Az önszeretet elleni bűnök

Minthogy a bűn, főleg a halálos bűn az embernek egyetlen, igazi s legnagyobb szerencsétlensége, nagyon világos, hogy valahányszor csak vétkezünk, saját javunkat, boldogságunkat s így helyes önszeretetünket is alapjában támadjuk meg. Amennyiben azonban az önszeretet Istennek különös parancsa, megsértjük azt az egoizmus, önzés által, midőn ti. saját érdekünket Istennek dicsősége s a közjó elé helyezzük. Vétünk az önszeretet ellen az […]

Jog a munkára

Minthogy az embernek joga van az élethez, joga van a munkára is, mely az életfenntartás legtermészetesebb eszköze. Igazságtalanság tehát bárkit önkényesen, csupán hatalmi érdekből a munkából kizárni avagy sztrájk által a munka abbanhagyására kényszeríteni, ahogy azt a szociáldemokrácia nem ritkán teszi. Viszont abban is súlyosan téved a szociáldemokrácia, mikor a munkajognak oly értelmet tulajdonít, mintha akár egyeseknek, akár az államnak […]

Példák a munkára

A Habsburg és Hohenzollern uralkodó családoknak minden tagja régi hagyomány szerint valamely mesterséget tanul. I. Ferenc József esztergályos volt, fia, Rudolf könyvkötő, Ferenc Ferdinánd trónörökös bognár, II. Vilmos német császár könyvkötő. A bécsi világkiállításon bemutatták azt az ekét, amellyel a morva Rausnitz faluban II. József császár szántott, hogy Trenka nevű alattvalóját fárasztó munkájában kissé felváltsa. Mindez bizonyára fejedelmi cselekedet volt, […]

A munka

Dolgoznia mindenkinek kell, vagyis oly foglalkozás után látnia, amelyet nem csupán kedvtelésből s szórakozásból folytat. A munkának megvan a maga óriási szociális jelentősége. A munka az ember hatalma alá hajtja a földet, irtogatja a tövist, a bojtorványt, mely rajta az isteni átok óta oly buján tenyész; szebbé, lakhatóbbá teszi e siralomvölgyet s legalább részben visszavarázsolja az elvesztett paradicsomot. A munka […]

Pályaválasztás

Általában véve mindenkinek életpályát kell választania s arra magát tanulás, gyakorlás által alkalmassá tennie. Eltekintve egyes rendkívüli hivatásoktól, Isten mindenkit tehetsége, hajlamai, vágyai által, kényszer s erőszak nélkül irányít a neki megfelelő életállapot felé, amelyben a társadalomnak hasznos polgára lehet s magáról s hozzátartozóiról gondoskodhatik. Szoros kötelességévé azonban senkinek sem teszi, hogy egyik vagy másik pályára lépjen.

Miért és hogyan kell magunkat szeretnünk?

Aki Istent szereti, meg fogja becsülni arcképét s fel fogja karolni gyermekét is. Isten arcképével, gyermekével pedig legközelebbről minmagunkban találkozunk. Nincs tehát ésszerűbb dolog, mint a helyes önszeretet. Maga a Szentlélek is nagyon szívünkre köti: „Aki magának rossz – veti fel a kérdést –, másnak kinek lenne jó?” (Sir 14,5) Azért „a könyörületes ember jót tesz a maga lelkével”. (Péld […]

Istengyűlölet

Legsúlyosabb merénylet Istent mint a végtelen jót s tökéleteset megillető szeretet ellen az istengyűlölet. Irányulhat ez Istennek egyes tulajdonságai, munkái ellen, minő például az ő igazságossága vagy a világkormányzásban követett eljárása; de vonatkozhatik egyenesen Isten személyére is. Istent magát gyűlöli az, aki óhajtja, hogy bár ne lenne Isten; aki rosszat kíván Istennek s csak azért vétkezik, hogy őt sértse, bántsa, […]

Vétkek az istenszeretet ellen

Minden bűn sérti az Isten iránt tartozó szeretetet, a halálos bűn pedig – egyben a megszentelő malaszttal kioltja azt. Ehelyett azonban csupán azokról a vétkekről szólunk, melyek egyenesen az istenszeretet parancsait támadják meg. Hanyagság a szeretet felindításában Ilyen már a hanyagság is az Isten iránti szeretet felindításában, valahányszor arra magunkat kötelezve érezzük. Gyakorlati keresztény életet folytató, rendszeresen imádkozó egyénnek alig […]

A szeretet felindítása könnyű s érdemdús

Az isteni szeretet nagy s kedves törvényének mind serényebb betöltése, a szeretet indulatának mind gyakoribb s buzgóbb felindítása nemcsak a leghasznosabb s érdemhozóbb, hanem egyszersmind könnyű s természetszerű az emberre nézve. Hiszen az izgő-mozgó emberi szív mire sem vágyik inkább, mint megnyugvásra s kielégülésre. Már pedig a nagy Szent Ágoston szerint: „Tenmagadért teremtettél minket, ó, Isten s nyugtalan a mi […]

A szeretet felindítása: mikor és minő?

Mikor? Kétségtelen, hogy a tökéletes szeretetet öntudatos lelki életünk elején s aztán gyakorta az életben és pedig kifejezetten fel kell indítanunk. Midőn az Írás azt állítja: „aki megtartja az ő igéjét, bizonnyal abban az isteni szeretet tökéletes” (1Jn 2,5), ezzel csak azt akarja mondani, hogy a törvény összességét az be nem tölthetné, kiben nem él a szeretet szelleme. Minden kötelességét […]