Az igazi tudomány az isteni igazságokkal s törvényekkel sohasem jöhet valóságos összeütközésbe. Hiszen a tudomány is voltaképpen ugyanattól az Istentől van, ugyanazon Isten műveiről beszél, aki a kinyilatkoztatást adta, a törvényeket meghozta. Isten pedig önmagának ellent nem mondhat. A látszólagos ellentétek idők haladtával elsimulnak s az igazi tudomány előbb vagy utóbb kénytelen beismerni, hogy tévedett, midőn az egyedül igaz vallás […]

Vannak esetek, midőn az anya egészségét, életét komoly veszély fenyegeti, ha a természetes szülés idejét bevárja. Ha szakértő és lelkiismeretes orvos véleménye szerint valószínű s remélhető, hogy a gyermek az anyai méhen kívül is már életképes (a 6–7-ik hónap után), nincs akadálya annak, hogy a szülést orvosi beavatkozás siettesse. A legtöbb esetben az ún. császármetszés úgy az anya, mint a […]

a) Tilos az akár törvényes, akár bűnös módon, de szabad akarattal befogadott emberi magot a méhből kiűzni vagy abban terméketleníteni. Már ez az eljárás is a Teremtő jogába s munkájába való bűnös beavatkozás. Csupán oly esetben, ha valaki erőszaknak vagy csalásnak esett áldozatul, volna joga – de csakis a valószínű fogamzást megelőző időben (szóval az első tíz órában) – megfelelő […]

A gyilkosságnak egyik legszívtelenebb fajáról kell még szólanunk, amely több áldozatot követel, mint bármely világháború, s mégis oly csendben, észrevétlenül s feltűnés nélkül folytatja nemzetpusztító munkáját, mintha a legártatlanabb dologról volna szó. A magzatelhajtás (abortus) szörnyű vétkéről beszélünk, amely számtalan szülésznő, kuruzsló s lelkiismeretlen orvos kitűnően jövedelmező keresetforrása, sok fiatal anyának korai sírásója s kárhozatba döntője. Sőt vannak orvosok, mint […]

Szinte leghangosabban kiált az égbe bosszúért az apa-, anya-, hitves-, gyermekgyilkosság, mely e bűnnek külön fajtáját alkotja s a szentgyónásban legalább annyira megemlítendő, hogy a gyilkosság szorosabb rokoni kapocsban levő ellen lőn elkövetve. Hasonlóképp külön be kell vallani a gyónásban, ha a gyilkosság rablási vagy fajtalan szándékból történt. Jegyzet: Tilos az ártatlan életét kioltani még más, sőt sokak javának, életének […]

Egyik faja a gyilkosságnak az ún. justizmord, melyre nem találtunk magyar elnevezést. Azok követik el ezt a rettentő bűnt, akik az ártatlan embert az igazságszolgáltatás összes formaságainak betartásával, politikai vagy egyéb alacsony okból halálra ítélik s kivégeztetik. Klasszikus példa erre az Úr Jézus isteni tragédiája. A kiáltás, melyet akkor a zsidók hallattak: „Nekünk törvényünk van s e törvény szerint meg […]

Súlyos vétek a politikai gyilkosság is, a merénylet, amely, ha uralkodó fejedelem ellen irányul, a felségsértés különös bűnét is magába zárja. A keresztény erkölcstan a legnagyobb zsarnoknak vagy a közjóra legveszélyesebb egyénnek önhatalmú kivégzését sem helyeselte soha. A merénylet súlyát csak növeli, hogy midőn a kiszemelt áldozatra tör, legtöbbnyire más ártatlan ember életét is veszélybe dönti (pl. bombamerényletek). Hozzá még […]

Tilos az ún. Eutanázia mely „csupa irgalomból” a gyógyíthatatlan, talán már halállal küszködő beteget akarja könnyű s gyors kimúláshoz segíteni, megadva a kegyelemdöfést, beadva neki valamit, amitől aztán szép csendesen elalszik örökre … Igazságtalanság az Isten ellen, aki egyedül jogosult az élet szálát elszakítani, de jogtalanság az ember ellen is, akinek joga van az élet minden pillanatára, s mégis csak […]

Nem csoda, hogy a gyilkost nyomon követi egész életében bűnének szörnyű átka, a rossz lelkiismeretnek lángostoros, gyötrő fúriája. Már az első gyilkos Kain nem talál sehol nyugtot, a becstelenség bélyegével homlokán, mint száműzött barangolja be a föld vadonjait. Mint az angol költő megrázóan festi: „Arábia összes illatszerei nem tudják elvenni a gyilkos kezekről a rátapadt vér szagát, semmi víz sem […]

„Ártatlan” alatt itt nem azt értjük, kinek semmi bűne nincs, hanem oly egyént, aki megöletésére nem szolgált rá, mint a halálraítélt vagy pedig a jogtalan támadó. Ha a szándék egyenesen az ártatlan életének kioltására irányul, a bűnt gyilkosságnak nevezzük, míg ellenben egyszerűen emberölésnek hívjuk annak tettét, aki saját hibájából vagy azon kívül felebarátja halálát okozza ugyan, anélkül, hogy annak életét […]