Szentségtörés bűnébe esik, aki az Istennek szentelt személyeket, helyeket vagy tárgyakat (dolgokat) tiszteletlenséggel illet. Ily értelemben tehát személyi, helyi és tárgyi szentségtörést szoktunk megkülönböztetni, amelyek mindegyikéről a későbbiekben elmondunk legalább annyit, amennyit mindenkinek illik és szükséges tudnia.

Isten-kísértés bűnébe az esik, aki Istennek tökéletességeit, mint pl. mindentudását, hatalmát, jóságát kipróbálja, Tőle valami rendkívüli csodálatos dolgot várva, amire Ő magát semmiféle ígérettel sem kötelezte. Történhetik ez hitetlenségből, mint midőn valaki kételkedve az Úr Jézus jelenlétében az Oltáriszentségben, azt várja Istentől, hogy erről őt csodával győzze meg. A legtöbb Isten-kísértés azonban nem egyéb vakmerőségnél s könnyelműségnél. Így Istent kísérti […]

Az effajta kísérletek a modern bűbájosságnak, a szellemidézésnek szolgálatába szegődhetnek. Nagyon könnyen meglehet ugyan, hogy az asztal vagy egyéb tárgyak mozgása, mely bizonyos érintésre bekövetkezik, az állati delejességben vagy más természeti erőben leli kielégítő magyarázatát. Ámde, ha az ember ily úton-módon felvetett kérdésekre értelmes feleletet vár, legalább is súlyos veszélybe döntötte magát, hogy a gonosz szellemmel jut összeköttetésbe. Ez sem […]

Az embernek vágya, kívánsága a túlvilággal érintkezni körülbelül olyan régi, mint maga a világ. A szellemidézésnek, spiritizmusnak tehát legfeljebb a neve s formája új, ámde gyakorlata visszanyúlik a legősibb időkbe. Az ókor népeinél, művelt s műveletlen pogányainál a „szellemekkel” való tanácskozás napirenden volt s a vallásnak szinte kiegészítő részét alkotta. Sőt magára a zsidó népre is átragadt pogány szomszédairól ez […]

Bűbájosságnak nevezzük ama kísérleteket, amelyekkel valaki titkos erőket akar felhasználni, hogy csodálatos dolgokat műveljen. Nagyon közeli rokona tehát a varázslásnak. Csakhogy míg a varázslás rendesen természetes, de elégtelen eszközökhöz nyúl, hogy eredményhez jusson, addig a bűbájosnak már eszközei, módjai is titokzatosak és csodálatos, szembeszökő eredményeket céloznak. Így tehát szinte nyílt közreműködés az alvilág hatalmával. Nem beszélünk itt a természetes (fehér) […]

Midőn azonban a varázslás minden nemét elítéljük, vigyáznunk kell, nehogy pálcát törjünk némely dolog felett, amely ugyan babonának látszik, de tényleg nem az. a) Vannak a gyógyításnak oly szerei, módjai, melyek bár előttünk rejtélyesek és csodálatosak, de a természet erőit felül nem múlják. Ilyen pl. az ún. hipnózis, mely a bennünk rejlő állati delejességet igyekszik gyógyításunkra kihasználni. Ha azonban effajta […]

Mit szóljunk azokról, akiket babonás ijedtség fog el, ha az utcán katolikus pappal találkoznak. „Nem lesz szerencsém”, kiáltják Krisztus szolgájának s földi helyettesének füle hallatára. És közben igyekeznek gombjuk szorongatásával a kellemetlen találkozásból eredhető szerencsétlenséget elhárítani, – s úgy mellesleg, saját ostobaságukat s Istentől elpártolt lelkületüket napfényre hozni. Megérdemelnék az ilyenek, hogy majd haláluk óráján sem legyen szerencséjük paphoz, ki […]

Az emberi balgatagság még egyes napoknak s számoknak is rendkívüli titkos erőt tulajdonít, hogy az embert szerencsétlenné tegyék. Így pl. vannak, kik pénteken útra nem indulnak, semmi munkába nem fognak. És vajon miért oly szerencsétlen nap az a péntek? Talán Krisztus Urunk kereszthalála tette azt oly szerencsétlenné? Igazi keresztény éppen a megváltás dicső napját, a pénteket tartja legszerencsésebbnek, és megveti […]

A varázslás a jóslástól abban különbözik, hogy míg a jóslás által az ember a gonosz lélek segítségével titkos dolgokat akar megismerni, addig a varázslás által ugyancsak az ördög közbejöttével akar eredményeket elérni, és az igénybe vett eszközt messze felülmúló dolgokat művelni. Vannak a természetben dolgok, melyekbe a világ Alkotója rendkívül titkos erőket rejtett. Ilyenek pl. némely gyógyszerek, robbanó anyagok stb. […]

Vannak, akik bizonyos (mogyoró- vagy fűzfa) vessző elhajlása által igyekeznek rejtett dolgok ismeretére jutni, pl. elveszett tárgyakat megtalálni, tolvajokat, gyilkosokat felfedezni, kincseknek vagy víznek nyomára jönni. Ha a vessző kezelője azt hiszi, hogy a vessző egyedül az ő gondolatai, szándéka szerint fog igazodni s őt csupán az általa kívánt célhoz vezérli, nagyon világos, hogy valamely gondolkodó, irányító szellem segítségére számít, […]