ajkak, melyek gonoszságot szólnak az igaz ellen kevélységgel és megvetéssel!
Mily nagy, Uram, a te édességed sokasága, melyet elrejtettél a téged félőknek;
Melyet azoknak készítettél, akik benned bíznak, s az emberek szeme láttára nekik adod!
Elrejted őket a te arcod rejtekében, az emberek háborgatása elől.
Megoltalmazod őket a te hajlékodban, a nyelvek támadása ellen.
Áldott az Úr, ki hozzám való irgalmát csodálatosan megmutatta az erős városban.
Pedig én félelmeim között azt mondtam: Elvetett engem szemei elől.
De mégis meghallgattad könyörgésem szavát, midőn kiáltottam tehozzád.
Szeressétek az Urat, minden szentjei, a hűségeseket megtartja az Úr, és a kevélyen cselekedőknek bőségesen megfizet!
Bátran viaskodjatok és erősödjék meg a szívetek, mindnyájan, kik az Úrban bíztok!
Dicsőség. Miképpen.
Ant. A te igazságod által szabadíts meg engem, Uram.
Kapitulum
Január ∙ Róm 13,10
A szeretet nem cselekszik rosszat a felebarátnak, a törvényeknek teljessége tehát a szeretet.
Február ∙ Kol 3,14
Mindenek fölött pedig szeretet legyen bennetek, mert az a tökéletesség köteléke, és örvendezzék szívetekben Krisztusnak békéje, melyre hivatást kaptatok egy testben, és hálaadók legyetek.
Június–Július ∙ Róm 8,18–19
Azt tartom ugyanis, hogy amiket most szenvedünk, nem mérhetők, össze a jövendő dicsőséggel, mely meg fog nyilvánulni rajtunk, mert a teremtett világ várakozása sóvárog az Isten fiainak kinyilvánulása után.
Augusztus ∙ Péld 4,20
Fiam, nyisd meg füledet igéimnek, ne távozzanak szemed elől, őrizzed őket szíved belsejében, mert életet adnak azoknak, kik reá találnak.
Szeptember ∙ 1Ján 3,21–22
Szeretteim, bizodalmunk van Istenhez, és bármit kérünk, megnyerjük tőle, mert az ő parancsait megtartjuk, és ami kedves őelőtte, azt cselekedjük.
Október ∙ Sir 34,16
Ki az Urat féli, semmitől sem retteg, és nem fél, mert az Úr az ő reménysége.
November ∙ Ez 18,30.31.32
Térjetek meg, és tartsatok bűnbánatot minden gonoszságotok fölött, szerezzetek magatoknak új szívet és új lelket, mondja az Úristen.
Responzórium
V. Áldom én az Urat, minden időben. V. Az ő dicsérete mindenkor ajkamon. R. Minden időben. V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek. V. Áldom én az Urat, minden időben.
Verzikulus
V. Az Úr énnékem pásztorom.
R. Nincsen hiányom semmiben.
Könyörgés
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
Könyörögjünk. Urunk Jézus Krisztus, aki ebben az órában a mi megváltásunkért ártatlanul a keresztfára emeltettél: engedd nekünk azt a fényességet, mely által az örök életre eljutni képesek vagyunk. Aki élsz és uralkodol mindörökkön örökké.
R. Ámen.
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
V. Mondjunk áldást az Úrnak.
R. Istennek legyen hála.
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából békességben nyugodjanak.
R. Ámen.
HÉTFŐI NÓNA
V. Isten, figyelmezz az én segítségemre.
R. Uram, siess megsegíteni engem.
V. Dicsőség az Atyának, és Fiúnak és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.
Allelúia. vagy Dicséret neked, Urunk, örök dicsőség Királya.
Himnusz
Ki tartasz minden dolgokat,
erős Isten, nem változó,
de napvilágnak idejét
változásokkal rendező.
Oly fénylő, tiszta estet adj,
melyben az élet nem fogy el,
de szent halál jutalmaként
örök dicsőség vár reánk.
Ezt teljesítse az Atya,
s vele egylényű egy Fia,
aki veled uralkodik,
ó Lélek, minden századig.
Ant. Örvendezzetek, igazak, az Úrban, az igazakhoz illik a dicséret!
31. zsoltár
Boldog, akinek megbocsáttatik gonoszsága, és akinek befedettek bűnei.
Boldog ember, kinek az Úr nem tudja be vétkét, sem lelkében csalárdság nincsen.
Némán hallgattam és megavultak csontjaim, majd egész nap kiáltoztam;
Mert reám nehezedett éjjel és nappal a te kezed, ellankadt erőm a nyár tüzében. Vétkemet megvallottam neked, és gonoszságomat el nem rejtettem.
Így szóltam: Megvallom gonoszságomat magam ellen az Úrnak, és te megbocsátottad bűnömnek istentelenségét.
Ezért imádkozik hozzád minden szent az alkalmas időben.
Ha a nagy vizek kiáradnak, őhozzá nem közelgetnek.
Te vagy oltalmam, a szorongatásból kimentesz engem, és körülveszel a szabadulásnak örömével.
Értelmet adok neked és megtanítlak téged az útra, hogy azon járj, rajtad nyugtatom szememet.
Ne legyetek olyanok, mint a ló és az öszvér, melyeknek nincsen értelmük!
Fékkel és zablával szorítod állukat, másként nem közelítenek hozzád.
Sok a bűnös ostora, az Úrban bízót pedig körülveszi az irgalom.
Vigadjatok az Úrban és ujjongjatok, ti igazak, legyen dicsőség nektek mind, igaz szívűek!
Dicsőség. Miképpen.
32. zsoltár I.
Örvendezzetek, igazak, az Úrban, az igazakhoz illik a dicséret!
Magasztaljátok az Urat citerával, a tízhúrú hárfákkal zengjetek néki!
Énekeljetek neki új éneket, jól énekeljetek neki örömkiáltással;
Mert igaz az Úrnak beszéde, és minden cselekedete hűséggel teljes!
Szereti az igazságot és az igaz ítéletet, az Úr irgalmassága betölti a földet.
Az Úr igéje által lettek az egek, és szájának lehellete által azoknak minden ékessége; Ki összegyűjté mintegy tömlőbe a tenger vizeit, tárházakba vetvén annak örvényeit.
Félje az Urat az egész föld, rettenjenek meg tőle mind, akik e világban laknak;
Mert ő szólott és lettek, ő parancsolt és előjöttek!
Az Úr semmivé teszi a pogányok terveit, és elveti a népek gondolatait.
Az Úr szándéka pedig örökké megmarad, szívének gondolatai nemzedékről nemzedékre.
Dicsőség. Miképpen.
32. zsoltár II.
Boldog nemzetség, akinek az Úr az Istene, a nép, akit örökségül választott magának.
Letekint az Úr a mennyből, és látja mind az emberek fiait.
Az ő erősséges lakóhelyéből rátekint mindenekre, kik a földet lakják;
Ki egyenként alkotta szívüket, ki ismeri minden tettüket.
Nem a nagy sereg szabadítja meg a királyt, és a hőst nem védi meg erejének nagysága.
nem segít a ló a győzelemhez, nem ad szabadulást annak ereje.
Íme, az Úr szeme azokon, kik őt félik, azokon, kik az ő irgalmasságában bíznak;
Hogy megmentse a haláltól lelküket, és éhínség idején táplálja őket.
A mi lelkünk az Urat várja, mert ő a mi segítőnk és oltalmazónk;
Mert őbenne vigad a mi szívünk, és az ő szent nevében bízunk.
Legyen a te irgalmasságod, Uram, mirajtunk, amint tebenned bízunk!
Dicsőség. Miképpen.
Ant. Örvendezzetek, igazak, az Úrban, az igazakhoz illik a dicséret!
Kapitulum
Január ∙ Róm 13,8
Ne tartozzatok senkinek semmivel, csak azzal, hogy egymást szeressétek, mert aki felebarátját szereti, betöltötte a törvényt.
Február ∙ Zsid 12,28–29
Tartsuk meg a kegyelmet, hogy általa Istennek tetsző módon szolgáljunk félelemmel és tisztelettel. Mert a mi Istenünk emésztő tűz. R. Istennek legyen hála!
Június – Július ∙ Róm 6,22
Most, miután felszabadultatok a bűn alól, és Istennek szolgái lettetek, megvan a gyümölcsötök a megszentelődésre, aminek a vége az örök élet. R. Istennek legyen hála!
Augusztus ∙ Péld 8,10
Vegyétek, az én intelmemet, és ne az ezüstöt, a tudást válasszátok inkább, mint az aranyat. R. Istennek legyen hála!
Szeptember ∙ Gal 6,2
hordozzátok egymásnak terhét, mert így teljesíteni fogjátok Krisztus törvényét. R. Istennek legyen hála!
Október ∙ Fil 1,6
Bízunk az Úr Jézus Krisztusban, hogy aki megkezdte bennetek a jó művet, teljessé is teszi azt Krisztus Jézus napjáig. R. Istennek legyen hála!
November ∙ Mik 7,18–19
Nem bocsájtja ki többé az Úristen az ő haragját, mert az irgalmasságot akarja, hozzánk tér és könyörül rajtunk, és gonoszságainkat leveszi rólunk, s a tenger mélyére veti minden bűnünket. R. Istennek legyen hála!
Responzórium
V. Válts meg engem, Uram, s könyörülj rajtam. V. Az én lábam az igaz úton áll, a gyülekezetekben áldalak téged. R. Könyörülj rajtam. V. Dicsőség az Atyának, és Fiúnak és Szentléleknek. V. Válts meg engem, Uram, s könyörülj rajtam.
Verzikulus
V. Az én titkonvaló bűneimtől tisztíts meg engem, Uram!
R. És a kevélységtől óvd meg a te szolgádat!
Könyörgés
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És kiáltásom jusson eléd.
Könyörögjünk. Isten, ki az elesett világot szent Fiad alázatossága által fölemelted: híveidnek örökké tartó vigasságot engedj; hogy kiket az örök kárhozat veszélyeitől megmentettél, azoknak az örökké tartó örömök élvezetét juttasd. Ugyanazon a mi Urunk, Jézus Krisztus által.
R. Ámen.
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
V. Mondjunk áldást az Úrnak.
R. Istennek legyen hála.
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából békességben nyugodjanak.
R. Ámen.
HÉTFŐI VESPERÁS
V. Isten, figyelmezz az én segítségemre.
R. Uram, siess megsegíteni engem.
V. Dicsőség az Atyának, és Fiúnak és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.
Allelúia. vagy Dicséret neked, Urunk, örök dicsőség Királya.
Ant. 1. Hozzám hajtotta fülét az Úr.
114. zsoltár
Szeretem én az Urat, mert meghallgatja az én imádságom szavát;
Mert hozzám hajtotta fülét ama napon, midőn segítségül hívtam.
Körülvettek engem a halál kínjai, s a túlvilág veszedelmei reám találtak.
A keserűség és a fájdalom megragadtak engem, akkor kiáltottam az Úrhoz: Ó Uram, mentsd meg az én lelkemet!
Irgalmas az Úr és igaz, könyörületes a mi Istenünk.
A kicsinyeknek őrizője az Úr, megaláztak, és ő megszabadított engem.
Nyugodjál meg, én lelkem, mert az Úr gondodat viseli;
Mert megmentette lelkemet a haláltól, szemeimet a könnyhullatástól, lábaimat az elbukástól;
És így az Úrnak színe előtt járhatok az élőknek országában!
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 1. Hozzám hajtotta fülét az Úr.
Ant. 2. Fogadalmaimat megadom az Úrnak az ő egész népének előtt.
115. zsoltár
Hittem és ki is mondottam még megalázottságomnak idején is;
Mikor így szóltam fölindulásomban: Hazug minden ember.
Mit adjak az Úrnak mindazokért, amiket nékem adott?
Az üdvösség kelyhét veszem, és az Úr nevét hívom.
Fogadalmaimat megadom az Úrnak az ő egész népe előtt.
Drága dolog az Úr szemében az ő szentjeinek halála.
Ó Uram, mert én a te szolgád, a te szolgád vagyok és szolgálód fia;
Elszakítottad az én kötelékemet, neked áldozom a dicséret áldozatát, és az Úr nevét hívom.
Fogadalmaimat megadom az Úrnak az ő egész népének színe előtt;
Az Úr házának csarnokaiban, tebenned, ó Jeruzsálem.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 2. Fogadalmaimat megadom az Úrnak az ő egész népének előtt.
Ant. 3. Az Úrhoz kiáltottam, és meghallgatott engem.
119. zsoltár
Az Úrhoz kiáltottam, midőn háborgattak engem, és meghallgatott engem.
Uram, szabadítsd meg lelkemet a hazug ajkaktól az álnok nyelvtől!
Mi érjen téged, te álnok nyelv, mi legyen a te jutalmad?
A hatalmasnak éles nyilai, s vele pusztító tüzek.
Jaj nékem, mert hosszúra nyúlik zarándokságom ideje, a sötétség lakói között lakozom.
Régóta van már számkivetésben az én lelkem azok közt, kik a békét gyűlölik.
Én békességes voltam, midőn szóltam, ok nélkül támadtak ellenem.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 3. Az Úrhoz kiáltottam, és meghallgatott engem.
Ant 4. Az Úrtól van az én segítségem, tőle, ki a mennyet és a földet alkotá.
120. zsoltár
Szemeimet a hegyekre emelem honnét jőne segítség énnekem?
Az Úrtól van az én segítségem, tőle, ki a mennyet és a földet alkotá.
Ne hagyja meginogni a te lábadat, és ne aludjék, aki téged őriz!
Íme, nem aluszik és el nem szunnyad, aki Izráelt őrizi.
Az Úr a te őriződ, az Úr neked árnyékos oltalom jobb kezed fölött.
Nappal a nap nem sérthet téged, sem a hold éjjel.
Az Úr megőriz téged minden gonosztól, őrizze meg az Úr a te lelkedet!
Az Úr őrizzen, mikor érkezel, s mikor távozol mostantól fogva és mindörökké!
Dicsőség. Miképpen.
Ant 4. Az Úrtól van az én segítségem, tőle, ki a mennyet és a földet alkotá.
Ant 5. Vigadtam, mikor azt mondották nékem: fölmegyünk az Úr házába.
121. zsoltár
Vigadtam, mikor azt mondották nékem: Fölmegyünk az Úr házába.
Itt állnak immár lábaink csarnokaidnak küszöbén, ó Jeruzsálem.
Jeruzsálem mily nagy városnak épült, egybeillik annak minden része!
Oda mennek föl a nemzetségek, nemzetségei az Úrnak, bizonyságot tesz arról Izráel, hogy az Úr nevét itt kell áldani.
Ott állnak az ítéletnek székei, Dávid házának trónjai.
Könyörögjetek békét Jeruzsálemnek és mondjátok: Szerencsés legyen, ki szeret téged!
A te erős falaid közt honoljon békesség, és magas tornyaidban legyen mindig bőség!
Atyámfiaiért és barátaim miatt békességet kívánok néked;
Mert a mi Urunk Istenünk lakóhelye benned vagyon, kívánok minden jót néked.
Dicsőség. Miképpen.
Ant 5. Vigadtam, mikor azt mondották nékem: fölmegyünk az Úr házába.
Kapitulum 2Kor 1,3-4
Áldott legyen az Isten, Urunk Jézus Krisztus Atyja, az irgalom Atyja és a minden vigasztalás Istene! Ő megvigasztal minket minden szomorúságunkban.
Himnusz
Te mérhetetlen Alkotó,
ki vizek útját megszabod,
s nehogy egymásra rontsanak,
eget határul rendeled.
Égi vizeknek s földinek
szilárd helyet adsz, partokat,
hogy víz hűsítse a tüzet,
s földet ne érje pusztulás:
Hitünk ragyogjon tiszta fényt,
hozza világló csillagát,
minden hívságot űzzön el,
ne ártson csalfa délibáb!
Kegyes Urunk, add meg nekünk
örök malasztod, öntsd belénk,
új csellel meg ne rontsa már
szívünket régi tévedés!
Add meg minékünk, jó Atya,
s Atyának mása, egy Fia,
s Szentlélek Isten, vigaszunk,
örök időknek szent Ura! Ámen.
Verzikulus
V. Szálljon fel, Uram, az én imádságom.
R. Miként a tömjénfüst a te színed elé.
Magnificat
Ant. Magasztalja az én lelkem az Urat, mert meglátta alázatosságomat.
Szűz Mária hálaéneke
Magasztalja az én lelkem az Urat;
És örvendezik az én lelkem az én üdvözítő Istenemben;
Mert meglátta az ő szolgálójának alázatosságát, és íme, mostantól fogva boldognak mondanak engem minden nemzetek;
Mert nagy dolgot cselekedett énvelem a Hatalmas, és szent az ő neve;
És az ő irgalmassága nemzetségről nemzetségre azokon, kik őt félik!
Hatalmasságot cselekedett az ő karjával, szétszórta a gőgösöket szívüknek elbízottsága által.
Letette a hatalmasokat a székről, és fölmagasztalta az alázatosakat.
Az éhezőket betöltötte jókkal, és a gazdagokat üresen küldte el.
Fölvette Izráelt, az ő szolgáját, hogy ne felejtse irgalmasságát;
Miképpen megmondotta vala atyáinknak, Ábrahámnak és az ő maradékának mindörökké.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. Magasztalja az én lelkem az Urat, mert meglátta alázatosságomat.
Könyörgés
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
V. Könyörögjünk. A napi könyörgés.
R. Ámen.
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R.És az én kiáltásom jusson eléd.
V. Mondjunk áldást az Úrnak.
R. Istennek legyen hála.
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából békességben nyugodjanak.
R. Ámen.
HÉTFŐI KOMPLETÓRIUM
V. Kérlek, Uram, áldj meg engem.
Benedictio. Nyugodalmas jó éjszakát, és boldog véget engedjen nekünk a mindenható Úr. Ámen.
Rövid olvasmány ∙ 1Pét 5,8-9
Testvérek: Józanok legyetek és vigyázzatok, mert a ti ellenségetek, az ördög, mint az ordító oroszlán, körüljár, keresvén, akit elnyeljen; álljatok neki ellen a hit erejével.
V. Te pedig, Uram, könyörülj rajtunk.
R. Istennek legyen hála.
V. Segítségünk † az Úr nevében.
R. Aki az eget és a földet alkotta.
Mi Atyánk…
Gyónom a mindenható Istennek, a boldogságos, mindenkor Szűz Máriának, Szent Mihály főangyalnak, Keresztelő Szent Jánosnak, Szent Péter és Pál apostoloknak, minden szenteknek és nektek, testvérek: hogy nagyot vétkeztem gondolattal, szóval és cselekedettel: én vétkem, én vétkem, én igen nagy vétkem. Kérem azért a boldogságos, mindenkor Szűz Máriát, Szent Mihály főangyalt, Keresztelő Szent Jánost, Szent Péter és Pál apostolokat, az összes szenteket, és titeket, testvérek, imádkozzatok érettem a mi Urunkhoz, Istenünkhöz.
Irgalmazzon nekünk a mindenható Isten, bocsássa meg bűneinket és vezessen el az örök életre! Ámen.
Absolutio
Bűneink elengedését, feloldozását, † és megbocsátását adja meg nekünk a mindenható és irgalmas Isten! Ámen.
V. Téríts meg minket szabadító Istenünk!
R. És fordítsd el rólunk haragodat!
V. Isten, figyelmezz az én segítségemre.
R. Uram, siess megsegíteni engem.
V. Dicsőség az Atyának, és Fiúnak és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.
Allelúia. vagy Dicséret neked, Urunk, örök dicsőség Királya.
Ant. Szabadíts meg, Uram, a te irgalmasságod szerint.
6. zsoltár
Uram, ne büntess engem haragodban, ne sújts engem felindulásodban!
Könyörülj rajtam, Uram, mert erőtlen vagyok, gyógyíts meg, Uram, mert megháborodtak csontjaim;
És igen megrendült az én lelkem! Te pedig, Uram, meddig vagy még távol?
Térj hozzám, Uram és mentsd ki lelkemet, szabadíts meg engem irgalmasságodért;
Mert nincs, aki a holtak közt megemlékeznék rólad, a sírban pedig ki ad néked hálát!
Elfáradtam sóhajtozásomban, könnyekkel áztatom minden éjjel ágyamat, könnyhullatással öntözöm ágyamat.
Elhomályosodtak a búsulástól szemeim, megaggottam ellenségem között.
Távozzatok tőlem mindnyájan, kik gonoszságot cselekesztek, mert meghallgatta az Úr az én sírásom szavát!
Meghallgatta az Úr könyörgésemet, az Úr elfogadta imádságomat.
Piruljanak ellenségeim és zavarodjanak meg mindnyájan, hátráljanak és szégyenüljenek meg hirtelen!
Dicsőség. Miképpen.
7. zsoltár I.
Uram, én Istenem, tebenned bízom, ments meg üldözőimtől és szabadíts meg engem;
Nehogy elragadják mint az oroszlán, az én életemet, és szétszaggassanak, mert nincsen, aki megmentsen!
Uram, én Istenem, ha úgy cselekedtem, ha gonoszság vagyon a kezeimben;
ha visszafizettem volna a rosszat, amit nekem tettek, ha megraboltam ellenségemet és kifosztva hagytam el;
akkor üldözzön az ellenség és fogjon el engem, tapossa meg a földön életemet, és dicsőségemet porrá tegye!
Kelj fel, Uram, haragodban, kelj fel ellenségeim dühössége ellen;
és kelj fel, én Istenem, arra az ítéletre, melyet Te rendeltél!
Vegyen körül téged a népek gyülekezete, foglald el fölöttünk trónodat! Az Úr ítéli a népeket.
Dicsőség. Miképpen.
7. zsoltár II.
Ítélj meg engem, Uram, igazságom szerint, és tégy velem ártatlanságom szerint!
Szűnjék meg a bűnösök gonoszsága, és erősítsd meg az igazat, szívek és vesék vizsgálója, igazságos Isten!
Az én segítségem az Úrnál vagyon, ki megszabadítja az egyenesszívűeket.
Az Isten igaz bíró, erős és hosszan tűrő. Vajon örökké tart-e a haragja?
Ha meg nem tértek, fegyverét kivonja, kézíját megfeszíti és reátok emeli.
abba helyezi a halál hordozóit, égető nyilakat készített.
Íme, aki jogtalanságot vajúdik, bajt fogant és álnokságot szül.
Vermet nyitott és kiásta azt, beleesett a csapdába, melyet ő maga készített. Visszafordul a rontás az ő fejére, elborítja őt önnön gonoszsága.
Én pedig hálát adok az Úrnak igazságáért és éneklek a Fölséges Úr nevének.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. Szabadíts meg, Uram, a te irgalmasságod szerint.
Himnusz
Immár a nap leáldozott,
Teremtőnk, kérünk tégedet,
légy kegyes és maradj velünk,
őrizzed, óvjad népedet!
Álmodjék rólad a szívünk,
álmunkban is te légy velünk,
Téged dicsérjen énekünk,
midőn új napra ébredünk.
Kérünk hatalmas jó Atyánk,
Úr Jézus Krisztus érdemén,
ki Szentlélekkel és Veled
uralkodik s örökkön él. Ámen.
Kapitulum ∙ Jer 14
Te Uram közöttünk vagy, mi a Te nevedet viseljük, ne hagyj hát el minket, Urunk Istenünk.
R. Istennek legyen hála!
Verzikulus
V. Mint szemed fényére, vigyázz reánk Urunk!
R. Szárnyaidnak árnyékával takarj be minket!
Ant. Tarts meg, Uram, virrasztásunkban, őrizz meg alvásunkban, hogy a Krisztussal virrasszunk, és békességben nyugodjunk.
Simeon éneke
Most bocsátod el szolgádat, Uram, a te igéd szerint békességben;
Mert látták szemeim a te üdvösségedet;
Akit rendeltél minden népek színe előtt;
Hogy fény legyen a népek világosságára, és dicsőségére népednek, Izráelnek.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. Tarts meg, Uram, virrasztásunkban, őrizz meg alvásunkban, hogy a Krisztussal virrasszunk, és békességben nyugodjunk.
V. Uram hallgasd meg könyörgésemet!
R. És az én kiáltásom jusson eléd!
Könyörögjünk. Látogasd meg, kérünk, Urunk, ezt a hajlékot, és az ellenség minden cselvetéseit űzd el messze tőle: szent angyalaid lakjanak benne, kik békében őrizzenek minket; és a te áldásod mindenkor legyen rajtunk. A mi Urunk, Jézus Krisztus által. R. Ámen.
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
V. Mondjunk áldást az Úrnak.
R. Istennek legyen hála.
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából békességben nyugodjanak.
R. Ámen.
Mária-antifóna
ADVENTBEN
Alma Redemptoris Mater
Üdvözítőnk édesanyja,
mennyeknek megnyílt kapuja,
tengerjárók szép csillaga,
Boldogságos Szűz Mária!
Légy segítség hű népednek!
az elesett bűnösöknek,
ki szülője Istenednek,
Anyja lettél Teremtődnek.
Mert angyali köszöntésre
rád szállott az Úr Szentlelke.
Ekkor lett az örök Ige
szűz méhednek szűz gyümölcse.
Azért, édes Istenanyja,
légy bűnösök szószólója,
botló lábunk támasztója,
üdvösségünk nyílt kapuja.
Adjunk hálát az Istennek,
Atya, Fiú, Szentléleknek,
három személy Felségének,
egymivoltú Istenségnek.
V. Az Úr angyala köszönté a boldogságos Szűz Máriát.
R. És ő méhébe fogadá Szentlélektől szent Fiát.
Könyörögjünk. Kérünk téged, Úristen, öntsd lelkünkbe szent kegyelmedet, hogy akik az angyali üzenet által szent Fiadnak, Jézus Krisztusnak megtestesülését megismertük, az Ő kínszenvedése és keresztje által a feltámadás dicsőségébe vitessünk. Ugyanazon a mi Urunk, Jézus Krisztus által.
R. Ámen.
Karácsonytól Gyertyaszentelőig:
V. Szülésed után sértetlen Szűz maradtál.
R. Istennek szent Szülője, könyörögj érettünk.
Könyörögjünk. Úristen, ki a Boldogságos Szűz Mária termékeny szüzessége által az örök boldogság jutalmát adtad az emberi nemnek; engedd kérünk, hogy érezzük annak értünk való esedezését, aki által méltóak lettünk venni az élet adóját, a te Fiadat, a mi Urunk Jézus Krisztust.
R. Ámen.
Alma Redemptoris Mater,
quæ pérvia cæli porta manes,
et stella maris, succúrre cadénti,
Súrgere qui curat pópulo:
tu quæ genuísti,
Natúra miránte,
tuum sanctum Genitórem
Virgo prius ac postérius,
Gabriélis ab ore
Sumens illud Ave,
peccatórum miserére.
V. Angelus Domini nuntiavit Mariae.
R. Et concepit de Spiritu Sancto.
Oremus. Gratiam tuam, quesumus, Domine, mentibus nostris infunde, ut qui angelo nuntiante Christi Filii tui incarnationem cognovimus, per passionem ejus et crucem ad resurrectionis gloriam perducamur. Per eumdem Christum Dominum nostrum.
R. Amen.
Karácsonytól Gyertyaszentelőig:
V. Post partum Virgo inviolata permansisti.
R. Dei Genitrix, intercede pro nobis.
Oremus. Deus, qui salutis aeternae, beate Mariae virginitate foecunda, humano generi praemia praestitisti: tribue, quesumus, ut ipsam pro nobis intercedere sentiamus, per quam meruimus auctorem vitae suscipere, Dominum nostrum, Iesum Christum, Filium tuum. R. Amen.
NAGYBÖJTBEN
Ave, Regina Caelorum
Mennyországnak Királynéja,
angyaloknak szent Asszonya,
Áldott gyökér, Szűz Mária,
üdvöz légy, Krisztus szent Anyja!
Teáltalad e világra
új világosság virrada.
Örülj, dicsőség virága,
kinél szebb nem jött világra.
Áldott légy, drágalátos Szűz!
Isten véled, szép virág, Szűz!
Mennyben szent Fiad mellett ülsz,
s tudjuk, rajtunk is könyörülsz.
V. Tégy méltóvá engem, Szent Szűz, a te dicséretedre.
R. Adj erőt ellenségeid ellen.
Könyörögjünk. Adj oltalmat gyarlósá-gunknak, irgalmas Isten, hogy akik az Isten Anyjának emlékezetét tiszteljük, az ő könyörgésének segedelmével fölkeljünk vétkeinkből. Krisztus, a mi Urunk által.
R. Ámen.
latinul:
Ave, Regina Caelorum,
Ave, Domina Angelorum:
Salve, radix, salve, porta
Ex qua mundo lux est orta:
Gaude, Virgo gloriosa,
Super omnes speciosa,
Vale, o valde decora,
Et pro nobis Christum exora.
V. Dignare me laudare te, Virgo Sacrata.
R. Da mihi virtutem contra hostes tuos.
Oremus. Concede, misericors Deus, fragilitatis nostrae presidium, ut qui Sanctae Dei Genitricis memoriam agimus, intercessionis ejus auxilio a nostris iniquitatibus resurgamus. Per eumdem Christum Dominum nostrum.
R. Amen.
HÚSVÉTI IDŐBEN
Regina caeli
Mennyek Királyné asszonya,
örülj, szép Szűz, alleluja,
mert kit méhedben hordozni
méltó voltál, alleluja,
amint megmondotta vala,
föltámadott, alleluja.
Imádd Istent,
hogy lemossa bűneinket, alleluja!
V. Örülj és örvendezz Szűz Mária, alleluja!
R. Mert valóban feltámadott az Úr, alleluja!
Könyörögjünk! Úristen, ki szent Fiadnak, a mi Urunk Jézus Krisztus feltámadásával a világot megörvendeztetni méltóztattál, add, kérünk, hogy az ő anyja, Szűz Mária által az örök élet örömeit elnyerhessük. A mi Urunk, Jézus Krisztus által.
R. Ámen.
latinul:
Regina caeli, laetare, alleluia:
Quia quem meruisti portare, alleluia,
Resurrexit, sicut dixit, alleluia,
Ora pro nobis Deum, alleluia.
V. Gaude et laetare, Virgo Maria, alleluia.
R. Quia surrexit Dominus vere, alleluia.
Oremus. Deus, qui per resurrectionem Filii tui, Domini nostri Iesu Christi mundum laetificare dignatus es: praesta, quaesumus; ut per eius Genetricem Virginem Mariam, perpetuae capiamus gaudia vitae. Per eundem Christum Dominum nostrum.
R. Amen.
ÉVKÖZI IDŐBEN
Salve regina
Mennyországnak Királynéja,
irgalmasságnak szent anyja,
élet, édesség, reménység,
üdvöz légy, szép Szűz Mária.
Évának árva fiai,
számkivetett maradéki,
siralminak örökösi,
sok nyavalyáknak hajléki.
E siralomnak völgyében,
kik kesergünk nagy ínségben,
hozzád sóhajtunk mennyégbe,
hol vagy örök dicsőségben.
Áldott légy, drágalátos Szűz!
Isten véled, szép virág, Szűz!
Mennyben szent Fiad mellett ülsz,
s tudjuk, rajtunk is könyörülsz.
Azért Szószólónk, szemedet,
fordítsd hozzánk kegyelmedet,
és a te bűnös népedet
oltalmazzad, híveidet.
Ó, édes Szűz, irgalmadat,
mutasd meg kegyes voltodat,
holtunk után szent Fiadat,
mutasd meg boldogságodat.
V. Imádkozzál érettünk Istennek szent Anyja.
R. Hogy méltók lehessünk a Krisztus ígéreteire.
Könyörögjünk. Mindenható örök Isten, ki a dicsőséges Szűz Máriának testét és lelkét, hogy szent Fiad méltó hajléka legyen, a Szentlélek által felékesítetted, add, hogy akik az Isten Anyjának emlékezetében örvendezünk, az ő kegyes könyörgése által megszabaduljunk minden ránk következő veszedelemtől és az örök haláltól. Ugyanazon a mi Urunk, Jézus Krisztus által.
R. Ámen.
latinul:
Salve, Regina, Mater misericordiae,
vita, dulcedo, et spes nostra, salve.
Ad te clamamus exsules filii Hevae,
ad te suspiramus, gementes et flentes
in hac lacrimarum valle.
Eia, ergo, advocata nostra, illos tuos
misericordes oculos ad nos converte;
et Jesum, benedictum fructum ventris tui,
nobis post hoc exsilium ostende.
O clemens, o pia, o dulcis Virgo Maria.
V. Ora pro nobis, Sancta Dei Genitrix.
R. Ut digni efficiamur promissionibus Christi.
Oremus. Omnipotens sempiterne Deus, qui gloriosae Virginis Matris Mariae corpus et animam, ut dignum Filii tui habitaculum effici mereretur, Spiritu Sancto cooperante praeparasti: da, ut cujus commemoratione laetamur, ejus pia intercessione ab instantibus malis et a morte perpetua liberemur. Per eumdem Christum Dominum nostrum.
R. Amen.
ANGELUS DOMINI
V. Angelus Domini nuntiavit Mariæ,
R. Et concepit de Spiritu Sancto.
Ave María…
V. Ecce ancilla Domini.
R. Fiat mihi secundum verbum tuum.
Ave María…
V. Et Verbum caro factum est.
R. Et habitavit in nobis.
Ave María…
V. Ora pro nobis, Sancta Dei Genetrix.
R. Ut digni efficiamur promissionibus Christi.
Oremus. Gratiam tuam, quæsumus, Domine, mentibus nostris infunde; ut qui, Angelo nuntiante, Christi Filii tui incarnationem cognovimus, per passionem eius et Crucem ad resurrectionis gloriam perducamur. Per eumdem Christum Dominum nostrum.
R. Amen.
KEDDI MATUTÍNUM
V. Uram, nyisd meg ajkamat.
R. Hogy dicséretedet hirdesse szavam.
V. Isten, figyelmezz az én segítségemre.
R. Uram, siess megsegíteni engem.
V. Dicsőség az Atyának, és Fiúnak és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.
Allelúia. vagy Dicséret neked, Urunk, örök dicsőség Királya.
Inv. ant. Szabadító Istenünknek, vigadjunk az Úrnak!
94. zsoltár
Jöjjetek, örvendezzünk az Úrnak, vigadjunk a mi szabadító Istenünknek, járuljunk az ő színe elé hálaadással és zsoltárok dicséretével vigadozzunk néki; Teljes antifóna
Mert nagy Úr az Isten és nagy Király ő minden istenek fölött, mert nem űzi el az Úr az ő népét, mert kezében vannak a földnek mélységei, és a hegyeknek magasságára ő letekint; Antifóna második része
Mert övé a tenger, és ő alkotta azt, és a szárazföldet az ő keze formálta. Itt térdet hajtunk. Jöjjetek, imádjuk és boruljunk le előtte, esedezzünk az Úrnak, ki minket alkotott, mert ő a mi Urunk Istenünk, és mi az ő népe vagyunk és legelőjének nyája! Teljes antifóna
Midőn ma az ő szavát halljátok, meg ne keményítsétek szíveteket, mint a kísértés napján a pusztában, hol megkísértettek engem atyáitok, megpróbáltak engem, bár látták tetteimet! Antifóna második része
Negyven esztendeig volt bántásomra e nemzedék, és mondtam: Ezek mindenkor tévelyegnek szívükben és nem ismerték fel az én utaimat. Azért megesküdtem haragomban: Bizony nem mennek be az én nyugalmamba. Teljes antifóna
Dicsőség. Miképpen. Antifóna második része, majd a teljes
Himnusz
Világosság, Atyáddal egy,
Te fénynek fénye, napvilág:
Az éjt megtöri énekünk,
Jelenj meg köztünk, sürgetünk.
Lélekről űzd el a ködöt,
Fussanak minden ördögök.
Az álmosságot verjed el,
Meg ne üljön a lomhaság.
Igy irgalmazz Krisztus nekünk,
Hisz mindnyájan benned hiszünk.
Hogy üdvösségünkké legyen,
Mit zeng hajnali énekünk.
Engedd meg ezt, kegyes Atya,
S Atyának mása, egy Fia,
S te Szentlélek, Vigasztaló:
Mindörökön uralkodó. Ámen.
Ant. 1. Harcolj Uram, az ellenem harcolókkal.
34. zsoltár I.
Ítéld meg, Uram, az engem ítélőket, és harcolj az ellenem harcolókkal!
Ragadj vértet és pajzsot, és kelj föl az én segítségemre!
Vond ki a kardot és rekeszd el üldözőim útját, mondjad lelkemnek: Én vagyok a te üdvösséged!
Szégyenüljenek meg és hátráljanak, kik lelkemet üldözik, forduljanak vissza és szégyenüljenek meg, akik gonoszat gondolnak ellenem!
Legyenek mint a por a szél előtt, és az Úr angyala kergesse őket!
Legyen sötét és síkos az ő útjuk, és az Úr angyala üldözze őket;
Mert ok nélkül vetették elém a hálót, ok nélkül ástak vermet az én lelkemnek!
Érje őt a romlás váratlanul, és fogja meg őt a háló, melyet kivetett, maga essék bele a tőrbe!
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 1. Harcolj Uram, az ellenem harcolókkal.
Ant. 2. Szabadítsd meg lelkemet az ő gonoszságaiktól, Uram.
34. zsoltár II.
Az én lelkem pedig örvendezik az Úrban, és gyönyörködik az ő szabadításában;
És mondja az Úrnak minden csontom: Uram, kicsoda hasonló hozzád;
Aki a védtelent megszabadítod az erősebb kezétől, a szűkölködőt és a szegényt megmented üldözőjétől?
Hamis tanúk támadtak reám, s amiről nem is tudok, faggattak engem.
A jóért rosszal fizettek nékem, és elhagyatott lett a lelkem.
Pedig amikor ők gyengélkedtek, én szőrzsákba öltöztem, megaláztam böjttel a lelkemet, imádság töltötte el bensőmet.
Mint felebarátommal, mint testvéremmel, úgy jártam értük, mint aki anyját siratja, meghajolva szomorkodtam;
De amikor én meginogtam, ők vigadtak és egybegyűltek, tudtom nélkül összegyűltek ellenem, hogy verjenek.
Szaggattak engem és nem hagyták abba, próbára tettek és csúfolódással csúfoltak, vicsorgatták reám a fogukat.
Uram, mikor tekintesz reám? Szabadítsd meg lelkemet az ő gonoszságaiktól, s mi bennem a legdrágább, az oroszlánok hatalmától!
Hálát adok neked a nagy gyülekezetben, a sok nép között dicsérlek téged.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 2. Szabadítsd meg lelkemet az ő gonoszságaiktól, Uram.
Ant. 3. Kelj fel, Uram, és figyelmezz az én ügyemre.
34. zsoltár III.
Ne örüljenek rajtam az én hazug ellenségeim, akik ok nélkül gyűlölnek engem, és gúnyosan hunyorgatnak a szemükkel;
Mert nyíltan ugyan békességesen szóltak, de a föld szelídei ellen álnokságokat gondolnak;
És reám tátották szájukat mondván: Úgy kell, úgy kell, látja már szemünk!
Uram, láttad ezt, és ne hallgass, Uram, ne távozz el tőlem!
Kelj fel és figyelmezz ítéletemre , én Istenem és én Uram, az én ügyemre!
Ítélj meg engem a te igazságod szerint, én Uram Istenem, és ne örüljenek azok rajtam!
Ne mondhassák a szívükben: Öröm, öröm a mi lelkünknek! Ne mondhassák: Elnyeltük őt!
Piruljanak és szégyenüljenek meg mindnyájan, akik az én bajomon örülnek!
Gyalázatba öltözzenek és szégyenbe, akik kevélyen szólnak ellenem!
Örvendezzenek és vigadjanak, akik az én igazságomat akarják, és ezt mondják mindenkor: Magasztaltassék az Úr, ki az ő szolgájának békességét akarja;
És az én nyelvem a te igazvoltodat hirdeti, egész nap a te dicséretedet!
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 3. Kelj fel, Uram, és figyelmezz az én ügyemre.
Ant. 4. Ne irigykedjél a hamisságot cselekvők miatt.
36. zsoltár I.
Ne irigykedjél a gonosztevőkre, és ne háborogj a hamisságot cselekvők miatt;
Mert mint a széna hamar elszáradnak, és mint a zöldellő fű levágatnak!
Bízzál az Úrban és a jót cselekedd, és lakni fogsz a földön és gazdagságával betelsz!
Gyönyörködjél az Úrban, és megadja néked szíved kéréseit!
Bízd az Úrra utadat és reménykedjél benne, és ő végigvezet rajta;
És világosságra hozza igazadat, és napfényre a te igazságodat!
Nyugodjál meg az Úrban és várakozzál reá, ne irigykedjél arra, kinek szerencsés az útja, az emberre, ki gonoszságot művel!
Szűnjél meg a haragtól és hagyd el a búsulást, ne irigykedjél, nehogy az téged is rosszra vigyen;
Mert a gonoszok kigyomláltatnak, akik pedig az Urat várják, öröklik majd a földet!
Egy kis idő még, és nem lesz már a bűnös, keresed és helyét sem találod.
A szelídek pedig öröklik majd a földet, és élvezik a béke teljességét.
Leselkedik az igazra a bűnös, és fogait csikorgatja reá;
De az Úr őt kineveti, mert előre látja, hogy eljön az ő napja.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 4. Ne irigykedjél a hamisságot cselekvők miatt.
Ant. 5. A bűnösök karja eltöretik, de megerősíti az Úr az igazakat.
36. zsoltár II.
Kivonták kardjukat a bűnösök, és kifeszítették íjukat;
hogy leverjék a szűkölködőt és a szegényt, hogy megöljék az igaz úton járót;
De saját szívükbe hatol a kardjuk, és az ő íjuk széttörik.
Jobb az igaznak a kevés, mint nagy gazdagsága a bűnösöknek;
Mert a bűnösök karja eltöretik, de megerősíti az Úr az igazakat.
Ismeri az Úr az ártatlanok napjait, és örökségük mindörökké megmarad.
Meg nem szégyenülnek a gonosz időben, az éhínség napján is jóllakatnak;
Mert a bűnösök elvesznek, az Úr ellenségei mint a mező ékessége elhervadnak, s mint a füst semmivé lesznek.
Kölcsönt vesz a bűnös és meg nem fizeti, az igaz pedig könyörül és adakozik.
Az Úr áldottai öröklik majd a földet, átkozottai pedig elvesznek.
Az Úr szilárddá teszi az ember lépteit, és annak útjában kedvét leli.
Ha elesik is, meg nem sérül, mert felfogja őt az Úrnak keze.
Ifjú voltam és megvénültem, de sohasem láttam az igazat elhagyatva sem az ő gyermekét kenyeret koldulva.
Naponként könyörül és adakozik, és nemzetsége áldásban lészen.
Fordulj el a rossztól és a jót cselekedd, és megmaradsz örökkön örökké;
Mert az Úr szereti az ítéletet, és el nem hagyja az ő szentjeit!
Örökre megbűnhődnek a gonoszok, az istentelenek nemzetsége elvész.
Az igazak pedig öröklik majd a földet, és lakni fogják örökkön örökké.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 5. A bűnösök karja eltöretik, de megerősíti az Úr az igazakat.
Ant. 6. Nézd az ártatlant, Uram, és figyeld az igazat.
36. zsoltár III.
Bölcsességet szól az igaznak szája, és igaz ítéletet mond az ő nyelve.
Istenének törvénye van az ő szívében, lépései meg nem tántorodnak.
Szemmel tartja a bűnös az igazat, és halálra keresi őt;
De az Úr nem hagyja őt annak kezében, és nem kárhoztatja az ítéletben.
Várjad az Urat és őrizd meg az ő útját, és felmagasztal téged, hogy örökül veszed a földet, meglátod, mikor elvesznek a bűnösök!
Láttam az istentelent, amint felmagasztaltatott, kimagaslott mint a Libanon cédrusa;
De visszatértem, s íme ez már nem volt, kerestem és nem találtam.
Nézzed az ártatlant és figyeld az igazat, a békességes embernek nemzedéke támad!
A gonoszok pedig mind együtt elvesznek, az istentelenek nemzedéke kiirtatik.
Az igazak üdvössége az Úrtól vagyon, Ő az oltalmazójuk a szorongatásnak idején.
Megsegíti őket az Úr és megszabadítja, megmenti a bűnösöktől és üdvözíti őket, mert őbenne bíztak.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 6. Nézd az ártatlant, Uram, és figyeld az igazat.
Ant. 7. Ne büntess engem felindulásodban, Uram.
37. zsoltár I.
Uram, ne büntess engem haragodban, ne sújtsál engem felindulásodban;
Mert a te nyilaid belém hatoltak, és rám nehezült a te kezed!
Nincs egészség a testemben a te haragod miatt, nincs békessége csontjaimnak bűneim miatt;
Mert az én gonosz tetteim elborítják a fejemet, és nehéz teherként nehezednek reám.
Megrohadtak és megsenyvedtek az én sebeim oktalanságaim miatt.
Nyomorulttá lettem és igen meggörbedtem, napestig szomorkodva járok;
Mert derekam megtelt gyulladással, és nincsen semmi épség a testemben.
Erőtlen vagyok és igen összetört, kiáltozom szívemnek keserűségében.
Uram, színed előtt minden kívánságom, és nincsen elrejtve előtted sírásom.
Szívem reszket és elhagyott engem az erőm, és szemem világossága, az sincs már velem.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 7. Ne büntess engem felindulásodban, Uram.
Ant. 8. Siess megsegíteni engem, Uram, üdvösségem ereje.
37. zsoltár II.
S
zeretteim és barátaim látják csapásomat és félreállnak, akik mellettem voltak, most messze kerülnek.
Csapdát állítottak, akik életemre törnek, és akik bajomat keresik, álnokságot szólnak, és cseleket koholnak egész nap ellenem.
Én pedig mint a süket, nem hallottam, és mint a néma, ki fel nem nyitja száját;
És olyan lettem, mint a nem halló ember, akinek szájában nincsen ellentmondás; Mert, Uram, én tebenned bíztam, te meghallgatsz engem, én Uram, Istenem;
És mondtam: Ne örüljön rajtam soha az ellenség, és ne hatalmaskodjék, mikor megtántorodnak lábaim;
Mert bizony közel vagyok az eleséshez, és fájdalmaim mindenkor színem előtt vannak!
Az én gonoszságomat nyíltan megvallom, és bánkódom bűneim miatt.
Ellenségeim pedig élnek és hatalmaskodnak rajtam, megsokasodtak, akik hazug módon gyűlölnek engem.
Akik gonosszal fizetnek a jóért rágalmaznak, mivelhogy a jót követtem.
Ne hagyj el engem, én Uram Istenem, ne menj el tőlem!
Figyelmezz az én segítésemre, üdvösségemnek Ura Istene!
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 8. Siess megsegíteni engem, Uram, üdvösségem ereje.
Ant. 9. Vedd el rólam csapásaidat, Uram.
38. zsoltár
Mondtam: Vigyázok az én utaimra, hogy ne vétkezzem a nyelvemmel.
Zárat teszek a számra, amíg a bűnös szemben áll énvelem.
Elnémultam és megalázkodtam, hallgattam megfosztva minden jótól, de a fájdalom megújult bennem.
Fölgerjedt az én szívem, s míg gondolkodtam, tűz gyulladt bennem;
És megszólalt az én nyelvem: Jelentsd meg, Uram, nekem én végemet;
Hogy mennyi légyen még napjaimnak száma, és tudjam, mily rövid az életem!
Íme, napjaimat néhány araszra mérted, és életem előtted mint a semmi.
Bizony, merő hiábavalóság minden, minden élő ember, elmúlik, miként az árnyék. Hiába zaklatja magát, kincsekért fárad és nem tudja, ki gyűjti be azokat.
És most mire várakozhatnék, Uram? Tenálad van az én reménységem.
Minden gonoszságomból ments ki engem, az oktalannak gyalázatra ne adj át engem! Elnémultam és nem nyitom meg számat, mert te cselekedted mindezt.
Vedd el rólam csapásaidat, mert kezed ütései alatt elpusztulok!
Gonoszságáért feddted meg az embert, enyészetre adod mint a pókhálót az ő ékeit, bizony, hiábavalóság minden ember.
Hallgasd meg imádságomat, Uram, vedd füledbe könyörgésemet!
Ne légy süket az én siralmamra, mert jövevény vagyok én előtted, és zarándok mint minden atyáim!
Engedd meg nekem, hogy megpihenjek, mielőtt elmegyek, és nem leszek többé!
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 9. Vedd el rólam csapásaidat, Uram.
Verzikulus
V. Áldozd az Istennek a dicséret áldozatát.
R. És teljesítsd fogadásaidat a Fölségesnek.
Olvasmányok
I.
Mi Atyánk… ellenünk vétkezőknek.
V. És ne vígy minket kísértésbe,
R. De szabadíts meg a gonosztól.
Absolutio
Hallgasd meg, Urunk Jézus Krisztus, szolgáid könyörgését és irgalmazz nekünk, aki az Atyával és a Szentlélekkel élsz és uralkodol mindörökkön-örökké. Ámen.
Benedictio
V. Áldj meg minket, Uram.
R. Örökös áldásával áldjon meg minket az örökkévaló Atya. Ámen.
I. olvasmány
V. Te pedig, Uram, könyörülj rajtunk.
R. Istennek legyen hála.
Responzórium
V. Vedd füleidbe, Uram, siralmamat, s ne légy süket reá, bocsáss meg nékem. Mert jövevény vagyok én tenálad, és zarándok. V. Mondám: vigyázok én utaimra, hogy ne vétkezzem a nyelvemmel. R. Mert jövevény vagyok én tenálad, és zarándok.
II.
Benedictio
V. Áldj meg minket, Uram.
R. Isten egyszülött Fia minket megáldani és megszentelni méltóztasson. Ámen.
II. olvasmány
V. Te pedig, Uram, könyörülj rajtunk.
R. Istennek legyen hála.
Responzórium
V. Kősziklára állította az Úr lábaimat, s megszilárdította lépésemet az én Istenem, és küldött az én számba új éneket. V. Várva vártam az Urat és reám figyelmezett, s meghallgatta az én kiáltásomat. R. És küldött az én számba új éneket.
III.
Benedictio
V. Áldj meg minket, Uram.
R. Világosítsa meg érzékeinket és szívünket a Szentlélek kegyelme. Ámen.
III. olvasmány
V. Ez az Anyaszentegyház tanítása.
R. Istennek legyen hála.
Responzórium
V. Én mondtam az Úrnak: könyörülj énrajtam, gyógyítsd meg az én lelkemet, mert vétkeztem ellened. V. Én Uram, haragodban ne büntess engem, és felindulásodban ne sújtsál engem. R. Gyógyítsd meg az én lelkemet, mert vétkeztem ellened. V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek. R. Gyógyítsd meg az én lelkemet, mert vétkeztem ellened.
Könyörgés
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
V. Könyörögjünk. A napi könyörgés.
R. Ámen.
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
V. Mondjunk áldást az Úrnak.
R. Istennek legyen hála.
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmából békességben nyugodjanak.
R. Ámen.
TE DEUM
Szent Ambrus himnusza
Téged, Isten dicsérünk, téged Úrnak ismérünk.
Téged, örök Atyaisten mind egész föld áld és tisztel.
Téged minden szép angyalok, Kerubok és Szeráfkarok.
Egek és minden hatalmak, szüntelenül magasztalnak.
Szent vagy, szent vagy, erősséges szent Isten vagy!
Nagyságoddal telve ég s föld, dicsőséged mindent bétölt.
Téged dicsér egek Ura, apostolok boldog kara.
Dicséretes nagy próféták súlyos ajka hirdet és áld.
Jeles mártírseregek magasztalnak tégedet.
Vall tégedet világszerte szent Egyházad ezerszerte.
Ó Atyánk, téged s mérhetetlen nagy Fölséged.
S azt, ki hozzánk tőled jött le Atya igaz Egyszülöttje.
És áldjuk veled Vigasztaló Szentlelkedet.
Krisztus, Isten Egyszülöttje
Király vagy te mindörökre.
Mentésünkre közénk szálltál
Szűzi méhet nem utáltál.
Halál mérgét megtiportad,
Mennyországot megnyitottad.
Isten jobbján ülsz most széket, Atyádéval egy fölséged.
Onnan leszel eljövendő, mindeneket ítélendő.
Itt letérdelünk.
Téged azért, Uram, kérünk, mi megváltónk, maradj vélünk!
Szentjeidhez végy fel égbe az örökös dicsőségbe!
Szabadítsd meg, Uram, néped, áldd meg a te örökséged!
Te kormányozd, te vigasztald mindörökké felmagasztald!
Mindennap dicsérünk téged,
Szent nevedet áldja néped.
Bűntől e nap őrizz minket és bocsásd meg vétkeinket!
Irgalmazz, Uram, irgalmazz; híveidhez légy irgalmas!
Kegyes szemed legyen rajtunk, tebenned van bizodalmunk.
Te vagy Uram, én reményem, * ne hagyj soha szégyent érnem!
KEDDI LAUDES
V. Isten, figyelmezz az én segítségemre.
R. Uram, siess megsegíteni engem.
V. Dicsőség az Atyának, és Fiúnak és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.
Allelúia. vagy Dicséret neked, Urunk, örök dicsőség Királya.
Ant. 1. Énekeljetek az Úrnak és áldjátok az ő nevét.
95. zsoltár
Énekeljetek az Úrnak új éneket, énekelj az Úrnak, mind egész föld!
Énekeljetek az Úrnak és áldjátok az ő nevét, hirdessétek napról napra az ő szabadítását!
Hirdessétek a pogányok között az ő dicsőségét, minden népek között az ő csodáit;
Mert nagy az Úr és igen dicséretes, félelmetes minden istenek fölött;
Mert a pogányoknak minden istenei üres démonok, az Úr pedig az egeknek alkotója!
Méltóság és szépség az ő színe előtt, hatalom és ékesség az ő szentélyében.
Adjatok az Úrnak, népek családjai, adjatok az Úrnak dicsőséget és tiszteletet, adjatok az Úrnak, az ő nevének dicséretet!
Hozzatok áldozatokat és lépjetek be az ő csarnokába, imádjátok az Urat szent ünnepi díszben!
Remegjen meg orcája előtt az egész föld, mondjátok el a nemzeteknek, hogy az Úr országol;
Mert megerősítette a föld kerekségét, és az meg nem inog, igazságban ítéli meg a népeket!
Vigadjanak az egek és örvendezzen a föld, zengjen a tenger és annak teljessége, örüljenek a mezők és mind a benne valók!
Akkor ujjonganak az erdőknek minden fái az Úr színe előtt, mert eljött, mert eljött a földet ítélni.
Megítéli a földkerekséget igazságban, és a népeket igazmondásban.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 1. Énekeljetek az Úrnak és áldjátok az ő nevét.
Ant. 2. Az én orcám szabadítója, én Istenem.
42. zsoltár
Ítélj meg engem, Isten, és válaszd el ügyemet a szentségtelen néptől, a hamis és álnok embertől ments meg engem;
Mert te vagy, Isten, az én menedékem! Miért vetettél el engem, miért kell szomorúan járnom, míg ellenség sanyargat engem?
Bocsásd ki világosságodat és igazságodat, azok vezessenek és vigyenek el engem a te szent hegyedre és hajlékodba;
És bemegyek az Isten oltárához, Istenhez, ki az ifjúság örömével tölt el engem, hálát éneklek neked citerával Isten, én Istenem!
Miért vagy szomorú, én lelkem, miért háborogsz bennem?
Bízzál Istenben, mert még hálát adsz néki, Ő az én orcám szabadítója és én Istenem!
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 2. Az én orcám szabadítója, én Istenem.
Ant. 3. Világosítsd reánk a te arcodat, Uram.
66. zsoltár
Könyörüljön rajtunk az Isten és áldjon meg minket, világosítsa reánk az ő orcáját és könyörüljön rajtunk;
Hogy megismerjük a földön a te utadat, s minden nemzet meglássa a te üdvösségedet!
Hálát adjanak neked a népek, ó Isten, hálát adjanak neked minden nemzetek!
Örüljenek és vigadjanak a nemzetségek, mert te igazságban ítéled a népeket, s kormányozod a földön a nemzeteket!
Hálát adjanak neked a népek, ó Isten hálát adjanak neked minden nemzetek, megadta a föld az ő gyümölcsét!
Áldjon meg minket az Isten, a mi Istenünk, áldjon meg minket az Isten, és féljék őt a földnek minden határai!
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 3. Világosítsd reánk a te arcodat, Uram.
Ant. 4. Magasztaljátok az örökkévalóság Királyát tetteitekkel.
Tóbiás éneke
Nagy vagy, Uram, örökké, * és országod minden időben tart;
Mert te megostorozol és meggyógyítasz, leviszel az alvilágba és visszahozol; * és nincs aki elfusson kezedből.
Adjatok hálát az Úrnak, Izrael fiai, * és a pogányok színe előtt dicsérjétek őt;
Mert azért oszlatott el titeket a pogányok közé, kik őt nem ismerik, * hogy ti hirdessétek az ő csodatetteit,
És tudtul adjátok nekik, * hogy nincs más mindenható Isten őkívüle.
Ő ostorozott meg minket a mi gonoszságunkért, * és ő szabadít meg minket irgalmasságáért.
Tekintsétek tehát, amiket velünk cselekedett, s félelemmel és rettegéssel adjatok hálát neki, * és az örökkévaló királyt magasztaljátok tetteitek által.
Én pedig fogságom földjén hálát adok neki; * mert megmutatta fölségét a bűnös nemzeten.
Térjetek meg tehát, bűnösök, és cselekedjetek igazságot az Isten előtt, * elhívén, hogy irgalmasságát fogja cselekedni veletek.
Én pedig és az én lelkem * őbenne vigadunk.
Áldjátok az Urat, minden választottjai, * legyenek örvendetes napjaitok, és adjatok hálát neki.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 4. Magasztaljátok az örökkévalóság Királyát tetteitekkel.
Ant. 5. Dicsérjétek az Úr nevét, a mi Istenünk házának csarnokaiban.
134. zsoltár
Dicsérjétek az Úr nevét, dicsérjétek, ti szolgák, az Urat;
Kik az Úr házában álltok, a mi Istenünk házának csarnokaiban!
Dicsérjétek az Urat, mert jó az Úr, zengjetek az ő nevének, mert édességes;
Mert Jákobot magának választotta az Úr, örökrészévé tette Izráelt;
Mert én megismertem, hogy nagy az Úr, és a mi Istenünk minden istenek fölött való! Mindent, amit akart, megcselekedett az Úr a mennyben és a földön, a tengerben és minden mélységekben.
Fölhozza a felhőket a föld széléről, és villámaival esőt indít, tárházaiból kibocsátja a szeleket.
Ő az, ki megölte Egyiptomnak elsőszülötteit az emberen kezdve a barmokig;
és jeleket és csodákat bocsátott terád, Egyiptom, a Fáraóra és minden szolgáira.
Ő az, ki megvert sok nemzetséget, és megölte az erős királyokat;
Sehont, az amorreusok királyát és Ogot is, Básán királyát, és a Kánaánnak minden királyságát;
és adá azok földjét örökségül, örökségül Izráelnek, az ő népének.
Uram, a te neved örökkévaló, Uram, a te emlékezeted nemzedékről nemzedékre.
Az Úr igazságot szolgáltat népének, és az ő szolgáinak megkegyelmez.
A hitetlen bálványa ezüst és arany, emberi kezeknek alkotása.
Szájuk vagyon és nem szólnak, szemük vagyon és nem látnak.
fülük vagyon és nem hallanak, és nincsen lehellet a szájukban.
Hasonlók legyenek hozzájuk, kik azokat csinálják, és mind, akik azokban bíznak! Izráel háza, áldjátok az Urat, Áron háza, áldjátok az Urat!
Lévi háza, áldjátok az Urat, kik félitek az Urat, áldjátok az Urat!
Áldott legyen az Úr Sionból, az Úr, aki Jeruzsálemben lakozik!
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 5. Dicsérjétek az Úr nevét, a mi Istenünk házának csarnokaiban.
Kapitulum Róm 13,12-13
Az éj elmúlt, a nap pedig elközelgetett. Vessük el tehát a sötétség cselekedeteit, és öltözzünk a világosság fegyvereibe. Mint nappal, tisztességesen járjunk.
Himnusz
A napnak szárnyas hírnöke,
fény érkezését hirdeti,
minket meg új életre hív
lélekserkentő Krisztusunk.
Vigyétek – szól – az ágyakat,
léhaság beteg álmait!
Tisztán, igazként, józanul
várjatok, már közel vagyok!
Álmunkat űzd el, Krisztusunk,
rontsd szét az éjnek láncait,
bocsásd meg régi bűneink,
s új fényességet adj nekünk!
Jézust szólítsa énekünk,
sírva, könyörgőn, józanul,
imádságunk, ha rá figyel,
nem szunnyad el a tiszta szív.
Dicsérjük Istent, az Atyát,
és Egyszülöttjét, szent Fiát,
és Lelkét, a Vigasztalót
most és örökké szüntelen. Ámen.
Verzikulus
V. Már kora reggel rólad gondolkodom Uram!
R. Mert Te lettél az én segítőm!
Benedictus
Ant. Fölemelte nékünk az Isten, az üdvösség erejét, az ő szolgájának, Dávidnak házában.
Zakariás hálaéneke
Áldott az Úr, Izráelnek Istene, mert meglátogatta és megváltotta az ő népét;
És fölemelte nekünk az üdvösség erejét Dávidnak, az ő szolgájának házában;
Miképpen megmondotta szentjeinek ajka által, prófétái által, kik kezdettől fogva voltak;
Hogy szabadulást ad a mi ellenségeinktől, és mindazok kezéből, kik gyűlölnek minket;
Hogy irgalmasságot cselekszik atyáinkkal, és megemlékezik szent szövetségéről;
Az esküvésről, amellyel megesküdött atyánknak, Ábrahámnak, hogy megadja nékünk;
Hogy megszabadulván az ellenség kezéből félelem nélkül szolgáljunk néki;
Szentségben és igazságban az ő színe előtt életünknek minden napján;
És te, gyermek, a Magasságbelinek prófétája leszel, mert az Úr orcája előtt mégy elkészíteni az ő utait;
Hogy az üdvösség ismeretét megadjad az ő népének bűneiknek bocsánatára.
A mi Istenünk irgalmának mélységei által, mivel meglátogatott minket a magasságból támadó;
Hogy megvilágosítsa azokat, kik a sötétségben és a halál árnyékában ülnek, és lépteinket a békességnek útjára igazítsa.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. Fölemelte nékünk az Isten, az üdvösség erejét, az ő szolgájának, Dávidnak házában.
KEDDI LAUDES II.
50. zsoltár
Könyörülj rajtam, Isten, a te nagy irgalmasságod szerint;
És a te könyörületednek sokasága szerint töröld el az én gonoszságomat!
Moss meg engem teljességgel az én gonoszságomból, és bűnömből tisztíts meg engem;
Mert ismerem az én gonoszságomat, és szemem előtt van az én bűnöm mindenkor!
Ellened, csak teellened vétkeztem, és gonoszat cselekedtem a te színed előtt;
Hogy igaznak találtassál beszédedben, és győzedelmesnek ítéletedben;
Mert íme, már gonoszságban fogantattam, és bűnben fogadott engem anyám.
Pedig te a szívnek igazságát szereted, és bölcsességednek titkait kinyilatkoztattad nékem.
Hints meg engem izsóppal és megtisztulok, moss meg engem, és a hónál fehérebb leszek!
Engedd, hogy örömet és vigasságot halljak, hogy örvendezzenek megalázott csontjaim!
Fordítsd el orcádat bűneimtől, és töröld el minden gonoszságomat!
Tiszta szívet teremts bennem, ó Isten, és az igaz lelket újítsd meg bensőmben!
Ne vess el engem orcád elől, és szent lelkedet ne vond meg tőlem!
Add vissza nekem a te üdvösségednek örömét, és készséges lélekkel erősíts meg engem!
Hadd tanítsam meg a bűnösöket a te utaidra, és az istentelenek majd megtérnek hozzád!
Szabadíts meg engem a vértől, Isten, én üdvösségemnek Istene, és nyelvem magasztalni fogja igazságodat!
Uram, nyisd meg ajkamat, és szám a te dicséretedet hirdeti;
Mert nem az áldozatban gyönyörködöl, és hiába hozok égőáldozatot, nincsen az tetszésedre!
A töredelmes lélek az Istennek tetsző áldozat, a megtört és alázatos szívet, ó Isten, meg nem veted.
Cselekedjél kegyesen, Uram, Sionnal jóakaratod szerint, hogy megépüljenek Jeruzsálemnek falai!
Akkor elfogadod az igazság áldozatát, az ajándékokat és az égőáldozatot, akkor visznek majd oltárodra áldozati állatot.
Dicsőség. Miképpen.
42. zsoltár
Ítélj meg engem, Isten, és válaszd el ügyemet a szentségtelen néptől, a hamis és álnok embertől ments meg engem;
Mert te vagy, Isten, az én menedékem! Miért vetettél el engem, miért kell szomorúan járnom, míg ellenség sanyargat engem?
Bocsásd ki világosságodat és igazságodat, azok vezessenek és vigyenek el engem a te szent hegyedre és hajlékodba;
És bemegyek az Isten oltárához, Istenhez, ki az ifjúság örömével tölt el engem, hálát éneklek neked citerával Isten, én Istenem!
Miért vagy szomorú, én lelkem, miért háborogsz bennem?
Bízzál Istenben, mert még hálát adsz néki, Ő az én orcám szabadítója és én Istenem!
Dicsőség. Miképpen.
66. zsoltár
Könyörüljön rajtunk az Isten és áldjon meg minket, világosítsa reánk az ő orcáját és könyörüljön rajtunk;
Hogy megismerjük a földön a te utadat, s minden nemzet meglássa a te üdvösségedet!
Hálát adjanak neked a népek, ó Isten, hálát adjanak neked minden nemzetek!
Örüljenek és vigadjanak a nemzetségek, mert te igazságban ítéled a népeket, s kormányozod a földön a nemzeteket!
Hálát adjanak neked a népek, ó Isten hálát adjanak neked minden nemzetek, megadta a föld az ő gyümölcsét!
Áldjon meg minket az Isten, a mi Istenünk, áldjon meg minket az Isten, és féljék őt a földnek minden határai!
Dicsőség. Miképpen.
Ezekiás éneke
Mondám: Az én életemnek közepén kell elmennem az alvilág kapuihoz.
Megfosztatván éveim maradékától mondám: Nem látom többé az Úristent az élők földjén.
Nem látok többé embert a földnek lakói között.
Eltűnik nemzetségem, és fölszedetik előlem, mint a pásztorok sátora.
Életem elmetszve, mintha elvágta volna a takács, alighogy szőni kezdett, máris elvágott engem, reggelről estére végzesz velem.
Reggelig reménykedtem, de, mint az oroszlán, összetörte minden csontomat, reggelről estére végzesz velem.
Mint a fecskefiók, úgy kiáltok sóhajtok, mint a galamb.
Elapadtak az én szemeim várakozva nézvén a magasságba.
Uram, erőszakot szenvedek, felelj értem! Mit mondhatnék, avagy mit felel majd nékem, hiszen mindezt ő maga cselekedte?
Átgondolom előtted minden esztendőmet az én lelkemnek keserűségében.
Uram, ha így kell élnem, és ilyenekben van lelkem élete, fenyíts meg engem, de adj életet nekem, így válik majd javamra legkeservesebb keserűségem!
Te pedig megszabadítottad az én lelkemet, hogy el ne vesszen, hátad mögé vetetted minden bűnömet;
Mert nem az alvilág tesz rólad vallást, és nem a halál dicsőít meg téged, nem azok várnak hűségedre, akik a sírba szállnak.
Az élő, az élő tesz rólad vallást, miképpen én is e napon, az atya hirdeti fiainak hűségedet.
Uram, ments meg engem, és zsoltárainkat zengjük majd életünk minden napján az Úrnak házában!
Dicsőség. Miképpen.
134. zsoltár
Dicsérjétek az Úr nevét, dicsérjétek, ti szolgák, az Urat;
Kik az Úr házában álltok, a mi Istenünk házának csarnokaiban!
Dicsérjétek az Urat, mert jó az Úr, zengjetek az ő nevének, mert édességes;
Mert Jákobot magának választotta az Úr, örökrészévé tette Izráelt;
Mert én megismertem, hogy nagy az Úr, és a mi Istenünk minden istenek fölött való!
Mindent, amit akart, megcselekedett az Úr a mennyben és a földön, a tengerben és minden mélységekben.
Fölhozza a felhőket a föld széléről, és villámaival esőt indít, tárházaiból kibocsátja a szeleket.
Ő az, ki megölte Egyiptomnak elsőszülötteit az emberen kezdve a barmokig;
És jeleket és csodákat bocsátott terád, Egyiptom, a Fáraóra és minden szolgáira.
Ő az, ki megvert sok nemzetséget, és megölte az erős királyokat;
Sehont, az amorreusok királyát és Ogot is, Básán királyát, és a Kánaánnak minden királyságát;
és adá azok földjét örökségül, örökségül Izráelnek, az ő népének.
Uram, a te neved örökkévaló, Uram, a te emlékezeted nemzedékről nemzedékre.
Az Úr igazságot szolgáltat népének, és az ő szolgáinak megkegyelmez.
A hitetlen bálványa ezüst és arany, emberi kezeknek alkotása.
Szájuk vagyon és nem szólnak, szemük vagyon és nem látnak.
fülük vagyon és nem hallanak, és nincsen lehellet a szájukban.
Hasonlók legyenek hozzájuk, kik azokat csinálják, és mind, akik azokban bíznak!
Izráel háza, áldjátok az Urat, Áron háza, áldjátok az Urat!
Lévi háza, áldjátok az Urat, kik félitek az Urat, áldjátok az Urat!
Áldott legyen az Úr Sionból, az Úr, aki Jeruzsálemben lakozik!
Dicsőség. Miképpen.
KEDDI PRÍMA
V. Isten, figyelmezz az én segítségemre.
R. Uram, siess megsegíteni engem.
V. Dicsőség az Atyának, és Fiúnak és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.
Allelúia. vagy Dicséret neked, Urunk, örök dicsőség Királya.
Himnusz
Már kél a fénynek csillaga:
Esengve kérjük az Urat,
Járjon ma mindenütt velünk,
Ne rontsa ártás életünk.
Nyelvünket fogja fékre ma:
Ne szóljon rút perek szava.
Szemünket védőn óvja meg:
A hívságot ne lássa meg.
Lakjék szívünkben tisztaság,
Távozzék minden dőreség.
A testnek dölyfét törje meg
Étel- s italban hősi fék.
Hogy majd a nap, ha távozott,
S az óra újra éjt hozott,
Lemondásunk szent éneke
Legyen az Úr dicsérete.
Dicsérjük az örök Atyát,
Dicsérjük egyszülött Fiát
S a Lelket, a Vigasztalót,
Most és örök időkön át. Ámen.
Ant. Istenem, tebenned bízom, pirulnom ne kelljen.
24. zsoltár I.
Hozzád emelem az én lelkemet, Uram, én Istenem, tebenned bízom, pirulnom ne kelljen;
És ne nevessenek rajtam az én ellenségeim, mert mindazok, akik téged várnak, meg nem szégyenülnek;
De szégyenüljenek meg mindnyájan, kik hiábavalóságért gonoszat tesznek!
A te utaidat, Uram, mutasd meg nekem, és a te ösvényeidre taníts meg engem!
Igazgass engem a te igazságodban és taníts engem, mert te vagy, Isten, én üdvözítőm, és egész nap téged várlak!
Dicsőség. Miképpen.
24. zsoltár II.
Emlékezzél meg a te könyörületességedről, Uram, és irgalmasságodról, mely öröktől fogva való! Ifjúságom vétkeiről és tudatlanságomról meg ne emlékezzél;
Hanem irgalmasságod szerint emlékezzél meg rólam a te jóvoltodért, Uram!
Édes és igaz az Úr, azért ád törvényt az útjukban tévelygőknek.
Eligazítja az alázatosakat az ő rendeléseiben, megtanítja a szelídeket az ő utaira.
Az Úrnak minden útja irgalom és igazság azoknak, kik szövetségét és bizonyságait megőrzik.
A te nevedért, Uram, kegyelmezz az én bűneimnek, mert igen számosak!
Hol az ember, aki az Urat féli? Megtanítja őt az útra, amelyet válasszon.
Annak lelke a jókban megmarad, és az ő magva örökségül bírja a földet.
Az Úr titka azoknak adatik, akik őt félik, és az ő szövetségét megjelenti nékik.
Dicsőség. Miképpen.
24. zsoltár III.
Szemeim mindenkor az Úrra néznek, mert ő vonja ki a tőrből lábamat.
Tekints reám és könyörülj rajtam, mert egyedül vagyok és igen szegény!
Szívem háborúságai megsokasodtak, az én nyomorúságomból ments ki engem! Lássad megalázottságomat és számtalan bajomat, és bocsásd meg minden vétkemet!
Tekints az én ellenségeimre, mert igen megsokasodtak, és kegyetlen gyűlölettel gyűlölnek engem!
Őrizd meg lelkemet és ments ki engem, ne szégyenkezzem, hiszen benned bíztam!
Legyenek velem az ártatlanok és az igazak, mert téged várlak!
Szabadítsd meg, ó Isten, Izráelt minden szorongatásából.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. Istenem, tebenned bízom, pirulnom ne kelljen.
Kapitulum ∙ Tim 1,17
Az örökkévalóság láthatatlan és halhatatlan királyának, az egyedülvaló Istennek tisztesség és dicsőség örökkön örökké. Ámen.
Responzórium
V. Krisztus, az élő Istennek Fia, * irgalmazz nekünk. V. Aki az Atya jobbján ülsz. R. Irgalmazz nekünk. V. Dicsőség az Atyának, és a Fiúnak, * és a Szentléleknek. R. Krisztus, az élő Isten Fia, * irgalmazz nekünk.
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És kiáltásom jusson elődbe.
Könyörögjünk. Mindenható Isten, aki a mai napot megadtad nekünk, őrizz meg minket a te erőddel, hogy ne engedjünk a bűn kísértésének és mindig a te igazságod vezesse gondolatainkat és cselekedeteinket. A mi Urunk Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel együtt, Isten, mindörökkön-örökké.
R. Ámen.
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És kiáltásom jusson eléd.
V. Mondjunk áldást az Úrnak.
R. Istennek legyen hála.
Précesz
V. Értékes az Úr szemében.
R. Szentjei halála.
Szűz Mária és Isten minden szentje, járjatok közben érettünk az Úrnál, hogy annak segítségével boldoguljunk, aki él és uralkodik mindörökkön-örökké. R. Ámen.
V. Isten, figyelmezz az én segítségemre.
R. Uram, siess megsegíteni engem.
Háromszor ismételve.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor és mindörökkön-örökké. Ámen.
Uram, irgalmazz nekünk!
Krisztus, kegyelmezz nekünk!
Uram, irgalmazz nekünk!
Mi Atyánk…
V. És ne vígy minket kísértésbe,
R. De szabadíts meg a gonosztól.
V. Figyelj, Uram, szolgáidra és cselekedeteikre, irányítsd fiaidat.
R. Az Úr fényessége legyen felettünk és cselekedeteink felett; irányítsa minden döntésünket.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor és mindörökkön-örökké. Ámen.
Könyörögjünk.
Urunk és Istenünk, ég és föld királya, irányítsd és szenteld meg, vezesd és kormányozd szívünket és testünket, érzékeinket, beszédünket és cselekedeteinket a mai napon a te parancsaid szerint, hogy most és örökre a te segítségeddel, világ Megváltója, szabadok és épek maradhassunk. Aki élsz és uralkodol mindörökkön-örökké.
R. Ámen.
V. Áldj meg minket, Uram.
Áldás. Napjaink és cselekedeteink a te békédben teljenek el, mindenható Isten. Ámen.
Rövid olvasmány (2Tessz 3,5)
Az Úr pedig igazgassa szíveiteket Isten szeretetében és Krisztus béketűrésében.
V. Te pedig, Uram, irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.
V. Segítségünk ✠ az Úr nevében.
R. Aki az eget és földet alkotta.
V. Áldjátok.
R. Az Urat.
V. Áldjon meg minket az Úr, ✠ szabadítson meg minden gonosztól és vezessen el az örök életre. És a megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából nyugodjanak békességben.
R. Ámen.
V. Kelj fel, Uram, és segíts minket.
R. És szabadíts meg a te szent nevedért.
Uram, irgalmazz nekünk! Krisztus, kegyelmezz nekünk! Uram, irgalmazz nekünk!
Mi Atyánk… ellenünk vétkezőknek.
V. És ne vígy minket kísértésbe,
R. De szabadíts meg a gonosztól.
V. Figyelj, Uram, szolgáidra és cselekedeteikre, irányítsd fiaidat.
R. Az Úr fényessége legyen felettünk és cselekedeteink felett; irányítsa minden döntésünket.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Könyörögjünk. Urunk és Istenünk, ég és föld királya, irányítsd és szenteld meg, vezesd és kormányozd szívünket és testünket, érzékeinket, beszédünket és cselekedeteinket a mai napon a te parancsaid szerint, hogy most és örökre a te segítségeddel, világ Megváltója, szabadok és épek maradhassunk. Aki élsz és uralkodol mindörökkön-örökké.
R. Ámen.
Benedictio
V. Áldj meg minket, Uram.
R. Napjaink és cselekedeteink a te békédben teljenek el, mindenható Isten. Ámen.
Rövid olvasmány ∙ 2Tessz 3,5
Az Úr pedig igazgassa szíveiteket Isten szeretetében és Krisztus béketűrésében.
V. Te pedig, Uram, könyörülj rajtunk.
R. Istennek legyen hála.
Befejezés
V. Segítségünk † az Úr nevében.
R. Aki az eget és földet alkotta.
V. Mondjunk áldást az Úrnak.
R. Istennek legyen hála.
V. Áldjon meg minket az Úr, † szabadítson meg minden gonosztól és vezessen el az örök életre. És a megholt hívek lelkei Isten irgalmából békességben nyugodjanak.
R. Ámen.
KEDDI TERCIA
V. Isten, figyelmezz az én segítségemre.
R. Uram, siess megsegíteni engem.
V. Dicsőség az Atyának, és Fiúnak és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.
Allelúia. vagy Dicséret neked, Urunk, örök dicsőség Királya.
Himnusz
Szentlélek, kérünk, szállj közénk,
Atya s Fiúval egy való,
sietve jöjj a szíveket,
kegyelmesen betölteni.
A nyelv, az érzék, ész, erő
tenéked zengjen vallomást,
szeretet lángját add nekünk,
s áraszd másokra általunk!
Ezt teljesítse az Atya,
s vele egylényű egy Fia,
aki veled uralkodik,
ó Lélek, minden századig. Ámen.
Ant. Reám figyelmezett az Úr, és meghallgatta kiáltásomat.
39. zsoltár I.
Várva vártam az Urat, és reám figyelmezett;
És meghallgatta kiáltásomat, és kivett engem a nyomorúság verméből és az undokság sarából;
És kősziklára állította lábamat, és megszilárdította lépésemet;
És új éneket adott a számba, himnuszt a mi Istenünknek.
Meglátják azt sokan és félni fognak, és az Úrban bíznak.
Dicsőség. Miképpen.
39. zsoltár II.
Boldog ember, ki az Úrba vetette reménységét, és nem nézett a kevélyekre és azokra, kik csalárdságra törnek.
Sok csodákat tettél, Uram, és gondolataidban nincs, aki hasonló lenne hozzád;
Melyeket ha elő akarnék számlálni és elbeszélni, többek, hogysem kimondhatnám.
Áldozatot és ajándékot nem akartál, fülemet felnyitottad.
Egészen égő és bűnért való áldozatot nem kívántál, akkor mondám: Íme, jövök.
A könyvtekercsben írva van felőlem, hogy akaratodat megtegyem;
És én akartam, én Istenem, a te törvényed itt van szívemben.
Hirdetem igazságodat a nagy gyülekezetben, íme, az ajkaimat el nem zárom, Uram, te tudod.
Igazságodat el nem rejtem, és hűségedet a gyülekezet elől.
Dicsőség. Miképpen.
39. zsoltár III.
Te pedig, Uram, ne távoztasd el irgalmasságodat tőlem, a te irgalmasságod és hűséged mindenkor tartson fenn engem;
Mert körülvett engem számtalan gonoszság, bűneim megfogtak engem, s már látni sem tudtam.
Többek az én fejemnek hajszálainál, és szívem elhagyott engem.
Tessék neked, Uram, hogy megments engem, Uram, tekints segítségemre!
Szégyenüljenek meg és forduljanak vissza, kik életemet keresik, hogy elvegyék azt!
Térjenek hátra és piruljanak, akik nékem gonoszat akarnak!
Rémüljenek el legott és viseljék gyalázatukat, kik mondják nekem: Úgy kell, úgy kell!
Örüljenek és vigadjanak benned minden téged keresők, és mondják mindenkor, hogy magasztaltassék az Úr, mondják, kik szeretik a te szabadításodat.
Én ugyan koldus vagyok és szegény, de az Úr gondoskodik rólam.
Az én segítőm és oltalmazóm te vagy, én Uram, ne késlekedjél!
Dicsőség. Miképpen.
Ant. Reám figyelmezett az Úr, és meghallgatta kiáltásomat.
Kapitulum
Január ∙ Ef 1,4
Kiválasztott minket az Isten Krisztusban a világ teremtése előtt, hogy szentek és szeplőtelenek legyünk az ő színe előtt, a szeretetben.
Február ∙ Zsid 12,14.7
Békére törekedjetek mindenkivel, és életszentségre, mely nékül Istent senki meg nem látja, mert mint a fiaknak, úgy ajánlja magát nektek az Isten.
Június–Július ∙ 1Kor 15,58
Szeretett testvéreim, legyetek állhatatosak és rendíthetetlenek, buzgólkodván mindenkor az Úrnak dolgában, hiszen tudjátok, hogy munkátok nem hiábavaló az Úrban.
Augusztus ∙ Péld 8,12
Én, a Bölcsesség, ott lakozom a helyes döntésekben, és én vagyok jelen az eszes gondolatokban.
Szeptember ∙ Sir 2,11.13
Nézzétek, fiaim, az előző nemzedéket, és vegyétek eszetekbe, hogy senki sem vallott szégyent, aki bízott az Úrban, mert kegyes és irgalmas az Isten, és megvéd mindenkit, aki őt igazságban keresi.
Október ∙ Sir 34,14–15
Becsben áll az Istent félők lelke és áldásban részesül, ha ő rájuk tekint, mert megmentőjükbe vetik ők reményüket, és Isten szeme azokon, kik szeretik őt.
November ∙ Ez 16,62.63
Megkötöm szövetségemet veled, és megtudod, hogy én vagyok az Úr, amikor majd mindent megbocsátok neked, amit elkövettél, úgymond az Úristen.
Verzikulus
V. Mondtam az Úrnak: könyörülj rajtam!
R. Gyógyítsd meg az én lelkemet, mert vétkeztem ellened.
Responzórium
V. Gyógyítsd meg az én lelkemet, mert vétkeztem ellened. V. S mondám az Úrnak: könyörülj rajtam. R. Mert vétkeztem ellened. V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek. V. Gyógyítsd meg…
Verzikulus
V. Légy az én segítőm, ne hagyj el engem!
R. És meg ne vess engem, én üdvözítő Istenem!
Könyörgés
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És kiáltásom jusson eléd.
Könyörögjünk. Isten ki ebben az órában híveid szívét a Szentlélek fényével eltöltve okossá tetted: add nekünk, hogy ugyanezen Lélekben dolgainkat helyesen ítéljük meg, és az ő vigasztalásának mindenkor örvendjünk. A mi Urunk, Jézus Krisztus által.
R. Ámen.
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
V. Mondjunk áldást az Úrnak.
R. Istennek legyen hála.
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából békességben nyugodjanak.
R. Ámen.
KEDDI SZEXTA
V. Isten, figyelmezz az én segítségemre.
R. Uram, siess megsegíteni engem.
V. Dicsőség az Atyának, és Fiúnak és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.
Allelúia. vagy Dicséret neked, Urunk, örök dicsőség Királya.
Himnusz
Hatalmas Úr egy Istenünk,
dolgok rendjét, ki megszabod
a reggelt fénnyel látod el,
s tüzes nappal a délidőt.
Viszályok lángját fojtsad el,
s a szenvedélyek vad tüzét,
a testnek hozzál jó erőt,
békével áldd a szíveket.
Ezt teljesítse az Atya,
s vele egylényű egy Fia,
Aki veled uralkodik:
ó Lélek, minden századig. Ámen.
Ant. Megőrzöl Uram, hogy színed előtt álljak.
40. zsoltár
Boldog, aki könyörül a szűkölködőn és a szegényen, megszabadítja őt az Úr a nehéz napon.
Megőrzi az Úr és életre kelti, boldoggá teszi őt a földön, nem adja át az ellenségnek.
Az Úr megerősíti őt betegágyán, Uram, te megenyhíted minden betegségét.
Mondtam az Úrnak: Könyörülj rajtam, gyógyítsd meg az én lelkemet, mert vétkeztem ellened!
Az én ellenségem gonoszakat mondott nékem: Mikor hal meg és mikor pusztul már ki a neve?
Ha bejön, hogy meglátogasson, hiúságokat beszél, és szíve álnokságot gyűjt össze magának, kimegy a terekre és megszól.
Ellenem suttognak minden ellenségeim, és gonoszakat gondolnak ellenem:
Átok szállott reá, elaludt és nem kel föl soha többé.
Az ember is, kivel békességben voltam, akiben bíztam, ki kenyeremet ette, ő is csalárdságot művelt ellenem.
Te pedig, Uram, könyörülj rajtam, kelts föl engem, és megfizetek nékik!
Abból ismerem meg, hogy kedvelsz engem, hogy nem örül az én ellenségem rajtam.
Ártatlanságomért fölvettél engem, és megerősítettél színed előtt örökké.
Áldott Izráel Ura, Istene, öröktől fogva és örökké, úgy legyen!
Dicsőség. Miképpen.
41. zsoltár I.
Amint kívánkozik a szarvas a forrás vizéhez, úgy kívánkozik lelkem tehozzád, Isten!
Szomjazik a lelkem az erős és élő Istenhez. Mikor jutok el s jelenek meg az Isten orcája előtt?
Az én könnyhullatásom kenyerem lett nékem éjjel és nappal, midőn naponta mondják nekem: Hol van a te Istened?
Visszagondoltam erre és fölindult a lelkem. Mikor jutok át újra a csodálatos hajlék helyéhez, egészen az Isten házáig?
Az örvendezés és hálaadás énekét mondva az ünneplő sokaságban.
Miért vagy szomorú, én lelkem, miért háborogsz bennem?
Bízzál Istenben, mert még hálát adsz néki, ő az én orcám szabadítója és én Istenem!
Dicsőség. Miképpen.
41. zsoltár II.
Megszomorodott az én lelkem, mert innen emlékezem reád, a Jordánon túlról, a Hermon-hegy vidékéről.
A mélység a mélységet hívja, vízárjaidnak zúgásában.
minden hullámaid és habjaid általmentek rajtam.
Nappal irgalmasságot küld az Úr, és éjjel énekét adta ajkamra.
S most esdeklek az én életem Istenéhez, és mondom az Istennek: Te vagy az én oltalmazóm.
Miért feledkeztél meg rólam, miért kell szomorúan járnom, míg ellenség sanyargat engem;
Míg összetörik a csontjaimat, és gyaláznak engem üldözőim;
Midőn naponta mondják nékem: Hol van a te Istened? Miért vagy szomorú, én lelkem, miért háborogsz bennem?
Bízzál Istenben, mert még hálát adsz néki, ő az én orcám szabadítója és én Istenem!
Dicsőség. Miképpen.
Ant. Megőrzöl Uram, hogy színed előtt álljak.
Kapitulum
Január ∙ Róm 13,10
A szeretet nem cselekszik rosszat a felebarátnak, a törvényeknek teljessége tehát a szeretet.
Február ∙ Kol 3,14
Mindenek fölött pedig szeretet legyen bennetek, mert az a tökéletesség köteléke, és örvendezzék szívetekben Krisztusnak békéje, melyre hivatást kaptatok egy testben, és hálaadók legyetek.
Június–Július ∙ Róm 8,18–19
Azt tartom ugyanis, hogy amiket most szenvedünk, nem mérhetők, össze a jövendő dicsőséggel, mely meg fog nyilvánulni rajtunk, mert a teremtett világ várakozása sóvárog az Isten fiainak kinyilvánulása után.
Augusztus ∙ Péld 4,20
Fiam, nyisd meg füledet igéimnek, ne távozzanak szemed elől, őrízzed őket szíved belsejében, mert életet adnak azoknak, kik reá találnak.
Szeptember ∙ 1Ján 3,21–22
Szeretteim, bizodalmunk van Istenhez, és bármit kérünk, megnyerjük tőle, mert az ő parancsait megtartjuk, és ami kedves őelőtte, azt cselekedjük.
Október ∙ Sir 34,16
Ki az Urat féli, semmitől sem retteg, és nem fél, mert az Úr az ő reménysége.
November ∙ Ez 18,30.31.32
Térjetek meg, és tartsatok bűnbánatot minden gonoszságotok fölött, szerezzetek magatoknak új szívet és új lelket, mondja az Úristen.
Responzórium
V. Áldom én az Urat, minden időben. V. Az ő dicsérete mindenkor ajkamon. R. Minden időben. V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek. V. Áldom én az Urat, minden időben.
Verzikulus
V. Az Úr énnékem pásztorom.
R. Nincsen hiányom semmiben.
Könyörgés
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
Könyörögjünk. Urunk Jézus Krisztus, aki ebben az órában a mi megváltásunkért ártatlanul a keresztfára emeltettél: engedd nekünk azt a fényességet, mely által az örök életre eljutni képesek vagyunk. Aki élsz és uralkodol mindörökkön örökké.
R. Ámen.
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
V. Mondjunk áldást az Úrnak.
R. Istennek legyen hála.
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából békességben nyugodjanak.
R. Ámen.
KEDDI NÓNA
V. Isten, figyelmezz az én segítségemre.
R. Uram, siess megsegíteni engem.
V. Dicsőség az Atyának, és Fiúnak és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.
Allelúia. vagy Dicséret neked, Urunk, örök dicsőség Királya.
Himnusz
Ki tartasz minden dolgokat,
erős Isten, nem változó,
de napvilágnak idejét
változásokkal rendező.
Oly fénylő, tiszta estet adj,
melyben az élet nem fogy el,
de szent halál jutalmaként
örök dicsőség vár reánk.
Ezt teljesítse az Atya,
s vele egylényű egy Fia,
aki veled uralkodik,
ó Lélek, minden századig.
Ant. Megmentettél minket, Uram, a te nevedet dicsérjük örökké.
43. zsoltár I.
Isten, a saját fülünkkel hallottuk, atyáink beszélték el nekünk, amit napjaikban, a régmúlt időkben tettél.
Nemzeteket űztél ki a te kezeddel, őket pedig elplántáltad, népeket törtél össze, őket pedig kiterjesztetted;
Mert nem az ő kardjuk által szereztek földet, és nem az ő karjuk szabadította meg őket;
Hanem a te jobbod és a te karod és arcodnak fénye, mert kedvelted őket.
Te vagy az én királyom és én Istenem, ki Jákobnak segítséget küldesz.
Általad szórjuk szét ellenségeinket, és a te nevedben tapodjuk le a reánk támadókat;
Mert nem a kézíjamban bízom, és nem az én kardom szabadít meg engem;
Hanem te szabadítottál meg minket sanyargatóinktól, és a mi gyűlölőinket megszégyenítetted.
Az Istenben dicsekedünk minden napon, és a te nevednek hálát adunk örökké.
Dicsőség. Miképpen.
43. zsoltár II.
Most azonban megvetettél és megaláztál minket, és nem vonulsz ki, Isten, a mi seregünkkel.
Megfutamítottál minket ellenségeink elől, és akik gyűlölnek, kifosztottak minket.
Mint a levágandó juhokat odaadtál minket, és a nemzetek közé szétszórtál minket.
Eladtad olcsón a te népedet, és nem becsülted az árát magasra.
Gyalázatra vetettél minket szomszédainknak, csúfolásra és nevetségre azoknak, kik körülöttünk laknak.
Példázattá tettél minket a pogány nemzeteknek, fejüket csóválják a népek.
Naponként előttem van gyalázatom, és orcám pirulása elborított engem.
A szidalmazó és a káromló szava miatt, az ellenségnek és a bosszúállónak színe előtt.
Dicsőség. Miképpen.
43. zsoltár III.
Ezek mind reánk jöttek, de mi nem feledkeztünk el rólad, és nem cselekedtünk gonoszul a te szövetséged ellen;
És nem fordult el tőled a mi szívünk, és nem tértek el ösvényeink a te utaidtól;
Noha kiűztél minket a sakálok helyére, és beborítottál minket a halál árnyékával.
Ha elfeledkeztünk a mi Istenünk nevéről, ha kezeinket idegen istenek felé tártuk;
nem kéri-e számon az Isten ezeket? Mert ő tudja a szívek titkait;
De mi érted ölettetünk naponként, és olyannak tartatunk, mint a megölni való juhok.
Kelj fel, Uram, miért alszol, kelj fel és ne űzz el végleg!
Miért fordítod el arcodat, elfeledkezel-e szegénységünkről és szorongatásunkról;
Mert porba aláztatott a mi lelkünk, és testünk a földhöz tapadt?
Kelj fel, Uram, segíts meg minket, és válts meg minket a te nevedért!
Dicsőség. Miképpen.
Ant. Megmentettél minket, Uram, a te nevedet dicsérjük örökké.
Kapitulum
Január ∙ Róm 13,8
Ne tartozzatok senkinek semmivel, csak azzal, hogy egymást szeressétek, mert aki felebarátját szereti, betöltötte a törvényt.
Február ∙ Zsid 12,28–29
Tartsuk meg a kegyelmet, hogy általa Istennek tetsző módon szolgáljunk félelemmel és tisztelettel. Mert a mi Istenünk emésztő tűz.
Június – Július ∙ Róm 6,22
Most, miután felszabadultatok a bűn alól, és Istennek szolgái lettetek, megvan a gyümölcsötök a megszentelődésre, aminek a vége az örök élet.
Augusztus ∙ Péld 8,10
Vegyétek, az én intelmemet, és ne az ezüstöt, a tudást válasszátok inkább, mint az aranyat.
Szeptember ∙ Gal 6,2
hordozzátok egymásnak terhét, mert így teljesíteni fogjátok Krisztus törvényét.
Október ∙ Fil 1,6
Bízunk az Úr Jézus Krisztusban, hogy aki megkezdte bennetek a jó művet, teljessé is teszi azt Krisztus Jézus napjáig.
November ∙ Mik 7,18–19
Nem bocsájtja ki többé az Úristen az ő haragját, mert az irgalmasságot akarja, hozzánk tér és könyörül rajtunk, és gonoszságainkat leveszi rólunk, s a tenger mélyére veti minden bűnünket.
Responzórium
V. Válts meg engem, Uram, s könyörülj rajtam. V. Az én lábam az igaz úton áll, a gyülekezetekben áldalak téged. R. Könyörülj rajtam. V. Dicsőség az Atyának, és Fiúnak és Szentléleknek. V. Válts meg engem, Uram, s könyörülj rajtam.
Verzikulus
V. Az én titkonvaló bűneimtől tisztíts meg engem, Uram!
R. És a kevélységtől óvd meg a te szolgádat!
Könyörgés
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És kiáltásom jusson eléd.
Könyörögjünk. Isten, ki az elesett világot szent Fiad alázatossága által fölemelted: híveidnek örökké tartó vigasságot engedj; hogy kiket az örök kárhozat veszélyeitől megmentettél, azoknak az örökké tartó örömök élvezetét juttasd. Ugyanazon a mi Urunk, Jézus Krisztus által.
R. Ámen.
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
V. Mondjunk áldást az Úrnak.
R. Istennek legyen hála.
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából békességben nyugodjanak.
R. Ámen.
KEDDI VESPERÁS
V. Isten, figyelmezz az én segítségemre.
R. Uram, siess megsegíteni engem.
V. Dicsőség az Atyának, és Fiúnak és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.
Allelúia. vagy Dicséret neked, Urunk, örök dicsőség Királya.
Ant. 1. Ki a mennyekben lakozol, könyörülj rajtam.
122. zsoltár
Hozzád emelem az én szemeimet, ki a mennyekben lakozol.
Íme, miként a szolgák szeme az ő uruknak kezére;
s miként a szolgálók szeme az ő asszonyuk kezére, úgy tekint a mi szemünk Urunkra Istenünkre, míg csak meg nem könyörül rajtunk.
Könyörülj rajtunk, Uram, könyörülj rajtunk, mert igen elteltünk gyalázattal;
Mert igen betelt a mi lelkünk, hogy gúnyolnak minket a bővelkedők és megvetnek a kevélyek!
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 1. Ki a mennyekben lakozol, könyörülj rajtam.
Ant. 2. A mi segítségünk az Úr nevében.
123. zsoltár
Ha az Úr közöttünk nem lett volna, vallja meg most Izráel;
ha az Úr közöttünk nem lett volna midőn reánk támadtak az emberek;
talán elnyeltek volna minket elevenen, midőn az ő haragjuk fölgerjedt ellenünk.
Talán a víz elnyelt volna minket, megáradt patakon ment által a mi lelkünk, örvénylő vizeken ment át a mi lelkünk.
Áldott legyen az Úr, ki nem engedte, hogy foguknak martaléka legyünk!
Kiragadtatott a mi lelkünk mint a madár a vadászok tőréből.
A tőr elrontatott, és mi megszabadultunk.
A mi segítségünk az Úr nevében, ki a mennyet és a földet alkotá.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 2. A mi segítségünk az Úr nevében.
Ant. 3. Népét az Úr körül veszi, mostantól fogva és mindörökké.
124. zsoltár
Akik az Úrban bíznak, olyanok, mint Sion hegye, meg nem inog az és mindörökké megmarad.
Jeruzsálemet hegyek veszik körül, népét az Úr így veszi körül mostantól fogva és mindörökké;
Mert nem hagyja az Úr az igazak osztályrésze fölött a bűnösök vesszejét, nehogy az igazak is gonoszságra nyújtsák kezüket.
Tégy jót, Uram, a jókkal, az egyenes szívűekkel!
A ferde utakra hajlókat pedig űzze az Úr a gonosztevők közé, békesség legyen Izráelen!
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 3. Népét az Úr körül veszi, mostantól fogva és mindörökké.
Ant. 4. Hatalmasan cselekedett az Úr mivélünk, azért vigadozunk.
125. zsoltár
Megfordítván az Úr Sionnak fogságát megvigasztalódtunk. Akkor megtelék a szánk örömmel, a nyelvünk ujjongással.
Akkor azt mondották a pogányok között: Hatalmasan cselekedett az Úr ővélük.
Hatalmasan cselekedett az Úr mivélünk, azért vigadozunk.
Fordítsd meg, Uram, a mi fogságunkat, miként a patak vizét a száraz tartományba visszatéríted!
Akik könnyhullatással vetnek, örvendezéssel aratnak.
Menvén mentek és sírtak, míg elvetni vitték a magokat.
Megjővén pedig örvendezéssel jönnek hozván az ő kévéiket.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 4. Hatalmasan cselekedett az Úr mivélünk, azért vigadozunk.
Ant. 5. Hajlékot épít az Úr, és őrzi a várost.
126. zsoltár
Ha az Úr nem építi a házat, hiába fáradnak, akik azt építik.
Ha az Úr nem őrzi a várost, hiába virrasztanak az őrizők.
Hiábavaló virradat előtt felkelnetek, és dolgotok után járni késő este is, kenyereteket gondok közt enni;
mert kedveltjeinek, még ha alszanak is, ő meg tudja adni, íme, az Úr ajándéka a gyermek is, a méh gyümölcse az ő áldása.
Miként a nyilak a harcos kezében, olyanok a fiak ifjúságuknak erejében.
Boldog ember, ki megtölti azokkal tegezét, nem szégyenül meg, midőn ellenségeivel a város kapuiban perbe száll.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 5. Hajlékot épít az Úr, és őrzi a várost.
Kapitulum 2Kor 1,3-4
Áldott legyen az Isten, Urunk Jézus Krisztus Atyja, az irgalom Atyja és a minden vigasztalás Istene! Ő megvigasztal minket minden szomorúságunkban.
Himnusz
Földet teremtő Istenünk,
világ alapját rendező,
ki szilaj víznek áramát
fékezvén földet adsz köré.
A föld, hogy hozzon magvakat,
virág díszítse ékesen,
s gyümölcsöt termő ágai
tápláljanak sok éhezőt:
Parancsod mindig szent legyen,
a rossz ne rontsa meg szívünk,
a jót tegyük meg boldogan,
s ne ártson soha a halál!
A lélek üszkös sebeit
tisztítsa malaszt harmata,
s könnyek lemosva bűnöket,
múljon a vétkes szenvedély!
Add meg minékünk, jó Atya,
s Atyának mása, egy Fia,
s Szentlélek Isten, vigaszunk,
örök időknek szent Ura!
Verzikulus
V. Szálljon fel, Uram, az én imádságom.
R. Miként a tömjénfüst a te színed elé.
Magnificat
Ant. Örvendezik az én lelkem, üdvözítő Istenemben.
Szűz Mária hálaéneke
Magasztalja az én lelkem az Urat;
És örvendezik az én lelkem az én üdvözítő Istenemben;
Mert meglátta az ő szolgálójának alázatosságát, és íme, mostantól fogva boldognak mondanak engem minden nemzetek;
Mert nagy dolgot cselekedett énvelem a Hatalmas, és szent az ő neve;
És az ő irgalmassága nemzetségről nemzetségre azokon, kik őt félik!
Hatalmasságot cselekedett az ő karjával, szétszórta a gőgösöket szívüknek elbízottsága által.
Letette a hatalmasokat a székről, és fölmagasztalta az alázatosakat.
Az éhezőket betöltötte jókkal, és a gazdagokat üresen küldte el.
Fölvette Izráelt, az ő szolgáját, hogy ne felejtse irgalmasságát;
Miképpen megmondotta vala atyáinknak, Ábrahámnak és az ő maradékának mindörökké.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. Örvendezik az én lelkem, üdvözítő Istenemben.
Könyörgés
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
V. Könyörögjünk. A napi könyörgés.
R. Ámen.
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
V. Mondjunk áldást az Úrnak.
R. Istennek legyen hála.
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmából békességben nyugodjanak.
R. Ámen.
KEDDI KOMPLETÓRIUM
V. Kérlek, Uram, áldj meg engem.
Benedictio. Nyugodalmas jó éjszakát, és boldog véget engedjen nekünk a mindenható Úr. Ámen.
Rövid olvasmány ∙ 1Pét 5,8-9
Testvérek: Józanok legyetek és vigyázzatok, mert a ti ellenségetek, az ördög, mint az ordító oroszlán, körüljár, keresvén, akit elnyeljen; álljatok neki ellen a hit erejével.
V. Te pedig, Uram, könyörülj rajtunk.
R. Istennek legyen hála.
V. Segítségünk † az Úr nevében.
R. Aki az eget és a földet alkotta.
Mi Atyánk…
Gyónom a mindenható Istennek, a boldogságos, mindenkor Szűz Máriának, Szent Mihály főangyalnak, Keresztelő Szent Jánosnak, Szent Péter és Pál apostoloknak, minden szenteknek és nektek, testvérek: hogy nagyot vétkeztem gondolattal, szóval és cselekedettel: én vétkem, én vétkem, én igen nagy vétkem. Kérem azért a boldogságos, mindenkor Szűz Máriát, Szent Mihály főangyalt, Keresztelő Szent Jánost, Szent Péter és Pál apostolokat, az összes szenteket, és titeket, testvérek, imádkozzatok érettem a mi Urunkhoz, Istenünkhöz.
Irgalmazzon nekünk a mindenható Isten, bocsássa meg bűneinket és vezessen el az örök életre! Ámen.
Absolutio
Bűneink elengedését, feloldozását, † és megbocsátását adja meg nekünk a mindenható és irgalmas Isten! Ámen.
V. Téríts meg minket szabadító Istenünk!
R. És fordítsd el rólunk haragodat!
V. Isten, figyelmezz az én segítségemre.
R. Uram, siess megsegíteni engem.
V. Dicsőség az Atyának, és Fiúnak és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.
Allelúia. vagy Dicséret neked, Urunk, örök dicsőség Királya.
Ant. Te, Uram, megoltalmazol bennünket mindörökre.
11. zsoltár
Szabadíts meg engem, Uram, megfogyatkoztak a szentek, és megkevesedtek a hűségesek az emberek fiai között.
Hamisságokat beszélt mindenki az ő felebarátjának, álnok ajakkal és kettős szívvel szólottak.
Veszítse el az Úr mind az álnok ajkakat, a kérkedő nyelveket;
kik ezt mondják: Hatalmat szerzünk nyelvünkkel, mi rendelkezünk ajkunkkal, ki lenne a mi urunk?
A szűkölködők nyomorúságáért és a szegények sóhajai miatt íme, fölkelek, mondja az Úr: Megszabadítom őt, akit megvetettek.
Az Úr beszédei tiszta beszédek, tűzben próbált ezüst, a földtől elválasztott, hétszeresen megtisztított.
Te, Uram, megtartasz minket és megőrizel minket, e nemzetséggel szemben mindörökké;
míg körös-körül gonoszok járnak, és a hitvány emelkedik föl az emberek között.
Dicsőség. Miképpen.
12. zsoltár
Uram, meddig felejtesz el engem ily nagyon, meddig fordítod el orcádat tőlem?
Meddig kell még gondok közt lenni lelkemben, fájdalmat hordozni szívemben naponként?
Meddig hatalmaskodik fölöttem az én ellenségem? Tekints reám és hallgass meg engem, én Uram Istenem!
Világosítsd meg szemeimet, nehogy egyszer elaludjam a halálban, ne mondhassa az én ellenségem: Hatalmat vettem rajta!
Akik szorongatnak engem, örvendeznek, ha meginognék, de én irgalmasságodban bízom.
Örvendezik szívem a te szabadításodban, éneklek az Úrnak, aki jókat adott nékem, zsoltárt mondok a fölséges Úr nevének.
Dicsőség. Miképpen.
15. zsoltár
Tarts meg engem, Uram, mert tebenned bíztam!
Mondtam az Úrnak: Én Istenem vagy te, nincs más javam kívüled.
A szentekben, kik e földön vannak, a jeles férfiakban, bennük van minden gyönyörűségem.
Íme, megsokasodik azok nyomorúsága, kik más istenek után futnak.
Véres italáldozataikból nem áldozom, föl sem veszem nevüket ajkamra!
Az Úr az én örökségem és kelyhem osztályrésze, Te vagy, ki örökségemet megadod nékem.
A mérőzsinór jeles részt szabott nekem, mily szépséges az én örökségem!
Áldom az Urat, ki értést adott nekem, s az én bensőm még éjjel is figyelmeztet engem.
Szemem előtt az Úr mindenkor, jobbomon van, azért nem ingadozom.
Ezért örvendezik a szívem és megvidul a bensőm, az én testem is reménységben nyugszik;
Mert lelkemet az alvilágban nem hagyod, s nem engeded, hogy a te szented romlást lásson.
Megismerteted velem az élet útjait, az öröm teljességét a te színed előtt, jobbod felől a gyönyörűségeket mindörökké.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. Te, Uram, megoltalmazol bennünket mindörökre.
Himnusz
Immár a nap leáldozott,
Teremtőnk, kérünk tégedet,
légy kegyes és maradj velünk,
őrizzed, óvjad népedet!
Álmodjék rólad a szívünk,
álmunkban is te légy velünk,
Téged dicsérjen énekünk,
midőn új napra ébredünk.
Kérünk hatalmas jó Atyánk,
Úr Jézus Krisztus érdemén,
ki Szentlélekkel és Veled
uralkodik s örökkön él. Ámen.
Kapitulum ∙ Jer 14
Te Uram közöttünk vagy, mi a Te nevedet viseljük, ne hagyj hát el minket, Urunk Istenünk.
R. Istennek legyen hála!
Verzikulus
V. Mint szemed fényére, vigyázz reánk Urunk!
R. Szárnyaidnak árnyékával takarj be minket!
Ant. Tarts meg, Uram, virrasztásunkban, őrizz meg alvásunkban, hogy a Krisztussal virrasszunk, és békességben nyugodjunk.
Simeon éneke
Most bocsátod el szolgádat, Uram, a te igéd szerint békességben;
Mert látták szemeim a te üdvösségedet;
Akit rendeltél minden népek színe előtt;
Hogy fény legyen a népek világosságára, és dicsőségére népednek, Izráelnek.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. Tarts meg, Uram, virrasztásunkban, őrizz meg alvásunkban, hogy a Krisztussal virrasszunk, és békességben nyugodjunk.
V. Uram hallgasd meg könyörgésemet!
R. És az én kiáltásom jusson eléd!
Könyörögjünk. Látogasd meg, kérünk, Urunk, ezt a hajlékot, és az ellenség minden cselvetéseit űzd el messze tőle: szent angyalaid lakjanak benne, kik békében őrizzenek minket; és a te áldásod mindenkor legyen rajtunk. A mi Urunk, Jézus Krisztus által. R. Ámen.
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
V. Mondjunk áldást az Úrnak.
R. Istennek legyen hála.
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából békességben nyugodjanak.
R. Ámen.
ADVENTBEN
Alma Redemptoris Mater
Üdvözítőnk édesanyja,
mennyeknek megnyílt kapuja,
tengerjárók szép csillaga,
Boldogságos Szűz Mária!
Légy segítség hű népednek!
az elesett bűnösöknek,
ki szülője Istenednek,
Anyja lettél Teremtődnek.
Mert angyali köszöntésre
rád szállott az Úr Szentlelke.
Ekkor lett az örök Ige
szűz méhednek szűz gyümölcse.
Azért, édes Istenanyja,
légy bűnösök szószólója,
botló lábunk támasztója,
üdvösségünk nyílt kapuja.
Adjunk hálát az Istennek,
Atya, Fiú, Szentléleknek,
három személy Felségének,
egymivoltú Istenségnek.
V. Az Úr angyala köszönté a boldogságos Szűz Máriát.
R. És ő méhébe fogadá Szentlélektől szent Fiát.
Könyörögjünk. Kérünk téged, Úristen, öntsd lelkünkbe szent kegyelmedet, hogy akik az angyali üzenet által szent Fiadnak, Jézus Krisztusnak megtestesülését megismertük, az Ő kínszenvedése és keresztje által a feltámadás dicsőségébe vitessünk. Ugyanazon a mi Urunk, Jézus Krisztus által.
R. Ámen.
Karácsonytól Gyertyaszentelőig:
V. Szülésed után sértetlen Szűz maradtál.
R. Istennek szent Szülője, könyörögj érettünk.
Könyörögjünk. Úristen, ki a Boldogságos Szűz Mária termékeny szüzessége által az örök boldogság jutalmát adtad az emberi nemnek; engedd kérünk, hogy érezzük annak értünk való esedezését, aki által méltóak lettünk venni az élet adóját, a te Fiadat, a mi Urunk Jézus Krisztust.
R. Ámen.
Alma Redemptoris Mater,
quæ pérvia cæli porta manes,
et stella maris, succúrre cadénti,
Súrgere qui curat pópulo:
tu quæ genuísti,
Natúra miránte,
tuum sanctum Genitórem
Virgo prius ac postérius,
Gabriélis ab ore
Sumens illud Ave,
peccatórum miserére.
V. Angelus Domini nuntiavit Mariae.
R. Et concepit de Spiritu Sancto.
Oremus. Gratiam tuam, quesumus, Domine, mentibus nostris infunde, ut qui angelo nuntiante Christi Filii tui incarnationem cognovimus, per passionem ejus et crucem ad resurrectionis gloriam perducamur. Per eumdem Christum Dominum nostrum.
R. Amen.
Karácsonytól Gyertyaszentelőig:
V. Post partum Virgo inviolata permansisti.
R. Dei Genitrix, intercede pro nobis.
Oremus. Deus, qui salutis aeternae, beate Mariae virginitate foecunda, humano generi praemia praestitisti: tribue, quesumus, ut ipsam pro nobis intercedere sentiamus, per quam meruimus auctorem vitae suscipere, Dominum nostrum, Iesum Christum, Filium tuum. R. Amen.
NAGYBÖJTBEN
Ave, Regina Caelorum
Mennyországnak Királynéja,
angyaloknak szent Asszonya,
Áldott gyökér, Szűz Mária,
üdvöz légy, Krisztus szent Anyja!
Teáltalad e világra
új világosság virrada.
Örülj, dicsőség virága,
kinél szebb nem jött világra.
Áldott légy, drágalátos Szűz!
Isten véled, szép virág, Szűz!
Mennyben szent Fiad mellett ülsz,
s tudjuk, rajtunk is könyörülsz.
V. Tégy méltóvá engem, Szent Szűz, a te dicséretedre.
R. Adj erőt ellenségeid ellen.
Könyörögjünk. Adj oltalmat gyarlósá-gunknak, irgalmas Isten, hogy akik az Isten Anyjának emlékezetét tiszteljük, az ő könyörgésének segedelmével fölkeljünk vétkeinkből. Krisztus, a mi Urunk által.
R. Ámen.
latinul:
Ave, Regina Caelorum,
Ave, Domina Angelorum:
Salve, radix, salve, porta
Ex qua mundo lux est orta:
Gaude, Virgo gloriosa,
Super omnes speciosa,
Vale, o valde decora,
Et pro nobis Christum exora.
V. Dignare me laudare te, Virgo Sacrata.
R. Da mihi virtutem contra hostes tuos.
Oremus. Concede, misericors Deus, fragilitatis nostrae presidium, ut qui Sanctae Dei Genitricis memoriam agimus, intercessionis ejus auxilio a nostris iniquitatibus resurgamus. Per eumdem Christum Dominum nostrum.
R. Amen.
HÚSVÉTI IDŐBEN
Regina caeli
Mennyek Királyné asszonya,
örülj, szép Szűz, alleluja,
mert kit méhedben hordozni
méltó voltál, alleluja,
amint megmondotta vala,
föltámadott, alleluja.
Imádd Istent,
hogy lemossa bűneinket, alleluja!
V. Örülj és örvendezz Szűz Mária, alleluja!
R. Mert valóban feltámadott az Úr, alleluja!
Könyörögjünk! Úristen, ki szent Fiadnak, a mi Urunk Jézus Krisztus feltámadásával a világot megörvendeztetni méltóztattál, add, kérünk, hogy az ő anyja, Szűz Mária által az örök élet örömeit elnyerhessük. A mi Urunk, Jézus Krisztus által.
R. Ámen.
latinul:
Regina caeli, laetare, alleluia:
Quia quem meruisti portare, alleluia,
Resurrexit, sicut dixit, alleluia,
Ora pro nobis Deum, alleluia.
V. Gaude et laetare, Virgo Maria, alleluia.
R. Quia surrexit Dominus vere, alleluia.
Oremus. Deus, qui per resurrectionem Filii tui, Domini nostri Iesu Christi mundum laetificare dignatus es: praesta, quaesumus; ut per eius Genetricem Virginem Mariam, perpetuae capiamus gaudia vitae. Per eundem Christum Dominum nostrum.
R. Amen.
ÉVKÖZI IDŐBEN
Salve regina
Mennyországnak Királynéja,
irgalmasságnak szent anyja,
élet, édesség, reménység,
üdvöz légy, szép Szűz Mária.
Évának árva fiai,
számkivetett maradéki,
siralminak örökösi,
sok nyavalyáknak hajléki.
E siralomnak völgyében,
kik kesergünk nagy ínségben,
hozzád sóhajtunk mennyégbe,
hol vagy örök dicsőségben.
Áldott légy, drágalátos Szűz!
Isten véled, szép virág, Szűz!
Mennyben szent Fiad mellett ülsz,
s tudjuk, rajtunk is könyörülsz.
Azért Szószólónk, szemedet,
fordítsd hozzánk kegyelmedet,
és a te bűnös népedet
oltalmazzad, híveidet.
Ó, édes Szűz, irgalmadat,
mutasd meg kegyes voltodat,
holtunk után szent Fiadat,
mutasd meg boldogságodat.
V. Imádkozzál érettünk Istennek szent Anyja.
R. Hogy méltók lehessünk a Krisztus ígéreteire.
Könyörögjünk. Mindenható örök Isten, ki a dicsőséges Szűz Máriának testét és lelkét, hogy szent Fiad méltó hajléka legyen, a Szentlélek által felékesítetted, add, hogy akik az Isten Anyjának emlékezetében örvendezünk, az ő kegyes könyörgése által megszabaduljunk minden ránk következő veszedelemtől és az örök haláltól. Ugyanazon a mi Urunk, Jézus Krisztus által.
R. Ámen.
latinul:
Salve, Regina, Mater misericordiae,
vita, dulcedo, et spes nostra, salve.
Ad te clamamus exsules filii Hevae,
ad te suspiramus, gementes et flentes
in hac lacrimarum valle.
Eia, ergo, advocata nostra, illos tuos
misericordes oculos ad nos converte;
et Jesum, benedictum fructum ventris tui,
nobis post hoc exsilium ostende.
O clemens, o pia, o dulcis Virgo Maria.
V. Ora pro nobis, Sancta Dei Genitrix.
R. Ut digni efficiamur promissionibus Christi.
Oremus. Omnipotens sempiterne Deus, qui gloriosae Virginis Matris Mariae corpus et animam, ut dignum Filii tui habitaculum effici mereretur, Spiritu Sancto cooperante praeparasti: da, ut cujus commemoratione laetamur, ejus pia intercessione ab instantibus malis et a morte perpetua liberemur. Per eumdem Christum Dominum nostrum.
R. Amen.
ANGELUS DOMINI
V. Angelus Domini nuntiavit Mariæ,
R. Et concepit de Spiritu Sancto.
Ave María…
V. Ecce ancilla Domini.
R. Fiat mihi secundum verbum tuum.
Ave María…
V. Et Verbum caro factum est.
R. Et habitavit in nobis.
Ave María…
V. Ora pro nobis, Sancta Dei Genetrix.
R. Ut digni efficiamur promissionibus Christi.
Oremus. Gratiam tuam, quæsumus, Domine, mentibus nostris infunde; ut qui, Angelo nuntiante, Christi Filii tui incarnationem cognovimus, per passionem eius et Crucem ad resurrectionis gloriam perducamur. Per eumdem Christum Dominum nostrum.
R. Amen.
SZERDAI MATUTÍNUM
V. Uram, nyisd meg ajkamat.
R. Hogy dicséretedet hirdesse szavam.
V. Isten, figyelmezz az én segítségemre.
R. Uram, siess megsegíteni engem.
V. Dicsőség az Atyának, és Fiúnak és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.
Allelúia. vagy Dicséret neked, Urunk, örök dicsőség Királya.
Inv. ant. Az ő kezében a földnek határai, vígadjunk az Úrnak.
94. zsoltár
Jöjjetek, örvendezzünk az Úrnak, vigadjunk a mi szabadító Istenünknek, járuljunk az ő színe elé hálaadással és zsoltárok dicséretével vigadozzunk néki; Teljes antifóna
Mert nagy Úr az Isten és nagy Király ő minden istenek fölött, mert nem űzi el az Úr az ő népét, mert kezében vannak a földnek mélységei, és a hegyeknek magasságára ő letekint; Antifóna második része
Mert övé a tenger, és ő alkotta azt, és a szárazföldet az ő keze formálta. Itt térdet hajtunk. Jöjjetek, imádjuk és boruljunk le előtte, esedezzünk az Úrnak, ki minket alkotott, mert ő a mi Urunk Istenünk, és mi az ő népe vagyunk és legelőjének nyája! Teljes antifóna
Midőn ma az ő szavát halljátok, meg ne keményítsétek szíveteket, mint a kísértés napján a pusztában, hol megkísértettek engem atyáitok, megpróbáltak engem, bár látták tetteimet! Antifóna második része
Negyven esztendeig volt bántásomra e nemzedék, és mondtam: Ezek mindenkor tévelyegnek szívükben és nem ismerték fel az én utaimat. Azért megesküdtem haragomban: Bizony nem mennek be az én nyugalmamba. Teljes antifóna
Dicsőség. Miképpen. Antifóna második része, majd a teljes
Himnusz
Urunk, jóságos Alkotónk,
Óvó szemeddel tekints reánk,
Mely lomhaságban tespedez,
Ébreszd fel alvó népedet.
Szentséges Krisztus, légy velünk,
Felejtsd el annyi sok bűnünk,
Már vallomásra fölkelünk,
Éjt s álmot immár megtörünk.
Föltárjuk szívünk és kezünk;
Próféta rendelé nekünk
Így tennünk éjnek évadán,
És tettekkel példázza Pál.
Te rosszaságunk ismered,
Föltárjuk titkaink neked.
Imát öntünk és könnyeket,
Bocsásd meg mind a bűnöket.
Engedd meg ezt, kegyes Atya,
S Atyának mása, egy Fia,
S te Szentlélek, Vigasztaló;
Mindörökön uralkodó. Ámen.
Ant. 1. Ékesebb vagy te az emberek fiainál, kedvesség ömlött el ajkaidon.
44. zsoltár I.
Az én szívem ünnepi szózattól árad, zengem dalomat a királynak, nyelvem mint a gyorsírónak tolla.
Ékesebb vagy te az emberek fiainál, kedvesség ömlött el ajkaidon, megáldott téged az Isten mindörökké.
Kösd fel oldaladra kardodat, te mindeneknél hatalmasabb!
A te ékességeddel és szépségeddel indulj meg, szerencsével járj és országolj!
A hűségért, a szelídségért és az igazságért vezessen csodálatosan a te jobbod!
A te nyilaid élesek, alád vetik a népeket, szívébe hatolnak a Király ellenségeinek.
A te trónod, ó Isten, örökkön örökké, országló jogarod az igazság jogara.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 1. Ékesebb vagy te az emberek fiainál, kedvesség ömlött el ajkaidon.
Ant. 2. A népek magasztalnak téged, mindörökkön örökké.
44. zsoltár II.
Szeretted az igazságot és gyűlölted a gonoszságot, azért kent fel téged az Isten, a te Istened, a vigasságnak olajával minden társaid fölött. Mirrha-, áloe- és kásziától illatozik a te ruhád, elefántcsont palotáidban húrok zenéje gyönyörködtet.
Királyok leányai a te díszes udvarodban, jobbodon a királyné Ofír aranyával ékesen.
Halljad, leányom, és lássad és hajtsd ide füledet, felejtsd el népedet és atyádnak házát;
Mert kívánja a Király a te szépségedet, hódolj neki, mert ő a Te Urad, Istened!
Tírusz leányai ajándékokkal jönnek, orcádat esdik a népnek gazdagai.
Mily dicsőséges bensejében a Király leánya! Arannyal átszőtt ruhát öltött.
Sokszínű öltözetben vezetik őt a Királyhoz, szüzek követik, az ő társai, és bevezettetnek, Uram, tehozzád.
Bevezetik őket örvendezve és ujjongással, bevezetik a Király házába.
Atyáid helyett fiak születnek néked, fejedelmekké rendeled őket az egész földön.
Megemlékeznek a te nevedről, nemzedékről nemzedékre.
Azért a népek magasztalnak téged, örökké és mindörökkön örökké.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 2. A népek magasztalnak téged, mindörökkön örökké.
Ant. 3. A mi Istenünk oltalom a szorongatásban.
45. zsoltár
A mi Istenünk oltalom és erő, segítő a szorongatásokban, melyek reánk találtak.
Azért nem félünk, midőn a föld megremeg, s a hegyek a tenger mélyébe merülnek.
Zúgtak és felzavarodtak annak vizei, és ereje miatt megrendültek a hegyek.
Folyóvizek árja örvendezteti az Isten városát, megszentelte az ő hajlékát a fölséges.
Az Isten lakik benne, azért meg nem inoghat, megsegíti őt az Isten már virradatkor.
Felindultak a nemzetek és lehanyatlottak a birodalmak, hallatta az Úr az ő hangját, és megindult a föld.
A seregek Ura mivelünk, a mi oltalmazónk a Jákob Istene.
Jöjjetek és lássátok az Úrnak cselekedeteit, minő csodákat tett a földön!
Véget vetett a háborúknak a föld végéig, eltöri a kézíjat, elrontja a fegyvereket, a pajzsokat elégeti tűzzel.
Nyugodjatok el és lássátok, hogy én vagyok az Isten, fölséges minden nemzetek között, fölséges az egész földön.
A seregek Ura mivelünk, a mi oltalmazónk a Jákob Istene.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 3. A mi Istenünk oltalom a szorongatásban.
Ant. 4. Nagy az Úr és igen dicséretes a mi Istenünknek városában.
47. zsoltár
Nagy az Úr és igen dicséretes a mi Istenünknek városában.
Az ő szent hegye, ékességes dombja, mind az egész földnek öröme.
Sion hegye északra néző orma, a nagy Király városa.
Az Isten annak házaiban ismeretes, az Isten lett az ő menedéke;
Mert íme, a föld királyai összejöttek, egybegyűltek ellene;
De midőn meglátták, elcsodálkoztak, megháborodtak és szétfutottak.
A reszketés fogta el őket, és fájdalmak mint a vajúdónak kínjai;
Miként a heves szélvészben összetöröd a Tarszisz hajóit.
Miként hallottuk, látja most szemünk a seregek Urának városában, a mi Istenünknek városában, Isten alapította azt mindörökké.
Befogadtuk, Isten, irgalmasságodat templomodnak bensejében.
A te neved, ó Isten, és dicséreted kiárad a földnek végső határáig, igazsággal teljes a te jobbod.
Vigadjon Sion hegye, és örvendezzenek Júda leányai, a te ítéleteid miatt, Uram!
Járjátok be Siont és kerüljétek meg falait, számláljátok meg annak tornyait!
Vegyétek szívetekbe várait, fussátok végig házait, hogy hirdessétek a jövendő nemzedéknek;
Mert itt az Isten, a mi Istenünk, itt lakik örökkön örökké, ő vezet minket mindörökké!
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 4. Nagy az Úr és igen dicséretes a mi Istenünknek városában.
Ant. 5. Az én szám bölcsességet beszél, és a szívem elmélkedése okosságot.
48. zsoltár I.
Halljátok ezt meg minden népek, figyeljetek mind, akik a földet lakjátok;
Mindnyájan, alacsony sorsúak és nemesek, mind együtt, te gazdag és szegény!
Az én szám bölcsességet beszél, és a szívem elmélkedése okosságot.
A fülemet most példabeszédre hajtom, és feltárom a rejtélyt a zsoltár szavával.
Miért kell félnem a gonoszság napjain, mikor nyomorgatóim bűne körülvesz engem;
Akik erejükben bíznak, és gazdagságuk nagyságában dicsekednek?
Pedig az ember nem válthatja meg az embert, nem adhat érte váltságot az Istennek;
Mert lelkének váltsága drága, és soha meg nem fizetheti, hogy örökké éljen és ne lásson halált;
Mert látja, hogy meghalnak a bölcsek is, együtt a bolonddal és esztelennel, és gazdagságukat másokra hagyják;
És a sír lesz az ő házuk örökké, az lesz a hajlékuk nemzedékről nemzedékre, bár nevükről nevezték az ő földjüket.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 5. Az én szám bölcsességet beszél, és a szívem elmélkedése okosságot.
Ant. 6. Ne félj, amikor meggazdagszik az ember, semmit el nem vihet magával.
48. zsoltár II.
Az ember, midőn tiszteletben van, nem gondol erre, olyan, mint az esztelen állat, bizony hasonló ahhoz.
Ez az útjuk azoknak, kik magukban bíznak, és azok vége, kik saját szavukban gyönyörködnek.
Miként a juhok, az alvilágra mennek, a halál legelteti őket;
És sietve leszállnak a sírba és elenyészik alakjuk, az alvilág lesz az ő lakásuk.
Az Isten pedig megszabadítja az én lelkemet, kivesz engem az alvilág kezéből.
Ne félj, amikor meggazdagszik az ember, és megsokasodik az ő házának dicsősége;
Mert amikor elpusztul, semmit el nem vihet magával, és nem száll vele alá az ő dicsősége;
Ha életében áldottnak vélte is magát, dicsekedett, hogy jól bánt magával;
de mégis atyáinak nemzetségéhez érkezik, azok közé, kik soha nem látnak világosságot.
Az ember, midőn tiszteletben van, nem gondol erre, olyan, mint az esztelen állat, bizony hasonló ahhoz.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 6. Ne félj, amikor meggazdagszik az ember, semmit el nem vihet magával.
Ant. 7. Az istenek Istene, az Úr megszólalt.
49. zsoltár I.
Az istenek Istene, az Úr megszólalt, szólította a földet napkelettől fogva napnyugatig.
Sionból ragyog fel az ő ékes szépsége, az Isten nyilván eljő és nem hallgat.
Emésztő tűz jár az ő színe előtt, és körülötte sebes szélvész.
Előszólítja az eget onnan felülről, és a földet is, hogy megítélje az ő népét.
Gyűjtsétek elébe az ő szentjeit, kik szövetségre léptek ővele az áldozatok által;
És hirdetik az egek az ő igazságát, mert az Isten a bíró!
Halljad, én népem, és szólok, Izráel, én tanúbizonyságot teszek rólad, Isten vagyok én, a te Istened!
Nem az áldozatok miatt feddlek meg téged, egészen elégő áldozataid a színem előtt vannak mindenkor.
Nem fogadom el a te házadból a borjakat, sem a te nyájadból a bakokat;
Mert enyémek az erdőknek minden vadjai, a barmok ezrei a hegyeken.
Ismerem mind az égi madarakat, és ami a mezőn mozog, mind az enyém.
Ha éheznék, nem mondanám neked, mert enyém a föld kereksége és minden, ami azt betölti.
Vajon én a tulkok húsát eszem-e, avagy a bakok vérét iszom-e?
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 7. Az istenek Istene, az Úr megszólalt.
Ant. 8. Áldozd az Istennek a dicséret áldozatát.
49. zsoltár II.
Áldozd az Istennek a dicséret áldozatát, és teljesítsd fogadásaidat a Fölségesnek;
És hívjál engem segítségül a szorongatás napján! Megmentelek téged, és te tisztelsz engem.
A bűnösnek azonban ezt mondja az Isten: Miért hirdeted te az én igazságaimat, és miért veszed szájadra szövetségemet?
Hiszen te gyűlölted a fegyelmet, és hátad mögé vetetted az én beszédemet.
Ha tolvajt láttál, vele futottál, a házasságrontókkal közösködtél.
A szájad bővelkedett gonoszsággal, és álnokságot szőtt a nyelved.
Leültél és atyádfia ellen szólottál, és anyád fia ellen gyalázatot mondtál.
Ezt tetted, és én hallgattam, és azt vélted, hogy hasonló leszek hozzád, de megfeddelek ezért és mindezt orcád elé rakom.
Értsétek meg ezeket, kik elfelejtitek az Istent, nehogy egyszer elragadjon és ne legyen, aki megmentsen!
A dicséret áldozata, az tisztel meg engem, és ott van az út, amelyen megmutatom az Isten üdvösségét.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 8. Áldozd az Istennek a dicséret áldozatát.
Ant. 9. Bűnömből tisztíts meg engem, Uram.
50. zsoltár
Könyörülj rajtam, Isten, a te nagy irgalmasságod szerint;
És a te könyörületednek sokasága szerint töröld el az én gonoszságomat!
Moss meg engem teljességgel az én gonoszságomból, és bűnömből tisztíts meg engem;
Mert ismerem az én gonoszságomat, és szemem előtt van az én bűnöm mindenkor!
Ellened, csak teellened vétkeztem, és gonoszat cselekedtem a te színed előtt;
Hogy igaznak találtassál beszédedben, és győzedelmesnek ítéletedben;
Mert íme, már gonoszságban fogantattam, és bűnben fogadott engem anyám.
Pedig te a szívnek igazságát szereted, és bölcsességednek titkait kinyilatkoztattad nékem.
Hints meg engem izsóppal és megtisztulok, moss meg engem, és a hónál fehérebb leszek!
Engedd, hogy örömet és vigasságot halljak, hogy örvendezzenek megalázott csontjaim!
Fordítsd el orcádat bűneimtől, és töröld el minden gonoszságomat!
Tiszta szívet teremts bennem, ó Isten, és az igaz lelket újítsd meg bensőmben!
Ne vess el engem orcád elől, és szent lelkedet ne vond meg tőlem!
Add vissza nekem a te üdvösségednek örömét, és készséges lélekkel erősíts meg engem!
Hadd tanítsam meg a bűnösöket a te utaidra, és az istentelenek majd megtérnek hozzád!
Szabadíts meg engem a vértől, Isten, én üdvösségemnek Istene, és nyelvem magasztalni fogja igazságodat!
Uram, nyisd meg ajkamat, és szám a te dicséretedet hirdeti;
Mert nem az áldozatban gyönyörködöl, és hiába hozok égőáldozatot, nincsen az tetszésedre!
A töredelmes lélek az Istennek tetsző áldozat, a megtört és alázatos szívet, ó Isten, meg nem veted.
Cselekedjél kegyesen, Uram, Sionnal jóakaratod szerint, hogy megépüljenek Jeruzsálemnek falai!
Akkor elfogadod az igazság áldozatát, az ajándékokat és az égőáldozatot, akkor visznek majd oltárodra áldozati állatot.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 9. Bűnömből tisztíts meg engem, Uram.
Verzikulus
V. Isten, az én életemet föltártam neked.
R. Könnyhullatásomat színed elé tetted.
Olvasmányok
I.
Mi Atyánk… ellenünk vétkezőknek.
V. És ne vígy minket kísértésbe,
R. De szabadíts meg a gonosztól.
Absolutio
Hallgasd meg, Urunk Jézus Krisztus, szolgáid könyörgését és irgalmazz nekünk, aki az Atyával és a Szentlélekkel élsz és uralkodol mindörökkön-örökké. Ámen.
Benedictio
V. Áldj meg minket, Uram.
R. Örökös áldásával áldjon meg minket az örökkévaló Atya. Ámen.
I. olvasmány
V. Te pedig, Uram, könyörülj rajtunk.
R. Istennek legyen hála.
Responzórium
V. Ne veszíts el engem, Uram, gonoszságaimban, s ne haragudjál reám mindvégig, megtartván bűneimet. V. Könyörülj rajtam, Isten, könyörülj énrajtam, mert benned bízik az én lelkem. R. S ne haragudjál reám mindvégig, megtartván bűneimet.
II.
Benedictio
V. Áldj meg minket, Uram.
R. Isten egyszülött Fia minket megáldani és megszentelni méltóztasson. Ámen.
II. olvasmány
V. Te pedig, Uram, könyörülj rajtunk.
R. Istennek legyen hála.
Responzórium
V. Kész az én szívem, ó Isten, készséges az én szívem, éneklek és zsoltárt zengek az Úrnak. V. Serkenj föl, én dicsőségem, serkenj föl lantom és citerám, fölserkenek jókor reggel. R. Éneklek és zsoltárt zengek az Úrnak.
III.
Benedictio
V. Áldj meg minket, Uram.
R. Világosítsa meg érzékeinket és szívünket a Szentlélek kegyelme. Ámen.
III. olvasmány
V. Ez az Anyaszentegyház tanítása.
R. Istennek legyen hála.
Responzórium
V. Én segítségem, neked éneklek, mert te vagy Isten az én oltalmam, én Istenem, én irgalmasságom. V. Ments meg engem ellenségeimtől, én Istenem, és a reám támadóktól szabadíts meg engem. R. Én Istenem, én irgalmasságom. V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek. R. én Istenem, én irgalmasságom.
Könyörgés
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
V. Könyörögjünk. A napi könyörgés.
R. Ámen.
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
V. Mondjunk áldást az Úrnak.
R. Istennek legyen hála.
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmából békességben nyugodjanak.
R. Ámen.
TE DEUM
Szent Ambrus himnusza
Téged, Isten dicsérünk, téged Úrnak ismérünk.
Téged, örök Atyaisten mind egész föld áld és tisztel.
Téged minden szép angyalok, Kerubok és Szeráfkarok.
Egek és minden hatalmak, szüntelenül magasztalnak.
Szent vagy, szent vagy, erősséges szent Isten vagy!
Nagyságoddal telve ég s föld, dicsőséged mindent bétölt.
Téged dicsér egek Ura, apostolok boldog kara.
Dicséretes nagy próféták súlyos ajka hirdet és áld.
Jeles mártírseregek magasztalnak tégedet.
Vall tégedet világszerte szent Egyházad ezerszerte.
Ó Atyánk, téged s mérhetetlen nagy Fölséged.
S azt, ki hozzánk tőled jött le Atya igaz Egyszülöttje.
És áldjuk veled Vigasztaló Szentlelkedet.
Krisztus, Isten Egyszülöttje
Király vagy te mindörökre.
Mentésünkre közénk szálltál
Szűzi méhet nem utáltál.
Halál mérgét megtiportad,
Mennyországot megnyitottad.
Isten jobbján ülsz most széket, Atyádéval egy fölséged.
Onnan leszel eljövendő, mindeneket ítélendő.
Itt letérdelünk.
Téged azért, Uram, kérünk, mi megváltónk, maradj vélünk!
Szentjeidhez végy fel égbe az örökös dicsőségbe!
Szabadítsd meg, Uram, néped, áldd meg a te örökséged!
Te kormányozd, te vigasztald mindörökké felmagasztald!
Mindennap dicsérünk téged,
Szent nevedet áldja néped.
Bűntől e nap őrizz minket és bocsásd meg vétkeinket!
Irgalmazz, Uram, irgalmazz; híveidhez légy irgalmas!
Kegyes szemed legyen rajtunk, tebenned van bizodalmunk.
Te vagy Uram, én reményem, * ne hagyj soha szégyent érnem!
SZERDAI LAUDES
V. Isten, figyelmezz az én segítségemre.
R. Uram, siess megsegíteni engem.
V. Dicsőség az Atyának, és Fiúnak és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.
Allelúia. vagy Dicséret neked, Urunk, örök dicsőség Királya.
Ant. 1. Az Úr országol, örvendezzék a föld.
96. zsoltár
Az Úr országol, örvendezzék a föld, vigadjon a szigetek sokasága!
Körülötte felhő és homály, jog és igazság az ő trónjának alapja.
Előtte tűz jár, és megégeti körös-körül az ő ellenségeit.
Fénylenek villámai a föld kerekségén, látta a föld és megreszketett.
A hegyek mint a viasz megolvadtak az Úr színe előtt, az Úr színe előtt az egész föld.
Hirdették az egek az ő igazságát, és látták minden népek az ő dicsőségét.
Szégyenüljenek meg mindnyájan, akik faragott képeket imádnak, és akik bálványaikban dicsekednek, imádjátok őt, minden angyalai!
Hallja ezt Sion és vigadozik, és örvendeznek Júda leányai a te ítéleteid miatt, Uram;
Mert te fölséges Úr vagy az egész földön, igen magasztos minden istenek fölött.
Kik szeretitek az Urat, gyűlöljétek a rosszat, megőrzi az Úr az ő szentjeinek lelkét, a bűnös kezéből megszabadítja őket.
Világosság támadott az igazaknak, és az igaz szívűeknek vigasság.
Vigadjatok, igazak, az Úrban, és dicsérjétek az ő szentségének emlékezetét!
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 1. Az Úr országol, örvendezzék a föld.
Ant. 2. A mi gonoszságaink elhatalmasodtak rajtunk, de te megkegyelmezel bűneinknek.
64. zsoltár
Téged illet, Isten, a dicséret Sionban, és neked teljesítik a fogadalmakat Jeruzsálemben.
Te meghallgatod az imádságot, minden test hozzád mégyen.
A mi gonoszságaink elhatalmasodtak rajtunk, de te megkegyelmezel bűneinknek.
Boldog, akit kiválasztottál és magadhoz fogadtál, a te csarnokaidban lakik.
Betöltesz házad javaival és templomodnak szentségével.
Igazságodban csodálatos módon meghallgatsz minket, üdvösségadó Istenünk, te, reménysége a föld minden határának és a messzi tengereknek;
Ki hatalmaddal hegyeket alkottál felövezvén magadat erősséggel;
Ki lecsöndesíted a tenger áradását, az ő habjai zúgását, a népek háborgását.
Megrettennek a te jeleidtől, kik e széles földön laknak, és megörvendezteted napkeletet és napnyugatot.
Meglátogattad a földet és megrészegítetted, sokszorosan meggazdagítottad.
Isten folyója telve vizekkel, eleséget készítesz mindeneknek, így rendezted el a földet.
Barázdáiba vizet vezetsz és rögeit elsimítod, záporesőkkel meglágyítod azt és megáldod a sarjadó vetést.
Kegyességeddel megkoronázod az esztendőt, és lábad nyomában bőség fakad.
Rétek virulnak a sivatagban, és vigasságba öltöznek a dombok.
Megtelnek a mezők juhokkal, a völgyek bővelkednek gabonával, ujjonganak és himnuszt énekelnek mindenek.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 2. A mi gonoszságaink elhatalmasodtak rajtunk, de te megkegyelmezel bűneinknek.
Ant. 3. Szívemnek ártatlanságában járok előtted, Uram.
100. zsoltár
Az irgalmasságot és az igazságot éneklem, neked éneklek zsoltárt, ó Uram.
A szeplőtelen útra figyelek. Mikor jössz hozzám?
Szívemnek ártatlanságában járok házamnak falai között.
Nem teszek szemeim elé hamis dolgot, a törvényszegőt gyűlölöm, nem tartozik hozzám.
A romlott szív tőlem távol legyen, a gonosztevőt nem ismerem.
Aki felebarátját titkon rágalmazza, azt üldözőbe veszem és elnémítom.
Aki kevély tekintetű és felfuvalkodott szívű, azt el nem szenvedem.
Szemeim a föld igazain, hogy ők lakjanak velem, akik a szeplőtelen úton járnak, azok szolgálnak nekem.
Aki kevélységet cselekszik, nem lakhat az én házamban, aki hamisat beszél, nem áll meg az én szemem előtt.
Idejében megölöm a föld minden bűnösét, hogy kivesszenek az Úr városából mind a gonosztevők.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 3. Szívemnek ártatlanságában járok előtted, Uram.
Ant. 4. Nagy vagy, Uram, dicsőséges és erős, csodálatos és győzhetetlen!
Judit éneke
Dicséretet énekeljünk az Úrnak, * új dicséretet énekeljünk a mi Istenünknek.
Adonáj, Uram, nagy vagy te és hatalmas a te erődben, * és akit senki meg nem győzhet.
Neked szolgáljon minden teremtményed; * mert mondottad, és lőnek;
Kibocsátottad lélegzetedet, és létre jövének; * és nincs, ki ellenálljon a te szódnak.
A hegyek alapjukból megindulnak a vizekkel; * a kősziklák, mint a viasz, megolvadnak színed előtt.
Akik pedig félnek téged, * nagyok lesznek nálad mindenekben.
Jaj az én nemzetem ellen föltámadó népnek, mert a mindenható Úr bosszút áll rajtuk, * az ítélet napján meglátogatja őket.
Mert tüzet ad és férgeket az ő testükbe, * hogy égettessenek és érezzék mindörökké.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 4. Nagy vagy, Uram, dicsőséges és erős, csodálatos és győzhetetlen!
Ant. 5. Az Úr fölemeli a letörteket, szereti az Úr az igazakat.
145. zsoltár
Dicsérjed, én lelkem, az Urat, egész életemben az Urat dicsérem, éneklek az én Istenemnek, amíg csak vagyok!
Ne a fejedelmekben bízzatok, emberek fiaiban, kik rajtatok nem segíthetnek!
Ha elszáll a lelkük, porrá válnak ők, ama napon semmivé lesznek terveik.
Boldog az, kinek segítője Jákobnak Istene, reménysége az ő Urában Istenében.
Benne, ki az eget és földet alkotá, a tengert és minden élőt;
Ki hűséges marad mindörökké, az elnyomottaknak igazságot szolgáltat, és ételt ád az éhezőknek.
Az Úr feloldozza a bilincsbe verteket, az Úr látóvá teszi a vakokat.
Az Úr fölemeli a letörteket, szereti az Úr az igazakat.
Az Úr oltalmazza azt, ki idegenbe került, árvának és özvegynek gondját viseli, a bűnösök útját viszont kárhozatba viszi.
Örökké országol az Úr, a te Istened, ó Sion, nemzedékről nemzedékre.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 5. Az Úr fölemeli a letörteket, szereti az Úr az igazakat.
Kapitulum Róm 13,12-13
Az éj elmúlt, a nap pedig elközelgetett. Vessük el tehát a sötétség cselekedeteit, és öltözzünk a világosság fegyvereibe. Mint nappal, tisztességesen járjunk.
Himnusz
Ti éj, sötétség, fellegek,
s kavargó földi zűrzavar,
dereng az ég, már jő a fény,
Krisztus közelg, hát tűnjetek!
A föld homálya átszakad,
a fény dárdája áttöri,
a dolgok színe visszatér,
a fénylő nap ha rátekint.
Bennünk lapul sok csalfaság,
de fényed mind elűzheti.
Ragyogj fel, égi szent Napunk,
derűs arcoddal nézz le ránk.
Csak téged néz, ó Krisztusunk,
a szelíd, s tiszta értelem,
előtted sír és énekel,
hogy szívünkben Te légy jelen.
Dicsérjük Istent, az Atyát,
és Egyszülöttjét, szent Fiát,
és Lelkét, a Vigasztalót
most és örökké szüntelen.
Verzikulus
V. Már kora reggel rólad gondolkodom Uram!
R. Mert Te lettél az én segítőm!
Benedictus
Ant. Szolgáljunk az Úrnak szentségben, megszabadít minket ellenségeinktől.
Zakariás hálaéneke
Áldott az Úr, Izráelnek Istene, mert meglátogatta és megváltotta az ő népét;
És fölemelte nekünk az üdvösség erejét Dávidnak, az ő szolgájának házában;
Miképpen megmondotta szentjeinek ajka által, prófétái által, kik kezdettől fogva voltak;
Hogy szabadulást ad a mi ellenségeinktől, és mindazok kezéből, kik gyűlölnek minket;
Hogy irgalmasságot cselekszik atyáinkkal, és megemlékezik szent szövetségéről;
Az esküvésről, amellyel megesküdött atyánknak, Ábrahámnak, hogy megadja nékünk;
Hogy megszabadulván az ellenség kezéből félelem nélkül szolgáljunk néki;
Szentségben és igazságban az ő színe előtt életünknek minden napján;
És te, gyermek, a Magasságbelinek prófétája leszel, mert az Úr orcája előtt mégy elkészíteni az ő utait;
Hogy az üdvösség ismeretét megadjad az ő népének bűneiknek bocsánatára.
A mi Istenünk irgalmának mélységei által, mivel meglátogatott minket a magasságból támadó;
Hogy megvilágosítsa azokat, kik a sötétségben és a halál árnyékában ülnek, és lépteinket a békességnek útjára igazítsa.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. Szolgáljunk az Úrnak szentségben, megszabadít minket ellenségeinktől.
Könyörgés
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
V. Könyörögjünk. A napi könyörgés.
R. Ámen.
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
V. Mondjunk áldást az Úrnak.
R. Istennek legyen hála.
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából békességben nyugodjanak.
R. Ámen.
SZERDAI LAUDES II.
50. zsoltár
Könyörülj rajtam, Isten, a te nagy irgalmasságod szerint;
És a te könyörületednek sokasága szerint töröld el az én gonoszságomat!
Moss meg engem teljességgel az én gonoszságomból, és bűnömből tisztíts meg engem;
Mert ismerem az én gonoszságomat, és szemem előtt van az én bűnöm mindenkor!
Ellened, csak teellened vétkeztem, és gonoszat cselekedtem a te színed előtt;
Hogy igaznak találtassál beszédedben, és győzedelmesnek ítéletedben;
Mert íme, már gonoszságban fogantattam, és bűnben fogadott engem anyám.
Pedig te a szívnek igazságát szereted, és bölcsességednek titkait kinyilatkoztattad nékem.
Hints meg engem izsóppal és megtisztulok, moss meg engem, és a hónál fehérebb leszek!
Engedd, hogy örömet és vigasságot halljak, hogy örvendezzenek megalázott csontjaim!
Fordítsd el orcádat bűneimtől, és töröld el minden gonoszságomat!
Tiszta szívet teremts bennem, ó Isten, és az igaz lelket újítsd meg bensőmben!
Ne vess el engem orcád elől, és szent lelkedet ne vond meg tőlem!
Add vissza nekem a te üdvösségednek örömét, és készséges lélekkel erősíts meg engem!
Hadd tanítsam meg a bűnösöket a te utaidra, és az istentelenek majd megtérnek hozzád!
Szabadíts meg engem a vértől, Isten, én üdvösségemnek Istene, és nyelvem magasztalni fogja igazságodat!
Uram, nyisd meg ajkamat, és szám a te dicséretedet hirdeti;
Mert nem az áldozatban gyönyörködöl, és hiába hozok égőáldozatot, nincsen az tetszésedre!
A töredelmes lélek az Istennek tetsző áldozat, a megtört és alázatos szívet, ó Isten, meg nem veted.
Cselekedjél kegyesen, Uram, Sionnal jóakaratod szerint, hogy megépüljenek Jeruzsálemnek falai!
Akkor elfogadod az igazság áldozatát, az ajándékokat és az égőáldozatot, akkor visznek majd oltárodra áldozati állatot.
Dicsőség. Miképpen.
64. zsoltár
Téged illet, Isten, a dicséret Sionban, és neked teljesítik a fogadalmakat Jeruzsálemben.
Te meghallgatod az imádságot, minden test hozzád mégyen.
A mi gonoszságaink elhatalmasodtak rajtunk, de te megkegyelmezel bűneinknek.
Boldog, akit kiválasztottál és magadhoz fogadtál, a te csarnokaidban lakik.
Betöltesz házad javaival és templomodnak szentségével.
Igazságodban csodálatos módon meghallgatsz minket, üdvösségadó Istenünk, te, reménysége a föld minden határának és a messzi tengereknek;
Ki hatalmaddal hegyeket alkottál felövezvén magadat erősséggel;
Ki lecsöndesíted a tenger áradását, az ő habjai zúgását, a népek háborgását.
Megrettennek a te jeleidtől, kik e széles földön laknak, és megörvendezteted napkeletet és napnyugatot.
Meglátogattad a földet és megrészegítetted, sokszorosan meggazdagítottad.
Isten folyója telve vizekkel, eleséget készítesz mindeneknek, így rendezted el a földet.
Barázdáiba vizet vezetsz és rögeit elsimítod, záporesőkkel meglágyítod azt és megáldod a sarjadó vetést.
Kegyességeddel megkoronázod az esztendőt, és lábad nyomában bőség fakad.
Rétek virulnak a sivatagban, és vigasságba öltöznek a dombok.
Megtelnek a mezők juhokkal, a völgyek bővelkednek gabonával, ujjonganak és himnuszt énekelnek mindenek.
Dicsőség. Miképpen.
100. zsoltár
Az irgalmasságot és az igazságot éneklem, neked éneklek zsoltárt, ó Uram.
A szeplőtelen útra figyelek. Mikor jössz hozzám?
Szívemnek ártatlanságában járok házamnak falai között.
Nem teszek szemeim elé hamis dolgot, a törvényszegőt gyűlölöm, nem tartozik hozzám.
A romlott szív tőlem távol legyen, a gonosztevőt nem ismerem.
Aki felebarátját titkon rágalmazza, azt üldözőbe veszem és elnémítom.
Aki kevély tekintetű és felfuvalkodott szívű, azt el nem szenvedem.
Szemeim a föld igazain, hogy ők lakjanak velem, akik a szeplőtelen úton járnak, azok szolgálnak nekem.
Aki kevélységet cselekszik, nem lakhat az én házamban, aki hamisat beszél, nem áll meg az én szemem előtt.
Idejében megölöm a föld minden bűnösét, hogy kivesszenek az Úr városából mind a gonosztevők.
Dicsőség. Miképpen.
Anna éneke
Örvendezik immár az én szívem az Úrban, és fejem felmagasztaltatott az én Istenemben.
Megnyílott a szám ellenségeimmel szemben, mert vigadozom a te szabadításodon.
Nincs olyan szent, mint az Úr senki terajtad kívül, nincs olyan erős, mint a mi Istenünk.
Ne szaporítsátok a kevély szavakat dicsekedvén, távozzék a régi beszéd szájatokból;
Mert az Úr a mindentudó Isten, nyilvánvalók előtte szándékaitok.
Az erősek íja legyőzetett, és erőbe öltöztek a gyengék.
Kik azelőtt bővelkedtek, a kenyérért szolgaságra adják magukat, és akik éheztek, most jóllaknak.
Sok gyermeke születik a magtalan asszonynak, és meddővé lesz az, kinek sok fia volt.
Az Úr megöl és életre kelt, levisz az alvilágba és visszahoz onnét.
Az Úr szegénnyé tesz és meggazdagít, megaláz és fölemel.
Fölemeli a földről az elnyomottat, és a sárból kiragadja a szegényt;
Hogy a fejedelmek közt kapjon helyet, és elfoglalja a dicsőség trónusát;
Mert az Úré a földnek oszlopai, és ő helyezte rájuk a földkerekséget.
Szentjeinek lépteit megóvja, az istentelenek pedig elnémulnak a sötétségben, mert nem a maga erejéből erős az ember.
Rettegik majd, az Urat az ő ellenségei, ha mennydörögni fog fölöttük az egekben.
Akkor megítéli az Úr a föld határait, és uralmat ad királyának, felmagasztalja az ő Felkentjének fejét.
Dicsőség. Miképpen.
145. zsoltár
Dicsérjed, én lelkem, az Urat, egész életemben az Urat dicsérem, éneklek az én Istenemnek, amíg csak vagyok!
Ne a fejedelmekben bízzatok, emberek fiaiban, kik rajtatok nem segíthetnek!
Ha elszáll a lelkük, porrá válnak ők, ama napon semmivé lesznek terveik.
Boldog az, kinek segítője Jákobnak Istene, reménysége az ő Urában Istenében.
Benne, ki az eget és földet alkotá, a tengert és minden élőt;
Ki hűséges marad mindörökké, az elnyomottaknak igazságot szolgáltat, és ételt ád az éhezőknek.
Az Úr feloldozza a bilincsbe verteket, az Úr látóvá teszi a vakokat.
Az Úr fölemeli a letörteket, szereti az Úr az igazakat.
Az Úr oltalmazza azt, ki idegenbe került, árvának és özvegynek gondját viseli, a bűnösök útját viszont kárhozatba viszi.
Örökké országol az Úr, a te Istened, ó Sion, nemzedékről nemzedékre.
Dicsőség. Miképpen.
Précesz
Uram, irgalmazz nekünk!
Krisztus, kegyelmezz nekünk!
Uram, irgalmazz nekünk!
Miatyánk…
V. Így szóltam: Uram, irgalmazz nekem.
R. Gyógyítsd meg az én lelkemet, mert vétkeztem ellened.
V. Fordulj felénk, Urunk, valahára.
R. És légy kegyes a te szolgáidhoz.
V. Legyen irgalmad felettünk, Uram.
R. Amint Tebenned bízunk.
V. Papjaid öltözzenek igazságba.
R. És szentjeid örvendezzenek.
V. Imádkozzunk boldog hírű pápánkért N.-ért.
R. Az Úr őrizze meg és éltesse őt, tegye boldoggá a földön, és ne adja őt ellenségei kezére.
V. Imádkozzunk szolgádért, N. püspökünkért.
R. Tartson ki hűségben, és irányítson minket a te erőddel és a te Neved felségében.
V. Uram, őrizd meg vezetőinket.
R. Figyelj reánk azon a napon, amikor hozzád fordulunk.
V. Szabadítsd meg népedet, Urunk, és áldd meg a te örökségedet.
R. Kormányozd és emeld fel őket mindörökké.
V. Emlékezz meg, Uram, a te gyülekezetedről.
R. Akik kezdettől fogva a tieid voltak.
V. Legyen békesség a te akaratod szerint.
R. És bőség a te erősségeidben.
V. Imádkozzunk jótevőinkért.
R. Az Úr fizesse vissza minden jó cselekedetüket, a Te nevedért mindörökre. Ámen.
V. Imádkozzunk az elhunyt hívekért.
R. Adj, Uram, örök nyugodalmat nekik, és az örök világosság fényeskedjék nekik.
V. Nyugodjanak békében.
R. Ámen.
V. Imádkozzunk távollévő testvéreinkért.
R. Szabadítsd meg szolgáidat, Istenünk, akik tebenned bíznak.
V. Imádkozzunk az elnyomottakért és bebörtönözöttekért.
R. Mentsd meg őket, Izrael Istene, minden nyomorúságukban.
V. Küldj nekik segítséget szentélyedből.
R. És Sionból irányítsd őket.
V. Urunk, erős Isten, fordulj hozzánk.
R. Mutasd meg arcodat, és megszabadulunk.
V. Kelj fel, Krisztus, segítségünkre.
R. És szabadíts meg a te szent Nevedért.
V. Uram, hallgasd meg könyörgésünket.
R. És kiáltásunk jusson eléd.
SZERDAI PRÍMA
V. Isten, figyelmezz az én segítségemre.
R. Uram, siess megsegíteni engem.
V. Dicsőség az Atyának, és Fiúnak és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.
Allelúia. vagy Dicséret neked, Urunk, örök dicsőség Királya.
Himnusz
Már kél a fénynek csillaga:
Esengve kérjük az Urat,
Járjon ma mindenütt velünk,
Ne rontsa ártás életünk.
Nyelvünket fogja fékre ma:
Ne szóljon rút perek szava.
Szemünket védőn óvja meg:
A hívságot ne lássa meg.
Lakjék szívünkben tisztaság,
Távozzék minden dőreség.
A testnek dölyfét törje meg
Étel- s italban hősi fék.
Hogy majd a nap, ha távozott,
S az óra újra éjt hozott,
Lemondásunk szent éneke
Legyen az Úr dicsérete.
Dicsérjük az örök Atyát,
Dicsérjük egyszülött Fiát
S a Lelket, a Vigasztalót,
Most és örök időkön át. Ámen.
Ant. Irgalmasságodat szemem előtt tartom, Uram.
25. zsoltár
Ítélj meg engem, Uram, mert ártatlanságban járok, s az Úrban bízván meg nem gyöngülök!
Vizsgálj meg, Uram, és tégy próbára engem, próbáld meg tűzzel veséimet és szívemet;
Mert irgalmasságodat szemem előtt tartom, és a te igazságodban járok!
Nem ültem együtt a hivalkodó emberekkel, és nem lépek be az álnokul cselekvők közé.
Gyűlöltem a gonosztevők gyülekezetét, és az istentelenek közé nem ülök.
Ártatlanok között mosom kezeimet, és körülveszem, Uram, a te oltárodat;
Hogy hallassam a dicséret szózatát, és hirdessem minden csodatetteidet. Uram, szeretem a te házad ékességét, és dicsőségednek lakóhelyét.
Ne veszítsd el a gonoszokkal lelkemet, a vérszomjas emberekkel életemet;
Kiknek kezéhez gonoszság tapad, jobbjuk telve van megvesztegetéssel!
Én pedig az én ártatlanságomban járok. Válts meg engem és irgalmazz nékem!
Az egyenes úton áll az én lábam, a gyülekezetekben áldalak téged, Uram.
Dicsőség. Miképpen.
51. zsoltár
Mit dicsekedel a gonoszságban, aki hatalmas vagy a hamisságban?
Gondolatod a hamisságon jár napestig, nyelved mint az éles borotva, és álnokságot művelsz.
Szeretted a gonoszságot inkább, mint a jóságot, és a hazugságot inkább, mint az igazmondást, szeretted a romlás igéit, te álnok nyelv!
Azért az Isten végleg elpusztít téged, kigyomlál téged és kiköltöztet a hajlékodból, kitépi gyökeredet az élők földjéből.
Látják az igazak és megfélemlednek, és nevetnek rajta és mondják:
Íme, az ember, aki nem az Istent választotta segítségül, hanem gazdagságának nagyságában bízott, és a csalárdságban volt az ereje.
Én pedig mint a jól termő olajfa az Isten házában, bízom az Isten irgalmasságában örökké és mindörökkön örökké.
Hálát adok neked örökké, mert ezt cselekedted, nevedben reménykedem, mert jó nekem a te szentjeid színe előtt.
Dicsőség. Miképpen.
52. zsoltár
Mondá az esztelen az ő szívében: Nincsen Isten.
Megromlottak és utálatosságokat műveltek, nincsen, aki jót cselekednék.
Letekint az Isten a mennyből az emberek fiaira, hogy lássa, van-e köztük értelmes és Istent kereső.
Mindnyájan elhajlottak, mind együtt megromlottak, nincsen, aki jót cselekednék, egyetlen egy sem.
Hát nincsen értelem bennük, kik gonoszságot tesznek, kik felfalják népemet mint a kenyeret?
Az Istent segítségül nem hívták, de rettegnek majd félelemmel, kik előbb nem ismertek rettegést.
Szétszórja az Isten azoknak csontjait, kik szorongattak téged, megszégyenülnek, mert az Isten levetette őket.
Ki hoz Sionból Izráelnek szabadulást? Midőn az Úr megfordítja népének fogságát, örvendezik majd Jákob, és vigad Izráel.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. Irgalmasságodat szemem előtt tartom, Uram.
Kapitulum ∙ Tim 1,17
Az örökkévalóság láthatatlan és halhatatlan királyának, az egyedülvaló Istennek tisztesség és dicsőség örökkön örökké. Ámen.
Responzórium
V. Krisztus, az élő Istennek Fia, * irgalmazz nekünk. V. Aki az Atya jobbján ülsz. R. Irgalmazz nekünk. V. Dicsőség az Atyának, és a Fiúnak, * és a Szentléleknek. R. Krisztus, az élő Isten Fia, * irgalmazz nekünk.
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És kiáltásom jusson elődbe.
Könyörögjünk. Mindenható Isten, aki a mai napot megadtad nekünk, őrizz meg minket a te erőddel, hogy ne engedjünk a bűn kísértésének és mindig a te igazságod vezesse gondolatainkat és cselekedeteinket. A mi Urunk Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel együtt, Isten, mindörökkön-örökké.
R. Ámen.
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És kiáltásom jusson eléd.
V. Mondjunk áldást az Úrnak.
R. Istennek legyen hála.
Précesz
V. Értékes az Úr szemében.
R. Szentjei halála.
Szűz Mária és Isten minden szentje, járjatok közben érettünk az Úrnál, hogy annak segítségével boldoguljunk, aki él és uralkodik mindörökkön-örökké. R. Ámen.
V. Isten, figyelmezz az én segítségemre.
R. Uram, siess megsegíteni engem.
Háromszor ismételve.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor és mindörökkön-örökké. Ámen.
Uram, irgalmazz nekünk!
Krisztus, kegyelmezz nekünk!
Uram, irgalmazz nekünk!
Mi Atyánk…
V. És ne vígy minket kísértésbe,
R. De szabadíts meg a gonosztól.
V. Figyelj, Uram, szolgáidra és cselekedeteikre, irányítsd fiaidat.
R. Az Úr fényessége legyen felettünk és cselekedeteink felett; irányítsa minden döntésünket.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor és mindörökkön-örökké. Ámen.
Könyörögjünk.
Urunk és Istenünk, ég és föld királya, irányítsd és szenteld meg, vezesd és kormányozd szívünket és testünket, érzékeinket, beszédünket és cselekedeteinket a mai napon a te parancsaid szerint, hogy most és örökre a te segítségeddel, világ Megváltója, szabadok és épek maradhassunk. Aki élsz és uralkodol mindörökkön-örökké.
R. Ámen.
V. Áldj meg minket, Uram.
Áldás. Napjaink és cselekedeteink a te békédben teljenek el, mindenható Isten. Ámen.
Rövid olvasmány (2Tessz 3,5)
Az Úr pedig igazgassa szíveiteket Isten szeretetében és Krisztus béketűrésében.
V. Te pedig, Uram, irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.
V. Segítségünk ✠ az Úr nevében.
R. Aki az eget és földet alkotta.
V. Áldjátok.
R. Az Urat.
V. Áldjon meg minket az Úr, ✠ szabadítson meg minden gonosztól és vezessen el az örök életre. És a megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából nyugodjanak békességben.
R. Ámen.
V. Kelj fel, Uram, és segíts minket.
R. És szabadíts meg a te szent nevedért.
Uram, irgalmazz nekünk! Krisztus, kegyelmezz nekünk! Uram, irgalmazz nekünk!
Mi Atyánk… ellenünk vétkezőknek.
V. És ne vígy minket kísértésbe,
R. De szabadíts meg a gonosztól.
V. Figyelj, Uram, szolgáidra és cselekedeteikre, irányítsd fiaidat.
R. Az Úr fényessége legyen felettünk és cselekedeteink felett; irányítsa minden döntésünket.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Könyörögjünk. Urunk és Istenünk, ég és föld királya, irányítsd és szenteld meg, vezesd és kormányozd szívünket és testünket, érzékeinket, beszédünket és cselekedeteinket a mai napon a te parancsaid szerint, hogy most és örökre a te segítségeddel, világ Megváltója, szabadok és épek maradhassunk. Aki élsz és uralkodol mindörökkön-örökké.
R. Ámen.
Benedictio
V. Áldj meg minket, Uram.
R. Napjaink és cselekedeteink a te békédben teljenek el, mindenható Isten. Ámen.
Rövid olvasmány ∙ 2Tessz 3,5
Az Úr pedig igazgassa szíveiteket Isten szeretetében és Krisztus béketűrésében.
V. Te pedig, Uram, könyörülj rajtunk.
R. Istennek legyen hála.
Befejezés
V. Segítségünk † az Úr nevében.
R. Aki az eget és földet alkotta.
V. Mondjunk áldást az Úrnak.
R. Istennek legyen hála.
V. Áldjon meg minket az Úr, † szabadítson meg minden gonosztól és vezessen el az örök életre. És a megholt hívek lelkei Isten irgalmából békességben nyugodjanak.
R. Ámen.
SZERDAI TERCIA
V. Isten, figyelmezz az én segítségemre.
R. Uram, siess megsegíteni engem.
V. Dicsőség az Atyának, és Fiúnak és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.
Allelúia. vagy Dicséret neked, Urunk, örök dicsőség Királya.
Himnusz
Szentlélek, kérünk, szállj közénk,
Atya s Fiúval egy való,
sietve jöjj a szíveket,
kegyelmesen betölteni.
A nyelv, az érzék, ész, erő
tenéked zengjen vallomást,
szeretet lángját add nekünk,
s áraszd másokra általunk!
Ezt teljesítse az Atya,
s vele egylényű egy Fia,
aki veled uralkodik,
ó Lélek, minden századig. Ámen.
Ant. Az Úr az én lelkem oltalmazója.
53. zsoltár
Isten, a te nevedben szabadíts meg engem, és a te erőddel ítélj meg engem!
Isten, hallgasd meg imádságomat, vedd füleidbe az én szám igéit;
Mert kevélyek támadtak ellenem, és a hatalmasok üldözték életemet, kik nem tartották Istent a szemük előtt;
De íme, az Isten segít engem, s az Úr az én lelkem oltalmazója!
Fordítsd vissza a rosszat az én ellenségeimre, és szórd széjjel őket igazságod szerint!
Szabad akaratomból szívesen áldozom néked, és magasztalom, Uram, a te nevedet, mert jó;
Mert minden háborúságból megmentettél engem, és ellenségeimre alátekint az én szemem.
Dicsőség. Miképpen.
54. zsoltár I.
Hallgasd meg, Isten, az én imádságomat, és ne rejtőzz el könyörgésem elől, figyelmezz reám és hallgass meg engem!
Levert engem a szomorúság, és megzavarodtam az ellenség kiáltozása és a bűnösök szorongatása miatt;
Mert elborítottak engem gonoszsággal, és haragjukban bántásomra voltak.
Szívem gyötrődik bensőmben, és a halálfélelem megszállt engem.
Félelem és rettegés fogott el engem, és beborított a sötétség;
És mondtam: Ki ad nékem szárnyakat mint a galambnak, hogy elröpüljek és megnyugodjam?
Bizony messzire menekülnék, és laknék inkább a pusztaságban.
Ott várakoznék arra, ki megszabadít engem e viharoktól és a szélvésztől.
Szórd szét őket, Uram, osszad meg nyelvüket, mert erőszakot látok a városban és viszálykodást.
Nappal és éjjel fenn ólálkodnak a falain, benne pedig törvényszegés, nyomor és álnokság, és nem fogy terein a csalás és cselszövés;
Mert ha ellenségem átkozott volna engem, bizony elviseltem volna;
és ha gyűlölőm kevélykednék fölöttem, talán elrejteném magamat előle;
De te, aki társam voltál, én barátom és bizalmasom;
Ki velem együtt etted az édes étkeket, Isten házába ünnepelni együtt jártunk!
Jöjjön rájuk a halál, és elevenen szálljanak le az alvilágba;
Mert aljasság lakik az ő házaikban, szívüknek bensejében;
Dicsőség. Miképpen.
54. zsoltár II.
Én azonban az Istenhez kiáltok, és az Úr megszabadít engem!
Este, reggel és délben szólok hozzá és sóhajtozom, és meghallgatja az én szavamat.
Megszabadítja békességben az én lelkemet azoktól, kik reám támadnak, bár seregestől jöttek ellenem.
Meghallja az Isten és megalázza őket ő, aki öröktől fogva való;
Mert ezeknek nincsen egyesség, és nem félik az Istent.
Kezet emelt a társaira, meggyalázta az ő szövetségét.
Lágyabbak a vajnál az ő szájának beszédei, de szíve tele háborúsággal.
Simábbak az olajnál szavai, de kivont kardok azok.
Vesd az Úrra gondodat, és ő majd táplál téged, nem hagyja örökre megingatni az igazat!
Te pedig, Isten, aláviszed a gonoszokat a pusztulás vermébe.
A vérengző és csalárd emberek nem érik meg napjaiknak felét, én azonban tebenned bízom, Uram!
Dicsőség. Miképpen.
Ant. Az Úr az én lelkem oltalmazója.
Kapitulum
Január ∙ Ef 1,4
Kiválasztott minket az Isten Krisztusban a világ teremtése előtt, hogy szentek és szeplőtelenek legyünk az ő színe előtt, a szeretetben.
Február ∙ Zsid 12,14.7
Békére törekedjetek mindenkivel, és életszentségre, mely nékül Istent senki meg nem látja, mert mint a fiaknak, úgy ajánlja magát nektek az Isten.
Június–Július ∙ 1Kor 15,58
Szeretett testvéreim, legyetek állhatatosak és rendíthetetlenek, buzgólkodván mindenkor az Úrnak dolgában, hiszen tudjátok, hogy munkátok nem hiábavaló az Úrban.
Augusztus ∙ Péld 8,12
Én, a Bölcsesség, ott lakozom a helyes döntésekben, és én vagyok jelen az eszes gondolatokban.
Szeptember ∙ Sir 2,11.13
Nézzétek, fiaim, az előző nemzedéket, és vegyétek eszetekbe, hogy senki sem vallott szégyent, aki bízott az Úrban, mert kegyes és irgalmas az Isten, és megvéd mindenkit, aki őt igazságban keresi.
Október ∙ Sir 34,14–15
Becsben áll az Istent félők lelke és áldásban részesül, ha ő rájuk tekint, mert megmentőjükbe vetik ők reményüket, és Isten szeme azokon, kik szeretik őt.
November ∙ Ez 16,62.63
Megkötöm szövetségemet veled, és megtudod, hogy én vagyok az Úr, amikor majd mindent megbocsátok neked, amit elkövettél, úgymond az Úristen.
Verzikulus
V. Mondtam az Úrnak: könyörülj rajtam!
R. Gyógyítsd meg az én lelkemet, mert vétkeztem ellened.
Responzórium
V. Gyógyítsd meg az én lelkemet, mert vétkeztem ellened. V. S mondám az Úrnak: könyörülj rajtam. R. Mert vétkeztem ellened. V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek. V. Gyógyítsd meg…
Verzikulus
V. Légy az én segítőm, ne hagyj el engem!
R. És meg ne vess engem, én üdvözítő Istenem!
Könyörgés
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És kiáltásom jusson eléd.
Könyörögjünk. Isten ki ebben az órában híveid szívét a Szentlélek fényével eltöltve okossá tetted: add nekünk, hogy ugyanezen Lélekben dolgainkat helyesen ítéljük meg, és az ő vigasztalásának mindenkor örvendjünk. A mi Urunk, Jézus Krisztus által.
R. Ámen.
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
V. Mondjunk áldást az Úrnak.
R. Istennek legyen hála.
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából békességben nyugodjanak.
R. Ámen.
SZERDAI SZEXTA
V. Isten, figyelmezz az én segítségemre.
R. Uram, siess megsegíteni engem.
V. Dicsőség az Atyának, és Fiúnak és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.
Allelúia. vagy Dicséret neked, Urunk, örök dicsőség Királya.
Himnusz
Hatalmas Úr egy Istenünk,
dolgok rendjét, ki megszabod
a reggelt fénnyel látod el,
s tüzes nappal a délidőt.
Viszályok lángját fojtsad el,
s a szenvedélyek vad tüzét,
a testnek hozzál jó erőt,
békével áldd a szíveket.
Ezt teljesítse az Atya,
s vele egylényű egy Fia,
Aki veled uralkodik:
ó Lélek, minden századig. Ámen.
Ant. Tebenned bízom, Uram, nem félek, ember mit árthat nekem.
55. zsoltár
Könyörülj rajtam, Isten, mert tapos rajtam az ember, egész nap hadakozván nyomorgat engem!
Tapodtak rajtam az én ellenségeim egész nap, mert sokan hadakoznak ellenem, ó Fölséges.
Amely napon félelem fog el engem, én tebenned bízom.
Az Istenben, kinek dicsőítem beszédét, az Istenben bízom és nem félek. Mit árthatna bármely test nékem?
Napestig káromolják az én szavamat, minden gondolatjuk ártásra van ellenem.
Viszályt szítanak és elrejtőznek, és sarkam után leselkednek.
Amint üldözik az én lelkemet, gonoszságukért úgy fizess meg nekik, terítsd le haragodban a népeket!
Isten, az én életemet föltártam neked, könnyhullatásomat színed elé tetted ígéreted szerint.
Majd meghátrálnak az én ellenségeim ama napon, melyen segítségül hívlak téged, íme, megismertem, hogy te vagy az én Istenem.
Az Istenben, kinek dicsőítem szavát, az Úrban, kinek dicsőítem beszédét, az Istenben bízom és nem félek. Mit árthatna nékem az ember?
Rajtam van, Isten, amit fogadtam néked, megadom néked a dicséretet;
Mert megmentetted lelkemet a haláltól, és lábaimat az elbukástól, hogy az Úr színe előtt járjak az élők világosságában.
Dicsőség. Miképpen.
56. zsoltár
Könyörülj rajtam, Isten, könyörülj rajtam, mert benned bízik az én lelkem;
És szárnyaid árnyékába menekülök, míg átvonul a gonoszság!
Kiáltok a magasságos Istenhez, az Istenhez, aki jót tett velem.
Küldi a mennyből és megszabadít engem, gyalázatra adja az engem tapodókat, elküldi az Isten az ő irgalmasságát és igazságát.
Jaj nekem, mert oroszlánok között alszom, kik elnyelik az emberek fiait! Lándzsák és nyilak az ő fogaik, és éles kard az ő nyelvük.
Magasztaltassál, ó Isten, az egek fölé, és legyen a te dicsőséged az egész földön!
Tőrt vetettek az én lábaimnak, és meggörnyedt az én lelkem.
Vermet ástak előttem, de ők maguk estek abba.
Kész az én szívem, Isten, kész az én szívem, éneklek és zsoltárt zengek.
Serkenj föl, dicsőségem, serkenj fel, pszaltérium és citera, fölserkenek jókor reggel!
Hálát adok neked, Uram, a népek között, és zsoltárt zengek neked a pogányok között;
Mert felmagasztaltatott az égig a te irgalmasságod, és a felhőkig a te igazságod.
Magasztaltassál, ó Isten, az egek fölé, és legyen a te dicsőséged az egész földön!
Dicsőség. Miképpen.
57. zsoltár
Vajon igazságot szóltok-e valóban, ti hatalmasok, igazul ítélitek-e az emberek fiait?
Bizony szívetekben hamisságot forgattok, erőszakot művelnek kezeitek szerte a földön.
Elidegenedtek a bűnösök születésük óta, tévelyegnek már az anyaméhtől fogva a hamisan beszélők.
Dühösségük hasonló a kígyó mérgéhez, mint a süket áspisé, mely elzárja fülét;
mely nem hallja a bűvölők szavát, a bölcsen bűvölő varázsoló hangját.
Isten, törd ki szájukban az ő fogukat, törd össze az oroszlán éles fogait!
Folyjanak szét mint az elömlő víz, és száradjanak meg mint az eltaposott füvek;
Miként a viasz, mely szétolvadva elmúlik, mint az asszony elvetélt magzata, mely nem látja meg a napot;
És vigadozik az igaz, mikor látja a bosszulást, és a bűnösnek vérében mossa lábait;
És mondja az ember: Bizony csak az igaz hoz gyümölcsöt, bizony van ítélő Isten a földön.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. Tebenned bízom, Uram, nem félek, ember mit árthat nekem.
Kapitulum
Január ∙ Róm 13,10
A szeretet nem cselekszik rosszat a felebarátnak, a törvényeknek teljessége tehát a szeretet.
Február ∙ Kol 3,14
Mindenek fölött pedig szeretet legyen bennetek, mert az a tökéletesség köteléke, és örvendezzék szívetekben Krisztusnak békéje, melyre hivatást kaptatok egy testben, és hálaadók legyetek.
Június–Július ∙ Róm 8,18–19
Azt tartom ugyanis, hogy amiket most szenvedünk, nem mérhetők, össze a jövendő dicsőséggel, mely meg fog nyilvánulni rajtunk, mert a teremtett világ várakozása sóvárog az Isten fiainak kinyilvánulása után.
Augusztus ∙ Péld 4,20
Fiam, nyisd meg füledet igéimnek, ne távozzanak szemed elől, őrízzed őket szíved belsejében, mert életet adnak azoknak, kik reá találnak.
Szeptember ∙ 1Ján 3,21–22
Szeretteim, bizodalmunk van Istenhez, és bármit kérünk, megnyerjük tőle, mert az ő parancsait megtartjuk, és ami kedves őelőtte, azt cselekedjük.
Október ∙ Sir 34,16
Ki az Urat féli, semmitől sem retteg, és nem fél, mert az Úr az ő reménysége.
November ∙ Ez 18,30.31.32
Térjetek meg, és tartsatok bűnbánatot minden gonoszságotok fölött, szerezzetek magatoknak új szívet és új lelket, mondja az Úristen.
Responzórium
V. Áldom én az Urat, minden időben. V. Az ő dicsérete mindenkor ajkamon. R. Minden időben. V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek. V. Áldom én az Urat, minden időben.
Verzikulus
V. Az Úr énnékem pásztorom.
R. Nincsen hiányom semmiben.
Könyörgés
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
Könyörögjünk. Urunk Jézus Krisztus, aki ebben az órában a mi megváltásunkért ártatlanul a keresztfára emeltettél: engedd nekünk azt a fényességet, mely által az örök életre eljutni képesek vagyunk. Aki élsz és uralkodol mindörökkön örökké.
R. Ámen.
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
V. Mondjunk áldást az Úrnak.
R. Istennek legyen hála.
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából békességben nyugodjanak.
R. Ámen.
SZERDAI NÓNA
V. Isten, figyelmezz az én segítségemre.
R. Uram, siess megsegíteni engem.
V. Dicsőség az Atyának, és Fiúnak és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.
Allelúia. vagy Dicséret neked, Urunk, örök dicsőség Királya.
Himnusz
Ki tartasz minden dolgokat,
erős Isten, nem változó,
de napvilágnak idejét
változásokkal rendező.
Oly fénylő, tiszta estet adj,
melyben az élet nem fogy el,
de szent halál jutalmaként
örök dicsőség vár reánk.
Ezt teljesítse az Atya,
s vele egylényű egy Fia,
aki veled uralkodik,
ó Lélek, minden századig.
Ant. Én Istenem, a te irgalmad megment engem.
58. zsoltár I.
Ments meg engem ellenségeimtől, én Istenem, a reám támadóktól szabadíts meg engem!
Ments meg engem a gonoszságot cselekvőktől, a vérengző férfiaktól szabadíts meg engem;
Mert íme, az én lelkem után leselkednek, és rám rohannak az erősek!
Nincs bennem hamisság, nincsen bűn bennem, Uram, hamisság nélkül futottam és egyenes úton jártam.
Kelj föl, állj elémbe és lássad, te, seregek Ura, Izráel Istene!
serkenj fel, hogy meglátogasd a népeket, ne könyörülj azon, aki hűtlenül cselekszik!
Előjönnek estére és ordítanak mint az ebek, és körüljárják a várost.
Hangoskodnak szájukkal, és kard van az ő ajkukon: Ki hallaná meg szavunkat? De te, Uram, kineveted őket, semmivé teszed mind e népeket.
Dicsőség. Miképpen.
58. zsoltár II.
Én erősségem, én terád figyelek, mert te vagy az én oltalmazóm, Istenem.
Istenem, akinek irgalmassága megelőz engem, Isten teszi, hogy lenézzek ellenségeimre.
De ne öld meg őket, hogy valaha el ne feledkezzék erről az én népem, csak széleszd el őket a te erőddel, verd le őket, én oltalmazóm és Uram!
Szájuknak vétkéért és ajkuknak beszédjéért akadjanak fel saját kevélységükben!
Az átkozódásért és a hazugságért, amit szóltak, emészd el őket haragodban!
Emésszed el őket, és ne legyenek többé, és tudják meg, hogy uralkodik az Isten Jákobon, és a föld minden határáig.
Előjönnek estére és ordítanak, mint az ebek, és körüljárják a várost;
És étel után barangolnak, dühösen morognak, ha éhesen maradtak.
Én pedig a te erősségedet éneklem és felmagasztalom már reggel a te irgalmasságodat;
Mert oltalmazóm lettél, és menedékem az én szorongatásom napján.
Én erősségem, neked éneklek, mert te vagy, Isten, az én oltalmam, én Istenem, irgalmasságom.
Dicsőség. Miképpen.
59. zsoltár
Isten, elvetettél minket és leromboltál minket, megharagudtál de könyörülj rajtunk!
Megrendítetted a földet és összetörted, gyógyítsd meg romlásait, mert immár megindult.
Kemény dolgokat mutattál a te népednek, a keserűség borával itattál minket.
Jelt adtál a téged félőknek, hogy megmeneküljenek az íjak elől;
Hogy megszabaduljanak a te kedveltjeid, üdvözíts a te jobboddal és hallgass meg engem!
Szólott az Isten az ő szent helyén: Győzelmi örömben fölosztom Szikemet, és kimérem Szukkot völgyét.
Enyém Gálaád és enyém Manasszesz, és Efraim a fejemnek sisakja, Júda az én királyi jogarom.
Moáb a tál, amelyben mosakszom, Édomra vetem sarumat, Filiszteán diadalmaskodom.
Ki visz el engem az erős városba, ki visz el engem Édomig?
Nemde te, Isten, ki elvetettél minket, és nem vonulsz ki a mi seregeinkkel?
Adj segítséget nekünk a szorongatásban, mert hiábavaló az ember segítsége!
Az Istenben győzelmet szerzünk, ő semmivé teszi a mi ellenségeinket.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. Én Istenem, a te irgalmad megment engem.
Kapitulum
Január ∙ Róm 13,8
Ne tartozzatok senkinek semmivel, csak azzal, hogy egymást szeressétek, mert aki felebarátját szereti, betöltötte a törvényt.
Február ∙ Zsid 12,28–29
Tartsuk meg a kegyelmet, hogy általa Istennek tetsző módon szolgáljunk félelemmel és tisztelettel. Mert a mi Istenünk emésztő tűz.
Június – Július ∙ Róm 6,22
Most, miután felszabadultatok a bűn alól, és Istennek szolgái lettetek, megvan a gyümölcsötök a megszentelődésre, aminek a vége az örök élet.
Augusztus ∙ Péld 8,10
Vegyétek, az én intelmemet, és ne az ezüstöt, a tudást válasszátok inkább, mint az aranyat.
Szeptember ∙ Gal 6,2
hordozzátok egymásnak terhét, mert így teljesíteni fogjátok Krisztus törvényét.
Október ∙ Fil 1,6
Bízunk az Úr Jézus Krisztusban, hogy aki megkezdte bennetek a jó művet, teljessé is teszi azt Krisztus Jézus napjáig.
November ∙ Mik 7,18–19
Nem bocsájtja ki többé az Úristen az ő haragját, mert az irgalmasságot akarja, hozzánk tér és könyörül rajtunk, és gonoszságainkat leveszi rólunk, s a tenger mélyére veti minden bűnünket.
Responzórium
V. Válts meg engem, Uram, s könyörülj rajtam. V. Az én lábam az igaz úton áll, a gyülekezetekben áldalak téged. R. Könyörülj rajtam. V. Dicsőség az Atyának, és Fiúnak és Szentléleknek. V. Válts meg engem, Uram, s könyörülj rajtam.
Verzikulus
V. Az én titkonvaló bűneimtől tisztíts meg engem, Uram!
R. És a kevélységtől óvd meg a te szolgádat!
Könyörgés
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És kiáltásom jusson eléd.
Könyörögjünk. Isten, ki az elesett világot szent Fiad alázatossága által fölemelted: híveidnek örökké tartó vigasságot engedj; hogy kiket az örök kárhozat veszélyeitől megmentettél, azoknak az örökké tartó örömök élvezetét juttasd. Ugyanazon a mi Urunk, Jézus Krisztus által.
R. Ámen.
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
V. Mondjunk áldást az Úrnak.
R. Istennek legyen hála.
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából békességben nyugodjanak.
R. Ámen.
SZERDAI VESPERÁS
V. Isten, figyelmezz az én segítségemre.
R. Uram, siess megsegíteni engem.
V. Dicsőség az Atyának, és Fiúnak és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.
Allelúia. vagy Dicséret neked, Urunk, örök dicsőség Királya.
Ant. 1. Boldogok mindazok, akik az Urat félik.
127. zsoltár
Boldogok mindazok, akik az Urat félik, kik az ő útjain járnak;
Mert a te kezed munkájának gyümölcsét élvezed, boldog vagy, és jól leszen sorod.
Feleséged mint a bőven termő szőlőtő házadnak falai között.
Fiaid mint az olajfa sarjadékai a te asztalod körül.
Íme, így áldatik meg az ember, aki az Urat féli.
Áldjon meg téged az Úr Sionból, és lássad Jeruzsálemnek javait;
És lássad meg fiaidnak fiait, békesség legyen Izráelen!
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 1. Boldogok mindazok, akik az Urat félik.
Ant. 2. Szégyenüljenek meg mindnyájan, kik Siont gyűlölik.
128. zsoltár
Gyakran üldöztek engem ifjúságomtól fogva, vallja meg most Izráel:
Gyakran üldöztek engem ifjúságomtól fogva, de semmit nem árthattak nekem.
Szántók szántottak hátamon, hosszú barázdákat vágtak.
Az Úr azonban igaz, elvágta a bűnösök nyakát.
Szégyenüljenek meg és térjenek hátra mindnyájan, kik Siont gyűlölik!
Olyanok, mint a fű a háztetőn, mely elszárad, mielőtt kigyomlálnák;
Melyet arató nem szed markába, sem kévekötő az ölébe;
És nem mondják az arra menők: Az Úr áldása legyen veletek, áldást mondunk rátok az Úr nevében!
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 2. Szégyenüljenek meg mindnyájan, kik Siont gyűlölik.
Ant. 3. A mélységekből kiáltok hozzád, ó Uram.
129. zsoltár
A mélységekből kiáltok hozzád, ó Uram, Uram, hallgasd meg az én szómat!
Legyen a te füled figyelmes az én könyörgésemnek szavára!
Ha a gonoszságokat számon tartod, Uram, Uram, ki áll meg akkor teelőtted?
De nálad kegyelem vagyon, és a te törvényed miatt reménykedem benned, Uram.
Reménykedik az én lelkem az ő igéjében, az én lelkem az Úrra várakozik.
Miként virrasztó a hajnal jöttére várakozzék az Úrra Izráel;
Mert az Úrnál az irgalmasság, és bőséges őnála a szabadítás;
És ő szabadítja meg Izráelt mind az ő gonoszságaiból!
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 3. A mélységekből kiáltok hozzád, ó Uram.
Ant. 4. Uram, nem fuvalkodott fel az én szívem.
130. zsoltár
Uram, nem fuvalkodott fel az én szívem, és szemeim nem néztek kevélyen fölfelé.
Nem jártam magas dolgokban, sem csodákban, melyek felülmúlnak engem;
Hanem elnyugtattam és elcsöndesítettem lelkemet, mint kisgyermek anyja ölében, békességes az én lelkem.
Bízzék Izráel az Úrban mostantól fogva és örökké!
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 4. Uram, nem fuvalkodott fel az én szívem.
Ant. 5. Kiválasztotta Siont az Úr, őt kívánta magának lakóhelyül.
131. zsoltár
Emlékezzél meg, Uram, Dávidról, és engedelmes fáradozásáról;
Hogy megesküdött az Úrnak, fogadást tett Jákob Istenének:
Nem megyek be sátoros házamba, s nem lépek föl fekvőhelyemre;
nem engedek álmot szemeimnek, sem pilláimnak szunnyadást, nem hajtom fejemet nyugalomra;
mígnem helyet találok az Úrnak, hajlékot Jákob Istenének.
Íme, hallottuk, hogy ott van Efratában, és Jár mezein találtunk reá;
És most lépjünk be az ő hajlékába, boruljunk le lábainak zsámolyához!
Kelj föl, Uram, és indulj nyugalmad helyére, te és a te szentségednek szekrénye!
Papjaid öltözzenek igazságba, és ujjongjanak szentjeid!
Dávidért, a te szolgádért ne fordulj el a te Fölkented arcától!
Megesküdött az Úr Dávidnak, igaz eskü az, és nem tér el attól: Ágyékod gyümölcsét királyi trónodra ültetem.
ha megőrzik fiaid szövetségemet, és bizonyságaimat, melyekre tanítom őket;
az ő fiaik is mindörökké ülnek majd királyi trónodon;
Mert az Úr kiválasztotta Siont, őt kívánta magának lakóhelyül.
Ez az én nyugodalmam örökkön örökké, itt lakozom, mert ezt választottam.
Megáldván megáldom eleségét, szegényeit jóltartom kenyérrel.
Papjait kegyelembe öltöztetem, és ujjongva ujjonganak szentjei.
Innen emelem föl Dávidnak erejét, és világosságot gyújtok az én Fölkentemnek.
Ellenségeit szégyenbe öltöztetem, őrajta pedig kivirágzik az én szentségem.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 5. Kiválasztotta Siont az Úr, őt kívánta magának lakóhelyül.
Kapitulum 2Kor 1,3-4
Áldott legyen az Isten, Urunk Jézus Krisztus Atyja, az irgalom Atyja és a minden vigasztalás Istene! Ő megvigasztal minket minden szomorúságunkban.
Himnusz
Mennynek hatalmas szent Ura,
ki a magasság boltívét,
sugárzó tűzzel díszíted,
növelve égbolt fényeit.
Ím, negyedszer, hogy jő a nap,
fent lángol már a napkorong,
és rendben járják útjukat
a hold, s a bolygó csillagok;
Űzd el szívbéli éjszakánk,
töröld le lelkünk mocskait,
oldozd a vétkek láncait,
vedd el malomkősúlyait!
Hogy éjszaka és napvilág
határát törvény szabja meg,
s a hónapoknak indulást,
jelekkel adjon kezdetet.
Add meg minékünk, jó Atya,
s Atyának mása, egy Fia,
s Szentlélek Isten, vigaszunk,
örök időknek szent Ura! Ámen.
Verzikulus
V. Szálljon fel, Uram, az én imádságom.
R. Miként a tömjénfüst a te színed elé.
Magnificat
Ant. Szent az Úr neve, s irgalma azokon, kik őt félik.
Szűz Mária hálaéneke
Magasztalja az én lelkem az Urat;
És örvendezik az én lelkem az én üdvözítő Istenemben;
Mert meglátta az ő szolgálójának alázatosságát, és íme, mostantól fogva boldognak mondanak engem minden nemzetek;
Mert nagy dolgot cselekedett énvelem a Hatalmas, és szent az ő neve;
És az ő irgalmassága nemzetségről nemzetségre azokon, kik őt félik!
Hatalmasságot cselekedett az ő karjával, szétszórta a gőgösöket szívüknek elbízottsága által.
Letette a hatalmasokat a székről, és fölmagasztalta az alázatosakat.
Az éhezőket betöltötte jókkal, és a gazdagokat üresen küldte el.
Fölvette Izráelt, az ő szolgáját, hogy ne felejtse irgalmasságát;
Miképpen megmondotta vala atyáinknak, Ábrahámnak és az ő maradékának mindörökké.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. Szent az Úr neve, s irgalma azokon, kik őt félik.
Könyörgés
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
V. Könyörögjünk. A napi könyörgés.
R. Ámen.
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
V. Mondjunk áldást az Úrnak.
R. Istennek legyen hála.
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmából békességben nyugodjanak.
R. Ámen.
SZERDAI KOMPLETÓRIUM
V. Kérlek, Uram, áldj meg engem.
Benedictio. Nyugodalmas jó éjszakát, és boldog véget engedjen nekünk a mindenható Úr. Ámen.
Rövid olvasmány ∙ 1Pét 5,8-9
Testvérek: Józanok legyetek és vigyázzatok, mert a ti ellenségetek, az ördög, mint az ordító oroszlán, körüljár, keresvén, akit elnyeljen; álljatok neki ellen a hit erejével.
V. Te pedig, Uram, könyörülj rajtunk.
R. Istennek legyen hála.
V. Segítségünk † az Úr nevében.
R. Aki az eget és a földet alkotta.
Mi Atyánk…
Gyónom a mindenható Istennek, a boldogságos, mindenkor Szűz Máriának, Szent Mihály főangyalnak, Keresztelő Szent Jánosnak, Szent Péter és Pál apostoloknak, minden szenteknek és nektek, testvérek: hogy nagyot vétkeztem gondolattal, szóval és cselekedettel: én vétkem, én vétkem, én igen nagy vétkem. Kérem azért a boldogságos, mindenkor Szűz Máriát, Szent Mihály főangyalt, Keresztelő Szent Jánost, Szent Péter és Pál apostolokat, az összes szenteket, és titeket, testvérek, imádkozzatok érettem a mi Urunkhoz, Istenünkhöz.
Irgalmazzon nekünk a mindenható Isten, bocsássa meg bűneinket és vezessen el az örök életre! Ámen.
Absolutio
Bűneink elengedését, feloldozását, † és megbocsátását adja meg nekünk a mindenható és irgalmas Isten! Ámen.
V. Téríts meg minket szabadító Istenünk!
R. És fordítsd el rólunk haragodat!
V. Isten, figyelmezz az én segítségemre.
R. Uram, siess megsegíteni engem.
V. Dicsőség az Atyának, és Fiúnak és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.
Allelúia. vagy Dicséret neked, Urunk, örök dicsőség Királya.
Ant. Ott az Úr angyala az istenfélők körül, és megszabadítja őket.
33. zsoltár I.
Áldom én az Urat minden időben, az ő dicsérete mindenkor ajkamon.
Az Úrban dicsekszik az én lelkem, hallják meg ezt a szelídek és vigadjanak.
Magasztaljátok az Urat énvelem, és dicsőítsük mind együtt az ő nevét!
Kerestem az Urat, és meghallgatott engem, és minden háborúságomból kiragadott engem.
Járuljatok hozzá, és megvilágosultok nála, és a ti orcátok meg nem szégyenül!
E szegény is kiáltott, és az Úr meghallgatta őt, és minden háborúságból megmentette őt.
Ott táborozik az Úr angyala az istenfélők körül, és megszabadítja őket.
Ízleljétek és lássátok, hogy milyen édes az Úr, boldog az az ember, ki őbenne bízik!
Féljétek az Urat, ti minden szentjei, mert meg nem fogyatkoznak, kik őt félik!
A gazdagok szűkölködnek és éheznek, az Úr keresői pedig semmi jóban meg nem fogyatkoznak.
Jertek, fiaim, és hallgassatok engem, az Úr félelmére tanítlak titeket.
Dicsőség. Miképpen.
33. zsoltár II.
Ki az az ember, aki életet akar, és jó napokat szeretne látni?
Tartóztasd nyelvedet a rossztól, és ne szóljanak hamisságot ajkaid!
Fordulj el a rossztól és a jót cselekedd, keresd a békét és azt kövessed!
Az Úr szemei az igazakon, és fülei meghallják azok kiáltását.
Az Úr tekintete a gonosztevőkön, hogy emlékezetüket is eltörölje a föld színéről.
Kiáltottak az igazak, és az Úr meghallgatta őket, és minden háborúságukból kiszabadította őket.
Közel van az Úr a megtört szívűekhez, és az alázatos lelkűeket megsegíti.
Sok az igazak háborúsága, de mindazokból kiszabadítja őket az Úr.
Megőrizi az Úr minden csontjukat, egy sem töretik meg azok közül.
Rettenetes a bűnösök halála, és megbűnhődnek, akik az igazat gyűlölik.
Megőrzi az Úr az ő szolgáinak lelkét, és nem csalódnak, kik őbenne bíznak.
Dicsőség. Miképpen.
60. zsoltár
Hallgasd meg, Isten, az én könyörgésemet, figyelmezz az én imádságomra!
A föld határairól kiáltok hozzád, midőn szorongatják a szívemet, megközelíthetetlen kősziklára vezess el engem;
Mert reménységem lettél, erősséges torony az ellenség ellen!
A te hajlékodban lakom örökké, és szárnyaid árnyéka alatt találok oltalmat;
Mert te, Istenem, imádságomat meghallgattad, és neved tisztelőinek örökségét megadtad nekem.
Napokkal gyarapítsd a király napjait, és sok esztendővel nemzedékről nemzedékre!
Trónoljon örökké az Isten színe előtt, őrizze őt az irgalmasság és a hűség!
Így dicséretet mondok a te nevednek örökkön örökké, hogy beteljesítsem az én fogadalmaimat napról napra.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. Ott az Úr angyala az istenfélők körül, és megszabadítja őket.
Himnusz
Immár a nap leáldozott,
Teremtőnk, kérünk tégedet,
légy kegyes és maradj velünk,
őrizzed, óvjad népedet!
Álmodjék rólad a szívünk,
álmunkban is te légy velünk,
Téged dicsérjen énekünk,
midőn új napra ébredünk.
Kérünk hatalmas jó Atyánk,
Úr Jézus Krisztus érdemén,
ki Szentlélekkel és Veled
uralkodik s örökkön él. Ámen.
Kapitulum ∙ Jer 14
Te Uram közöttünk vagy, mi a Te nevedet viseljük, ne hagyj hát el minket, Urunk Istenünk.
R. Istennek legyen hála!
Verzikulus
V. Mint szemed fényére, vigyázz reánk Urunk!
R. Szárnyaidnak árnyékával takarj be minket!
Ant. Tarts meg, Uram, virrasztásunkban, őrizz meg alvásunkban, hogy a Krisztussal virrasszunk, és békességben nyugodjunk.
Simeon éneke
Most bocsátod el szolgádat, Uram, a te igéd szerint békességben;
Mert látták szemeim a te üdvösségedet;
Akit rendeltél minden népek színe előtt;
Hogy fény legyen a népek világosságára, és dicsőségére népednek, Izráelnek.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. Tarts meg, Uram, virrasztásunkban, őrizz meg alvásunkban, hogy a Krisztussal virrasszunk, és békességben nyugodjunk.
V. Uram hallgasd meg könyörgésemet!
R. És az én kiáltásom jusson eléd!
Könyörögjünk. Látogasd meg, kérünk, Urunk, ezt a hajlékot, és az ellenség minden cselvetéseit űzd el messze tőle: szent angyalaid lakjanak benne, kik békében őrizzenek minket; és a te áldásod mindenkor legyen rajtunk. A mi Urunk, Jézus Krisztus által. R. Ámen.
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
V. Mondjunk áldást az Úrnak.
R. Istennek legyen hála.
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából békességben nyugodjanak.
R. Ámen.
Mária-antifóna
ADVENTBEN
Alma Redemptoris Mater
Üdvözítőnk édesanyja,
mennyeknek megnyílt kapuja,
tengerjárók szép csillaga,
Boldogságos Szűz Mária!
Légy segítség hű népednek!
az elesett bűnösöknek,
ki szülője Istenednek,
Anyja lettél Teremtődnek.
Mert angyali köszöntésre
rád szállott az Úr Szentlelke.
Ekkor lett az örök Ige
szűz méhednek szűz gyümölcse.
Azért, édes Istenanyja,
légy bűnösök szószólója,
botló lábunk támasztója,
üdvösségünk nyílt kapuja.
Adjunk hálát az Istennek,
Atya, Fiú, Szentléleknek,
három személy Felségének,
egymivoltú Istenségnek.
V. Az Úr angyala köszönté a boldogságos Szűz Máriát.
R. És ő méhébe fogadá Szentlélektől szent Fiát.
Könyörögjünk. Kérünk téged, Úristen, öntsd lelkünkbe szent kegyelmedet, hogy akik az angyali üzenet által szent Fiadnak, Jézus Krisztusnak megtestesülését megismertük, az Ő kínszenvedése és keresztje által a feltámadás dicsőségébe vitessünk. Ugyanazon a mi Urunk, Jézus Krisztus által.
R. Ámen.
Karácsonytól Gyertyaszentelőig:
V. Szülésed után sértetlen Szűz maradtál.
R. Istennek szent Szülője, könyörögj érettünk.
Könyörögjünk. Úristen, ki a Boldogságos Szűz Mária termékeny szüzessége által az örök boldogság jutalmát adtad az emberi nemnek; engedd kérünk, hogy érezzük annak értünk való esedezését, aki által méltóak lettünk venni az élet adóját, a te Fiadat, a mi Urunk Jézus Krisztust.
R. Ámen.
Alma Redemptoris Mater,
quæ pérvia cæli porta manes,
et stella maris, succúrre cadénti,
Súrgere qui curat pópulo:
tu quæ genuísti,
Natúra miránte,
tuum sanctum Genitórem
Virgo prius ac postérius,
Gabriélis ab ore
Sumens illud Ave,
peccatórum miserére.
V. Angelus Domini nuntiavit Mariae.
R. Et concepit de Spiritu Sancto.
Oremus. Gratiam tuam, quesumus, Domine, mentibus nostris infunde, ut qui angelo nuntiante Christi Filii tui incarnationem cognovimus, per passionem ejus et crucem ad resurrectionis gloriam perducamur. Per eumdem Christum Dominum nostrum.
R. Amen.
Karácsonytól Gyertyaszentelőig:
V. Post partum Virgo inviolata permansisti.
R. Dei Genitrix, intercede pro nobis.
Oremus. Deus, qui salutis aeternae, beate Mariae virginitate foecunda, humano generi praemia praestitisti: tribue, quesumus, ut ipsam pro nobis intercedere sentiamus, per quam meruimus auctorem vitae suscipere, Dominum nostrum, Iesum Christum, Filium tuum. R. Amen.
NAGYBÖJTBEN
Ave, Regina Caelorum
Mennyországnak Királynéja,
angyaloknak szent Asszonya,
Áldott gyökér, Szűz Mária,
üdvöz légy, Krisztus szent Anyja!
Teáltalad e világra
új világosság virrada.
Örülj, dicsőség virága,
kinél szebb nem jött világra.
Áldott légy, drágalátos Szűz!
Isten véled, szép virág, Szűz!
Mennyben szent Fiad mellett ülsz,
s tudjuk, rajtunk is könyörülsz.
V. Tégy méltóvá engem, Szent Szűz, a te dicséretedre.
R. Adj erőt ellenségeid ellen.
Könyörögjünk. Adj oltalmat gyarlósá-gunknak, irgalmas Isten, hogy akik az Isten Anyjának emlékezetét tiszteljük, az ő könyörgésének segedelmével fölkeljünk vétkeinkből. Krisztus, a mi Urunk által.
R. Ámen.
latinul:
Ave, Regina Caelorum,
Ave, Domina Angelorum:
Salve, radix, salve, porta
Ex qua mundo lux est orta:
Gaude, Virgo gloriosa,
Super omnes speciosa,
Vale, o valde decora,
Et pro nobis Christum exora.
V. Dignare me laudare te, Virgo Sacrata.
R. Da mihi virtutem contra hostes tuos.
Oremus. Concede, misericors Deus, fragilitatis nostrae presidium, ut qui Sanctae Dei Genitricis memoriam agimus, intercessionis ejus auxilio a nostris iniquitatibus resurgamus. Per eumdem Christum Dominum nostrum.
R. Amen.
HÚSVÉTI IDŐBEN
Regina caeli
Mennyek Királyné asszonya,
örülj, szép Szűz, alleluja,
mert kit méhedben hordozni
méltó voltál, alleluja,
amint megmondotta vala,
föltámadott, alleluja.
Imádd Istent,
hogy lemossa bűneinket, alleluja!
V. Örülj és örvendezz Szűz Mária, alleluja!
R. Mert valóban feltámadott az Úr, alleluja!
Könyörögjünk! Úristen, ki szent Fiadnak, a mi Urunk Jézus Krisztus feltámadásával a világot megörvendeztetni méltóztattál, add, kérünk, hogy az ő anyja, Szűz Mária által az örök élet örömeit elnyerhessük. A mi Urunk, Jézus Krisztus által.
R. Ámen.
latinul:
Regina caeli, laetare, alleluia:
Quia quem meruisti portare, alleluia,
Resurrexit, sicut dixit, alleluia,
Ora pro nobis Deum, alleluia.
V. Gaude et laetare, Virgo Maria, alleluia.
R. Quia surrexit Dominus vere, alleluia.
Oremus. Deus, qui per resurrectionem Filii tui, Domini nostri Iesu Christi mundum laetificare dignatus es: praesta, quaesumus; ut per eius Genetricem Virginem Mariam, perpetuae capiamus gaudia vitae. Per eundem Christum Dominum nostrum.
R. Amen.
ÉVKÖZI IDŐBEN
Salve regina
Mennyországnak Királynéja,
irgalmasságnak szent anyja,
élet, édesség, reménység,
üdvöz légy, szép Szűz Mária.
Évának árva fiai,
számkivetett maradéki,
siralminak örökösi,
sok nyavalyáknak hajléki.
E siralomnak völgyében,
kik kesergünk nagy ínségben,
hozzád sóhajtunk mennyégbe,
hol vagy örök dicsőségben.
Áldott légy, drágalátos Szűz!
Isten véled, szép virág, Szűz!
Mennyben szent Fiad mellett ülsz,
s tudjuk, rajtunk is könyörülsz.
Azért Szószólónk, szemedet,
fordítsd hozzánk kegyelmedet,
és a te bűnös népedet
oltalmazzad, híveidet.
Ó, édes Szűz, irgalmadat,
mutasd meg kegyes voltodat,
holtunk után szent Fiadat,
mutasd meg boldogságodat.
V. Imádkozzál érettünk Istennek szent Anyja.
R. Hogy méltók lehessünk a Krisztus ígéreteire.
Könyörögjünk. Mindenható örök Isten, ki a dicsőséges Szűz Máriának testét és lelkét, hogy szent Fiad méltó hajléka legyen, a Szentlélek által felékesítetted, add, hogy akik az Isten Anyjának emlékezetében örvendezünk, az ő kegyes könyörgése által megszabaduljunk minden ránk következő veszedelemtől és az örök haláltól. Ugyanazon a mi Urunk, Jézus Krisztus által.
R. Ámen.
latinul:
Salve, Regina, Mater misericordiae,
vita, dulcedo, et spes nostra, salve.
Ad te clamamus exsules filii Hevae,
ad te suspiramus, gementes et flentes
in hac lacrimarum valle.
Eia, ergo, advocata nostra, illos tuos
misericordes oculos ad nos converte;
et Jesum, benedictum fructum ventris tui,
nobis post hoc exsilium ostende.
O clemens, o pia, o dulcis Virgo Maria.
V. Ora pro nobis, Sancta Dei Genitrix.
R. Ut digni efficiamur promissionibus Christi.
Oremus. Omnipotens sempiterne Deus, qui gloriosae Virginis Matris Mariae corpus et animam, ut dignum Filii tui habitaculum effici mereretur, Spiritu Sancto cooperante praeparasti: da, ut cujus commemoratione laetamur, ejus pia intercessione ab instantibus malis et a morte perpetua liberemur. Per eumdem Christum Dominum nostrum.
R. Amen.
ANGELUS DOMINI
V. Angelus Domini nuntiavit Mariæ,
R. Et concepit de Spiritu Sancto.
Ave María…
V. Ecce ancilla Domini.
R. Fiat mihi secundum verbum tuum.
Ave María…
V. Et Verbum caro factum est.
R. Et habitavit in nobis.
Ave María…
V. Ora pro nobis, Sancta Dei Genetrix.
R. Ut digni efficiamur promissionibus Christi.
Oremus. Gratiam tuam, quæsumus, Domine, mentibus nostris infunde; ut qui, Angelo nuntiante, Christi Filii tui incarnationem cognovimus, per passionem eius et Crucem ad resurrectionis gloriam perducamur. Per eumdem Christum Dominum nostrum.
R. Amen.
CSÜTÖRTÖKI MATUTÍNUM
V. Uram, nyisd meg ajkamat.
R. Hogy dicséretedet hirdesse szavam.
V. Isten, figyelmezz az én segítségemre.
R. Uram, siess megsegíteni engem.
V. Dicsőség az Atyának, és Fiúnak és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.
Allelúia. vagy Dicséret neked, Urunk, örök dicsőség Királya.
Inv. ant. Az Urat, a hatalmas Királyt, jöjjetek, imádjuk!
94. zsoltár
Jöjjetek, örvendezzünk az Úrnak, vigadjunk a mi szabadító Istenünknek, járuljunk az ő színe elé hálaadással és zsoltárok dicséretével vigadozzunk néki; Teljes antifóna
Mert nagy Úr az Isten és nagy Király ő minden istenek fölött, mert nem űzi el az Úr az ő népét, mert kezében vannak a földnek mélységei, és a hegyeknek magasságára ő letekint; Antifóna második része
Mert övé a tenger, és ő alkotta azt, és a szárazföldet az ő keze formálta. Itt térdet hajtunk. Jöjjetek, imádjuk és boruljunk le előtte, esedezzünk az Úrnak, ki minket alkotott, mert ő a mi Urunk Istenünk, és mi az ő népe vagyunk és legelőjének nyája! Teljes antifóna
Midőn ma az ő szavát halljátok, meg ne keményítsétek szíveteket, mint a kísértés napján a pusztában, hol megkísértettek engem atyáitok, megpróbáltak engem, bár látták tetteimet! Antifóna második része
Negyven esztendeig volt bántásomra e nemzedék, és mondtam: Ezek mindenkor tévelyegnek szívükben és nem ismerték fel az én utaimat. Azért megesküdtem haragomban: Bizony nem mennek be az én nyugalmamba. Teljes antifóna
Dicsőség. Miképpen. Antifóna második része, majd a teljes
Himnusz
Éjjel sötétje takar el
A földön minden színeket.
Szívek igaz bírája te,
Mi vallomást teszünk neked.
Engesztelésünk elfogadd,
És mosd le lelkünk szennyeit,
Kegyelmet adj, Krisztus, nekünk,
Távol legyen tőlünk a bűn.
Ím, elszorítja a szívet,
Mardosó lelkiismeret.
Az éjt lerázni szomjaz ő,
S téged keres, Üdvözítő.
Belsejéből Te űzzed el,
És mindenestül, a homályt,
Hogy vigadozva nyerje meg
A fénynek boldog otthonát.
Engedd meg ezt, kegyes Atya,
S Atyának mása, egy Fia,
S te Szentlélek, Vigasztaló,
Mindörökön uralkodó. Ámen.
Ant. 1. Isten az én menedékem és szabadítóm, többé meg nem rendülök.
61. zsoltár
Bizony, csak az Istenre hagyatkozik az én lelkem, mert tőle van az én szabadulásom;
Mert ő az én menedékem és szabadítóm, ő az én váram, többé meg nem rendülök.
Meddig rohantok még rá az emberre, és romboljátok, ti mindnyájan, mint a roskadt falat és a meghajló sövényt?
Mert valóban, azon tanakodtak, hogy méltóságomból levessenek, gyönyörködtek a hazugságban, szájukkal áldottak és szívükben átkoztak engem.
Bizony, csak az Istenre hagyatkozik az én lelkem, mert tőle van az én békességes tűrésem;
Mert ő az én Istenem és szabadítóm, ő az én váram, meg nem rendülök.
Az Istenben az én szabadulásom és dicsőségem, erősségemnek Istene, és nála van menedékem.
Bízzatok benne mind, ti népek gyülekezetei, öntsétek ki előtte szíveteket, Isten a mi segítőnk örökké;
Mert mind hiábavalóság az Ádámnak maradéka, hazugság az emberi nemzet, megméretvén együtt is könnyebbek, mint a pára!
Ne bízzatok az erőszakban, és a zsákmánnyal ne hivalkodjatok, ha bővelkedtek is a gazdagságban, ne helyezzétek abba szíveteket!
Egyet mondott ki az Isten, és e kettőt hallottam, hogy a hatalom az Istené, és tiéd, Uram, az irgalom, mert te megfizetsz kinek-kinek tettei szerint.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 1. Isten az én menedékem és szabadítóm, többé meg nem rendülök.
Ant. 2. Lássátok az Úr tetteit, és hallassátok dicséretének szavát.
65. zsoltár I.
Ujjongjatok az Istennek, minden földek, zsoltárt zengjetek az ő felséges nevének, adjátok meg a dicséretet dicsőségének!
Mondjátok az Istennek: Mily félelmetesek a te műveid, Uram, a te erődnek nagyságáért meghódolnak neked minden ellenségeid!
Az egész föld imádjon téged és énekeljen neked, dicséretet zengjen a te nevednek! Jöjjetek és lássátok az Isten műveit, félelmetes, amit az emberek között végbevitt!
A tengert szárazfölddé változtatta, s a folyóvizen száraz lábbal mentek által, ott vigadoztunk őbenne;
Ki uralkodik hatalmával örökké, és szemei a nemzetekre néznek, hogy fel ne fuvalkodjanak a lázadók.
Áldjátok, nemzetek, a mi Istenünket, és hallassátok dicséretének szavát;
Ki lelkemet az életbe helyezte, és nem engedte tántorodásra az én lábamat;
Mert próbára tettél minket, Isten, tűzzel próbáltál meg mint az ezüstöt, ha megtisztítják!
Tőrbe vittél minket, nyomorúságot raktál a hátunkra, embereket ültettél fejünkre.
Általmentünk a tűzön és vízen, és kivezettél minket az enyhületre.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 2. Lássátok az Úr tetteit, és hallassátok dicséretének szavát.
Ant. 3. Halljátok mindnyájan, kik félitek az Urat, mennyi nagy dolgot cselekedett az én lelkemmel.
65. zsoltár II.
Belépek a te házadba áldozatokkal, megadom néked fogadásaimat;
Melyeket az én ajkaim ígértek, s melyről szólt az én szám, mikor nyomorúságban voltam.
Égőáldozatot adok neked a legjavából és állatáldozatot illatszerekkel, ökröt és tulkot ajánlok fel néked.
Jöjjetek és halljátok és megjelentem, mind, akik félitek az Istent, mennyi nagy dolgot cselekedett az én lelkemmel.
Hozzá kiáltottam a számmal, és máris nyelvemen volt az ő dicsérete.
Hamisságra ha tekintettem volna a szívemben, meg nem hallgatott volna az Úr;
De bizony meghallgatott az Isten, és könyörgésemnek szavára figyelmezett.
Áldott az Isten, ki nem vetette meg az én könyörgésemet, és irgalmasságát nem vonta meg tőlem.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 3. Halljátok mindnyájan, kik félitek az Urat, mennyi nagy dolgot cselekedett az én lelkemmel.
Ant. 4. Fölkél az Isten és elszélednek ellenségei.
67. zsoltár I.
Fölkél az Isten és elszélednek ellenségei, és elfutnak orcája elől, kik őt gyűlölik.
Mint a füst eloszlik, eloszlatod őket, mint elolvad a viasz a tűz színe előtt, úgy vesznek el a bűnösök az Isten színe előtt.
Az igazak pedig vígan lakozzanak és ujjongjanak az Isten előtt, gyönyörködjenek örömmel!
Énekeljetek az Istennek, dicséretet mondjatok az ő nevének, utat készítsetek annak, ki a felhőkön vitetik, Úr az ő neve!
Örvendezzetek az ő színe előtt, ki árvák atyja és özvegyek védője, az Isten az ő szent lakóhelyén!
Isten az, ki lakást ad a házban az elhagyottnak, ki a foglyokat a bőség földjére kivezeti, a lázadókat pedig a sivatagban hagyja.
Isten, midőn a te néped színe előtt jártál, midőn általmentél a pusztán, a föld megindult.
Még az egek is olvadoztak Sína Istenének arca előtt, Izráel Istenének orcája előtt.
Jóakaratodból esőnek áldását hullattad, ó Isten, felüdítetted örökrészedet, ha elerőtlenült.
Nyájad megtelepült ezen a földön, így gondoskodtál jóságodban a te szegényedről, Isten.
Az Úr adja szájukra az igét, mily hatalmas az örömhirdetők szűzi serege!
Futnak a hadak királyai, futnak, s a háznak úrnője zsákmányt osztogat;
És ti elpihentek nyájatok aklai között mint ezüstös szárnyú galamb, melynek tolla sápadt arannyal tündököl.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 4. Fölkél az Isten és elszélednek ellenségei.
Ant. 5. A mi Istenünk a szabadító Isten, és az Úr hoz ki a halálból.
67. zsoltár II.
Midőn szétszórta ott a Mindenható a királyokat, fehérlett mint a hó Selmon hegye. Isten hegye erős hegy, hatalmas és termékeny hegy.
Miért nézitek irigyen mind, ti hatalmas ormok azt a hegyet, melyen lakni Istennek kedve telt? Mert itt lakik az Úr mindörökké.
Sok tízezer az Isten harci szekere, bevonul az Úr Sínából az ő szentélyébe.
Fölmentél a magasságba, fogva vitted a fogságot, embereket nyertél ajándékul, hogy a lázadók is az Úristennél lakjanak.
Áldott legyen az Úr minden napon, ő hordoz minket, a mi üdvösségünk Istene!
A mi Istenünk a szabadító Isten, és az Úré, az Úré a halálból való kivitel;
De szétzúzza az Isten ellenségeinek fejét, hivalkodó fejét azoknak, akik vétkeikben járnak.
Így szól az Úr: Visszahozom a messzi földről, a tenger mélységéből is visszatérítem;
Hogy vérében gázoljon a lábad, és kutyáidnak is jusson az ellenségből.
Látták a te bemeneteledet, Isten, az én Istenem bevonulását, az én királyomét a szentélybe.
Elől mennek az énekesek, mögöttük a lantosok, középen a dobverő leányok.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 5. A mi Istenünk a szabadító Isten, és az Úr hoz ki a halálból.
Ant. 6. Templomaiban áldjátok az Istent.
67. zsoltár III.
Gyülekezetekben áldjátok az Istent, áldjátok az Urat, kik Izráel forrásából származtok!
Íme, az ifjú Benjamin vezetvén őket, Júda fejedelmei seregükkel, íme, Zábulon és Neftali fejedelmei.
Mutasd meg, ó Isten, hatalmadat, erősítsd meg, Isten, amit közöttünk cselekedtél;
jeruzsálemi templomodból, hozzanak oda néked ajándékokat a királyok!
Fenyítsd meg a nádlakó vadat, a bikák gyülekezetét a népek csordái között, boruljanak le mind ezüst kincseikkel!
Szórd szét a nemzeteket, kik háborút kívánnak, jöjjenek Egyiptom nagyjai, tárja ki kezét Etiópia az Isten felé!
Föld országai, énekeljetek az Istennek, zengjetek az Úrnak!
Zengjetek Istennek, ki fölment az egeknek ege fölé, íme, kibocsátja szavát, erejének hangját!
Valljátok meg Isten hatalmát, Izráel fölött az ő fensége, és hatalmas a felhők közepette!
Csodálatos vagy, Isten, a te szentélyedben, Izráel Istene, ki hatalmat és erőt ád népének, áldott az Isten.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 6. Templomaiban áldjátok az Istent.
Ant. 7. Szabadíts meg engem, Isten, mert a torkomig hatoltak a vizek!
68. zsoltár I.
Szabadíts meg engem, Isten, mert a torkomig hatoltak a vizek!
Belesüllyedtem a mélységes sárba, és nem találok szilárd helyet.
A tenger mélységére jutottam, és az áradat elborított engem.
Elfáradtam a kiáltásban és berekedt a torkom, megfogyatkoztak szemeim, míg az Úr után esedezem.
Többen vannak, mint a hajszálak fejemen, azok, akik ok nélkül gyűlölnek engem.
Megerősödtek az én ellenségeim, akik hamisan üldöztek engem, meg kell fizetnem azért, amit nem vétettem.
Isten, az én esztelenségemet te ismered, és nincsenek előtted rejtve vétkeim.
Ne kelljen pirulniuk miattam azoknak, akik téged várnak, Uram, seregeknek Ura;
És meg ne szégyenüljenek érettem akik téged keresnek, Izráel Istene;
Mert éretted szenvedtem a gyalázatot, és elborítja a szégyen arcomat!
Idegenné lettem testvéreimnek, és anyám fiainál mint a jövevény;
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 7. Szabadíts meg engem, Isten, mert a torkomig hatoltak a vizek!
Ant. 8. Ellenségeimtől, ments meg engem, Uram.
68. zsoltár II.
Mert a te házadért való buzgóság megemésztett engem, és a te szidalmazóidnak gyalázásai reám hullottak.
Elrejtettem lelkemet a böjtölésbe, és gyalázatommá lett az is nékem.
Öltözetemet szőrzsákra cseréltem, és szóbeszéd lettem mindnyájuknál.
Ellenem beszéltek, akik a kapukban ültek, és rólam énekeltek, akik borukat itták.
Én pedig tehozzád imádkoztam, Uram, mert ideje a megkegyelmezésnek, ó Istenem.
A te irgalmad nagyságában hallgass meg engem kegyelmednek hűsége szerint!
Ments ki engem a sárból, hogy belé ne süllyedjek, szabadíts meg engem azoktól, kik engem gyűlölnek, szabadíts ki a vizek mélyéből!
El ne borítson a víznek árja, el ne nyeljen engem a mélység, s ne rekesszen be az örvény szája!
Hallgass meg engem, Uram, mert szelíd a te irgalmad, könyörületednek sokasága szerint tekints reám;
És el ne fordítsd gyermekedtől a te arcodat, háborgatnak engem, azért sietve hallgass meg engem!
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 8. Ellenségeimtől, ments meg engem, Uram.
Ant. 9. Keressétek az Urat, és élni fog lelketek.
68. zsoltár III.
Fordítsd figyelmedet az én lelkemre és mentsd meg azt, ellenségeim közül ragadj ki engem!
Te tudod szégyenemet és gyalázatomat, és megszégyenülésemet látod.
Színed előtt vannak mind, akik gyötörnek engem, a gyalázat megtörte szívemet, és lankadok.
Kerestem, aki velem együtt szenvedjen, és nem volt, aki megvigasztalna, és nem találtam;
És epét adtak nekem eledelül, és szomjúságomban ecettel itattak engem.
Változzék nékik tőrré asztaluk, legyen büntetésükre és bukásukra!
Sötétüljenek el szemeik, hogy ne lássanak, és legyen erőtlenné a derekuk! Öntsd ki rájuk a te haragodat, és bosszúdnak tüze ragadja meg őket!
Legyen puszta az ő lakóhelyük, és ne legyen, aki hajlékukban lakjék;
Mert akit te megvertél, ők üldözték, és sebeim fájdalmát növelték!
Rakj gonoszságot gonoszságukra, és ne jussanak a te igazságodra!
Töröltessenek ki az élők könyvéből, és ne írassanak be az igazak közé!
Én szegény vagyok és tele fájdalommal, de a te szabadításod, Isten, fölemel engem.
Dicsérem az Isten nevét énekkel, és magasztalom őt dicsérettel;
És kedvesebb lesz ez Istennek, mint az állat áldozat, kedvesebb, mint borjak és ökrök feláldozása.
Lássák a szegények és vigadjanak, keressétek az Istent, és él a ti lelketek;
Mert meghallgatta az Úr a szegényeket, és nem utálta meg az ő foglyait!
Dicsérjék őt az ég és föld, a tenger és mindaz, ami bennük mozog;
Mert az Isten megszabadítja Siont, és felépül Júda minden városa, benne lakik a nép és birtokolja!
Megöröklik azt az ő szolgáinak ivadékai, és akik szeretik az Úr nevét, azok laknak benne.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 9. Keressétek az Urat, és élni fog lelketek.
Verzikulus
V. Isten, az én életemet föltártam neked.
R. Könnyhullatásomat színed elé tetted.
Olvasmányok
I.
Mi Atyánk… ellenünk vétkezőknek.
V. És ne vígy minket kísértésbe,
R. De szabadíts meg a gonosztól.
Absolutio
Hallgasd meg, Urunk Jézus Krisztus, szolgáid könyörgését és irgalmazz nekünk, aki az Atyával és a Szentlélekkel élsz és uralkodol mindörökkön-örökké. Ámen.
Benedictio
V. Áldj meg minket, Uram.
R. Örökös áldásával áldjon meg minket az örökkévaló Atya. Ámen.
I. olvasmány
V. Te pedig, Uram, könyörülj rajtunk.
R. Istennek legyen hála.
Responzórium
V. Istenem, tebenned bíztam, én Uram, soha meg nem szégyenülök, a te igazságod által, szabadíts meg és ments meg engem. V. Légy nekem oltalmazó Istenem, és megerősített házam, hogy szabaddá tégy engem. R. Szabadíts meg és ments meg engem.
II.
Benedictio
V. Áldj meg minket, Uram.
R. Isten egyszülött Fia minket megáldani és megszentelni méltóztasson. Ámen.
II. olvasmány
V. Te pedig, Uram, könyörülj rajtunk.
R. Istennek legyen hála.
Responzórium
V. Teljék meg szám dicséreteddel, hogy énekeljem dicsőségedet, s egész napon nagy voltodat; ne vess engem a vénség idején, midőn megfogyatkozik az én erőm, Isten, ne hagyj el engem. V. Ujjong az én ajkam, midőn éneklek néked, és lelkem is melyet megváltottál. R. Midőn megfogyatkozik az én erőm, Isten, ne hagyj el engem.
III.
Benedictio
V. Áldj meg minket, Uram.
R. Világosítsa meg érzékeinket és szívünket a Szentlélek kegyelme. Ámen.
III. olvasmány
V. Ez az Anyaszentegyház tanítása.
R. Istennek legyen hála.
Responzórium
V. Ujjong az én ajkam, midőn éneklek néked, és lelkem is, melyet megváltottál, én Uram. V. És nyelvem is egész nap igazságodat beszéli, és dicséretedet mondja. R. És lelkem is, melyet megváltottál, én Uram. V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek. R. és lelkem is, melyet megváltottál, én Uram.
Könyörgés
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
V. Könyörögjünk. A napi könyörgés.
R. Ámen.
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
V. Mondjunk áldást az Úrnak.
R. Istennek legyen hála.
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmából békességben nyugodjanak.
R. Ámen.
TE DEUM
Szent Ambrus himnusza
Téged, Isten dicsérünk, téged Úrnak ismérünk.
Téged, örök Atyaisten mind egész föld áld és tisztel.
Téged minden szép angyalok, Kerubok és Szeráfkarok.
Egek és minden hatalmak, szüntelenül magasztalnak.
Szent vagy, szent vagy, erősséges szent Isten vagy!
Nagyságoddal telve ég s föld, dicsőséged mindent bétölt.
Téged dicsér egek Ura, apostolok boldog kara.
Dicséretes nagy próféták súlyos ajka hirdet és áld.
Jeles mártírseregek magasztalnak tégedet.
Vall tégedet világszerte szent Egyházad ezerszerte.
Ó Atyánk, téged s mérhetetlen nagy Fölséged.
S azt, ki hozzánk tőled jött le Atya igaz Egyszülöttje.
És áldjuk veled Vigasztaló Szentlelkedet.
Krisztus, Isten Egyszülöttje
Király vagy te mindörökre.
Mentésünkre közénk szálltál
Szűzi méhet nem utáltál.
Halál mérgét megtiportad,
Mennyországot megnyitottad.
Isten jobbján ülsz most széket, Atyádéval egy fölséged.
Onnan leszel eljövendő, mindeneket ítélendő.
Itt letérdelünk.
Téged azért, Uram, kérünk, mi megváltónk, maradj vélünk!
Szentjeidhez végy fel égbe az örökös dicsőségbe!
Szabadítsd meg, Uram, néped, áldd meg a te örökséged!
Te kormányozd, te vigasztald mindörökké felmagasztald!
Mindennap dicsérünk téged,
Szent nevedet áldja néped.
Bűntől e nap őrizz minket és bocsásd meg vétkeinket!
Irgalmazz, Uram, irgalmazz; híveidhez légy irgalmas!
Kegyes szemed legyen rajtunk, tebenned van bizodalmunk.
Te vagy Uram, én reményem, * ne hagyj soha szégyent érnem!
CSÜTÖRTÖKI LAUDES
V. Isten, figyelmezz az én segítségemre.
R. Uram, siess megsegíteni engem.
V. Dicsőség az Atyának, és Fiúnak és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.
Allelúia. vagy Dicséret neked, Urunk, örök dicsőség Királya.
Ant. 1. Örvendjetek az Úr, s Király előtt.
97. zsoltár
Énekeljetek az Úrnak új éneket, mert csodadolgokat cselekedett!
Győzelmet szerzett néki az ő jobbja, az ő szentséges karja.
Megmutatta az Úr az ő üdvösségét, kinyilatkoztatta a nemzetek színe előtt az ő igazságát.
Megemlékezett az ő irgalmasságáról, és ígéretéről Izráel házának.
Meglátta a föld minden határa a mi Istenünknek üdvösségét.
Örvendjetek az Úrnak, minden földek, énekeljetek és vigadjatok és dicséretet mondjatok!
Dicsérjétek az Urat citerával, citerával és dicséret szavával!
Harsonával és kürtnek szavával, vigadjatok az Úr Királynak színe előtt!
Zengjen a tenger és annak teljessége, a földkerekség és mind, akik azon laknak!
Tapsoljanak a folyóvizek, és a hegyek is velük örvendezzenek az Úrnak színe előtt, mert eljött a földet ítélni!
Megítéli a földkerekséget igazságban, és a népeket egyenességgel.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 1. Örvendjetek az Úr, s Király előtt.
Ant. 2. Uram, te lettél a mi menedékünk.
89. zsoltár
Uram, te lettél a mi menedékünk nemzedékről nemzedékre.
Mielőtt lettek a hegyek, mielőtt formáltatott a föld és a világ, öröktől fogva és mindörökké vagy te, ó Isten;
Ki visszaviszed az embert a porba, és mondod: Térjetek vissza, emberek fiai;
Mert ezer esztendő a te szemedben annyi, mint a tegnapi nap, mely elmúlt, mint egy őrváltás ideje éjszaka!
Éveink száma mint a semmi, életünk mint a fű elhervad korán.
Reggel virágzik, hogy elhervadjon este lehull és elszárad;
Mert elenyészünk haragod miatt, és felindulásodtól megrendültünk.
Magad elé tetted gonoszságainkat, és titkos bűneinket orcád világossága elé.
Napjaink mind elenyésznek, haragod miatt elfogyunk s mint a pókháló csak annyi éveink fáradozása;
Mert életünk ideje hetven év, aki erősebb, annak nyolcvan esztendő;
s annak nagy része munka és fájdalom, bizony hamar elmúlik, és mi elmegyünk.
Ki ismeri meg a te fölindulásod erejét, ki tanulja meg félni a te haragodat?
Így számlálni napjainkat taníts meg minket, hogy szívünket bölcsességre vezessük!
Térj hozzánk, Urunk, valahára, légy könyörületes a te szolgáidhoz;
És betöltesz minket reggel irgalmasságoddal, ujjongunk és örvendezünk életünk minden napjain!
Vigadozunk a napokért, melyekben minket megaláztál, az esztendőkért, melyekben nyomorúságot láttunk.
Lássék meg szolgáidon a te műved, és fiaikon a te dicsőséged!
A mi Urunk Istenünk fényessége ragyogjon felettünk, kezünk munkáját te igazgasd rajtunk, kezünk munkáját, Uram, te igazgasd!
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 2. Uram, te lettél a mi menedékünk.
Ant. 3. A te irgalmasságod, Uram, felér az égig.
35. zsoltár
Beszél a gonoszság a bűnöshöz szívében, nincs istenfélelem az ő szemei előtt.
Csak áltatja önmagát, hogy nem látja az Úr az ő gonoszságát, sem nem gyűlöli.
Szájának minden szava hamisság és álnokság, nem akar érteni, hogy ne kelljen jót tennie.
Gonoszságot tervez fekvőhelyén, megáll minden ferde úton, s nem gyűlöli a rosszat.
Uram, a te irgalmasságod a mennyben, és hűséged felér a felhőkig.
A te igazságod mint az Isten hegyei, a te ítéleted mérhetetlen mélység, az embert és az állatot te tartod meg, Uram.
Mily drága a te irgalmasságod, Istenem! Az emberek fiai pedig a te szárnyad árnyékában keresnek menedéket.
Jóllaknak a te házad bőségével, és gyönyörűséged patakjából itatod őket;
Mert nálad van az élet forrása, és a te világosságodban látjuk meg a világosságot.
Terjeszd ki irgalmasságodat a téged ismerőkre, és igazságodat azokra, kik igaz szívűek!
Ne taposson el a kevélység lába engem, és ne rendítsen meg a bűnös keze!
Elhullanak már a gonosztevők, kiűzetnek és fel nem állhatnak.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 3. A te irgalmasságod, Uram, felér az égig.
Ant. 4. Népem eltelik * javaimmal – mondja az Úr.
Jeremiás éneke
Halljátok az Úr igéjét, nemzetek, * és hirdessétek a távollevő szigetekben, és mondjátok:
Aki elszélesztette Izraelt, összegyűjti őt, * és megőrzi, mint nyáját a pásztor.
Mert az Úr megváltja Jákobot, * és megszabadítja őt a hatalmasabb kezéből.
És eljőnek és dicséretet mondanak Sion hegyén, * és egybegyűlnek az Úr javaira,
A gabonára és borra és olajra, * a barmok és csordák szaporodására;
És leszen az ő lelkük, mint a megöntözött kert, * és többé nem éheznek.
Akkor a szűz örvendezni fog az énekkarban, * az ifjak és vének egyetemben;
Az ő siralmukat örömre fordítom, * és megvigasztalom őket, és fölvidítom búsongásukból.
És elárasztom a papok lelkét kövérséggel; * és az én népem eltelik javaimmal.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 4. Az Úr az én erősségem és dicsőségem, ő lett az én szabadítóm.
Ant. 5. A mi Istenünknek gyönyörű és ékes dicsérete légyen.
146. zsoltár
Dicsérjétek az Urat, mert jó őt zengeni, a mi Istenünknek gyönyörű és ékes dicsérete légyen!
Fölépíti az Úr újra Jeruzsálemet, és a szétszórt Izráelt egybegyűjti.
Meggyógyítja azokat, kik megtört szívűek, és bekötözi az ő sebeiket.
Ő mondja meg a csillagok számát, és ő hívja mindenikét nevén.
Nagy a mi Urunk és nagy az ő ereje, és bölcsességének nincsen határa.
Az Úr fölkarolja a megalázott embert, de porig alázza mind a bűnöst.
Énekeljetek az Úrnak hálaadással, és dicséretet mondjatok a mi Istenünknek citera szavával;
Ki beborítja az eget felhőkkel, és a földnek esőt készít;
Ki a hegyeken szénát teremt, és gyógyító füvet az embernek javára;
Ki állatainknak táplálékot juttat, s még a hollófiaknak is, ha felsírnak hozzá!
Nem a lovak erősségében van az ő kedve, sem a férfi erejében az ő tetszése.
Inkább azokban gyönyörködik az Úr, kik őt félik, azokban, kik az ő irgalmasságában bíznak.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 5. A mi Istenünknek gyönyörű és ékes dicsérete légyen.
Kapitulum Róm 13,12-13
Az éj elmúlt, a nap pedig elközelgetett. Vessük el tehát a sötétség cselekedeteit, és öltözzünk a világosság fegyvereibe. Mint nappal, tisztességesen járjunk.
Himnusz
Fölkelt immár a drága fény,
űzi a sápadt éjhomályt,
mely minket annyi bajba vitt,
terelve téves utakon.
Hozzon derűt a fény nekünk,
és tisztítson meg minket is,
ne szóljunk soha álnokul,
s kerüljünk minden vakveszélyt.
Tudjuk, az Őrző ránk figyel,
fentről minden nap gondja van
reánk, és látja, mit teszünk
kora hajnaltól estelig.
Egész napunk úgy múljon el
ne csaljon meg se nyelv, se kéz,
ne vétkezzen a léha szem,
s ne érje testünk bűnmocsok.
Dicsérjük Istent, az Atyát,
és Egyszülöttjét, szent Fiát,
és Lelkét, a Vigasztalót
most és örökké szüntelen.
Verzikulus
V. Már kora reggel rólad gondolkodom Uram!
R. Mert Te lettél az én segítőm!
Benedictus
Ant. Irgalmasságának mélységei által, meglátogatott minket a magasságból támadó.
Zakariás hálaéneke
Áldott az Úr, Izráelnek Istene, mert meglátogatta és megváltotta az ő népét;
És fölemelte nekünk az üdvösség erejét Dávidnak, az ő szolgájának házában;
Miképpen megmondotta szentjeinek ajka által, prófétái által, kik kezdettől fogva voltak;
Hogy szabadulást ad a mi ellenségeinktől, és mindazok kezéből, kik gyűlölnek minket;
Hogy irgalmasságot cselekszik atyáinkkal, és megemlékezik szent szövetségéről;
Az esküvésről, amellyel megesküdött atyánknak, Ábrahámnak, hogy megadja nékünk;
Hogy megszabadulván az ellenség kezéből félelem nélkül szolgáljunk néki;
Szentségben és igazságban az ő színe előtt életünknek minden napján;
És te, gyermek, a Magasságbelinek prófétája leszel, mert az Úr orcája előtt mégy elkészíteni az ő utait;
Hogy az üdvösség ismeretét megadjad az ő népének bűneiknek bocsánatára.
A mi Istenünk irgalmának mélységei által, mivel meglátogatott minket a magasságból támadó;
Hogy megvilágosítsa azokat, kik a sötétségben és a halál árnyékában ülnek, és lépteinket a békességnek útjára igazítsa.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. Irgalmasságának mélységei által, meglátogatott minket a magasságból támadó.
Könyörgés
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
V. Könyörögjünk. A napi könyörgés.
R. Ámen.
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
V. Mondjunk áldást az Úrnak.
R. Istennek legyen hála.
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmából békességben nyugodjanak.
R. Ámen.
CSÜTÖRTÖKI LAUDES II.
50. zsoltár
Könyörülj rajtam, Isten, a te nagy irgalmasságod szerint;
És a te könyörületednek sokasága szerint töröld el az én gonoszságomat!
Moss meg engem teljességgel az én gonoszságomból, és bűnömből tisztíts meg engem;
Mert ismerem az én gonoszságomat, és szemem előtt van az én bűnöm mindenkor!
Ellened, csak teellened vétkeztem, és gonoszat cselekedtem a te színed előtt;
Hogy igaznak találtassál beszédedben, és győzedelmesnek ítéletedben;
Mert íme, már gonoszságban fogantattam, és bűnben fogadott engem anyám.
Pedig te a szívnek igazságát szereted, és bölcsességednek titkait kinyilatkoztattad nékem.
Hints meg engem izsóppal és megtisztulok, moss meg engem, és a hónál fehérebb leszek!
Engedd, hogy örömet és vigasságot halljak, hogy örvendezzenek megalázott csontjaim!
Fordítsd el orcádat bűneimtől, és töröld el minden gonoszságomat!
Tiszta szívet teremts bennem, ó Isten, és az igaz lelket újítsd meg bensőmben!
Ne vess el engem orcád elől, és szent lelkedet ne vond meg tőlem!
Add vissza nekem a te üdvösségednek örömét, és készséges lélekkel erősíts meg engem!
Hadd tanítsam meg a bűnösöket a te utaidra, és az istentelenek majd megtérnek hozzád!
Szabadíts meg engem a vértől, Isten, én üdvösségemnek Istene, és nyelvem magasztalni fogja igazságodat!
Uram, nyisd meg ajkamat, és szám a te dicséretedet hirdeti;
Mert nem az áldozatban gyönyörködöl, és hiába hozok égőáldozatot, nincsen az tetszésedre!
A töredelmes lélek az Istennek tetsző áldozat, a megtört és alázatos szívet, ó Isten, meg nem veted.
Cselekedjél kegyesen, Uram, Sionnal jóakaratod szerint, hogy megépüljenek Jeruzsálemnek falai!
Akkor elfogadod az igazság áldozatát, az ajándékokat és az égőáldozatot, akkor visznek majd oltárodra áldozati állatot.
Dicsőség. Miképpen.
89. zsoltár
Uram, te lettél a mi menedékünk nemzedékről nemzedékre.
Mielőtt lettek a hegyek, mielőtt formáltatott a föld és a világ, öröktől fogva és mindörökké vagy te, ó Isten;
Ki visszaviszed az embert a porba, és mondod: Térjetek vissza, emberek fiai;
Mert ezer esztendő a te szemedben annyi, mint a tegnapi nap, mely elmúlt, mint egy őrváltás ideje éjszaka!
Éveink száma mint a semmi, életünk mint a fű elhervad korán.
Reggel virágzik, hogy elhervadjon este lehull és elszárad;
Mert elenyészünk haragod miatt, és felindulásodtól megrendültünk.
Magad elé tetted gonoszságainkat, és titkos bűneinket orcád világossága elé.
Napjaink mind elenyésznek, haragod miatt elfogyunk s mint a pókháló csak annyi éveink fáradozása;
Mert életünk ideje hetven év, aki erősebb, annak nyolcvan esztendő;
s annak nagy része munka és fájdalom, bizony hamar elmúlik, és mi elmegyünk.
Ki ismeri meg a te fölindulásod erejét, ki tanulja meg félni a te haragodat?
Így számlálni napjainkat taníts meg minket, hogy szívünket bölcsességre vezessük!
Térj hozzánk, Urunk, valahára, légy könyörületes a te szolgáidhoz;
És betöltesz minket reggel irgalmasságoddal, ujjongunk és örvendezünk életünk minden napjain!
Vigadozunk a napokért, melyekben minket megaláztál, az esztendőkért, melyekben nyomorúságot láttunk.
Lássék meg szolgáidon a te műved, és fiaikon a te dicsőséged!
A mi Urunk Istenünk fényessége ragyogjon felettünk, kezünk munkáját te igazgasd rajtunk, kezünk munkáját, Uram, te igazgasd!
Dicsőség. Miképpen.
35. zsoltár
Beszél a gonoszság a bűnöshöz szívében, nincs istenfélelem az ő szemei előtt.
Csak áltatja önmagát, hogy nem látja az Úr az ő gonoszságát, sem nem gyűlöli.
Szájának minden szava hamisság és álnokság, nem akar érteni, hogy ne kelljen jót tennie.
Gonoszságot tervez fekvőhelyén, megáll minden ferde úton, s nem gyűlöli a rosszat.
Uram, a te irgalmasságod a mennyben, és hűséged felér a felhőkig.
A te igazságod mint az Isten hegyei, a te ítéleted mérhetetlen mélység, az embert és az állatot te tartod meg, Uram.
Mily drága a te irgalmasságod, Istenem! Az emberek fiai pedig a te szárnyad árnyékában keresnek menedéket.
Jóllaknak a te házad bőségével, és gyönyörűséged patakjából itatod őket;
Mert nálad van az élet forrása, és a te világosságodban látjuk meg a világosságot.
Terjeszd ki irgalmasságodat a téged ismerőkre, és igazságodat azokra, kik igaz szívűek!
Ne taposson el a kevélység lába engem, és ne rendítsen meg a bűnös keze!
Elhullanak már a gonosztevők, kiűzetnek és fel nem állhatnak.
Dicsőség. Miképpen.
Mózes hálaadó éneke
Énekeljünk az Úrnak, mert dicsőségesen felmagasztaltatott,
a lovat és a rajta ülőt levetette a tengerbe!
Az Úr az én erősségem és dicsőségem, és ő lett nékem szabadításomra.
Ő az én Uram, és dicsőítem őt, az én atyámnak Istene, s én magasztalom őt.
Az Úr mint a győzhetetlen harcos, Mindenható az ő neve.
A Fáraó szekereit és seregét a tengerbe vetette, és válogatott vezérei elmerültek a Vörös tengerben.
A hullámok elborították őket, s mint a kő a mélységbe süllyedtek.
A te jobbod fölmagasztaltatott erősségben, a te jobbod megverte az ellenséget, dicsőségednek nagyságában megbuktattad elleneidet.
Kibocsátottad haragodnak tüzét, s az elemésztette őket mint a pozdorját.
Haragod leheletére feltorlódtak a vizek, a hömpölygő habok megállottak, a hullámok a tenger közepén egybegyűltek.
Mondá az ellenség: Űzőbe veszem és elfogom, felosztom a zsákmányt, és kielégül a lelkem, kivonom a kardomat, megöli őket az én kezem;
De fútt a te szeled, és elborította őket a tenger, elmerültek mint az ón a sebes vizekben.
Ki hasonló hozzád, Uram, erősségben, ki olyan dicsőséges a szentségben, félelmetes, dicsérendő és csodákat tévő?
Kinyújtottad kezedet, és elnyelte őket a föld, s te vezére lettél irgalmasságodban a népnek, melyet megszabadítottál;
És erősségeddel elvezetted őket a te szent lakóhelyedre.
Meghallották a népek és megremegtek, Filisztea lakóit gyötrelem fogta el.
Édom fejedelmei megzavarodtak, Moáb hatalmasait rettegés szállta meg, Kánaán lakói megdermedtek.
Szakadjon is rájuk a félelem és rettegés karodnak erejétől!
Legyenek mozdulatlanok mint a kő, míg átvonul közöttük, Uram, a te néped, míg átvonul ez a nép, melyet magadévá tettél!
Felviszed őket és elplántálod a te örökséged hegyén, erősséges lakóhelyeden, melyet te készítettél, szentélyedbe, melyet a te kezed erősített meg, Uram.
Országol az Úr minden időkig örökkön örökké.
Dicsőség. Miképpen.
146. zsoltár
Dicsérjétek az Urat, mert jó őt zengeni, a mi Istenünknek gyönyörű és ékes dicsérete légyen!
Fölépíti az Úr újra Jeruzsálemet, és a szétszórt Izráelt egybegyűjti.
Meggyógyítja azokat, kik megtört szívűek, és bekötözi az ő sebeiket.
Ő mondja meg a csillagok számát, és ő hívja mindenikét nevén.
Nagy a mi Urunk és nagy az ő ereje, és bölcsességének nincsen határa.
Az Úr fölkarolja a megalázott embert, de porig alázza mind a bűnöst.
Énekeljetek az Úrnak hálaadással, és dicséretet mondjatok a mi Istenünknek citera szavával;
Ki beborítja az eget felhőkkel, és a földnek esőt készít;
Ki a hegyeken szénát teremt, és gyógyító füvet az embernek javára;
Ki állatainknak táplálékot juttat, s még a hollófiaknak is, ha felsírnak hozzá!
Nem a lovak erősségében van az ő kedve, sem a férfi erejében az ő tetszése.
Inkább azokban gyönyörködik az Úr, kik őt félik, azokban, kik az ő irgalmasságában bíznak.
Dicsőség. Miképpen.
CSÜTÖRTÖKI PRÍMA
V. Isten, figyelmezz az én segítségemre.
R. Uram, siess megsegíteni engem.
V. Dicsőség az Atyának, és Fiúnak és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.
Allelúia. vagy Dicséret neked, Urunk, örök dicsőség Királya.
Himnusz
Már kél a fénynek csillaga:
Esengve kérjük az Urat,
Járjon ma mindenütt velünk,
Ne rontsa ártás életünk.
Nyelvünket fogja fékre ma:
Ne szóljon rút perek szava.
Szemünket védőn óvja meg:
A hívságot ne lássa meg.
Lakjék szívünkben tisztaság,
Távozzék minden dőreség.
A testnek dölyfét törje meg
Étel- s italban hősi fék.
Hogy majd a nap, ha távozott,
S az óra újra éjt hozott,
Lemondásunk szent éneke
Legyen az Úr dicsérete.
Dicsérjük az örök Atyát,
Dicsérjük egyszülött Fiát
S a Lelket, a Vigasztalót,
Most és örök időkön át. Ámen.
Ant. Zöldellő réteken ád helyet nékem az Úr.
22. zsoltár
Az Úr az én pásztorom, nincsen hiányom semmiben, zöldellő réteken ád helyet nékem.
Csöndes folyóvizek mellett nevelt föl engem, felüdítette az én lelkemet.
Az igazság ösvényein vezetett engem az ő nevéért.
Ha a halál völgyében járok is, nem félek a rossztól, mert te ott vagy velem.
A te vessződ és pásztorbotod megvigasztal engem.
Asztalt terítesz nekem, hogy szorongatóim szégyent valljanak.
Megkented olajjal fejemet, színültig töltöd kelyhemet;
És a te irgalmasságod kísér engem életemnek minden napján;
Hogy az Úr házában lakjam időtlen időkig.
Dicsőség. Miképpen.
71. zsoltár I.
Isten, add ítéletedet a királynak, és igazságodat a király fiának;
Hogy a te népedet igazságban ítélje, és szegényeidet igaz ítélettel!
Hozzák meg a hegyek a békességet a népnek, és a halmok az igazságot!
Megítéli majd a népnek szegényeit, és megszabadítja a szegények fiait, és megalázza a hamisan vádolót;
És megmarad, míg a nap és a hold, nemzedékről nemzedékre.
Leszáll mint az eső a pázsitra, s mint a földet megöntöző zápor.
Az ő napjaiban kikél az igazság és a békességnek bősége, míg csak a hold az égen.
Uralkodik tengertől tengerig, a folyamtól a földkerekség határáig.
Leborulnak előtte a sivatag lakói, és ellenségei a földet csókolják előtte.
Tarszisz királyai és a szigetek ajándékokat áldoznak, Arábia és Sába királyai adományokat hoznak;
És imádják őt a földnek minden királyai, és minden népek szolgálnak néki;
Dicsőség. Miképpen.
71. zsoltár II.
Mert megszabadítja a szegényt a hatalmastól, a szegényt, kinek segítője nem volt.
Megszánja a szegényt és a szűkölködőt, a szegények lelkét megszabadítja.
Az uzsorából és az erőszakból kiváltja azok lelkeit, drágalátos az ő vérük őelőtte;
És él, és neki adatik Arábiának aranya, és imádkoznak érte mindenkor, és egész nap áldják őt;
És lészen a gabonának bősége a földön, hullámzik a hegyek tetején.
Virul a termés mint a Libanon, és úgy gyűjthetik össze, mint a réten a szénát.
Legyen áldott az ő neve örökké, a napnál tovább fennmarad az ő neve;
És megáldatnak benne a földnek minden nemzetségei, minden népek magasztalják őt!
Áldott az Úristen, Izráelnek Istene, ki egyedül cselekszik csodadolgokat;
És áldott az ő fölségének neve mindörökké, és betelik dicsőségével az egész föld, úgy legyen, úgy legyen, ámen!
Dicsőség. Miképpen.
Ant. Zöldellő réteken ád helyet nékem az Úr.
Kapitulum ∙ Tim 1,17
Az örökkévalóság láthatatlan és halhatatlan királyának, az egyedülvaló Istennek tisztesség és dicsőség örökkön örökké. Ámen.
Responzórium
V. Krisztus, az élő Istennek Fia, * irgalmazz nekünk. V. Aki az Atya jobbján ülsz. R. Irgalmazz nekünk. V. Dicsőség az Atyának, és a Fiúnak, * és a Szentléleknek. R. Krisztus, az élő Isten Fia, * irgalmazz nekünk.
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És kiáltásom jusson elődbe.
Könyörögjünk. Mindenható Isten, aki a mai napot megadtad nekünk, őrizz meg minket a te erőddel, hogy ne engedjünk a bűn kísértésének és mindig a te igazságod vezesse gondolatainkat és cselekedeteinket. A mi Urunk Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel együtt, Isten, mindörökkön-örökké.
R. Ámen.
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És kiáltásom jusson eléd.
V. Mondjunk áldást az Úrnak.
R. Istennek legyen hála.
Précesz
V. Értékes az Úr szemében.
R. Szentjei halála.
Szűz Mária és Isten minden szentje, járjatok közben érettünk az Úrnál, hogy annak segítségével boldoguljunk, aki él és uralkodik mindörökkön-örökké. R. Ámen.
V. Isten, figyelmezz az én segítségemre.
R. Uram, siess megsegíteni engem.
Háromszor ismételve.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor és mindörökkön-örökké. Ámen.
Uram, irgalmazz nekünk!
Krisztus, kegyelmezz nekünk!
Uram, irgalmazz nekünk!
Mi Atyánk…
V. És ne vígy minket kísértésbe,
R. De szabadíts meg a gonosztól.
V. Figyelj, Uram, szolgáidra és cselekedeteikre, irányítsd fiaidat.
R. Az Úr fényessége legyen felettünk és cselekedeteink felett; irányítsa minden döntésünket.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor és mindörökkön-örökké. Ámen.
Könyörögjünk.
Urunk és Istenünk, ég és föld királya, irányítsd és szenteld meg, vezesd és kormányozd szívünket és testünket, érzékeinket, beszédünket és cselekedeteinket a mai napon a te parancsaid szerint, hogy most és örökre a te segítségeddel, világ Megváltója, szabadok és épek maradhassunk. Aki élsz és uralkodol mindörökkön-örökké.
R. Ámen.
V. Áldj meg minket, Uram.
Áldás. Napjaink és cselekedeteink a te békédben teljenek el, mindenható Isten. Ámen.
Rövid olvasmány (2Tessz 3,5)
Az Úr pedig igazgassa szíveiteket Isten szeretetében és Krisztus béketűrésében.
V. Te pedig, Uram, irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.
V. Segítségünk ✠ az Úr nevében.
R. Aki az eget és földet alkotta.
V. Áldjátok.
R. Az Urat.
V. Áldjon meg minket az Úr, ✠ szabadítson meg minden gonosztól és vezessen el az örök életre. És a megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából nyugodjanak békességben.
R. Ámen.
V. Kelj fel, Uram, és segíts minket.
R. És szabadíts meg a te szent nevedért.
Uram, irgalmazz nekünk! Krisztus, kegyelmezz nekünk! Uram, irgalmazz nekünk!
Mi Atyánk… ellenünk vétkezőknek.
V. És ne vígy minket kísértésbe,
R. De szabadíts meg a gonosztól.
V. Figyelj, Uram, szolgáidra és cselekedeteikre, irányítsd fiaidat.
R. Az Úr fényessége legyen felettünk és cselekedeteink felett; irányítsa minden döntésünket.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Könyörögjünk. Urunk és Istenünk, ég és föld királya, irányítsd és szenteld meg, vezesd és kormányozd szívünket és testünket, érzékeinket, beszédünket és cselekedeteinket a mai napon a te parancsaid szerint, hogy most és örökre a te segítségeddel, világ Megváltója, szabadok és épek maradhassunk. Aki élsz és uralkodol mindörökkön-örökké.
R. Ámen.
Benedictio
V. Áldj meg minket, Uram.
R. Napjaink és cselekedeteink a te békédben teljenek el, mindenható Isten. Ámen.
Rövid olvasmány ∙ 2Tessz 3,5
Az Úr pedig igazgassa szíveiteket Isten szeretetében és Krisztus béketűrésében.
V. Te pedig, Uram, könyörülj rajtunk.
R. Istennek legyen hála.
Befejezés
V. Segítségünk † az Úr nevében.
R. Aki az eget és földet alkotta.
V. Mondjunk áldást az Úrnak.
R. Istennek legyen hála.
V. Áldjon meg minket az Úr, † szabadítson meg minden gonosztól és vezessen el az örök életre. És a megholt hívek lelkei Isten irgalmából békességben nyugodjanak.
R. Ámen.
CSÜTÖRTÖKI TERCIA
V. Isten, figyelmezz az én segítségemre.
R. Uram, siess megsegíteni engem.
V. Dicsőség az Atyának, és Fiúnak és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.
Allelúia. vagy Dicséret neked, Urunk, örök dicsőség Királya.
Himnusz
Szentlélek, kérünk, szállj közénk,
Atya s Fiúval egy való,
sietve jöjj a szíveket,
kegyelmesen betölteni.
A nyelv, az érzék, ész, erő
tenéked zengjen vallomást,
szeretet lángját add nekünk,
s áraszd másokra általunk!
Ezt teljesítse az Atya,
s vele egylényű egy Fia,
aki veled uralkodik,
ó Lélek, minden századig. Ámen.
Ant. Mily jó az Isten, mindazokhoz, kik egyenes szívűek.
72. zsoltár I.
Mily jó az Isten Izráelhez, azokhoz, kik egyenes szívűek!
Az én lábaim mégis csaknem megtántorodtak, csaknem elcsúsztak lépéseim;
Mert megbotránkoztam a gonoszok miatt látván a bűnösök békességét;
Mert nincsen az útjukban akadály, egészséges és jóllakott a testük.
A halandók fáradozásaiban nincsen részük, és az embereket érő csapások elkerülik őket.
Mint az ékszert hordják a kevélységet, és az erőszak mint a ruha, beborítja őket;
Mint az olvadott zsír folyik belőlük a gonoszság, és szívüknek gondolatai úgy jönnek elő.
Kigondolták és kimondták a hitványságot, gonoszságot beszéltek fennhéjazással.
Az égre tátogják a szájukat, és nyelvük bejárja a földet;
És magas székekben ülnek, az áradó vizek nem érik el őket;
És azt mondják: Mint tudhatná ezt az Isten, ugyan, van-e tudás a magasságban?
Dicsőség. Miképpen.
72. zsoltár II.
Íme, a bűnösök, a világban bővelkedők mily nagy gazdagságot nyertek!
Én pedig azt mondtam: Így hát hiába tisztítottam meg a szívemet, hiába mostam az ártatlanok közt a kezemet;
És ostoroztattam egész nap, és ott várt a csapás már jókor reggel. De ha azt mondtam volna: Úgy beszélek én is, mint ők, a te fiaid nemzetségének árulója lennék;
És gondolkodtam, hogy megértsem mindezt, de nehéz dolog volt ez a szememben;
Mígnem bementem az Isten Szentélyébe, és akkor megértettem az ő végüket.
Bizony síkos földre helyezted őket, és levetetted őket a pusztulásba;
Hogy elpusztultak és elfogytak hirtelen elvesztek a nagy félelemtől.
Mint a fölserkenőnek álmait te fölkelvén, Uram, eltörlöd az ő képüket.
Dicsőség. Miképpen.
72. zsoltár III.
Mily keserű volt az én szívem, és átfúródtak a veséim;
És balgatag lettem és tudatlan mint az oktalan állat a te színed előtt!
Én mégis mindenkor veled voltam, te tartottad az én jobbomat.
A te akaratod szerint vezetsz engem, és a te dicsőségedbe befogadsz engem;
Mert ki más lenne nékem az égben, és tekívüled mit akarnék én a földön?
Elfogyatkozott a testem és a szívem, én szívemnek Istene, az én osztályrészem az Isten örökké;
Mert íme, akik eltávoznak tőled, elvesznek, és elveszíted mind, akik elfajzanak tőled.
Nekem azonban jó az Istenhez ragaszkodni, reménységemet az Úristenbe helyezni;
Hogy hirdessem minden művedet Sion leányának kapuiban.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. Mily jó az Isten, mindazokhoz, kik egyenes szívűek.
Kapitulum
Január ∙ Ef 1,4
Kiválasztott minket az Isten Krisztusban a világ teremtése előtt, hogy szentek és szeplőtelenek legyünk az ő színe előtt, a szeretetben.
Február ∙ Zsid 12,14.7
Békére törekedjetek mindenkivel, és életszentségre, mely nékül Istent senki meg nem látja, mert mint a fiaknak, úgy ajánlja magát nektek az Isten.
Június–Július ∙ 1Kor 15,58
Szeretett testvéreim, legyetek állhatatosak és rendíthetetlenek, buzgólkodván mindenkor az Úrnak dolgában, hiszen tudjátok, hogy munkátok nem hiábavaló az Úrban.
Augusztus ∙ Péld 8,12
Én, a Bölcsesség, ott lakozom a helyes döntésekben, és én vagyok jelen az eszes gondolatokban.
Szeptember ∙ Sir 2,11.13
Nézzétek, fiaim, az előző nemzedéket, és vegyétek eszetekbe, hogy senki sem vallott szégyent, aki bízott az Úrban, mert kegyes és irgalmas az Isten, és megvéd mindenkit, aki őt igazságban keresi.
Október ∙ Sir 34,14–15
Becsben áll az Istent félők lelke és áldásban részesül, ha ő rájuk tekint, mert megmentőjükbe vetik ők reményüket, és Isten szeme azokon, kik szeretik őt.
November ∙ Ez 16,62.63
Megkötöm szövetségemet veled, és megtudod, hogy én vagyok az Úr, amikor majd mindent megbocsátok neked, amit elkövettél, úgymond az Úristen.
Verzikulus
V. Mondtam az Úrnak: könyörülj rajtam!
R. Gyógyítsd meg az én lelkemet, mert vétkeztem ellened.
Responzórium
V. Gyógyítsd meg az én lelkemet, mert vétkeztem ellened. V. S mondám az Úrnak: könyörülj rajtam. R. Mert vétkeztem ellened. V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek. V. Gyógyítsd meg…
Verzikulus
V. Légy az én segítőm, ne hagyj el engem!
R. És meg ne vess engem, én üdvözítő Istenem!
Könyörgés
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És kiáltásom jusson eléd.
Könyörögjünk. Isten ki ebben az órában híveid szívét a Szentlélek fényével eltöltve okossá tetted: add nekünk, hogy ugyanezen Lélekben dolgainkat helyesen ítéljük meg, és az ő vigasztalásának mindenkor örvendjünk. A mi Urunk, Jézus Krisztus által.
R. Ámen.
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
V. Mondjunk áldást az Úrnak.
R. Istennek legyen hála.
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából békességben nyugodjanak.
R. Ámen.
CSÜTÖRTÖKI SZEXTA
V. Isten, figyelmezz az én segítségemre.
R. Uram, siess megsegíteni engem.
V. Dicsőség az Atyának, és Fiúnak és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.
Allelúia. vagy Dicséret neked, Urunk, örök dicsőség Királya.
Himnusz
Hatalmas Úr egy Istenünk,
dolgok rendjét, ki megszabod
a reggelt fénnyel látod el,
s tüzes nappal a délidőt.
Viszályok lángját fojtsad el,
s a szenvedélyek vad tüzét,
a testnek hozzál jó erőt,
békével áldd a szíveket.
Ezt teljesítse az Atya,
s vele egylényű egy Fia,
Aki veled uralkodik:
ó Lélek, minden századig. Ámen.
Ant. Emlékezzél meg a te gyülekezetedről, Uram, mely kezdettől fogva a tiéd.
73. zsoltár I.
Miért vetettél el végleg, ó Isten, miért nehezedett haragod a te nyájadnak juhaira?
Emlékezzél meg a te gyülekezetedről, melyet kezdettől fogva bírtál!
Megváltottad a te örökséged vesszejét, Sion hegyét, amelyen laktál.
Emeld fel a kevélyek ellen a kezedet, mert mindent elpusztított az ellenség a szent helyen;
És akik gyűlölnek téged, ott kiáltoznak gyülekezeted hajlékában, győzelmi jelként kitűzték zászlóikat!
Olyanok, mint aki fölemelte fejszéjét az erdőnek sűrű fáira.
Fejszével vágták ki a templom ajtaját, fejszével és bárddal tördelik.
Felgyújtották tűzzel a te szentélyedet, és a földig megfertőzték a te szent neved hajlékát.
Mondták szívükben: Nyomjuk el őket mind együtt, szüntessük meg az Isten minden ünnepnapját szerte a földön!
És most jeleinket nem látjuk, már nincsen próféta, és nincs közöttünk, aki a jövendőt látná.
Dicsőség. Miképpen.
73. zsoltár II.
Meddig szidalmaz, ó Isten, az ellenség, és örökké gyalázza az ellenkező a te nevedet? Miért fordítod el a kezedet, és meddig tartod még az öledben jobbodat? A mi Istenünk azonban Király öröktől fogva, szabadulást szerzett a föld színén.
Te hasítottad ketté erőddel a tengert, összetörted a sárkányok fejét a vizekben.
Te rontottad meg a szörnyeteg fejét, és eledelül adtad őt a tengerben élőknek.
Te fakasztottad a forrásokat és a patakokat, te szárítottad ki az ősi folyókat.
Tiéd a nappal és tiéd az éjszaka, te alkottad a csillagokat és a napot.
Te szilárdítottad meg a földnek határait, te teremtetted a nyarat és a telet.
Dicsőség. Miképpen.
73. zsoltár III.
Emlékezzél meg arról, hogy az ellenség szidalmazza az Urat, és az esztelen nép a te nevedet gyalázza!
Ne add át a fenevadaknak a téged dicsérők lelkét, és szegényeid lelkét ne felejtsd el végleg!
Tekints a te szövetségedre, mert tele vannak a földnek zugai az erőszak sátraival!
Ne térjen vissza a megalázott szégyenvallással, hadd dicsérje a szegény és a szűkölködő a te nevedet!
Kelj fel, Isten, ítéld meg ügyedet, emlékezzél meg a szidalmakról, melyekkel téged illet egész nap az esztelen!
Ne feledkezzél el a te ellenségeid szaváról, az ellened támadók háborgásáról, mely egyre növekedik!
Dicsőség. Miképpen.
Ant. Emlékezzél meg a te gyülekezetedről, Uram, mely kezdettől fogva a tiéd.
Kapitulum
Január ∙ Róm 13,10
A szeretet nem cselekszik rosszat a felebarátnak, a törvényeknek teljessége tehát a szeretet.
Február ∙ Kol 3,14
Mindenek fölött pedig szeretet legyen bennetek, mert az a tökéletesség köteléke, és örvendezzék szívetekben Krisztusnak békéje, melyre hivatást kaptatok egy testben, és hálaadók legyetek.
Június–Július ∙ Róm 8,18–19
Azt tartom ugyanis, hogy amiket most szenvedünk, nem mérhetők, össze a jövendő dicsőséggel, mely meg fog nyilvánulni rajtunk, mert a teremtett világ várakozása sóvárog az Isten fiainak kinyilvánulása után.
Augusztus ∙ Péld 4,20
Fiam, nyisd meg füledet igéimnek, ne távozzanak szemed elől, őrízzed őket szíved belsejében, mert életet adnak azoknak, kik reá találnak.
Szeptember ∙ 1Ján 3,21–22
Szeretteim, bizodalmunk van Istenhez, és bármit kérünk, megnyerjük tőle, mert az ő parancsait megtartjuk, és ami kedves őelőtte, azt cselekedjük.
Október ∙ Sir 34,16
Ki az Urat féli, semmitől sem retteg, és nem fél, mert az Úr az ő reménysége.
November ∙ Ez 18,30.31.32
Térjetek meg, és tartsatok bűnbánatot minden gonoszságotok fölött, szerezzetek magatoknak új szívet és új lelket, mondja az Úristen.
Responzórium
V. Áldom én az Urat, minden időben. V. Az ő dicsérete mindenkor ajkamon. R. Minden időben. V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek. V. Áldom én az Urat, minden időben.
Verzikulus
V. Az Úr énnékem pásztorom.
R. Nincsen hiányom semmiben.
Könyörgés
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
Könyörögjünk. Urunk Jézus Krisztus, aki ebben az órában a mi megváltásunkért ártatlanul a keresztfára emeltettél: engedd nekünk azt a fényességet, mely által az örök életre eljutni képesek vagyunk. Aki élsz és uralkodol mindörökkön örökké.
R. Ámen.
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
V. Mondjunk áldást az Úrnak.
R. Istennek legyen hála.
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából békességben nyugodjanak.
R. Ámen.
CSÜTÖRTÖKI NÓNA
V. Isten, figyelmezz az én segítségemre.
R. Uram, siess megsegíteni engem.
V. Dicsőség az Atyának, és Fiúnak és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.
Allelúia. vagy Dicséret neked, Urunk, örök dicsőség Királya.
Himnusz
Ki tartasz minden dolgokat,
erős Isten, nem változó,
de napvilágnak idejét
változásokkal rendező.
Oly fénylő, tiszta estet adj,
melyben az élet nem fogy el,
de szent halál jutalmaként
örök dicsőség vár reánk.
Ezt teljesítse az Atya,
s vele egylényű egy Fia,
aki veled uralkodik,
ó Lélek, minden századig.
Ant. Segítségül hívjuk a te nevedet, Uram, hirdetjük csodatetteidet.
74. zsoltár
Hálát adunk neked, ó Isten, hálát adunk és segítségül hívjuk a te nevedet, hirdetjük a te csodáidat.
Ha majd megszabom az időt, én igaz ítéletet tartok.
Megolvad a föld és mind, akik azon laknak, és megerősítem annak oszlopait.
Szólok a kérkedőknek: Ne kérkedjetek! És a vétkezőknek: Fejeteket ne hordjátok fennen!
Ne hordjátok fejeteket fennen, és ne szóljatok vakmerően az Isten ellen;
Mert nem napkeletről, sem napnyugatról, sem a pusztaságokból érkezik a győzelem;
Hanem az Isten a bíró, ezt megalázza és amazt felmagasztalja!
Bizony az Úr kezében a pohár, telve borba vegyített bódító itallal;
És kitölti belőle mindegyik kelyhébe, és a seprőjéig ki kell inniuk, megissza azt a földnek minden bűnöse.
Én pedig ezt örökké hirdetem, énekelek Jákob Istenének;
És a bűnösöknek szarvát letöröm, és felmagasztaltatik az igaznak feje.
Dicsőség. Miképpen.
75. zsoltár I.
Megismertette magát Júdeában az Isten, nagy az ő neve Izráelben.
A béke városában van az ő hajléka, Sion hegyén az ő lakóhelye.
Ott törte meg a nyilak villámait, a pajzsot, a kardot és a háborút.
Tündökölsz, te csodálatos, a győzelem hegyéről, kifosztattak a hatalomra vágyók.
Alusszák már az álmukat, kudarcot vallottak mind az erős kezű férfiak.
A te feddésed miatt, Jákobnak Istene, megdermedtek a lovak és a szekérhadak.
Dicsőség. Miképpen.
75. zsoltár II.
Te rettenetes vagy, és ki állhat ellened, midőn fellángol a te haragod?
A mennyből hallattad az ítéletet, a föld megrendült és megcsöndesedett;
midőn fölkelt az ítéletre az Isten, hogy megszabadítsa a földön mind a szelídeket;
Mert az ember indulata is magasztal téged, s akik megmaradtak a harag idején, ünnepet ülnek néked.
Tegyetek fogadást és adjátok meg Uratoknak Isteneteknek, mind, akik körülötte vagytok, hozzatok ajándékot a fölségesnek;
Annak, aki elveszi a fejedelmek életét, aki rettenetes a föld királyai előtt!
Dicsőség. Miképpen.
Ant. Segítségül hívjuk a te nevedet, Uram, hirdetjük csodatetteidet.
Kapitulum
Január ∙ Róm 13,8
Ne tartozzatok senkinek semmivel, csak azzal, hogy egymást szeressétek, mert aki felebarátját szereti, betöltötte a törvényt.
Február ∙ Zsid 12,28–29
Tartsuk meg a kegyelmet, hogy általa Istennek tetsző módon szolgáljunk félelemmel és tisztelettel. Mert a mi Istenünk emésztő tűz.
Június – Július ∙ Róm 6,22
Most, miután felszabadultatok a bűn alól, és Istennek szolgái lettetek, megvan a gyümölcsötök a megszentelődésre, aminek a vége az örök élet.
Augusztus ∙ Péld 8,10
Vegyétek, az én intelmemet, és ne az ezüstöt, a tudást válasszátok inkább, mint az aranyat.
Szeptember ∙ Gal 6,2
hordozzátok egymásnak terhét, mert így teljesíteni fogjátok Krisztus törvényét.
Október ∙ Fil 1,6
Bízunk az Úr Jézus Krisztusban, hogy aki megkezdte bennetek a jó művet, teljessé is teszi azt Krisztus Jézus napjáig.
November ∙ Mik 7,18–19
Nem bocsájtja ki többé az Úristen az ő haragját, mert az irgalmasságot akarja, hozzánk tér és könyörül rajtunk, és gonoszságainkat leveszi rólunk, s a tenger mélyére veti minden bűnünket.
Responzórium
V. Válts meg engem, Uram, s könyörülj rajtam. V. Az én lábam az igaz úton áll, a gyülekezetekben áldalak téged. R. Könyörülj rajtam. V. Dicsőség az Atyának, és Fiúnak és Szentléleknek. V. Válts meg engem, Uram, s könyörülj rajtam.
Verzikulus
V. Az én titkonvaló bűneimtől tisztíts meg engem, Uram!
R. És a kevélységtől óvd meg a te szolgádat!
Könyörgés
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És kiáltásom jusson eléd.
Könyörögjünk. Isten, ki az elesett világot szent Fiad alázatossága által fölemelted: híveidnek örökké tartó vigasságot engedj; hogy kiket az örök kárhozat veszélyeitől megmentettél, azoknak az örökké tartó örömök élvezetét juttasd. Ugyanazon a mi Urunk, Jézus Krisztus által.
R. Ámen.
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
V. Mondjunk áldást az Úrnak.
R. Istennek legyen hála.
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából békességben nyugodjanak.
R. Ámen.
CSÜTÖRTÖKI VESPERÁS
V. Isten, figyelmezz az én segítségemre.
R. Uram, siess megsegíteni engem.
V. Dicsőség az Atyának, és Fiúnak és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.
Allelúia. vagy Dicséret neked, Urunk, örök dicsőség Királya.
Ant. 1. Íme, míly jó, a testvéreknek együtt lakni.
132. zsoltár
Íme, mily jó és mily gyönyörűséges, ha együtt laknak a testvérek egyességben!
Olyan az, mint a főn a drága kenet, mely lecsordul a szakállra, Áron szakállára, mely lecsordul ruhája szegélyére.
Olyan az, mint a magasból jövő harmat, mely lehull a Sion hegyére;
Mert ott rendelt az Úr áldást, életet mindörökké.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 1. Íme, míly jó, a testvéreknek együtt lakni.
Ant. 2. Hálát adjatok az Úrnak, mert jó, mert az ő irgalmassága örökkévaló.
135. zsoltár I.
Hálát adjatok az Úrnak, mert jó, mert az ő irgalmassága örökkévaló!
Hálát adjatok az istenek Istenének, mert az ő irgalmassága örökkévaló!
Hálát adjatok az urak Urának, mert az ő irgalmassága örökkévaló;
Mert csak ő cselekszik nagy csodákat, mert az ő irgalmassága örökkévaló;
Ki teremtette az egeket az ő bölcsessége által, mert az ő irgalmassága örökkévaló;
Ki megerősítette a földet a vizek felett, mert az ő irgalmassága örökkévaló;
Ki teremtette a nagy világítókat, mert az ő irgalmassága örökkévaló;
A napot, hogy nappal uralkodjék, mert az ő irgalmassága örökkévaló;
A holdat és a csillagokat, hogy uralkodjanak éjszaka, mert az ő irgalmassága örökkévaló;
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 2. Hálát adjatok az Úrnak, mert jó, mert az ő irgalmassága örökkévaló.
Ant. 3. A mi megalázottságunkban megemlékezett rólunk, az Úr.
135. zsoltár II.
Ki megveré Egyiptomot elsőszülötteiben, mert az ő irgalmassága örökkévaló;
És kihozá Izráelt őközülük, mert az ő irgalmassága örökkévaló;
Hatalmas kézzel és kinyújtott karral, mert az ő irgalmassága örökkévaló;
Ki a Vörös tengert kétfelé választotta, mert az ő irgalmassága örökkévaló;
És átvezette Izráelt annak közepén, mert az ő irgalmassága örökkévaló;
És elveszté a Fáraót és minden haderejét a Vörös tengerbe, mert az ő irgalmassága örökkévaló;
Ki átvezette népét a pusztán, mert az ő irgalmassága örökkévaló;
Ki megverte a nagy királyokat, mert az ő irgalmassága örökkévaló;
És megölte az erős királyokat, mert az ő irgalmassága örökkévaló;
Sehont, az amorreusok királyát, mert az ő irgalmassága örökkévaló;
És Ogot is, Básán királyát, mert az ő irgalmassága örökkévaló;
És adá azok földjét örökségül, mert az ő irgalmassága örökkévaló;
Örökségül Izráelnek, az ő szolgájának, mert az ő irgalmassága örökkévaló;
Mert a mi megalázottságunkban megemlékezett rólunk, mert az ő irgalmassága örökkévaló;
És megszabadított minket ellenségeinktől, mert az ő irgalmassága örökkévaló;
Ki eledelt ád minden testnek, mert az ő irgalmassága örökkévaló!
Hálát adjatok az ég Istenének, mert az ő irgalmassága örökkévaló!
Hálát adjatok az urak Urának, mert az ő irgalmassága örökkévaló!
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 3. A mi megalázottságunkban megemlékezett rólunk, az Úr.
Ant. 4. Ragadjon ínyemhez a nyelvem, ha reád nem emlékezem, Jeruzsálem.
136. zsoltár
Babilon folyóvizei mellett ültünk és sírtunk, midőn Sionra emlékeztünk.
Hangszereinket azon a földön fűzfákra függesztettük;
Mert akik fogva vittek minket, énekszót kérdeztek tőlünk;
és akik meggyötörtek minket, öröméneket követeltek: Énekeljetek nekünk Sion dalaiból!
Hogy énekelhetnénk az Úrnak éneket idegen földön?
Ha elfeledkezem rólad, Jeruzsálem, jusson pusztulásra jobb kezem! ragadjon ínyemhez a nyelvem, ha reád nem emlékezem;
ha nem teszem meg Jeruzsálemet legfőbb vigasságomnak!
Ne felejtsd, Uram, Édom fiait, ne felejtsd Jeruzsálemnek napját;
mikor azt kiáltozták: Pusztítsátok el, pusztítsátok el őt alapjáig!
Babilonnak pusztító leánya, boldog, aki megfizeti néked, amit nekünk tettél.
Boldog, aki kisdedeidet megragadja, és a kősziklához csapja.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 4. Ragadjon ínyemhez a nyelvem, ha reád nem emlékezem, Jeruzsálem.
Ant. 5. Hálát adok a te nevednek, Uram, a te irgalmasságodért és hűségedért.
137. zsoltár
Hálát adok neked, Uram, teljes szívemből, mert meghallgattad az én szómat.
Az angyalok színe előtt éneklek néked, leborulok a te szentélyed előtt.
Hálát adok a te nevednek irgalmasságodért és hűségedért, mert felmagasztaltad mindenek fölött a te szent nevedet.
Valamely napon segítségül hívlak, meghallgatsz engem, és megsokasítod az erőt az én lelkemben.
Valljanak meg téged, Uram, a föld minden királyai, midőn szádnak beszédét hallják;
És énekeljék meg az Úrnak útjait, hogy nagy az Úr dicsősége;
Mert fölséges az Úr, és letekint a kicsinyekre, de a kevélyeket csak távolról nézi.
Ha szorongatás közepette járok is, te éltetsz engem, és ellenségeim haragja ellen kiterjeszted a kezedet, és megszabadít a te jobbod.
Az Úr elvégzi, amit énbennem kezdett. Uram, a te irgalmad örökkévaló, ne vesd meg kezednek alkotását!
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 5. Hálát adok a te nevednek, Uram, a te irgalmasságodért és hűségedért.
Kapitulum 2Kor 1,3-4
Áldott legyen az Isten, Urunk Jézus Krisztus Atyja, az irgalom Atyja és a minden vigasztalás Istene! Ő megvigasztal minket minden szomorúságunkban.
Himnusz
Nagy Úr, hatalmas Istenünk,
ki mind a vízből származót
vagy hullámokba rendeled,
vagy levegőbe röpteted.
Egyiket vizek mélyibe,
másikat magas égbe fel,
s ami egy törzsből sarjadott,
betölti saját lakhelyét:
Ne nyomja őket bűnteher,
s ne büszkeség emelje föl,
nehogy a kába gőg után
letörve mélybe hulljanak!
Te szolgáidhoz légy kegyes,
kiket véreddel tisztítasz:
bűnökben el ne bukjanak,
s szörnyű halált ne érjenek!
Add meg minékünk, jó Atya,
s Atyának mása, egy Fia,
s Szentlélek Isten, vigaszunk,
örök időknek szent Ura! Ámen.
Verzikulus
V. Szálljon fel, Uram, az én imádságom.
R. Miként a tömjénfüst a te színed elé.
Magnificat
Ant. Betöltötte jókkal, az Úr, az éhezőket, miképpen megígérte egykor atyáinknak.
Szűz Mária hálaéneke
Magasztalja az én lelkem az Urat;
És örvendezik az én lelkem az én üdvözítő Istenemben;
Mert meglátta az ő szolgálójának alázatosságát, és íme, mostantól fogva boldognak mondanak engem minden nemzetek;
Mert nagy dolgot cselekedett énvelem a Hatalmas, és szent az ő neve;
És az ő irgalmassága nemzetségről nemzetségre azokon, kik őt félik!
Hatalmasságot cselekedett az ő karjával, szétszórta a gőgösöket szívüknek elbízottsága által.
Letette a hatalmasokat a székről, és fölmagasztalta az alázatosakat.
Az éhezőket betöltötte jókkal, és a gazdagokat üresen küldte el.
Fölvette Izráelt, az ő szolgáját, hogy ne felejtse irgalmasságát;
Miképpen megmondotta vala atyáinknak, Ábrahámnak és az ő maradékának mindörökké.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. Betöltötte jókkal, az Úr, az éhezőket, miképpen megígérte egykor atyáinknak.
Könyörgés
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
V. Könyörögjünk. A napi könyörgés.
R. Ámen.
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
V. Mondjunk áldást az Úrnak.
R. Istennek legyen hála.
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmából békességben nyugodjanak.
R. Ámen.
CSÜTÖRTÖKI KOMPLETÓRIUM
V. Kérlek, Uram, áldj meg engem.
Benedictio. Nyugodalmas jó éjszakát, és boldog véget engedjen nekünk a mindenható Úr. Ámen.
Rövid olvasmány ∙ 1Pét 5,8-9
Testvérek: Józanok legyetek és vigyázzatok, mert a ti ellenségetek, az ördög, mint az ordító oroszlán, körüljár, keresvén, akit elnyeljen; álljatok neki ellen a hit erejével.
V. Te pedig, Uram, könyörülj rajtunk.
R. Istennek legyen hála.
V. Segítségünk † az Úr nevében.
R. Aki az eget és a földet alkotta.
Mi Atyánk…
Gyónom a mindenható Istennek, a boldogságos, mindenkor Szűz Máriának, Szent Mihály főangyalnak, Keresztelő Szent Jánosnak, Szent Péter és Pál apostoloknak, minden szenteknek és nektek, testvérek: hogy nagyot vétkeztem gondolattal, szóval és cselekedettel: én vétkem, én vétkem, én igen nagy vétkem. Kérem azért a boldogságos, mindenkor Szűz Máriát, Szent Mihály főangyalt, Keresztelő Szent Jánost, Szent Péter és Pál apostolokat, az összes szenteket, és titeket, testvérek, imádkozzatok érettem a mi Urunkhoz, Istenünkhöz.
Irgalmazzon nekünk a mindenható Isten, bocsássa meg bűneinket és vezessen el az örök életre! Ámen.
Absolutio
Bűneink elengedését, feloldozását, † és megbocsátását adja meg nekünk a mindenható és irgalmas Isten! Ámen.
V. Téríts meg minket szabadító Istenünk!
R. És fordítsd el rólunk haragodat!
V. Isten, figyelmezz az én segítségemre.
R. Uram, siess megsegíteni engem.
V. Dicsőség az Atyának, és Fiúnak és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.
Allelúia. vagy Dicséret neked, Urunk, örök dicsőség Királya.
Ant. Segítőm és oltalmazóm te légy, Uram.
69. zsoltár
Isten, figyelmezz az én segítségemre, Uram, siess megsegíteni engem!
Szégyenüljenek meg és jussanak gyalázatra, akik lelkemet keresik!
Hátráljanak meg és piruljanak, akik gonoszat akarnak nékem!
Hátráljanak meg szégyenkezve, akik azt mondják nekem: Úgy kell, úgy kell;
De örvendezzenek és vigadjanak benned mind, akik téged keresnek, és akik szeretik szabadításodat, mondják mindenkor: Magasztaltassék az Úr!
Én pedig szűkölködő vagyok és szegény, én Istenem, siess hozzám!
Segítőm és szabadítóm te vagy, Istenem ne késlekedjél!
Dicsőség. Miképpen.
70. zsoltár I.
Tebenned bíztam, Uram, soha meg nem szégyenülök. A te igazságod által szabadítsd meg és ments ki engem, hajtsd hozzám füledet és üdvözíts engem!
Légy nekem oltalmazó Istenem és megerősített váram, hogy szabaddá tégy engem, mert erősségem és menedékem vagy te!
Én Istenem, ments meg engem a bűnös kezéből, a törvényszegő és gonosz ember kezéből;
Mert te vagy az én béketűrésem, Uram, és reménységem ifjúságomtól fogva!
Reád támaszkodom születésem óta, anyám méhétől fogva te vagy oltalmam, benned van az én dicsőségem mindenkor.
Mintegy csodává lettem sokaknak, mert te vagy az erős segítő.
Teljék meg az én szám a dicsérettel, hogy énekeljem dicsőségedet, egész nap a te nagy voltodat!
Ne vess el engem az öregség idején, midőn megfogyatkozik az erőm, ne hagyj el engem;
Mert szólottak felőlem ellenségeim, és akik lelkemre törnek, tanácsot tartottak ellenem;
Mondván: Elhagyta őt az Isten, kergessétek és fogjátok meg, mert nincs, aki őt megmentse!
Dicsőség. Miképpen.
70. zsoltár II.
Isten, ne távozzál el tőlem, én Istenem, siess segítségemre!
Szégyenüljenek meg és fogyatkozzanak el, akik üldözik lelkemet, borítsa be a gyalázat és a szégyen azokat, kik rosszat akarnak nékem!
Én pedig mindenkor bízom, és sokszoros dicséretedet növelem;
És szám a te igazságodat hirdeti, és egész nap szabadításodat, melyet elő sem tudok számlálni.
Az Úr hatalmának tetteihez járulok, Uram, egyedül a te igazságodról emlékezem.
Isten, te tanítottál ifjúságomtól fogva, és mindezidáig hirdetem a te csodáidat;
És vénségemig és amíg megőszülök, Isten, ne hagyj el engem;
Hogy a te karod erejét hirdessem mind a jövendő nemzedéknek; hatalmadat és igazságodat, Isten, és mind a nagy dolgokat, melyeket cselekedtél! Isten, kicsoda hasonló hozzád?
Mily sok bajt és szorongatást mutattál nekem, de újból életre keltettél, a föld mélységeiből ismét visszahoztál!
Megnövelted az én nagyságomat, és hozzám térvén megvigasztaltál engem.
Én pedig hálát adok neked, a zsoltár hangjával hirdetem hűségedet, én Istenem, zsoltárt éneklek neked citerával, Izráel szentje!
Ujjong az én ajkam, midőn éneklek neked, és lelkem is, amelyet megváltottál.
Nyelvem is egész nap a te igazságodat beszéli, mert megzavarodtak és megszégyenültek, akik rosszat akartak nékem.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. Segítőm és oltalmazóm te légy, Uram.
Himnusz
Immár a nap leáldozott,
Teremtőnk, kérünk tégedet,
légy kegyes és maradj velünk,
őrizzed, óvjad népedet!
Álmodjék rólad a szívünk,
álmunkban is te légy velünk,
Téged dicsérjen énekünk,
midőn új napra ébredünk.
Kérünk hatalmas jó Atyánk,
Úr Jézus Krisztus érdemén,
ki Szentlélekkel és Veled
uralkodik s örökkön él. Ámen.
Kapitulum ∙ Jer 14
Te Uram közöttünk vagy, mi a Te nevedet viseljük, ne hagyj hát el minket, Urunk Istenünk.
R. Istennek legyen hála!
Verzikulus
V. Mint szemed fényére, vigyázz reánk Urunk!
R. Szárnyaidnak árnyékával takarj be minket!
Ant. Tarts meg, Uram, virrasztásunkban, őrizz meg alvásunkban, hogy a Krisztussal virrasszunk, és békességben nyugodjunk.
Simeon éneke
Most bocsátod el szolgádat, Uram, a te igéd szerint békességben;
Mert látták szemeim a te üdvösségedet;
Akit rendeltél minden népek színe előtt;
Hogy fény legyen a népek világosságára, és dicsőségére népednek, Izráelnek.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. Tarts meg, Uram, virrasztásunkban, őrizz meg alvásunkban, hogy a Krisztussal virrasszunk, és békességben nyugodjunk.
V. Uram hallgasd meg könyörgésemet!
R. És az én kiáltásom jusson eléd!
Könyörögjünk. Látogasd meg, kérünk, Urunk, ezt a hajlékot, és az ellenség minden cselvetéseit űzd el messze tőle: szent angyalaid lakjanak benne, kik békében őrizzenek minket; és a te áldásod mindenkor legyen rajtunk. A mi Urunk, Jézus Krisztus által. R. Ámen.
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
V. Mondjunk áldást az Úrnak.
R. Istennek legyen hála.
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából békességben nyugodjanak.
R. Ámen.
Mária-antifóna
ADVENTBEN
Alma Redemptoris Mater
Üdvözítőnk édesanyja,
mennyeknek megnyílt kapuja,
tengerjárók szép csillaga,
Boldogságos Szűz Mária!
Légy segítség hű népednek!
az elesett bűnösöknek,
ki szülője Istenednek,
Anyja lettél Teremtődnek.
Mert angyali köszöntésre
rád szállott az Úr Szentlelke.
Ekkor lett az örök Ige
szűz méhednek szűz gyümölcse.
Azért, édes Istenanyja,
légy bűnösök szószólója,
botló lábunk támasztója,
üdvösségünk nyílt kapuja.
Adjunk hálát az Istennek,
Atya, Fiú, Szentléleknek,
három személy Felségének,
egymivoltú Istenségnek.
V. Az Úr angyala köszönté a boldogságos Szűz Máriát.
R. És ő méhébe fogadá Szentlélektől szent Fiát.
Könyörögjünk. Kérünk téged, Úristen, öntsd lelkünkbe szent kegyelmedet, hogy akik az angyali üzenet által szent Fiadnak, Jézus Krisztusnak megtestesülését megismertük, az Ő kínszenvedése és keresztje által a feltámadás dicsőségébe vitessünk. Ugyanazon a mi Urunk, Jézus Krisztus által.
R. Ámen.
Karácsonytól Gyertyaszentelőig:
V. Szülésed után sértetlen Szűz maradtál.
R. Istennek szent Szülője, könyörögj érettünk.
Könyörögjünk. Úristen, ki a Boldogságos Szűz Mária termékeny szüzessége által az örök boldogság jutalmát adtad az emberi nemnek; engedd kérünk, hogy érezzük annak értünk való esedezését, aki által méltóak lettünk venni az élet adóját, a te Fiadat, a mi Urunk Jézus Krisztust.
R. Ámen.
Alma Redemptoris Mater,
quæ pérvia cæli porta manes,
et stella maris, succúrre cadénti,
Súrgere qui curat pópulo:
tu quæ genuísti,
Natúra miránte,
tuum sanctum Genitórem
Virgo prius ac postérius,
Gabriélis ab ore
Sumens illud Ave,
peccatórum miserére.
V. Angelus Domini nuntiavit Mariae.
R. Et concepit de Spiritu Sancto.
Oremus. Gratiam tuam, quesumus, Domine, mentibus nostris infunde, ut qui angelo nuntiante Christi Filii tui incarnationem cognovimus, per passionem ejus et crucem ad resurrectionis gloriam perducamur. Per eumdem Christum Dominum nostrum.
R. Amen.
Karácsonytól Gyertyaszentelőig:
V. Post partum Virgo inviolata permansisti.
R. Dei Genitrix, intercede pro nobis.
Oremus. Deus, qui salutis aeternae, beate Mariae virginitate foecunda, humano generi praemia praestitisti: tribue, quesumus, ut ipsam pro nobis intercedere sentiamus, per quam meruimus auctorem vitae suscipere, Dominum nostrum, Iesum Christum, Filium tuum. R. Amen.
NAGYBÖJTBEN
Ave, Regina Caelorum
Mennyországnak Királynéja,
angyaloknak szent Asszonya,
Áldott gyökér, Szűz Mária,
üdvöz légy, Krisztus szent Anyja!
Teáltalad e világra
új világosság virrada.
Örülj, dicsőség virága,
kinél szebb nem jött világra.
Áldott légy, drágalátos Szűz!
Isten véled, szép virág, Szűz!
Mennyben szent Fiad mellett ülsz,
s tudjuk, rajtunk is könyörülsz.
V. Tégy méltóvá engem, Szent Szűz, a te dicséretedre.
R. Adj erőt ellenségeid ellen.
Könyörögjünk. Adj oltalmat gyarlósá-gunknak, irgalmas Isten, hogy akik az Isten Anyjának emlékezetét tiszteljük, az ő könyörgésének segedelmével fölkeljünk vétkeinkből. Krisztus, a mi Urunk által.
R. Ámen.
latinul:
Ave, Regina Caelorum,
Ave, Domina Angelorum:
Salve, radix, salve, porta
Ex qua mundo lux est orta:
Gaude, Virgo gloriosa,
Super omnes speciosa,
Vale, o valde decora,
Et pro nobis Christum exora.
V. Dignare me laudare te, Virgo Sacrata.
R. Da mihi virtutem contra hostes tuos.
Oremus. Concede, misericors Deus, fragilitatis nostrae presidium, ut qui Sanctae Dei Genitricis memoriam agimus, intercessionis ejus auxilio a nostris iniquitatibus resurgamus. Per eumdem Christum Dominum nostrum.
R. Amen.
HÚSVÉTI IDŐBEN
Regina caeli
Mennyek Királyné asszonya,
örülj, szép Szűz, alleluja,
mert kit méhedben hordozni
méltó voltál, alleluja,
amint megmondotta vala,
föltámadott, alleluja.
Imádd Istent,
hogy lemossa bűneinket, alleluja!
V. Örülj és örvendezz Szűz Mária, alleluja!
R. Mert valóban feltámadott az Úr, alleluja!
Könyörögjünk! Úristen, ki szent Fiadnak, a mi Urunk Jézus Krisztus feltámadásával a világot megörvendeztetni méltóztattál, add, kérünk, hogy az ő anyja, Szűz Mária által az örök élet örömeit elnyerhessük. A mi Urunk, Jézus Krisztus által.
R. Ámen.
latinul:
Regina caeli, laetare, alleluia:
Quia quem meruisti portare, alleluia,
Resurrexit, sicut dixit, alleluia,
Ora pro nobis Deum, alleluia.
V. Gaude et laetare, Virgo Maria, alleluia.
R. Quia surrexit Dominus vere, alleluia.
Oremus. Deus, qui per resurrectionem Filii tui, Domini nostri Iesu Christi mundum laetificare dignatus es: praesta, quaesumus; ut per eius Genetricem Virginem Mariam, perpetuae capiamus gaudia vitae. Per eundem Christum Dominum nostrum.
R. Amen.
ÉVKÖZI IDŐBEN
Salve regina
Mennyországnak Királynéja,
irgalmasságnak szent anyja,
élet, édesség, reménység,
üdvöz légy, szép Szűz Mária.
Évának árva fiai,
számkivetett maradéki,
siralminak örökösi,
sok nyavalyáknak hajléki.
E siralomnak völgyében,
kik kesergünk nagy ínségben,
hozzád sóhajtunk mennyégbe,
hol vagy örök dicsőségben.
Áldott légy, drágalátos Szűz!
Isten véled, szép virág, Szűz!
Mennyben szent Fiad mellett ülsz,
s tudjuk, rajtunk is könyörülsz.
Azért Szószólónk, szemedet,
fordítsd hozzánk kegyelmedet,
és a te bűnös népedet
oltalmazzad, híveidet.
Ó, édes Szűz, irgalmadat,
mutasd meg kegyes voltodat,
holtunk után szent Fiadat,
mutasd meg boldogságodat.
V. Imádkozzál érettünk Istennek szent Anyja.
R. Hogy méltók lehessünk a Krisztus ígéreteire.
Könyörögjünk. Mindenható örök Isten, ki a dicsőséges Szűz Máriának testét és lelkét, hogy szent Fiad méltó hajléka legyen, a Szentlélek által felékesítetted, add, hogy akik az Isten Anyjának emlékezetében örvendezünk, az ő kegyes könyörgése által megszabaduljunk minden ránk következő veszedelemtől és az örök haláltól. Ugyanazon a mi Urunk, Jézus Krisztus által.
R. Ámen.
latinul:
Salve, Regina, Mater misericordiae,
vita, dulcedo, et spes nostra, salve.
Ad te clamamus exsules filii Hevae,
ad te suspiramus, gementes et flentes
in hac lacrimarum valle.
Eia, ergo, advocata nostra, illos tuos
misericordes oculos ad nos converte;
et Jesum, benedictum fructum ventris tui,
nobis post hoc exsilium ostende.
O clemens, o pia, o dulcis Virgo Maria.
V. Ora pro nobis, Sancta Dei Genitrix.
R. Ut digni efficiamur promissionibus Christi.
Oremus. Omnipotens sempiterne Deus, qui gloriosae Virginis Matris Mariae corpus et animam, ut dignum Filii tui habitaculum effici mereretur, Spiritu Sancto cooperante praeparasti: da, ut cujus commemoratione laetamur, ejus pia intercessione ab instantibus malis et a morte perpetua liberemur. Per eumdem Christum Dominum nostrum.
R. Amen.
ANGELUS DOMINI
V. Angelus Domini nuntiavit Mariæ,
R. Et concepit de Spiritu Sancto.
Ave María…
V. Ecce ancilla Domini.
R. Fiat mihi secundum verbum tuum.
Ave María…
V. Et Verbum caro factum est.
R. Et habitavit in nobis.
Ave María…
V. Ora pro nobis, Sancta Dei Genetrix.
R. Ut digni efficiamur promissionibus Christi.
Oremus. Gratiam tuam, quæsumus, Domine, mentibus nostris infunde; ut qui, Angelo nuntiante, Christi Filii tui incarnationem cognovimus, per passionem eius et Crucem ad resurrectionis gloriam perducamur. Per eumdem Christum Dominum nostrum.
R. Amen.
PÉNTEKI MATUTÍNUM
V. Uram, nyisd meg ajkamat.
R. Hogy dicséretedet hirdesse szavam.
V. Isten, figyelmezz az én segítségemre.
R. Uram, siess megsegíteni engem.
V. Dicsőség az Atyának, és Fiúnak és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.
Allelúia. vagy Dicséret neked, Urunk, örök dicsőség Királya.
Inv. ant. Az Urat, a mi Istenünket, jöjjetek, imádjuk!
94. zsoltár
Jöjjetek, örvendezzünk az Úrnak, vigadjunk a mi szabadító Istenünknek, járuljunk az ő színe elé hálaadással és zsoltárok dicséretével vigadozzunk néki; Teljes antifóna
Mert nagy Úr az Isten és nagy Király ő minden istenek fölött, mert nem űzi el az Úr az ő népét, mert kezében vannak a földnek mélységei, és a hegyeknek magasságára ő letekint; Antifóna második része
Mert övé a tenger, és ő alkotta azt, és a szárazföldet az ő keze formálta. Itt térdet hajtunk. Jöjjetek, imádjuk és boruljunk le előtte, esedezzünk az Úrnak, ki minket alkotott, mert ő a mi Urunk Istenünk, és mi az ő népe vagyunk és legelőjének nyája! Teljes antifóna
Midőn ma az ő szavát halljátok, meg ne keményítsétek szíveteket, mint a kísértés napján a pusztában, hol megkísértettek engem atyáitok, megpróbáltak engem, bár látták tetteimet! Antifóna második része
Negyven esztendeig volt bántásomra e nemzedék, és mondtam: Ezek mindenkor tévelyegnek szívükben és nem ismerték fel az én utaimat. Azért megesküdtem haragomban: Bizony nem mennek be az én nyugalmamba. Teljes antifóna
Dicsőség. Miképpen. Antifóna második része, majd a teljes
Himnusz
Ó Háromság Egysége te,
Ki mindenen uralkodol,
Halld meg az áldó éneket,
Mit virrasztván zengünk neked.
Ébred a hajnal csillaga,
S a felkelő fényt hirdeti,
Az éjszakák homálya hull.
Ragyogjon ránk a Tiszta Fény.
Immár az ágyból fölkelünk
Éjszaka békés idején,
Hogy tőled kérjünk tisztulást,
Minden sebünkre gyógyulást.
Ha vétkeztünk az éjszakán,
Megférvén ördögök csele:
A mennyekből hadd mossa le
Dicsősége hatalma azt.
Hogy testünk szenny ne ülje meg,
Ne tompaság a szíveket,
És meg ne hűtse bűnragály
A szellem szárnyaló tüzét.
Kérünk azért, Üdvözítő,
Hogy fényességed töltsön el,
Ragyogja be napunk a fény,
S botlás ne érje lépteink.
Engedd meg ezt, kegyes Atya,
S Atyának mása, egy Fia,
S te Szentlélek, Vigasztaló,
Mindörökön uralkodó. Ámen.
Ant. 1. Bizonyságot támasztott Jákobban, az Úr, és törvényt adott Izráelben.
77. zsoltár I.
Figyelmezz, én népem, tanításomra, hajtsátok fületeket az én szám igéire!
Megnyitom a számat példabeszédekben, elmondom az ősi idők titkait;
amiket hallottunk és megértettünk, mit atyáink beszéltek el nekünk;
nincs az eltitkolva fiaik elől, elmondjuk az ifjú nemzedéknek;
az Úr dicséretét és az ő erejét, és csodálatos dolgait, melyeket cselekedett.
Bizonyságot támasztott Jákobban, és törvényt adott Izráelben;
megparancsolta atyáinknak, adják tudtul azokat a fiaiknak;
hogy megtudja a jövendő nemzedék, a fiak, kik majd születnek.
keljenek fel és mondják el azok is a fiaiknak, hogy Istenbe helyezzék reménységüket;
és el ne felejtsék az Isten műveit, és az ő parancsolatait megőrizzék!
Ne legyenek olyanok, mint atyáik, a gonosz és lázadó nemzedék;
a nemzedék, melynek nem volt szilárd a szíve, kinek lelke nem volt hív az Istenhez!
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 1. Bizonyságot támasztott Jákobban, az Úr, és törvényt adott Izráelben.
Ant. 2. Csodákat tett Isten atyáink szeme láttára.
77. zsoltár II.
Efraim fiai a kézíjat megvonván ellőtték nyilaikat, de meghátráltak az ütközet napján.
Nem őrizték meg az Isten szövetségét, és nem akartak az ő törvényében járni;
És elfeledkeztek az ő jótéteményeiről, és csodálatos dolgairól, melyeket megmutatott nékik.
Csodákat tett atyáink szeme láttára Egyiptom földjén, a Tánnisz mezején.
Általszakasztotta a tengert és átvezette őket, és mintegy tömlőben megállatta a vizeket;
És nappal felhő által vezette őket, és egész éjszaka a tűzoszlopnak fényével.
Általszakasztotta a kősziklát a pusztában, s mint a mély vizekből bőven itatta őket;
És forrásokat fakasztott a kősziklából, és mint folyamokat zúdította alá a vizeket;
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 2. Csodákat tett Isten atyáink szeme láttára.
Ant. 3. Mannát hullatott nekik eledelül, az Úr, és égi kenyeret adott nékik.
77. zsoltár III.
S mégis tovább vétkeztek ellene, haragra ingerelték a Fölségest a pusztában;
És kísértették az Istent szívükben kedvükre való eledelt kérvén;
És gonoszul beszéltek az Istenről mondván: Készíthet-e az Isten asztalt itt, a pusztában?
A kősziklát ugyan megütötte és vizek folytak, és patakok áradtak;
de vajon tud-e kenyeret is adni, és húst szerezni az ő népének?
Meghallotta az Úr és haragra gerjedt, és tűz gyulladt Jákob ellen, és harag szállt Izráelre;
Mert nem hittek az Istenben, és nem bíztak az ő szabadításában.
Mégis parancsolt onnan felülről a felhőknek, és megnyitá az ég ajtóit;
És mannát hullatott nekik eledelül, és égi kenyeret adott nékik.
Az angyalok kenyerét ette az ember, eledelt küldött nekik bőséggel.
Föltámasztotta a keleti szelet az égen, és elhozta hatalmával a délit;
és a húst mint a port, úgy hullatta rájuk, s a tollas madarakat mint a tenger fövenyét;
És lehullottak a tábor közepén sátraik körül;
És ettek és igen megelégedtek, és kívánságukat betöltötte.
Még el sem fordultak kívánságuktól, még a szájukban volt az étek;
és Isten haragja már reájuk szállott, s Izráel erőseit megölé és lesújtotta jeles fiait.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 3. Mannát hullatott nekik eledelül, az Úr, és égi kenyeret adott nékik.
Ant. 4. Isten az ő segítőjük, és a Fölséges Isten az ő megváltójuk.
77. zsoltár IV.
Mindezek után mégis vétkeztek, és nem hittek az ő csodáiban.
Hibavalóságokban fogyatkoztak el napjaik, és éveik sietséggel.
Mikor ölte őket, keresték őt, megtértek, s már hajnalban hozzá siettek;
És megemlékeztek, hogy az Isten az ő segítőjük, és a Fölséges Isten az ő megváltójuk;
És hízelkedtek neki szájukkal, és nyelvükkel hazudtak neki.
Szívük pedig nem volt egyenes hozzá, és nem voltak hívek az ő szövetségéhez.
Ő pedig irgalmas, és megkegyelmez az ő bűnüknek, és el nem veszti őket;
És gyakran volt azon, hogy elfordítsa bosszúját, és nem gerjesztette fel minden haragját;
És megemlékezett arról, hogy test volnának, elmenő és meg nem térő szellő. Mily sokszor búsították őt a pusztában, haragra ingerelték a vizetlen helyen;
és újra meg újra kísértették az Istent, és Izráel szentjét búsították!
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 4. Isten az ő segítőjük, és a Fölséges Isten az ő megváltójuk.
Ant. 5. Megszabadította őket az Úr a szorongatónak kezéből.
77. zsoltár VI.
Nem emlékeztek meg az ő kezéről, ama napról, melyen megszabadította őket a szorongatónak kezéből; Hogy miként tette jeleit Egyiptomban, félelmetes csodáit a Tánnisz mezején.
Folyóikat vérré változtatta, és az ő vizeiket, hogy ne innának. Legyet bocsátott rájuk és emészté őket, és békét és elveszté őket;
És a rozsdának adta termésüket, és munkájuk gyümölcsét a sáskának;
És elveré jégesővel szőlőiket, és eperfáikat faggyal;
És jégesőnek adta barmaikat, és nyájaikat a tűznek.
Rájuk bocsátá haragjának tüzét, a felindulást, a fenyegetést és a szorongatást, csapásokat a büntető angyalok által.
Utat nyitott haragjának, nem kímélte a haláltól lelküket, és döghalállal vetett véget életüknek;
És megölt minden elsőszülöttet Egyiptom földjén, erejük zsengéjét Kámnak sátraiban;
És kihozá mint a juhokat az ő népét, és vezette őket mint a nyájat a pusztában;
És kihozá őket reménységben, és nem félének, és ellenségeiket elborítá a tenger;
És bevitte őket az ő megszentelésének helyére, a hegyre, melyet az ő jobbja szerzett;
És kiűzte színük elől a pogányokat, és elosztotta nekik a földet sorsvetéssel, kimérvén kötéllel örökrészüket;
És hajlékaiban adott lakást Izráel törzseinek;
De megkísértették és búsították a fölséges Istent, és bizonyságait meg nem őrizték.
Elpártoltak és hűtlenek lettek mint atyáik, hitvány kézíjjá váltak.
Haragra indították őt áldozati halmaikon, és faragott képeikkel bosszúállásra ingerelték.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 5. Megszabadította őket az Úr a szorongatónak kezéből.
Ant. 6. Felépítette az ő templomát, mint a földet, melynek alapot vetett örök időkre.
77. zsoltár VI.
Meghallotta az Isten és felindult, és igen megutálta Izráelt;
És elvette sílói hajlékát, hajlékát, hol az emberek között lakozott;
És fogságra adta az ő erejét, és ékességét az ellenség kezeibe;
És kardélre vetette népét, és megutálta az ő örökségét.
Tűz emésztette meg ifjaikat, és lányaiknak nászdalt nem énekeltek.
Fegyver által hullottak el papjaik, és nem volt özvegy, aki siratást tegyen;
De fölserkene mintegy álomból az Úr, mint a bortól feltüzelt harcos;
És megveré titkos részükön ellenségeiket, örök gyalázatot adva reájuk;
És megveté József hajlékát, és Efraim nemzetségét nem választá;
Hanem a Júda nemzetségét választá, Sion hegyét, melyet szeretett;
És felépítette mint az égi magasságot az ő templomát, mint a földet, melynek alapot vetett örök időkre;
És kiválasztá Dávidot, az ő szolgáját, fölvevé őt a juhok nyája mellől, az anyajuhoktól elhozá őt;
legeltetni az ő szolgáját, Jákobot, és az ő örökségét, Izráelt;
És legelteté azokat szívének ártatlanságában, és kezének okosságával vezette őket.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 6. Felépítette az ő templomát, mint a földet, melynek alapot vetett örök időkre.
Ant. 7. A te neved dicsőségéért, Isten, szabadítsd meg minket.
78. zsoltár
Isten, a te örökségedbe pogányok jöttek, megfertőzték szent templomodat, Jeruzsálemet kőhalommá tették.
A te szolgáidnak holttestét az ég madarainak adták eledelül, és szentjeid húsát a földi vadaknak.
Mint a vizet kiontották vérüket Jeruzsálem körül, és nem volt, aki eltemetné őket.
Gyalázattá lettünk szomszédaink előtt, nevetség és csúfolás azoknak, akik körülöttünk laknak.
Meddig még, Uram, örökké tart-e a te haragod, meddig gerjedez mint a tűz a te felindulásod?
Öntsd ki haragodat a pogányokra, akik nem ismernek téged, az országokra, melyek nem hívják segítségül a te nevedet;
Mert ők felfalták Jákobot, és elpusztították trónusát!
Meg ne emlékezzél atyáink gonoszságáról, siessen elénk a te irgalmad, mert igen szegénnyé lettünk!
Segíts meg minket, üdvösségünk Istene, a te neved dicsőségéért szabadítsd meg minket, légy kegyelmes a mi bűneinknek a te szent nevedért!
Ne mondhassák a pogányok közt: Hol vagyon az ő Istenük? Nyilvánítsd ki ítéletedet a nemzeteken a mi szemeink előtt;
Hogy számon kéred a te szolgáidnak kiontott vérét, hogy színed elé jut a foglyok fohászkodása.
A te karodnak nagysága szerint tartsd meg az életnek a halál fiait;
És fizess meg szomszédainknak hétszeresen a szívükben a gyalázatért, mellyel téged illettek, Uram!
Mi pedig, a te néped és nyájadnak juhai, hálát adunk neked örökké, nemzedékről nemzedékre hirdetjük dicséretedet.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 7. A te neved dicsőségéért, Isten, szabadítsd meg minket.
Ant. 8. Én vagyok a te Urad, Istened, aki Egyiptom földjéről kihoztalak téged.
80. zsoltár
Örvendezzetek az Istennek, a mi segítőnknek, ujjongjatok Jákob Istenének!
Kezdjetek énekbe és hozzátok elő a dobot, a kedves lantot a citerával együtt!
Fújjátok meg a trombitát az újhold napján, nagy ünnepeteknek jeles napján;
Mert parancsolat ez Izráelben, Jákob Istenének törvénye!
Bizonyságul tette ő József nemzetségében, midőn az kijött Egyiptom földjéről, íme, beszédet hallott, melyet azelőtt nem ismert:
Megszabadítottam hátát a terhektől, és kezei megmenekültek a kosártól.
A szorongatásban segítségül hívtál és megszabadítottalak téged, meghallgattalak a vihar rejtekéből, majd próbára tettelek téged az ellentmondás vizénél.
Halljad, én népem, és tanúságot teszek néked, bár meghallgatnál engem, Izráel!
Ne legyen tebenned új isten, és ne imádjál idegen istent;
Mert én vagyok a te Urad, Istened, aki Egyiptom földjéről kihoztalak téged, nyisd meg szádat és én jóllakatlak téged!
És az én népem nem hallgatott a szavamra, és nem figyelmezett reám Izráel;
És az ő szívüknek kívánságára hagytam őket, és saját találmányaik szerint jártak.
Ha az én népem engem hallgatott volna, ha utaimon járt volna Izráel;
gyorsan megaláztam volna ellenségeit, és az ő szorongatóira rátettem volna kezemet.
Az Úr ellenségei hízelegtek volna neki, és jó sora örökké tartana;
És táplálnám őket a gabona javával, s a kősziklából jóllakatnám őket mézzel.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 8. Én vagyok a te Urad, Istened, aki Egyiptom földjéről kihoztalak téged.
Ant. 9. Keressétek az Urat, és élni fog lelketek.
82. zsoltár
Isten, ki lenne hozzád hasonló? Ne hallgass és ne nyugodjál, ó Isten;
Mert íme, ellenségeid felzendültek, és akik gyűlölnek téged, fölemelték a fejüket!
A te néped ellen gonosz tanácsot tartottak, és terveket szőnek a te szentjeid ellen.
Mondták: Jertek, irtsuk ki őt a népek közül, emléke se maradjon Izráel nevének!
Egy szívvel gondolkodtak, és szövetséget kötöttek ellened;
az idumeusok házai és az izmaeliták, Moáb az agarénusokkal és Gebál és Ámmon és Amalek, Filisztea Tírusz lakóival együtt;
És Asszúr is eljött velük, segítője lett a Lót fiainak.
Cselekedjél velük mint egykor Mádiánnal és Sziszarával, mint Jábinnal a Cisszon pataka mellett!
Elveszének akkor Endorban, és lettek mint a földnek salakja.
Tedd az ő fejedelmeiket olyanná, mint Zebet és Órebet, minden fejedelmüket olyanná, mint Zebét és Szalmanát;
Mert azt mondogatják: Örökségünk lesz az Isten szent helye!
Én Istenem, tedd őket olyanná, mint a porfelhő, mint a pozdorja a szél színe előtt!
Mint a tűz, mely felgyújtja az erdőt, és mint a láng, mely felégeti a hegyeket;
Úgy üldözöd őket a te szélvészed által, és a te haragod viharával kergeted őket.
Töltsd be orcájukat gyalázattal, és akkor hívni fogják, Uram, a te nevedet!
Piruljanak és zavarodjanak össze örökké, szégyenüljenek meg és pusztuljanak;
És ismerjék meg, hogy az Úr a te neved, te vagy az egyetlen Fölség az egész földön!
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 9. Keressétek az Urat, és élni fog lelketek.
Verzikulus
V. Boldog az az ember, akit te oktatsz, Uram.
R. És akit megtanítasz törvényedre.
Olvasmányok
I.
Mi Atyánk… ellenünk vétkezőknek.
V. És ne vígy minket kísértésbe,
R. De szabadíts meg a gonosztól.
Absolutio
Hallgasd meg, Urunk Jézus Krisztus, szolgáid könyörgését és irgalmazz nekünk, aki az Atyával és a Szentlélekkel élsz és uralkodol mindörökkön-örökké. Ámen.
Benedictio
V. Áldj meg minket, Uram.
R. Örökös áldásával áldjon meg minket az örökkévaló Atya. Ámen.
I. olvasmány
V. Te pedig, Uram, könyörülj rajtunk.
R. Istennek legyen hála.
Responzórium
V. Hálát adok, én Uram, Istenem, teljes szívemből, és dicsőítem a te nevedet örök időkre, mert nagy a te irgalmasságod énrajtam, ó Uram. V. Kimentetted az én lelkemet az alvilág mélységeiből. R. mert nagy a te irgalmasságod énrajtam, ó Uram.
II.
Benedictio
V. Áldj meg minket, Uram.
R. Isten egyszülött Fia minket megáldani és megszentelni méltóztasson. Ámen.
II. olvasmány
V. Te pedig, Uram, könyörülj rajtunk.
R. Istennek legyen hála.
Responzórium
V. Nagy a te irgalmasságod énrajtam, Uram Istenem, és kimentetted az én lelkemet az alvilág mélységeiből. V. Isten, a kevélyek föltámadtak ellenem, s életremre tört a hatalaskodók serege. R. És kimentetted az én lelkemet az alvilág mélységeiből.
III.
Benedictio
V. Áldj meg minket, Uram.
R. Világosítsa meg érzékeinket és szívünket a Szentlélek kegyelme. Ámen.
III. olvasmány
V. Ez az Anyaszentegyház tanítása.
R. Istennek legyen hála.
Responzórium
V. Menedékem lett nékem az Úr, és az én Istenem az én reménységem támasza. V. Isten, a bosszúállás Ura, a bosszúállás Istene akarata szerint cselekszik. R. És az én Istenem az én reménységem támasza. V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek. R. Az én Istenem az én reménységem támasza.
Könyörgés
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
V. Könyörögjünk. A napi könyörgés.
R. Ámen.
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
V. Mondjunk áldást az Úrnak.
R. Istennek legyen hála.
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmából békességben nyugodjanak.
R. Ámen.
TE DEUM
Szent Ambrus himnusza
Téged, Isten dicsérünk, téged Úrnak ismérünk.
Téged, örök Atyaisten mind egész föld áld és tisztel.
Téged minden szép angyalok, Kerubok és Szeráfkarok.
Egek és minden hatalmak, szüntelenül magasztalnak.
Szent vagy, szent vagy, erősséges szent Isten vagy!
Nagyságoddal telve ég s föld, dicsőséged mindent bétölt.
Téged dicsér egek Ura, apostolok boldog kara.
Dicséretes nagy próféták súlyos ajka hirdet és áld.
Jeles mártírseregek magasztalnak tégedet.
Vall tégedet világszerte szent Egyházad ezerszerte.
Ó Atyánk, téged s mérhetetlen nagy Fölséged.
S azt, ki hozzánk tőled jött le Atya igaz Egyszülöttje.
És áldjuk veled Vigasztaló Szentlelkedet.
Krisztus, Isten Egyszülöttje
Király vagy te mindörökre.
Mentésünkre közénk szálltál
Szűzi méhet nem utáltál.
Halál mérgét megtiportad,
Mennyországot megnyitottad.
Isten jobbján ülsz most széket, Atyádéval egy fölséged.
Onnan leszel eljövendő, mindeneket ítélendő.
Itt letérdelünk.
Téged azért, Uram, kérünk, mi megváltónk, maradj vélünk!
Szentjeidhez végy fel égbe az örökös dicsőségbe!
Szabadítsd meg, Uram, néped, áldd meg a te örökséged!
Te kormányozd, te vigasztald mindörökké felmagasztald!
Mindennap dicsérünk téged,
Szent nevedet áldja néped.
Bűntől e nap őrizz minket és bocsásd meg vétkeinket!
Irgalmazz, Uram, irgalmazz; híveidhez légy irgalmas!
Kegyes szemed legyen rajtunk, tebenned van bizodalmunk.
Te vagy Uram, én reményem, * ne hagyj soha szégyent érnem!
PÉNTEKI LAUDES
V. Isten, figyelmezz az én segítségemre.
R. Uram, siess megsegíteni engem.
V. Dicsőség az Atyának, és Fiúnak és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.
Allelúia. vagy Dicséret neked, Urunk, örök dicsőség Királya.
Ant. 1. Magasztaljátok a mi Urunkat, Istenünket, és imádjátok az ő szent hegyén.
98. zsoltár
Az Úr országol, zúgolódjanak bár a népek, a kérubok fölött trónol, induljon meg a föld!
Nagy az Úr Sionban, és fölséges minden népek fölött.
Adjanak hálát a te nagy és rettenetes nevednek, mert igen szentséges!
A király fölsége az igazságot szereti, te állapítottad meg a jogot, ítéletet és igazságot Jákobban te rendeltél.
Magasztaljátok a mi Urunkat Istenünket, boruljatok az ő lábainak zsámolyához, mert igen szentséges!
Mózes és Áron az ő papjai között, és Sámuel azok között, kik segítségül hívják az ő nevét.
Segítségül hívták az Urat, és ő meghallgatta őket, a felhőoszlopban szólott nékik.
Megőrizték az ő bizonyságait és a parancsolatot, melyet nékik adott.
Uram, mi Istenünk, te meghallgattad őket, Isten, te kegyelmes voltál velük, de bosszút állottál tévelygéseikért.
Magasztaljátok a mi Urunkat, Istenünket, és imádjátok az ő szent hegyén, mert igen szentséges a mi Urunk Istenünk!
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 1. Magasztaljátok a mi Urunkat, Istenünket, és imádjátok az ő szent hegyén.
Ant. 2. Ments meg engem ellenségeimtől, Uram, tehozzád menekülök.
142. zsoltár
Uram, hallgasd meg imádságomat, figyelmezz könyörgésemre a te hűséged szerint, hallgass meg engem igazságod szerint;
És ne szállj ítéletre a te szolgáddal, mert egy élő sem áll meg igazként színed előtt;
Mert ellenség üldözi az én lelkemet, földre tiporja életemet, a sötétségbe taszított engem mint a rég elfeledett holtakat;
S az én lelkem megszomorodott bennem, és megrettent a szívem bensőmben!
Megemlékeztem a régi napokról, visszagondolok minden tetteidre, mit kezed művelt, azon elmélkedem.
Kitárom feléd a kezemet, mint víznélküli föld, olyan a lelkem előtted.
Siess, Uram, hallgass meg engem, mert elfogyatkozik már az én lelkem!
Ne rejtsd el orcádat tőlem, nehogy olyan legyek, mint a sírba szállók!
Add hallanom reggel a te irgalmasságodat, mert benned bíztam!
Mutasd meg nekem az utat, amelyen járjak, mert hozzád emelem az én lelkemet!
Ments meg engem ellenségeimtől, Uram, tehozzád menekülök!
Taníts meg, hogy akaratodat cselekedjem, mert Istenem vagy te, a jó Lelked vezessen engem az igaz földre!
A te nevedért elevenítesz meg engem, Uram, és igazságodban kiviszed lelkemet a szorongatásból.
Irgalmasságodban szétszórod ellenségeimet, elveszted mind, akik háborgatják az én lelkemet, mert én a te szolgád vagyok.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 2. Ments meg engem ellenségeimtől, Uram, tehozzád menekülök.
Ant. 3. Megáldottad a te földedet, Uram, néped sorsát jóra fordítottad.
84. zsoltár
Megáldottad a te földedet, Uram, jóra fordítottad Jákobnak fogságát.
Megbocsátottad a te néped gonosz voltát, befödted minden bűnüket.
Megenyhítetted minden haragodat, lecsillapítottad felindulásod tüzét.
Téríts meg minket, szabadító Istenünk, és fordítsd el haragodat rólunk!
Vajon örökké haragszol-e reánk, és nemzedékről nemzedékre terjeszted-e haragodat?
Isten, ha felénk fordulsz, újjáéledünk, és a te néped örvendezik benned.
A te irgalmasságodat, Uram, mutasd meg nekünk, és Üdvösségedet add meg nekünk!
Hallgatom, mit szól hozzám az Úristen, mert békességet szól az ő népének;
Békességet az ő szentjeinek, és azoknak, kik megtérnek szívükben.
Bizony közel az istenfélőkhöz az ő üdvössége, hogy dicsőség lakozzék a mi földünkön.
Az irgalmasság és a hűség megtalálják egymást, az igazság és a békesség megcsókolják egymást.
Felnövekszik a hűség a földből, és alátekint az igazság a mennyből;
Mert az Úr megadja kegyelmét, és földünk megtermi gyümölcsét.
Előtte jár az igazság, és követi az úton lépteit.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 3. Megáldottad a te földedet, Uram, néped sorsát jóra fordítottad.
Ant. 4. Izraelnek minden nemzetsége győzelmet és dicsőséget arat az Úrban.
Izajás éneke
Bizonyára te elrejtett Isten vagy, * Izrael üdvözítő Istene.
Megszégyenülnek és megpirulnak mindnyájan, * gyalázatra jutnak egyetemben a tévelyképek alkotói.
Izrael pedig megszabadul az Úrban örök szabadulással; * nem szégyenültök és nem pirultok meg mindörökkön-örökké.
Mert ezeket mondja az Úr, az egek teremtője, * önmaga a földnek alkotó Istene, és annak képzője, önmaga annak teremtője;
Nem hiába teremtette azt, lakóhelyül alkotta azt; * Én vagyok az Úr, és nincs más.
Nem rejtekben szólottam * a föld sötét helyén;
Nem mondottam Jákob ivadékának: Hiába kérdeztek engem; * Én vagyok az Úr, igazságot szóló, igazat hirdető.
Gyűljetek egybe, jöjjetek és járuljatok elé mind együtt, * kik megszabadultatok a pogányok közül,
Tudatlanok, akik faragott fájukat fölemelik, * és könyörögnek oly istenhez, ki nem szabadító.
Hirdessétek, és jöjjetek elé, és tanácskozzatok együtt. * Ki hallatta ezt kezdettől, régtől fogva ki mondta ezt meg előre?
Nem én-e, az Úr? És nincs több Isten nálamnál, * igaz és szabadító Isten nincs énkívülem.
Térjetek hozzám, és megszabadultok, föld minden határai; * mert én vagyok az Isten, és nincs más.
Saját magamra esküdtem, igazság igéje megyen ki számból, * és nem tér vissza:
Hogy nekem hajol meg minden térd, * és esküszik minden nyelv.
Azért fogják mondani: Az Úrban van az én igazságom és uralmam; * hozzá fognak jőni, és megszégyenülnek mindnyájan, kik ellene tusakodnak.
Az Úrban igazul meg és dicsértetik * Izrael minden ivadéka.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 4. Izraelnek minden nemzetsége győzelmet és dicsőséget arat az Úrban.
Ant. 5. Dicsérjed, Jeruzsálem, az Urat.
147. zsoltár
Dicsérjed, Jeruzsálem, az Urat, dicsérjed, Sion, a te Istenedet!
A te kapuidnak zárját ő tette erőssé, fiaidnak áldást ő adott.
A te határaidon békét ő teremt, a gabona javával elégít ki téged.
Ő elküldi szavát a földre, sebesen fut az ő beszéde.
ő az, ki mint gyapjút teríti szét a havat, s mint a hamut hinti a zúzmarát;
Ki darabokban hullatja jegét. Ki bírná elviselni annak hidegét?
Kibocsátja az ő igéjét és megolvasztja azokat, az ő szele fúj, és a vizek újra folynak;
Ki az ő igéjét Jákobnak hirdeti, igazságát és ítéleteit Izráelnek.
Ezt más néppel ő meg nem tette, és törvényeit velük nem közölte.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 5. Dicsérjed, Jeruzsálem, az Urat.
Kapitulum Róm 13,12-13
Az éj elmúlt, a nap pedig elközelgetett. Vessük el tehát a sötétség cselekedeteit, és öltözzünk a világosság fegyvereibe. Mint nappal, tisztességesen járjunk.
Himnusz
Dicsőségedben trónoló,
halandó ember kit remél,
Mindenhatónak egy Fia,
s a tiszta Szűznek gyermeke.
Az ébredőnek nyújtsd kezed
ébredjen benne józan ész,
szárnyalva zengje énekét:
illő hálát, s dicséretét.
Verjen bensőnkben gyökeret
a hit, melyet áhít a szív,
vigadjon véle a remény,
s mi legnagyobb: a szeretet.
A hajnalcsillag fenn ragyog,
a Fénynek jöttét hirdeti,
az éj homálya eltűnik,
a szentség fénye tündököl.
Dicsérjük Istent, az Atyát,
és Egyszülöttjét, szent Fiát,
és Lelkét, a Vigasztalót
most és örökké szüntelen.
E fény, ha bennünk megmarad,
világ sötétjét szétveri,
megőriz minket bűntelen,
földi időnk míg véget ér. Ámen.
Verzikulus
V. Már kora reggel rólad gondolkodom Uram!
R. Mert Te lettél az én segítőm!
Benedictus
Ant. Világosítsd meg azokat, Urunk, kik sötétségben ülnek, s a békesség útjára igazítsd lépteinket.
Zakariás hálaéneke
Áldott az Úr, Izráelnek Istene, mert meglátogatta és megváltotta az ő népét;
És fölemelte nekünk az üdvösség erejét Dávidnak, az ő szolgájának házában;
Miképpen megmondotta szentjeinek ajka által, prófétái által, kik kezdettől fogva voltak;
Hogy szabadulást ad a mi ellenségeinktől, és mindazok kezéből, kik gyűlölnek minket;
Hogy irgalmasságot cselekszik atyáinkkal, és megemlékezik szent szövetségéről;
Az esküvésről, amellyel megesküdött atyánknak, Ábrahámnak, hogy megadja nékünk;
Hogy megszabadulván az ellenség kezéből félelem nélkül szolgáljunk néki;
Szentségben és igazságban az ő színe előtt életünknek minden napján;
És te, gyermek, a Magasságbelinek prófétája leszel, mert az Úr orcája előtt mégy elkészíteni az ő utait;
Hogy az üdvösség ismeretét megadjad az ő népének bűneiknek bocsánatára.
A mi Istenünk irgalmának mélységei által, mivel meglátogatott minket a magasságból támadó;
Hogy megvilágosítsa azokat, kik a sötétségben és a halál árnyékában ülnek, és lépteinket a békességnek útjára igazítsa.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. Világosítsd meg azokat, Urunk, kik sötétségben ülnek, s a békesség útjára igazítsd lépteinket.
Könyörgés
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
V. Könyörögjünk. A napi könyörgés.
R. Ámen.
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
V. Mondjunk áldást az Úrnak.
R. Istennek legyen hála.
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmából békességben nyugodjanak.
R. Ámen.
PÉNTEKI LAUDES II.
50. zsoltár
Könyörülj rajtam, Isten, a te nagy irgalmasságod szerint;
És a te könyörületednek sokasága szerint töröld el az én gonoszságomat!
Moss meg engem teljességgel az én gonoszságomból, és bűnömből tisztíts meg engem;
Mert ismerem az én gonoszságomat, és szemem előtt van az én bűnöm mindenkor!
Ellened, csak teellened vétkeztem, és gonoszat cselekedtem a te színed előtt;
Hogy igaznak találtassál beszédedben, és győzedelmesnek ítéletedben;
Mert íme, már gonoszságban fogantattam, és bűnben fogadott engem anyám.
Pedig te a szívnek igazságát szereted, és bölcsességednek titkait kinyilatkoztattad nékem.
Hints meg engem izsóppal és megtisztulok, moss meg engem, és a hónál fehérebb leszek!
Engedd, hogy örömet és vigasságot halljak, hogy örvendezzenek megalázott csontjaim!
Fordítsd el orcádat bűneimtől, és töröld el minden gonoszságomat!
Tiszta szívet teremts bennem, ó Isten, és az igaz lelket újítsd meg bensőmben!
Ne vess el engem orcád elől, és szent lelkedet ne vond meg tőlem!
Add vissza nekem a te üdvösségednek örömét, és készséges lélekkel erősíts meg engem!
Hadd tanítsam meg a bűnösöket a te utaidra, és az istentelenek majd megtérnek hozzád!
Szabadíts meg engem a vértől, Isten, én üdvösségemnek Istene, és nyelvem magasztalni fogja igazságodat!
Uram, nyisd meg ajkamat, és szám a te dicséretedet hirdeti;
Mert nem az áldozatban gyönyörködöl, és hiába hozok égőáldozatot, nincsen az tetszésedre!
A töredelmes lélek az Istennek tetsző áldozat, a megtört és alázatos szívet, ó Isten, meg nem veted.
Cselekedjél kegyesen, Uram, Sionnal jóakaratod szerint, hogy megépüljenek Jeruzsálemnek falai!
Akkor elfogadod az igazság áldozatát, az ajándékokat és az égőáldozatot, akkor visznek majd oltárodra áldozati állatot.
Dicsőség. Miképpen.
142. zsoltár
Uram, hallgasd meg imádságomat, figyelmezz könyörgésemre a te hűséged szerint, hallgass meg engem igazságod szerint;
És ne szállj ítéletre a te szolgáddal, mert egy élő sem áll meg igazként színed előtt;
Mert ellenség üldözi az én lelkemet, földre tiporja életemet, a sötétségbe taszított engem mint a rég elfeledett holtakat;
S az én lelkem megszomorodott bennem, és megrettent a szívem bensőmben!
Megemlékeztem a régi napokról, visszagondolok minden tetteidre, mit kezed művelt, azon elmélkedem.
Kitárom feléd a kezemet, mint víznélküli föld, olyan a lelkem előtted.
Siess, Uram, hallgass meg engem, mert elfogyatkozik már az én lelkem!
Ne rejtsd el orcádat tőlem, nehogy olyan legyek, mint a sírba szállók!
Add hallanom reggel a te irgalmasságodat, mert benned bíztam!
Mutasd meg nekem az utat, amelyen járjak, mert hozzád emelem az én lelkemet!
Ments meg engem ellenségeimtől, Uram, tehozzád menekülök!
Taníts meg, hogy akaratodat cselekedjem, mert Istenem vagy te, a jó Lelked vezessen engem az igaz földre!
A te nevedért elevenítesz meg engem, Uram, és igazságodban kiviszed lelkemet a szorongatásból.
Irgalmasságodban szétszórod ellenségeimet, elveszted mind, akik háborgatják az én lelkemet, mert én a te szolgád vagyok.
Dicsőség. Miképpen.
84. zsoltár
Megáldottad a te földedet, Uram, jóra fordítottad Jákobnak fogságát.
Megbocsátottad a te néped gonosz voltát, befödted minden bűnüket.
Megenyhítetted minden haragodat, lecsillapítottad felindulásod tüzét.
Téríts meg minket, szabadító Istenünk, és fordítsd el haragodat rólunk!
Vajon örökké haragszol-e reánk, és nemzedékről nemzedékre terjeszted-e haragodat?
Isten, ha felénk fordulsz, újjáéledünk, és a te néped örvendezik benned.
A te irgalmasságodat, Uram, mutasd meg nekünk, és Üdvösségedet add meg nekünk!
Hallgatom, mit szól hozzám az Úristen, mert békességet szól az ő népének;
Békességet az ő szentjeinek, és azoknak, kik megtérnek szívükben.
Bizony közel az istenfélőkhöz az ő üdvössége, hogy dicsőség lakozzék a mi földünkön.
Az irgalmasság és a hűség megtalálják egymást, az igazság és a békesség megcsókolják egymást.
Felnövekszik a hűség a földből, és alátekint az igazság a mennyből;
Mert az Úr megadja kegyelmét, és földünk megtermi gyümölcsét.
Előtte jár az igazság, és követi az úton lépteit.
Dicsőség. Miképpen.
Habakuk próféta éneke
Uram, hallottam a te szavaidat és féltem, megláttam művedet és rettegek.
Valósítsd meg azt még éveink folyamán, nyilvánítsd ki azt, ha majd betelnek az évek;
S midőn fölgerjed a te haragod, emlékezzél meg irgalmasságodról!
Íme, eljön az Isten dél felől, jön a szent a Fárán hegye felől.
Befödi az egeket az ő dicsősége, és dicséretével teljes a föld.
Ragyogása mint a napfény, és sugarak törnek elő a kezéből, azokba rejtette az ő erejét.
Színe előtt halad a halál, és pusztulás jár az ő léptei előtt.
Megáll és fölméri a földet, körültekint és szétoldja a nemzeteket.
Összeroskadnak az ősi hegyek, és meggörbednek a világ hatalmai örökkévalóságának léptei alatt.
Pusztulva látom Etiópia házait, fölforgatva Mádián földjének sátrait.
Vajon a folyóvizek ellen gerjedt-e föl haragod, a folyóvizek ellen van-e búsulásod, Uram, vagy a tenger ellen a te fölindulásod;
hogy rájuk hágsz lovaiddal, győzelmes harci szekereddel?
Felvonván megfeszíted íjadat, és húrra helyezed nyilaidat.
Fölhasítod a földet áradó vizekkel, látnak téged a hegyek és megrendülnek, kiáradnak az örvénylő vizek.
Üvölt akkor a tenger, és magasra nyújtja karjait.
A nap és a hold megbújnak hajlékukban, elfutottak nyilaid fényessége elől, villogó lándzsád ragyogása elől.
Indulatodban megtaposod a földet, és haragodban megbénítod a népeket.
Kivonulsz, hogy megszabadítsad népedet, hogy megszabadítsad Fölkenteddel.
Lerántod a gonosz házának tetejét, pusztává teszed alapjait egész a földig.
Megátkozod kormánypálcáját, harcosainak fejét;
kik szélvészként törnek elő, hogy űzőbe vegyenek engem, örömkiáltással, mint aki elemészti rejtekhelyén a szegényt.
Utat készítesz lovaidnak a tengerben, a nagy vizek iszapjában.
Mikor ezt hallottam, megrendült a belsőm, e szóra megremegtek ajkaim.
Korhadás hatolt csontjaimba, és megingott a föld alattam;
De mégis nyugodtan várom a szorongatás napját, mely eljön a minket sanyargató népre;
Mert nem virágzik majd akkor a fügefa, és nem fakad rügy a szőlőkben.
Megcsal az olajfa termése, és a szántóföldek nem adnak kenyeret.
Kivesznek az akolból a juhok és nem lesz állat a jászlaknál.
Én azonban örvendezek az Úrban, és vigadozom szabadító Istenemben.
Az Isten, az Úr az én erősségem, és olyanná teszi ő lábamat, mint a szarvasét.
Elvezet engem a magaslatokra a győzedelmes, s én zsoltárokat éneklek.
Dicsőség. Miképpen.
147. zsoltár
Dicsérjed, Jeruzsálem, az Urat, dicsérjed, Sion, a te Istenedet!
A te kapuidnak zárját ő tette erőssé, fiaidnak áldást ő adott.
A te határaidon békét ő teremt, a gabona javával elégít ki téged.
Ő elküldi szavát a földre, sebesen fut az ő beszéde.
ő az, ki mint gyapjút teríti szét a havat, s mint a hamut hinti a zúzmarát;
Ki darabokban hullatja jegét. Ki bírná elviselni annak hidegét?
Kibocsátja az ő igéjét és megolvasztja azokat, az ő szele fúj, és a vizek újra folynak;
Ki az ő igéjét Jákobnak hirdeti, igazságát és ítéleteit Izráelnek.
Ezt más néppel ő meg nem tette, és törvényeit velük nem közölte.
Dicsőség. Miképpen.
Précesz
Uram, irgalmazz nekünk!
Krisztus, kegyelmezz nekünk!
Uram, irgalmazz nekünk!
Miatyánk…
V. Így szóltam: Uram, irgalmazz nekem.
R. Gyógyítsd meg az én lelkemet, mert vétkeztem ellened.
V. Fordulj felénk, Urunk, valahára.
R. És légy kegyes a te szolgáidhoz.
V. Legyen irgalmad felettünk, Uram.
R. Amint Tebenned bízunk.
V. Papjaid öltözzenek igazságba.
R. És szentjeid örvendezzenek.
V. Imádkozzunk boldog hírű pápánkért N.-ért.
R. Az Úr őrizze meg és éltesse őt, tegye boldoggá a földön, és ne adja őt ellenségei kezére.
V. Imádkozzunk szolgádért, N. püspökünkért.
R. Tartson ki hűségben, és irányítson minket a te erőddel és a te Neved felségében.
V. Uram, őrizd meg vezetőinket.
R. Figyelj reánk azon a napon, amikor hozzád fordulunk.
V. Szabadítsd meg népedet, Urunk, és áldd meg a te örökségedet.
R. Kormányozd és emeld fel őket mindörökké.
V. Emlékezz meg, Uram, a te gyülekezetedről.
R. Akik kezdettől fogva a tieid voltak.
V. Legyen békesség a te akaratod szerint.
R. És bőség a te erősségeidben.
V. Imádkozzunk jótevőinkért.
R. Az Úr fizesse vissza minden jó cselekedetüket, a Te nevedért mindörökre. Ámen.
V. Imádkozzunk az elhunyt hívekért.
R. Adj, Uram, örök nyugodalmat nekik, és az örök világosság fényeskedjék nekik.
V. Nyugodjanak békében.
R. Ámen.
V. Imádkozzunk távollévő testvéreinkért.
R. Szabadítsd meg szolgáidat, Istenünk, akik tebenned bíznak.
V. Imádkozzunk az elnyomottakért és bebörtönözöttekért.
R. Mentsd meg őket, Izrael Istene, minden nyomorúságukban.
V. Küldj nekik segítséget szentélyedből.
R. És Sionból irányítsd őket.
V. Urunk, erős Isten, fordulj hozzánk.
R. Mutasd meg arcodat, és megszabadulunk.
V. Kelj fel, Krisztus, segítségünkre.
R. És szabadíts meg a te szent Nevedért.
V. Uram, hallgasd meg könyörgésünket.
R. És kiáltásunk jusson eléd.
PÉNTEKI PRÍMA
V. Isten, figyelmezz az én segítségemre.
R. Uram, siess megsegíteni engem.
V. Dicsőség az Atyának, és Fiúnak és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.
Allelúia. vagy Dicséret neked, Urunk, örök dicsőség Királya.
Himnusz
Már kél a fénynek csillaga:
Esengve kérjük az Urat,
Járjon ma mindenütt velünk,
Ne rontsa ártás életünk.
Nyelvünket fogja fékre ma:
Ne szóljon rút perek szava.
Szemünket védőn óvja meg:
A hívságot ne lássa meg.
Lakjék szívünkben tisztaság,
Távozzék minden dőreség.
A testnek dölyfét törje meg
Étel- s italban hősi fék.
Hogy majd a nap, ha távozott,
S az óra újra éjt hozott,
Lemondásunk szent éneke
Legyen az Úr dicsérete.
Dicsérjük az örök Atyát,
Dicsérjük egyszülött Fiát
S a Lelket, a Vigasztalót,
Most és örök időkön át. Ámen.
Ant. Ne távozzál messze tőlem, mert a szorongatás közel vagyon, és nincs, ki nékem segítséggel legyen.
21. zsoltár I.
Istenem, Istenem, miért hagytál el engem, miért vagy messze kiáltásom szavától?
Én Istenem, napestig kiáltok és meg nem hallgatsz, és éjjel, és nem figyelsz reám.
Pedig te a szent helyen lakol, Izráelnek dicsősége!
Tebenned bíztak atyáink, bíztak és megszabadítottad őket.
Hozzád kiáltottak és megszabadultak, tebenned bíztak és meg nem szégyenültek.
Én pedig féreg vagyok már és nem is ember, emberek gyalázata és a nép megvetettje.
Mindnyájan, akik látnak engem, megcsúfolnak engem, ajkukkal megszólanak és fejüket hajtogatják:
Az Úrban bízott, mentse meg őt, szabadítsa meg, ha kedveli őt!
De te vagy Uram, aki kihoztál engem anyámnak méhéből, én reménységem, mióta emlőjére vett anyám.
Átadattam neked, mihelyt megszülettem, anyám méhétől fogva te vagy én Istenem.
Ne távozzál messze tőlem, mert a szorongatás közel vagyon, és nincs, ki nékem segítséggel legyen.
Dicsőség. Miképpen.
21. zsoltár II.
Körülvett engem ökrök serege, erős bikák megkörnyékeztek engem.
Rám tátották a szájukat mint ragadozó és ordító oroszlán.
Mint a víz kiöntettem, és elszakadoztak egymástól minden csontjaim.
Az én szívem mint az olvadott viasz testemnek bensejében.
Kiszáradt mint a cserép az én torkom, nyelvem az ínyemhez tapadt, a halál porába vetettél engem;
Mert körülvettek engem az ebek, a gonoszok gyülekezete reám szállott.
Átlyuggatták kezeimet és lábaimat, és megszámlálták minden csontomat.
Csak néznek és szemlélnek engem, elosztották maguk között ruháimat és köntösömre sorsot vetettek;
De te, Uram, ne légy messze tőlem, én erősségem, az én segítségemre siess!
Ragadd el a kard élétől, ó Isten, az én lelkemet, s mi bennem a legdrágább, az ebek hatalmából!
Szabadíts meg engem az oroszlán szájából, és a vadak támadásától engem, megalázottat;
És én hirdetem a te nevedet atyámfiainak, az egyháznak közepette dicsérlek Téged!
Dicsőség. Miképpen.
21. zsoltár III.
Akik félitek az Urat, dicsérjétek őt, Jákobnak ivadékai, dicsőítsétek őt!
Félje őt Izráel minden ivadéka, mert nem utálta meg és nem nézte le a szegénynek könyörgését;
És nem fordította el az orcáját tőle, s midőn kiáltott hozzá, meghallgatta!
Tiéd az én dicséretem a nagy gyülekezetben, fogadásaimat beteljesítem az istenfélők színe előtt.
Esznek a szegények és megelégednek és dicsérik az Urat, akik keresik őt, él az ő szívük örökkön örökké.
Emlékeznek és az Úrhoz térnek a föld minden határai, és hódolnak előtte a népek családjai;
Mert az Úré az ország, és uralkodik a nemzeteken.
Őt imádják a földnek minden gazdagjai, színe előtt meghajolnak a sírba szállók;
És az én lelkem őneki él, és az én magzatom néki szolgál;
És hirdettetik az Úr a jövendő nemzedéknek, hirdetik az egek az ő igazságát a népnek, mely egykor megszületik, melyet majdan az Úr teremt.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. Ne távozzál messze tőlem, Uram, mert a szorongatás közel vagyon, és nincs, ki nékem segítséggel legyen.
Kapitulum ∙ Tim 1,17
Az örökkévalóság láthatatlan és halhatatlan királyának, az egyedülvaló Istennek tisztesség és dicsőség örökkön örökké. Ámen.
Responzórium
V. Krisztus, az élő Istennek Fia, * irgalmazz nekünk. V. Aki az Atya jobbján ülsz. R. Irgalmazz nekünk. V. Dicsőség az Atyának, és a Fiúnak, * és a Szentléleknek. R. Krisztus, az élő Isten Fia, * irgalmazz nekünk.
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És kiáltásom jusson elődbe.
Könyörögjünk. Mindenható Isten, aki a mai napot megadtad nekünk, őrizz meg minket a te erőddel, hogy ne engedjünk a bűn kísértésének és mindig a te igazságod vezesse gondolatainkat és cselekedeteinket. A mi Urunk Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel együtt, Isten, mindörökkön-örökké.
R. Ámen.
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És kiáltásom jusson eléd.
V. Mondjunk áldást az Úrnak.
R. Istennek legyen hála.
Précesz
V. Értékes az Úr szemében.
R. Szentjei halála.
Szűz Mária és Isten minden szentje, járjatok közben érettünk az Úrnál, hogy annak segítségével boldoguljunk, aki él és uralkodik mindörökkön-örökké. R. Ámen.
V. Isten, figyelmezz az én segítségemre.
R. Uram, siess megsegíteni engem.
Háromszor ismételve.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor és mindörökkön-örökké. Ámen.
Uram, irgalmazz nekünk!
Krisztus, kegyelmezz nekünk!
Uram, irgalmazz nekünk!
Mi Atyánk…
V. És ne vígy minket kísértésbe,
R. De szabadíts meg a gonosztól.
V. Figyelj, Uram, szolgáidra és cselekedeteikre, irányítsd fiaidat.
R. Az Úr fényessége legyen felettünk és cselekedeteink felett; irányítsa minden döntésünket.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor és mindörökkön-örökké. Ámen.
Könyörögjünk.
Urunk és Istenünk, ég és föld királya, irányítsd és szenteld meg, vezesd és kormányozd szívünket és testünket, érzékeinket, beszédünket és cselekedeteinket a mai napon a te parancsaid szerint, hogy most és örökre a te segítségeddel, világ Megváltója, szabadok és épek maradhassunk. Aki élsz és uralkodol mindörökkön-örökké.
R. Ámen.
V. Áldj meg minket, Uram.
Áldás. Napjaink és cselekedeteink a te békédben teljenek el, mindenható Isten. Ámen.
Rövid olvasmány (2Tessz 3,5)
Az Úr pedig igazgassa szíveiteket Isten szeretetében és Krisztus béketűrésében.
V. Te pedig, Uram, irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.
V. Segítségünk ✠ az Úr nevében.
R. Aki az eget és földet alkotta.
V. Áldjátok.
R. Az Urat.
V. Áldjon meg minket az Úr, ✠ szabadítson meg minden gonosztól és vezessen el az örök életre. És a megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából nyugodjanak békességben.
R. Ámen.
V. Kelj fel, Uram, és segíts minket.
R. És szabadíts meg a te szent nevedért.
Uram, irgalmazz nekünk! Krisztus, kegyelmezz nekünk! Uram, irgalmazz nekünk!
Mi Atyánk… ellenünk vétkezőknek.
V. És ne vígy minket kísértésbe,
R. De szabadíts meg a gonosztól.
V. Figyelj, Uram, szolgáidra és cselekedeteikre, irányítsd fiaidat.
R. Az Úr fényessége legyen felettünk és cselekedeteink felett; irányítsa minden döntésünket.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Könyörögjünk. Urunk és Istenünk, ég és föld királya, irányítsd és szenteld meg, vezesd és kormányozd szívünket és testünket, érzékeinket, beszédünket és cselekedeteinket a mai napon a te parancsaid szerint, hogy most és örökre a te segítségeddel, világ Megváltója, szabadok és épek maradhassunk. Aki élsz és uralkodol mindörökkön-örökké.
R. Ámen.
Benedictio
V. Áldj meg minket, Uram.
R. Napjaink és cselekedeteink a te békédben teljenek el, mindenható Isten. Ámen.
Rövid olvasmány ∙ 2Tessz 3,5
Az Úr pedig igazgassa szíveiteket Isten szeretetében és Krisztus béketűrésében.
V. Te pedig, Uram, könyörülj rajtunk.
R. Istennek legyen hála.
Befejezés
V. Segítségünk † az Úr nevében.
R. Aki az eget és földet alkotta.
V. Mondjunk áldást az Úrnak.
R. Istennek legyen hála.
V. Áldjon meg minket az Úr, † szabadítson meg minden gonosztól és vezessen el az örök életre. És a megholt hívek lelkei Isten irgalmából békességben nyugodjanak.
R. Ámen.
PÉNTEKI TERCIA
V. Isten, figyelmezz az én segítségemre.
R. Uram, siess megsegíteni engem.
V. Dicsőség az Atyának, és Fiúnak és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.
Allelúia. vagy Dicséret neked, Urunk, örök dicsőség Királya.
Himnusz
Szentlélek, kérünk, szállj közénk,
Atya s Fiúval egy való,
sietve jöjj a szíveket,
kegyelmesen betölteni.
A nyelv, az érzék, ész, erő
tenéked zengjen vallomást,
szeretet lángját add nekünk,
s áraszd másokra általunk!
Ezt teljesítse az Atya,
s vele egylényű egy Fia,
aki veled uralkodik,
ó Lélek, minden századig. Ámen.
Ant. Ébreszd fel a te hatalmadat, Uram, és jöjj el.
79. zsoltár I.
Izráel Pásztora, figyelmezz, ki József népét mint a nyájat vezeted!
Ki a kérubok fölött trónolsz, jelenj meg Efraim, Benjamin és Manassze előtt!
Ébreszd fel a te hatalmadat és jöjj el, hogy megszabadíts minket!
Isten, téríts meg minket, ragyogtasd fel arcodat, és megszabadulunk!
Seregek Ura Istene, meddig haragszol még néped imádságára?
Siralmas kenyérrel etetsz-e minket, és könnyeket adsz-e italul nagy bőséggel?
Ellentmondássá tettél szomszédainknak, és ellenségeink megcsúfolnak minket.
Seregek Istene, téríts meg minket, ragyogtasd fel arcodat, és megszabadulunk!
Dicsőség. Miképpen.
79. zsoltár II.
Kihoztad a szőlőt Egyiptomból, kigyomlálván a pogányokat, helyükbe ültetted azt.
Utat egyengettél neki, elültetted gyökerét, és betöltötte a földet.
Árnyéka elborította a hegyeket, és indái az Isten cédrusait.
Vesszői elértek egészen a tengerig, és hajtásai a nagy folyamig.
Miért bontottad el a sövényét, hogy szaggassák mind, akik általmennek az úton?
Pusztítja azt az erdei vadkan, s a mezei vadak legelnek róla.
Seregek Istene, térj vissza hozzánk, tekints alá a mennyből és nézd és látogasd meg ezt a szőlőt;
És oltalmazd, amit jobbod ültetett, s az emberfiát, akit magadnak neveltél!
Tűzzel égették és feldúlták, vesszenek el arcod haragjától!
Legyen kezed a te jobbod felől álló emberen, s az emberfián, akit magadnak neveltél;
És el nem távozunk tőled, újjáéledünk és a te nevedet hívjuk!
Seregek Ura Istene, téríts meg minket, ragyogtasd fel arcodat, és megszabadulunk!
Dicsőség. Miképpen.
81. zsoltár
Föláll az Isten az istenek gyülekezetében, s ítéletet tesz az istenek között:
Meddig ítéltek még hamisan, és meddig vagytok tekintettel a bűnösök személyére?
Védjétek meg az elnyomottnak és az árvának jogait, tegyetek igazságot a szegénynek és a nyomorultnak!
Mentsétek ki a szegényt, és szabadítsátok meg a gonosz kezéből a szűkölködőt!
De ők oktalanok és nem értik, a sötétségben járnak, meginognak a földnek alapjai.
Magam mondottam: Istenek vagytok, és a Fölséges fiai mindnyájan;
De meghaltok ti is mint a többi ember, elhulltok mint bárki a hatalmasok közül.
Kelj fel, Isten, ítéld meg a földet, mert a te örökséged minden nemzet!
Dicsőség. Miképpen.
Ant. Ébreszd fel a te hatalmadat, Uram, és jöjj el.
Kapitulum
Január ∙ Ef 1,4
Kiválasztott minket az Isten Krisztusban a világ teremtése előtt, hogy szentek és szeplőtelenek legyünk az ő színe előtt, a szeretetben.
Február ∙ Zsid 12,14.7
Békére törekedjetek mindenkivel, és életszentségre, mely nékül Istent senki meg nem látja, mert mint a fiaknak, úgy ajánlja magát nektek az Isten.
Június–Július ∙ 1Kor 15,58
Szeretett testvéreim, legyetek állhatatosak és rendíthetetlenek, buzgólkodván mindenkor az Úrnak dolgában, hiszen tudjátok, hogy munkátok nem hiábavaló az Úrban.
Augusztus ∙ Péld 8,12
Én, a Bölcsesség, ott lakozom a helyes döntésekben, és én vagyok jelen az eszes gondolatokban.
Szeptember ∙ Sir 2,11.13
Nézzétek, fiaim, az előző nemzedéket, és vegyétek eszetekbe, hogy senki sem vallott szégyent, aki bízott az Úrban, mert kegyes és irgalmas az Isten, és megvéd mindenkit, aki őt igazságban keresi.
Október ∙ Sir 34,14–15
Becsben áll az Istent félők lelke és áldásban részesül, ha ő rájuk tekint, mert megmentőjükbe vetik ők reményüket, és Isten szeme azokon, kik szeretik őt.
November ∙ Ez 16,62.63
Megkötöm szövetségemet veled, és megtudod, hogy én vagyok az Úr, amikor majd mindent megbocsátok neked, amit elkövettél, úgymond az Úristen.
Verzikulus
V. Mondtam az Úrnak: könyörülj rajtam!
R. Gyógyítsd meg az én lelkemet, mert vétkeztem ellened.
Responzórium
V. Gyógyítsd meg az én lelkemet, mert vétkeztem ellened. V. S mondám az Úrnak: könyörülj rajtam. R. Mert vétkeztem ellened. V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek. V. Gyógyítsd meg…
Verzikulus
V. Légy az én segítőm, ne hagyj el engem!
R. És meg ne vess engem, én üdvözítő Istenem!
Könyörgés
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És kiáltásom jusson eléd.
Könyörögjünk. Isten ki ebben az órában híveid szívét a Szentlélek fényével eltöltve okossá tetted: add nekünk, hogy ugyanezen Lélekben dolgainkat helyesen ítéljük meg, és az ő vigasztalásának mindenkor örvendjünk. A mi Urunk, Jézus Krisztus által.
R. Ámen.
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
V. Mondjunk áldást az Úrnak.
R. Istennek legyen hála.
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából békességben nyugodjanak.
R. Ámen.
PÉNTEKI SZEXTA
V. Isten, figyelmezz az én segítségemre.
R. Uram, siess megsegíteni engem.
V. Dicsőség az Atyának, és Fiúnak és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.
Allelúia. vagy Dicséret neked, Urunk, örök dicsőség Királya.
Himnusz
Hatalmas Úr egy Istenünk,
dolgok rendjét, ki megszabod
a reggelt fénnyel látod el,
s tüzes nappal a délidőt.
Viszályok lángját fojtsad el,
s a szenvedélyek vad tüzét,
a testnek hozzál jó erőt,
békével áldd a szíveket.
Ezt teljesítse az Atya,
s vele egylényű egy Fia,
Aki veled uralkodik:
ó Lélek, minden századig. Ámen.
Ant. Boldogok, akik a te házadban laknak, Uram.
83. zsoltár I.
Mily kedvesek a te hajlékaid, seregeknek Ura! Kívánkozik és sóvárog az én lelkem az Úr csarnokai után.
Az én testem és lelkem ujjong az élő Istenhez!
Miként a veréb házat talál magának, s a gerlice is fészket, hová fiait helyezze;
Én a te oltáraidnál, seregek Ura, én Királyom és én Istenem.
Boldogok, akik a te házadban laknak, Uram, örökkön örökké dicsérhetnek téged.
Boldog az ember, kinek segítsége tőled vagyon, midőn elhatározza szívében, hogy fölmegy a könnyek völgyén át a helyre, melyet az Úr rendelt;
Mert áldást ad onnan a törvényhozó, és mennek erősségről erősségre, mígnem meglátják Sion hegyén az istenek Istenét.
Dicsőség. Miképpen.
83. zsoltár II.
Seregek Ura Istene, hallgasd meg imádságomat, vedd füleidbe, Jákobnak Istene! Oltalmazó Istenünk, tekints le, és nézz Fölkented arcára;
Mert jobb a te házadban egy nap, mint másutt ezer!
Inkább választom, hogy csak küszöbén legyek Istenem házának, mintsem ott lakjam a bűnösök hajlékában;
Mert nap és védőpajzs az Úr, az Isten, kegyelmet és dicsőséget ád az Úr.
Nem vonja meg javait azoktól, kik ártatlanságban járnak, seregek Ura, boldog az az ember, ki benned bízik.
Dicsőség. Miképpen.
86. zsoltár
Alapjai a szent hegyeken, szereti az Úr Sionnak kapuit jobban Jákobnak minden hajlékánál.
Dicsőséges dolgok mondatnak felőled, Istennek városa.
Megemlékezem Egyiptomról és Babilonról is azok között, kik ismernek engem, íme, Filisztea, Tírusz és Etiópia népe, ezek is onnan valók;
És elmondják Sionról: Ez az ember is őbenne született, és maga a Fölséges erősítette meg alapjait.
Bejegyzi majd az Úr, mikor összeírja a népeket: Ezek mind őbenne születtek.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. Boldogok, akik a te házadban laknak, Uram.
Kapitulum
Január ∙ Róm 13,10
A szeretet nem cselekszik rosszat a felebarátnak, a törvényeknek teljessége tehát a szeretet.
Február ∙ Kol 3,14
Mindenek fölött pedig szeretet legyen bennetek, mert az a tökéletesség köteléke, és örvendezzék szívetekben Krisztusnak békéje, melyre hivatást kaptatok egy testben, és hálaadók legyetek.
Június–Július ∙ Róm 8,18–19
Azt tartom ugyanis, hogy amiket most szenvedünk, nem mérhetők, össze a jövendő dicsőséggel, mely meg fog nyilvánulni rajtunk, mert a teremtett világ várakozása sóvárog az Isten fiainak kinyilvánulása után.
Augusztus ∙ Péld 4,20
Fiam, nyisd meg füledet igéimnek, ne távozzanak szemed elől, őrízzed őket szíved belsejében, mert életet adnak azoknak, kik reá találnak.
Szeptember ∙ 1Ján 3,21–22
Szeretteim, bizodalmunk van Istenhez, és bármit kérünk, megnyerjük tőle, mert az ő parancsait megtartjuk, és ami kedves őelőtte, azt cselekedjük.
Október ∙ Sir 34,16
Ki az Urat féli, semmitől sem retteg, és nem fél, mert az Úr az ő reménysége.
November ∙ Ez 18,30.31.32
Térjetek meg, és tartsatok bűnbánatot minden gonoszságotok fölött, szerezzetek magatoknak új szívet és új lelket, mondja az Úristen.
Responzórium
V. Áldom én az Urat, minden időben. V. Az ő dicsérete mindenkor ajkamon. R. Minden időben. V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek. V. Áldom én az Urat, minden időben.
Verzikulus
V. Az Úr énnékem pásztorom.
R. Nincsen hiányom semmiben.
Könyörgés
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
Könyörögjünk. Urunk Jézus Krisztus, aki ebben az órában a mi megváltásunkért ártatlanul a keresztfára emeltettél: engedd nekünk azt a fényességet, mely által az örök életre eljutni képesek vagyunk. Aki élsz és uralkodol mindörökkön örökké.
R. Ámen.
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
V. Mondjunk áldást az Úrnak.
R. Istennek legyen hála.
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából békességben nyugodjanak.
R. Ámen.
PÉNTEKI NÓNA
V. Isten, figyelmezz az én segítségemre.
R. Uram, siess megsegíteni engem.
V. Dicsőség az Atyának, és Fiúnak és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.
Allelúia. vagy Dicséret neked, Urunk, örök dicsőség Királya.
Himnusz
Ki tartasz minden dolgokat,
erős Isten, nem változó,
de napvilágnak idejét
változásokkal rendező.
Oly fénylő, tiszta estet adj,
melyben az élet nem fogy el,
de szent halál jutalmaként
örök dicsőség vár reánk.
Ezt teljesítse az Atya,
s vele egylényű egy Fia,
aki veled uralkodik,
ó Lélek, minden századig.
Ant. Irgalom és igazság a te színed előtt, Uram.
88. zsoltár I.
Az Úr irgalmasságait örökké éneklem, nemzedékről nemzedékre hirdetem az én számmal hűségedet;
Mert kimondottad: Az irgalmasság örök időkre építtetik, szilárdan áll a mennyekben a te hűséged.
Szövetséget kötöttem a választottammal, megesküdtem a szolgámnak, Dávidnak: Megerősítem mindörökké a te magvadat;
És megépítem nemzedékről nemzedékre a te királyi székedet.
Megvallják, Uram, az egek a te csodáidat, a szentek gyülekezete is a te hűségedet;
Mert ki hasonló a felhők közt az Úrhoz, ki olyan az istenfiak közt, mint az Isten?
Isten, ki félelmetes a szentek gyülekezetében, nagy és rettenetes mindazok fölött, kik őt körülveszik.
Uram, erőknek Istene, ki hasonló hozzád? Hatalmas vagy, Uram, és hűséged körülövez téged.
Te uralkodol a tenger hatalmasságán, az ő habjainak indulatját te csendesíted.
Te eltapostad mint sebesültet a gőgös Fáraót, erőd karjával széthánytad ellenségeidet.
Tiéd az ég és tiéd a föld, a földkerekséget és annak teljességét te fundáltad.
Az északot és délt te teremtetted, Thábor és Hermon a te nevedben örvendeznek.
Tiéd a kar, mely hatalommal teljes, erős a te kezed, és diadalmas a jobbod.
Igazság és jog a te trónusod alapja, irgalmasság és hűség jár orcád előtt.
Boldog az a nép, mely tudja az ünneplést, Uram, a te orcád világosságában járnak;
És a te nevedben örvendeznek egész nap, és a te igazságodban felmagasztaltatnak; Mert az ő erejük ékessége te vagy, és a te jóakaratodból emelkedik fel a fejünk; Mert az Úrtól van a mi felemeltetésünk, Izráel szentjétől a mi királyunk.
Dicsőség. Miképpen.
88. zsoltár II.
Az időben így szóltál látomásban a te szentjeidhez: Oltalmamba vettem egy hőst, választottat emeltem népem közül.
Megleltem Dávidot, az én szolgámat, és szent olajommal felkentem őt;
Mert az én kezem vele lesz minden időben, és karom megerősíti őt.
Semmit sem fog rajta az ellenség, és a hamisság fia nem árthat néki;
És levágom orcája előtt az ellenséget, és gyűlölőit megfutamítom;
És hűségem és irgalmasságom ővele, és az én nevemben emeltetik föl a feje;
És a tengerekre vetem az ő kezét, és a folyóvizekre az ő jobbját.
Így szólít engem: Én Atyám vagy te, és én Istenem és üdvösségemnek kősziklája.
Én pedig elsőszülöttemmé teszem őt, s följebbvalóvá minden földi királyoknál.
Örökké megtartom néki irgalmasságomat, s az én szövetségem hűséges ővele;
És az ő magvát örökkévalóvá teszem, s királyi székét mint az égnek napjait;
De ha elhagyják fiaid az én törvényemet, és nem járnak igaz utaimon;
ha igazságaimat megfertőzik, és parancsaimat meg nem őrzik;
meglátogatom vesszővel az ő vétküket, és csapásokkal az ő bűnüket;
De irgalmasságomat el nem veszem tőle, és nem hazudtolom meg hűségemet;
Sem meg nem rontom szövetségemet, s mi ajkamon kiment, nem teszem semmivé.
Megesküdtem egyszer s mindenkorra az én szentségemre, és nem hazudom Dávidnak.
Az ő magva örökké megmarad, és királyi széke mint a nap az én színem előtt.
Szilárd az örökké mint a hold, a hűséges tanú az égben.
Dicsőség. Miképpen.
88. zsoltár III.
És mégis eltaszítottad őt magadtól és megutáltad, haragra gerjedtél a te Fölkented ellen.
Felbontottad a te szolgáddal kötött szövetséget, a földre vetvén meggyaláztad az ő koronáját.
Lerontottad minden kőfalát, erődítéseit rommá tetted.
Rabolnak benne mind az általmenők, gyalázattá lett szomszédai előtt.
Felmagasztaltad az ő elnyomóinak jobbját, megvidámítottad minden ellenségeit.
Visszafordítottad rá kardjának élét, és nem segítetted őt a hadban.
Ragyogásának véget vetettél, földhöz csaptad királyi trónusát.
Megrövidítetted ifjúságának napjait, elborítottad őt gyalázattal.
Meddig még, Uram, elrejted-e magad mitőlünk örökké, meddig lángol haragod tüze?
Emlékezzél meg, mily mulandó az életem! Ily semminek alkottál-e minden embert?
Kicsoda az ember, aki él és halált nem lát, megmenti-e lelkét az alvilág kezéből?
Hol vannak a te régi irgalmasságaid, Uram, amint megesküdtél Dávidnak hűséged szerint?
Emlékezzél meg, Uram, a te szolgáidnak gyalázatáról, mint hordoztam keblemben sok népek gyalázkodását;
mellyel ellenségeid gúnyolódtak, Uram, mellyel kigúnyolták a te Fölkentednek lábnyomát!
Áldott az Úr mindörökké, úgy legyen, ámen!
Dicsőség. Miképpen.
Ant. Irgalom és igazság a te színed előtt, Uram.
Kapitulum
Január ∙ Róm 13,8
Ne tartozzatok senkinek semmivel, csak azzal, hogy egymást szeressétek, mert aki felebarátját szereti, betöltötte a törvényt.
Február ∙ Zsid 12,28–29
Tartsuk meg a kegyelmet, hogy általa Istennek tetsző módon szolgáljunk félelemmel és tisztelettel. Mert a mi Istenünk emésztő tűz.
Június – Július ∙ Róm 6,22
Most, miután felszabadultatok a bűn alól, és Istennek szolgái lettetek, megvan a gyümölcsötök a megszentelődésre, aminek a vége az örök élet.
Augusztus ∙ Péld 8,10
Vegyétek, az én intelmemet, és ne az ezüstöt, a tudást válasszátok inkább, mint az aranyat.
Szeptember ∙ Gal 6,2
hordozzátok egymásnak terhét, mert így teljesíteni fogjátok Krisztus törvényét.
Október ∙ Fil 1,6
Bízunk az Úr Jézus Krisztusban, hogy aki megkezdte bennetek a jó művet, teljessé is teszi azt Krisztus Jézus napjáig.
November ∙ Mik 7,18–19
Nem bocsájtja ki többé az Úristen az ő haragját, mert az irgalmasságot akarja, hozzánk tér és könyörül rajtunk, és gonoszságainkat leveszi rólunk, s a tenger mélyére veti minden bűnünket.
Responzórium
V. Válts meg engem, Uram, s könyörülj rajtam. V. Az én lábam az igaz úton áll, a gyülekezetekben áldalak téged. R. Könyörülj rajtam. V. Dicsőség az Atyának, és Fiúnak és Szentléleknek. V. Válts meg engem, Uram, s könyörülj rajtam.
Verzikulus
V. Az én titkonvaló bűneimtől tisztíts meg engem, Uram!
R. És a kevélységtől óvd meg a te szolgádat!
Könyörgés
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És kiáltásom jusson eléd.
Könyörögjünk. Isten, ki az elesett világot szent Fiad alázatossága által fölemelted: híveidnek örökké tartó vigasságot engedj; hogy kiket az örök kárhozat veszélyeitől megmentettél, azoknak az örökké tartó örömök élvezetét juttasd. Ugyanazon a mi Urunk, Jézus Krisztus által.
R. Ámen.
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
V. Mondjunk áldást az Úrnak.
R. Istennek legyen hála.
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából békességben nyugodjanak.
R. Ámen.
PÉNTEKI VESPERÁS
V. Isten, figyelmezz az én segítségemre.
R. Uram, siess megsegíteni engem.
V. Dicsőség az Atyának, és Fiúnak és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.
Allelúia. vagy Dicséret neked, Urunk, örök dicsőség Királya.
Ant. 1. Uram, te megvizsgáltál és ismersz engem.
138. zsoltár I.
Uram, te megvizsgáltál és ismersz engem, tudod, ha leülök és ha fölkelek.
Ismered az én gondolataimat távolból is, figyeled járásomat és nyugvásomat.
Előre látod minden utamat, még nyelvemre sem jött a szó, és te már ismered.
Mindenfelől körülveszel engem, és reám tetted a kezedet.
Csodálatos előttem a te tudásod, magasságos az, és föl nem érhetem.
Hová menjek a te lelked elől, és hová fussak a te színed elől?
Ha fölmegyek az égbe, te ott vagy, ha leszállok az alvilágba, jelen vagy ott is.
Ha fölölteném a hajnal szárnyait, vagy laknék a tenger végső határain;
oda is a te kezed viszen engem, és a te jobb kezed tart meg engem;
És ha mondanám: Talán a sötétség elföd engem, világosság helyett az éjszaka vegyen körül engem;
de a sötétség nem sötét neked, és az éjszaka fénylik mint a nappal, sötétsége neked világosság.
hiszen te alkottad veséimet, te szőttél engem anyám méhében.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 1. Uram, te megvizsgáltál és ismersz engem.
Ant. 2. Csodálatosak a te műveid, Uram, jól tudja ezt az én lelkem.
138. zsoltár II.
Hálát adok néked, mert csodálatos módon alkottál, csodálatosak a te cselekedeteid, jól tudja ezt az én lelkem.
Előtted nem voltak rejtve csontjaim, midőn formálódtam a rejtekben, formálódtam mintegy a föld mélyében.
még tökéletlen voltam, s már láttak szemeid, és könyvedbe írva voltak minden napjaim elgondolva, midőn még soruk el sem kezdetett.
Mily tiszteletreméltók nekem a te gondolataid, ó Isten, igen hatalmas a számuk!
Sorolnám őket egész éjszaka, de számosabbak a homoknál, fölkelek és ismét veled vagyok.
Bárcsak elvesztenéd, Isten, a bűnösöket, távozzatok tőlem, vérengző emberek;
Kik tefelőled gonoszul szóltak, és hiúságukban fölkelnek ellened!
Ne gyűlöljem, Uram, a téged gyűlölőket, és ne irtózzam-e a téged támadóktól?
Tökéletes gyűlölséggel gyűlölöm azokat, és nekem ellenségeim lettek.
Vizsgálj meg, Isten, és tudjad a szívemet, tégy próbára és ismerd meg ösvényeimet;
És lássad, vajon a hamisságnak útja vagyon-e bennem, és vezess engem az örök úton!
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 2. Csodálatosak a te műveid, Uram, jól tudja ezt az én lelkem.
Ant. 3. Ne hagyj el engem, Uram, én erősségem és üdvösségem.
139. zsoltár
Ments meg engem, Uram, a gonosz embertől, az álnok férfiaktól ments meg engem;
Kik gonoszságokat gondoltak szívükben, egész nap háborúságot szítanak!
Megélesítették nyelvüket mint a kígyóét, áspisok mérge az ő ajkuk alatt.
Őrizz meg engem, Uram, a bűnös kezétől, és az álnok férfiaktól ments meg engem;
Kik megejteni gondolták lépésemet, tőrt rejtettek el nékem a kevélyek;
És köteléket vontak föl csapdának, az út mellett gáncsot vetettek nékem!
Mondám az Úrnak: Én Istenem vagy te, hallgasd meg, Uram, könyörgésem szavát!
Uram, Uram, én megszabadulásom ereje, beárnyékoztad fejemet a harc napján.
Ne adj át engem, Uram, kívánságom ellen a bűnösnek, ne hagyjad teljesülni az ő terveit!
Fölemelik körülöttem fejüket, de ajkaik gonoszsága elborítja őket.
Eleven parázs hullik rájuk, leveted őket a mélységbe, és többé föl nem kelnek.
Meg nem állhat a földön, ki nyelvével vétkezik, az álnok embert romlásba hajszolja gonoszsága.
Tudom, hogy az Úr szolgáltat igazságot a védtelennek, elégtételt ad a szegényeknek.
Az igazak pedig hálát adnak a te nevednek, és az egyenes szívűek színed előtt laknak.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 3. Ne hagyj el engem, Uram, én erősségem és üdvösségem.
Ant. 4. Uram, tehozzád kiáltok, siess hozzám.
140. zsoltár
Uram, tehozzád kiáltok, siess hozzám, figyelmezzél az én szómra, mikor kiáltok!
Szálljon fel az én imádságom miként a tömjénfüst a te színed elé, s kezeimnek fölemelése legyen előtted esteli áldozat!
Zárd be, Uram, az én számat, és tégy őrizetet ajkamnak ajtajához!
Ne engedd szívemet gonosz szavakra hajlani, s mentségeket keresni bűneimre;
Mint azok az emberek, akik gonoszságot tesznek, ne legyen részem az ő gyönyörűséges étkeikben!
Feddjen meg engem irgalmasságában az igaz és fenyítsen meg engem, a bűnösök olaja pedig ne illatozzék fejemen, gonoszságaik ellen imádkozom!
Vezéreik a kősziklához vettetnek, akkor meghallják szavam erejét.
Mint a földből kiszántott és széthasított rögök, úgy hulljanak a pokol torkába csontjaik!
Rajta, ó Uram, terajtad az én szemeim, hozzád menekülök, ne oltsd ki az én lelkemet!
Őrizz meg engem a tőrtől, melyet nekem állítottak, a gonosztevőknek botrányköveitől!
Saját hálójukba esnek a bűnösök, én pedig egymagamban átmegyek.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 4. Ragadjon ínyemhez a nyelvem, ha reád nem emlékezem, Jeruzsálem.
Ant. 5. Hozd ki a börtönből az én lelkemet, hogy dicsőíttessék a te neved, Uram.
141. zsoltár
Szavammal az Úrhoz kiáltok, szavammal az Úrhoz könyörgök.
Kiöntöm színe előtt az én siralmamat, és nyomorúságomat előtte feltárom;
Mert megfogyatkozott bennem a lélek, pedig ismered az én ösvényeimet.
Az úton, amelyen járok, tőrt rejtének el nekem.
Jobbra tekintek és nézek és nincs, ki megismerjen engem.
Elveszett a menekvés éntőlem, és nincs, ki megkeresse az én lelkemet.
Hozzád kiáltok, Uram, s mondom: Te vagy az én reménységem, osztályrészem az élőknek földjén.
Figyelmezz az én könyörgésemre, mert igen megaláztak engem!
Szabadíts meg üldözőimtől, mert elhatalmasodtak rajtam!
Hozd ki a börtönből az én lelkemet, hogy dicsőíttessék a te neved;
És vegyenek körül engem az igazak, hisz megfizetsz nékem!
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 5. Hozd ki a börtönből az én lelkemet, hogy dicsőíttessék a te neved, Uram.
Kapitulum 2Kor 1,3-4
Áldott legyen az Isten, Urunk Jézus Krisztus Atyja, az irgalom Atyja és a minden vigasztalás Istene! Ő megvigasztal minket minden szomorúságunkban.
Himnusz
Embert teremtő Istenünk,
kitől minden rend származik,
parancsodra a föld pora
hüllőt terem, s vadállatot.
A sok, nagytestű létezőt
parancsod hívta létre mind,
hogy szolgálják szavad szerint
az emberfajt, a föld urát.
Öröm jutalmát add nekik,
s malasztodat, mely ingyenes,
hogy híveid ne vad viszály,
hanem a béke kösse meg.
Űzd szolgáidtól messzire
a tisztátlan, vak szenvedélyt,
erkölcsüket mely rontaná
és rosszra vinné tettüket!
Add meg minékünk, jó Atya,
s Atyának mása, egy Fia,
s Szentlélek Isten, vigaszunk,
örök időknek szent Ura! Ámen.
Verzikulus
V. Szálljon fel, Uram, az én imádságom.
R. Miként a tömjénfüst a te színed elé.
Magnificat
Ant. Letette a kevélyeke, szentek üldözőit, felvette a kicsinyeket, Krisztus megvallóit.
Szűz Mária hálaéneke
Magasztalja az én lelkem az Urat;
És örvendezik az én lelkem az én üdvözítő Istenemben;
Mert meglátta az ő szolgálójának alázatosságát, és íme, mostantól fogva boldognak mondanak engem minden nemzetek;
Mert nagy dolgot cselekedett énvelem a Hatalmas, és szent az ő neve;
És az ő irgalmassága nemzetségről nemzetségre azokon, kik őt félik!
Hatalmasságot cselekedett az ő karjával, szétszórta a gőgösöket szívüknek elbízottsága által.
Letette a hatalmasokat a székről, és fölmagasztalta az alázatosakat.
Az éhezőket betöltötte jókkal, és a gazdagokat üresen küldte el.
Fölvette Izráelt, az ő szolgáját, hogy ne felejtse irgalmasságát;
Miképpen megmondotta vala atyáinknak, Ábrahámnak és az ő maradékának mindörökké.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. Letette a kevélyeke, szentek üldözőit, felvette a kicsinyeket, Krisztus megvallóit.
Könyörgés
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
V. Könyörögjünk. A napi könyörgés.
R. Ámen.
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
V. Mondjunk áldást az Úrnak.
R. Istennek legyen hála.
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmából békességben nyugodjanak.
R. Ámen.
PÉNTEKI KOMPLETÓRIUM
V. Kérlek, Uram, áldj meg engem.
Benedictio. Nyugodalmas jó éjszakát, és boldog véget engedjen nekünk a mindenható Úr. Ámen.
Rövid olvasmány ∙ 1Pét 5,8-9
Testvérek: Józanok legyetek és vigyázzatok, mert a ti ellenségetek, az ördög, mint az ordító oroszlán, körüljár, keresvén, akit elnyeljen; álljatok neki ellen a hit erejével.
V. Te pedig, Uram, könyörülj rajtunk.
R. Istennek legyen hála.
V. Segítségünk † az Úr nevében.
R. Aki az eget és a földet alkotta.
Mi Atyánk…
Gyónom a mindenható Istennek, a boldogságos, mindenkor Szűz Máriának, Szent Mihály főangyalnak, Keresztelő Szent Jánosnak, Szent Péter és Pál apostoloknak, minden szenteknek és nektek, testvérek: hogy nagyot vétkeztem gondolattal, szóval és cselekedettel: én vétkem, én vétkem, én igen nagy vétkem. Kérem azért a boldogságos, mindenkor Szűz Máriát, Szent Mihály főangyalt, Keresztelő Szent Jánost, Szent Péter és Pál apostolokat, az összes szenteket, és titeket, testvérek, imádkozzatok érettem a mi Urunkhoz, Istenünkhöz.
Irgalmazzon nekünk a mindenható Isten, bocsássa meg bűneinket és vezessen el az örök életre! Ámen.
Absolutio
Bűneink elengedését, feloldozását, † és megbocsátását adja meg nekünk a mindenható és irgalmas Isten! Ámen.
V. Téríts meg minket szabadító Istenünk!
R. És fordítsd el rólunk haragodat!
V. Isten, figyelmezz az én segítségemre.
R. Uram, siess megsegíteni engem.
V. Dicsőség az Atyának, és Fiúnak és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.
Allelúia. vagy Dicséret neked, Urunk, örök dicsőség Királya.
Ant. Szavammal az Úrhoz kiáltok, jóságát nem feledi az Isten.
76. zsoltár I.
Szavammal az Úrhoz kiáltottam, szavammal az Istenhez, és reám figyelmezett.
Szorongatásom napján az Istent kerestem, kezeimet éjszaka feléje tártam, és nem fáradtak el karjaim;
És nem akart megvigasztalódni az én lelkem, megemlékeztem Istenről és sóhajtoztam, rá gondoltam és elepedt a lelkem.
Ébren tartod a szememet, háborogtam de nem szólottam.
Gondolkodtam a régi napokról, és az ősi esztendők voltak elmémben;
És elmélkedtem éjjel is szívemben, gondolkodtam és töprengett a lelkem.
Vajon örökké elvet-e az Isten, avagy nem lészen-e kegyesebb?
Végleg elfogyott-e az ő irgalmassága, megszűnik-e ígérete nemzedékről nemzedékre?
Avagy elfeledkezik-e könyörülni az Isten, és visszatartja-e irgalmasságait haragjában?
És mondtam: Ez az én sebem, a fölséges jobbjának megváltozása;
És megemlékezem az Úr tetteiről, megemlékezem kezdettől fogva művelt csodáidról;
És elmélkedem mindarról, amit cselekedtél, és megvalósult terveidről gondolkodom.
Dicsőség. Miképpen.
76. zsoltár II.
Isten, szentségben van a te utad, ki olyan nagy isten, mint a mi Istenünk?
Te vagy az Isten, aki csodákat művelsz, megismertetted erődet a nemzetekkel.
Megszabadítottad karoddal a te népedet, Jákobnak és Józsefnek fiait.
Láttak téged a vizek, ó Isten, láttak téged a vizek és megfélemlettek, megzavarodtak a mély örvények.
A vizek sokaságának zúgása támadt, megzendültek a felhők.
A te nyilaid szertefutkostak, és a mennydörgésed szólt a forgószelekben.
Tündököltek villámlásaid a föld kerekségén, megindult a föld és remegett.
A tengeren a te utad és ösvényed a hatalmas vizeken, és nyomdokaidat nem ismeri senki;
és vezetted a te népedet mint juhokat Mózes és Áron keze által.
Dicsőség. Miképpen.
85. zsoltár
Hajtsd hozzám, Uram, füledet és hallgass meg engem, mert nyomorult vagyok és szegény! Őrizd meg életemet, mert a te szented vagyok, szabadítsd meg szolgádat, én Istenem, mert benned bízik!
Könyörülj rajtam, Uram, mert egész nap hozzád kiáltok!
Vidámítsd meg a te szolgádat, mert hozzád emelem az én lelkemet Uram;
Mert te, Uram, szelíd vagy és kegyelmes, sokirgalmú mindazokhoz, kik téged hívnak!
Hallják meg füleid imádságomat, Uram, figyelmezz az én könyörgésem szavára!
Szorongatásom napján hozzád kiáltok, mert meghallgatsz engem.
Nincs az istenek közt hozzád hasonló, Uram, és műveidhez semmi sem fogható.
Minden nemzetek, melyeket alkottál, eljőnek és imádnak téged, Uram, és dicsőítik a te nevedet;
Mert nagy vagy te és csodákat művelsz, egyedül te vagy az Isten.
Vezess engem, Uram, a te utadra, hogy igazságodban járjak, szívemet tedd egyszerűvé, hogy félje a te nevedet!
Hálát adok neked, Uram, én Istenem, teljes szívemből, és dicsőítem a te nevedet örökké;
Mert nagy a te irgalmasságod énrajtam, és kimentetted lelkemet az alvilág mélyéből.
Ó Isten, a kevélyek föltámadtak ellenem, életemre tör a hatalmaskodók serege, nem tartanak szemük előtt téged;
De te, Uram, könyörülő és irgalmas Isten vagy, hosszantűrő, nagyirgalmú és igaz.
Tekints reám és könyörülj rajtam, add a te erődet szolgádnak, szabadítsd meg szolgálód fiát!
Add jelét rajtam a te jóságodnak, hogy lássák gyűlölőim és megszégyenüljenek, mert te, Uram, segítesz és megvigasztalsz engem!
Dicsőség. Miképpen.
Ant. Szavammal az Úrhoz kiáltok, jóságát nem feledi az Isten.
Himnusz
Immár a nap leáldozott,
Teremtőnk, kérünk tégedet,
légy kegyes és maradj velünk,
őrizzed, óvjad népedet!
Álmodjék rólad a szívünk,
álmunkban is te légy velünk,
Téged dicsérjen énekünk,
midőn új napra ébredünk.
Kérünk hatalmas jó Atyánk,
Úr Jézus Krisztus érdemén,
ki Szentlélekkel és Veled
uralkodik s örökkön él. Ámen.
Kapitulum ∙ Jer 14
Te Uram közöttünk vagy, mi a Te nevedet viseljük, ne hagyj hát el minket, Urunk Istenünk.
R. Istennek legyen hála!
Verzikulus
V. Mint szemed fényére, vigyázz reánk Urunk!
R. Szárnyaidnak árnyékával takarj be minket!
Ant. Tarts meg, Uram, virrasztásunkban, őrizz meg alvásunkban, hogy a Krisztussal virrasszunk, és békességben nyugodjunk.
Simeon éneke
Most bocsátod el szolgádat, Uram, a te igéd szerint békességben;
Mert látták szemeim a te üdvösségedet;
Akit rendeltél minden népek színe előtt;
Hogy fény legyen a népek világosságára, és dicsőségére népednek, Izráelnek.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. Tarts meg, Uram, virrasztásunkban, őrizz meg alvásunkban, hogy a Krisztussal virrasszunk, és békességben nyugodjunk.
V. Uram hallgasd meg könyörgésemet!
R. És az én kiáltásom jusson eléd!
Könyörögjünk. Látogasd meg, kérünk, Urunk, ezt a hajlékot, és az ellenség minden cselvetéseit űzd el messze tőle: szent angyalaid lakjanak benne, kik békében őrizzenek minket; és a te áldásod mindenkor legyen rajtunk. A mi Urunk, Jézus Krisztus által. R. Ámen.
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
V. Mondjunk áldást az Úrnak.
R. Istennek legyen hála.
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából békességben nyugodjanak.
R. Ámen.
Mária-antifóna
ADVENTBEN
Alma Redemptoris Mater
Üdvözítőnk édesanyja,
mennyeknek megnyílt kapuja,
tengerjárók szép csillaga,
Boldogságos Szűz Mária!
Légy segítség hű népednek!
az elesett bűnösöknek,
ki szülője Istenednek,
Anyja lettél Teremtődnek.
Mert angyali köszöntésre
rád szállott az Úr Szentlelke.
Ekkor lett az örök Ige
szűz méhednek szűz gyümölcse.
Azért, édes Istenanyja,
légy bűnösök szószólója,
botló lábunk támasztója,
üdvösségünk nyílt kapuja.
Adjunk hálát az Istennek,
Atya, Fiú, Szentléleknek,
három személy Felségének,
egymivoltú Istenségnek.
V. Az Úr angyala köszönté a boldogságos Szűz Máriát.
R. És ő méhébe fogadá Szentlélektől szent Fiát.
Könyörögjünk. Kérünk téged, Úristen, öntsd lelkünkbe szent kegyelmedet, hogy akik az angyali üzenet által szent Fiadnak, Jézus Krisztusnak megtestesülését megismertük, az Ő kínszenvedése és keresztje által a feltámadás dicsőségébe vitessünk. Ugyanazon a mi Urunk, Jézus Krisztus által.
R. Ámen.
Karácsonytól Gyertyaszentelőig:
V. Szülésed után sértetlen Szűz maradtál.
R. Istennek szent Szülője, könyörögj érettünk.
Könyörögjünk. Úristen, ki a Boldogságos Szűz Mária termékeny szüzessége által az örök boldogság jutalmát adtad az emberi nemnek; engedd kérünk, hogy érezzük annak értünk való esedezését, aki által méltóak lettünk venni az élet adóját, a te Fiadat, a mi Urunk Jézus Krisztust.
R. Ámen.
Alma Redemptoris Mater,
quæ pérvia cæli porta manes,
et stella maris, succúrre cadénti,
Súrgere qui curat pópulo:
tu quæ genuísti,
Natúra miránte,
tuum sanctum Genitórem
Virgo prius ac postérius,
Gabriélis ab ore
Sumens illud Ave,
peccatórum miserére.
V. Angelus Domini nuntiavit Mariae.
R. Et concepit de Spiritu Sancto.
Oremus. Gratiam tuam, quesumus, Domine, mentibus nostris infunde, ut qui angelo nuntiante Christi Filii tui incarnationem cognovimus, per passionem ejus et crucem ad resurrectionis gloriam perducamur. Per eumdem Christum Dominum nostrum.
R. Amen.
Karácsonytól Gyertyaszentelőig:
V. Post partum Virgo inviolata permansisti.
R. Dei Genitrix, intercede pro nobis.
Oremus. Deus, qui salutis aeternae, beate Mariae virginitate foecunda, humano generi praemia praestitisti: tribue, quesumus, ut ipsam pro nobis intercedere sentiamus, per quam meruimus auctorem vitae suscipere, Dominum nostrum, Iesum Christum, Filium tuum. R. Amen.
NAGYBÖJTBEN
Ave, Regina Caelorum
Mennyországnak Királynéja,
angyaloknak szent Asszonya,
Áldott gyökér, Szűz Mária,
üdvöz légy, Krisztus szent Anyja!
Teáltalad e világra
új világosság virrada.
Örülj, dicsőség virága,
kinél szebb nem jött világra.
Áldott légy, drágalátos Szűz!
Isten véled, szép virág, Szűz!
Mennyben szent Fiad mellett ülsz,
s tudjuk, rajtunk is könyörülsz.
V. Tégy méltóvá engem, Szent Szűz, a te dicséretedre.
R. Adj erőt ellenségeid ellen.
Könyörögjünk. Adj oltalmat gyarlósá-gunknak, irgalmas Isten, hogy akik az Isten Anyjának emlékezetét tiszteljük, az ő könyörgésének segedelmével fölkeljünk vétkeinkből. Krisztus, a mi Urunk által.
R. Ámen.
latinul:
Ave, Regina Caelorum,
Ave, Domina Angelorum:
Salve, radix, salve, porta
Ex qua mundo lux est orta:
Gaude, Virgo gloriosa,
Super omnes speciosa,
Vale, o valde decora,
Et pro nobis Christum exora.
V. Dignare me laudare te, Virgo Sacrata.
R. Da mihi virtutem contra hostes tuos.
Oremus. Concede, misericors Deus, fragilitatis nostrae presidium, ut qui Sanctae Dei Genitricis memoriam agimus, intercessionis ejus auxilio a nostris iniquitatibus resurgamus. Per eumdem Christum Dominum nostrum.
R. Amen.
HÚSVÉTI IDŐBEN
Regina caeli
Mennyek Királyné asszonya,
örülj, szép Szűz, alleluja,
mert kit méhedben hordozni
méltó voltál, alleluja,
amint megmondotta vala,
föltámadott, alleluja.
Imádd Istent,
hogy lemossa bűneinket, alleluja!
V. Örülj és örvendezz Szűz Mária, alleluja!
R. Mert valóban feltámadott az Úr, alleluja!
Könyörögjünk! Úristen, ki szent Fiadnak, a mi Urunk Jézus Krisztus feltámadásával a világot megörvendeztetni méltóztattál, add, kérünk, hogy az ő anyja, Szűz Mária által az örök élet örömeit elnyerhessük. A mi Urunk, Jézus Krisztus által.
R. Ámen.
latinul:
Regina caeli, laetare, alleluia:
Quia quem meruisti portare, alleluia,
Resurrexit, sicut dixit, alleluia,
Ora pro nobis Deum, alleluia.
V. Gaude et laetare, Virgo Maria, alleluia.
R. Quia surrexit Dominus vere, alleluia.
Oremus. Deus, qui per resurrectionem Filii tui, Domini nostri Iesu Christi mundum laetificare dignatus es: praesta, quaesumus; ut per eius Genetricem Virginem Mariam, perpetuae capiamus gaudia vitae. Per eundem Christum Dominum nostrum.
R. Amen.
ÉVKÖZI IDŐBEN
Salve regina
Mennyországnak Királynéja,
irgalmasságnak szent anyja,
élet, édesség, reménység,
üdvöz légy, szép Szűz Mária.
Évának árva fiai,
számkivetett maradéki,
siralminak örökösi,
sok nyavalyáknak hajléki.
E siralomnak völgyében,
kik kesergünk nagy ínségben,
hozzád sóhajtunk mennyégbe,
hol vagy örök dicsőségben.
Áldott légy, drágalátos Szűz!
Isten véled, szép virág, Szűz!
Mennyben szent Fiad mellett ülsz,
s tudjuk, rajtunk is könyörülsz.
Azért Szószólónk, szemedet,
fordítsd hozzánk kegyelmedet,
és a te bűnös népedet
oltalmazzad, híveidet.
Ó, édes Szűz, irgalmadat,
mutasd meg kegyes voltodat,
holtunk után szent Fiadat,
mutasd meg boldogságodat.
V. Imádkozzál érettünk Istennek szent Anyja.
R. Hogy méltók lehessünk a Krisztus ígéreteire.
Könyörögjünk. Mindenható örök Isten, ki a dicsőséges Szűz Máriának testét és lelkét, hogy szent Fiad méltó hajléka legyen, a Szentlélek által felékesítetted, add, hogy akik az Isten Anyjának emlékezetében örvendezünk, az ő kegyes könyörgése által megszabaduljunk minden ránk következő veszedelemtől és az örök haláltól. Ugyanazon a mi Urunk, Jézus Krisztus által.
R. Ámen.
latinul:
Salve, Regina, Mater misericordiae,
vita, dulcedo, et spes nostra, salve.
Ad te clamamus exsules filii Hevae,
ad te suspiramus, gementes et flentes
in hac lacrimarum valle.
Eia, ergo, advocata nostra, illos tuos
misericordes oculos ad nos converte;
et Jesum, benedictum fructum ventris tui,
nobis post hoc exsilium ostende.
O clemens, o pia, o dulcis Virgo Maria.
V. Ora pro nobis, Sancta Dei Genitrix.
R. Ut digni efficiamur promissionibus Christi.
Oremus. Omnipotens sempiterne Deus, qui gloriosae Virginis Matris Mariae corpus et animam, ut dignum Filii tui habitaculum effici mereretur, Spiritu Sancto cooperante praeparasti: da, ut cujus commemoratione laetamur, ejus pia intercessione ab instantibus malis et a morte perpetua liberemur. Per eumdem Christum Dominum nostrum.
R. Amen.
ANGELUS DOMINI
V. Angelus Domini nuntiavit Mariæ,
R. Et concepit de Spiritu Sancto.
Ave María…
V. Ecce ancilla Domini.
R. Fiat mihi secundum verbum tuum.
Ave María…
V. Et Verbum caro factum est.
R. Et habitavit in nobis.
Ave María…
V. Ora pro nobis, Sancta Dei Genetrix.
R. Ut digni efficiamur promissionibus Christi.
Oremus. Gratiam tuam, quæsumus, Domine, mentibus nostris infunde; ut qui, Angelo nuntiante, Christi Filii tui incarnationem cognovimus, per passionem eius et Crucem ad resurrectionis gloriam perducamur. Per eumdem Christum Dominum nostrum.
R. Amen.
SZOMBATI MATUTÍNUM
V. Uram, nyisd meg ajkamat.
R. Hogy dicséretedet hirdesse szavam.
V. Isten, figyelmezz az én segítségemre.
R. Uram, siess megsegíteni engem.
V. Dicsőség az Atyának, és Fiúnak és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.
Allelúia. vagy Dicséret neked, Urunk, örök dicsőség Királya.
Inv. ant. Az ő népe és legelőjének nyája, jöjjetek, imádjuk!
94. zsoltár
Jöjjetek, örvendezzünk az Úrnak, vigadjunk a mi szabadító Istenünknek, járuljunk az ő színe elé hálaadással és zsoltárok dicséretével vigadozzunk néki; Teljes antifóna
Mert nagy Úr az Isten és nagy Király ő minden istenek fölött, mert nem űzi el az Úr az ő népét, mert kezében vannak a földnek mélységei, és a hegyeknek magasságára ő letekint; Antifóna második része
Mert övé a tenger, és ő alkotta azt, és a szárazföldet az ő keze formálta. Itt térdet hajtunk. Jöjjetek, imádjuk és boruljunk le előtte, esedezzünk az Úrnak, ki minket alkotott, mert ő a mi Urunk Istenünk, és mi az ő népe vagyunk és legelőjének nyája! Teljes antifóna
Midőn ma az ő szavát halljátok, meg ne keményítsétek szíveteket, mint a kísértés napján a pusztában, hol megkísértettek engem atyáitok, megpróbáltak engem, bár látták tetteimet! Antifóna második része
Negyven esztendeig volt bántásomra e nemzedék, és mondtam: Ezek mindenkor tévelyegnek szívükben és nem ismerték fel az én utaimat. Azért megesküdtem haragomban: Bizony nem mennek be az én nyugalmamba. Teljes antifóna
Dicsőség. Miképpen. Antifóna második része, majd a teljes
Himnusz
Isten, te mindent alkotó,
Világ mozgató nagy Király
Lényegben, hatalomban egy,
Három személyű Istenünk.
Fogadd kegyesen énekünk,
És könnyeink jóságosan,
Hogy tiszta szívvel, szennytelen
Élvezzünk téged boldogan.
Beteg májunk, ágyékaink
Égesse üdvös, szent tüzed,
Ébredjünk fel most józanul,
A gonosz vágy távozzon el.
Hogy most, mikor az éjszakát
Kettészakítja énekünk,
Boldog hazánk javaiból
Gazdagodjunk bőségesen.
Engedd meg ezt, kegyes Atya,
S Atyának mása, egy Fia
S te Szentlélek, Vigasztaló,
Mindörökön uralkodó. Ámen.
Ant. 1. Megemlékezett örökké az ő szövetségéről, a mi Urunk Istenünk.
104. zsoltár I.
Hálát adjatok az Úrnak és hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek a pogányok között az ő cselekedeteit!
Énekeljetek neki és zsoltárt mondjatok, hirdessétek minden csodatetteit!
Dicsekedjetek az ő szent nevében, vigadjon az Urat keresőknek szíve!
Keressétek az Urat és az ő erejét, keressétek az ő orcáját mindenkor!
Emlékezzetek meg az ő csodálatos dolgairól, melyeket cselekedett, jeleiről és szájának ítéleteiről;
Ábrahámnak, az ő szolgájának ivadékai, Jákobnak, az ő választottjának fiai!
Ő a mi Urunk Istenünk, az egész földnek szólnak az ő ítéletei.
Megemlékezett örökké az ő szövetségéről, az igéről, melyet parancsolt ezer nemzedékig;
melyet Ábrahámnak adott, melyre Izsáknak megesküdött;
és rendelé azt parancsolatul Jákobnak, Izráelnek örök szövetségül;
mondván: Neked adom Kánaán földjét, kötéllel kimért örökségedet.
Mikor még csekély számmal voltak, igen kevesen és vándorok azon a földön;
és egyik nemzetségtől a másikhoz menének, egyik országból a másik nép közé;
Nem engedte, hogy ember ártson nekik, és királyokat fenyített meg miattuk:
Ne illessétek az én fölkentjeimet, és prófétáimnak rosszat ne tegyetek!
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 1. Megemlékezett örökké az ő szövetségéről, a mi Urunk Istenünk.
Ant. 2. Megsokasította az Úr az ő népét, erőssé tette elnyomói előtt.
104. zsoltár II.
És lőn, hogy éhséget hívott a földre, és a kenyér minden támaszát elvette tőlük.
Egy férfit küldött előttük, szolgaságba adatott el József.
Béklyóba verték lábait, és nyakát vasba tették;
mígnem beteljesedett az ő szava, és megihlette őt az Úr beszéde.
Küldött érte a király és feloldotta őt, a népek fejedelme, és elbocsátotta őt.
Úrrá rendelte őt háza fölött, fejedelemmé minden jószága fölött;
Hogy vezesse főembereit kedve szerint, és véneit bölcsességre tanítsa;
És beméne Izráel Egyiptomba, és a jövevény lett Kám földjén Jákob;
És igen megszaporítá Isten az ő népét, és erősebbé tette ellenségeinél;
És gyűlöletre fordította azok szívét az ő népe ellen, és álnokságot cselekedtek szolgái ellen.
Elküldte Mózest, az ő szolgáját, Áront, kit ő maga választott.
Beléjük helyezte az ő jeleinek igéit, s a csodákét, melyek Kám földjén történtek.
Homályt küldött Egyiptomra, és sötét lett, de azok ellenálltak beszédének.
Vérré változtatta azok vizeit, és megölte halaikat.
Békát termett az ő földjük, föl a királyi palotáig.
Parancsolt, és legyek sokasága támadt, és szúnyogok minden határukon.
Esőjük helyett jégverést adott, égető tüzet az ő földjükre;
És elverte szőlőiket és fügefáikat, és letörte határuknak termőfáit.
Parancsolt, és sáskák jöttek, és számlálhatatlan sok cserebogár;
És elemésztettek minden füvet az ő földjükön, és megették földjüknek gyümölcseit;
És megölt minden elsőszülöttet az ő földjükön, erejüknek első zsengéjét;
És kivitte népét ezüsttel és arannyal, és törzseikben nem akadt erőtlen.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 2. Megsokasította az Úr az ő népét, erőssé tette elnyomói előtt.
Ant. 3. Kivitte Isten, az ő népét örvendezéssel, választottait vigassággal.
104. zsoltár III.
Örült Egyiptom, hogy elvonulnak, mert ránehezedett a tőlük való félelem.
Felhőt terjesztett ki oltalmukra, és tüzet adott, hogy világoskodjék nekik éjszaka. Könyörögtek, és fürjeket hozott, és mennyei kenyérrel táplálta őket.
Megnyitotta a sziklát, és vizek fakadtak, és patakok folytak a sivatagban;
Mert megemlékezett az ő szent igéjéről, melyet Ábrahámnak, az ő szolgájának mondott;
És kivitte népét örvendezéssel, az ő választottait vigassággal;
És nekik adta a pogányok földjeit, s munkájuk gyümölcseit is birtokba vették;
Hogy megőrizzék az ő igazságait, és keressék az ő törvényét.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 3. Kivitte Isten, az ő népét örvendezéssel, választottait vigassággal.
Ant. 4. Megszabadította őket az Úr, az ő nevéért.
105. zsoltár I.
Hálát adjatok az Úrnak, mert jó, mert az ő irgalmassága örökkévaló.
Ki tudná elbeszélni az Úr hatalmas tetteit, és hallatni mind az ő dicséretét?
Boldogok, akik megtartják a törvényt, és igazságot cselekszenek minden időben.
Emlékezzél meg, Uram, mirólunk, jóakarattal néped iránt, látogass meg minket üdvösségeddel;
Hogy megláthassuk a te választottaidnak szánt javakat, és vigadjunk a te néped vigasságával, hogy dicsekedjünk a te örökségeddel.
Vétkeztünk a mi atyáinkkal együtt, igaztalanul cselekedtünk, gonoszságot tettünk.
Atyáink Egyiptomban nem értették a te csodáidat, nem emlékeztek meg a te irgalmasságodnak sokaságáról, és ingereltek téged a tengerre, a Vörös tengerre menvén;
És megszabadítá őket az ő nevéért, hogy megismertesse hatalmát;
És megintette a Vörös tengert, és az kiszáradott, és általvitte őket a mélységeken mint a pusztán;
És megszabadította őket a gyűlölők kezéből, és megmentette őket az ellenség kezéből;
És elborította a víz az ő szorongatóikat, egy sem maradt meg azok közül;
És akkor hittek az ő igéinek, és énekelték az ő dicséretét;
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 4. Megszabadította őket az Úr, az ő nevéért.
Ant. 5. Elfeledkeztek Isten tetteiről, ki megmentette őket.
105. zsoltár II.
De hamar megtették, hogy elfeledkezzenek tetteiről, és nem várták be az ő végzését;
És kívánságokra gerjedtek a pusztában, és megkísértették Istent a vizetlen helyen;
És megadta nekik, amit kívántak, és bőséggel jóllakatta őket;
És irigységgel fellázadtak a táborban Mózes ellen, és Áron, az Úr szentje ellen.
Megnyílott a föld és elnyelte Dátánt, és elborította Abíron hordáját;
És tűz gyulladt az ő gyülekezetükben, és a láng megemésztette a bűnösöket;
És borjút csináltak a Hóreb hegyénél, és imádták a bálványt;
És fölcserélték az ő dicsőségüket a szénátevő borjúnak képmásával.
Elfelejtették az Istent, aki megszabadította őket, aki nagy dolgokat cselekedett Egyiptomban;
Csodálatos dolgokat Kámnak földjén, retteneteseket a Vörös tengeren;
És kimondá, hogy elvesztené őket, ha Mózes, az ő választottja ott nem lett volna;
Ha oda nem áll a romlásba, az ő színe elé, elfordítani haragját, hogy szét ne szórja őket;
És semminek tartották a kívánatos földet, nem hittek az ő igéjének;
És morgolódtak az ő sátraikban, nem hallgattak az Úr szavára;
És ő fölemelte kezét ellenük, hogy leverje őket a pusztában;
hogy szétszórja magvukat is a pogány népek közé, és elszélessze őket az országokban;
És magukat Belfagorhoz adták, és a halottak áldozatait ették;
És felingerelték az Urat találmányaikkal, és megsokasodott rajtuk a romlás;
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 5. Elfeledkeztek Isten tetteiről, ki megmentette őket.
Ant. 6. Ám nyomorúságukra tekintett az Úr, és meghallgatta könyörgésüket.
105. zsoltár III.
De előállott Fíneász és ítéletet tartott, és megszűnt köztük a romlás;
és igazságul tulajdoníttatott ez néki nemzedékről nemzedékre mindörökké;
És felingerelték az Urat Meriba vizénél, és miattuk bajba került Mózes is;
Mert megkeserítették a lelkét, és meggondolatlanul beszélt ajkaival.
Nem irtották ki a pogány népeket, kikről az Úr parancsolt nékik;
Hanem pogányok közé elegyedtek, és eltanulták azok cselekedeteit;
És azok bálványainak szolgáltak, és bukásukra lett ez nékik;
És feláldozták saját fiaikat, és leányaikat a démonoknak;
És kiontották az ártatlan vért, fiaik és leányaik vérét, kiket Kánaán bálványainak áldoztak;
És megfertőztetett a föld vérrel, és ők tisztátalanok lettek cselekedeteik által, és gaztetteikkel házasságtörők;
És felgerjedt az Úr haragja az ő népe ellen, és megutálta az ő örökségét;
És a pogányok kezébe adta őket, és gyűlölőik uralkodtak rajtuk;
És sanyargatták őket ellenségeik, és megaláztattak azok keze alatt.
Gyakorta megszabadította őket, de ők egyre ingerelték végzéseikkel, és elbuktak gonoszságaikban;
És szorongattatásukat meglátta, és kiáltásukat meghallotta;
És megemlékezett az ő szövetségéről, és megszánta őket irgalmasságának sokasága szerint;
És könyörületre indította irántuk azokat, kik fogságba vitték őket.
Szabadíts meg minket, mi Urunk Istenünk, és gyűjts egybe minket a nemzetek közül;
Hogy hálát adjunk a te szent nevednek, és dicsekedjünk a te dicséretedben!
Áldott az Úr, Izráel Istene, öröktől fogva és mindörökké, s az egész nép mondja: Úgy legyen, ámen!
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 6. Ám nyomorúságukra tekintett az Úr, és meghallgatta könyörgésüket.
Ant. 7. Kiáltottak az Úrhoz, és kimenté a veszedelemből őket.
106. zsoltár I.
Hálát adjatok az Úrnak, mert jó, mert az ő irgalmassága örökkévaló!
Mondják mind, akiket megváltott az Úr, kiket megváltott az ellenség kezéből, és egybegyűjtött az idegen országokból;
napkeletről és napnyugatról, északról és a tenger mellől!
Tévelyegtek a pusztában, a vizetlen helyen, nem találták útját a városnak, ahol lakjanak.
Éheztek és szomjúhoztak, s megfogyatkozott bennük a lélek;
És kiáltottak az Úrhoz a szorongatásokban, és kimenté a veszedelemből őket;
És egyenes útra vitte őket, hogy eljussanak a városba, ahol lakjanak.
Hálát adjanak az Úrnak irgalmasságáért és csodáiért, miket az emberek fiaival művelt;
Mert megelégítette a szomjúhozó lelket, s az éhezőt betöltötte jókkal;
Kik a sötétségben és a halál árnyékéban ültek, megbilincselve vassal és nyomorúsággal;
Mert ellenszegültek az Isten igéinek, és a Fölségesnek tanácsát megvetették;
És megaláztatott a szívük a szenvedések alatt, megerőtlenültek és nem volt segítőjük;
És kiáltottak az Úrhoz a szorongatásokban, és kimenté a veszedelemből őket;
És kihozá őket a sötétségből és a halál árnyékából, és bilincseiket széttöré.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 7. Kiáltottak az Úrhoz, és kimenté a veszedelemből őket.
Ant. 8. Azok is látták az Úrnak tetteit, az ő csodatételeit.
106. zsoltár II.
Hálát adjanak az Úrnak irgalmasságáért és csodáiért, miket az emberek fiaival művelt;
Mert lerontotta az érckapukat, és a vas-zárakat összetörte!
Megzavarodtak az ő gonoszságuk útján, csapások sújtották őket igaztalanságuk miatt.
Minden eledelt megutált már az ő lelkük, és a halál kapuihoz közeledtek;
És kiáltottak az Úrhoz a szorongatásokban, és ő kimenté a veszedelemből őket.
Elküldé az ő igéjét és meggyógyította őket, és kiragadta őket a sírveremből.
Hálát adjanak az Úrnak irgalmasságáért és csodáiért, miket az emberek fiaival művelt;
És áldozzák a dicséret áldozatát, és hirdessék cselekedeteit ujjongással!
Akik hajókon járnak a tengeren kereskedvén a sok vizeken,
azok is látták az Úrnak tetteit, csodatételeit a mélységekben.
Szólott, és szélvész támadt és fölemelkedtek a tenger hullámai.
Fölmentek az égig és alászálltak a mélységbe, lelkük a bajok közt sorvadozott.
Megzavarodtak és tántorogtak mint a részeg, és minden bölcsességük elenyészett;
És kiáltottak a szorongatások között az Úrhoz, és ő kimentette a veszedelemből őket;
S szélvészét gyenge szellővé tette, és lecsendesedtek a tenger habjai;
És ők vigadtak annak csöndességén, és eljutottak az óhajtott kikötőbe.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 8. Azok is látták az Úrnak tetteit, az ő csodatételeit.
Ant. 9. Látják ezt az igazak és örvendeznek, és befogadják az ő irgalmasságát.
106. zsoltár III.
Hálát adjanak az Úrnak irgalmasságáért és csodáiért, miket az emberek fiaival művelt;
És magasztalják őt a népek gyülekezetében, és a vének tanácsában dicsérjék őt;
Ki a folyóvizeket pusztasággá tette, s a vizek forrásait sivataggá;
és szikessé a termékeny földeket, a rajta lakók gonoszsága miatt!
A pusztát pedig állótóvá tette, és a vizetlen földet vizek forrásává;
És odatelepítette az éhezőket, és azok lakóvárost építettek;
És bevetették a szántóföldeket és szőlőket plántáltak és begyűjtötték a termést;
És megáldotta őket, és igen megsokasodtak, és az ő barmaikat meg nem kevesíté.
Majd ismét megfogyatkoztak, a bajok és fájdalmak terhe meggyötörte őket.
Gyalázatot osztott a fejedelmekre, és eltévelyítette őket az útról a járatlan sivatagban;
De kisegítette a szegényt a nyomorúságból, és a nemzetségeket megsokasította mint a nyájakat.
Meglátják az igazak és vigadnak, és befogja a száját minden gonoszság.
Ki olyan bölcs, hogy megőrizné ezeket, és megértené az Úr irgalmasságait?
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 9. Látják ezt az igazak és örvendeznek, és befogadják az ő irgalmasságát.
Verzikulus
V. Uram, hallgasd meg az én könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
Olvasmányok
I.
Mi Atyánk… ellenünk vétkezőknek.
V. És ne vígy minket kísértésbe,
R. De szabadíts meg a gonosztól.
Absolutio
Hallgasd meg, Urunk Jézus Krisztus, szolgáid könyörgését és irgalmazz nekünk, aki az Atyával és a Szentlélekkel élsz és uralkodol mindörökkön-örökké. Ámen.
Benedictio
V. Áldj meg minket, Uram.
R. Örökös áldásával áldjon meg minket az örökkévaló Atya. Ámen.
I. olvasmány
V. Te pedig, Uram, könyörülj rajtunk.
R. Istennek legyen hála.
Responzórium
V. Az irgalmasságot és az igazságot éneklem néked, Uram, éneklek és figyelek, a szeplőtelen útra. Mikor jössz el hozzám? V. Szívemnek ártatlanságában járok házamnak falai között. R. Mikor jössz el hozzám?
II.
Benedictio
V. Áldj meg minket, Uram.
R. Isten egyszülött Fia minket megáldani és megszentelni méltóztasson. Ámen.
II. olvasmány
V. Te pedig, Uram, könyörülj rajtunk.
R. Istennek legyen hála.
Responzórium
V. Uram, hallgasd meg az én könyörgésemet, és az én kiáltásom jusson eléd, mert meg nem utálod a szegényeknek könyörgését, Isten! V. A mélységekből kiáltok hozzád, ó Uram, Uram hallgasd meg az én szómat. R. Mert meg nem utálod a szegényeknek könyörgését, Isten.
III.
Benedictio
V. Áldj meg minket, Uram.
R. Világosítsa meg érzékeinket és szívünket a Szentlélek kegyelme. Ámen.
III. olvasmány
V. Ez az Anyaszentegyház tanítása.
R. Istennek legyen hála.
Responzórium
V. Siess, Uram, hallgass meg engem, mert elfogyatkoztak, miként a füst az én napjaim. V. Lehanyatlottak napjaim miként az árnyék, és én mint a széna, elszáradtam. V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek. R. Mert elfogyatkoztak, miként a füst az én napjaim.
Könyörgés
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
V. Könyörögjünk. A napi könyörgés.
R. Ámen.
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
V. Mondjunk áldást az Úrnak.
R. Istennek legyen hála.
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmából békességben nyugodjanak.
R. Ámen.
TE DEUM
Szent Ambrus himnusza
Téged, Isten dicsérünk, téged Úrnak ismérünk.
Téged, örök Atyaisten mind egész föld áld és tisztel.
Téged minden szép angyalok, Kerubok és Szeráfkarok.
Egek és minden hatalmak, szüntelenül magasztalnak.
Szent vagy, szent vagy, erősséges szent Isten vagy!
Nagyságoddal telve ég s föld, dicsőséged mindent bétölt.
Téged dicsér egek Ura, apostolok boldog kara.
Dicséretes nagy próféták súlyos ajka hirdet és áld.
Jeles mártírseregek magasztalnak tégedet.
Vall tégedet világszerte szent Egyházad ezerszerte.
Ó Atyánk, téged s mérhetetlen nagy Fölséged.
S azt, ki hozzánk tőled jött le Atya igaz Egyszülöttje.
És áldjuk veled Vigasztaló Szentlelkedet.
Krisztus, Isten Egyszülöttje
Király vagy te mindörökre.
Mentésünkre közénk szálltál
Szűzi méhet nem utáltál.
Halál mérgét megtiportad,
Mennyországot megnyitottad.
Isten jobbján ülsz most széket, Atyádéval egy fölséged.
Onnan leszel eljövendő, mindeneket ítélendő.
Itt letérdelünk.
Téged azért, Uram, kérünk, mi megváltónk, maradj vélünk!
Szentjeidhez végy fel égbe az örökös dicsőségbe!
Szabadítsd meg, Uram, néped, áldd meg a te örökséged!
Te kormányozd, te vigasztald mindörökké felmagasztald!
Mindennap dicsérünk téged,
Szent nevedet áldja néped.
Bűntől e nap őrizz minket és bocsásd meg vétkeinket!
Irgalmazz, Uram, irgalmazz; híveidhez légy irgalmas!
Kegyes szemed legyen rajtunk, tebenned van bizodalmunk.
Te vagy Uram, én reményem, * ne hagyj soha szégyent érnem!
SZOMBATI LAUDES
V. Isten, figyelmezz az én segítségemre.
R. Uram, siess megsegíteni engem.
V. Dicsőség az Atyának, és Fiúnak és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.
Allelúia. vagy Dicséret neked, Urunk, örök dicsőség Királya.
Ant. 1. Sion fiai ujjongjanak Királyukban.
149. zsoltár
Énekeljetek az Úrnak új éneket, az ő dicsérete szóljon a szentek gyülekezetében!
Vigadjon Izráel abban, ki őt alkotta, és Sion fiai ujjongjanak Királyukban!
Dicsérjék az ő nevét éneklő karban, dobbal és orgonával zengjenek neki;
Mert kedvét találja az Úr az ő népében, és az alázatosakat felmagasztalja üdvösségre!
Ujjongjanak a szentek a dicsőségben, és vigadozzanak nyugvóhelyükön!
Az Istennek magasztalása legyen torkukban, és kétélű kard a kezükben;
Hogy a pogányokon bosszút álljanak és megbüntessék a népeket;
Hogy királyaikat béklyóba verjék, nemeseiket vasbilincsbe;
Hogy beteljesítsék rajtuk az ítéletet, mely megíratott, dicsőség ez az Úr minden szentjének!
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 1. Sion fiai ujjongjanak Királyukban.
Ant. 2. Mily nagyok, a te cselekedeteid, Uram.
91. zsoltár
Jó dolog az Urat dicsérni, és éneket mondani a te nevednek, ó Fölséges;
Hirdetni reggel irgalmasságodat és hűségedet éjszaka;
A tízhúrú lanttal és orgonával, énekkel és citerával;
Mert megvidámítottál engem, Uram, tetteiddel és kezed művein örvendezem.
Mily nagyok, Uram, a te cselekedeteid, mélységesek a te gondolataid!
Az ostoba ember nem veszi eszébe, és a bolond nem érti ezeket.
Felnövekednek a bűnösök mint a fű, virágzanak mind, akik gonoszat cselekednek;
De vesztükre lesz ez mindörökre, te pedig, Uram, fölséges vagy örökké;
Mert íme, Uram, a te ellenségeid, mert íme a te ellenségeid elvesznek szétszóratnak mind, akik gonoszat cselekednek;
És fölmagasztalod az én fejemet, elárasztasz illatos olajjal;
És lenéznek szemeim ellenségeimre, s a gonoszul reám támadók vesztéről hallani fog a fülem.
Az igaz mint a pálmafa virágzik nagyra nő mint a Libanon cédrusa.
Az Úr házában vannak ők elültetve, a mi Istenünk házának csarnokaiban virágoznak.
Még öregségükben is gyümölcsöznek, bő termést hoznak és szépen virulnak;
Hogy hirdessék, hogy igaz az Úr, az én menedékem, és igaztalanság nincsen őbenne.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 2. Mily nagyok, a te cselekedeteid, Uram.
Ant. 3. Vigad majd az igaz az Úrban és bízik benne.
63. zsoltár
Hallgasd meg, Isten, az én panaszomnak szavát, az ellenség félelmétől mentsd meg lelkemet!
Oltalmazz meg engem a rosszakarók gyülekezetétől, és a gonosztevők sokaságától;
kik megélesítették nyelvüket mint a kardot, kibocsátották nyilaikat, a mérgezett szavakat, hogy lelőjék titkon az ártatlant!
Lenyilazzák őt hirtelen, semmitől sem félve, megerősítették magukat a gonosz tervben.
Megbeszélték, hogy csapdát rejtenek, így szóltak: Nem látja azt senki.
Kigondolták a gonosztetteket, végbevitték a kigondolt terveket, mélység az ember, és örvény a szíve;
De lenyilazza őket az Isten, hirtelen éri őket a vereség, saját nyelvük által lett az ő romlásuk.
Kik látják őket, a fejüket csóválják, és retteg minden ember;
És hirdetik az Isten műveit, és megértik az ő tetteit.
Vigad majd az igaz az Úrban és bízik benne, és dicsekedhetnek mind az egyenes szívűek.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 3. Vigad majd az igaz az Úrban és bízik benne.
Ant.4. Mutasd meg nekünk Uram * irgalmad fényét.
Jézus, Sirák fia éneke
Könyörülj rajtunk, mindenek Istene, és tekints ránk, * és mutasd meg nekünk könyörületed világosságát;
És bocsásd félelmedet a népekre, * kik téged nem keresnek,
Hadd ismerjék meg, hogy nincs Isten, hanem csak te, * és beszéljék a te nagy dolgaidat.
Emeld föl kezedet az idegen népekre, * hogy lássák hatalmasságodat.
Hogy amint szemük előtt megszenteltetel mibennünk, * úgy a mi szemünk előtt magasztaltassál föl őbennük,
Hadd ismerjenek meg téged, mint mi is megismertünk, * hogy nincs Isten tekívüled, Uram.
Újítsd meg a jeleket, és ismételd a csodákat. * Dicsőítsd meg kezedet és jobb karodat.
Indítsd föl búsulásodat, és öntsd ki haragodat. * Vedd el az ellenkezőt, és fenyítsd meg az ellenséget.
Siettesd az időt, és emlékezzél meg a végről, * hogy hirdessék a te csodáidat.
A harag lángjától emésztessék meg, aki megszabadul, * és akik gonoszul bánnak népeddel, találjanak veszedelmet.
Rontsd meg fejüket az ellenséges fejedelmeknek, * kik azt mondják: Nincs más mikívülünk.
Gyűjtsd össze Jákob minden nemzetségét, hadd ismerjék meg, hogy nincs Isten, hanem csak te, * és beszéljék a te nagy dolgaidat;
Hogy örökségül bírjad őket, * mint kezdetben.
Könyörülj népeden, mely nevedről hívatik, * és Izraelen, kit hasonlóvá tettél elsőszülöttedhez.
Könyörülj szentélyed városán, Jeruzsálemen, * a te nyugodalmad városán.
Töltsd meg Siont a te kimondhatatlan igéiddel, * és dicsőségeddel a te népedet.
Dicsőség. Miképpen.
Ant.4. Mutasd meg nekünk Uram * irgalmad fényét.
Ant. 5. Minden élő az Urat dicsérje.
150. zsoltár
Dicsérjétek az Urat az ő szentélyében, dicsérjétek őt az ég erős boltozatában!
Dicsérjétek őt hatalmas tetteiért, dicsérjétek őt nagyságának sokasága szerint!
Dicsérjétek őt trombitaszóval, dicsérjétek őt orgonával és citerával! Dicsérjétek őt dobbal és éneklőkarban, dicsérjétek őt húrokkal és hangszerekkel! Dicsérjétek őt hangos szavú cimbalmokkal, dicsérjétek őt vigasságos cimbalmokkal, minden élő dicsérje az Urat!
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 5. Minden élő az Urat dicsérje.
Kapitulum Róm 13,12-13
Az éj elmúlt, a nap pedig elközelgetett. Vessük el tehát a sötétség cselekedeteit, és öltözzünk a világosság fegyvereibe. Mint nappal, tisztességesen járjunk.
Himnusz
Hajnalt jelez a napkelet,
a földre új nap érkezik,
dárdáit szórja már a fény,
s a káosz lassan távozik.
A rémlátás is eltűnik,
szűnik a szörnyű félelem,
mit bűnök éje ránk hozott,
a kísértés most elcsitul.
Dicsérjük Istent, az Atyát,
és Egyszülöttjét, szent Fiát,
és Lelkét, a Vigasztalót
most és örökké szüntelen.
Ha jő a végső virradat,
mit esdekelve vár szívünk,
borítsa fényár, napvilág,
s vígan szólhasson énekünk! Ámen.
Verzikulus
V. Már kora reggel rólad gondolkodom Uram!
R. Mert Te lettél az én segítőm!
Benedictus
Ant. Eljött a magasságból, s megváltotta népét Izráel Istene.
Zakariás hálaéneke
Áldott az Úr, Izráelnek Istene, mert meglátogatta és megváltotta az ő népét;
És fölemelte nekünk az üdvösség erejét Dávidnak, az ő szolgájának házában;
Miképpen megmondotta szentjeinek ajka által, prófétái által, kik kezdettől fogva voltak;
Hogy szabadulást ad a mi ellenségeinktől, és mindazok kezéből, kik gyűlölnek minket;
Hogy irgalmasságot cselekszik atyáinkkal, és megemlékezik szent szövetségéről;
Az esküvésről, amellyel megesküdött atyánknak, Ábrahámnak, hogy megadja nékünk;
Hogy megszabadulván az ellenség kezéből félelem nélkül szolgáljunk néki;
Szentségben és igazságban az ő színe előtt életünknek minden napján;
És te, gyermek, a Magasságbelinek prófétája leszel, mert az Úr orcája előtt mégy elkészíteni az ő utait;
Hogy az üdvösség ismeretét megadjad az ő népének bűneiknek bocsánatára.
A mi Istenünk irgalmának mélységei által, mivel meglátogatott minket a magasságból támadó;
Hogy megvilágosítsa azokat, kik a sötétségben és a halál árnyékában ülnek, és lépteinket a békességnek útjára igazítsa.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. Eljött a magasságból, s megváltotta népét Izráel Istene.
Könyörgés
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
V. Könyörögjünk. A napi könyörgés.
R. Ámen.
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
V. Mondjunk áldást az Úrnak.
R. Istennek legyen hála.
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmából békességben nyugodjanak.
R. Ámen.
SZOMBATI LAUDES II.
50. zsoltár
Könyörülj rajtam, Isten, a te nagy irgalmasságod szerint;
És a te könyörületednek sokasága szerint töröld el az én gonoszságomat!
Moss meg engem teljességgel az én gonoszságomból, és bűnömből tisztíts meg engem;
Mert ismerem az én gonoszságomat, és szemem előtt van az én bűnöm mindenkor!
Ellened, csak teellened vétkeztem, és gonoszat cselekedtem a te színed előtt;
Hogy igaznak találtassál beszédedben, és győzedelmesnek ítéletedben;
Mert íme, már gonoszságban fogantattam, és bűnben fogadott engem anyám.
Pedig te a szívnek igazságát szereted, és bölcsességednek titkait kinyilatkoztattad nékem.
Hints meg engem izsóppal és megtisztulok, moss meg engem, és a hónál fehérebb leszek!
Engedd, hogy örömet és vigasságot halljak, hogy örvendezzenek megalázott csontjaim!
Fordítsd el orcádat bűneimtől, és töröld el minden gonoszságomat!
Tiszta szívet teremts bennem, ó Isten, és az igaz lelket újítsd meg bensőmben!
Ne vess el engem orcád elől, és szent lelkedet ne vond meg tőlem!
Add vissza nekem a te üdvösségednek örömét, és készséges lélekkel erősíts meg engem!
Hadd tanítsam meg a bűnösöket a te utaidra, és az istentelenek majd megtérnek hozzád!
Szabadíts meg engem a vértől, Isten, én üdvösségemnek Istene, és nyelvem magasztalni fogja igazságodat!
Uram, nyisd meg ajkamat, és szám a te dicséretedet hirdeti;
Mert nem az áldozatban gyönyörködöl, és hiába hozok égőáldozatot, nincsen az tetszésedre!
A töredelmes lélek az Istennek tetsző áldozat, a megtört és alázatos szívet, ó Isten, meg nem veted.
Cselekedjél kegyesen, Uram, Sionnal jóakaratod szerint, hogy megépüljenek Jeruzsálemnek falai!
Akkor elfogadod az igazság áldozatát, az ajándékokat és az égőáldozatot, akkor visznek majd oltárodra áldozati állatot.
Dicsőség. Miképpen.
91. zsoltár
Jó dolog az Urat dicsérni, és éneket mondani a te nevednek, ó Fölséges;
Hirdetni reggel irgalmasságodat és hűségedet éjszaka;
A tízhúrú lanttal és orgonával, énekkel és citerával;
Mert megvidámítottál engem, Uram, tetteiddel és kezed művein örvendezem.
Mily nagyok, Uram, a te cselekedeteid, mélységesek a te gondolataid!
Az ostoba ember nem veszi eszébe, és a bolond nem érti ezeket.
Felnövekednek a bűnösök mint a fű, virágzanak mind, akik gonoszat cselekednek; De vesztükre lesz ez mindörökre, te pedig, Uram, fölséges vagy örökké;
Mert íme, Uram, a te ellenségeid, mert íme a te ellenségeid elvesznek szétszóratnak mind, akik gonoszat cselekednek;
És fölmagasztalod az én fejemet, elárasztasz illatos olajjal;
És lenéznek szemeim ellenségeimre, s a gonoszul reám támadók vesztéről hallani fog a fülem.
Az igaz mint a pálmafa virágzik nagyra nő mint a Libanon cédrusa.
Az Úr házában vannak ők elültetve, a mi Istenünk házának csarnokaiban virágoznak.
Még öregségükben is gyümölcsöznek, bő termést hoznak és szépen virulnak;
Hogy hirdessék, hogy igaz az Úr, az én menedékem, és igaztalanság nincsen őbenne.
Dicsőség. Miképpen.
63. zsoltár
Hallgasd meg, Isten, az én panaszomnak szavát, az ellenség félelmétől mentsd meg lelkemet!
Oltalmazz meg engem a rosszakarók gyülekezetétől, és a gonosztevők sokaságától;
kik megélesítették nyelvüket mint a kardot, kibocsátották nyilaikat, a mérgezett szavakat, hogy lelőjék titkon az ártatlant!
Lenyilazzák őt hirtelen, semmitől sem félve, megerősítették magukat a gonosz tervben.
Megbeszélték, hogy csapdát rejtenek, így szóltak: Nem látja azt senki.
Kigondolták a gonosztetteket, végbevitték a kigondolt terveket, mélység az ember, és örvény a szíve;
De lenyilazza őket az Isten, hirtelen éri őket a vereség, saját nyelvük által lett az ő romlásuk.
Kik látják őket, a fejüket csóválják, és retteg minden ember;
És hirdetik az Isten műveit, és megértik az ő tetteit.
Vigad majd az igaz az Úrban és bízik benne, és dicsekedhetnek mind az egyenes szívűek.
Dicsőség. Miképpen.
Mózes tanító éneke
Halljátok, egek, amit szólok, hallja a föld az én szám igéit!
Hulljon mint sűrű eső az én tanításom, szálljon le mint a harmat az én szavam;
Mint a záporeső a füvön és mint az esőcsöppek a pázsiton, mert az Úr nevét hirdetem!
Adjatok tiszteletet a mi Istenünknek, az Isten tettei tökéletesek és minden utai igazak!
Hűséges az Isten, és semmi hamisság nincsen őbenne, igaz ő és tökéletes.
Mégis vétkezett ellene ez a nép, és gyalázata miatt nem fia többé e gonosz és elfordult nemzedék.
Ezzel fizetsz-e az Úrnak, balga és esztelen nép?
Nemde-nem ő a te atyád, ki magáévá tett, ki alkotott és teremtett téged?
Emlékezzél meg a régi napokról, gondolj át minden nemzedéket!
Kérdezd meg atyádat, és elbeszéli néked, kérdezd a véneket, és elmondják neked:
Amikor elosztá a nemzeteket a Felséges, amikor elválasztá Ádám fiait;
Kiszabta a népek határait Izráel fiainak száma szerint!
Az Úr osztályrésze lett az ő népe, Jákob az ő kimért öröksége;
És megtalálta őt a puszta földön, a borzalom és kietlen pusztaság helyén.
Felkarolta őt és oktatá, s mint a szeme fényét őrizé.
Mint a sas, mely repülésre készteti fiait, és fölöttük röpdös;
Kiterjesztette szárnyait és fölvette őt, és tulajdon vállán hordozá.
Az Úr volt egyedül az ő vezére, idegen isten nem állt mellette.
S termékeny földre helyezte őt, hogy enné a mezők gyümölcseit;
Mézet szopjon a kősziklából, olajat a kemény kőből;
Egye a tehenek vaját s a juhoknak tejét, bárányoknak és kosoknak javát;
Barmok húsát és búza velejét, s igya a szőlőnek színtiszta vérét;
De meghízott a kedvenc és kirúgott, meghízott, kövér lett és eltelt.
Elhagyta az Istent, alkotóját, eltávozott az Istentől, szabadítójától.
Idegen istenekkel őt ingerelték, utálatosságokkal haragra indították.
Ördögnek áldoztak, nem Istennek, isteneknek, kiket azelőtt nem ismertek;
Újaknak, nemrég jötteknek, kiket atyáik nem tiszteltek.
Az Istent, aki téged szült, elhagytad, és elfelejtkeztél teremtő Uradról.
Látta az Úr és haragra gerjedt, mert felingerelték őt fiai és leányai;
És mondá: Elrejtem orcámat előlük, hadd látom, mi lesz majd a végük;
Mert elfordult nemzedék ez, hűtlenné vált gyermekek!
Ők engem azzal ingereltek, ami nem Isten, és haragra indítottak hiúságaikkal;
én is ingerlem majd őket néppel, mely nem nép, és ostoba nemzettel bosszantom őket.
Tűz lobban fel az én haragomban, és égni fog az alvilág mélyéig.
Megsemmisíti a földet termésével együtt, és a hegyek alapjait fölégeti. Elhalmozom őket bajokkal, és elfogyasztom rajtuk nyilaimat.
Éhség emészti meg őket, és madarak falják fel őket szörnyű harapással.
Rájuk küldöm a vadállatok fogát, a porban csúszó állatok és kígyók dühét.
Kívül a fegyver pusztítja őket és belül a rettegés, az ifjút és szüzet, a csecsemőt és aggot;
És azt mondom: Hol vannak? Emlékezetüket is megszüntetem az emberek között;
De mégis elállok ettől, hogy ne bosszantsanak ellenségei, és ne kevélykedjenek az ő ellenei.
Ne mondhassák: A mi kezünk és nem az Úr, aki mindezt cselekedte.
Ó tanácstalan nemzet, okosság nélkül való, bár bölcs lennél és megértenéd és megfontolnád végüket!
Hogy is kergethetne meg egy ember ezret, hogyan futamít meg kettő tízezret?
Nem azért-e, mert Istenük eladta őket, az Úr pedig kiszolgáltatta őket?
Mert nem olyan a mi Istenünk, mint amazok istenei, és ellenségeink majd önmaguk bíráivá lesznek.
Mert szőlőjük Szodoma szőlőjéből való, és Gomorra dűlői mellől.
Az ő szőlőjük mérgezett szőlők, és keserűek gerezdjeik.
Sárkányok epéje az ő boruk, és áspisok gyógyíthatatlan mérge.
Mindez el van végezve nálam, és lepecsételve házaimban.
Enyém a bosszúállás, én idejében megfizetek, és meginognak a lábaik.
Közel van a veszedelem napja, az idők sietnek megjelenni.
Akkor az Úr igazságot tesz népének, megkönyörül az ő szolgáin;
Mikor látja, hogy elerőtlenült a kezük, és rejtett erejük is elfogyott, elenyészett, amit tartogattak;
És azt mondja majd: Hol vannak az ő isteneik, akikben bizakodtak;
Kiknek áldozataiból ették a javát, és italáldozataiknak borát itták?
Keljenek fel hát azok és segítsenek titeket, és szükségetekben ők oltalmazzanak titeket!
Lássátok, hogy én vagyok egyedül, és nincsen más isten rajtam kívül!
Én ölök és én éltetek, sebesítek és gyógyítok, és nincs, aki kezemből kiszabadíthasson.
Fölemelem az égre kezemet, és mondom: Élek én örökké.
Ha megélesítem kardomat mint a villámot, és kezem megragadja az igazságot;
Bosszút állok ellenségeimen, és azoknak, kik engem gyűlölnek, megfizetek.
Megrészegítem nyilaimat a vérükkel, és kardomat húsukkal etetem.
A megölteknek és foglyoknak vérével, az ellenség vezéreinek fejével.
Dicsérjétek, nemzetségek az Úr népét, mert ő megtorolja szolgáinak vérét;
És ellenségeiken bosszút áll, és kegyelmes lesz az ő népe földjéhez!
Dicsőség. Miképpen.
150. zsoltár
Dicsérjétek az Urat az ő szentélyében, dicsérjétek őt az ég erős boltozatában!
Dicsérjétek őt hatalmas tetteiért, dicsérjétek őt nagyságának sokasága szerint!
Dicsérjétek őt trombitaszóval, dicsérjétek őt orgonával és citerával!
Dicsérjétek őt dobbal és éneklőkarban, dicsérjétek őt húrokkal és hangszerekkel!
Dicsérjétek őt hangos szavú cimbalmokkal, dicsérjétek őt vigasságos cimbalmokkal, minden élő dicsérje az Urat!
Dicsőség. Miképpen.
SZOMBATI PRÍMA
V. Isten, figyelmezz az én segítségemre.
R. Uram, siess megsegíteni engem.
V. Dicsőség az Atyának, és Fiúnak és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.
Allelúia. vagy Dicséret neked, Urunk, örök dicsőség Királya.
Himnusz
Már kél a fénynek csillaga:
Esengve kérjük az Urat,
Járjon ma mindenütt velünk,
Ne rontsa ártás életünk.
Nyelvünket fogja fékre ma:
Ne szóljon rút perek szava.
Szemünket védőn óvja meg:
A hívságot ne lássa meg.
Lakjék szívünkben tisztaság,
Távozzék minden dőreség.
A testnek dölyfét törje meg
Étel- s italban hősi fék.
Hogy majd a nap, ha távozott,
S az óra újra éjt hozott,
Lemondásunk szent éneke
Legyen az Úr dicsérete.
Dicsérjük az örök Atyát,
Dicsérjük egyszülött Fiát
S a Lelket, a Vigasztalót,
Most és örök időkön át. Ámen.
Ant. Sion fiai ujjongjanak Királyukban.
93. zsoltár I.
Uram, bosszúállásnak Istene, bosszúállásnak Istene, jelenjél meg!
Kelj föl, te bírája a földnek, fizess meg a kevélyeknek!
Uram, meddig még a bűnösök, meddig dicsekednek még a bűnösök?
Csak beszélnek és vakmerőséget szólnak, kérkednek mind a gonosztevők.
A te népedet, Uram, megalázzák, és a te örökségedet nyomorgatják.
Az özvegyet és a jövevényt megölik, és az árvákat meggyilkolják;
És mondják: Nem látja ezt az Úr, nem veszi észre Jákob Istene.
Térjetek észre, ti oktalanjai a népnek, értsétek meg végre, ti balgák;
Ki a fület plántálta, vajon ne hallana, s ki a szemet alkotta, ő ne látna?
Ki a népeket fenyíti, büntetni ne tudna? Hiszen ő tanítja törvénytudásra az embert.
Az Úr ismeri az emberek gondolatait, tudja, hogy hiábavalók.
Dicsőség. Miképpen.
93. zsoltár II.
Boldog az az ember, akit te oktatsz, Uram, és akit megtanítasz törvényedre;
Hogy enyhületet adj neki a rossz napokban, míg a bűnösök sírja meg nem ásatik;
Mert nem veti meg az Úr az ő népét, s az ő örökségét el nem hagyja;
És az ítélkezés visszatér az igazsághoz, és követik azt mind az igaz szívűek.
Ki kel föl értem a rosszakarók ellen, s ki áll mellém a gonosztevők ellen?
Ha az Úr nem segített volna engem, bizony már a némaság helyén lakoznék;
De mikor azt mondtam: Meginogtak az én lábaim, a te irgalmasságod, Uram, megsegített engem.
Mikor megsokasodtak szívemben az aggodalmak, a te vigasztalásaid megvidámították lelkemet.
Mert van-e köze hozzád a hamisság ítélőszékének, mely nyomorúságot szerez a törvény színe alatt?
Üldözőbe veszik az igazak életét, és az ártatlan vért elítélik;
És menedékem lett az Úr nekem, és az én Istenem az én reménységem támasza;
És megfizeti nekik az ő hamisságukat, és gonoszságukban elveszti őket, elveszti őket a mi Urunk Istenünk.
Dicsőség. Miképpen.
107. zsoltár
Kész az én szívem, Isten, kész az én szívem, éneklek és zsoltárt zengek.
Serkenj fel, dicsőségem, serkenj fel, pszaltérium és citera, fölserkenek jókor reggel! Hálát adok neked, Uram, a népek között, és zsoltárt zengek neked a pogányok között;
Mert felmagasztaltatott az égig a te irgalmasságod, és a felhőkig a te igazságod.
Magasztaltassál, ó Isten, az egek fölé, és legyen a te dicsőséged az egész földön;
Hogy megszabaduljanak a te kedveltjeid, üdvözíts a te jobboddal és hallgass meg engem!
Szólott az Isten az ő szent helyén: Győzelmi örömben fölosztom Szíkemet, és kimérem Szukkot völgyét.
Enyém Gálaád és enyém Manasszesz, és Efraim a fejemnek sisakja, Júda az én királyi jogarom.
Moáb a tál, melyben mosakszom, Édomra vetem sarumat, és Filiszteán diadalmaskodom.
Ki visz el engem az erős városba, ki visz el engem Édomig?
Nemde te, Isten, ki elvetettél minket, és nem vonulsz ki a mi seregeinkkel?
Adj segítséget nekünk a szorongatásban, mert hiábavaló az ember segítsége!
Az Istenben győzelmet szerzünk, ő semmivé teszi a mi ellenségeinket.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. Sion fiai ujjongjanak Királyukban.
Kapitulum ∙ Tim 1,17
Az örökkévalóság láthatatlan és halhatatlan királyának, az egyedülvaló Istennek tisztesség és dicsőség örökkön örökké. Ámen.
Responzórium
V. Krisztus, az élő Istennek Fia, * irgalmazz nekünk. V. Aki az Atya jobbján ülsz. R. Irgalmazz nekünk. V. Dicsőség az Atyának, és a Fiúnak, * és a Szentléleknek. R. Krisztus, az élő Isten Fia, * irgalmazz nekünk.
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És kiáltásom jusson elődbe.
Könyörögjünk. Mindenható Isten, aki a mai napot megadtad nekünk, őrizz meg minket a te erőddel, hogy ne engedjünk a bűn kísértésének és mindig a te igazságod vezesse gondolatainkat és cselekedeteinket. A mi Urunk Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel együtt, Isten, mindörökkön-örökké.
R. Ámen.
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És kiáltásom jusson eléd.
V. Mondjunk áldást az Úrnak.
R. Istennek legyen hála.
Précesz
V. Értékes az Úr szemében.
R. Szentjei halála.
Szűz Mária és Isten minden szentje, járjatok közben érettünk az Úrnál, hogy annak segítségével boldoguljunk, aki él és uralkodik mindörökkön-örökké. R. Ámen.
V. Isten, figyelmezz az én segítségemre.
R. Uram, siess megsegíteni engem.
Háromszor ismételve.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor és mindörökkön-örökké. Ámen.
Uram, irgalmazz nekünk!
Krisztus, kegyelmezz nekünk!
Uram, irgalmazz nekünk!
Mi Atyánk…
V. És ne vígy minket kísértésbe,
R. De szabadíts meg a gonosztól.
V. Figyelj, Uram, szolgáidra és cselekedeteikre, irányítsd fiaidat.
R. Az Úr fényessége legyen felettünk és cselekedeteink felett; irányítsa minden döntésünket.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor és mindörökkön-örökké. Ámen.
Könyörögjünk.
Urunk és Istenünk, ég és föld királya, irányítsd és szenteld meg, vezesd és kormányozd szívünket és testünket, érzékeinket, beszédünket és cselekedeteinket a mai napon a te parancsaid szerint, hogy most és örökre a te segítségeddel, világ Megváltója, szabadok és épek maradhassunk. Aki élsz és uralkodol mindörökkön-örökké.
R. Ámen.
V. Áldj meg minket, Uram.
Áldás. Napjaink és cselekedeteink a te békédben teljenek el, mindenható Isten. Ámen.
Rövid olvasmány (2Tessz 3,5)
Az Úr pedig igazgassa szíveiteket Isten szeretetében és Krisztus béketűrésében.
V. Te pedig, Uram, irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.
V. Segítségünk ✠ az Úr nevében.
R. Aki az eget és földet alkotta.
V. Áldjátok.
R. Az Urat.
V. Áldjon meg minket az Úr, ✠ szabadítson meg minden gonosztól és vezessen el az örök életre. És a megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából nyugodjanak békességben.
R. Ámen.
V. Kelj fel, Uram, és segíts minket.
R. És szabadíts meg a te szent nevedért.
Uram, irgalmazz nekünk! Krisztus, kegyelmezz nekünk! Uram, irgalmazz nekünk!
Mi Atyánk… ellenünk vétkezőknek.
V. És ne vígy minket kísértésbe,
R. De szabadíts meg a gonosztól.
V. Figyelj, Uram, szolgáidra és cselekedeteikre, irányítsd fiaidat.
R. Az Úr fényessége legyen felettünk és cselekedeteink felett; irányítsa minden döntésünket.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Könyörögjünk. Urunk és Istenünk, ég és föld királya, irányítsd és szenteld meg, vezesd és kormányozd szívünket és testünket, érzékeinket, beszédünket és cselekedeteinket a mai napon a te parancsaid szerint, hogy most és örökre a te segítségeddel, világ Megváltója, szabadok és épek maradhassunk. Aki élsz és uralkodol mindörökkön-örökké.
R. Ámen.
Benedictio
V. Áldj meg minket, Uram.
R. Napjaink és cselekedeteink a te békédben teljenek el, mindenható Isten. Ámen.
Rövid olvasmány ∙ 2Tessz 3,5
Az Úr pedig igazgassa szíveiteket Isten szeretetében és Krisztus béketűrésében.
V. Te pedig, Uram, könyörülj rajtunk.
R. Istennek legyen hála.
Befejezés
V. Segítségünk † az Úr nevében.
R. Aki az eget és földet alkotta.
V. Mondjunk áldást az Úrnak.
R. Istennek legyen hála.
V. Áldjon meg minket az Úr, † szabadítson meg minden gonosztól és vezessen el az örök életre. És a megholt hívek lelkei Isten irgalmából békességben nyugodjanak.
R. Ámen.
SZOMBATI TERCIA
V. Isten, figyelmezz az én segítségemre.
R. Uram, siess megsegíteni engem.
V. Dicsőség az Atyának, és Fiúnak és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.
Allelúia. vagy Dicséret neked, Urunk, örök dicsőség Királya.
Himnusz
Szentlélek, kérünk, szállj közénk,
Atya s Fiúval egy való,
sietve jöjj a szíveket,
kegyelmesen betölteni.
A nyelv, az érzék, ész, erő
tenéked zengjen vallomást,
szeretet lángját add nekünk,
s áraszd másokra általunk!
Ezt teljesítse az Atya,
s vele egylényű egy Fia,
aki veled uralkodik,
ó Lélek, minden századig. Ámen.
Ant. Az én kiáltásom jusson eléd, Uram, ne rejtsd el a te orcádat énelőlem.
101. zsoltár I.
Uram, hallgasd meg az én könyörgésemet, és az én kiáltásom jusson eléd!
Ne rejtsd el a te orcádat énelőlem, szorongatásom napján hajtsd hozzám füledet!
Amely napon segítségül hívlak, hamar hallgass meg engem;
Mert elenyésztek mint a füst az én napjaim, és a csontjaim kiégtek mint a parázs.
Levágatott mint a fű és kiszáradt a szívem, még kenyeremet enni is elfeledtem.
Sóhajtozásomnak szava miatt csontom a húsomhoz tapadt.
Hasonló lettem a pusztában lakó pelikánhoz, olyan lettem, mint a bagoly a romok között.
Álmatlanul virrasztok, olyan lettem, mint a magányos veréb a háztetőn.
Napestig gyaláznak engem ellenségeim, és akik dicsértek engem, most ellenem esküdtek;
Mert a hamut eszem mint kenyeret, és italomat könnyekkel elegyítem.
A te haragod és feddésed színe előtt, mert fölemelvén lecsaptál engem.
Lehanyatlottak napjaim mint az árnyék, s én mint a széna elszáradtam.
Dicsőség. Miképpen.
101. zsoltár II.
Te pedig, Uram, örökké megmaradsz, és a te emlékezeted nemzedékről nemzedékre.
Te fölkelvén könyörülsz Sionon, mert ideje, hogy rajta könyörülj, mert eljött az idő;
Mert szeretik a te szolgáid annak köveit, és sírnak romjai fölött;
És félik majd a pogányok a te nevedet, Uram, és a föld minden királya a te dicsőségedet;
Mert fölépíti az Úr Siont, és megjelenik dicsőségében.
Az alázatosak imádságára tekintett, és meg nem utálta azok könyörgését.
Írassék fel mindez a jövendő nemzedéknek, és a nép, amely majd teremtetik, dicséri az Urat;
Mert letekintett az ő magasságos szentélyéből, az Úr a mennyből a földre letekintett;
Hogy meghallaná a foglyok óhajtását, hogy föloldozná a megöltek fiait;
Hogy hirdessék az Úr nevét Sionban, az ő dicséretét Jeruzsálemben;
Midőn a népek egybegyűlnek, és a birodalmak, hogy szolgáljanak az Úrnak.
Dicsőség. Miképpen.
101. zsoltár III.
Megalázta az úton az én erőmet, megrövidítette napjaimat;
S mondom neki: Én Istenem, ne végy el engem életemnek felén, a te esztendeid nemzedékről nemzedékre!
Kezdetben teremtetted a földet, és kezed alkotásai az egek.
Azok elvesznek, te pedig megmaradsz, és elavulnak mint a ruha, és mint az öltözetet váltod őket, és elváltoznak.
Te pedig ugyanaz vagy, és esztendeid el nem fogynak.
A te szolgáid fiai színed előtt laknak, és ivadékuk megmarad örökké.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. Az én kiáltásom jusson eléd, Uram, ne rejtsd el a te orcádat énelőlem.
Kapitulum
Január ∙ Ef 1,4
Kiválasztott minket az Isten Krisztusban a világ teremtése előtt, hogy szentek és szeplőtelenek legyünk az ő színe előtt, a szeretetben.
Február ∙ Zsid 12,14.7
Békére törekedjetek mindenkivel, és életszentségre, mely nékül Istent senki meg nem látja, mert mint a fiaknak, úgy ajánlja magát nektek az Isten.
Június–Július ∙ 1Kor 15,58
Szeretett testvéreim, legyetek állhatatosak és rendíthetetlenek, buzgólkodván mindenkor az Úrnak dolgában, hiszen tudjátok, hogy munkátok nem hiábavaló az Úrban.
Augusztus ∙ Péld 8,12
Én, a Bölcsesség, ott lakozom a helyes döntésekben, és én vagyok jelen az eszes gondolatokban.
Szeptember ∙ Sir 2,11.13
Nézzétek, fiaim, az előző nemzedéket, és vegyétek eszetekbe, hogy senki sem vallott szégyent, aki bízott az Úrban, mert kegyes és irgalmas az Isten, és megvéd mindenkit, aki őt igazságban keresi.
Október ∙ Sir 34,14–15
Becsben áll az Istent félők lelke és áldásban részesül, ha ő rájuk tekint, mert megmentőjükbe vetik ők reményüket, és Isten szeme azokon, kik szeretik őt.
November ∙ Ez 16,62.63
Megkötöm szövetségemet veled, és megtudod, hogy én vagyok az Úr, amikor majd mindent megbocsátok neked, amit elkövettél, úgymond az Úristen.
Verzikulus
V. Mondtam az Úrnak: könyörülj rajtam!
R. Gyógyítsd meg az én lelkemet, mert vétkeztem ellened.
Responzórium
V. Gyógyítsd meg az én lelkemet, mert vétkeztem ellened. V. S mondám az Úrnak: könyörülj rajtam. R. Mert vétkeztem ellened. V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek. V. Gyógyítsd meg…
Verzikulus
V. Légy az én segítőm, ne hagyj el engem!
R. És meg ne vess engem, én üdvözítő Istenem!
Könyörgés
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És kiáltásom jusson eléd.
Könyörögjünk. Isten ki ebben az órában híveid szívét a Szentlélek fényével eltöltve okossá tetted: add nekünk, hogy ugyanezen Lélekben dolgainkat helyesen ítéljük meg, és az ő vigasztalásának mindenkor örvendjünk. A mi Urunk, Jézus Krisztus által.
R. Ámen.
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
V. Mondjunk áldást az Úrnak.
R. Istennek legyen hála.
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából békességben nyugodjanak.
R. Ámen.
SZOMBATI SZEXTA
V. Isten, figyelmezz az én segítségemre.
R. Uram, siess megsegíteni engem.
V. Dicsőség az Atyának, és Fiúnak és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.
Allelúia. vagy Dicséret neked, Urunk, örök dicsőség Királya.
Himnusz
Hatalmas Úr egy Istenünk,
dolgok rendjét, ki megszabod
a reggelt fénnyel látod el,
s tüzes nappal a délidőt.
Viszályok lángját fojtsad el,
s a szenvedélyek vad tüzét,
a testnek hozzál jó erőt,
békével áldd a szíveket.
Ezt teljesítse az Atya,
s vele egylényű egy Fia,
Aki veled uralkodik:
ó Lélek, minden századig. Ámen.
Ant. Uram Istenem, felmagasztaltattál mindenek fölött.
103. zsoltár I.
Áldjad, én lelkem, az Urat, én Uram Istenem, felmagasztaltattál mindenek fölött!
Dicsőségbe és ékességbe öltöztél, fényesség a te köntösöd.
Kifeszíted az égboltot mint a sátrat, a felső vizek fölött építed hajlékodat;
Ki a felhőket szekereddé teszed, ki jársz a szeleknek szárnyain;
Kinek a követei a szelek, kinek a szolgái az égető tüzek;
Ki a földet szilárd alapra állítottad, meg nem inog az örökkön örökké.
Az őstenger mint ruházat beborította azt, a hegyek fölött álltak a vizek;
De a te intésedre elfutottak, mennydörgésed szavától megrettentek.
Fölemelkedtek a hegyek és alászálltak a mezők a helyre, melyet nékik rendeltél.
Határt vetettél a vizeknek, melyet által nem hágnak, és vissza nem térnek elborítani a földet;
Ki forrásokat bocsátasz a völgyekbe, s tovafolynak a vizek a hegyek között.
Isznak abból mind a mezei vadak, s még a vadszamarak is oltják szomjukat.
Fölötte laknak az égi madarak, az ágak közül hallatják hangjukat.
Dicsőség. Miképpen.
103. zsoltár II.
Megöntözöd a hegyeket hajlékaidból, munkálkodásod gyümölcsével jóllakatod a földet. Füvet sarjasztasz állatainknak, és növényt az ember szolgálatára.
Kenyeret hozol a földből és bort, hogy vidámítsa az ember szívét;
Hogy gyönyörködtesse az orcáját olajjal, és a kenyér megerősítse az ember szívét.
Jóllaknak a mező fái és Libanon cédrusai, melyeket az Úr ültetett.
Ott raknak fészket a madarak, legmagasabban a gémeknek háza.
A hegyek magaslata a zergéké, s a borznak a sziklák adnak menedéket.
Holdat alkotott, jelezni az időket, a nap is tudja lenyugovását.
Sötétséget szerzettél, és éjszaka lett, abban megindulnak az erdei vadak.
Prédáért ordítanak az oroszlánkölykök, eledelt kérnek az Istentől maguknak.
Fölkel a nap, és újra összegyűlnek, és tanyáikon elhevernek.
Akkor kimegy az ember munkájára, dolga után jár estelig.
Dicsőség. Miképpen.
103. zsoltár III.
Mely igen magasztosak a te műveid, Uram, mindeneket bölcsességgel tettél, betelt a föld a te alkotásaiddal.
Íme, a nagy és tágas öblű tenger, benne számtalan úszó állatok, kicsinyek a nagyokkal együtt.
Rajta járnak a hajók, ott a félelmes Leviátán, melyet te alkottál, hogy játsszék benne.
Mindenek tőled várják, hogy eledelt adj nekik alkalmas időben.
Te adván nekik ők összegyűjtik, felnyitod kezedet, és betelnek javaiddal.
Elfordítván pedig orcádat megháborodnak, visszaveszed lelküket, és elfogyatkoznak, és poraikba visszatérnek.
Kibocsátod lelkedet, és életre kelnek és megújítod a földnek színét.
Legyen örökké tartó az Úrnak dicsősége, örvendezzék az Úr az ő művein;
Ki rátekint a földre és megreszketteti, ki érinti a hegyeket, és azok füstölögnek!
Éneklek az Úrnak én életemben, zsoltározok az én Istenemnek, amíg csak vagyok.
Legyen gyönyörűségére az én énekem, én pedig az Úrban gyönyörködöm!
Fogyjanak el a bűnösök a földről, és az istentelenek ne legyenek többé, áldjad, én lelkem, az Urat!
Dicsőség. Miképpen.
Ant. Uram Istenem, felmagasztaltattál mindenek fölött.
Kapitulum
Január ∙ Róm 13,10
A szeretet nem cselekszik rosszat a felebarátnak, a törvényeknek teljessége tehát a szeretet.
Február ∙ Kol 3,14
Mindenek fölött pedig szeretet legyen bennetek, mert az a tökéletesség köteléke, és örvendezzék szívetekben Krisztusnak békéje, melyre hivatást kaptatok egy testben, és hálaadók legyetek.
Június–Július ∙ Róm 8,18–19
Azt tartom ugyanis, hogy amiket most szenvedünk, nem mérhetők, össze a jövendő dicsőséggel, mely meg fog nyilvánulni rajtunk, mert a teremtett világ várakozása sóvárog az Isten fiainak kinyilvánulása után.
Augusztus ∙ Péld 4,20
Fiam, nyisd meg füledet igéimnek, ne távozzanak szemed elől, őrizzed őket szíved belsejében, mert életet adnak azoknak, kik reá találnak.
Szeptember ∙ 1Ján 3,21–22
Szeretteim, bizodalmunk van Istenhez, és bármit kérünk, megnyerjük tőle, mert az ő parancsait megtartjuk, és ami kedves őelőtte, azt cselekedjük.
Október ∙ Sir 34,16
Ki az Urat féli, semmitől sem retteg, és nem fél, mert az Úr az ő reménysége.
November ∙ Ez 18,30.31.32
Térjetek meg, és tartsatok bűnbánatot minden gonoszságotok fölött, szerezzetek magatoknak új szívet és új lelket, mondja az Úristen.
Responzórium
V. Áldom én az Urat, minden időben. V. Az ő dicsérete mindenkor ajkamon. R. Minden időben. V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek. V. Áldom én az Urat, minden időben.
Verzikulus
V. Az Úr énnékem pásztorom.
R. Nincsen hiányom semmiben.
Könyörgés
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
Könyörögjünk. Urunk Jézus Krisztus, aki ebben az órában a mi megváltásunkért ártatlanul a keresztfára emeltettél: engedd nekünk azt a fényességet, mely által az örök életre eljutni képesek vagyunk. Aki élsz és uralkodol mindörökkön örökké.
R. Ámen.
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
V. Mondjunk áldást az Úrnak.
R. Istennek legyen hála.
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából békességben nyugodjanak.
R. Ámen.
SZOMBATI NÓNA
V. Isten, figyelmezz az én segítségemre.
R. Uram, siess megsegíteni engem.
V. Dicsőség az Atyának, és Fiúnak és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.
Allelúia. vagy Dicséret neked, Urunk, örök dicsőség Királya.
Himnusz
Ki tartasz minden dolgokat,
erős Isten, nem változó,
de napvilágnak idejét
változásokkal rendező.
Oly fénylő, tiszta estet adj,
melyben az élet nem fogy el,
de szent halál jutalmaként
örök dicsőség vár reánk.
Ezt teljesítse az Atya,
s vele egylényű egy Fia,
aki veled uralkodik,
ó Lélek, minden századig.
Ant. Ne hallgass, Isten, mert a gyűlöletnek szava vett körül engem.
108. zsoltár I.
Isten, én dicséretemnek Istene, ne hallgass, mert a bűnös szája és az álnok szája megnyílt ellenem!
Álnok nyelvvel szólottak ellenem, és gyűlölködő beszédekkel körülvettek engem, és ok nélkül ostromoltak engem.
Azért, hogy szerettem őket, ellenem fordultak, én pedig imádkoztam;
És gonoszat tettek ellenem a jókért, és az én szeretetemért gyűlölséget.
Adj neki gonosz fejedelmet, és álljon jobbja felől vádlóként a sátán!
Kárhoztatva jöjjön ki, mikor ítéltetik, és könyörgése is bűnné legyen!
Keseredjenek meg napjai, és az ő tisztségét más nyerje el!
Árvákká legyenek az ő fiai, és a felesége özveggyé!
Fiai szüntelenül bolyongjanak és kolduljanak, és kivettessenek lakóhelyükből!
Foglalja el az uzsorás minden jószágát, és idegenek ragadják el munkája gyümölcsét!
Ne legyen, aki irgalmasságot tegyen vele, s ne legyen, aki könyörüljön az ő árváin!
Vesszenek el az ő szülöttei, egy nemzedék alatt töröltessék el a neve!
Dicsőség. Miképpen.
108. zsoltár II.
Legyen emlékezetben az Úr színe előtt atyáinak gonoszsága, és ne töröltessék el anyja vétke!
Legyenek bűneik az Úr előtt mindenkor, és vesszen el emlékezetük a földről;
Mert nem gondolt arra, hogy irgalmasságot cselekedjék, és üldözte a szegény embert és a koldust, a megsebzett szívűt, hogy végezzen vele!
Szerette az átkot, hát szálljon reá, nem akarta az áldást, hát távozzék tőle!
Átokba öltözzék mint a ruházatba, és az mint a víz járja át belsejét, és mint az olaj a csontjait!
Legyen az neki mint a köntös, melybe öltözik, és mint az öv, mely mindig körülveszi.
Ez a jutalmuk az Úrnál az én ellenségeimnek, kik gonoszat szólnak a lelkem ellen;
És te, Uram, cselekedjél velem a te nevedért, mert gyönyörűségem a te irgalmasságod!
Dicsőség. Miképpen.
108. zsoltár III.
Szabadíts meg engem, mert nyomorult és szegény vagyok, és a szívem megrendült bennem!
Mint a tűnő árnyék elenyésztem, kiűzettem mint a sáskák.
Térdem elgyöngült az éhezéstől, olaj nélkül a testem elsorvadott;
És én gyalázattá lettem nekik, néznek engem és fejüket hajtogatják.
Segíts meg engem, én Uram, Istenem, szabadíts meg a te irgalmasságod szerint!
Hadd tudják meg, hogy a te kezed ez, és te cselekedted mindezt, Uram!
Átkozzanak ők, csak te áldj meg engem, szégyenüljenek meg, kik ellenem támadnak, és vigadozni fog a te szolgád!
Szégyenbe öltözzenek, kik rágalmaznak engem, s mint a palást borítsa őket gyalázatuk!
Nagy hálát adok ajkammal az Úrnak, és a sokaság közepette dicsérem őt;
Mert a szegénynek jobbja felől állott, hogy megszabadítsa az üldözőktől az én lelkemet.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. Ne hallgass, Isten, mert a gyűlöletnek szava vett körül engem.
Kapitulum
Január ∙ Róm 13,8
Ne tartozzatok senkinek semmivel, csak azzal, hogy egymást szeressétek, mert aki felebarátját szereti, betöltötte a törvényt.
Február ∙ Zsid 12,28–29
Tartsuk meg a kegyelmet, hogy általa Istennek tetsző módon szolgáljunk félelemmel és tisztelettel. Mert a mi Istenünk emésztő tűz.
Június – Július ∙ Róm 6,22
Most, miután felszabadultatok a bűn alól, és Istennek szolgái lettetek, megvan a gyümölcsötök a megszentelődésre, aminek a vége az örök élet.
Augusztus ∙ Péld 8,10
Vegyétek, az én intelmemet, és ne az ezüstöt, a tudást válasszátok inkább, mint az aranyat. R. Istennek legyen hála!
Szeptember ∙ Gal 6,2
hordozzátok egymásnak terhét, mert így teljesíteni fogjátok Krisztus törvényét.
Október ∙ Fil 1,6
Bízunk az Úr Jézus Krisztusban, hogy aki megkezdte bennetek a jó művet, teljessé is teszi azt Krisztus Jézus napjáig.
November ∙ Mik 7,18–19
Nem bocsájtja ki többé az Úristen az ő haragját, mert az irgalmasságot akarja, hozzánk tér és könyörül rajtunk, és gonoszságainkat leveszi rólunk, s a tenger mélyére veti minden bűnünket.
Responzórium
V. Válts meg engem, Uram, s könyörülj rajtam. V. Az én lábam az igaz úton áll, a gyülekezetekben áldalak téged. R. Könyörülj rajtam. V. Dicsőség az Atyának, és Fiúnak és Szentléleknek. V. Válts meg engem, Uram, s könyörülj rajtam.
Verzikulus
V. Az én titkonvaló bűneimtől tisztíts meg engem, Uram!
R. És a kevélységtől óvd meg a te szolgádat!
Könyörgés
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És kiáltásom jusson eléd.
Könyörögjünk. Isten, ki az elesett világot szent Fiad alázatossága által fölemelted: híveidnek örökké tartó vigasságot engedj; hogy kiket az örök kárhozat veszélyeitől megmentettél, azoknak az örökké tartó örömök élvezetét juttasd. Ugyanazon a mi Urunk, Jézus Krisztus által.
R. Ámen.
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
V. Mondjunk áldást az Úrnak.
R. Istennek legyen hála.
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából békességben nyugodjanak.
R. Ámen.
SZOMBATI VESPERÁS
V. Isten, figyelmezz az én segítségemre.
R. Uram, siess megsegíteni engem.
V. Dicsőség az Atyának, és Fiúnak és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.
Allelúia. vagy Dicséret neked, Urunk, örök dicsőség Királya.
Ant. 1. Áldott vagy Uram, én irgalmasságom és erősségem.
143. zsoltár I.
Áldott az Úr, az én kősziklám, ki viadalra tanítja kezemet és hadakozásra ujjaimat.
Én irgalmasságom és erősségem, én oltalmazóm és szabadítóm.
Pajzsom ő, akiben bízom, ki uralmam alá veti népemet.
Uram, micsoda az ember, hogy megbecsülöd, mi az ember fia, hogy gondolsz vele?
Pedig hiábavaló lett szinte az ember, napjai elmúlnak, miként az árnyék.
Uram, hajtsd le a te egeidet és szállj alá, érintsd meg a hegyeket, és füstölögnek!
Villámold villámodat és szórd szét ezeket, bocsásd ki nyilaidat és zavard meg őket!
Nyújtsd ki kezedet a magasságból, ments meg engem és szabadíts ki a sok vizekből, az idegen népek kezéből;
Kiknek szája hiúságot szólott, és az ő jobb kezük hamisságnak jobbja!
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 1. Áldott vagy Uram, én irgalmasságom és erősségem.
Ant. 2. Boldog a nép, melynek az Úr az Istene.
143. zsoltár II.
Isten, új éneket éneklek neked, a tízhúrú hárfával zsoltározok néked.
Ki győzelmet adsz a királyoknak, ki megmentetted Dávidot, a te szolgádat a gonosz szablyától;
Ments meg engem és ragadj ki az idegen népek kezéből, kiknek szája hiúságot szólott, és az ő jobb kezük hamisságnak jobbja!
A mi fiaink pedig mint a szépen növekvő zsenge hajtás ifjúságuknak erejében.
A mi leányaink ékesek mint a templomnak szépen faragott oszlopai.
Tárházaink telve vannak bővelkednek minden jókkal.
Nyájaink termékenyek, számlálhatatlanok a mezőkön, s kövérek állataink.
Nincs a városfalakon romlás sem általjárás sem jajkiáltás a mi utcáinkon.
Boldognak mondják a népet, amelynek dolga így vagyon, az a nép boldog igazán, melynek az Úr az Istene.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 2. Boldog a nép, melynek az Úr az Istene.
Ant. 3. Nagy az Úr és igen dicséretre méltó, az ő nagyvoltának nincsen határa.
144. zsoltár I.
Magasztallak téged, én Istenem, Királyom, és áldom a te nevedet mindenkoron és örökkön örökké.
Minden napokon áldalak téged, és dicsérem a te nevedet mindenkoron és örökkön örökké.
Nagy az Úr és igen dicséretre méltó, az ő nagyvoltának nincsen határa.
Nemzedék a nemzedéknek dicséri a te művedet, és hatalmasságodat megvallják.
A te méltóságodnak dicsőséges fényét hirdetik, és csodatetteidet elmondják.
Félelmetes dolgaidnak erejéről szólnak, és nagyságodat hírül adják.
Jóvoltod gazdagságának emlékezetét zengik, és igazságodon ujjonganak.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 3. Nagy az Úr és igen dicséretre méltó, az ő nagyvoltának nincsen határa.
Ant. 4. Édes az Úr mindenkihez, irgalmassága ott van minden műve fölött.
144. zsoltár II.
Könyörülő az Úr és irgalmas, hosszantűrő és nagyirgalmú.
Édes az Úr mindenkihez, irgalmassága ott van minden műve fölött.
Uram, minden alkotásod hálát adjon néked, és szentjeid áldjanak téged!
Országodnak dicsőségét hirdessék, és hatalmadat kiáltsák;
Hogy megjelentsék az embereknek hatalmad erejét, országodnak dicsőségét és nagyságát;
Mert a te országod örökkévaló ország, és nemzedékről nemzedékre a te uralmad!
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 4. Édes az Úr mindenkihez, irgalmassága ott van minden műve fölött.
Ant. 5. Hűséges az Úr minden szavában, és minden cselekedetében szentséges.
144. zsoltár III.
Hűséges az Úr minden szavában, és minden cselekedetében szentséges.
Fölsegíti az Úr mind, akik elestek, és az elnyomottat fölemeli.
Mindeneknek szemei tebenned bíznak, Uram, mert te adsz nekik eledelt alkalmas időben.
Föltárod a te szent kezedet, és betöltesz minden élőket áldásoddal.
Igaz az Úr minden útjában, és minden cselekedetében szentséges.
Közel van az Úr mindazokhoz, kik segítségül hívják, mindazokhoz, kik őt segítségül hívják igazságban.
Az őt félők akaratát megteszi, könyörgésüket meghallgatja és megszabadítja őket.
Megőrzi az Úr mindazokat, kik őt szeretik, de elveszti mind a bűnösöket.
Az Úr dicséretét hirdesse az én szám, és áldja minden test az ő szent nevét mindenkoron és örökkön örökké!
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 5. Hűséges az Úr minden szavában, és minden cselekedetében szentséges.
Kapitulum 2Kor 1,3-4
Áldott legyen az Isten, Urunk Jézus Krisztus Atyja, az irgalom Atyja és a minden vigasztalás Istene! Ő megvigasztal minket minden szomorúságunkban.
Himnusz
Ó, mi szent Atyánk,
irgalmas és kegyek,
Isten szent Fia,
Urunk, Jézus Krisztus,
ó vigasztaló, éltető Szentlélek:
egy örök Isten.
Ó Szentháromság,
nagy és erős Egység,
igaz istenség,
mérhetetlen jóság,
angyalok fénye,
árva népnek vigasz:
világ reménye!
Dicsőség néked,
mindenható Isten,
három személyben
egylényegű Fölség,
tisztelet, áldás,
himnusz illet téged,
most és örökké.
Amit alkottál,
mind tenéked szolgál,
sok teremtményed
megdicsőít téged,
mi is tenéked
dicséretet zengünk:
hallgasd meg, kérünk!
Ámen.
Verzikulus
V. Alkonyati imádságunk szálljon fel hozzád, Urunk!
R. És szálljon alá a te irgalmasságod mireánk!
Magnificat
Ant. Magasztalja az én lelkem az Urat, mert rátekintett az én alázatosságomra.
Szűz Mária hálaéneke
Magasztalja az én lelkem az Urat;
És örvendezik az én lelkem az én üdvözítő Istenemben;
Mert meglátta az ő szolgálójának alázatosságát, és íme, mostantól fogva boldognak mondanak engem minden nemzetek;
Mert nagy dolgot cselekedett énvelem a Hatalmas, és szent az ő neve;
És az ő irgalmassága nemzetségről nemzetségre azokon, kik őt félik!
Hatalmasságot cselekedett az ő karjával, szétszórta a gőgösöket szívüknek elbízottsága által.
Letette a hatalmasokat a székről, és fölmagasztalta az alázatosakat.
Az éhezőket betöltötte jókkal, és a gazdagokat üresen küldte el.
Fölvette Izráelt, az ő szolgáját, hogy ne felejtse irgalmasságát;
Miképpen megmondotta vala atyáinknak, Ábrahámnak és az ő maradékának mindörökké.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. Magasztalja az én lelkem az Urat, mert rátekintett az én alázatosságomra.
Könyörgés
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
V. Könyörögjünk. A napi könyörgés.
R. Ámen.
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
V. Mondjunk áldást az Úrnak.
R. Istennek legyen hála.
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából békességben nyugodjanak.
R. Ámen.
SZOMBATI KOMPLETÓRIUM
V. Kérlek, Uram, áldj meg engem.
Benedictio. Nyugodalmas jó éjszakát, és boldog véget engedjen nekünk a mindenható Úr. Ámen.
Rövid olvasmány ∙ 1Pét 5,8-9
Testvérek: Józanok legyetek és vigyázzatok, mert a ti ellenségetek, az ördög, mint az ordító oroszlán, körüljár, keresvén, akit elnyeljen; álljatok neki ellen a hit erejével.
V. Te pedig, Uram, könyörülj rajtunk.
R. Istennek legyen hála.
V. Segítségünk † az Úr nevében.
R. Aki az eget és a földet alkotta.
Mi Atyánk…
Gyónom a mindenható Istennek, a boldogságos, mindenkor Szűz Máriának, Szent Mihály főangyalnak, Keresztelő Szent Jánosnak, Szent Péter és Pál apostoloknak, minden szenteknek és nektek, testvérek: hogy nagyot vétkeztem gondolattal, szóval és cselekedettel: én vétkem, én vétkem, én igen nagy vétkem. Kérem azért a boldogságos, mindenkor Szűz Máriát, Szent Mihály főangyalt, Keresztelő Szent Jánost, Szent Péter és Pál apostolokat, az összes szenteket, és titeket, testvérek, imádkozzatok érettem a mi Urunkhoz, Istenünkhöz.
Irgalmazzon nekünk a mindenható Isten, bocsássa meg bűneinket és vezessen el az örök életre! Ámen.
Absolutio
Bűneink elengedését, feloldozását, † és megbocsátását adja meg nekünk a mindenható és irgalmas Isten! Ámen.
V. Téríts meg minket szabadító Istenünk!
R. És fordítsd el rólunk haragodat!
V. Isten, figyelmezz az én segítségemre.
R. Uram, siess megsegíteni engem.
V. Dicsőség az Atyának, és Fiúnak és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.
Allelúia. vagy Dicséret neked, Urunk, örök dicsőség Királya.
Ant. Az én imádságom, Uram, jusson a te színed elé.
87. zsoltár
Uram, én szabadulásom Istene, kiáltok nappal és éjjel teelőtted. Jusson színed elé az én imádságom, hajtsd oda füledet az én könyörgésemre; Mert megtelt bajokkal az én lelkem, és életem az alvilághoz közeledett! A sírba szállók közé számláltattam, olyan lettem, mint a segítség nélkül való ember. A halottak között van fekvőhelyem, mint a halálra sebzettek alszom a sírban; Kikre többé nem emlékezel, kiket kezedből kiejtettél. Mély verembe tettél engem, a sötétségbe és a halál árnyékába. Rám nehezedett a te haragod, s minden árjaidat reám hoztad. Barátaimat eltávolítottad tőlem, utálatossá tettél engem előttük. Átadattam és nem szabadulhatok, szemeim elbágyadtak a gyötrelemtől. Kiáltottam, Uram, napestig hozzád, kitártam feléd kezeimet. Vajon a holtaknak művelsz-e csodákat, és fölkelnek-e az árnyak, hogy dicsérjenek téged? Vajon hirdeti-e valaki a sírban a te irgalmasságodat, és hűségedet a pusztulás helyén? Vajon megtudják-e a sötétségben a te csodáidat, és igazvoltodat a feledés földjén? És én, Uram, hozzád kiáltottam, és eléd megy reggel az én imádságom. Miért veted el, Uram, imádságomat, elfordítod-e orcádat tőlem? Szegény vagyok én és törődések között ifjúságomtól fogva, a rám bocsátott rettegéseket hordozom és félek. Átmentek rajtam a te haragjaid, és csapásaid kifordítottak engem. Körülvettek engem mint a víz szüntelenül, mind együtt körülvettek engem. Eltávolítottad tőlem barátomat és társamat, a sötétség lett az ismerősöm. Dicsőség. Miképpen.
102. zsoltár I.
Á
ldjad, én lelkem, az Urat, és egész bensőm az ő szent nevét! Áldjad, én lelkem, az Urat, és el ne felejtsed semmi adományát; Ki megkönyörül minden gonoszságodon, ki meggyógyítja minden betegségedet; Ki megszabadítja a pusztulástól életedet, ki irgalmassággal és könyörületességgel koronáz meg téged; Ki betölti javaival életedet, és mint a sasé megújul ifjúságod! Irgalmasságot cselekszik az Úr és ítéletet tesz minden jogtalanságot szenvedőnek. Megmutatta Mózesnek az ő utait, Izráel fiainak az ő akaratát. Könyörülő az Úr és irgalmas szívű, hosszantűrő és nagyirgalmú. Nem haragszik örökké, sem mindörökké nem fenyeget. Nem bűneink szerint cselekedett velünk, és nem gonoszságaink szerint fizetett nekünk; Mert amint az ég magasodik a föld felett, úgy erősítette meg irgalmasságát az őt félők fölött. Amily távol van a napkelet a napnyugattól, oly messze vetette tőlünk gonoszságainkat. Dicsőség. Miképpen.
102. zsoltár II.
Amint az atya a fiakon könyörül, úgy könyörült az Úr az őt félőkön; Mert ő ismeri, hogy mik vagyunk, s megemlékezik róla, hogy porból vagyunk. Az ember napjai mint a széna, elhervad mint a mezei virág. Alig érinti a szél, és már nincs több, és helye sem emlékszik reá. Az Úr irgalmassága pedig öröktől való, és örökké megmarad az őt félőkön, és igazsága a fiaknak fiain; Azokon, kik megtartják az ő szövetségét, és megemlékeznek arról, hogy parancsolatait megtegyék. Az Úr a mennyben állította fel trónusát, és az ő királysága mindeneken uralkodik. Áldjátok az Urat, minden angyalok, ti erővel hatalmasok, kik teljesítitek szavát, mihelyt meghalljátok beszédének hangját! Áldjátok az Urat, minden seregei, ti szolgái, kik az ő akaratát cselekszitek! Áldjátok az Urat, minden teremtményei, az ő uralkodásának minden helyén, áldjad, én lelkem, az Urat! Dicsőség. Miképpen.
Ant. Az én imádságom, Uram, jusson a te színed elé.
Himnusz
Immár a nap leáldozott,
Teremtőnk, kérünk tégedet,
légy kegyes és maradj velünk,
őrizzed, óvjad népedet!
Álmodjék rólad a szívünk,
álmunkban is te légy velünk,
Téged dicsérjen énekünk,
midőn új napra ébredünk.
Kérünk hatalmas jó Atyánk,
Úr Jézus Krisztus érdemén,
ki Szentlélekkel és Veled
uralkodik s örökkön él. Ámen.
Kapitulum ∙ Jer 14
Te Uram közöttünk vagy, mi a Te nevedet viseljük, ne hagyj hát el minket, Urunk Istenünk.
R. Istennek legyen hála!
Verzikulus
V. Mint szemed fényére, vigyázz reánk Urunk!
R. Szárnyaidnak árnyékával takarj be minket!
Ant. Tarts meg, Uram, virrasztásunkban, őrizz meg alvásunkban, hogy a Krisztussal virrasszunk, és békességben nyugodjunk.
Simeon éneke
Most bocsátod el szolgádat, Uram, a te igéd szerint békességben;
Mert látták szemeim a te üdvösségedet;
Akit rendeltél minden népek színe előtt;
Hogy fény legyen a népek világosságára, és dicsőségére népednek, Izráelnek.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. Tarts meg, Uram, virrasztásunkban, őrizz meg alvásunkban, hogy a Krisztussal virrasszunk, és békességben nyugodjunk.
V. Uram hallgasd meg könyörgésemet!
R. És az én kiáltásom jusson eléd!
Könyörögjünk. Látogasd meg, kérünk, Urunk, ezt a hajlékot, és az ellenség minden cselvetéseit űzd el messze tőle: szent angyalaid lakjanak benne, kik békében őrizzenek minket; és a te áldásod mindenkor legyen rajtunk. A mi Urunk, Jézus Krisztus által. R. Ámen.
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
V. Mondjunk áldást az Úrnak.
R. Istennek legyen hála.
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából békességben nyugodjanak.
R. Ámen.
Mária-antifóna
ADVENTBEN
Alma Redemptoris Mater
Üdvözítőnk édesanyja,
mennyeknek megnyílt kapuja,
tengerjárók szép csillaga,
Boldogságos Szűz Mária!
Légy segítség hű népednek!
az elesett bűnösöknek,
ki szülője Istenednek,
Anyja lettél Teremtődnek.
Mert angyali köszöntésre
rád szállott az Úr Szentlelke.
Ekkor lett az örök Ige
szűz méhednek szűz gyümölcse.
Azért, édes Istenanyja,
légy bűnösök szószólója,
botló lábunk támasztója,
üdvösségünk nyílt kapuja.
Adjunk hálát az Istennek,
Atya, Fiú, Szentléleknek,
három személy Felségének,
egymivoltú Istenségnek.
V. Az Úr angyala köszönté a boldogságos Szűz Máriát.
R. És ő méhébe fogadá Szentlélektől szent Fiát.
Könyörögjünk. Kérünk téged, Úristen, öntsd lelkünkbe szent kegyelmedet, hogy akik az angyali üzenet által szent Fiadnak, Jézus Krisztusnak megtestesülését megismertük, az Ő kínszenvedése és keresztje által a feltámadás dicsőségébe vitessünk. Ugyanazon a mi Urunk, Jézus Krisztus által.
R. Ámen.
Karácsonytól Gyertyaszentelőig:
V. Szülésed után sértetlen Szűz maradtál.
R. Istennek szent Szülője, könyörögj érettünk.
Könyörögjünk. Úristen, ki a Boldogságos Szűz Mária termékeny szüzessége által az örök boldogság jutalmát adtad az emberi nemnek; engedd kérünk, hogy érezzük annak értünk való esedezését, aki által méltóak lettünk venni az élet adóját, a te Fiadat, a mi Urunk Jézus Krisztust.
R. Ámen.
Alma Redemptoris Mater,
quæ pérvia cæli porta manes,
et stella maris, succúrre cadénti,
Súrgere qui curat pópulo:
tu quæ genuísti,
Natúra miránte,
tuum sanctum Genitórem
Virgo prius ac postérius,
Gabriélis ab ore
Sumens illud Ave,
peccatórum miserére.
V. Angelus Domini nuntiavit Mariae.
R. Et concepit de Spiritu Sancto.
Oremus. Gratiam tuam, quesumus, Domine, mentibus nostris infunde, ut qui angelo nuntiante Christi Filii tui incarnationem cognovimus, per passionem ejus et crucem ad resurrectionis gloriam perducamur. Per eumdem Christum Dominum nostrum.
R. Amen.
Karácsonytól Gyertyaszentelőig:
V. Post partum Virgo inviolata permansisti.
R. Dei Genitrix, intercede pro nobis.
Oremus. Deus, qui salutis aeternae, beate Mariae virginitate foecunda, humano generi praemia praestitisti: tribue, quesumus, ut ipsam pro nobis intercedere sentiamus, per quam meruimus auctorem vitae suscipere, Dominum nostrum, Iesum Christum, Filium tuum. R. Amen.
NAGYBÖJTBEN
Ave, Regina Caelorum
Mennyországnak Királynéja,
angyaloknak szent Asszonya,
Áldott gyökér, Szűz Mária,
üdvöz légy, Krisztus szent Anyja!
Teáltalad e világra
új világosság virrada.
Örülj, dicsőség virága,
kinél szebb nem jött világra.
Áldott légy, drágalátos Szűz!
Isten véled, szép virág, Szűz!
Mennyben szent Fiad mellett ülsz,
s tudjuk, rajtunk is könyörülsz.
V. Tégy méltóvá engem, Szent Szűz, a te dicséretedre.
R. Adj erőt ellenségeid ellen.
Könyörögjünk. Adj oltalmat gyarlósá-gunknak, irgalmas Isten, hogy akik az Isten Anyjának emlékezetét tiszteljük, az ő könyörgésének segedelmével fölkeljünk vétkeinkből. Krisztus, a mi Urunk által.
R. Ámen.
latinul:
Ave, Regina Caelorum,
Ave, Domina Angelorum:
Salve, radix, salve, porta
Ex qua mundo lux est orta:
Gaude, Virgo gloriosa,
Super omnes speciosa,
Vale, o valde decora,
Et pro nobis Christum exora.
V. Dignare me laudare te, Virgo Sacrata.
R. Da mihi virtutem contra hostes tuos.
Oremus. Concede, misericors Deus, fragilitatis nostrae presidium, ut qui Sanctae Dei Genitricis memoriam agimus, intercessionis ejus auxilio a nostris iniquitatibus resurgamus. Per eumdem Christum Dominum nostrum.
R. Amen.
HÚSVÉTI IDŐBEN
Regina caeli
Mennyek Királyné asszonya,
örülj, szép Szűz, alleluja,
mert kit méhedben hordozni
méltó voltál, alleluja,
amint megmondotta vala,
föltámadott, alleluja.
Imádd Istent,
hogy lemossa bűneinket, alleluja!
V. Örülj és örvendezz Szűz Mária, alleluja!
R. Mert valóban feltámadott az Úr, alleluja!
Könyörögjünk! Úristen, ki szent Fiadnak, a mi Urunk Jézus Krisztus feltámadásával a világot megörvendeztetni méltóztattál, add, kérünk, hogy az ő anyja, Szűz Mária által az örök élet örömeit elnyerhessük. A mi Urunk, Jézus Krisztus által.
R. Ámen.
latinul:
Regina caeli, laetare, alleluia:
Quia quem meruisti portare, alleluia,
Resurrexit, sicut dixit, alleluia,
Ora pro nobis Deum, alleluia.
V. Gaude et laetare, Virgo Maria, alleluia.
R. Quia surrexit Dominus vere, alleluia.
Oremus. Deus, qui per resurrectionem Filii tui, Domini nostri Iesu Christi mundum laetificare dignatus es: praesta, quaesumus; ut per eius Genetricem Virginem Mariam, perpetuae capiamus gaudia vitae. Per eundem Christum Dominum nostrum.
R. Amen.
ÉVKÖZI IDŐBEN
Salve regina
Mennyországnak Királynéja,
irgalmasságnak szent anyja,
élet, édesség, reménység,
üdvöz légy, szép Szűz Mária.
Évának árva fiai,
számkivetett maradéki,
siralminak örökösi,
sok nyavalyáknak hajléki.
E siralomnak völgyében,
kik kesergünk nagy ínségben,
hozzád sóhajtunk mennyégbe,
hol vagy örök dicsőségben.
Áldott légy, drágalátos Szűz!
Isten véled, szép virág, Szűz!
Mennyben szent Fiad mellett ülsz,
s tudjuk, rajtunk is könyörülsz.
Azért Szószólónk, szemedet,
fordítsd hozzánk kegyelmedet,
és a te bűnös népedet
oltalmazzad, híveidet.
Ó, édes Szűz, irgalmadat,
mutasd meg kegyes voltodat,
holtunk után szent Fiadat,
mutasd meg boldogságodat.
V. Imádkozzál érettünk Istennek szent Anyja.
R. Hogy méltók lehessünk a Krisztus ígéreteire.
Könyörögjünk. Mindenható örök Isten, ki a dicsőséges Szűz Máriának testét és lelkét, hogy szent Fiad méltó hajléka legyen, a Szentlélek által felékesítetted, add, hogy akik az Isten Anyjának emlékezetében örvendezünk, az ő kegyes könyörgése által megszabaduljunk minden ránk következő veszedelemtől és az örök haláltól. Ugyanazon a mi Urunk, Jézus Krisztus által.
R. Ámen.
latinul:
Salve, Regina, Mater misericordiae,
vita, dulcedo, et spes nostra, salve.
Ad te clamamus exsules filii Hevae,
ad te suspiramus, gementes et flentes
in hac lacrimarum valle.
Eia, ergo, advocata nostra, illos tuos
misericordes oculos ad nos converte;
et Jesum, benedictum fructum ventris tui,
nobis post hoc exsilium ostende.
O clemens, o pia, o dulcis Virgo Maria.
V. Ora pro nobis, Sancta Dei Genitrix.
R. Ut digni efficiamur promissionibus Christi.
Oremus. Omnipotens sempiterne Deus, qui gloriosae Virginis Matris Mariae corpus et animam, ut dignum Filii tui habitaculum effici mereretur, Spiritu Sancto cooperante praeparasti: da, ut cujus commemoratione laetamur, ejus pia intercessione ab instantibus malis et a morte perpetua liberemur. Per eumdem Christum Dominum nostrum.
R. Amen.
ANGELUS DOMINI
V. Angelus Domini nuntiavit Mariæ,
R. Et concepit de Spiritu Sancto.
Ave María…
V. Ecce ancilla Domini.
R. Fiat mihi secundum verbum tuum.
Ave María…
V. Et Verbum caro factum est.
R. Et habitavit in nobis.
Ave María…
V. Ora pro nobis, Sancta Dei Genetrix.
R. Ut digni efficiamur promissionibus Christi.
Oremus. Gratiam tuam, quæsumus, Domine, mentibus nostris infunde; ut qui, Angelo nuntiante, Christi Filii tui incarnationem cognovimus, per passionem eius et Crucem ad resurrectionis gloriam perducamur. Per eumdem Christum Dominum nostrum.
R. Amen.
℣. Jube, domne, benedícere.
Benedictio. Ille nos benedícat, qui sine fine vivit et regnat. Amen.
Lectio 1
De libro primo Regum
1 Reg 2:12-14
De Éli fiai semmirekellő emberek voltak, sem az Úrral nem törődtek, sem azzal, hogy a néptől mi jár a papnak. Ha valaki áldozatot mutatott be, amikor a hús még főtt, odament a pap szolgája, kezében háromágú villát tartva, belenyúlt az üstbe vagy a fazékba, a tálba vagy a lábasba, és ami a villára akadt, azt a pap mind elvette magának. Így tettek Izrael minden fiával, aki csak Silóba ment.
℣. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
℟. Deo grátias.
℟. Peccávi super númerum arénæ maris, et multiplicáta sunt peccáta mea: et non sum dignus vidére altitúdinem cæli præ multitúdine iniquitátis meæ: quóniam irritávi iram tuam,
* Et malum coram te feci.
℣. Quóniam iniquitátem meam ego cognósco: et delíctum meum contra me est semper, quia tibi soli peccávi.
℟. Et malum coram te feci.
℣. Jube, domne, benedícere.
Benedictio. Divínum auxílium máneat semper nobíscum. Amen.
Lectio 2
1 Reg 2:15-17
Sőt, még mielőtt a hájat elégették volna, már ment a pap szolgája, és azt mondta annak, aki az áldozatot bemutatta: „Add ide a húst, hadd süssem meg a papnak. Nem fogad el tőled főtt húst, csak nyerset.” S ha ez az ember azt felelte: „Előbb el kell égetni a hájat, aztán elveheted, amit csak akarsz”, akkor azt válaszolta: „Nem, add ide most rögtön, különben elveszem erőszakkal.” Így nagyon súlyosan vétkeztek a fiatalok az Úr színe előtt, mert az Úr áldozatát semmibe vették.
℣. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
℟. Deo grátias.
℟. Exaudísti, Dómine, oratiónem servi tui, ut ædificárem templum nómini tuo:
* Bénedic et sanctífica domum istam in sempitérnum, Deus Israël.
℣. Dómine, qui custódis pactum cum servis tuis, qui ámbulant coram te in toto corde suo.
℟. Bénedic et sanctífica domum istam in sempitérnum, Deus Israël.
Lectio 3
1 Reg 2:18-21
A gyermek Sámuel vászon efoddal övezve szolgálta az Urat. Ehhez az anyja mindig csinált egy kis köntöst, és esztendőről esztendőre elvitte neki, amikor a férjével fölment az áldozatot bemutatni. Ilyenkor Éli áldást adott Elkanának és feleségének e szavakkal: „Ajándékozzon neked az Úr ettől az asszonytól más fiút kárpótlásul ahelyett, akit átengedett az Úrnak.” Aztán visszatértek otthonukba. Az Úr meglátogatta Hannát, fogant, és még három fiút és két lányt szült. A kis Sámuel meg az Úr színe előtt nőtt fel.
℣. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
℟. Deo grátias.
℟. Audi, Dómine, hymnum et oratiónem, quam servus tuus orat coram te hódie, ut sint óculi tui apérti, et aures tuæ inténtæ,
* Super domum istam die ac nocte.
℣. Réspice, Dómine, de sanctuário tuo, et de excélso cælórum habitáculo.
℟. Super domum istam die ac nocte.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Super domum istam die ac nocte.
Orémus.
Deus, in te sperántium fortitúdo, adésto propítius invocatiónibus nostris: et, quia sine te nihil potest mortális infírmitas, præsta auxílium grátiæ tuæ; ut, in exsequéndis mandátis tuis, et voluntáte tibi et actióne placeámus.
Per Dóminum nostrum Jesum Christum, Fílium tuum: qui tecum vivit et regnat in unitáte Spíritus Sancti, Deus, per ómnia sǽcula sæculórum.
℟. Amen.
℣. Jube, domne, benedícere.
Benedictio. Benedictióne perpétua benedícat nos Pater ætérnus. Amen.
Lectio 1
De Epístola prima beáti Pauli Apóstoli ad Corínthios
1 Cor 11:20-22
Amikor ugyanis egybegyűltök, már nem az Úr vacsoráját eszitek, hiszen étkezéskor ki-ki a saját vacsoráját veszi elő, hogy elfogyassza, s az egyik éhen marad, a másik pedig dőzsöl. Nincs otthonotok evésre-ivásra? Vagy megvetitek Isten egyházát, és megszégyenítitek a szegényeket? Mit mondjak nektek? Dicsérjelek? Ezért nem dicsérlek benneteket.
℣. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
℟. Deo grátias.
℟. Immolábit hædum multitúdo filiórum Israël ad vésperam Paschæ:
* Et edent carnes et ázymos panes.
℣. Pascha nostrum immolátus est Christus: ítaque epulémur in ázymis sinceritátis et veritátis.
℟. Et edent carnes et ázymos panes.
℣. Jube, domne, benedícere.
Benedictio. Unigénitus Dei Fílius nos benedícere et adjuváre dignétur. Amen.
Lectio 2
1 Cor 11:23-26
Én ugyanis az Úrtól kaptam, amit közöltem is veletek: Urunk Jézus elárulásának éjszakáján fogta a kenyeret, hálát adott, megtörte, és így szólt: „Vegyétek és egyétek, ez az én testem értetek. Ezt tegyétek az én emlékezetemre.” Ugyanígy vacsora után fogta a kelyhet, és így szólt: „Ez a kehely az új szövetség az én véremben. Ezt tegyétek, valahányszor isztok belőle, az én emlékezetemre.” Valahányszor ugyanis e kenyeret eszitek, és e kehelyből isztok, az Úr halálát hirdetitek, amíg el nem jön.
℣. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
℟. Deo grátias.
℟. Comedétis carnes, et saturabímini pánibus:
* Iste est panis, quem dedit vobis Dóminus ad vescéndum.
℣. Non Móyses dedit vobis panem de cælo, sed Pater meus dat vobis panem de cælo verum.
℟. Iste est panis, quem dedit vobis Dóminus ad vescéndum.
℣. Jube, domne, benedícere.
Benedictio. Spíritus Sancti grátia illúminet sensus et corda nostra. Amen.
Lectio 3
1 Cor 11:27-32
Lectio 1
1 Sámuel 2:27-29
Isten egy embere fölkereste Élit, és így szólt hozzá: "Ezt mondta az Úr:
Hát nem megnyilatkoztam atyád házának, amikor még szolgák voltak a
fáraó házában? És Izrael minden törzse közül kiválasztottam őket a papi
szolgálatra, hogy fölmenjenek oltáromra, tömjént égessenek és viseljék
színem előtt az efodot. És atyád házára bíztam Izrael fiainak minden
égőáldozatát is. Miért tapostátok lábbal az általam rendelt véres és
ételáldozatot? Miért tartod többre a fiaidat, mint engem, hogy
eltulajdonítjátok minden áldozatból, amelyet népem, Izrael bemutat
színem előtt, a legjobb részeket?
Lectio 2.
1 Sámuel 2:30-33
Ezért azt mondja az Úr, Izrael Istene: Bár azt mondtam, hogy házad és
atyád háza járjon mindig a színem előtt, és most mégis – az Úr mondja –
távol legyen tőlem. Aki tisztel, azt én is megtiszteltetésben részesítem,
aki azonban megvet, azt megszégyenülés éri. Eljön az idő, amikor
levágom karodat és atyád házának karját – ne legyen többé éltes korú
házadban. Akkor majd mint valami irigy ellenség, úgy nézed mindazt a
jót, amit Izraelnek teszek, a te házadban azonban nem lesz soha többé
éltes korú. S hogy a tieid közül meghagyok valakit oltáromnál, azt csak
azért teszem, hogy a szeme elsorvadjon és a lelke elepedjen. De házad
egész népe elhullik az emberek kardja élén
Lectio 3
1 Sámuel 2:34-36
Ezek szolgálnak majd jelül arra, ami két fiaddal, Hofnival és Pinchásszal
történik. Mind a ketten meghalnak, ugyanazon a napon. 35 Hűséges
papot rendelek magamnak, aki szívem és szándékom szerint jár el.
Házat építek neki, tartósat, s mindig fölkentem színe előtt fog majd járni.
36 Akkor az, aki házadból megmarad, elé járul s leborul előtte, hogy
aprópénzt vagy egy darab kenyeret kolduljon tőle e szavakkal: Adj
valami munkát valamelyik papod mellett, hogy legyen egy darab
kenyerem, amit egyem."
4. olvasmány
Aquinói Szent Tamás prédikációjából
Ugyanez a pamflet 57
A hívek áhítatához tehát illik, hogy ünnepélyesen megünnepeljék egy
ilyen üdvös és csodálatra méltó szentség bevezetését, hogy tiszteljék az
isteni jelenlét kimondhatatlan módját a látható szentségben, hogy
dicsérjék Isten erejét, amely ugyanabban a szentségben annyi csodát
művel, és hogy Istennek az ilyen hasznos és édes jótéteményért kellő
hálát adjanak. De bár az úrvacsora napján, amelyen, mint tudjuk, e
szentséget bevezették, a szentmisében külön említést tesznek a
szentség beiktatásáról; mégis az e napi officium egész többi része
Krisztus szenvedésére utal, amelynek tisztelete az Egyházat ekkor
foglalkoztatja.
5. Olvasmány
Annak érdekében tehát, hogy a hívő nép e nagyszerű szentség
felállítását ünnepélyhez illő tisztséggel tisztelje meg, IV. Urbán római
pápa, akit áthatott a szentség iránti áhítat, jámboran elrendelte, hogy a
fent említett felállítás emlékét minden hívő a pünkösd oktávját követő
első csütörtökön ünnepelje, így adva meg mindazoknak, akik
egészségünk érdekében az egész év folyamán használják ezt a
szentséget, az eszközt, hogy különösen tisztelegjenek annak a
szentségnek az intézménye előtt, amely éppen akkor történt, amikor a
Szentlélek, megvilágosítva a tanítványok szívét, teljes ismeretet adott
nekik róla. Valóban, éppen akkoriban kezdték a hívek látogatni ezt a
szentséget.
6. Olvasmány
És hogy ezen a csütörtökön és az azt követő egész oktávában
méltóbban megemlékezzenek erről az üdvös intézményről, és hogy
nagyobb fényt adjanak ennek az ünnepnek, a székesegyházakban a
kánoni éjszakai és nappali órákon résztvevők által kapott anyagi
juttatások helyett a fent említett római pápa teljes apostoli bőkezűséggel
lelki adományokkal gazdagította mindazokat, akik személyesen részt
vettek az említett órákon; hogy így a hívek nagyobb buzgalommal és
nagyobb számban gyűljenek e nagy ünnep ünnepségére.
7. olvasmány
Olvasmány a János evangéliumából
János 6:56-59
Ez alkalommal Jézus ezt mondta a zsidók tömegének: Az én testem
valóban étel, és az én vérem valóban ital. És így tovább.
Szent Ágoston püspök homíliájából
Kényeztetés. 27 Jánosról
Az evangéliumból hallottuk az Úr szavait, amelyek a legutóbbi
beszédünk szavai után következnek. Lelketek, még inkább, mint a
fületek, várja annak magyarázatát, amely ma nem maradhat ki a
tetszésetekből: mert az Úr testéről van szó, amelyet az örök életért ígért
enni adni. Most pedig. hogy megállapítsa, meddig fog elmenni ez a
közlés, ez az önajándékozás, milyen módon fogja testét enni adni, azt
mondta: "Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, az bennem
marad, és én is őbenne." Joan 6:57. Annak a jele, hogy (a hívő) evett és
ivott, ez: ha (Krisztus) benne marad, és ő (Krisztusban); ha (Krisztus)
benne lakik, és ő (Krisztusban); ha úgy ragaszkodik (Krisztushoz), hogy
nem válik el tőle.
8. Olvasmány
Íme tehát a tanítás és a lecke, amelyet e titokzatos szavakkal ad nekünk,
nevezetesen, hogy az ő testének részei kell legyünk, az ő tagjainak kell
lennünk, akik alá vannak rendelve neki, mint fejünknek, és az ő testét
kell ennünk, soha nem szakadva el az ő egységétől. A jelenlévők közül
azonban sokan nem értették, és megbotránkoztak; mert e dolgokat
hallva nem fogtak fel mást, mint testi dolgokat, mivel ők maguk is hús-vér
emberek voltak. Az apostol pedig azt mondja, és ez az igazság: "A test
szerint ítélni halál" Róm. 8.6. Az Úr adja nekünk, hogy az ő testét együk:
és a test szerint ítélni, az halál. Amikor azt mondja az ő testéről, hogy
abban az örök élet található; nem szabad tehát test szerint ítélnünk az ő
testéről, és olyanok leszünk, mint azok, akikről azt mondják: "Sokan"
nem az ellenségei, hanem "tanítványai" közül hallván ezt, azt mondták:
"Nehéz ez a nyelv, ki értheti meg?". (Joan. 6:61.)
9. Olvasmány
Ha a tanítványok nehezen találták ezt a nyelvet, mi a helyzet az
ellenségeivel? Mégis úgy kellett itt kifejezni, hogy nem mindenki értette
meg. Isten titkának éberré kell tennie bennünket, nem pedig
ellenségessé: de ezeknek a tanítványoknak a hite azonnal csődöt
mondott, amikor ilyeneket hallottak az Úr Jézus Krisztustól. Nem hitték,
hogy valami nagy dolgot hirdetett, és hogy ezek a szavak valami új
kegyelmet takartak: hanem úgy értették, ahogyan akarták, és
semmiképpen sem emberi módon, (vagyis azt gondolták), hogy Jézus
képes vagy szándékában állt, hogy a testet, amelybe az Ige öltözött,
mint darabokra osztogassa a benne hívőknek. "És nehéz – mondják – ez
a nyelv, és ki érti meg?".
Lectio 1
1 Sam 3:1-7
A kis Sámuel Éli felügyeletével szolgálta az Urat. Abban az időben az Úr ritkán hallatta szavát; jelenést sem lehetett gyakran látni. 2 Az egyik nap mégis történt, hogy Éli a szokott helyén aludt. A szeme már kezdett gyengülni, nem sokat látott. 3 Isten lámpája még nem aludt ki. Sámuel az Úr templomában aludt, ahol az Isten ládája állt. 4 Az Úr megszólította: „Sámuel, Sámuel!” „Itt vagyok” – felelte. 5 Azután odafutott Élihez, és azt mondta: „Itt vagyok, hívtál.” Az ezt válaszolta: „Nem hívtalak, feküdj le és aludj.” Elment és lefeküdt aludni. 6 Az Úr azonban újra szólította: „Sámuel!” És Sámuel fölkelt, odament Élihez és azt mondta: „Itt vagyok, hívtál.” Ez azt felelte: „Nem hívtalak, fiam, feküdj le és aludj!” 7 Sámuel ugyanis még nem ismerte az Urat, még nem volt része abban, hogy az Úr megnyilatkozzék neki.
Lectio 2
1 Sam 3:8-12
Az Úr most újra szólította Sámuelt, harmadszorra. Fölkelt, odament Élihez és így szólt: „Itt vagyok, hívtál.” Erre Éli megértette, hogy az Úr szólította a fiút. 9 Ezért azt mondta Éli Sámuelnek: „Menj, feküdj le és aludj, aztán ha valaki szólít, így válaszolj: Beszélj, Uram, szolgád figyel!” Sámuel elment és nyugovóra tért a helyén. 10 Akkor megjelent az Úr, elé állt és szólította, mint előző alkalommal: „Sámuel, Sámuel!” És Sámuel így válaszolt: „Beszélj, szolgád figyel!” 11 Akkor az Úr azt mondta Sámuelnek: „Nézd, olyat teszek Izraelben, hogy aki csak hallja, annak mindkét füle csengeni fog tőle. 12 Azon a napon valóra váltom Élin mind, amit házára kimondtam, elejétől végig.
Lectio 3
1 Sam 3:15-20
Sámuel egész reggelig fekve maradt. Akkor kinyitotta az Úr házának kapuját. De Sámuel félt Éli előtt mutatkozni. 16 Éli azonban odahívta magához Sámuelt. Így szólította: „Sámuel, fiam!” „Itt vagyok” – felelte neki. 17 Erre megkérdezte tőle: „Mit mondott neked? Ne titkolj el előlem semmit. Isten ezt meg azt tegye veled, ha valamit eltitkolsz előlem abból, amit mondott neked.” 18 Sámuel tehát elmondott mindent, és nem hallgatott el semmit. Erre Éli azt mondta: „Ő az Úr! Tegye, ami tetszik neki!” 19 Sámuel felnőtt és vele volt az Úr, és nem hagyta, hogy egyetlen szava is meghiúsuljon. 20 Dántól Beersebáig egész Izrael megtudta, hogy Sámuelt az Úr prófétájává választotta.
Lectio 4
Sermo sancti Joánnis Chrysóstomi
Hom. 61 ad pópulum Antiochenum
Sermone di san Giovanni Crisostomo
Omelia 61 al popolo d’Antiochia
È necessario, dilettissimi, di conoscere la meraviglia dei nostri santi misteri, ciò che essa è, il suo fine e la sua utilità. «Noi diveniamo un corpo solo: delle membra, dice egli, formate della sua carne e delle sue ossa» Eph. 5,30. Noi che siamo iniziati, osserviamo ciò ch’è detto. Affine dunque di diventarlo non per la carità soltanto, ma anche in realtà, uniamoci intimamente a questa carne: e ciò si ottiene per mezzo del cibo ch’egli ci ha largito, volendo mostrarci l’ardente amore ch’egli ha per noi. Perché s’è unito lui stesso a noi, ha confuso il suo corpo col nostro, così che noi siamo una sola cosa con lui, come un corpo congiunto col suo capo; e ciò è proprio di quelli che amano ardentemente.
Chrysostomos Szent János prédikációja
Szükséges, szeretteim, hogy megismerjük szent misztériumaink csodáját, hogy mi az, mi a célja és mi a haszna. „Egy testté leszünk: tagokból, mondja, az ő testéből és csontjaiból formáltak” Ef. 5,30. Mi, akik beavatottak vagyunk, figyeljük meg a mondottakat. Hogy tehát ne csak a szeretet által, hanem a valóságban is eggyé váljunk, egyesüljünk bensőségesen ezzel a testtel: és ez az általa adott táplálék által történik, amellyel meg akarja mutatni nekünk az irántunk való szenvedélyes szeretetét. Mert ő maga egyesítette magát velünk, egybeolvasztotta testét a miénkkel, hogy mi egyek legyünk vele, mint egy test, amely egybeolvadt az ő fejével; és ez azokhoz illik, akik lángolóan szeretnek.
Lettura 5
Ritorniamo dunque da questa mensa come leoni spiranti fuoco, divenuti terribili al demonio, occupandoci collo spirito del nostro capo e dell’amore che ci ha mostrato. Talvolta i genitori affidano a nutrire ad altri i loro figli: io invece, egli dice, non fo così, ma vi nutro colle mie carni e vi dono me stesso in cibo, volendovi tutti generosi e offrendovi la buona speranza delle cose future: e se qui io ho dato me stesso a voi, lo farò molto più nell’avvenire. Io ho voluto farmi vostro fratello, per voi ho preso una carne e un sangue comune con voi: e a mia volta vi dò questa stessa carne e sangue per cui son divenuto vostro fratello.
Olvasás 5
Térjünk hát vissza ettől az asztaltól, mint a tüzet okádó oroszlánok, miután rettenetesek lettünk az ördöggel szemben, foglalkozva vezetőnk szellemével és az általa mutatott szeretettel. Néha a szülők rábízzák gyermekeiket, hogy mások táplálják őket: én azonban – mondja – nem így teszek, hanem testemmel táplállak benneteket, és magamat adom nektek táplálékul, azt akarva, hogy mindannyian bőkezűek legyetek, és az eljövendő dolgok jó reménységét kínálom nektek: és ha már itt odaadtam magam nektek, a jövőben még sokkal többet fogok tenni. Testvéretekké akartam tenni magamat, értetek közös testet és vért vettem veletek: és én viszont nektek adom ugyanazt a testet és vért, amely által testvéretekké váltam.
Lettura 6
Possessori dunque di siffatti beni, vegliamo su noi stessi, o dilettissimi: e allorché ci venisse voglia di dire qualche parola sconcia o ci sentissimo trasportati dall’ira o da qualche altro simile vizio, consideriamo di quali beni siamo stati fatti degni; e questa riflessione reprima i nostri disordinati movimenti. Quanti dunque partecipiamo a questo corpo, quanti gustiamo questo sangue, riflettiamo che gustiamo quello stesso che è adorato dagli Angeli seduto nell’alto dei cieli, alla destra invincibile (del Padre). Povero me! quante vie di salvezza per noi! Egli ci ha fatti suo corpo; ci ha comunicato il suo corpo: e niente di tutto ciò ci distoglie dal male.
Olvasás 6
Ilyen javak birtokosai, vigyázzunk tehát magunkra, ó, legkedvesebbek; és amikor úgy érezzük, hogy valami mocskos szót akarunk mondani, vagy elragad minket a harag, vagy valami más hasonló bűn, gondoljunk arra, hogy milyen javakra lettünk méltóak; és ez a gondolkodás szorítsa vissza rendetlen mozdulatainkat. Hányan tehát, amint részesülünk e testből, hányan ízleljük e vért, gondoljunk arra, hogy ugyanazt ízleljük, akit az angyalok imádnak, aki a legmagasabb égben ül, a legyőzhetetlen jobbján (az Atyának). Kedvesem, mennyi útja van számunkra az üdvösségnek! Az Ő testévé tett minket; az Ő testét közölte velünk: és mindezek egyike sem térít el minket a gonosztól.
Lettura 7
Lettura del santo Vangelo secondo Giovanni
Joannes 6:56-59
In quell’occasione: Gesù disse alle turbe dei Giudei: La mia carne è veramente cibo, e il sangue mio è veramente bevanda. Eccetera.
Dall’Omelia di sant’Agostino Vescovo
Tratt. 27 su Giovanni, prima della metà
L‘abbiamo detto, o fratelli, quello che il Signore ci raccomanda nel mangiare la sua. carne e nel bere il suo sangue, si è che noi dimoriamo in lui ed egli in noi. Ora noi dimoriamo in lui quando siamo sue membra; ed egli dimora in noi, quando siamo suo tempio. Ma perché noi siamo sue membra, è necessario che l’unione ci congiunga a lui: e questa unione chi la fa, se non la carità? E donde la carità di Dio? Interroga l’Apostolo: «La carità, dice egli, è diffusa nei nostri cuori per mezzo dello Spirito Santo che ci è stato dato» Rom. 5,5.
Felolvasás a János evangéliumából
János 6:56-59
Ez alkalommal Jézus ezt mondta a zsidók tömegének: Az én testem valóban étel, és az én vérem valóban ital. És így tovább.
Szent Ágoston püspök homíliájából
Kényeztetés. 27 Jánosról, első fele
Azt mondtuk, testvérek, amit az Úr ajánl nekünk, hogy az ő. testét esszük és vérét igyuk, hogy mi benne maradjunk, és ő bennünk. Mi pedig benne maradunk, amikor az ő tagjai vagyunk; ő pedig bennünk marad, amikor mi vagyunk az ő temploma. De ahhoz, hogy az ő tagjai legyünk, szükséges, hogy az egyesülés egyesítsen bennünket vele: és ki hozza létre ezt az egyesülést, ha nem a szeretet? És honnan az Isten szeretete? Kérdezi az apostol: „A szeretet – mondja – kiáradt szívünkbe a Szentlélek által, aki nekünk adatott” Róm. 5,5.
Lettura 8
Dunque «è lo Spirito che vivifica»; perché è lo spirito che comunica la vita alle membra: ma lo spirito non può vivificare le membra, se non a condizione di trovarle unite al corpo di cui esso spirito è la vita. Infatti, o uomo, lo spirito ch’è in te e che fa che tu sei un uomo, può esso dar la vita a un membro separato dal tuo corpo? E per tuo spirito io intendo l’anima tua. Or l’anima tua non vivifica, se non le membra che sono unite al tuo corpo: se ne stacchi un solo, esso non è più vivificato dall’anima tua, perché ha cessato di far parte dell’unità del tuo corpo.
Olvasás 8
Ezért „a Lélek az, aki megelevenít”; mert a Lélek az, aki életet közvetít a tagoknak; de a Lélek nem tudja megeleveníteni a tagokat, csak akkor, ha azok egyesülnek a testtel, amelynek a Lélek az élete. Mert, ó ember, a szellem, amely benned van, és amely emberré tesz téged, tud-e életet adni a testedtől elválasztott tagnak? És a szellemed alatt a lelkedet értem. A lelked pedig nem él, csak azok a tagok, amelyek testeddel egyesülnek; ha pedig valamelyiket elveszed, azt már nem élteti a lelked, mert megszűnt tested egységének része lenni.
Lettura 9
Dico questo per farvi amare l’unione e temere la divisione. Un Cristiano infatti non deve temere nulla di più che l’essere separato dal corpo di Cristo. S’egli si separa dal corpo di Cristo, non è più suo membro: e se non è suo membro, non è più vivificato dal suo Spirito. «Ora, dice l’Apostolo, chiunque non ha lo Spirito di Cristo, costui non è suo» Rom. 8,9. «Lo Spirito dunque è che vivifica, la carne non giova a nulla. Or le parole ch’io vi dico sono spirito e vita» Joan. 6,64. Che vuol dire «Sono Spirito e vita?» Che esse si devono intendere spiritualmente. Le hai tu intese spiritualmente? «Esse sono spirito e vita». Le hai tu intese carnalmente? Esse sono ancora «Spirito e vita », ma non lo sono per te.
Azért mondom ezt, hogy megszerettessem veled az egyesülést és rávegyelek, hogy félj a megosztottságtól. Mert egy kereszténynek semmitől sem kell jobban félnie, mint attól, hogy elszakad Krisztus testétől. Ha ugyanis elszakad Krisztus testétől, akkor többé nem tagja annak; és ha nem tagja, akkor nem élteti többé annak Lelke. „Aki pedig, mondja az apostol, nincs meg Krisztus Lelke, az nem az övé” Róm. 8,9. „A Lélek tehát az, aki éltet; a test nem használ. A szavak pedig, amelyeket én mondok nektek, lélek és élet” Joan. 6,64. Mit jelent az, hogy „Lélek és élet vannak”? Azt, hogy szellemileg kell érteni őket. Szellemileg érted őket? „Ezek szellem és élet. Te testi értelemben érted őket? Még mindig „szellem és élet”, de nem neked szólnak.
℣. Jube, domne, benedícere.
Benedictio. Benedictióne perpétua benedícat nos Pater ætérnus. Amen.
Lectio 1
1 Sam 4:1-3
Sámuel szava egész Izraelnek szólt. Éli nagyon megöregedett, s fiai folytatták üzelmeiket az Úr színe előtt. Abban az időben Izrael hadba vonult a filiszteusok ellen, és Eben-ha-Ezer mellett ütött tábort. A filiszteusok Afek közelében táboroztak. A filiszteusok csatasorba álltak Izrael ellen. Nehéz küzdelem volt, és Izrael vereséget szenvedett a filiszteusoktól: mintegy négyezer ember elesett a nyílt mezőn a csatában. Amikor a nép visszatért a táborba, Izrael fiainak vénei így szóltak: „Miért engedte meg ma az Úr, hogy a filiszteusok legyőzzenek bennünket? Ide hozzuk Silóból Istenünk ládáját, akkor eljön közénk, és kiszabadít minket ellenségeink kezéből.”
℣. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
℟. Deo grátias.
℟. Immolábit hædum multitúdo filiórum Israël ad vésperam Paschæ:
* Et edent carnes et ázymos panes.
℣. Pascha nostrum immolátus est Christus: ítaque epulémur in ázymis sinceritátis et veritátis.
℟. Et edent carnes et ázymos panes.
℣. Jube, domne, benedícere.
Benedictio. Unigénitus Dei Fílius nos benedícere et adjuváre dignétur. Amen.
Lectio 2
1 Sam 4:4-6
A nép tehát elküldött Silóba, és elhozatta onnan a Seregek Urának ládáját, aki a kerubok fölött trónol. Éli két fia, Hofni és Pinchász kísérte a ládát. Amikor az Úr ládája a táborba ért, egész Izrael örömujjongásban tört ki, úgyhogy beleremegett a föld. A filiszteusok hallották az örömujjongást, és megkérdezték. „Mit jelent a héberek táborában ez a hangos ujjongás?” Amikor megtudták, hogy az Úr ládája a táborba érkezett.
℣. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
℟. Deo grátias.
℟. Comedétis carnes, et saturabímini pánibus:
* Iste est panis, quem dedit vobis Dóminus ad vescéndum.
℣. Non Móyses dedit vobis panem de cælo, sed Pater meus dat vobis panem de cælo verum.
℟. Iste est panis, quem dedit vobis Dóminus ad vescéndum.
℣. Jube, domne, benedícere.
Benedictio. Spíritus Sancti grátia illúminet sensus et corda nostra. Amen.
Lectio 3
1 Sam 4:7-11
Filiszteusokat félelem fogta el, mert azt mondták: „Istenük eljött hozzájuk a táborba.” És így beszéltek: „Jaj nekünk, hisz ilyen még nem fordult elő! Jaj nekünk! Ki szabadít ki minket ennek a hatalmas Istennek a kezéből? Ez az az Isten, aki az egyiptomiakat mindenféle csapással sújtotta a pusztában. Szedjétek hát össze minden erőtöket, és legyetek férfiak, filiszteusok, nehogy a héberek szolgaságába kerüljetek, amint ők voltak a ti szolgaságotokban. Bizonyuljatok férfinak és harcoljatok!” A filiszteusok küzdöttek, és Izrael fiai vereséget szenvedtek. Menekültek, ki-ki a maga városába. Vereségük nagyon súlyos volt: Izrael fiai közül harmincezer gyalogos elesett. Az Isten ládáját is zsákmányul ejtették, és Élinek mindkét fia meghalt, Hofni is, Pinchász is.
℣. Jube, domne, benedícere.
Benedictio. Deus Pater omnípotens sit nobis propítius et clemens. Amen.
Lectio 4
Sermo sancti Joánnis Chrysostomi
Ex Hom. 60 ad pop. Antioch
Mert az Ige azt mondta: „Ez az én testem”; imádjuk, higgyük és szemléljük a lélek szemével. Mert Krisztus nem adott nekünk semmi érzékelhetőt; de az érzékelhető dolgok alatt mindent megad nekünk, hogy megértsük. Ugyanez van a keresztségben is: ahol egy érzékelhető dolog, vagyis a víz által adományoz nekünk; de szellemi az, ami megvalósul, vagyis az újjászületés és megújulás. Ha nem lenne testetek, akkor semmi testi nem lenne azokban az ajándékokban, amelyeket ad; de mivel a lélek egyesül a testtel, ezért az érzékelhetőn keresztül a lelket adja nektek. Hányan mondják most: Szeretném látni az alakját, a ruháját, a cipőjét? Nos, látjátok, megérintitek, megeszitek. Vágytok arra, hogy lássátok a ruháit; ő nemcsak azt adja meg nektek, hogy lássátok, hanem azt is, hogy egyétek, hogy megérintsétek, és hogy magatokba fogadjátok.
℣. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
℟. Deo grátias.
℟. Cenántibus illis, accépit Jesus panem, et benedíxit, ac fregit, dedítque discípulis suis, et ait:
* Accípite et comédite: hoc est corpus meum.
℣. Dixérunt viri tabernáculi mei: Quis det de cárnibus ejus, ut saturémur?
℟. Accípite et comédite: hoc est corpus meum.
℣. Jube, domne, benedícere.
Benedictio. Christus perpétuæ det nobis gáudia vitæ. Amen.
Lectio 5
Senki ne közeledjen tehát émelygéssel, senki ne legyen könnyelmű; mindenki legyen lelkes, buzgó és aggodalmaskodó. Hogy ha a zsidók a (húsvéti) bárányt állva, saruban és bottal a kezükben, gondterhelten ették meg; sokkal inkább kell nektek is ilyen gondterheltségnek lennetek. Mert míg azoknak Palesztinába kellett indulniuk, és ezért az utazók ruháját viselték, nektek viszont a mennybe kell kivándorolnotok. Ezért mindenben ébernek kell lennetek; hogy nem csekély büntetéssel fenyegessétek azokat, akik méltatlanul kommunikálnak. Gondoljatok arra, mennyire megvetitek azokat, akik elárulták őt, és azokat, akik keresztre feszítették: vigyázzatok tehát, hogy ti is ne váljatok bűnössé Krisztus teste és vére miatt. Ők megölték legszentebb testét, ti pedig tisztátalan lélekkel fogadjátok őt, annyi jótétemény után. Nem elégszik meg azzal, hogy emberré lett, hogy megölték és keresztre feszítették, még inkább egyesül velünk, hogy egy testté váljunk vele, és nemcsak hit által, hanem ténylegesen és valóságosan.
℣. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
℟. Deo grátias.
℟. Accépit Jesus cálicem, postquam cenávit, dicens: Hic calix novum testaméntum est in meo sánguine:
* Hoc fácite in meam commemoratiónem.
℣. Memória memor ero, et tabéscet in me ánima mea.
℟. Hoc fácite in meam commemoratiónem.
℣. Jube, domne, benedícere.
Benedictio. Ignem sui amóris accéndat Deus in córdibus nostris. Amen.
Lectio 6
Ki lehet tehát tisztább annál, mint aki ilyen nagy áldozatban részesül? Mennyivel ragyogóbb a napsugárnál nem lehet a kéz, amely ezt a húst osztja, a száj, amelyet ez a lelki tűz tölt el, a nyelv, amelyet ilyen hatalmas vér itat át? Gondoljatok arra a sok megtiszteltetésre, amit kaptok, milyen asztalnál részesültök. Amire az angyalok reszketve tekintenek, és nem tudnak szabadon célba venni a káprázatos ragyogás miatt, mi ebből tesszük eledelünkké, egyesülünk vele, és Krisztussal egy testté és egy testté válunk. „Ki nevet az Úr csodáin, ki teszi hallhatóvá minden dicséretét?” Zsoltárok 105:2. Melyik pásztor pásztorolja a juhokat a saját vérével? De milyen pásztor mondom én? Sok anya van, aki más anyáknak adja a világra hozott gyermekeit. Ő nem ezt tette; hanem ő maga táplál minket a saját vérével, és teljesen magába olvaszt bennünket.
℣. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
℟. Deo grátias.
℟. Accépit Jesus cálicem, postquam cenávit, dicens: Hic calix novum testaméntum est in meo sánguine:
* Hoc fácite in meam commemoratiónem.
℣. Memória memor ero, et tabéscet in me ánima mea.
℟. Hoc fácite in meam commemoratiónem.
℣. Jube, domne, benedícere.
Benedictio. Evangélica léctio sit nobis salus et protéctio. Amen.
Lectio 7
Léctio sancti Evangélii secúndum Lucam
Luc 14:16-24
Ez alkalommal: Jézus ezt a példabeszédet mondta a farizeusoknak: Egy ember nagy vacsorát adott, és sokakat meghívott. És így tovább.
Homilía sancti Gregórii Papæ
Homilia 36 in Evangelia
A test élvezetei, kedves testvéreim, és a lélek élvezetei között általában ez a különbség van: a test élvezetei, ha nem kapjuk meg őket, lángoló vágyat ébresztenek bennünk; míg pedig mohón ízlelgetjük őket, hamarosan émelygővé teszik azt, aki megkóstolja őket, mert jóllakottá teszik. A szellem élvezetei ezzel szemben émelygést váltanak ki, amikor nem fogyasztják őket; de amikor fogyasztják őket, vágyat gerjesztenek: és aki megkóstolja őket, minél jobban megéhezik, annál jobban táplálkozik belőlük. Azokban a vágy gyönyörködtet, de az ízlelésük rosszkedvet okoz; ezek ellenben kevésnek tűnnek, amikor kívánják őket, de használatuk sokkal inkább gyönyörködtet. Azokban az étvágy telítettséget, a telítettség pedig undort szül; ezekben viszont az étvágy élvezetet, a telítettség pedig étvágyat szül.
℣. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
℟. Deo grátias.
℟. Qui mandúcat meam carnem et bibit meum sánguinem,
* In me manet, et ego in eo.
℣. Non est ália nátio tam grandis, quæ hábeat deos appropinquántes sibi, sicut Deus noster adest nobis.
℟. In me manet, et ego in eo.
℣. Jube, domne, benedícere.
Benedictio. Divínum auxílium máneat semper nobíscum. Amen.
Lectio 8
A lelki élvezetek ugyanis növelik a vágyat a lélekben, olyannyira, hogy az eltelik velük: minél többször kóstoljuk meg őket, annál inkább tudjuk, hogy mohón kell kívánnunk őket; ez magyarázza, miért nem lehet szeretni őket anélkül, hogy megkóstoltuk volna, mert nem ismerjük az ízüket. Az is az
igazsághoz tartozik, hogy ki tudja szeretni azt, amit nem ismer? Ezért int bennünket a zsoltáros, mondván: „Ízleljétek meg, és lássátok, milyen édes az Úr” Zsolt 33,9. Mintha formálisan mondaná: Nem ismered meg az ő édességét, ha nem ízleled meg; de érintsd meg szíved szájpadlásával az élet eledelét, hogy megízlelve az ő édességét, szeresd őt. Az ember akkor veszítette el ezeket az élvezeteket, amikor vétkezett a paradicsomban: akkor került ki belőle, amikor elzárta száját az örök édesség tápláléka elől.
℣. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
℟. Deo grátias.
℟. Homo quidam fecit cœnam magnam, et misit servum suum hora cœnæ dícere invitátis ut venírent,
* Quia paráta sunt ómnia.
℣. Veníte, comédite panem meum, et bíbite vinum quod míscui vobis.
℟. Quia paráta sunt ómnia.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Quia paráta sunt ómnia.
℣. Jube, domne, benedícere.
Benedictio. Ad societátem cívium supernórum perdúcat nos Rex Angelórum. Amen.
Lectio 9
Ezért mi is, akik e száműzetés fájdalmaiban születtünk, már olyan undorral jöttünk le ide, hogy már nem tudjuk, mire vágyjunk. És minél inkább növekszik bennünk az émelygésnek ez a betegsége, annál inkább eltávolodik a lélek ettől az édességgel teli tápláléktól; és eljut oda, hogy elveszíti minden étvágyát e belső élvezetek iránt, éppen azért, mert távol tartja magát tőlük, és már régen elvesztette az ízlelésüknek a szokását. Az undor tehát az, ami elsorvaszt bennünket, ez az ördögi, hosszan tartó éhezés az, ami kimerít bennünket. És mivel nem akarjuk belülről megízlelni a nekünk felkínált édességet, nyomorultul szeretjük az éhséget, amely kívülről emészt bennünket.
℣. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
℟. Deo grátias.
Orémus.
Sancti nóminis tui, Dómine, timórem páriter et amórem fac nos habére perpétuum: quia nunquam tua gubernatióne destítuis, quos in soliditáte tuæ dilectiónis instítuis.
Per Dóminum nostrum Jesum Christum, Fílium tuum: qui tecum vivit et regnat in unitáte Spíritus Sancti, Deus, per ómnia sǽcula sæculórum.
℟. Amen.
1. olvasmány
Olvasmány szent János apostol első leveléből
1 John 3:1-6
1 Nézzétek, mekkora szeretettel van irántunk az Atya: Isten gyermekeinek hívnak minket, és azok is vagyunk. Azért nem ismer minket a világ, mert őt sem ismeri.
2 Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk, de még nem nyilvánvaló, hogy mik leszünk. Azt tudjuk, hogy ha megjelenik, hozzá leszünk hasonlók, mert látni fogjuk, amint van.
3 És mindenki, aki így remél benne, megszentelődik, ahogyan szent ő is.
4 Mindenki, aki vétkezik, megszegi a törvényt, mert épp a törvényszegés a bűn.
5 Tudjátok, hogy ő azért jelent meg, hogy elvegye a bűnöket, s hogy benne nincs bűn.
6 Az, aki benne marad, nem vétkezik. Az, aki vétkezik, nem látta, nem ismerte meg.
Lectio 1
Sermo sancti Máximi Epíscopi
Homilia 43, quæ est 2 de Pentecoste, ante medium
Szentséged emlékeztet minket arra, hogy a Megváltót a zsoltárok sasához hasonlítottam, akinek ifjúságáról megújulva olvashatunk. Ennek a hasonlatnak igen tág jelentése van. Mert ahogy a sas elhagyja azt, ami alacsony, a magasságokat keresi, és felszáll az ég magasabb szféráiba: úgy a Megváltó is elhagyta a pokol mélységeit, elnyerte a mennyei magasságokat, és felszállt a mennyei magasságokba. És ahogyan a sas a föld mocskát elhagyva, a magasba repülve élvezi a tisztább levegő üdeségét, úgy az Úr is, elhagyva a földi bűnök mocsarát, és szentjei között repülve, örvendezik a tisztább élet egyszerűségének.
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.
R. Tempus est, ut revértar ad eum, qui me misit, dicit Dóminus: nolíte contristári, nec turbétur cor vestrum:
* Rogo pro vobis Patrem, ut ipse vos custódiat, allelúja, allelúja.
V. Nisi ego abíero, Paráclitus non véniet: cum assúmptus fúero, mittam vobis eum.
R. Rogo pro vobis Patrem, ut ipse vos custódiat, allelúja, allelúja.
Lectio 2
A sas összehasonlítása tehát mindenben megegyezik a Megváltóval. De mit kezdjünk azzal a ténnyel, hogy a sas gyakran ragad zsákmányt, és gyakran elveszi a másét? A Megváltó ebben sem különbözik a sastól. Hiszen ő is mintegy zsákmányt ragadott el bennünket, amikor a mennybe vitte az embert, akinek természetét magához vette, akit a pokol torkából megmentett és rabszolgaként a mennybe vitt, miután ezt a rabszolgát megszabadította az idegen uralomtól, vagyis az ördög hatalmától, ahogyan a próféta írta: „A magasba emelkedve rabszolgává tette ugyanazt a rabságot, ajándékokat adott az embereknek” Zsolt 67,19.
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.
R. Non turbétur cor vestrum: ego vado ad Patrem; et cum assúmptus fúero a vobis, mittam vobis, allelúja,
* Spíritum veritátis, et gaudébit cor vestrum, allelúja.
V. Ego rogábo Patrem, et álium Paráclitum dabit vobis.
R. Spíritum veritátis, et gaudébit cor vestrum, allelúja.
Lectio 3
A magasba emelkedve, mondja, magát a rabszolgaságot is leigázta” (Ibid.). Milyen jól írja le ez a próféta az Úr diadalát! A királyok szokása volt, mondják, hogy diadalmenetükben foglyok pompás menetét állították szekerük elé. Íme, a dicsőséges fogság nem annyira megelőzi az Urat, mint inkább felemelkedik az égbe, hanem elkíséri őt; nem vonszolják a szekere elé, hanem maga is szekérként szolgál a Megváltónak. Csodálatos misztérium folytán, amikor Isten Fia az emberfiát a mennybe emelte, maga a rabszolgaság is oda kerül, és magával visz.
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.
R. Ascéndens Christus in altum, captívam duxit captivitátem,
* Dedit dona homínibus, allelúja, allelúja, allelúja.
V. Ascéndit Deus in jubilatióne, et Dóminus in voce tubæ.
R. Dedit dona homínibus, allelúja, allelúja, allelúja.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Dedit dona homínibus, allelúja, allelúja, allelúja.
Lectio 1
Sermo sancti Gregórii Nysséni
Oratio de Ascensione Domini
Dávid próféta még ünnepélyesebbé teszi ennek a napnak az ünnepélyességét, amely már önmagában is olyan ünnepélyes, azáltal, hogy a zsoltárokban egyesíti örömét a miénkkel. Ez a nagy próféta, önmaga fölé emelkedve, mintha egyáltalán nem terhelné a test súlya, a mennyei hatalmak közé száll, és visszahozza nekünk azokat a hangokat, amelyek az Urat kísérve, amint újra belép a mennybe, a földön lakó angyalokhoz szólnak, akikre az emberi életbe lépők bízták, ezt a parancsot adva nekik: „Emeljétek fel, fejedelmek, kapuitokat, emelkedjetek fel, ti örök kapuk, és a dicsőség Királya lép be” Zsolt 23,7.
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.
R. Tempus est, ut revértar ad eum, qui me misit, dicit Dóminus: nolíte contristári, nec turbétur cor vestrum:
* Rogo pro vobis Patrem, ut ipse vos custódiat, allelúja, allelúja.
V. Nisi ego abíero, Paráclitus non véniet: cum assúmptus fúero, mittam vobis eum.
R. Rogo pro vobis Patrem, ut ipse vos custódiat, allelúja, allelúja.
V. Jube, domne, benedícere.
Benedictio. Christus perpétuæ det nobis gáudia vitæ. Amen.
Lectio 2
És mivel Ő, aki mindent magában foglal, bárhol is van, alkalmazkodik azok képességéhez, akik befogadják Őt (mert nemcsak az emberek között teszi magát emberré, hanem még az angyalok között is, amikor az angyalokkal van, leereszkedik az ő beszédmódjukhoz), ezért a menny kapuőrei megkérdezik: „Ki ez a dicsőség királya?” Zsolt 23,8. (A többi angyal) válaszol nekik, és azt mondják, hogy ő az erős és hatalmas a harcban, az, akinek harcolnia kellett az ellen, aki az emberi természetet rabságban tartotta, és meg kellett döntenie azt, aki a halál birodalmát birtokolta: hogy legyőzve ezt a legszörnyűbb ellenséget, az emberiséget felszabadítsa, és szabadságot és békét adjon neki.
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.
R. Non turbétur cor vestrum: ego vado ad Patrem; et cum assúmptus fúero a vobis, mittam vobis, allelúja,
* Spíritum veritátis, et gaudébit cor vestrum, allelúja.
V. Ego rogábo Patrem, et álium Paráclitum dabit vobis.
R. Spíritum veritátis, et gaudébit cor vestrum, allelúja.
V. Jube, domne, benedícere.
Benedictio. Ignem sui amóris accéndat Deus in córdibus nostris. Amen.
Lectio 3
Az ég őrzői odarohannak hozzá, és megnyitják a kapukat, hogy ő visszatérhessen ősi dicsőségének birtokában. De ők nem ismerik fel ezt az Istent, aki életünk alantas ruhájába öltözött, és akinek ruhája vörös attól, hogy átment az emberiség gonoszságainak sajtóján. Ezért ismét megkérdezik azokat, akik őt kísérik, ezekkel a szavakkal: „Ki ez a dicsőség Királya?”. És a válasz már nem ez: „Az erős és hatalmas a harcban”, hanem: „A seregek Ura” Zsolt 23,10 aki megszerezte a világ fejedelemségét, aki mindent magába gyűjtött, mint egy kompendiumba, aki helyreállította ; mindent a régi állapotába: „ez a dicsőség Királya”.
V. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
R. Deo grátias.
R. Ascéndens Christus in altum, captívam duxit captivitátem,
* Dedit dona homínibus, allelúja, allelúja, allelúja.
V. Ascéndit Deus in jubilatióne, et Dóminus in voce tubæ.
R. Dedit dona homínibus, allelúja, allelúja, allelúja.
V. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
R. Dedit dona homínibus, allelúja, allelúja, allelúja.
Lectio 1
Lectio 1
Léctio sancti Evangélii secúndum Marcum
Marc 16:14-20
Az időben: Miközben a tizenegy tanítvány az asztalnál ült, megjelent nekik Jézus, és megdorgálta hitetlenségüket és szívük keménységét, mert nem hittek. És így tovább.
Homilía sancti Gregórii Papæ
Ex eadem Homilía 29
Considerándum nobis est, quid est quod Marcus ait: Sedet a dextris Dei: et Stéphanus dicit: Vídeo cælos apértos, et Fílium hóminis stantem a dextris Dei. Quid est quod hunc Marcus sedéntem, Stéphanus vero stantem se vidére testátur? Sed scitis, fratres, quia sedére judicántis est, stare vero pugnántis, vel adjuvántis.
℣. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
℟. Deo grátias.
℟. Ego rogábo Patrem, et álium Paráclitum dabit vobis,
* Ut máneat vobíscum in ætérnum, Spíritum veritátis, allelúja.
℣. Si enim non abíero, Paráclitus non véniet ad vos: si autem abíero, mittam eum ad vos.
℟. Ut máneat vobíscum in ætérnum, Spíritum veritátis, allelúja.
Lectio 2
Meg kell vizsgálnunk, hogy Márk mit ért e szavak alatt: „Az Isten jobbján ül”; míg István azt mondja: „Látom, hogy az egek megnyílnak, és az Emberfia az Isten jobbján áll”. Hogyan lehetséges, hogy Márk azt mondja, hogy ül, István pedig azt, hogy állni látja? De tudjátok, testvéreim, hogy a bírónak illik ülni, míg az állás azoknak való, akik harcolnak vagy segítségül jönnek.
℣. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
℟. Deo grátias.
℟. Ponis nubem ascénsum tuum, Dómine:
* Qui ámbulas super pennas ventórum, allelúja.
℣. Confessiónem et decórem induísti, amíctus lumen sicut vestiméntum.
℟. Qui ámbulas super pennas ventórum, allelúja.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Qui ámbulas super pennas ventórum, allelúja.
Lectio 3
Mivel a mi Megváltónk felment a mennybe, most mindent megítél, és a végén eljön, hogy mindent megítéljen, ezért Márk a mennybemenetele után ülve mutatja őt, mert e dicsőséges mennybemenetele után az idők végén bíróként fogják látni. István pedig a harc erejében állva látta őt, akit védelmezője volt: mert hogy a földön legyőzze üldözőinek hűtlenségét, Isten kegyelme harcolt érte a mennyből.
℣. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
℟. Deo grátias.
Lectio 1
Ex Tractátu sancti Augustíni Epíscopi de Symbolo ad Catechúmenos
Lib. 4. cap. 1. tom. 9.
Amikor a legszentebb kereszt jelével a Szent Szűzanya Egyház méhébe fogadott benneteket, hogy lelkileg nemzzen titeket, a legnagyobb örömmel, mint testvéreiteket, oly nagy anya jövendő nemzedékévé váltatok, és amíg a keresztség üdvös fürdőjében megújít benneteket és visszavezet benneteket az igazi világosságra, táplálja megfelelő táplálékkal azokat, akiket méhében hordoz, és örvendezve, örömmel vezesse őket arra a napra, amikor lelkileg megszüli őket: Mert ő nincs alávetve Éva kárhozatának, aki szomorúságban és nyögésben szül gyermekeket, akiket örömben, hanem inkább sírásban szúrnak meg. Mert ő oldja meg, amit az első asszony megkötött: hogy engedelmességével életre keltse azokat, akiket az első asszony engedetlensége halálra adott. Mindazok a titokzatos szertartások, amelyeket Isten szolgáinak szolgálata által végeztek és végeznek rajtatok – ördögűzés, imák, lelki énekek, lelki énekek, inszufflációk, kálvária, fejlehajtás, leborulás, éppen ez a félelem, amelyet teljes bizalommal kell kívánnotok – mindezek, mint mondottam, a táplálék, amellyel ez az anya táplál benneteket méhében, hogy a keresztségben megújulva örömmel mutatkozzatok be Krisztusnak.
℣. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
℟. Deo grátias.
℟. Tempus est, ut revértar ad eum, qui me misit, dicit Dóminus: nolíte contristári, nec turbétur cor vestrum:
* Rogo pro vobis Patrem, ut ipse vos custódiat, allelúja, allelúja.
℣. Nisi ego abíero, Paráclitus non véniet: cum assúmptus fúero, mittam vobis eum.
℟. Rogo pro vobis Patrem, ut ipse vos custódiat, allelúja, allelúja.
Lectio 2
Te is megkaptad a szimbólumot, hogy megvédd őt, aki nemzeni fog téged, a kígyó mérge ellen. János apostol apokalipszisében az asszony előtt állt, aki anyává lesz, hogy amint megszületik, felfalja utódait. Egyikőtök sem tudja, hogy ez a sárkány az ördög volt; és ez az asszony Szűz Máriát jelképezte, aki szűzként szülte a mi szűz fejünket; és aki ráadásul személyében a szent Egyház alakja volt: mert ahogyan fiának nemzésében szűz maradt, úgy az Egyház is mindenkor szűzességének elvesztése nélkül nemzi tagjait. Az Úr segítségével arra vállalkoztunk, hogy a legmagasztosabb szimbólumnak éppen a cikkelyeit magyarázzuk el nektek, hogy szívetekbe véssük, mit tartalmaz mindegyik. A szívetek felkészült, mert az ellenséget kiűztük a szívetekből.
℣. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
℟. Deo grátias.
℟. Non turbétur cor vestrum: ego vado ad Patrem; et cum assúmptus fúero a vobis, mittam vobis, allelúja,
* Spíritum veritátis, et gaudébit cor vestrum, allelúja.
℣. Ego rogábo Patrem, et álium Paráclitum dabit vobis.
℟. Spíritum veritátis, et gaudébit cor vestrum, allelúja.
Lectio 3
Ennek az ellenségnek vallottad, hogy ellene mondasz; és ebben a vallomásodban, nem az emberek, hanem Isten és az ő Angyalai előtt, akik ezt feljegyzik, azt mondtad: ellene mondok. Nemcsak szavakkal, hanem erkölcsötökkel is tagadjatok: nemcsak nyelvetek hangjával, hanem életviteletekkel is: nemcsak ajkatok hangjával, hanem tetteitek tanúságtételével is. Tudd meg, hogy harcba szálltál egy ravasz, ősi és néha látszólag szunnyadó ellenséggel: hogy az a lemondásod után már nem találja meg benned műveit, nincs többé joga arra, hogy rabságába taszítson. Mert te, ó, keresztény, meglepődsz és lelepleződsz, amikor egy dolgot teszel és mást vallasz: névleg hűséges vagy, de tetteiddel megtagadod magad, nem tartod be ígéretedet: most, amikor bemész a templomba imádkozni, és egy pillanattal később a látványosságokra, szemtelenül összekeveredve hangodat a mulattatókéval. Mi közöd van az ördög pompájához, amelyről lemondtál?
℣. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
℟. Deo grátias.
℟. Ascéndens Christus in altum, captívam duxit captivitátem,
* Dedit dona homínibus, allelúja, allelúja, allelúja.
℣. Ascéndit Deus in jubilatióne, et Dóminus in voce tubæ.
℟. Dedit dona homínibus, allelúja, allelúja, allelúja.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Dedit dona homínibus, allelúja, allelúja, allelúja.
Lectio 1
Olvasmány szent Péter apostol első leveléből
1 Pet 4:1-7
Mivel tehát Krisztus testben szenvedett, ti is ugyanazzal a gondolattal fegyverkezzetek fel, mert aki testben szenvedett, szakított a bűnnel, hogy ne emberi vágyaitokat követve, hanem az Isten akarata szerint éljetek földi életetek hátralevő idejében. Épp elég, hogy eddigi időtöket a pogányokhoz hasonlóan töltöttétek el, kicsapongásokban, érzéki gyönyörökben, részegeskedésekben, nagy evés-ivásokat rendezve és bűnös módon bálványokat imádva. Ezért csodálkoznak most rajtatok, hogy nem fetrengtek velük együtt a kicsapongások posványában, és szidnak benneteket. De számot adnak majd annak, aki készen áll rá, hogy ítélkezzék élők s holtak fölött. Mert azért hirdették az evangéliumot a halottaknak is, hogy ha mint emberek testben ítélet alá estek is, lélekben éljenek az Isten által. Közel van mindennek a vége. Legyetek hát okosak és éberek, és imádkozzatok!
Lectio 2
1 Pet 4:7-11
Közel van mindennek a vége. Legyetek hát okosak és éberek, és imádkozzatok! Mindenekelőtt szeressétek egymást figyelmesen, mert a szeretet befedi a bűnök sokaságát. Legyetek egymás iránt vendégszeretők, zúgolódás nélkül. Aszerint, hogy ki-ki milyen lelki ajándékot kapott, legyetek egymásnak szolgálatára, hogy az Isten sokféle kegyelmének jó letéteményesei legyetek. Aki beszél, az Isten szavait közvetítse. Ha valaki szolgál, azzal az erővel szolgáljon, amelyet az Isten ad neki, hogy így minden az Isten dicsőségére váljék Jézus Krisztus által, akié a dicsőség és a hatalom örökkön-örökké. Ámen.
Lectio 3
1 Pet 4:12-17
Szeretteim, ne lepődjetek meg azokon az égő fájdalmakon, amelyek megpróbáltatásul értek benneteket, mintha valami hallatlan dolog esett volna veletek. Ehelyett inkább örüljetek, hogy részetek lehet Krisztus szenvedéseiben, hogy dicsősége megnyilvánulása napján majd ujjongva örülhessetek. Boldogok vagytok, ha Krisztus nevéért szidnak benneteket, mert a dicsőség Lelke, vagyis az Isten Lelke nyugszik rajtatok. Senki közületek ne szenvedjen azért, hogy gyilkos vagy tolvaj, gonosztevő vagy bujtogató. Ha pedig mint kereszténynek kell szenvednie, ne szégyellje, hanem dicsőítse meg az Istent ezzel a névvel. Mert itt van az ideje, hogy elkezdődjék az ítélet az Isten házanépén. De ha mirajtunk kezdődik, mi lesz a sorsuk azoknak, akik nem hisznek az Isten evangéliumában?
Lectio 1
Olvasmány Jézus Sírák fia könyvéből
Sir 31:8-11
8 Boldog az a gazdag, aki bűntelen marad, aki nem lohol folyton a pénz után.
9 Hol lelhető ilyen, hadd dicsérjük meg, mert hisz csodadolgot vitt végbe népe közt?
10 Aki sértetlen maradt, ha megkísértették, annak ez szolgáljon nagy dicsőségére. Ki nem vétkezett, bár vétkezhetett volna, s ki tehetett másnak rosszat, de nem tett?
11 Ezért szilárd lábon áll a gazdagsága, jótetteit zengik az egybegyűlt közösségben.
Lectio 2
Sir 32:18-20; 32:28; 33:1-3
18 Az okos ember nem veti meg a jótanácsot, a dölyfös hitetlen nem tud a törvényről.
19 Meggondolatlanul ne tégy soha semmit, akkor nem kell soha megbánnod tetteid.
20 Göröngyös úton ne igen járj, ne botladozz a köves talajon.
1 Aki féli az Urat, azt nem éri balsors, ha kísértést szenved, kisegíti belőle.
2 Nem okos az, aki gyűlöli a törvényt, s aki nem tartja meg, olyan, mint a hajó a viharban.
3 Az értelmes ember bízik a törvényben, mint orákulumra, ráhagyatkozik.
Lectio 3
Sir 34:14-20
14 Aki az Urat féli, nem veszti el reményét, nem reszket, mert Isten a reménysége.
15 Boldog annak lelke, aki istenfélő. Ki a támasza, kire hagyatkozik?
16 Azokon van az Úrnak szeme, akik őt szeretik, erős pajzsuk nekik, s hatalmas támaszuk. Hajlék a puszta szele, árnyék a dél hősége ellen, megóv a botlástól, s fölsegíti azt, aki elesett.
17 Öröm a szívnek, fényesség a szemnek, egészséget, életet és áldást ad.
18 Jogtalan vagyonból csúf dolog áldozni, az istentelen adománya nem talál tetszésre.
19 A bűnös ajándéka nem tetszik a Magasságbelinek, hiába a sok áldozat, nem nézi el bűnét.
20 Mint aki fiút áldoz az apja szeme láttára, olyan az, aki szegénynek vagyonából áldoz.
Lectio 1
Olvasmány az Apostolok Cselekedeiből
Acts 1:1-5
1 Első könyvemben, kedves Teofil, elbeszéltem, mi mindent tett és tanított Jézus
2 Egészen addig a napig, amelyen azután, hogy útbaigazítást adott a Szentlélek által kiválasztott apostoloknak, fölvétetett a mennybe.
3 Szenvedése után sokféleképpen bebizonyította, hogy él: negyven napon át ismételten megjelent nekik, és beszélt az Isten országáról.
4 Egyszer, amikor együtt evett velük, megparancsolta nekik, hogy ne hagyják el Jeruzsálemet, hanem várjanak az Atya ígéretére, „amelyről – úgymond – tőlem hallottatok:
5 Mert János csak vízzel keresztelt, de ti néhány nap múlva a Szentlélekkel fogtok megkeresztelkedni.”
Lectio 2
Acts 1:6-9
6 Az egybegyűltek erre megkérdezték: „Uram, mostanában állítod helyre Izrael országát?”
7 „Nem tartozik rátok – felelte -, hogy ismerjétek az időpontokat és a körülményeket. Ezeket az Atya szabta meg saját hatalmában.
8 De megkapjátok a Szentlélek rátok leszálló erejét, és tanúim lesztek Jeruzsálemben, s egész Júdeában és Szamariában, sőt egészen a föld végső határáig.”
9 Azután, hogy ezeket mondta, a szemük láttára fölemelkedett, és felhő takarta el szemük elől.
Lectio 3
Acts 1:10-14
10 Amint merőn nézték, hogyan emelkedik az égbe, egyszerre két férfi termett mellettük fehér ruhába öltözve.
11 Ezt mondták nekik: „Galileai férfiak! Mit álltok itt égre emelt tekintettel? Ez a Jézus, aki tőletek az égbe vétetett, úgy jön el ismét, amint szemetek láttára a mennybe ment.”
12 Erre az Olajfákról elnevezett hegyről, amely Jeruzsálemtől egy szombatnapi járásra van, visszatértek Jeruzsálembe.
13 Amint megérkeztek, fölmentek az emeleti terembe, ahol együtt szoktak lenni: Péter és János, Jakab és András, Fülöp és Tamás, Bertalan és Máté, Alfeus fia, Jakab, a buzgó Simon és Jakab testvére, Júdás.
14 Mindannyian egy szívvel, egy lélekkel állhatatosan imádkoztak az asszonyokkal, Máriával, Jézus anyjával és testvéreivel együtt.
Lectio 1
Lectio 1
Olvasmány szent Péter apostol második leveléből
2 Pet 3:1-7
1 Szeretteim, ez már a második levelem, amelyet nektek írok. Arra törekszem, hogy bennük emlékeztesselek benneteket, és így ébren tartsam bennetek a tiszta gondolkodást,
2 Hogy jussanak eszetekbe, amiket a szent próféták előre megmondtak, továbbá Urunk és Megváltónk parancsa, amelyet apostolaitok közöltek veletek.
3 Először is értsétek meg, hogy az utolsó napokban csúfondáros gúnyolódók fognak fellépni, akik saját vágyaik szerint élnek,
4 És azt mondják: „No, hol van (Krisztus) megígért eljövetele? Amióta atyáink meghaltak, minden marad úgy, ahogy a teremtés kezdetétől volt.”
5 De ezek szándékosan tagadják maguk előtt, hogy az ég ősidőktől fogva volt, és a föld is azóta, hogy az Isten szavára a vízből és a víz által létrejött.
6 Így pusztult el vízözönnel az akkori világ is.
7 De a mostani eget és földet ez a szó megmentette, hogy az ítéletnek és az istentelen emberek pusztulásának napjára megmaradjon a tűznek.
Lectio 2
2 Pet 1:5-9
5 Éppen ezért minden igyekezetetekkel legyetek rajta, hogy hitetek megteremje az erényt, az erény a tudást,
6 A tudás a magatok fölötti uralmat, a magatok fölötti uralom a jóban való kitartást, a jóban való kitartás a vallásos érzületet,
7 A vallásos érzület a testvériességet, a testvériesség pedig a szeretetet.
8 Mert ha ezek megvannak és gyarapodnak bennetek, nem marad Urunkra, Jézus Krisztusra vonatkozó ismeretetek hatástalan és meddő.
9 Az, akiben ezek nincsenek meg, vak és rövidlátó, mert megfeledkezett róla, hogy régi bűneitől megtisztuljon.
Lectio 3
2 Pet 1:10-15
10 Testvérek, ezért még inkább törekedjetek rá, hogy hivatásotokat és kiválasztottságotokat tetteitekkel megpecsételjétek, mert ha ezt megteszitek, nem botoltok el soha.
11 Így lesz ugyanis könnyű számotokra a bemenetel Urunknak és Megváltónknak, Jézus Krisztusnak örök országába.
12 Ezért folyton azon leszek, hogy emlékeztesselek benneteket ezekre, ha ismeritek is, és biztosak vagytok is a most felfogható igazságban.
13 Kötelességemnek tartom ugyanis, hogy amíg e sátorban élek, buzdítsalak és ösztönözzelek benneteket,
14 Mert tudom, hogy közel van sátram levetése, mint azt Urunk, Jézus Krisztus is tudtomra adta.
15 De igyekszem, hogy ezekre halálom után is mindig emlékezzetek.
1. olvasmány
Olvasmány szent János apostol első leveléből
1 John 1:1-5
1 Ami kezdettől fogva volt, amit hallottunk, amit a szemünkkel láttunk, amit szemléltünk és amit a kezünkkel tapintottunk: az élet Igéjét hirdetjük nektek.
2 Igen, az élet megjelent, láttuk, tanúságot teszünk róla, és hirdetjük nektek az örök életet, amely az Atyánál volt, és megjelent nekünk.
3 Amit láttunk és hallottunk, azt nektek is hirdetjük, hogy ti is közösségben legyetek velünk. Mi ugyanis az Atyával és az ő Fiával, Jézus Krisztussal vagyunk közösségben.
4 S azért írjuk ezeket nektek, hogy örömünk teljes legyen.
5 Az üzenet, amelyet tőle hallottunk és nektek hirdetünk, ez: Az Isten világosság, és nincs benne semmi sötétség.
2. olvasmány
1 John 1:6-10
6 Ha azt állítjuk, hogy közösségben vagyunk vele, és sötétségben járunk, akkor hazudunk, és nem az igazságot tesszük.
7 De ha világosságban járunk, ahogy ő is világosságban van, akkor közösségben vagyunk egymással, és Fiának, Jézusnak a vére minden bűnt lemos rólunk.
8 Ha azt állítjuk, hogy nincs bűnünk, saját magunkat vezetjük félre, és nincs meg bennünk az igazság.
9 Ha megvalljuk bűneinket, akkor mivel jó és igazságos, megbocsátja bűneinket, és minden igazságtalanságtól megtisztít minket.
10 Ha azt állítjuk, hogy nem vétkeztünk, hazugnak tüntetjük fel, és tanítása nincs bennünk.
3. olvasmány
1 John 2:1-6
1 Gyermekeim! Ezeket azért írom, hogy ne kövessetek el bűnt. De ha valaki bűnbe esik, van szószólónk az Atyánál: Jézus Krisztus, az Igaz.
2 Ő az engesztelő áldozat bűneinkért, nemcsak a mieinkért, hanem az egész világ bűneiért is.
3 Abból tudjuk meg, hogy megismertük, hogy megtartjuk a parancsait.
4 Aki azt mondja: „ismerem”, de a parancsait nem tartja meg, az hazudik, és nincs meg benne az igazság.
5 De aki megtartja tanítását, abban az Isten szeretete valóban tökéletes. Innen tudjuk meg, hogy benne vagyunk.
6 Aki azt állítja, hogy benne marad, annak úgy kell járnia, ahogyan ő járt.
SZOMBATI MATUTÍNUM
V. Uram, nyisd meg ajkamat.
R. Hogy dicséretedet hirdesse szavam.
V. Isten, figyelmezz az én segítségemre.
R. Uram, siess megsegíteni engem.
V. Dicsőség az Atyának, és Fiúnak és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.
Allelúia. vagy Dicséret neked, Urunk, örök dicsőség Királya.
Inv. ant. Az ő népe és legelőjének nyája, jöjjetek, imádjuk!
94. zsoltár
Jöjjetek, örvendezzünk az Úrnak, vigadjunk a mi szabadító Istenünknek, járuljunk az ő színe elé hálaadással és zsoltárok dicséretével vigadozzunk néki; Teljes antifóna
Mert nagy Úr az Isten és nagy Király ő minden istenek fölött, mert nem űzi el az Úr az ő népét, mert kezében vannak a földnek mélységei, és a hegyeknek magasságára ő letekint; Antifóna második része
Mert övé a tenger, és ő alkotta azt, és a szárazföldet az ő keze formálta. Itt térdet hajtunk. Jöjjetek, imádjuk és boruljunk le előtte, esedezzünk az Úrnak, ki minket alkotott, mert ő a mi Urunk Istenünk, és mi az ő népe vagyunk és legelőjének nyája! Teljes antifóna
Midőn ma az ő szavát halljátok, meg ne keményítsétek szíveteket, mint a kísértés napján a pusztában, hol megkísértettek engem atyáitok, megpróbáltak engem, bár látták tetteimet! Antifóna második része
Negyven esztendeig volt bántásomra e nemzedék, és mondtam: Ezek mindenkor tévelyegnek szívükben és nem ismerték fel az én utaimat. Azért megesküdtem haragomban: Bizony nem mennek be az én nyugalmamba. Teljes antifóna
Dicsőség. Miképpen. Antifóna második része, majd a teljes
Himnusz
Isten, te mindent alkotó,
Világ mozgató nagy Király
Lényegben, hatalomban egy,
Három személyű Istenünk.
Fogadd kegyesen énekünk,
És könnyeink jóságosan,
Hogy tiszta szívvel, szennytelen
Élvezzünk téged boldogan.
Beteg májunk, ágyékaink
Égesse üdvös, szent tüzed,
Ébredjünk fel most józanul,
A gonosz vágy távozzon el.
Hogy most, mikor az éjszakát
Kettészakítja énekünk,
Boldog hazánk javaiból
Gazdagodjunk bőségesen.
Engedd meg ezt, kegyes Atya,
S Atyának mása, egy Fia
S te Szentlélek, Vigasztaló,
Mindörökön uralkodó. Ámen.
Ant. 1. Megemlékezett örökké az ő szövetségéről, a mi Urunk Istenünk.
104. zsoltár I.
Hálát adjatok az Úrnak és hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek a pogányok között az ő cselekedeteit!
Énekeljetek neki és zsoltárt mondjatok, hirdessétek minden csodatetteit!
Dicsekedjetek az ő szent nevében, vigadjon az Urat keresőknek szíve!
Keressétek az Urat és az ő erejét, keressétek az ő orcáját mindenkor!
Emlékezzetek meg az ő csodálatos dolgairól, melyeket cselekedett, jeleiről és szájának ítéleteiről;
Ábrahámnak, az ő szolgájának ivadékai, Jákobnak, az ő választottjának fiai!
Ő a mi Urunk Istenünk, az egész földnek szólnak az ő ítéletei.
Megemlékezett örökké az ő szövetségéről, az igéről, melyet parancsolt ezer nemzedékig;
melyet Ábrahámnak adott, melyre Izsáknak megesküdött;
és rendelé azt parancsolatul Jákobnak, Izráelnek örök szövetségül;
mondván: Neked adom Kánaán földjét, kötéllel kimért örökségedet.
Mikor még csekély számmal voltak, igen kevesen és vándorok azon a földön;
és egyik nemzetségtől a másikhoz menének, egyik országból a másik nép közé;
Nem engedte, hogy ember ártson nekik, és királyokat fenyített meg miattuk:
Ne illessétek az én fölkentjeimet, és prófétáimnak rosszat ne tegyetek!
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 1. Megemlékezett örökké az ő szövetségéről, a mi Urunk Istenünk.
Ant. 2. Megsokasította az Úr az ő népét, erőssé tette elnyomói előtt.
104. zsoltár II.
És lőn, hogy éhséget hívott a földre, és a kenyér minden támaszát elvette tőlük.
Egy férfit küldött előttük, szolgaságba adatott el József.
Béklyóba verték lábait, és nyakát vasba tették;
mígnem beteljesedett az ő szava, és megihlette őt az Úr beszéde.
Küldött érte a király és feloldotta őt, a népek fejedelme, és elbocsátotta őt.
Úrrá rendelte őt háza fölött, fejedelemmé minden jószága fölött;
Hogy vezesse főembereit kedve szerint, és véneit bölcsességre tanítsa;
És beméne Izráel Egyiptomba, és a jövevény lett Kám földjén Jákob;
És igen megszaporítá Isten az ő népét, és erősebbé tette ellenségeinél;
És gyűlöletre fordította azok szívét az ő népe ellen, és álnokságot cselekedtek szolgái ellen.
Elküldte Mózest, az ő szolgáját, Áront, kit ő maga választott.
Beléjük helyezte az ő jeleinek igéit, s a csodákét, melyek Kám földjén történtek.
Homályt küldött Egyiptomra, és sötét lett, de azok ellenálltak beszédének.
Vérré változtatta azok vizeit, és megölte halaikat.
Békát termett az ő földjük, föl a királyi palotáig.
Parancsolt, és legyek sokasága támadt, és szúnyogok minden határukon.
Esőjük helyett jégverést adott, égető tüzet az ő földjükre;
És elverte szőlőiket és fügefáikat, és letörte határuknak termőfáit.
Parancsolt, és sáskák jöttek, és számlálhatatlan sok cserebogár;
És elemésztettek minden füvet az ő földjükön, és megették földjüknek gyümölcseit;
És megölt minden elsőszülöttet az ő földjükön, erejüknek első zsengéjét;
És kivitte népét ezüsttel és arannyal, és törzseikben nem akadt erőtlen.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 2. Megsokasította az Úr az ő népét, erőssé tette elnyomói előtt.
Ant. 3. Kivitte Isten, az ő népét örvendezéssel, választottait vigassággal.
104. zsoltár III.
Örült Egyiptom, hogy elvonulnak, mert ránehezedett a tőlük való félelem.
Felhőt terjesztett ki oltalmukra, és tüzet adott, hogy világoskodjék nekik éjszaka. Könyörögtek, és fürjeket hozott, és mennyei kenyérrel táplálta őket.
Megnyitotta a sziklát, és vizek fakadtak, és patakok folytak a sivatagban;
Mert megemlékezett az ő szent igéjéről, melyet Ábrahámnak, az ő szolgájának mondott;
És kivitte népét örvendezéssel, az ő választottait vigassággal;
És nekik adta a pogányok földjeit, s munkájuk gyümölcseit is birtokba vették;
Hogy megőrizzék az ő igazságait, és keressék az ő törvényét.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 3. Kivitte Isten, az ő népét örvendezéssel, választottait vigassággal.
Ant. 4. Megszabadította őket az Úr, az ő nevéért.
105. zsoltár I.
Hálát adjatok az Úrnak, mert jó, mert az ő irgalmassága örökkévaló.
Ki tudná elbeszélni az Úr hatalmas tetteit, és hallatni mind az ő dicséretét?
Boldogok, akik megtartják a törvényt, és igazságot cselekszenek minden időben.
Emlékezzél meg, Uram, mirólunk, jóakarattal néped iránt, látogass meg minket üdvösségeddel;
Hogy megláthassuk a te választottaidnak szánt javakat, és vigadjunk a te néped vigasságával, hogy dicsekedjünk a te örökségeddel.
Vétkeztünk a mi atyáinkkal együtt, igaztalanul cselekedtünk, gonoszságot tettünk.
Atyáink Egyiptomban nem értették a te csodáidat, nem emlékeztek meg a te irgalmasságodnak sokaságáról, és ingereltek téged a tengerre, a Vörös tengerre menvén;
És megszabadítá őket az ő nevéért, hogy megismertesse hatalmát;
És megintette a Vörös tengert, és az kiszáradott, és általvitte őket a mélységeken mint a pusztán;
És megszabadította őket a gyűlölők kezéből, és megmentette őket az ellenség kezéből;
És elborította a víz az ő szorongatóikat, egy sem maradt meg azok közül;
És akkor hittek az ő igéinek, és énekelték az ő dicséretét;
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 4. Megszabadította őket az Úr, az ő nevéért.
Ant. 5. Elfeledkeztek Isten tetteiről, ki megmentette őket.
105. zsoltár II.
De hamar megtették, hogy elfeledkezzenek tetteiről, és nem várták be az ő végzését;
És kívánságokra gerjedtek a pusztában, és megkísértették Istent a vizetlen helyen;
És megadta nekik, amit kívántak, és bőséggel jóllakatta őket;
És irigységgel fellázadtak a táborban Mózes ellen, és Áron, az Úr szentje ellen.
Megnyílott a föld és elnyelte Dátánt, és elborította Abíron hordáját;
És tűz gyulladt az ő gyülekezetükben, és a láng megemésztette a bűnösöket;
És borjút csináltak a Hóreb hegyénél, és imádták a bálványt;
És fölcserélték az ő dicsőségüket a szénátevő borjúnak képmásával.
Elfelejtették az Istent, aki megszabadította őket, aki nagy dolgokat cselekedett Egyiptomban;
Csodálatos dolgokat Kámnak földjén, retteneteseket a Vörös tengeren;
És kimondá, hogy elvesztené őket, ha Mózes, az ő választottja ott nem lett volna;
Ha oda nem áll a romlásba, az ő színe elé, elfordítani haragját, hogy szét ne szórja őket;
És semminek tartották a kívánatos földet, nem hittek az ő igéjének;
És morgolódtak az ő sátraikban, nem hallgattak az Úr szavára;
És ő fölemelte kezét ellenük, hogy leverje őket a pusztában;
hogy szétszórja magvukat is a pogány népek közé, és elszélessze őket az országokban;
És magukat Belfagorhoz adták, és a halottak áldozatait ették;
És felingerelték az Urat találmányaikkal, és megsokasodott rajtuk a romlás;
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 5. Elfeledkeztek Isten tetteiről, ki megmentette őket.
Ant. 6. Ám nyomorúságukra tekintett az Úr, és meghallgatta könyörgésüket.
105. zsoltár III.
De előállott Fíneász és ítéletet tartott, és megszűnt köztük a romlás;
és igazságul tulajdoníttatott ez néki nemzedékről nemzedékre mindörökké;
És felingerelték az Urat Meriba vizénél, és miattuk bajba került Mózes is;
Mert megkeserítették a lelkét, és meggondolatlanul beszélt ajkaival.
Nem irtották ki a pogány népeket, kikről az Úr parancsolt nékik;
Hanem pogányok közé elegyedtek, és eltanulták azok cselekedeteit;
És azok bálványainak szolgáltak, és bukásukra lett ez nékik;
És feláldozták saját fiaikat, és leányaikat a démonoknak;
És kiontották az ártatlan vért, fiaik és leányaik vérét, kiket Kánaán bálványainak áldoztak;
És megfertőztetett a föld vérrel, és ők tisztátalanok lettek cselekedeteik által, és gaztetteikkel házasságtörők;
És felgerjedt az Úr haragja az ő népe ellen, és megutálta az ő örökségét;
És a pogányok kezébe adta őket, és gyűlölőik uralkodtak rajtuk;
És sanyargatták őket ellenségeik, és megaláztattak azok keze alatt.
Gyakorta megszabadította őket, de ők egyre ingerelték végzéseikkel, és elbuktak gonoszságaikban;
És szorongattatásukat meglátta, és kiáltásukat meghallotta;
És megemlékezett az ő szövetségéről, és megszánta őket irgalmasságának sokasága szerint;
És könyörületre indította irántuk azokat, kik fogságba vitték őket.
Szabadíts meg minket, mi Urunk Istenünk, és gyűjts egybe minket a nemzetek közül;
Hogy hálát adjunk a te szent nevednek, és dicsekedjünk a te dicséretedben!
Áldott az Úr, Izráel Istene, öröktől fogva és mindörökké, s az egész nép mondja: Úgy legyen, ámen!
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 6. Ám nyomorúságukra tekintett az Úr, és meghallgatta könyörgésüket.
Ant. 7. Kiáltottak az Úrhoz, és kimenté a veszedelemből őket.
106. zsoltár I.
Hálát adjatok az Úrnak, mert jó, mert az ő irgalmassága örökkévaló!
Mondják mind, akiket megváltott az Úr, kiket megváltott az ellenség kezéből, és egybegyűjtött az idegen országokból;
napkeletről és napnyugatról, északról és a tenger mellől!
Tévelyegtek a pusztában, a vizetlen helyen, nem találták útját a városnak, ahol lakjanak.
Éheztek és szomjúhoztak, s megfogyatkozott bennük a lélek;
És kiáltottak az Úrhoz a szorongatásokban, és kimenté a veszedelemből őket;
És egyenes útra vitte őket, hogy eljussanak a városba, ahol lakjanak.
Hálát adjanak az Úrnak irgalmasságáért és csodáiért, miket az emberek fiaival művelt;
Mert megelégítette a szomjúhozó lelket, s az éhezőt betöltötte jókkal;
Kik a sötétségben és a halál árnyékéban ültek, megbilincselve vassal és nyomorúsággal;
Mert ellenszegültek az Isten igéinek, és a Fölségesnek tanácsát megvetették;
És megaláztatott a szívük a szenvedések alatt, megerőtlenültek és nem volt segítőjük;
És kiáltottak az Úrhoz a szorongatásokban, és kimenté a veszedelemből őket;
És kihozá őket a sötétségből és a halál árnyékából, és bilincseiket széttöré.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 7. Kiáltottak az Úrhoz, és kimenté a veszedelemből őket.
Ant. 8. Azok is látták az Úrnak tetteit, az ő csodatételeit.
106. zsoltár II.
Hálát adjanak az Úrnak irgalmasságáért és csodáiért, miket az emberek fiaival művelt;
Mert lerontotta az érckapukat, és a vas-zárakat összetörte!
Megzavarodtak az ő gonoszságuk útján, csapások sújtották őket igaztalanságuk miatt.
Minden eledelt megutált már az ő lelkük, és a halál kapuihoz közeledtek;
És kiáltottak az Úrhoz a szorongatásokban, és ő kimenté a veszedelemből őket.
Elküldé az ő igéjét és meggyógyította őket, és kiragadta őket a sírveremből.
Hálát adjanak az Úrnak irgalmasságáért és csodáiért, miket az emberek fiaival művelt;
És áldozzák a dicséret áldozatát, és hirdessék cselekedeteit ujjongással!
Akik hajókon járnak a tengeren kereskedvén a sok vizeken,
azok is látták az Úrnak tetteit, csodatételeit a mélységekben.
Szólott, és szélvész támadt és fölemelkedtek a tenger hullámai.
Fölmentek az égig és alászálltak a mélységbe, lelkük a bajok közt sorvadozott.
Megzavarodtak és tántorogtak mint a részeg, és minden bölcsességük elenyészett;
És kiáltottak a szorongatások között az Úrhoz, és ő kimentette a veszedelemből őket;
S szélvészét gyenge szellővé tette, és lecsendesedtek a tenger habjai;
És ők vigadtak annak csöndességén, és eljutottak az óhajtott kikötőbe.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 8. Azok is látták az Úrnak tetteit, az ő csodatételeit.
Ant. 9. Látják ezt az igazak és örvendeznek, és befogadják az ő irgalmasságát.
106. zsoltár III.
Hálát adjanak az Úrnak irgalmasságáért és csodáiért, miket az emberek fiaival művelt;
És magasztalják őt a népek gyülekezetében, és a vének tanácsában dicsérjék őt;
Ki a folyóvizeket pusztasággá tette, s a vizek forrásait sivataggá;
és szikessé a termékeny földeket, a rajta lakók gonoszsága miatt!
A pusztát pedig állótóvá tette, és a vizetlen földet vizek forrásává;
És odatelepítette az éhezőket, és azok lakóvárost építettek;
És bevetették a szántóföldeket és szőlőket plántáltak és begyűjtötték a termést;
És megáldotta őket, és igen megsokasodtak, és az ő barmaikat meg nem kevesíté.
Majd ismét megfogyatkoztak, a bajok és fájdalmak terhe meggyötörte őket.
Gyalázatot osztott a fejedelmekre, és eltévelyítette őket az útról a járatlan sivatagban;
De kisegítette a szegényt a nyomorúságból, és a nemzetségeket megsokasította mint a nyájakat.
Meglátják az igazak és vigadnak, és befogja a száját minden gonoszság.
Ki olyan bölcs, hogy megőrizné ezeket, és megértené az Úr irgalmasságait?
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 9. Látják ezt az igazak és örvendeznek, és befogadják az ő irgalmasságát.
Verzikulus
V. Uram, hallgasd meg az én könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
Olvasmányok
I.
Mi Atyánk… ellenünk vétkezőknek.
V. És ne vígy minket kísértésbe,
R. De szabadíts meg a gonosztól.
Absolutio
Hallgasd meg, Urunk Jézus Krisztus, szolgáid könyörgését és irgalmazz nekünk, aki az Atyával és a Szentlélekkel élsz és uralkodol mindörökkön-örökké. Ámen.
Benedictio
V. Áldj meg minket, Uram.
R. Örökös áldásával áldjon meg minket az örökkévaló Atya. Ámen.
I. olvasmány
V. Te pedig, Uram, könyörülj rajtunk.
R. Istennek legyen hála.
Responzórium
V. Az irgalmasságot és az igazságot éneklem néked, Uram, éneklek és figyelek, a szeplőtelen útra. Mikor jössz el hozzám? V. Szívemnek ártatlanságában járok házamnak falai között. R. Mikor jössz el hozzám?
II.
Benedictio
V. Áldj meg minket, Uram.
R. Isten egyszülött Fia minket megáldani és megszentelni méltóztasson. Ámen.
II. olvasmány
V. Te pedig, Uram, könyörülj rajtunk.
R. Istennek legyen hála.
Responzórium
V. Uram, hallgasd meg az én könyörgésemet, és az én kiáltásom jusson eléd, mert meg nem utálod a szegényeknek könyörgését, Isten! V. A mélységekből kiáltok hozzád, ó Uram, Uram hallgasd meg az én szómat. R. Mert meg nem utálod a szegényeknek könyörgését, Isten.
III.
Benedictio
V. Áldj meg minket, Uram.
R. Világosítsa meg érzékeinket és szívünket a Szentlélek kegyelme. Ámen.
III. olvasmány
V. Ez az Anyaszentegyház tanítása.
R. Istennek legyen hála.
Responzórium
V. Siess, Uram, hallgass meg engem, mert elfogyatkoztak, miként a füst az én napjaim. V. Lehanyatlottak napjaim miként az árnyék, és én mint a széna, elszáradtam. V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek. R. Mert elfogyatkoztak, miként a füst az én napjaim.
Könyörgés
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
V. Könyörögjünk. A napi könyörgés.
R. Ámen.
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
V. Mondjunk áldást az Úrnak.
R. Istennek legyen hála.
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmából békességben nyugodjanak.
R. Ámen.
TE DEUM
Szent Ambrus himnusza
Téged, Isten dicsérünk, téged Úrnak ismérünk.
Téged, örök Atyaisten mind egész föld áld és tisztel.
Téged minden szép angyalok, Kerubok és Szeráfkarok.
Egek és minden hatalmak, szüntelenül magasztalnak.
Szent vagy, szent vagy, erősséges szent Isten vagy!
Nagyságoddal telve ég s föld, dicsőséged mindent bétölt.
Téged dicsér egek Ura, apostolok boldog kara.
Dicséretes nagy próféták súlyos ajka hirdet és áld.
Jeles mártírseregek magasztalnak tégedet.
Vall tégedet világszerte szent Egyházad ezerszerte.
Ó Atyánk, téged s mérhetetlen nagy Fölséged.
S azt, ki hozzánk tőled jött le Atya igaz Egyszülöttje.
És áldjuk veled Vigasztaló Szentlelkedet.
Krisztus, Isten Egyszülöttje
Király vagy te mindörökre.
Mentésünkre közénk szálltál
Szűzi méhet nem utáltál.
Halál mérgét megtiportad,
Mennyországot megnyitottad.
Isten jobbján ülsz most széket, Atyádéval egy fölséged.
Onnan leszel eljövendő, mindeneket ítélendő.
Itt letérdelünk.
Téged azért, Uram, kérünk, mi megváltónk, maradj vélünk!
Szentjeidhez végy fel égbe az örökös dicsőségbe!
Szabadítsd meg, Uram, néped, áldd meg a te örökséged!
Te kormányozd, te vigasztald mindörökké felmagasztald!
Mindennap dicsérünk téged,
Szent nevedet áldja néped.
Bűntől e nap őrizz minket és bocsásd meg vétkeinket!
Irgalmazz, Uram, irgalmazz; híveidhez légy irgalmas!
Kegyes szemed legyen rajtunk, tebenned van bizodalmunk.
Te vagy Uram, én reményem, * ne hagyj soha szégyent érnem!
SZOMBATI LAUDES
V. Isten, figyelmezz az én segítségemre.
R. Uram, siess megsegíteni engem.
V. Dicsőség az Atyának, és Fiúnak és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.
Allelúia. vagy Dicséret neked, Urunk, örök dicsőség Királya.
Ant. 1. Sion fiai ujjongjanak Királyukban.
149. zsoltár
Énekeljetek az Úrnak új éneket, az ő dicsérete szóljon a szentek gyülekezetében!
Vigadjon Izráel abban, ki őt alkotta, és Sion fiai ujjongjanak Királyukban!
Dicsérjék az ő nevét éneklő karban, dobbal és orgonával zengjenek neki;
Mert kedvét találja az Úr az ő népében, és az alázatosakat felmagasztalja üdvösségre!
Ujjongjanak a szentek a dicsőségben, és vigadozzanak nyugvóhelyükön!
Az Istennek magasztalása legyen torkukban, és kétélű kard a kezükben;
Hogy a pogányokon bosszút álljanak és megbüntessék a népeket;
Hogy királyaikat béklyóba verjék, nemeseiket vasbilincsbe;
Hogy beteljesítsék rajtuk az ítéletet, mely megíratott, dicsőség ez az Úr minden szentjének!
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 1. Sion fiai ujjongjanak Királyukban.
Ant. 2. Mily nagyok, a te cselekedeteid, Uram.
91. zsoltár
Jó dolog az Urat dicsérni, és éneket mondani a te nevednek, ó Fölséges;
Hirdetni reggel irgalmasságodat és hűségedet éjszaka;
A tízhúrú lanttal és orgonával, énekkel és citerával;
Mert megvidámítottál engem, Uram, tetteiddel és kezed művein örvendezem.
Mily nagyok, Uram, a te cselekedeteid, mélységesek a te gondolataid!
Az ostoba ember nem veszi eszébe, és a bolond nem érti ezeket.
Felnövekednek a bűnösök mint a fű, virágzanak mind, akik gonoszat cselekednek;
De vesztükre lesz ez mindörökre, te pedig, Uram, fölséges vagy örökké;
Mert íme, Uram, a te ellenségeid, mert íme a te ellenségeid elvesznek szétszóratnak mind, akik gonoszat cselekednek;
És fölmagasztalod az én fejemet, elárasztasz illatos olajjal;
És lenéznek szemeim ellenségeimre, s a gonoszul reám támadók vesztéről hallani fog a fülem.
Az igaz mint a pálmafa virágzik nagyra nő mint a Libanon cédrusa.
Az Úr házában vannak ők elültetve, a mi Istenünk házának csarnokaiban virágoznak.
Még öregségükben is gyümölcsöznek, bő termést hoznak és szépen virulnak;
Hogy hirdessék, hogy igaz az Úr, az én menedékem, és igaztalanság nincsen őbenne.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 2. Mily nagyok, a te cselekedeteid, Uram.
Ant. 3. Vigad majd az igaz az Úrban és bízik benne.
63. zsoltár
Hallgasd meg, Isten, az én panaszomnak szavát, az ellenség félelmétől mentsd meg lelkemet!
Oltalmazz meg engem a rosszakarók gyülekezetétől, és a gonosztevők sokaságától;
kik megélesítették nyelvüket mint a kardot, kibocsátották nyilaikat, a mérgezett szavakat, hogy lelőjék titkon az ártatlant!
Lenyilazzák őt hirtelen, semmitől sem félve, megerősítették magukat a gonosz tervben.
Megbeszélték, hogy csapdát rejtenek, így szóltak: Nem látja azt senki.
Kigondolták a gonosztetteket, végbevitték a kigondolt terveket, mélység az ember, és örvény a szíve;
De lenyilazza őket az Isten, hirtelen éri őket a vereség, saját nyelvük által lett az ő romlásuk.
Kik látják őket, a fejüket csóválják, és retteg minden ember;
És hirdetik az Isten műveit, és megértik az ő tetteit.
Vigad majd az igaz az Úrban és bízik benne, és dicsekedhetnek mind az egyenes szívűek.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 3. Vigad majd az igaz az Úrban és bízik benne.
Ant.4. Mutasd meg nekünk Uram * irgalmad fényét.
Jézus, Sirák fia éneke
Könyörülj rajtunk, mindenek Istene, és tekints ránk, * és mutasd meg nekünk könyörületed világosságát;
És bocsásd félelmedet a népekre, * kik téged nem keresnek,
Hadd ismerjék meg, hogy nincs Isten, hanem csak te, * és beszéljék a te nagy dolgaidat.
Emeld föl kezedet az idegen népekre, * hogy lássák hatalmasságodat.
Hogy amint szemük előtt megszenteltetel mibennünk, * úgy a mi szemünk előtt magasztaltassál föl őbennük,
Hadd ismerjenek meg téged, mint mi is megismertünk, * hogy nincs Isten tekívüled, Uram.
Újítsd meg a jeleket, és ismételd a csodákat. * Dicsőítsd meg kezedet és jobb karodat.
Indítsd föl búsulásodat, és öntsd ki haragodat. * Vedd el az ellenkezőt, és fenyítsd meg az ellenséget.
Siettesd az időt, és emlékezzél meg a végről, * hogy hirdessék a te csodáidat.
A harag lángjától emésztessék meg, aki megszabadul, * és akik gonoszul bánnak népeddel, találjanak veszedelmet.
Rontsd meg fejüket az ellenséges fejedelmeknek, * kik azt mondják: Nincs más mikívülünk.
Gyűjtsd össze Jákob minden nemzetségét, hadd ismerjék meg, hogy nincs Isten, hanem csak te, * és beszéljék a te nagy dolgaidat;
Hogy örökségül bírjad őket, * mint kezdetben.
Könyörülj népeden, mely nevedről hívatik, * és Izraelen, kit hasonlóvá tettél elsőszülöttedhez.
Könyörülj szentélyed városán, Jeruzsálemen, * a te nyugodalmad városán.
Töltsd meg Siont a te kimondhatatlan igéiddel, * és dicsőségeddel a te népedet.
Dicsőség. Miképpen.
Ant.4. Mutasd meg nekünk Uram * irgalmad fényét.
Ant. 5. Minden élő az Urat dicsérje.
150. zsoltár
Dicsérjétek az Urat az ő szentélyében, dicsérjétek őt az ég erős boltozatában!
Dicsérjétek őt hatalmas tetteiért, dicsérjétek őt nagyságának sokasága szerint!
Dicsérjétek őt trombitaszóval, dicsérjétek őt orgonával és citerával! Dicsérjétek őt dobbal és éneklőkarban, dicsérjétek őt húrokkal és hangszerekkel! Dicsérjétek őt hangos szavú cimbalmokkal, dicsérjétek őt vigasságos cimbalmokkal, minden élő dicsérje az Urat!
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 5. Minden élő az Urat dicsérje.
Kapitulum Róm 13,12-13
Az éj elmúlt, a nap pedig elközelgetett. Vessük el tehát a sötétség cselekedeteit, és öltözzünk a világosság fegyvereibe. Mint nappal, tisztességesen járjunk.
Himnusz
Hajnalt jelez a napkelet,
a földre új nap érkezik,
dárdáit szórja már a fény,
s a káosz lassan távozik.
A rémlátás is eltűnik,
szűnik a szörnyű félelem,
mit bűnök éje ránk hozott,
a kísértés most elcsitul.
Dicsérjük Istent, az Atyát,
és Egyszülöttjét, szent Fiát,
és Lelkét, a Vigasztalót
most és örökké szüntelen.
Ha jő a végső virradat,
mit esdekelve vár szívünk,
borítsa fényár, napvilág,
s vígan szólhasson énekünk! Ámen.
Verzikulus
V. Már kora reggel rólad gondolkodom Uram!
R. Mert Te lettél az én segítőm!
Benedictus
Ant. Eljött a magasságból, s megváltotta népét Izráel Istene.
Zakariás hálaéneke
Áldott az Úr, Izráelnek Istene, mert meglátogatta és megváltotta az ő népét;
És fölemelte nekünk az üdvösség erejét Dávidnak, az ő szolgájának házában;
Miképpen megmondotta szentjeinek ajka által, prófétái által, kik kezdettől fogva voltak;
Hogy szabadulást ad a mi ellenségeinktől, és mindazok kezéből, kik gyűlölnek minket;
Hogy irgalmasságot cselekszik atyáinkkal, és megemlékezik szent szövetségéről;
Az esküvésről, amellyel megesküdött atyánknak, Ábrahámnak, hogy megadja nékünk;
Hogy megszabadulván az ellenség kezéből félelem nélkül szolgáljunk néki;
Szentségben és igazságban az ő színe előtt életünknek minden napján;
És te, gyermek, a Magasságbelinek prófétája leszel, mert az Úr orcája előtt mégy elkészíteni az ő utait;
Hogy az üdvösség ismeretét megadjad az ő népének bűneiknek bocsánatára.
A mi Istenünk irgalmának mélységei által, mivel meglátogatott minket a magasságból támadó;
Hogy megvilágosítsa azokat, kik a sötétségben és a halál árnyékában ülnek, és lépteinket a békességnek útjára igazítsa.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. Eljött a magasságból, s megváltotta népét Izráel Istene.
Könyörgés
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
V. Könyörögjünk. A napi könyörgés.
R. Ámen.
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
V. Mondjunk áldást az Úrnak.
R. Istennek legyen hála.
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmából békességben nyugodjanak.
R. Ámen.
SZOMBATI LAUDES II.
50. zsoltár
Könyörülj rajtam, Isten, a te nagy irgalmasságod szerint;
És a te könyörületednek sokasága szerint töröld el az én gonoszságomat!
Moss meg engem teljességgel az én gonoszságomból, és bűnömből tisztíts meg engem;
Mert ismerem az én gonoszságomat, és szemem előtt van az én bűnöm mindenkor!
Ellened, csak teellened vétkeztem, és gonoszat cselekedtem a te színed előtt;
Hogy igaznak találtassál beszédedben, és győzedelmesnek ítéletedben;
Mert íme, már gonoszságban fogantattam, és bűnben fogadott engem anyám.
Pedig te a szívnek igazságát szereted, és bölcsességednek titkait kinyilatkoztattad nékem.
Hints meg engem izsóppal és megtisztulok, moss meg engem, és a hónál fehérebb leszek!
Engedd, hogy örömet és vigasságot halljak, hogy örvendezzenek megalázott csontjaim!
Fordítsd el orcádat bűneimtől, és töröld el minden gonoszságomat!
Tiszta szívet teremts bennem, ó Isten, és az igaz lelket újítsd meg bensőmben!
Ne vess el engem orcád elől, és szent lelkedet ne vond meg tőlem!
Add vissza nekem a te üdvösségednek örömét, és készséges lélekkel erősíts meg engem!
Hadd tanítsam meg a bűnösöket a te utaidra, és az istentelenek majd megtérnek hozzád!
Szabadíts meg engem a vértől, Isten, én üdvösségemnek Istene, és nyelvem magasztalni fogja igazságodat!
Uram, nyisd meg ajkamat, és szám a te dicséretedet hirdeti;
Mert nem az áldozatban gyönyörködöl, és hiába hozok égőáldozatot, nincsen az tetszésedre!
A töredelmes lélek az Istennek tetsző áldozat, a megtört és alázatos szívet, ó Isten, meg nem veted.
Cselekedjél kegyesen, Uram, Sionnal jóakaratod szerint, hogy megépüljenek Jeruzsálemnek falai!
Akkor elfogadod az igazság áldozatát, az ajándékokat és az égőáldozatot, akkor visznek majd oltárodra áldozati állatot.
Dicsőség. Miképpen.
91. zsoltár
Jó dolog az Urat dicsérni, és éneket mondani a te nevednek, ó Fölséges;
Hirdetni reggel irgalmasságodat és hűségedet éjszaka;
A tízhúrú lanttal és orgonával, énekkel és citerával;
Mert megvidámítottál engem, Uram, tetteiddel és kezed művein örvendezem.
Mily nagyok, Uram, a te cselekedeteid, mélységesek a te gondolataid!
Az ostoba ember nem veszi eszébe, és a bolond nem érti ezeket.
Felnövekednek a bűnösök mint a fű, virágzanak mind, akik gonoszat cselekednek; De vesztükre lesz ez mindörökre, te pedig, Uram, fölséges vagy örökké;
Mert íme, Uram, a te ellenségeid, mert íme a te ellenségeid elvesznek szétszóratnak mind, akik gonoszat cselekednek;
És fölmagasztalod az én fejemet, elárasztasz illatos olajjal;
És lenéznek szemeim ellenségeimre, s a gonoszul reám támadók vesztéről hallani fog a fülem.
Az igaz mint a pálmafa virágzik nagyra nő mint a Libanon cédrusa.
Az Úr házában vannak ők elültetve, a mi Istenünk házának csarnokaiban virágoznak.
Még öregségükben is gyümölcsöznek, bő termést hoznak és szépen virulnak;
Hogy hirdessék, hogy igaz az Úr, az én menedékem, és igaztalanság nincsen őbenne.
Dicsőség. Miképpen.
63. zsoltár
Hallgasd meg, Isten, az én panaszomnak szavát, az ellenség félelmétől mentsd meg lelkemet!
Oltalmazz meg engem a rosszakarók gyülekezetétől, és a gonosztevők sokaságától;
kik megélesítették nyelvüket mint a kardot, kibocsátották nyilaikat, a mérgezett szavakat, hogy lelőjék titkon az ártatlant!
Lenyilazzák őt hirtelen, semmitől sem félve, megerősítették magukat a gonosz tervben.
Megbeszélték, hogy csapdát rejtenek, így szóltak: Nem látja azt senki.
Kigondolták a gonosztetteket, végbevitték a kigondolt terveket, mélység az ember, és örvény a szíve;
De lenyilazza őket az Isten, hirtelen éri őket a vereség, saját nyelvük által lett az ő romlásuk.
Kik látják őket, a fejüket csóválják, és retteg minden ember;
És hirdetik az Isten műveit, és megértik az ő tetteit.
Vigad majd az igaz az Úrban és bízik benne, és dicsekedhetnek mind az egyenes szívűek.
Dicsőség. Miképpen.
Mózes tanító éneke
Halljátok, egek, amit szólok, hallja a föld az én szám igéit!
Hulljon mint sűrű eső az én tanításom, szálljon le mint a harmat az én szavam;
Mint a záporeső a füvön és mint az esőcsöppek a pázsiton, mert az Úr nevét hirdetem!
Adjatok tiszteletet a mi Istenünknek, az Isten tettei tökéletesek és minden utai igazak!
Hűséges az Isten, és semmi hamisság nincsen őbenne, igaz ő és tökéletes.
Mégis vétkezett ellene ez a nép, és gyalázata miatt nem fia többé e gonosz és elfordult nemzedék.
Ezzel fizetsz-e az Úrnak, balga és esztelen nép?
Nemde-nem ő a te atyád, ki magáévá tett, ki alkotott és teremtett téged?
Emlékezzél meg a régi napokról, gondolj át minden nemzedéket!
Kérdezd meg atyádat, és elbeszéli néked, kérdezd a véneket, és elmondják neked:
Amikor elosztá a nemzeteket a Felséges, amikor elválasztá Ádám fiait;
Kiszabta a népek határait Izráel fiainak száma szerint!
Az Úr osztályrésze lett az ő népe, Jákob az ő kimért öröksége;
És megtalálta őt a puszta földön, a borzalom és kietlen pusztaság helyén.
Felkarolta őt és oktatá, s mint a szeme fényét őrizé.
Mint a sas, mely repülésre készteti fiait, és fölöttük röpdös;
Kiterjesztette szárnyait és fölvette őt, és tulajdon vállán hordozá.
Az Úr volt egyedül az ő vezére, idegen isten nem állt mellette.
S termékeny földre helyezte őt, hogy enné a mezők gyümölcseit;
Mézet szopjon a kősziklából, olajat a kemény kőből;
Egye a tehenek vaját s a juhoknak tejét, bárányoknak és kosoknak javát;
Barmok húsát és búza velejét, s igya a szőlőnek színtiszta vérét;
De meghízott a kedvenc és kirúgott, meghízott, kövér lett és eltelt.
Elhagyta az Istent, alkotóját, eltávozott az Istentől, szabadítójától.
Idegen istenekkel őt ingerelték, utálatosságokkal haragra indították.
Ördögnek áldoztak, nem Istennek, isteneknek, kiket azelőtt nem ismertek;
Újaknak, nemrég jötteknek, kiket atyáik nem tiszteltek.
Az Istent, aki téged szült, elhagytad, és elfelejtkeztél teremtő Uradról.
Látta az Úr és haragra gerjedt, mert felingerelték őt fiai és leányai;
És mondá: Elrejtem orcámat előlük, hadd látom, mi lesz majd a végük;
Mert elfordult nemzedék ez, hűtlenné vált gyermekek!
Ők engem azzal ingereltek, ami nem Isten, és haragra indítottak hiúságaikkal;
én is ingerlem majd őket néppel, mely nem nép, és ostoba nemzettel bosszantom őket.
Tűz lobban fel az én haragomban, és égni fog az alvilág mélyéig.
Megsemmisíti a földet termésével együtt, és a hegyek alapjait fölégeti. Elhalmozom őket bajokkal, és elfogyasztom rajtuk nyilaimat.
Éhség emészti meg őket, és madarak falják fel őket szörnyű harapással.
Rájuk küldöm a vadállatok fogát, a porban csúszó állatok és kígyók dühét.
Kívül a fegyver pusztítja őket és belül a rettegés, az ifjút és szüzet, a csecsemőt és aggot;
És azt mondom: Hol vannak? Emlékezetüket is megszüntetem az emberek között;
De mégis elállok ettől, hogy ne bosszantsanak ellenségei, és ne kevélykedjenek az ő ellenei.
Ne mondhassák: A mi kezünk és nem az Úr, aki mindezt cselekedte.
Ó tanácstalan nemzet, okosság nélkül való, bár bölcs lennél és megértenéd és megfontolnád végüket!
Hogy is kergethetne meg egy ember ezret, hogyan futamít meg kettő tízezret?
Nem azért-e, mert Istenük eladta őket, az Úr pedig kiszolgáltatta őket?
Mert nem olyan a mi Istenünk, mint amazok istenei, és ellenségeink majd önmaguk bíráivá lesznek.
Mert szőlőjük Szodoma szőlőjéből való, és Gomorra dűlői mellől.
Az ő szőlőjük mérgezett szőlők, és keserűek gerezdjeik.
Sárkányok epéje az ő boruk, és áspisok gyógyíthatatlan mérge.
Mindez el van végezve nálam, és lepecsételve házaimban.
Enyém a bosszúállás, én idejében megfizetek, és meginognak a lábaik.
Közel van a veszedelem napja, az idők sietnek megjelenni.
Akkor az Úr igazságot tesz népének, megkönyörül az ő szolgáin;
Mikor látja, hogy elerőtlenült a kezük, és rejtett erejük is elfogyott, elenyészett, amit tartogattak;
És azt mondja majd: Hol vannak az ő isteneik, akikben bizakodtak;
Kiknek áldozataiból ették a javát, és italáldozataiknak borát itták?
Keljenek fel hát azok és segítsenek titeket, és szükségetekben ők oltalmazzanak titeket!
Lássátok, hogy én vagyok egyedül, és nincsen más isten rajtam kívül!
Én ölök és én éltetek, sebesítek és gyógyítok, és nincs, aki kezemből kiszabadíthasson.
Fölemelem az égre kezemet, és mondom: Élek én örökké.
Ha megélesítem kardomat mint a villámot, és kezem megragadja az igazságot;
Bosszút állok ellenségeimen, és azoknak, kik engem gyűlölnek, megfizetek.
Megrészegítem nyilaimat a vérükkel, és kardomat húsukkal etetem.
A megölteknek és foglyoknak vérével, az ellenség vezéreinek fejével.
Dicsérjétek, nemzetségek az Úr népét, mert ő megtorolja szolgáinak vérét;
És ellenségeiken bosszút áll, és kegyelmes lesz az ő népe földjéhez!
Dicsőség. Miképpen.
150. zsoltár
Dicsérjétek az Urat az ő szentélyében, dicsérjétek őt az ég erős boltozatában!
Dicsérjétek őt hatalmas tetteiért, dicsérjétek őt nagyságának sokasága szerint!
Dicsérjétek őt trombitaszóval, dicsérjétek őt orgonával és citerával!
Dicsérjétek őt dobbal és éneklőkarban, dicsérjétek őt húrokkal és hangszerekkel!
Dicsérjétek őt hangos szavú cimbalmokkal, dicsérjétek őt vigasságos cimbalmokkal, minden élő dicsérje az Urat!
Dicsőség. Miképpen.
SZOMBATI PRÍMA
V. Isten, figyelmezz az én segítségemre.
R. Uram, siess megsegíteni engem.
V. Dicsőség az Atyának, és Fiúnak és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.
Allelúia. vagy Dicséret neked, Urunk, örök dicsőség Királya.
Himnusz
Már kél a fénynek csillaga:
Esengve kérjük az Urat,
Járjon ma mindenütt velünk,
Ne rontsa ártás életünk.
Nyelvünket fogja fékre ma:
Ne szóljon rút perek szava.
Szemünket védőn óvja meg:
A hívságot ne lássa meg.
Lakjék szívünkben tisztaság,
Távozzék minden dőreség.
A testnek dölyfét törje meg
Étel- s italban hősi fék.
Hogy majd a nap, ha távozott,
S az óra újra éjt hozott,
Lemondásunk szent éneke
Legyen az Úr dicsérete.
Dicsérjük az örök Atyát,
Dicsérjük egyszülött Fiát
S a Lelket, a Vigasztalót,
Most és örök időkön át. Ámen.
Ant. Sion fiai ujjongjanak Királyukban.
93. zsoltár I.
Uram, bosszúállásnak Istene, bosszúállásnak Istene, jelenjél meg!
Kelj föl, te bírája a földnek, fizess meg a kevélyeknek!
Uram, meddig még a bűnösök, meddig dicsekednek még a bűnösök?
Csak beszélnek és vakmerőséget szólnak, kérkednek mind a gonosztevők.
A te népedet, Uram, megalázzák, és a te örökségedet nyomorgatják.
Az özvegyet és a jövevényt megölik, és az árvákat meggyilkolják;
És mondják: Nem látja ezt az Úr, nem veszi észre Jákob Istene.
Térjetek észre, ti oktalanjai a népnek, értsétek meg végre, ti balgák;
Ki a fület plántálta, vajon ne hallana, s ki a szemet alkotta, ő ne látna?
Ki a népeket fenyíti, büntetni ne tudna? Hiszen ő tanítja törvénytudásra az embert.
Az Úr ismeri az emberek gondolatait, tudja, hogy hiábavalók.
Dicsőség. Miképpen.
93. zsoltár II.
Boldog az az ember, akit te oktatsz, Uram, és akit megtanítasz törvényedre;
Hogy enyhületet adj neki a rossz napokban, míg a bűnösök sírja meg nem ásatik;
Mert nem veti meg az Úr az ő népét, s az ő örökségét el nem hagyja;
És az ítélkezés visszatér az igazsághoz, és követik azt mind az igaz szívűek.
Ki kel föl értem a rosszakarók ellen, s ki áll mellém a gonosztevők ellen?
Ha az Úr nem segített volna engem, bizony már a némaság helyén lakoznék;
De mikor azt mondtam: Meginogtak az én lábaim, a te irgalmasságod, Uram, megsegített engem.
Mikor megsokasodtak szívemben az aggodalmak, a te vigasztalásaid megvidámították lelkemet.
Mert van-e köze hozzád a hamisság ítélőszékének, mely nyomorúságot szerez a törvény színe alatt?
Üldözőbe veszik az igazak életét, és az ártatlan vért elítélik;
És menedékem lett az Úr nekem, és az én Istenem az én reménységem támasza;
És megfizeti nekik az ő hamisságukat, és gonoszságukban elveszti őket, elveszti őket a mi Urunk Istenünk.
Dicsőség. Miképpen.
107. zsoltár
Kész az én szívem, Isten, kész az én szívem, éneklek és zsoltárt zengek.
Serkenj fel, dicsőségem, serkenj fel, pszaltérium és citera, fölserkenek jókor reggel! Hálát adok neked, Uram, a népek között, és zsoltárt zengek neked a pogányok között;
Mert felmagasztaltatott az égig a te irgalmasságod, és a felhőkig a te igazságod.
Magasztaltassál, ó Isten, az egek fölé, és legyen a te dicsőséged az egész földön;
Hogy megszabaduljanak a te kedveltjeid, üdvözíts a te jobboddal és hallgass meg engem!
Szólott az Isten az ő szent helyén: Győzelmi örömben fölosztom Szíkemet, és kimérem Szukkot völgyét.
Enyém Gálaád és enyém Manasszesz, és Efraim a fejemnek sisakja, Júda az én királyi jogarom.
Moáb a tál, melyben mosakszom, Édomra vetem sarumat, és Filiszteán diadalmaskodom.
Ki visz el engem az erős városba, ki visz el engem Édomig?
Nemde te, Isten, ki elvetettél minket, és nem vonulsz ki a mi seregeinkkel?
Adj segítséget nekünk a szorongatásban, mert hiábavaló az ember segítsége!
Az Istenben győzelmet szerzünk, ő semmivé teszi a mi ellenségeinket.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. Sion fiai ujjongjanak Királyukban.
Kapitulum ∙ Tim 1,17
Az örökkévalóság láthatatlan és halhatatlan királyának, az egyedülvaló Istennek tisztesség és dicsőség örökkön örökké. Ámen.
Responzórium
V. Krisztus, az élő Istennek Fia, * irgalmazz nekünk. V. Aki az Atya jobbján ülsz. R. Irgalmazz nekünk. V. Dicsőség az Atyának, és a Fiúnak, * és a Szentléleknek. R. Krisztus, az élő Isten Fia, * irgalmazz nekünk.
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És kiáltásom jusson elődbe.
Könyörögjünk. Mindenható Isten, aki a mai napot megadtad nekünk, őrizz meg minket a te erőddel, hogy ne engedjünk a bűn kísértésének és mindig a te igazságod vezesse gondolatainkat és cselekedeteinket. A mi Urunk Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel együtt, Isten, mindörökkön-örökké.
R. Ámen.
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És kiáltásom jusson eléd.
V. Mondjunk áldást az Úrnak.
R. Istennek legyen hála.
Précesz
V. Értékes az Úr szemében.
R. Szentjei halála.
Szűz Mária és Isten minden szentje, járjatok közben érettünk az Úrnál, hogy annak segítségével boldoguljunk, aki él és uralkodik mindörökkön-örökké. R. Ámen.
V. Isten, figyelmezz az én segítségemre.
R. Uram, siess megsegíteni engem.
Háromszor ismételve.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor és mindörökkön-örökké. Ámen.
Uram, irgalmazz nekünk!
Krisztus, kegyelmezz nekünk!
Uram, irgalmazz nekünk!
Mi Atyánk…
V. És ne vígy minket kísértésbe,
R. De szabadíts meg a gonosztól.
V. Figyelj, Uram, szolgáidra és cselekedeteikre, irányítsd fiaidat.
R. Az Úr fényessége legyen felettünk és cselekedeteink felett; irányítsa minden döntésünket.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek,
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor és mindörökkön-örökké. Ámen.
Könyörögjünk.
Urunk és Istenünk, ég és föld királya, irányítsd és szenteld meg, vezesd és kormányozd szívünket és testünket, érzékeinket, beszédünket és cselekedeteinket a mai napon a te parancsaid szerint, hogy most és örökre a te segítségeddel, világ Megváltója, szabadok és épek maradhassunk. Aki élsz és uralkodol mindörökkön-örökké.
R. Ámen.
V. Áldj meg minket, Uram.
Áldás. Napjaink és cselekedeteink a te békédben teljenek el, mindenható Isten. Ámen.
Rövid olvasmány (2Tessz 3,5)
Az Úr pedig igazgassa szíveiteket Isten szeretetében és Krisztus béketűrésében.
V. Te pedig, Uram, irgalmazz nekünk.
R. Istennek legyen hála.
V. Segítségünk ✠ az Úr nevében.
R. Aki az eget és földet alkotta.
V. Áldjátok.
R. Az Urat.
V. Áldjon meg minket az Úr, ✠ szabadítson meg minden gonosztól és vezessen el az örök életre. És a megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából nyugodjanak békességben.
R. Ámen.
V. Kelj fel, Uram, és segíts minket.
R. És szabadíts meg a te szent nevedért.
Uram, irgalmazz nekünk! Krisztus, kegyelmezz nekünk! Uram, irgalmazz nekünk!
Mi Atyánk… ellenünk vétkezőknek.
V. És ne vígy minket kísértésbe,
R. De szabadíts meg a gonosztól.
V. Figyelj, Uram, szolgáidra és cselekedeteikre, irányítsd fiaidat.
R. Az Úr fényessége legyen felettünk és cselekedeteink felett; irányítsa minden döntésünket.
V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Könyörögjünk. Urunk és Istenünk, ég és föld királya, irányítsd és szenteld meg, vezesd és kormányozd szívünket és testünket, érzékeinket, beszédünket és cselekedeteinket a mai napon a te parancsaid szerint, hogy most és örökre a te segítségeddel, világ Megváltója, szabadok és épek maradhassunk. Aki élsz és uralkodol mindörökkön-örökké.
R. Ámen.
Benedictio
V. Áldj meg minket, Uram.
R. Napjaink és cselekedeteink a te békédben teljenek el, mindenható Isten. Ámen.
Rövid olvasmány ∙ 2Tessz 3,5
Az Úr pedig igazgassa szíveiteket Isten szeretetében és Krisztus béketűrésében.
V. Te pedig, Uram, könyörülj rajtunk.
R. Istennek legyen hála.
Befejezés
V. Segítségünk † az Úr nevében.
R. Aki az eget és földet alkotta.
V. Mondjunk áldást az Úrnak.
R. Istennek legyen hála.
V. Áldjon meg minket az Úr, † szabadítson meg minden gonosztól és vezessen el az örök életre. És a megholt hívek lelkei Isten irgalmából békességben nyugodjanak.
R. Ámen.
SZOMBATI TERCIA
V. Isten, figyelmezz az én segítségemre.
R. Uram, siess megsegíteni engem.
V. Dicsőség az Atyának, és Fiúnak és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.
Allelúia. vagy Dicséret neked, Urunk, örök dicsőség Királya.
Himnusz
Szentlélek, kérünk, szállj közénk,
Atya s Fiúval egy való,
sietve jöjj a szíveket,
kegyelmesen betölteni.
A nyelv, az érzék, ész, erő
tenéked zengjen vallomást,
szeretet lángját add nekünk,
s áraszd másokra általunk!
Ezt teljesítse az Atya,
s vele egylényű egy Fia,
aki veled uralkodik,
ó Lélek, minden századig. Ámen.
Ant. Az én kiáltásom jusson eléd, Uram, ne rejtsd el a te orcádat énelőlem.
101. zsoltár I.
Uram, hallgasd meg az én könyörgésemet, és az én kiáltásom jusson eléd!
Ne rejtsd el a te orcádat énelőlem, szorongatásom napján hajtsd hozzám füledet!
Amely napon segítségül hívlak, hamar hallgass meg engem;
Mert elenyésztek mint a füst az én napjaim, és a csontjaim kiégtek mint a parázs.
Levágatott mint a fű és kiszáradt a szívem, még kenyeremet enni is elfeledtem.
Sóhajtozásomnak szava miatt csontom a húsomhoz tapadt.
Hasonló lettem a pusztában lakó pelikánhoz, olyan lettem, mint a bagoly a romok között.
Álmatlanul virrasztok, olyan lettem, mint a magányos veréb a háztetőn.
Napestig gyaláznak engem ellenségeim, és akik dicsértek engem, most ellenem esküdtek;
Mert a hamut eszem mint kenyeret, és italomat könnyekkel elegyítem.
A te haragod és feddésed színe előtt, mert fölemelvén lecsaptál engem.
Lehanyatlottak napjaim mint az árnyék, s én mint a széna elszáradtam.
Dicsőség. Miképpen.
101. zsoltár II.
Te pedig, Uram, örökké megmaradsz, és a te emlékezeted nemzedékről nemzedékre.
Te fölkelvén könyörülsz Sionon, mert ideje, hogy rajta könyörülj, mert eljött az idő;
Mert szeretik a te szolgáid annak köveit, és sírnak romjai fölött;
És félik majd a pogányok a te nevedet, Uram, és a föld minden királya a te dicsőségedet;
Mert fölépíti az Úr Siont, és megjelenik dicsőségében.
Az alázatosak imádságára tekintett, és meg nem utálta azok könyörgését.
Írassék fel mindez a jövendő nemzedéknek, és a nép, amely majd teremtetik, dicséri az Urat;
Mert letekintett az ő magasságos szentélyéből, az Úr a mennyből a földre letekintett;
Hogy meghallaná a foglyok óhajtását, hogy föloldozná a megöltek fiait;
Hogy hirdessék az Úr nevét Sionban, az ő dicséretét Jeruzsálemben;
Midőn a népek egybegyűlnek, és a birodalmak, hogy szolgáljanak az Úrnak.
Dicsőség. Miképpen.
101. zsoltár III.
Megalázta az úton az én erőmet, megrövidítette napjaimat;
S mondom neki: Én Istenem, ne végy el engem életemnek felén, a te esztendeid nemzedékről nemzedékre!
Kezdetben teremtetted a földet, és kezed alkotásai az egek.
Azok elvesznek, te pedig megmaradsz, és elavulnak mint a ruha, és mint az öltözetet váltod őket, és elváltoznak.
Te pedig ugyanaz vagy, és esztendeid el nem fogynak.
A te szolgáid fiai színed előtt laknak, és ivadékuk megmarad örökké.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. Az én kiáltásom jusson eléd, Uram, ne rejtsd el a te orcádat énelőlem.
Kapitulum
Január ∙ Ef 1,4
Kiválasztott minket az Isten Krisztusban a világ teremtése előtt, hogy szentek és szeplőtelenek legyünk az ő színe előtt, a szeretetben.
Február ∙ Zsid 12,14.7
Békére törekedjetek mindenkivel, és életszentségre, mely nékül Istent senki meg nem látja, mert mint a fiaknak, úgy ajánlja magát nektek az Isten.
Június–Július ∙ 1Kor 15,58
Szeretett testvéreim, legyetek állhatatosak és rendíthetetlenek, buzgólkodván mindenkor az Úrnak dolgában, hiszen tudjátok, hogy munkátok nem hiábavaló az Úrban.
Augusztus ∙ Péld 8,12
Én, a Bölcsesség, ott lakozom a helyes döntésekben, és én vagyok jelen az eszes gondolatokban.
Szeptember ∙ Sir 2,11.13
Nézzétek, fiaim, az előző nemzedéket, és vegyétek eszetekbe, hogy senki sem vallott szégyent, aki bízott az Úrban, mert kegyes és irgalmas az Isten, és megvéd mindenkit, aki őt igazságban keresi.
Október ∙ Sir 34,14–15
Becsben áll az Istent félők lelke és áldásban részesül, ha ő rájuk tekint, mert megmentőjükbe vetik ők reményüket, és Isten szeme azokon, kik szeretik őt.
November ∙ Ez 16,62.63
Megkötöm szövetségemet veled, és megtudod, hogy én vagyok az Úr, amikor majd mindent megbocsátok neked, amit elkövettél, úgymond az Úristen.
Verzikulus
V. Mondtam az Úrnak: könyörülj rajtam!
R. Gyógyítsd meg az én lelkemet, mert vétkeztem ellened.
Responzórium
V. Gyógyítsd meg az én lelkemet, mert vétkeztem ellened. V. S mondám az Úrnak: könyörülj rajtam. R. Mert vétkeztem ellened. V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek. V. Gyógyítsd meg…
Verzikulus
V. Légy az én segítőm, ne hagyj el engem!
R. És meg ne vess engem, én üdvözítő Istenem!
Könyörgés
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És kiáltásom jusson eléd.
Könyörögjünk. Isten ki ebben az órában híveid szívét a Szentlélek fényével eltöltve okossá tetted: add nekünk, hogy ugyanezen Lélekben dolgainkat helyesen ítéljük meg, és az ő vigasztalásának mindenkor örvendjünk. A mi Urunk, Jézus Krisztus által.
R. Ámen.
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
V. Mondjunk áldást az Úrnak.
R. Istennek legyen hála.
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából békességben nyugodjanak.
R. Ámen.
SZOMBATI SZEXTA
V. Isten, figyelmezz az én segítségemre.
R. Uram, siess megsegíteni engem.
V. Dicsőség az Atyának, és Fiúnak és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.
Allelúia. vagy Dicséret neked, Urunk, örök dicsőség Királya.
Himnusz
Hatalmas Úr egy Istenünk,
dolgok rendjét, ki megszabod
a reggelt fénnyel látod el,
s tüzes nappal a délidőt.
Viszályok lángját fojtsad el,
s a szenvedélyek vad tüzét,
a testnek hozzál jó erőt,
békével áldd a szíveket.
Ezt teljesítse az Atya,
s vele egylényű egy Fia,
Aki veled uralkodik:
ó Lélek, minden századig. Ámen.
Ant. Uram Istenem, felmagasztaltattál mindenek fölött.
103. zsoltár I.
Áldjad, én lelkem, az Urat, én Uram Istenem, felmagasztaltattál mindenek fölött!
Dicsőségbe és ékességbe öltöztél, fényesség a te köntösöd.
Kifeszíted az égboltot mint a sátrat, a felső vizek fölött építed hajlékodat;
Ki a felhőket szekereddé teszed, ki jársz a szeleknek szárnyain;
Kinek a követei a szelek, kinek a szolgái az égető tüzek;
Ki a földet szilárd alapra állítottad, meg nem inog az örökkön örökké.
Az őstenger mint ruházat beborította azt, a hegyek fölött álltak a vizek;
De a te intésedre elfutottak, mennydörgésed szavától megrettentek.
Fölemelkedtek a hegyek és alászálltak a mezők a helyre, melyet nékik rendeltél.
Határt vetettél a vizeknek, melyet által nem hágnak, és vissza nem térnek elborítani a földet;
Ki forrásokat bocsátasz a völgyekbe, s tovafolynak a vizek a hegyek között.
Isznak abból mind a mezei vadak, s még a vadszamarak is oltják szomjukat.
Fölötte laknak az égi madarak, az ágak közül hallatják hangjukat.
Dicsőség. Miképpen.
103. zsoltár II.
Megöntözöd a hegyeket hajlékaidból, munkálkodásod gyümölcsével jóllakatod a földet. Füvet sarjasztasz állatainknak, és növényt az ember szolgálatára.
Kenyeret hozol a földből és bort, hogy vidámítsa az ember szívét;
Hogy gyönyörködtesse az orcáját olajjal, és a kenyér megerősítse az ember szívét.
Jóllaknak a mező fái és Libanon cédrusai, melyeket az Úr ültetett.
Ott raknak fészket a madarak, legmagasabban a gémeknek háza.
A hegyek magaslata a zergéké, s a borznak a sziklák adnak menedéket.
Holdat alkotott, jelezni az időket, a nap is tudja lenyugovását.
Sötétséget szerzettél, és éjszaka lett, abban megindulnak az erdei vadak.
Prédáért ordítanak az oroszlánkölykök, eledelt kérnek az Istentől maguknak.
Fölkel a nap, és újra összegyűlnek, és tanyáikon elhevernek.
Akkor kimegy az ember munkájára, dolga után jár estelig.
Dicsőség. Miképpen.
103. zsoltár III.
Mely igen magasztosak a te műveid, Uram, mindeneket bölcsességgel tettél, betelt a föld a te alkotásaiddal.
Íme, a nagy és tágas öblű tenger, benne számtalan úszó állatok, kicsinyek a nagyokkal együtt.
Rajta járnak a hajók, ott a félelmes Leviátán, melyet te alkottál, hogy játsszék benne.
Mindenek tőled várják, hogy eledelt adj nekik alkalmas időben.
Te adván nekik ők összegyűjtik, felnyitod kezedet, és betelnek javaiddal.
Elfordítván pedig orcádat megháborodnak, visszaveszed lelküket, és elfogyatkoznak, és poraikba visszatérnek.
Kibocsátod lelkedet, és életre kelnek és megújítod a földnek színét.
Legyen örökké tartó az Úrnak dicsősége, örvendezzék az Úr az ő művein;
Ki rátekint a földre és megreszketteti, ki érinti a hegyeket, és azok füstölögnek!
Éneklek az Úrnak én életemben, zsoltározok az én Istenemnek, amíg csak vagyok.
Legyen gyönyörűségére az én énekem, én pedig az Úrban gyönyörködöm!
Fogyjanak el a bűnösök a földről, és az istentelenek ne legyenek többé, áldjad, én lelkem, az Urat!
Dicsőség. Miképpen.
Ant. Uram Istenem, felmagasztaltattál mindenek fölött.
Kapitulum
Január ∙ Róm 13,10
A szeretet nem cselekszik rosszat a felebarátnak, a törvényeknek teljessége tehát a szeretet.
Február ∙ Kol 3,14
Mindenek fölött pedig szeretet legyen bennetek, mert az a tökéletesség köteléke, és örvendezzék szívetekben Krisztusnak békéje, melyre hivatást kaptatok egy testben, és hálaadók legyetek.
Június–Július ∙ Róm 8,18–19
Azt tartom ugyanis, hogy amiket most szenvedünk, nem mérhetők, össze a jövendő dicsőséggel, mely meg fog nyilvánulni rajtunk, mert a teremtett világ várakozása sóvárog az Isten fiainak kinyilvánulása után.
Augusztus ∙ Péld 4,20
Fiam, nyisd meg füledet igéimnek, ne távozzanak szemed elől, őrizzed őket szíved belsejében, mert életet adnak azoknak, kik reá találnak.
Szeptember ∙ 1Ján 3,21–22
Szeretteim, bizodalmunk van Istenhez, és bármit kérünk, megnyerjük tőle, mert az ő parancsait megtartjuk, és ami kedves őelőtte, azt cselekedjük.
Október ∙ Sir 34,16
Ki az Urat féli, semmitől sem retteg, és nem fél, mert az Úr az ő reménysége.
November ∙ Ez 18,30.31.32
Térjetek meg, és tartsatok bűnbánatot minden gonoszságotok fölött, szerezzetek magatoknak új szívet és új lelket, mondja az Úristen.
Responzórium
V. Áldom én az Urat, minden időben. V. Az ő dicsérete mindenkor ajkamon. R. Minden időben. V. Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek. V. Áldom én az Urat, minden időben.
Verzikulus
V. Az Úr énnékem pásztorom.
R. Nincsen hiányom semmiben.
Könyörgés
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
Könyörögjünk. Urunk Jézus Krisztus, aki ebben az órában a mi megváltásunkért ártatlanul a keresztfára emeltettél: engedd nekünk azt a fényességet, mely által az örök életre eljutni képesek vagyunk. Aki élsz és uralkodol mindörökkön örökké.
R. Ámen.
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
V. Mondjunk áldást az Úrnak.
R. Istennek legyen hála.
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából békességben nyugodjanak.
R. Ámen.
SZOMBATI NÓNA
V. Isten, figyelmezz az én segítségemre.
R. Uram, siess megsegíteni engem.
V. Dicsőség az Atyának, és Fiúnak és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.
Allelúia. vagy Dicséret neked, Urunk, örök dicsőség Királya.
Himnusz
Ki tartasz minden dolgokat,
erős Isten, nem változó,
de napvilágnak idejét
változásokkal rendező.
Oly fénylő, tiszta estet adj,
melyben az élet nem fogy el,
de szent halál jutalmaként
örök dicsőség vár reánk.
Ezt teljesítse az Atya,
s vele egylényű egy Fia,
aki veled uralkodik,
ó Lélek, minden századig.
Ant. Ne hallgass, Isten, mert a gyűlöletnek szava vett körül engem.
108. zsoltár I.
Isten, én dicséretemnek Istene, ne hallgass, mert a bűnös szája és az álnok szája megnyílt ellenem!
Álnok nyelvvel szólottak ellenem, és gyűlölködő beszédekkel körülvettek engem, és ok nélkül ostromoltak engem.
Azért, hogy szerettem őket, ellenem fordultak, én pedig imádkoztam;
És gonoszat tettek ellenem a jókért, és az én szeretetemért gyűlölséget.
Adj neki gonosz fejedelmet, és álljon jobbja felől vádlóként a sátán!
Kárhoztatva jöjjön ki, mikor ítéltetik, és könyörgése is bűnné legyen!
Keseredjenek meg napjai, és az ő tisztségét más nyerje el!
Árvákká legyenek az ő fiai, és a felesége özveggyé!
Fiai szüntelenül bolyongjanak és kolduljanak, és kivettessenek lakóhelyükből!
Foglalja el az uzsorás minden jószágát, és idegenek ragadják el munkája gyümölcsét!
Ne legyen, aki irgalmasságot tegyen vele, s ne legyen, aki könyörüljön az ő árváin!
Vesszenek el az ő szülöttei, egy nemzedék alatt töröltessék el a neve!
Dicsőség. Miképpen.
108. zsoltár II.
Legyen emlékezetben az Úr színe előtt atyáinak gonoszsága, és ne töröltessék el anyja vétke!
Legyenek bűneik az Úr előtt mindenkor, és vesszen el emlékezetük a földről;
Mert nem gondolt arra, hogy irgalmasságot cselekedjék, és üldözte a szegény embert és a koldust, a megsebzett szívűt, hogy végezzen vele!
Szerette az átkot, hát szálljon reá, nem akarta az áldást, hát távozzék tőle!
Átokba öltözzék mint a ruházatba, és az mint a víz járja át belsejét, és mint az olaj a csontjait!
Legyen az neki mint a köntös, melybe öltözik, és mint az öv, mely mindig körülveszi.
Ez a jutalmuk az Úrnál az én ellenségeimnek, kik gonoszat szólnak a lelkem ellen;
És te, Uram, cselekedjél velem a te nevedért, mert gyönyörűségem a te irgalmasságod!
Dicsőség. Miképpen.
108. zsoltár III.
Szabadíts meg engem, mert nyomorult és szegény vagyok, és a szívem megrendült bennem!
Mint a tűnő árnyék elenyésztem, kiűzettem mint a sáskák.
Térdem elgyöngült az éhezéstől, olaj nélkül a testem elsorvadott;
És én gyalázattá lettem nekik, néznek engem és fejüket hajtogatják.
Segíts meg engem, én Uram, Istenem, szabadíts meg a te irgalmasságod szerint!
Hadd tudják meg, hogy a te kezed ez, és te cselekedted mindezt, Uram!
Átkozzanak ők, csak te áldj meg engem, szégyenüljenek meg, kik ellenem támadnak, és vigadozni fog a te szolgád!
Szégyenbe öltözzenek, kik rágalmaznak engem, s mint a palást borítsa őket gyalázatuk!
Nagy hálát adok ajkammal az Úrnak, és a sokaság közepette dicsérem őt;
Mert a szegénynek jobbja felől állott, hogy megszabadítsa az üldözőktől az én lelkemet.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. Ne hallgass, Isten, mert a gyűlöletnek szava vett körül engem.
Kapitulum
Január ∙ Róm 13,8
Ne tartozzatok senkinek semmivel, csak azzal, hogy egymást szeressétek, mert aki felebarátját szereti, betöltötte a törvényt.
Február ∙ Zsid 12,28–29
Tartsuk meg a kegyelmet, hogy általa Istennek tetsző módon szolgáljunk félelemmel és tisztelettel. Mert a mi Istenünk emésztő tűz.
Június – Július ∙ Róm 6,22
Most, miután felszabadultatok a bűn alól, és Istennek szolgái lettetek, megvan a gyümölcsötök a megszentelődésre, aminek a vége az örök élet.
Augusztus ∙ Péld 8,10
Vegyétek, az én intelmemet, és ne az ezüstöt, a tudást válasszátok inkább, mint az aranyat. R. Istennek legyen hála!
Szeptember ∙ Gal 6,2
hordozzátok egymásnak terhét, mert így teljesíteni fogjátok Krisztus törvényét.
Október ∙ Fil 1,6
Bízunk az Úr Jézus Krisztusban, hogy aki megkezdte bennetek a jó művet, teljessé is teszi azt Krisztus Jézus napjáig.
November ∙ Mik 7,18–19
Nem bocsájtja ki többé az Úristen az ő haragját, mert az irgalmasságot akarja, hozzánk tér és könyörül rajtunk, és gonoszságainkat leveszi rólunk, s a tenger mélyére veti minden bűnünket.
Responzórium
V. Válts meg engem, Uram, s könyörülj rajtam. V. Az én lábam az igaz úton áll, a gyülekezetekben áldalak téged. R. Könyörülj rajtam. V. Dicsőség az Atyának, és Fiúnak és Szentléleknek. V. Válts meg engem, Uram, s könyörülj rajtam.
Verzikulus
V. Az én titkonvaló bűneimtől tisztíts meg engem, Uram!
R. És a kevélységtől óvd meg a te szolgádat!
Könyörgés
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És kiáltásom jusson eléd.
Könyörögjünk. Isten, ki az elesett világot szent Fiad alázatossága által fölemelted: híveidnek örökké tartó vigasságot engedj; hogy kiket az örök kárhozat veszélyeitől megmentettél, azoknak az örökké tartó örömök élvezetét juttasd. Ugyanazon a mi Urunk, Jézus Krisztus által.
R. Ámen.
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
V. Mondjunk áldást az Úrnak.
R. Istennek legyen hála.
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából békességben nyugodjanak.
R. Ámen.
SZOMBATI VESPERÁS
V. Isten, figyelmezz az én segítségemre.
R. Uram, siess megsegíteni engem.
V. Dicsőség az Atyának, és Fiúnak és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.
Allelúia. vagy Dicséret neked, Urunk, örök dicsőség Királya.
Ant. 1. Áldott vagy Uram, én irgalmasságom és erősségem.
143. zsoltár I.
Áldott az Úr, az én kősziklám, ki viadalra tanítja kezemet és hadakozásra ujjaimat.
Én irgalmasságom és erősségem, én oltalmazóm és szabadítóm.
Pajzsom ő, akiben bízom, ki uralmam alá veti népemet.
Uram, micsoda az ember, hogy megbecsülöd, mi az ember fia, hogy gondolsz vele?
Pedig hiábavaló lett szinte az ember, napjai elmúlnak, miként az árnyék.
Uram, hajtsd le a te egeidet és szállj alá, érintsd meg a hegyeket, és füstölögnek!
Villámold villámodat és szórd szét ezeket, bocsásd ki nyilaidat és zavard meg őket!
Nyújtsd ki kezedet a magasságból, ments meg engem és szabadíts ki a sok vizekből, az idegen népek kezéből;
Kiknek szája hiúságot szólott, és az ő jobb kezük hamisságnak jobbja!
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 1. Áldott vagy Uram, én irgalmasságom és erősségem.
Ant. 2. Boldog a nép, melynek az Úr az Istene.
143. zsoltár II.
Isten, új éneket éneklek neked, a tízhúrú hárfával zsoltározok néked.
Ki győzelmet adsz a királyoknak, ki megmentetted Dávidot, a te szolgádat a gonosz szablyától;
Ments meg engem és ragadj ki az idegen népek kezéből, kiknek szája hiúságot szólott, és az ő jobb kezük hamisságnak jobbja!
A mi fiaink pedig mint a szépen növekvő zsenge hajtás ifjúságuknak erejében.
A mi leányaink ékesek mint a templomnak szépen faragott oszlopai.
Tárházaink telve vannak bővelkednek minden jókkal.
Nyájaink termékenyek, számlálhatatlanok a mezőkön, s kövérek állataink.
Nincs a városfalakon romlás sem általjárás sem jajkiáltás a mi utcáinkon.
Boldognak mondják a népet, amelynek dolga így vagyon, az a nép boldog igazán, melynek az Úr az Istene.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 2. Boldog a nép, melynek az Úr az Istene.
Ant. 3. Nagy az Úr és igen dicséretre méltó, az ő nagyvoltának nincsen határa.
144. zsoltár I.
Magasztallak téged, én Istenem, Királyom, és áldom a te nevedet mindenkoron és örökkön örökké.
Minden napokon áldalak téged, és dicsérem a te nevedet mindenkoron és örökkön örökké.
Nagy az Úr és igen dicséretre méltó, az ő nagyvoltának nincsen határa.
Nemzedék a nemzedéknek dicséri a te művedet, és hatalmasságodat megvallják.
A te méltóságodnak dicsőséges fényét hirdetik, és csodatetteidet elmondják.
Félelmetes dolgaidnak erejéről szólnak, és nagyságodat hírül adják.
Jóvoltod gazdagságának emlékezetét zengik, és igazságodon ujjonganak.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 3. Nagy az Úr és igen dicséretre méltó, az ő nagyvoltának nincsen határa.
Ant. 4. Édes az Úr mindenkihez, irgalmassága ott van minden műve fölött.
144. zsoltár II.
Könyörülő az Úr és irgalmas, hosszantűrő és nagyirgalmú.
Édes az Úr mindenkihez, irgalmassága ott van minden műve fölött.
Uram, minden alkotásod hálát adjon néked, és szentjeid áldjanak téged!
Országodnak dicsőségét hirdessék, és hatalmadat kiáltsák;
Hogy megjelentsék az embereknek hatalmad erejét, országodnak dicsőségét és nagyságát;
Mert a te országod örökkévaló ország, és nemzedékről nemzedékre a te uralmad!
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 4. Édes az Úr mindenkihez, irgalmassága ott van minden műve fölött.
Ant. 5. Hűséges az Úr minden szavában, és minden cselekedetében szentséges.
144. zsoltár III.
Hűséges az Úr minden szavában, és minden cselekedetében szentséges.
Fölsegíti az Úr mind, akik elestek, és az elnyomottat fölemeli.
Mindeneknek szemei tebenned bíznak, Uram, mert te adsz nekik eledelt alkalmas időben.
Föltárod a te szent kezedet, és betöltesz minden élőket áldásoddal.
Igaz az Úr minden útjában, és minden cselekedetében szentséges.
Közel van az Úr mindazokhoz, kik segítségül hívják, mindazokhoz, kik őt segítségül hívják igazságban.
Az őt félők akaratát megteszi, könyörgésüket meghallgatja és megszabadítja őket.
Megőrzi az Úr mindazokat, kik őt szeretik, de elveszti mind a bűnösöket.
Az Úr dicséretét hirdesse az én szám, és áldja minden test az ő szent nevét mindenkoron és örökkön örökké!
Dicsőség. Miképpen.
Ant. 5. Hűséges az Úr minden szavában, és minden cselekedetében szentséges.
Kapitulum 2Kor 1,3-4
Áldott legyen az Isten, Urunk Jézus Krisztus Atyja, az irgalom Atyja és a minden vigasztalás Istene! Ő megvigasztal minket minden szomorúságunkban.
Himnusz
Ó, mi szent Atyánk,
irgalmas és kegyek,
Isten szent Fia,
Urunk, Jézus Krisztus,
ó vigasztaló, éltető Szentlélek:
egy örök Isten.
Ó Szentháromság,
nagy és erős Egység,
igaz istenség,
mérhetetlen jóság,
angyalok fénye,
árva népnek vigasz:
világ reménye!
Dicsőség néked,
mindenható Isten,
három személyben
egylényegű Fölség,
tisztelet, áldás,
himnusz illet téged,
most és örökké.
Amit alkottál,
mind tenéked szolgál,
sok teremtményed
megdicsőít téged,
mi is tenéked
dicséretet zengünk:
hallgasd meg, kérünk!
Ámen.
Verzikulus
V. Alkonyati imádságunk szálljon fel hozzád, Urunk!
R. És szálljon alá a te irgalmasságod mireánk!
Magnificat
Ant. Magasztalja az én lelkem az Urat, mert rátekintett az én alázatosságomra.
Szűz Mária hálaéneke
Magasztalja az én lelkem az Urat;
És örvendezik az én lelkem az én üdvözítő Istenemben;
Mert meglátta az ő szolgálójának alázatosságát, és íme, mostantól fogva boldognak mondanak engem minden nemzetek;
Mert nagy dolgot cselekedett énvelem a Hatalmas, és szent az ő neve;
És az ő irgalmassága nemzetségről nemzetségre azokon, kik őt félik!
Hatalmasságot cselekedett az ő karjával, szétszórta a gőgösöket szívüknek elbízottsága által.
Letette a hatalmasokat a székről, és fölmagasztalta az alázatosakat.
Az éhezőket betöltötte jókkal, és a gazdagokat üresen küldte el.
Fölvette Izráelt, az ő szolgáját, hogy ne felejtse irgalmasságát;
Miképpen megmondotta vala atyáinknak, Ábrahámnak és az ő maradékának mindörökké.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. Magasztalja az én lelkem az Urat, mert rátekintett az én alázatosságomra.
Könyörgés
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
V. Könyörögjünk. A napi könyörgés.
R. Ámen.
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
V. Mondjunk áldást az Úrnak.
R. Istennek legyen hála.
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából békességben nyugodjanak.
R. Ámen.
SZOMBATI KOMPLETÓRIUM
V. Kérlek, Uram, áldj meg engem.
Benedictio. Nyugodalmas jó éjszakát, és boldog véget engedjen nekünk a mindenható Úr. Ámen.
Rövid olvasmány ∙ 1Pét 5,8-9
Testvérek: Józanok legyetek és vigyázzatok, mert a ti ellenségetek, az ördög, mint az ordító oroszlán, körüljár, keresvén, akit elnyeljen; álljatok neki ellen a hit erejével.
V. Te pedig, Uram, könyörülj rajtunk.
R. Istennek legyen hála.
V. Segítségünk † az Úr nevében.
R. Aki az eget és a földet alkotta.
Mi Atyánk…
Gyónom a mindenható Istennek, a boldogságos, mindenkor Szűz Máriának, Szent Mihály főangyalnak, Keresztelő Szent Jánosnak, Szent Péter és Pál apostoloknak, minden szenteknek és nektek, testvérek: hogy nagyot vétkeztem gondolattal, szóval és cselekedettel: én vétkem, én vétkem, én igen nagy vétkem. Kérem azért a boldogságos, mindenkor Szűz Máriát, Szent Mihály főangyalt, Keresztelő Szent Jánost, Szent Péter és Pál apostolokat, az összes szenteket, és titeket, testvérek, imádkozzatok érettem a mi Urunkhoz, Istenünkhöz.
Irgalmazzon nekünk a mindenható Isten, bocsássa meg bűneinket és vezessen el az örök életre! Ámen.
Absolutio
Bűneink elengedését, feloldozását, † és megbocsátását adja meg nekünk a mindenható és irgalmas Isten! Ámen.
V. Téríts meg minket szabadító Istenünk!
R. És fordítsd el rólunk haragodat!
V. Isten, figyelmezz az én segítségemre.
R. Uram, siess megsegíteni engem.
V. Dicsőség az Atyának, és Fiúnak és Szentlélek Istennek.
R. Miképpen kezdetben vala most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.
Allelúia. vagy Dicséret neked, Urunk, örök dicsőség Királya.
Ant. Az én imádságom, Uram, jusson a te színed elé.
87. zsoltár
Uram, én szabadulásom Istene, kiáltok nappal és éjjel teelőtted. Jusson színed elé az én imádságom, hajtsd oda füledet az én könyörgésemre; Mert megtelt bajokkal az én lelkem, és életem az alvilághoz közeledett! A sírba szállók közé számláltattam, olyan lettem, mint a segítség nélkül való ember. A halottak között van fekvőhelyem, mint a halálra sebzettek alszom a sírban; Kikre többé nem emlékezel, kiket kezedből kiejtettél. Mély verembe tettél engem, a sötétségbe és a halál árnyékába. Rám nehezedett a te haragod, s minden árjaidat reám hoztad. Barátaimat eltávolítottad tőlem, utálatossá tettél engem előttük. Átadattam és nem szabadulhatok, szemeim elbágyadtak a gyötrelemtől. Kiáltottam, Uram, napestig hozzád, kitártam feléd kezeimet. Vajon a holtaknak művelsz-e csodákat, és fölkelnek-e az árnyak, hogy dicsérjenek téged? Vajon hirdeti-e valaki a sírban a te irgalmasságodat, és hűségedet a pusztulás helyén? Vajon megtudják-e a sötétségben a te csodáidat, és igazvoltodat a feledés földjén? És én, Uram, hozzád kiáltottam, és eléd megy reggel az én imádságom. Miért veted el, Uram, imádságomat, elfordítod-e orcádat tőlem? Szegény vagyok én és törődések között ifjúságomtól fogva, a rám bocsátott rettegéseket hordozom és félek. Átmentek rajtam a te haragjaid, és csapásaid kifordítottak engem. Körülvettek engem mint a víz szüntelenül, mind együtt körülvettek engem. Eltávolítottad tőlem barátomat és társamat, a sötétség lett az ismerősöm. Dicsőség. Miképpen.
102. zsoltár I.
Á
ldjad, én lelkem, az Urat, és egész bensőm az ő szent nevét! Áldjad, én lelkem, az Urat, és el ne felejtsed semmi adományát; Ki megkönyörül minden gonoszságodon, ki meggyógyítja minden betegségedet; Ki megszabadítja a pusztulástól életedet, ki irgalmassággal és könyörületességgel koronáz meg téged; Ki betölti javaival életedet, és mint a sasé megújul ifjúságod! Irgalmasságot cselekszik az Úr és ítéletet tesz minden jogtalanságot szenvedőnek. Megmutatta Mózesnek az ő utait, Izráel fiainak az ő akaratát. Könyörülő az Úr és irgalmas szívű, hosszantűrő és nagyirgalmú. Nem haragszik örökké, sem mindörökké nem fenyeget. Nem bűneink szerint cselekedett velünk, és nem gonoszságaink szerint fizetett nekünk; Mert amint az ég magasodik a föld felett, úgy erősítette meg irgalmasságát az őt félők fölött. Amily távol van a napkelet a napnyugattól, oly messze vetette tőlünk gonoszságainkat. Dicsőség. Miképpen.
102. zsoltár II.
Amint az atya a fiakon könyörül, úgy könyörült az Úr az őt félőkön; Mert ő ismeri, hogy mik vagyunk, s megemlékezik róla, hogy porból vagyunk. Az ember napjai mint a széna, elhervad mint a mezei virág. Alig érinti a szél, és már nincs több, és helye sem emlékszik reá. Az Úr irgalmassága pedig öröktől való, és örökké megmarad az őt félőkön, és igazsága a fiaknak fiain; Azokon, kik megtartják az ő szövetségét, és megemlékeznek arról, hogy parancsolatait megtegyék. Az Úr a mennyben állította fel trónusát, és az ő királysága mindeneken uralkodik. Áldjátok az Urat, minden angyalok, ti erővel hatalmasok, kik teljesítitek szavát, mihelyt meghalljátok beszédének hangját! Áldjátok az Urat, minden seregei, ti szolgái, kik az ő akaratát cselekszitek! Áldjátok az Urat, minden teremtményei, az ő uralkodásának minden helyén, áldjad, én lelkem, az Urat! Dicsőség. Miképpen.
Ant. Az én imádságom, Uram, jusson a te színed elé.
Himnusz
Immár a nap leáldozott,
Teremtőnk, kérünk tégedet,
légy kegyes és maradj velünk,
őrizzed, óvjad népedet!
Álmodjék rólad a szívünk,
álmunkban is te légy velünk,
Téged dicsérjen énekünk,
midőn új napra ébredünk.
Kérünk hatalmas jó Atyánk,
Úr Jézus Krisztus érdemén,
ki Szentlélekkel és Veled
uralkodik s örökkön él. Ámen.
Kapitulum ∙ Jer 14
Te Uram közöttünk vagy, mi a Te nevedet viseljük, ne hagyj hát el minket, Urunk Istenünk.
R. Istennek legyen hála!
Verzikulus
V. Mint szemed fényére, vigyázz reánk Urunk!
R. Szárnyaidnak árnyékával takarj be minket!
Ant. Tarts meg, Uram, virrasztásunkban, őrizz meg alvásunkban, hogy a Krisztussal virrasszunk, és békességben nyugodjunk.
Simeon éneke
Most bocsátod el szolgádat, Uram, a te igéd szerint békességben;
Mert látták szemeim a te üdvösségedet;
Akit rendeltél minden népek színe előtt;
Hogy fény legyen a népek világosságára, és dicsőségére népednek, Izráelnek.
Dicsőség. Miképpen.
Ant. Tarts meg, Uram, virrasztásunkban, őrizz meg alvásunkban, hogy a Krisztussal virrasszunk, és békességben nyugodjunk.
V. Uram hallgasd meg könyörgésemet!
R. És az én kiáltásom jusson eléd!
Könyörögjünk. Látogasd meg, kérünk, Urunk, ezt a hajlékot, és az ellenség minden cselvetéseit űzd el messze tőle: szent angyalaid lakjanak benne, kik békében őrizzenek minket; és a te áldásod mindenkor legyen rajtunk. A mi Urunk, Jézus Krisztus által. R. Ámen.
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
V. Mondjunk áldást az Úrnak.
R. Istennek legyen hála.
V. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából békességben nyugodjanak.
R. Ámen.
Mária-antifóna
ADVENTBEN
Alma Redemptoris Mater
Üdvözítőnk édesanyja,
mennyeknek megnyílt kapuja,
tengerjárók szép csillaga,
Boldogságos Szűz Mária!
Légy segítség hű népednek!
az elesett bűnösöknek,
ki szülője Istenednek,
Anyja lettél Teremtődnek.
Mert angyali köszöntésre
rád szállott az Úr Szentlelke.
Ekkor lett az örök Ige
szűz méhednek szűz gyümölcse.
Azért, édes Istenanyja,
légy bűnösök szószólója,
botló lábunk támasztója,
üdvösségünk nyílt kapuja.
Adjunk hálát az Istennek,
Atya, Fiú, Szentléleknek,
három személy Felségének,
egymivoltú Istenségnek.
V. Az Úr angyala köszönté a boldogságos Szűz Máriát.
R. És ő méhébe fogadá Szentlélektől szent Fiát.
Könyörögjünk. Kérünk téged, Úristen, öntsd lelkünkbe szent kegyelmedet, hogy akik az angyali üzenet által szent Fiadnak, Jézus Krisztusnak megtestesülését megismertük, az Ő kínszenvedése és keresztje által a feltámadás dicsőségébe vitessünk. Ugyanazon a mi Urunk, Jézus Krisztus által.
R. Ámen.
Karácsonytól Gyertyaszentelőig:
V. Szülésed után sértetlen Szűz maradtál.
R. Istennek szent Szülője, könyörögj érettünk.
Könyörögjünk. Úristen, ki a Boldogságos Szűz Mária termékeny szüzessége által az örök boldogság jutalmát adtad az emberi nemnek; engedd kérünk, hogy érezzük annak értünk való esedezését, aki által méltóak lettünk venni az élet adóját, a te Fiadat, a mi Urunk Jézus Krisztust.
R. Ámen.
Alma Redemptoris Mater,
quæ pérvia cæli porta manes,
et stella maris, succúrre cadénti,
Súrgere qui curat pópulo:
tu quæ genuísti,
Natúra miránte,
tuum sanctum Genitórem
Virgo prius ac postérius,
Gabriélis ab ore
Sumens illud Ave,
peccatórum miserére.
V. Angelus Domini nuntiavit Mariae.
R. Et concepit de Spiritu Sancto.
Oremus. Gratiam tuam, quesumus, Domine, mentibus nostris infunde, ut qui angelo nuntiante Christi Filii tui incarnationem cognovimus, per passionem ejus et crucem ad resurrectionis gloriam perducamur. Per eumdem Christum Dominum nostrum.
R. Amen.
Karácsonytól Gyertyaszentelőig:
V. Post partum Virgo inviolata permansisti.
R. Dei Genitrix, intercede pro nobis.
Oremus. Deus, qui salutis aeternae, beate Mariae virginitate foecunda, humano generi praemia praestitisti: tribue, quesumus, ut ipsam pro nobis intercedere sentiamus, per quam meruimus auctorem vitae suscipere, Dominum nostrum, Iesum Christum, Filium tuum. R. Amen.
NAGYBÖJTBEN
Ave, Regina Caelorum
Mennyországnak Királynéja,
angyaloknak szent Asszonya,
Áldott gyökér, Szűz Mária,
üdvöz légy, Krisztus szent Anyja!
Teáltalad e világra
új világosság virrada.
Örülj, dicsőség virága,
kinél szebb nem jött világra.
Áldott légy, drágalátos Szűz!
Isten véled, szép virág, Szűz!
Mennyben szent Fiad mellett ülsz,
s tudjuk, rajtunk is könyörülsz.
V. Tégy méltóvá engem, Szent Szűz, a te dicséretedre.
R. Adj erőt ellenségeid ellen.
Könyörögjünk. Adj oltalmat gyarlósá-gunknak, irgalmas Isten, hogy akik az Isten Anyjának emlékezetét tiszteljük, az ő könyörgésének segedelmével fölkeljünk vétkeinkből. Krisztus, a mi Urunk által.
R. Ámen.
latinul:
Ave, Regina Caelorum,
Ave, Domina Angelorum:
Salve, radix, salve, porta
Ex qua mundo lux est orta:
Gaude, Virgo gloriosa,
Super omnes speciosa,
Vale, o valde decora,
Et pro nobis Christum exora.
V. Dignare me laudare te, Virgo Sacrata.
R. Da mihi virtutem contra hostes tuos.
Oremus. Concede, misericors Deus, fragilitatis nostrae presidium, ut qui Sanctae Dei Genitricis memoriam agimus, intercessionis ejus auxilio a nostris iniquitatibus resurgamus. Per eumdem Christum Dominum nostrum.
R. Amen.
HÚSVÉTI IDŐBEN
Regina caeli
Mennyek Királyné asszonya,
örülj, szép Szűz, alleluja,
mert kit méhedben hordozni
méltó voltál, alleluja,
amint megmondotta vala,
föltámadott, alleluja.
Imádd Istent,
hogy lemossa bűneinket, alleluja!
V. Örülj és örvendezz Szűz Mária, alleluja!
R. Mert valóban feltámadott az Úr, alleluja!
Könyörögjünk! Úristen, ki szent Fiadnak, a mi Urunk Jézus Krisztus feltámadásával a világot megörvendeztetni méltóztattál, add, kérünk, hogy az ő anyja, Szűz Mária által az örök élet örömeit elnyerhessük. A mi Urunk, Jézus Krisztus által.
R. Ámen.
latinul:
Regina caeli, laetare, alleluia:
Quia quem meruisti portare, alleluia,
Resurrexit, sicut dixit, alleluia,
Ora pro nobis Deum, alleluia.
V. Gaude et laetare, Virgo Maria, alleluia.
R. Quia surrexit Dominus vere, alleluia.
Oremus. Deus, qui per resurrectionem Filii tui, Domini nostri Iesu Christi mundum laetificare dignatus es: praesta, quaesumus; ut per eius Genetricem Virginem Mariam, perpetuae capiamus gaudia vitae. Per eundem Christum Dominum nostrum.
R. Amen.
ÉVKÖZI IDŐBEN
Salve regina
Mennyországnak Királynéja,
irgalmasságnak szent anyja,
élet, édesség, reménység,
üdvöz légy, szép Szűz Mária.
Évának árva fiai,
számkivetett maradéki,
siralminak örökösi,
sok nyavalyáknak hajléki.
E siralomnak völgyében,
kik kesergünk nagy ínségben,
hozzád sóhajtunk mennyégbe,
hol vagy örök dicsőségben.
Áldott légy, drágalátos Szűz!
Isten véled, szép virág, Szűz!
Mennyben szent Fiad mellett ülsz,
s tudjuk, rajtunk is könyörülsz.
Azért Szószólónk, szemedet,
fordítsd hozzánk kegyelmedet,
és a te bűnös népedet
oltalmazzad, híveidet.
Ó, édes Szűz, irgalmadat,
mutasd meg kegyes voltodat,
holtunk után szent Fiadat,
mutasd meg boldogságodat.
V. Imádkozzál érettünk Istennek szent Anyja.
R. Hogy méltók lehessünk a Krisztus ígéreteire.
Könyörögjünk. Mindenható örök Isten, ki a dicsőséges Szűz Máriának testét és lelkét, hogy szent Fiad méltó hajléka legyen, a Szentlélek által felékesítetted, add, hogy akik az Isten Anyjának emlékezetében örvendezünk, az ő kegyes könyörgése által megszabaduljunk minden ránk következő veszedelemtől és az örök haláltól. Ugyanazon a mi Urunk, Jézus Krisztus által.
R. Ámen.
latinul:
Salve, Regina, Mater misericordiae,
vita, dulcedo, et spes nostra, salve.
Ad te clamamus exsules filii Hevae,
ad te suspiramus, gementes et flentes
in hac lacrimarum valle.
Eia, ergo, advocata nostra, illos tuos
misericordes oculos ad nos converte;
et Jesum, benedictum fructum ventris tui,
nobis post hoc exsilium ostende.
O clemens, o pia, o dulcis Virgo Maria.
V. Ora pro nobis, Sancta Dei Genitrix.
R. Ut digni efficiamur promissionibus Christi.
Oremus. Omnipotens sempiterne Deus, qui gloriosae Virginis Matris Mariae corpus et animam, ut dignum Filii tui habitaculum effici mereretur, Spiritu Sancto cooperante praeparasti: da, ut cujus commemoratione laetamur, ejus pia intercessione ab instantibus malis et a morte perpetua liberemur. Per eumdem Christum Dominum nostrum.
R. Amen.
ANGELUS DOMINI
V. Angelus Domini nuntiavit Mariæ,
R. Et concepit de Spiritu Sancto.
Ave María…
V. Ecce ancilla Domini.
R. Fiat mihi secundum verbum tuum.
Ave María…
V. Et Verbum caro factum est.
R. Et habitavit in nobis.
Ave María…
V. Ora pro nobis, Sancta Dei Genetrix.
R. Ut digni efficiamur promissionibus Christi.
Oremus. Gratiam tuam, quæsumus, Domine, mentibus nostris infunde; ut qui, Angelo nuntiante, Christi Filii tui incarnationem cognovimus, per passionem eius et Crucem ad resurrectionis gloriam perducamur. Per eumdem Christum Dominum nostrum.
R. Amen.
Sem állami, sem egyházi támogatásban nem részesülünk, így kizárólag az Önök adományaiból tudjuk tovább biztosítani a kápolnák működését. Kérjük, lehetőségeihez mérten akár banki utalással, akár adója 1%-ával segítsen bennünket!
Isten fizesse meg nagylelkű adományait!
Számlaszámunk
OTP 11731049-21342293
Adószámunk
18756579-1-14