Mit is beszéltek a választott lelkek oly huzamosan az Úr Jézussal, avagy egyáltalán lehet‑e ő vele bizalmas szót váltani? Egyik legmeghatóbb feleletet erre az a jámbor földmíves adta, kit plébánosa, Vianney Szent János (1786–1859) effelől megkérdezett. „Nem szólok én semmit – felelt az egyszerű jó öreg – s Ő sem szól semmit. Én csak nézem Őt s Ő néz engem […]
Viselkedésünk az Oltáriszentséggel szemben – 4
Viselkedésünk az Oltáriszentséggel szemben – 3
Paulai Szent Ferenc, ha valamely fontos ügyben a véleménye felől megkérdezték, mint egykor Mózes, ő is az isteni szövetségsátorhoz, az oltárszekrényhez sietett tanácsért és utasításért. Tiszteletreméltó De Ponte Lajos jezsuita atya, a nagy elmélkedő, annyit időzött a tabernákulum előtt, hogy méltán nevezték őt „az oltár hű őrtállójának”. Szinte rendes volt nála az egész éjszakát az oltár előtt tölteni. De napközben […]
Viselkedésünk az Oltáriszentséggel szemben – 2
Szóljanak erről a szentek s választott lelkek, kik ebben nekünk oly szép s megható tanítást s példát adtak. „A bölcsek – mondja Aranyszájú Szent János – egész Perzsia szélső határáról jöttek az istállóba a Gyermek látogatására és imádására; és mi, kik nem vagyunk kénytelenek messze út fáradalmait viselni, hogy templomainkban, az oltárszekrényben imádhassuk őt, kiknek csak házunkból kell kilépnünk, vonakodunk […]
Viselkedésünk az Oltáriszentséggel szemben – 1
„Az igaz pedig a hitből él” (Róm 1,17) – mondja az apostol. Az Oltáriszentséggel szemben tanúsítandó viseletünket is a hitnek kell irányítania. A protestáns Lavater mondotta: „Ha én hinni tudnám, hogy Krisztus valósággal jelen van az Oltáriszentségben, nem kelnék fel előtte többé térdeimről”. És mi hisszük, hogy „az örökkévalóság halhatatlan és láthatatlan Királyával, az egyedül való Istennel” állunk szemben az […]
A csodák csodája – 4
Krisztus jelenléte a szent színek alatt csak addig tart, míg a színek épek s meg nem romlanak. Isten ugyanis, hogy teljes inkognitóját megőrizze, a természet törvényeit a színekre is kiterjeszti s hatni engedi, akárcsak kenyér s bor volna alattuk. Amint tehát a színekben olyan változás mutatkozik, aminőt a megromlott kenyér s bor tüntet fel, nyomban megszűnnek alkalmas szentségi jel lenni […]
Mária engedelmességéről – 1
Az engedelmesség iránt való szeretetből történt, hogy Mária az angyal üzeneténél a szolgáló nevet adta magának: „Íme az Úr szolgáló leánya” „Azért nevezte magát így, – mondja Villanovai Szent Tamás, mert e hűséges szolgáló soha nem került ellenkezésbe Urával, sem gondolataiban, sem cselekedeteiben, hanem minden önakaratot félretéve, mindig és minden dologban alávetette magát az isteni akaratnak.” (Cant. de Ann.) Mária […]
A csodák csodája – 3
A két szín minden, még a legkisebb érzékeink alá eső részecskéjében is Krisztus Urunk teljes egészében van jelen. Ha tehát széttörjük, megosztjuk a színeket, nem Krisztust törtük szét, osztottuk meg, hanem csupán az ő jelenlétét sokszoroztuk. Jegyzet: A jelenlétnek többféle módját különbözteti meg a keresztény bölcselet. Egyik a körülírt (circumscriptiv) jelenlét, amellyel a testek töltik be a teret olyképpen, hogy […]
A csodák csodája – 2
Mi tartja fenn a kenyér s bor színét, tulajdonságait, járulékait? Csoda ez, mélységes titok, amelyre csupán az isteni mindenhatóság tud feleletet adni. Mindazonáltal meg kell itt jegyeznünk, hogy a kenyér- s bor-szín az alattuk rejtezkedő Krisztussal valamiféle szentségi egységet alkot s szorosan Krisztushoz tartozik az ő titokkal teljes szentségi állapotában. Miért is a szent színeket is Krisztussal egyetemben, szóval az […]
A csodák csodája – 1
Egyházunk az Eucharisztiát csodálatos Oltáriszentségnek nevezi és méltán. Valóban, a csodák csodája az, a csodák összege, Isten mindenhatóságának valóságos remeke.1 Vegyük e szempontból sorra azt, amit Egyházunk az Eucharisztiáról tanít, amennyire ezt könyvünk célja s keretei megengedik. Első csoda az Eucharisztiában maga az átlényegülés. A tridenti szent zsinat erről így nyilatkozik: „Ki van közösítve, aki azt mondja, hogy a legméltóságosabb […]
A lourdes-i csodák
Az 1880-as években a lourdes-i víznek közismert gyógyító, csodás ereje mintha csak kiszáradt volna. Erre a montaubani egyházmegye egyik szentéletű papjának, Lagardèrenek az a terv jutott eszébe: tartsunk szentségi körmenetet! Ha a csodák megújulnak, ezzel egyben meg van cáfolva az a tudákos ellenvetés is, mintha a gyógyulások a víz vegyi összetételének volnának tulajdonítandók. A körmeneteket csakugyan megtartják s íme azóta […]