Az egyházi rend

A papszentelés szentsége életfontosságú az Egyház számára, hiszen pap nélkül sem szentmiseáldozat, sem a többi szentség nem létezik. Pap és püspök nélkül nincs, aki a híveket vezesse és tanítsa. Az Egyház papok nélkül megszűnne létezni. Talán ez a tény az, ami megmagyarázza azt a gyűlöletet, amivel manapság az igazi papok ellen harcolnak.

Ágotha Tivadar: Megalkuvás nélkül

Ismeretes, hogy gyökér nélkül nincs sem fa, sem virág. Ha megfeledkeznénk Jézus keresztfájáról, akkor nem reménykedhetnénk a feltámadás dicsőségében. A jelen ereje a múlt helytálló szenvedéseire épül.
Erről a szenvedésről tesz tanúságot Ágotha Tivadar, aki egész életében széllel szemben vitorlázott egy olyan korban, amikor a szél gyűlöletet és hazugságot fújt.

Pio atya „ellenállhatatlan” kilencede

Ezt imádkozta Pio atya azokért, akik segítségét és közbenjárását kérték az Úrnál, és bensőségesen csak „az ő ellenállhatatlan kilencedének” nevezte. Ezen egyszerű szavak végigimádkozását követően árasztotta Isten a Pio atyához zarándokló és imádságát kérő sok-sok ezer hívőre – és hitetlenre is – kegyelmének csodálatos jeleit.

Ligouri Szent Alfonz: Az imádság

Gondold meg lelkem, hogy léted az Isten ajándéka. A saját képére teremtett és érdemeid nélkül fiává fogadott a szent keresztségben. Atyainál nagyobb szeretettel szeretett téged és azért teremtett, hogy szeresd és szolgáld őt ebben az életben s az ő boldogságának légy részese a paradicsomban.

Malachi Martin: A kiforgatott katolicizmus

Mielőtt a katolikusok többsége észrevette volna, hogy az Egyház komoly bajban van, Malachi Martin már régen felismerte, hogy az Egyház a II. Vatikáni Zsinat óta a nagy megújhodás megtapasztalása helyett egy szörnyű önpusztítási folyamat csapdájába került. Ezt a véleményt a kritikusok gyakran elhessegetik mint túlságosan borúlátót. Ma azonban, ahogy az Egyház jelenlegi válsága mind nyilvánvalóbbá válik, Martin atya helyzetfelmérésének a hitele egyre növekszik.

Mindent megújítani Krisztusban

Feltesszük neki a kérdést: „Hová tartasz?” Az ismerősünk pedig megvonja a vállát, és csak annyit mond: „Fogalmam sincs.” Mi tovább kérdezünk: „De hát honnét indultál?” A válasz ugyanaz: „Fogalma sincs.” Bárki közülünk egy ilyen helyzetbe kerülve azonnal úgy érezné, hogy a buszon lévő kedves ismerőst a következő megállónál azonnal le kell szállítani, hiszen aki nem tudja, hogy honnét indult és hová tart, súlyos mentális zavarral küzd, és csakhamar ön- és közveszélyessé válhat. A magát műveltnek nevező Európa ebben a szindrómában szenved.

A vallásszabadság

A vallásszabadság helyes értelmezéséről röviden Ft. Simon Gábor atya Vallásszabadságról világi és vallási értelemben beszélhetünk. Ha a vallásszabadságot vallási értelemben vizsgáljuk, beszélnünk kell jogról (jus) és lehetőségről (potentia); és e két dolog nem mindig esik egybe. Az állampolgárnak például joga van, hogy földbirtokot vásároljon, ha azonban ehhez nincs meg a kellő pénze, akkor erre nincs lehetősége, azaz nem képes rá. […]