Dolgoznia mindenkinek kell, vagyis oly foglalkozás után látnia, amelyet nem csupán kedvtelésből s szórakozásból folytat. A munkának megvan a maga óriási szociális jelentősége. A munka az ember hatalma alá hajtja a földet, irtogatja a tövist, a bojtorványt, mely rajta az isteni átok óta oly buján tenyész; szebbé, lakhatóbbá teszi e siralomvölgyet s legalább részben visszavarázsolja az elvesztett paradicsomot. A munka […]

Általában véve mindenkinek életpályát kell választania s arra magát tanulás, gyakorlás által alkalmassá tennie. Eltekintve egyes rendkívüli hivatásoktól, Isten mindenkit tehetsége, hajlamai, vágyai által, kényszer s erőszak nélkül irányít a neki megfelelő életállapot felé, amelyben a társadalomnak hasznos polgára lehet s magáról s hozzátartozóiról gondoskodhatik. Szoros kötelességévé azonban senkinek sem teszi, hogy egyik vagy másik pályára lépjen.

Aki Istent szereti, meg fogja becsülni arcképét s fel fogja karolni gyermekét is. Isten arcképével, gyermekével pedig legközelebbről minmagunkban találkozunk. Nincs tehát ésszerűbb dolog, mint a helyes önszeretet. Maga a Szentlélek is nagyon szívünkre köti: „Aki magának rossz – veti fel a kérdést –, másnak kinek lenne jó?” (Sir 14,5) Azért „a könyörületes ember jót tesz a maga lelkével”. (Péld […]

Legsúlyosabb merénylet Istent mint a végtelen jót s tökéleteset megillető szeretet ellen az istengyűlölet. Irányulhat ez Istennek egyes tulajdonságai, munkái ellen, minő például az ő igazságossága vagy a világkormányzásban követett eljárása; de vonatkozhatik egyenesen Isten személyére is. Istent magát gyűlöli az, aki óhajtja, hogy bár ne lenne Isten; aki rosszat kíván Istennek s csak azért vétkezik, hogy őt sértse, bántsa, […]

Minden bűn sérti az Isten iránt tartozó szeretetet, a halálos bűn pedig – egyben a megszentelő malaszttal kioltja azt. Ehelyett azonban csupán azokról a vétkekről szólunk, melyek egyenesen az istenszeretet parancsait támadják meg. Hanyagság a szeretet felindításában Ilyen már a hanyagság is az Isten iránti szeretet felindításában, valahányszor arra magunkat kötelezve érezzük. Gyakorlati keresztény életet folytató, rendszeresen imádkozó egyénnek alig […]

Az isteni szeretet nagy s kedves törvényének mind serényebb betöltése, a szeretet indulatának mind gyakoribb s buzgóbb felindítása nemcsak a leghasznosabb s érdemhozóbb, hanem egyszersmind könnyű s természetszerű az emberre nézve. Hiszen az izgő-mozgó emberi szív mire sem vágyik inkább, mint megnyugvásra s kielégülésre. Már pedig a nagy Szent Ágoston szerint: „Tenmagadért teremtettél minket, ó, Isten s nyugtalan a mi […]

Mikor? Kétségtelen, hogy a tökéletes szeretetet öntudatos lelki életünk elején s aztán gyakorta az életben és pedig kifejezetten fel kell indítanunk. Midőn az Írás azt állítja: „aki megtartja az ő igéjét, bizonnyal abban az isteni szeretet tökéletes” (1Jn 2,5), ezzel csak azt akarja mondani, hogy a törvény összességét az be nem tölthetné, kiben nem él a szeretet szelleme. Minden kötelességét […]

Miként a megszentelő malaszt, úgy a vele szoros kapcsolatban levő szeretet, mint nélkülözhetetlen eszköz az üdvösségre, mindenkinek szükséges. Ugyanezért Isten, ki szereti a lelket s azt maga számára biztosítani akarja, már a megkeresztelt kisded szívébe a hit s remény csíráival együtt a szeretetnek csodálatos, szunnyadó képességét is beleoltja. És így elmondhatjuk, hogy az ember, ki víz és Isten igéje által […]

A tökéletes szeretet hatalma Isten szívére ellenállhatatlan. Mihelyt az Úr kegyelme az erre fogékony s vele közreműködő szívben a tökéletes szeretetet kigyullasztotta, nyomban beleönti abba a megszentelő malasztot, a megigazulást. „Aki engem szeret, szerettetni fog Atyámtól és én is szeretem őt és kijelentem neki magamat” – mondja az Üdvözítő. (Jn 14,21) A szeretet valóságos újjászületés Istenben: „aki szeret, Istenből született”. […]

Megvannak a szeretetnek fokai a hév, az érzés szempontjából is. Szép s eszményi, ha e tekintetben is Isten foglalja el szívünkben az első helyet. A szentek ebben is gyönyörűbbnél-gyönyörűbb példával szolgálnak a világnak. Assisi Szent Ferenc sírdogálva járja be a mezőt s erdőt: „Hogyne sírnék, hogyne sírnék – kiáltott – mikor a Szeretet nem szerettetik!” Néri Szent Fülöp olykor még […]