(szigorú böjti nap – hústilalom)
„Adj békét, Urunk, azoknak, akik hűségesek hozzád, hallgasd meg szolgáid könyörgését, és vezess minket igazságod útján. A lelki adományok ugyan különfélék, a Lélek azonban ugyanaz. A szolgálatok is különfélék, de az Úr ugyanaz. Sokfélék a jelek is, de Isten, aki mindenben mindent véghezvisz, ugyanaz.”
Menjetek és hirdessétek, hogy közel van a mennyek országa!
Egyik nagyon szép jelenete az evangéliumoknak, amikor Jézus kiválasztja és meghívja apostolait közvetlen munkatársainak. Két olyan apostolt ünnepel ma Egyházunk, akik szinte teljesen észrevétlenek maradnak az események sodrában, nevükkel elsősorban a Tizenkettő kiválasztásánál és nevük felsorolásánál találkozunk. Egyikük Szent Simon, akit a „buzgó” melléknévvel illetnek az evangélisták, s aki nem tévesztendő össze Simon Péterrel, a halásszal. A másik pedig Júdás Tádé, aki nem azonos iskarióti Júdással, a későbbi árulóval.
Szent Simon és Szent Júdás Tádé apostolok ünnepén az evangélium a tizenkét apostol kiválasztásáról és nevük felsorolásáról szól. E tizenkét személy lett a magja a krisztusi közösségnek, az Egyháznak. Jézus korában az volt az általános, hogy a rabbik öt tanítványt vettek maguk mellé. E szokás Jézus esetében is megfigyelhető.
Az evangéliumok beszámolnak Simon Péternek és testvérének, Andrásnak,valamint a másik testvérpárnak, Jakabnak és Jánosnak, majd pedig ötödikként Lévinek, – a vámosnak – a meghívásáról.
A Galileai tenger mellett látta meg a két testvért, Simont (a későbbi Pétert) és Andrást. Halászok voltak és éppen hálót vetettek a vízbe…
Megszólította őket: „Jöjjetek utánam! Én emberhalászokká teszlek titeket.”
Ők mindjárt csatlakoztak is hozzá.
Majd útját folytatva másik két testvérrel is összetalálkozott, a Zebedeus-fiakkal, Jakabbal és Jánossal. Hívta őket is. Ők mindjárt ott hagyták atyjukat és nyomába szegődtek…
Milyen különös és tanulságos az apostolok kapcsolata Jézussal. Az Úr először meghívja őket követésére, hogy legyenek a tanítványai. Készséggel és késlekedés nélkül indulnak nyomába, elhagyják korábbi mesterségüket.…
A meghívás és annak elfogadása hozza létre a kapcsolatot a Mester és tanítványai között. Ettől kezdve szüntelenül vele vannak, Jézus megosztja velük életét.
Igazi újdonság tehát az, amikor Jézus kiválaszt maga mellé tizenkét személyt, hogy apostolok legyenek, ahogyan erről a mai napon olvasunk. Jézus nem ismeretlen emberek közül választotta ki tizenkét apostolát, hanem azoknak a tanítványoknak a köréből, akik már egy ideje követői voltak. Sok tanítványa közül most egy belső kört hoz létre, akik a többieknél szorosabb kapcsolatba kerülnek vele. A tizenkettes szám Izrael tizenkét törzsére utal.
Itt viszont nincs szó arról, hogy a tanítványok valamiféle jelét adnák annak, hogy elfogadják ezt a kiválasztást és az azzal járó új feladatot, küldetést. Jézus kiválasztja őket, és természetesnek veszi, hogy a tizenkét személy nem fog ellenkezni. Ezeknek az egyszerű halászoknak volt bátorságuk ráhagyatkozni egy olyan emberre,akit tulajdonképpen nem is ismertek. Krisztus követőinek közösségében ők voltak a legelsők. Egy új közösséget hoz létre belőlük, amely a nagyobb közösség, az Egyház alapja lesz. Az ő hitükön alapszik az egyház, és benne a mi bizonyosságunk is.
A másik újdonság az, hogy Jézus missziós útra indítja őket, azaz, azt a feladatot kapják, hogy az ő nevében tanítsanak és gyógyítsanak. Az apostoloknak küldetése az, hogy ennek az új népnek, az Egyház közösségének első vezetői legyenek.
Az apostolok kiválasztását Jézusnak az Atyához való imádkozása előzi meg, amely azt jelzi, hogy a cselekedet Istentől ered. Választásuk azt jelzi, hogy új feladatot, küldetést kapnak. Állandóan az Úr mellett vannak, rendelkezésére állnak, hallgatják tanítását, látják cselekedeteit, s mindezt az élményt a Mester mennybemenetelét követően elmondják az embereknek. Az apostoli igehirdetés alapja a Jézussal való életközösség. Arról tanúskodnak, azt hirdetik, amit Jézus mellett átéltek.
A ma ünnepelt buzgó Simon és Júdás Tádé esetében ez a jelenlét egészen csendes és visszahúzódó. Nem tesznek semmi látványosat vagy feltűnőt. E csendes jelenlét azt az üzenetet hordozza, hogy nem kell mindenkinek látványos dolgokat tennie ahhoz, hogy együtt legyen az Úrral. Jézus tanújának, követőjének, igehirdetőjének lenni amúgy sem azt jelenti, hogy valaki harsány módon felhívja magára a figyelmet, hanem azt, hogy az emberek tekintetét Jézus Krisztus személyére irányítja.
Urunk, Jézus Krisztus!
Te ma is meghallod, amikor bizalommal fordulunk hozzád: gyógyítsd meg lelki vakságunkat!
Adj nekünk hitet! Add nekünk a hit látásmódját! Add, hogy a hit megnyissa szemünket és szívünket, és felismerjük mindazt, ami üdvösségünkhöz szükséges.
Add, hogy a hit erejével mindig a te utadon járjunk! Hiszek, Uram, erősítsd bennünk a hitet!
A hívő embernek súlyos felelőssége és kötelesség a békesség szolgálata. A vallási közeledésen munkálkodva, a társadalmi széthúzás fájdalmas sebeit is gyógyítania kell. Az apostolok kiválasztásában még nagyobb hangsúlyt kap Isten akarata, mint a meghívások esetében.
Az apostolok nem lemondanak saját akaratukról, hanem már azonosultak Mesterükkel. Életüket már neki adták, jó ideje állandóan vele vannak, s Jézus alkalmasnak találja őket arra, hogy küldöttei legyenek, akik folytatják az általa megkezdett munkát, az Isten országa örömhírének terjesztését és a róla szóló tanúságtételt.
Isten napjainkban is keres olyan keresztényeket, akik küldöttei lehetnek. Kész vagyok-e arra, hogy életemet az ő szolgálatába állítsam…?
A múltra aligha lehet befolyásunk, a jövő viszont rajtunk múlik. Ezt az apostoli küldetést folytatja az Egyház ma is.
Jézus mindannyiunkat meghív – különbség ebben nincs – a hívásra adott válasz azonban sokféle lehet.
Jézus ma is kiválaszt követői, tanítványai közül olyanokat, akiknek megbízást adhat arra, hogy az üdvösség szolgálatát folytassák a világban.
Mindannyian meghívást kapunk, hogy küldöttei, örömhírének hirdetői legyünk. Küldetésünk és sorsunk ugyanaz, mint az apostoloké, és ugyanarra a jutalomra számíthatunk szolgálatunkért, mint az apostolok.
A kérdés tulajdonképpen kétezer év óta ugyanaz: merünk-e nyomába szegődni…? Az apostoli alapokon nyugvó Egyház tagjaként én is Krisztus közösségéhez tartozom.
Isteni Üdvözítőnk, aki földi tartózkodásod alatt olyan gyöngéd szeretettel viseltettél a szegények iránt, adj a mi szívünkbe is a tiedhez hasonló megértést.
Urunk, Jézus Krisztus, te kicsinnyé lettél, amikor Isten létedre emberi testet vettél fel és közöttünk éltél. Egész életeddel példát adtál nekünk a kicsik alázatos szolgálatára. Engedd, hogy érzéki természetünk ellenkezését legyőzzük! Engedd, hogy a szegényeket segítsük, fájdalmaikban vigasztaljuk, tudatlanságukban tanítsuk, s minden nyomorúságukban könnyebbséget igyekezzünk nekik szerezni. Taníts minket arra, hogy felismerjünk téged minden emberben, a kicsinyekben is és téged szolgáljunk mindenkiben! Add, hogy a szegényekkel szemben tanúsított barátságunk a te barátaiddá tegyen bennünket, ki az Atyával és a Szentlélekkel együtt élsz és uralkodol örökkön örökké!
Urunk, te élő kövekből akarsz örök hajlékot emelni Fölségednek, és ezek az élő kövek a te választottaid. Légy segítségére könyörgő népednek, és add, hogy egyházad nemcsak külső nagyságban, hanem belső életében is gazdagodjék és növekedjék.
NAPI IMA
Uram, Jézus Krisztus! Világ megváltója!
Add, hogy kézen fogva szent Őrzőangyalomtól, mind igazabban és teljesebben találjalak meg téged és Égi Édesanyánkat, a Boldogságos Szűzanyát! Add, hogy mind jobban megismerjem Szent Szíved kívánságait velem szemben!
Ó, Uram Jézus, ajándékozz nekem igaz és lelkem mélyéig ható megtérést, hogy megszabadulva önző énemtől, mind jobban szolgálhassalak Téged és az embereket is. Vedd Uram napjaim minden fáradságát, kellemetlenségét, nehézségét és szenvedését, mint könyörgő és engesztelő áldozatot bűneimért és az egész világ bűneiért.
Szent Őrangyalom, akit Isten egész életemre kísérőként adott mellém, ments meg az örök élet számára, teljesítsd velem kapcsolatos kötelességedet, amit Isten szeretete rád bízott. Rázz fel fásultságomból és húzz ki gyengeségemből! Torlaszolj el előttem minden helytelen utat és gondolatot! Nyisd meg szememet Istenre és a Keresztre! De zárd be a fülemet a gonosz ellenség sugallatai elől! Őrködj felettem, amikor alszom, nappal pedig adj erőt kötelességeim teljesítéséhez és az áldozat vállalásához, hogy majdan a mennyben örömöd és jutalmad legyek. Ámen.
Istennek szent angyala, áldott legyen az óra, amelyben Isten jósága téged védelmezőmmé rendelt! Fordítsd szívemet Istenhez, taníts e világ forgatagában is az Ő jelenlétében élnem! Kérlek, mutass utat kísértés idején! Isten engedelmével szólj mások angyalához is értem bajos ügyeimben! Ha megbotlik lábam, segíts felállnom, hogy az égi boldogságban, mint Isten gyermeke találkozhassak egykor veled! Hála tenéked! Ámen.
Hálaima valamely elnyert kegyelemért
Ó, milyen hatalmas a te pártfogásod, kedves Szent Antal!
Még rajtam is segítettél, pedig bűneim miatt bizony a te jóságodra nem is voltam méltó. Áldassék és dicsőíttessék az Úr neve! Szívem mélyéből mondok neked köszönetet, kegyes védőszentem. Fogadd az én hálálkodásomat kegyesen és légy hathatós szószólóm az Istennél ezután is, hogy irántad való bizalmam és tiszteletem mindjobban gyarapodjék.
Téged pedig, fölséges Istenem! egész szívemből imádlak és háladatosan hódolok neked ama kegyelmedért, hogy hű szolgádnak, Szent Antalnak érdemeiért megadtad, amit kértem. Áldjon és magasztaljon Téged ezért a menny és föld, dicsőítsenek az angyalok és szentek seregei örökké. Ámen.