„A szellem az, ami megelevenít, a test nem használ semmit. Az igék, melyeket én nektek szólottam, szellem és élet” (Ján. 6,64). a) Kételkednek a zsidók, sehogysem értik; megdöbbennek az apostolok; de Jézus szilárd, mint a szirt, s ha mind is elmennek, ő hangoztatja: igen, testem étel, azt eszitek majd, s ha már emberré lettem, odaadom magam még így is. Ez […]

a) Jó kenyér, ízlik; „pinguis panis Christi”, lelkek étele, angyalok kenyere. Minden íz van benne, a szerint, amilyen kinek-kinek az érzéke s a szüksége s kivált a halhatatlanság íze van benne. Aki alázat után vágyik, azt eszi; aki türelmet, tisztaságot keres, azt ízleli; akinek bátorság, kitartás, munkakedv kell, azt nyeri; akárcsak sziklából mézet, úgy ez igénytelen kenyérből lelket. Nem annyira […]

a) „Midőn azért látta a sereg, hogy nincs ott Jézus, hajócskákra kelének s Kafarnaumba jutának… Jézus mondá: Bizony, bizony kerestetek engem… mivel ettetek a kenyérből s jóllaktatok. Munkálkodjatok, de nem oly eledelért, mely veszendő, hanem, mely megmarad az örök életre” (Ján. 6,24). Keresik őt s szóba állnak vele; föl vannak izgatva a „regnum mundi” kiáltásaitól. A hegyre menekült s a […]

a) „És kényszeríté tanítványait a hajóba szállni… és elbocsátván őket, a hegyre méne imádkozni. És amint beesteledett, a hajó a tenger közepén vala, és ő egyedül a parton. És látván őket küzködni az evezésben, mert ellenkező szelök vala… hozzájuk méne, járván a tengeren” (Márk 6,45). Küzködnek a tanítványok a hullámokkal; éj van s szélvész; nehéz, kelletlen s veszedelmes a hajózók […]

a) „Ama napokban, midőn ismét nagy sereg volt együtt, nem lévén mit enniök, egybehívá a tanítványokat, és mondá nekik: „Szánom a sereget, mert íme már harmadnapja vannak velem, és nincs mit enniök” (Márk 8,1). Jézus körül gyülekezik a pusztában ötezer ember; követik őt bizalommal s lelkesen, mert ő lelkük vezére s mestere. Ezt a sok lelkesülést éhség s puszta környezi. […]

„És mondá nekik: Jertek külön egy puszta helyre s pihenjetek meg egy kissé; s hajójába szállván, egy puszta helyre menének külön” (Márk 6,31). a) Jézus vonzása: jertek, menjünk, ki a tengerre s ott túl a felénk intő csendes partokra, az Isten-közelségbe… jertek el a világ piacáról, a fölületes gondatlanságból, hol csupa bénult, szokások s emberi tekintetek láncát csörgető szenvedők járnak, […]

a) „Heródes megfogatta vala Jánost és megkötöztette és tömlöcbe vettette Heródiásért, az ő testvérének feleségeért, mert János azt mondotta neki: nem szabad neked őt birnod” (Máté 14,3). „Nem szabad”; mily áldás az, ha biztosan tudom, hogy mi szabad, mi nem; ha tudom a fölséges, isteni akaratot. Ez a tudás „arcod fényessége”. – Látom a modern világ amorális zűrzavarát; a szofisztika […]

„Ne véljétek, hogy békét jöttem hozni a földre; nem jöttem békét hozni, hanem fegyvert” (Máté 10,34). a) Békét is, fegyvert is. „Békesség a földön a jóakaratú embereknek” – énekelték az angyalok; „békémet adom nektek”, mondja másutt; de fegyvert is hoz, hogy az ember harcban fejlődjék jóakaratúvá s a békét élvezhesse. A jóakarat erős akarat, s annak sokat kell küzdenie test, […]

a) „Ne féljetek azoktól, kik a testet megölik, de a lelket meg nem ölhetik; hanem inkább féljetek attól, ki mind a lelket, mind a testet a gehennába vesztheti” (Máté 10,28). Van rossz, betegség, kín, gyalázat, halál; de ez mind nem az igazi rossz; a rossz a kárhozat. Mélysége s örvényszerű méretei, tengernyi kínja oly nagy, hogy attól szétfoszlik lánc, tömlöc, […]

a) „Óvakodjatok pedig az emberektől, mert föladnak titeket… és a helytartókhoz hurcoltattok majd énérettem… Mikor pedig átadnak titeket, ne gondolkodjatok, miképen és mit szóljatok” (Máté 10,17). Ne aggódjatok sokat. Tegyétek meg azt, ami rajtatok áll, de ne sopánkodjatok, se a nehézségektől ne féljetek. Nem ti intézitek a világot, azt az Úr teszi. S ő beállított titeket ide, hát álljatok. „Kik […]