Ó, hát ha „Isten úgy szerette e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta” érte; ha „kiragadott minket a sötétség hatalmából és áthelyezett szeretett Fiának az országába; benne van a megváltásunk vére által és a bűnök bocsánata”; ha – folytatja Szent Pál, – „Krisztus szeretett minket és odaadta magát értünk áldozatul”, hogy kimutassa szeretetét, melyet testvérei iránt érzett, ha önmagát

Isteni Megváltónk szenvedéseinek és halálának eredménye leginkább gyümölcseiben nyilatkozik meg. Szent Pál fáradhatatlan azoknak a kincseknek a felsorolásában, amelyeket az Istenember szerzett nekünk életének és szenvedéseinek érdemeivel. Mikor róluk beszél, felujjong örömében. Gondolata kifejezésére csak ilyen szavakat talál: bőség, bőséges kiáradás, gazdagság, melyet kimeríthetetlennek nevez. – Krisztus „visszavásárolt minket”, „általa közeledünk Istenhez, ő engeszteli ki őt irántunk”, „megigazultakká tesz”, megadja

Valóban, maga akarta halálra adni magát: „Feláldoztatott, mert ő maga akarta”. Mikor az Istenember így önként, szeretetből egészen odaadta magát a kereszten, mikor meghalt és szeretetből, feltétlen szabadsággal bemutatta szeplőtlen áldozatát, – végtelen értékű elégtételt adott az isteni igazságosságnak. Krisztus kimeríthetetlen érdemeket szerzett számunkra, míg visszaadta az emberiségnek az örök életet. „És a befejezéshez jutván örök üdvösség oka lett mindazoknak,

Krisztus elégtételét és érdemeit azonban az teszi igazán széppé és teljessé, hogy önként és szeretetből vállalta szenvedéseit. A szabadság lényeges föltétele az érdemnek: hiszen csak az a tett méltó dicséretre, amelyért felelős az, aki véghezvitte: „Ahol nincs szabad elhatározás, ott érdem sincs”, – mondja Szent Bernát. Ez a szabadság jellemzi Jézus egész megváltói küldetését. Az Istenember, Krisztus szabad elhatározásával vállalta

Krisztus Jézus elégtételével és általában élete minden tettével kiérdemelte számunkra a bűnbocsánat, üdvösség és megszentelődés minden kegyelmét. Mi az érdem? Jutalomra számot tartó jog. Mikor kijelentjük, hogy Krisztus művei érdemszerzők számunkra, ez azt jelenti, hogy Krisztusnak joga van ahhoz, hogy mi általuk elnyerjük az örök életet és mindazokat a kegyelmeket, amelyek ehhez szükségesek vagy vele járnak. Szent Pál is azt

Előgyakorlatok 1. Szűz Mária és Szent József a parancsnak engedelmeskedve Názáretből Betlehembe mennek, és mivel a városban nem találnak helyet, barlangban telepednek le, mely az állatoknak szolgált istállóul. 2. Szemléld Szűz Máriát és Szent Józsefet az úton Názáretből Betlehembe. 3. Kérd Istent, hogy ebben a titokban is a megtestesült Igének, aki épp azon van, hogy látható alakban e világon megjelenjen,

Előgyakorlatok 1. Állítsd lelked elé a Boldogságos Szent Szűz képét, amint vágyakozással teli szívvel imádkozik: „Siess, ne késlekedjél, jöjj és mutasd meg arcodat!” 2. Kérd Istent, hogy a te szívedet is mindig nagyobb és nagyobb vágy töltse be Jézus lelki eljövetele után. I. Szűz Mária vágyakozásának első oka A Boldogságos Szent Szűz kimondhatatlan vágyakozással várta fiának születését. Ha vágyakozása már

Előgyakorlatok 1. Az angyali üzenet után Szűz Mária sietve felkeresi rokonát, Erzsébetet, és ez köszöntésénél megtelik a Szentlélekkel, felismeri benne az Isten anyját és mély alázattal hódol neki. Szűz Mária pedig három hónapig nála marad. (Lk 1,39-56) 2. Szemléld Szűz Máriát, amint Erzsébetet köszönti. 3. Kérd Istent, hogy Szűz Mária által te is megteljél Szentlélekkel. I. Szűz Mária felkeresi Erzsébetet

Előgyakorlatok 1. Halljad a világ sóhaját, melynek kifejezője Izaiás próféta: „Harmatozzatok, egek, onnan felülről és csepegjék a felhők az igazat; nyíljék meg a föld és teremje a szabadítót.” (Introitus ádv. 4. vas.) 2. Kérd Istent az Anyaszentegyházzal: „Gerjeszd fel, Uram, kérünk, hatalmadat, és jöjj; siess segítségünkre nagy erősséggel, s amit bűneink visszatartóztatnak, azt siettesse kegyelmed segítségével elnéző irgalmad.” (Egyházi ima