Az ellenségszeretetnek leglényegesebb gyakorlata, a megbocsátás, éppen abban áll, hogy a belső gyűlöletnek helyt nem adunk, illetőleg azzal felhagyunk s újból megadjuk a szeretetnek közönséges jeleit. Az előbbi, ti. a gyűlölettől való tartózkodás, annak leküzdése haladékot nem tűr. A szeretet külső jeleit azonban megfelelő okból egy időre meg is tagadhatjuk. Így nem vétkeznék az, aki hideg, zárkózott magatartással neheztelését, fájdalmát […]

Lichtwer szép költeményében a következő kis tanulságos legendát beszéli el: Gazdag édesapa három fia között szétosztja az örökséget. Remek gyémántját azonban külön annak tartja fenn, aki ezt a legnemesebb ékkövet a legnemesebb jótettel érdemli ki. A fiúk aztán világnak mennek. Majd otthonukba visszatérve, az egyik azzal számol be atyjának, hogy valakinek, ki összes vagyonát rábízta, mindent hiánytalanul, becsülettel visszaadott. „Kötelességed […]

Midőn a segélynyújtás sorrendjét állapítjuk meg, tekintetbe kell vennünk a reánk szoruló személyeket s azoknak hozzánk való viszonyát. Általában véve előbb és inkább kell azokon segítenünk, akikkel minket a Gondviselés szorosabban egybefűzött. A legerősebb kapcsot – mikor a segélynyújtásról van szó – a test s vér alkotja. Itt ismét legelső helyen áll a feleség, akiért az ember elhagyja atyját, anyját, […]

Ha a szeretet rendjét a szükség szempontjából vizsgáljuk, a józan ész s a hit a következő irányelveket szegzi le: Midőn felebarátunk végső lelki veszélyben forog, kötelesek vagyunk életünk kockáztatásával is segélyére sietnünk, feltéve, hogy a mi közbenlépésünk felétlenül szükséges s egyben biztos eredménnyel kecsegtet. Ha embertársunknak csupán testi élete jutott végveszélybe, önmagunk feláldozása ugyan szorosan nem kötelező, de súlyos nehézségek […]

Páli Szent Vince 1622-ben Marseille-ben a kikötő körül járkálva fiatal gályarabra akadt, kinek nemes, szelíd vonásai különös érdeklődésre s részvétre indították. Ez kérdezősködésére elmondotta szomorú esetet: „Én – szólt – jó, becsületes haszonbérlőnek vagyok gyermeke. Néhány barátom unszolására vadorzásra vetemedtünk s a nekünk ellenálló urasági tisztet majdnem meggyilkoltuk. Hatévi gályarabságot kaptam érte. Apámat megölte a bánat, kicsiny vagyonomat a per […]

Tekintsük ezek után, hogy a józan ész s a hit sugallatára hallgató szeretet minő sorrendet állapít meg először is a különböző javak között. Legelső helyen állnak Isten javai, a Teremtő joga az ő dicsőségére. Az egész mindenség egyedül ezt a célt szolgálja. Semmiféle lelki vagy anyagi jót sem szabad Isten dicsősége elé helyezni. Főleg semmi sincs, ami akár csak egyetlen […]

Hogy ebben a nem könnyű kérdésben vezérelveket adhassunk, egynémely fogalom tisztázását kell röviden előrebocsátanunk. A szeretet jót akar, jót kíván, jót tesz. Jó pedig van három rendbeli. a) Az első rendbe tartoznak a lelki és természetfeletti javak, minők az örök élet, Isten barátsága, kegyelme. Ezek között ismét vannak olyanok, melyek az üdvösségre elkerülhetetlenül szükségesek s ismét mások, melyek csupán hasznosak, […]

A felebaráti szeretet alapelvét az Alkotó mélyen beleírta értelmes emberi természetünkbe. Ez minden embernek azt sugallja: „Amiket akartok, hogy cselekedjenek nektek az emberek, ti is cselekedjetek nekik”. (Mt 7,12) s viszont, amit magadnak nem akarsz, ne tedd másoknak! Ezt követve jól cselekszünk, ámde erényünk még csak pusztán természetes. Kérnünk kell a kegyelmek Urát, hogy a kánai csodát megújítva a vizet […]

Az Úr határozott parancsa, hogy felebarátainkat ő érette – tehát isteni szeretettel – szeressük. Nincs semmi, amit a testté lett Ige annyira hangsúlyozna, mint éppen ezt a törvényét, melyet jellemzően a saját törvényének nevez. „Ez az én törvényem, hogy szeressétek egymást.” (Jn 15,12) Mit akar ezzel mondani? Bizonnyal nem egyebet jelentenek szavai, mint hogy „ez a legkedvesebb előttem, ez a […]

Szent Jeromos az „Egyházi írókról” szóló művében beszéli, hogy midőn az agg Szent János evangélistát élete utolsó éveiben Efezusban már csak az ifjak vitték át a templomba, mindannyiszor csupán e rövid kis prédikációra nyitotta meg ajkait: „Fiacskáim, szeressétek egymást!” Végre is reáuntak. „Miért nem mondasz már valami mást is?” – kérdezték tőle hallgatói. – „Mert ez az Úr parancsa – […]