Jóllehet álmaink legtöbbnyire az ébrenlétünk alatt átélt eseményekben, tapasztalatainkban s testi-lelki állapotunkban lelik magyarázatukat, de azért tagadhatatlan, hogy más forrásból is eredhetnek. Így maga a jó Isten támaszthat bennünk álmokat. A Szentírásból s a szentek élettörténetéből számos ily esetet ismerünk. Gondoljunk csak az egyiptomi királynak, fáraónak, csodálatos álmaira, melyekben József pátriárka isteni fölvilágosítás folytán a bekövetkezendő hét bő s hét […]

Itt következik ama súlyos természetű vétkek tárgyalása, amelyekkel az ember Istenének és saját magának legnagyobb ellenségével, a gonosz lélekkel akar nyíltan vagy alattomban szövetkezni. Hogy vannak bukott angyalok (gonosz lelkek, démonok) és hogy azok az emberi ügyekbe beavatkozhatnak, nekünk árthatnak, azt a Szentírás alapján Egyházunk mindig tanította s ezredéves tapasztalás is minduntalan bizonyítja. Minthogy a gonosz szellemek gyűlölik Istent, ki […]

Alig van valami, ami az igazi vallásosságnak annyira ártana, mintha beléje hamis, idegen, fölösleges elemek keverednek. Hamis pedig mindaz, ami nem felel meg az igazságnak. Azért súlyosan vét az, aki kitalált csodákkal, hamis kinyilatkoztatásokkal vagy ereklyékkel akarna másokat félrevezetni. Nagyon téved az olyan, ki ezzel használni akar az igaz vallás ügyének, mert ily eljárással gyanússá teszi annak minden igazságát. Fölöslegesek […]

A babona családjába tartozó vétkek között a legsúlyosabb s legrégibb a bálványimádás. Ezen bűnbe akkor esik az ember, ha teremtett dolgot imád Isten helyett, Isten gyanánt. Hogy az áteredő bűn minő mélyen vájta karmait az ember lelkébe s mily rettentő pusztítást vitt abban végbe, semmi sem bizonyítja jobban, mint a bálványimádás szörnyű vétke, melybe úgyszólván az egész emberi nem csakhamar […]

Az első parancsban Isten nem csupán a saját Személyét illető imádást és a helyes vallásosságot rendeli el, midőn így szól: „Én vagyok a te Urad Istened”, hanem egyben felemeli tiltakozó szavát minden, az igaz vallást sértő vétség ellen is: „Idegen isteneid ne legyenek énelőttem!” A vallás elleni vétkeket két csoportba oszthatjuk. Vétkezik az ember az igaz vallás ellen, ha nem […]

Az imádás ugyan egyedül Istent illeti meg, de a neki tartozó tiszteletből rész jut barátainak s választottainak is. Ezek főképp az angyalok s szentek. Egészen különös tisztelettel adózunk pedig a boldogságot Szűz Máriának, az Isten Anyjának ama kiváltságos helyzeténél fogva, melyet Isten családjában elfoglal. Az angyalok és szentek, nevezetesen Isten Anyjának tiszteletére az is méltán ösztökélhet minket, mert ők kétségkívül […]

Amily bizonyos, hogy Isten törvénye és a saját szükségletünk gyakori imára köteleznek, épp oly nehéz volna megmondani azt, hogy mikor és mennyi imára vagyunk bűn terhe alatt kötelezve. Ha a keresztény hívek rendes napi megszokott imáikat, pl. reggel, este stb. hanyagságból, emberi tekintetből elmulasztják, méltán vádolja őket bocsánatos bűnről lelkiismeretük. Halálosan azonban imamulasztással csak az vétkezik, aki hosszabb időn át […]

a) Ugyanezért imádkoznunk kell elsősorban egyetlen, halhatatlan lelkünk üdvösségéért, mert „mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, ha egyetlen lelkének kárát vallja”. A saját magunk lelki üdvéért végzett ima az, amelyet valóban „az Üdvözítő nevében” intézünk a mennyei Atyához s amely éppen ezért Jézus ígérete folytán biztos sikerre számíthat. Azért az Egyház egyik legnagyobb tudósa, Liguori Szent […]

Midőn Szalézi Szent Ferenc egy alkalommal az iskolában meghatottan magyarázta az ősszülők édeni boldogságát, kiknek módjukban volt Istenökkel gyermekdeden társalogni, kis tanítványa lelkesedéstől piruló arccal felkiáltott: „Istenem! miért is nincs ez most is úgy!” „Gyermekem – felelt a szent megilletődve, – ez az öröm még ma is osztályrészül jut nekünk, midőn imádkozunk.” Isten nemcsak megengedi, hogy vele beszélgessünk, hanem egyenesen […]

Imádásunkat nem lehet s nem is szabad mindig csak lelkünk mélyén rejtegetnünk. Külsőleg is ki kell azt fejeznünk, térdhajtás, leborulás stb. által, főképpen pedig azzal, hogy Egyházunk által előírt vasár- és ünnepnapi szentmiseáldozaton részt veszünk. Hiszen elvégre az egész ember, testestül lelkestül az Isten teremtménye s tulajdona; méltó s igazságos tehát, hogy az egész ember külsőleg is imádja őt. Súlyos […]