Mennyire szerette Mária az imádságot – 3

Már Philo tanította, hogy Isten egyedül a magányban szól a lélekhez. Isten maga is tudtunkra adja ezt Oseas által (2,14): „A pusztába viszem őt és szívéhez szólok.” Ezért kiáltott fel Szent Jeromos: „Ó boldog puszta, hol Isten bizalmasan beszélhet övéihez, hol társalog velük.” „Ez onnan van – mondja Szent Bernát – mert a magány és csend, melyet a pusztában élvezünk, […]

A szentáldozás természete – 1

Isten az Eucharisztiának két fontos szerepet szánt Egyházában. Azt akarta, hogy a lelki élet tápláléka legyen s szolgáljon áldozatul, mint legfelségesebb istentisztelet, aminőt csak teremtmény Teremtőjének bemutathat. A jelen fejezetben az Eucharisztiáról mint lelkünk táplálékáról beszélünk. Mint ilyen foglal helyet a Krisztus Urunktól rendelt hét szentség között. Az Eucharisztia, mint szentség, nem egy szempontból a többi szentségtől eltérő természetű. A […]

Mennyire szerette Mária az imádságot – 2

Mivel a boldogságos Szűz oly igen szerette az imádságot, ennél fogva a magány iránt is a legbensőbb szeretettel viseltetett, úgy hogy még a szüleivel való gyakori együttlétet is kerülte, miként ezt ő maga kinyilvánította Szent Brigittának. Szent Jeromos Izaiás (7,14) eme szavairól: „Íme egy szűz méhében fogan és fiat szül és neve Emmánuelnek fog hívatni,” megjegyzi, hogy ama szó, mely […]

Viselkedésünk az Oltáriszentséggel szemben – 5

Midőn a szentéletű Feria grófnőt, kit „az Oltáriszentség arájának” neveztek, megkérdezték, mit tud csinálni oly sok ideig a templomban, ezt a választ adta: „Amit az udvaronc a király előtt, a beteg orvosa előtt, a szegény a gazdag előtt, az étkező a terített asztalnál, azt teszem én a templomban Istenem előtt”. Ugyanő huszonnégyéves korában özvegységre jutván, Szent Katalinról nevezett szerzetesnő lesz. […]

Mennyire szerette Mária az imádságot – 1

Egyetlen lélek sem követte nagyobb tökéletességgel, mint Mária, itt a földön Üdvözítőnk eme tanítását: „Szükséges mindenkor imádkozni és meg nem szűnni.” (Lk 18,1) „Senkitől sem vehetünk – úgymond Szent Bonaventura – jobb példát arra nézve, senkitől sem tanulhatjuk meg inkább, hogy mily szükséges az imádságban való állhatatosság, mint éppen Máriától.” (Spec. c. 4.) Nagy Albert azt állítja, hogy Jézus Krisztus […]

Viselkedésünk az Oltáriszentséggel szemben – 4

Mit is beszéltek a választott lelkek oly huzamosan az Úr Jézussal, avagy egyáltalán lehet‑e ő vele bizalmas szót váltani? Egyik legmeghatóbb feleletet erre az a jámbor földmíves adta, kit plébánosa, Vianney Szent János (1786–1859) effelől megkérdezett. „Nem szólok én semmit – felelt az egyszerű jó öreg – s Ő sem szól semmit. Én csak nézem Őt s Ő néz engem […]

Mária türelméről – 2

Ha tehát valóban Mária gyermekei óhajtunk lenni, arra kell törekednünk, hogy türelmét kövessük. „Ugyan mi egyéb dolog szerezhetne nekünk itt a földön több érdemet, az égben pedig nagyobb dicsőséget, mint hogyha szenvedéseinket türelemmel viseljük” – mondja Szent Cyprián. Isten a próféta által így szól hozzánk: „Azért íme én besövényezem a te utadat tövisekkel;” (Oz 2,6) mert – úgymond Szent Gergely […]

Viselkedésünk az Oltáriszentséggel szemben – 3

Paulai Szent Ferenc, ha valamely fontos ügyben a véleménye felől megkérdezték, mint egykor Mózes, ő is az isteni szövetségsátorhoz, az oltárszekrényhez sietett tanácsért és utasításért. Tiszteletreméltó De Ponte Lajos jezsuita atya, a nagy elmélkedő, annyit időzött a tabernákulum előtt, hogy méltán nevezték őt „az oltár hű őrtállójának”. Szinte rendes volt nála az egész éjszakát az oltár előtt tölteni. De napközben […]

Mária türelméről – 1

Mivel ez a föld az a hely, hol érdemeket kell szereznünk, ennél fogva joggal nevezzük siralomvölgynek, melyben minden embernek szenvednie kell, hogy türelme által a mennyek országába jusson, miként ezt Üdvözítőnk maga tanította; „Béketűréstekben bírjátok lelkeiteket.” (Lk 21,19) Isten a boldogságos Szűz Máriát valamennyi erény mintaképéül állította elénk, de főként a türelem példája gyanánt. Szalézi Szent Ferenc állítása szerint Jézus […]

Viselkedésünk az Oltáriszentséggel szemben – 2

Szóljanak erről a szentek s választott lelkek, kik ebben nekünk oly szép s megható tanítást s példát adtak. „A bölcsek – mondja Aranyszájú Szent János – egész Perzsia szélső határáról jöttek az istállóba a Gyermek látogatására és imádására; és mi, kik nem vagyunk kénytelenek messze út fáradalmait viselni, hogy templomainkban, az oltárszekrényben imádhassuk őt, kiknek csak házunkból kell kilépnünk, vonakodunk […]