Vannak, akik bizonyos (mogyoró- vagy fűzfa) vessző elhajlása által igyekeznek rejtett dolgok ismeretére jutni, pl. elveszett tárgyakat megtalálni, tolvajokat, gyilkosokat felfedezni, kincseknek vagy víznek nyomára jönni. Ha a vessző kezelője azt hiszi, hogy a vessző egyedül az ő gondolatai, szándéka szerint fog igazodni s őt csupán az általa kívánt célhoz vezérli, nagyon világos, hogy valamely gondolkodó, irányító szellem segítségére számít, aki őt a kívánt dologhoz céltudatosan elkalauzolja: szóval a gonosz lélekre; és így a jóslás bűnébe esett.
Eltekintve azonban a hamis, rossz szándéktól, mely már magában véve is mindent bűnössé tesz, a babona bűnétől tiszta dolognak tartjuk, ha valaki vesszőjével pl. víznek vagy ércnek felfedezésére indul. Éppen nem lehetetlen ugyanis, hogy a vessző elhajlását az emberi testben, vízben, ércben stb. rejtőzködő erők idézik elő. Jó azonban az ilyen vagy más hasonló kétséges esetekben az ördög közreműködése ellen tiltakoznunk, vagyis Istent segítségül hívnunk és nyíltan is kifejeznünk, hogy a gonosz lélekkel semmiféle közösséget nem vállalunk.
Jegyzet: Teljes lehetetlenség felsorolni mindamaz ezernyi apróságot, amelyekben számtalan ember „jelet lát”, előhírnökét küszöbön álló különféle eseményeknek, jó vagy rossz hírnek, vendég érkeztének, betegségnek, halálnak stb. Akárhányan az ilyesmiben babonát már nem is látnak. Bűnök, ha nem is súlyos, de minden esetre hibáznak és keresztényhez nem méltó módon cselekesznek.