Kölcsönnek nevezzük azt a szerződést, mellyel az első igénybevétellel elhasználható dolgot (minő pl. az élelmiszer, sőt a pénz is) másnak átadunk, hogy hasonló minőségű vagy értékű dolgot kapjunk vissza helyette. A dolog természete tehát mutatja, hogy a kölcsön az ingyenes szerződések közé tartozik s mi magáért a kölcsönért voltaképpen díjat, nyereséget nem követelhetünk. Ugyanis az igazságosság s szeretet tiltja, hogy

a) Csináljunk idejekorán végrendeletet, ha azt a körülmények csak némiképpen is ajánlatossá s megokolttá teszik. b) Szerkesszük azt meg pontosan az elmondott szabályok szerint. Még jobb, ha a joghoz értő embert, pl. a közjegyzőt hívjuk segítségül. c) Legyen végrendeletünk vallásos, igazságos és méltányos. Először is ajánljuk benne szegény bűnös lelkünket a teremtő, megváltó s megszentelő Isten végtelen irgalmába. Hacsak tehetjük,

A kötelesrész megsértése Ha az örökhagyó a kötelesrészt megtagadja, valószínűleg nem vét a kölcsönös igazságosság ellen, mert hiszen a gyermekeknek szülőik halála előtt a vagyonra szoros joguk nincsen, de megsérti – s pedig bocsánatos bűnnel – a törvény iránt tartozó engedelmességet. De vétkezhetik az igazságosság ellen is, ha színlelt szerződésekkel leplezi ajándékait, nehogy halála után gyermekei azokat a kötelesrész erejéig

Háromféle örököst különböztetünk még: szükségeset, akit az örökhagyó ki nem zárhat; törvényeset, aki végrendelet híján a vagyont örökli; végül a szabadon választott örököst. Szükséges örököst a magyar jog annyiban ismer, amennyiben a leszármazó egyenes örökösök vagy az örökhagyó még életben levő szülői az ő kötelesrészüket a hagyaték terhére megkövetelhetik. A törvényes osztályrész, vagyis az ún. kötelesrész pedig a felét teszi

Minthogy a végrendelkezésben a lényeg az örökhagyónak akarata, a törvény által előírt alakiságok be nem tartásával tett végrendeletek is a lelkiismeret színe előtt érvényesek lehetnek. 1. Az egyházjog értelmében érvényes a jámbor célokra (pl. templomok, zárdák, árvák stb. javára) tett, a törvényes formákat nélkülöző végrendelkezés. Érvényes még akkor is és bűn terhe alatt teljesítendő, ha az ez ügyben illetéktelen világi

Az ún. kiváltságos végrendeleteknél, amelyeket ti. járvány, háború alkalmával vagy a nyílt tengeren szerkesztenek, az érvényességhez megkívánt alakiságok sokkal egyszerűbbek. A holograph kiváltságos írásbeli végrendelet tanúk alkalmazása nélkül, az allograph, valamint a kiváltságos szóbeli végrendelet két tanú jelenlétében tehető; elég, ha közülök csak egy is írni-olvasni tudó. Az azonban minden esetben szükséges, hogy a tanúk 14-ik életévüket betöltötték légyen. Ragályos

A szóbeli magánvégrendelet érvényességéhez négy tanú együttes jelenléte szükséges, kik a végrendelkező által használt nyelvet értik. A végrendelkezőnek nyilatkozatát tanúk előtt, érthetően és egész terjedelmében élőszóval, nem pedig valamely hozzá intézett kérdés igenlése vagy megtagadása által kell előadnia és kijelentenie, hogy az általa tett nyilatkozatot szóbeli végrendeletnek kívánja tekinteni. (Ez ugyancsak az érvényességhez tartozik!) A szóbeli végrendelkezés a végrendelkező nyilatkozatának

Az írásbeli végrendelet érvényességéhez, ha a végrendeletet egész terjedelmében az örökhagyó írta s aláírta, két tanú, minden más esetben négy tanú szükséges. A tanúknak a végrendelkezésnél együttesen jelen kell lenniök. Becsület dolgában kifogástalanok s olyanok legyenek, kik az örökhagyó személyazonosságát tudják bizonyítani. A sajátkezűleg írt végrendeletnél legalább egy, a más kezével írtnál legalább két tanú tudjon írni s olvasni s

a) A végrendelkező részéről meg kell lennie a képességnek. Cselekvőképtelenek e szempontból a 12 éven aluli gyermekek, s azok, kik józan eszük használatától meg vannak fosztva. A kiskorúak 18. életévük betöltéséig, továbbá a magukat megértetni nem tudó siketnémák csak közvégrendeletet tehetnek. (1876: XVI. t.-c. 21. §.) Nem végrendelkezhetnek az ünnepélyes fogadalmat tett szerzetesek s apácák sem. A végrendelkezőnek komoly szándékkal,