Általában véve mindenkinek életpályát kell választania s arra magát tanulás, gyakorlás által alkalmassá tennie. Eltekintve egyes rendkívüli hivatásoktól, Isten mindenkit tehetsége, hajlamai, vágyai által, kényszer s erőszak nélkül irányít a neki megfelelő életállapot felé, amelyben a társadalomnak hasznos polgára lehet s magáról s hozzátartozóiról gondoskodhatik. Szoros kötelességévé azonban senkinek sem teszi, hogy egyik vagy másik pályára lépjen.