Ha a szeretet rendjét a szükség szempontjából vizsgáljuk, a józan ész s a hit a következő irányelveket szegzi le: Midőn felebarátunk végső lelki veszélyben forog, kötelesek vagyunk életünk kockáztatásával is segélyére sietnünk, feltéve, hogy a mi közbenlépésünk felétlenül szükséges s egyben biztos eredménnyel kecsegtet. Ha embertársunknak csupán testi élete jutott végveszélybe, önmagunk feláldozása ugyan szorosan nem kötelező, de súlyos nehézségek […]

Páli Szent Vince 1622-ben Marseille-ben a kikötő körül járkálva fiatal gályarabra akadt, kinek nemes, szelíd vonásai különös érdeklődésre s részvétre indították. Ez kérdezősködésére elmondotta szomorú esetet: „Én – szólt – jó, becsületes haszonbérlőnek vagyok gyermeke. Néhány barátom unszolására vadorzásra vetemedtünk s a nekünk ellenálló urasági tisztet majdnem meggyilkoltuk. Hatévi gályarabságot kaptam érte. Apámat megölte a bánat, kicsiny vagyonomat a per […]

Tekintsük ezek után, hogy a józan ész s a hit sugallatára hallgató szeretet minő sorrendet állapít meg először is a különböző javak között. Legelső helyen állnak Isten javai, a Teremtő joga az ő dicsőségére. Az egész mindenség egyedül ezt a célt szolgálja. Semmiféle lelki vagy anyagi jót sem szabad Isten dicsősége elé helyezni. Főleg semmi sincs, ami akár csak egyetlen […]

Hogy ebben a nem könnyű kérdésben vezérelveket adhassunk, egynémely fogalom tisztázását kell röviden előrebocsátanunk. A szeretet jót akar, jót kíván, jót tesz. Jó pedig van három rendbeli. a) Az első rendbe tartoznak a lelki és természetfeletti javak, minők az örök élet, Isten barátsága, kegyelme. Ezek között ismét vannak olyanok, melyek az üdvösségre elkerülhetetlenül szükségesek s ismét mások, melyek csupán hasznosak, […]

A felebaráti szeretet alapelvét az Alkotó mélyen beleírta értelmes emberi természetünkbe. Ez minden embernek azt sugallja: „Amiket akartok, hogy cselekedjenek nektek az emberek, ti is cselekedjetek nekik”. (Mt 7,12) s viszont, amit magadnak nem akarsz, ne tedd másoknak! Ezt követve jól cselekszünk, ámde erényünk még csak pusztán természetes. Kérnünk kell a kegyelmek Urát, hogy a kánai csodát megújítva a vizet […]

Az Úr határozott parancsa, hogy felebarátainkat ő érette – tehát isteni szeretettel – szeressük. Nincs semmi, amit a testté lett Ige annyira hangsúlyozna, mint éppen ezt a törvényét, melyet jellemzően a saját törvényének nevez. „Ez az én törvényem, hogy szeressétek egymást.” (Jn 15,12) Mit akar ezzel mondani? Bizonnyal nem egyebet jelentenek szavai, mint hogy „ez a legkedvesebb előttem, ez a […]

Szent Jeromos az „Egyházi írókról” szóló művében beszéli, hogy midőn az agg Szent János evangélistát élete utolsó éveiben Efezusban már csak az ifjak vitték át a templomba, mindannyiszor csupán e rövid kis prédikációra nyitotta meg ajkait: „Fiacskáim, szeressétek egymást!” Végre is reáuntak. „Miért nem mondasz már valami mást is?” – kérdezték tőle hallgatói. – „Mert ez az Úr parancsa – […]

Minthogy a bűn, főleg a halálos bűn az embernek egyetlen, igazi s legnagyobb szerencsétlensége, nagyon világos, hogy valahányszor csak vétkezünk, saját javunkat, boldogságunkat s így helyes önszeretetünket is alapjában támadjuk meg. Amennyiben azonban az önszeretet Istennek különös parancsa, megsértjük azt az egoizmus, önzés által, midőn ti. saját érdekünket Istennek dicsősége s a közjó elé helyezzük. Vétünk az önszeretet ellen az […]

Minthogy az embernek joga van az élethez, joga van a munkára is, mely az életfenntartás legtermészetesebb eszköze. Igazságtalanság tehát bárkit önkényesen, csupán hatalmi érdekből a munkából kizárni avagy sztrájk által a munka abbanhagyására kényszeríteni, ahogy azt a szociáldemokrácia nem ritkán teszi. Viszont abban is súlyosan téved a szociáldemokrácia, mikor a munkajognak oly értelmet tulajdonít, mintha akár egyeseknek, akár az államnak […]

A Habsburg és Hohenzollern uralkodó családoknak minden tagja régi hagyomány szerint valamely mesterséget tanul. I. Ferenc József esztergályos volt, fia, Rudolf könyvkötő, Ferenc Ferdinánd trónörökös bognár, II. Vilmos német császár könyvkötő. A bécsi világkiállításon bemutatták azt az ekét, amellyel a morva Rausnitz faluban II. József császár szántott, hogy Trenka nevű alattvalóját fárasztó munkájában kissé felváltsa. Mindez bizonyára fejedelmi cselekedet volt, […]