Minthogy az embernek joga van az élethez, joga van a munkára is, mely az életfenntartás legtermészetesebb eszköze. Igazságtalanság tehát bárkit önkényesen, csupán hatalmi érdekből a munkából kizárni avagy sztrájk által a munka abbanhagyására kényszeríteni, ahogy azt a szociáldemokrácia nem ritkán teszi. Viszont abban is súlyosan téved a szociáldemokrácia, mikor a munkajognak oly értelmet tulajdonít, mintha akár egyeseknek, akár az államnak szoros kötelessége volna munkát adni, munkáról gondoskodni. Nem tartoznak egyesek munkást fogadni: ez a tulajdonjog ellen volna; de az állam sincs kötelezve egyes munkásokról külön-külön gondoskodni, mert nem ez a hivatása. Minthogy azonban az általános munkahiány a közjót veszélyeztetheti, az államnak jól felfogott érdeke s kötelessége is a munkaveszteglés és társadalmi bénulás okait kutatni, azokat lehetőleg elhárítani s így „közszükségen” segíteni. Állami közmunkák, építkezések stb., főleg a munkanélküliek eltartása a bajt alapjában nem orvosolja. Csupán a természetes politikai elhelyezkedés, a normális társadalmi vérkeringés, főképpen pedig az általános keresztény felebaráti szeretet uralomra jutása ígérnek ebben is gyökeres javulást.