Az örök üdvösség elérésének céljából a szentségek közül a keresztség a legfontosabb, hiszen Krisztus azt mondotta: „Ha valaki újra nem születik vízből és Szentlélekből, nem látja meg Isten országát.” (Jn 3,5)

Az olaj a küzdelem jele, mivel az ókorban a harcosok küzdelem előtt olajjal kenték be magukat, hogy tagjaik csúszósak legyenek, s az ellenség ne tudjon fogást találni rajtuk. Gyakran elfelejtjük, hogy keresztény életünkben a gonosz lélekkel való küzdelem is jelen van. A bérmálás alkalmassá tesz bennünket a szellemi harcra a Sátán ellen.

„Én az erősek kenyere vagyok: gyarapodjál, élvezzél engem! De nem te fogsz engem átalakítani benned, mint testi étek, nem, te fogsz megváltozni bennem!” (Vallomások VII,10)

Az is nagyon tanácsos, ha állandó gyóntatóatyát választunk, akinek szabályos időközökben nemcsak megvalljuk bűneinket, hanem akitől a lelki élet minden kérdésében tanácsot kaphatunk. Az állandó gyóntató, lelkiatya felbecsülhetetlen segítséget jelent a lelki előrehaladásban. Ezért volt csaknem minden szentnek ilyen lelki vezetője.

Ezeken a szép rítusokon lehet megcsodálni, mily szerető gondoskodással veszi körül az Egyház haldokló gyermekeit, és hogyan igyekszik megadni nekik mindent, mely életük legfontosabb órájában, a halál pillanatában segítségükre van.

A házasság szent és az Egyház számára is fontos dolog. Aki tehát házasodni akar, annak igyekeznie kell egy valóban hithű és jámbor katolikus partnert találni, hiszen csak ilyen társsal lehetséges egy boldog házasság létrejötte, mely az egész Egyház számára is áldást hoz.

A papszentelés szentsége életfontosságú az Egyház számára, hiszen pap nélkül sem szentmiseáldozat, sem a többi szentség nem létezik. Pap és püspök nélkül nincs, aki a híveket vezesse és tanítsa. Az Egyház papok nélkül megszűnne létezni. Talán ez a tény az, ami megmagyarázza azt a gyűlöletet, amivel manapság az igazi papok ellen harcolnak.