„Óvakodjatok, hogy igazságtokat, jócselekedeteiteket ne cselekedjétek az emberek előtt, hogy láttassatok… Mikor imádkoztok, ne az utcák szegletein állva” (Máté 6,5). a) Ne törődjünk elsősorban a külsővel, a színnel, a látszattal; hisz a külső a belsőnek virága; a külső a szívnek illata s melege. Ezt a belsőt gondozzátok, majd áttör aztán ereje s fénye rajtatok. Mit használ a külső, ha nem […]
Szent rejtekben!
Krisztusi lélek
a) „Hallottátok: Hamisan ne esküdjél… én pedig mondom nektek, hogy: teljességgel ne esküdjetek… Legyen a ti beszédetek: úgy, úgy; nem, nem; ami ezeken túl vagyon, a gonosztól vagyon” (Máté 5,33). Jézus őszinteséget s egyenességet akar. Az igazmondás az igazság szolgálata, melyet társainknak teszünk. A krisztusi lélek nem hazudik, sem mikor beszél, sem mikor hallgat. A titkot kell őrizni; ügyetlenkedni, indiszkrétnek […]
Uram, tiszta szívet teremts belém!
„Én pedig mondom nektek, hogy mindaz, ki asszonyra néz, őt megkívánván, már paráználkodott vele szívében” (Máté 5,28). a) Jézus akart isteni embert nevelni s felsőbb szépségbe öltöztetni. S valamint a művészet formával töri meg a formátlanságot s szépséggel győzi le az anyagot: úgy kellett az Úr Jézusnak erkölccsel megtörnie az ösztönös embert, s elsősorban is a nemi viszonyba szentséget, ihletet, […]
„Ne paráználkodjál!”
„Hallottátok, hogy mondatott a régieknek: ne paráználkodjál” (Máté 5,27). a) E régi törvénnyel szemben gyönge a világ. Barbár módon töri a tisztaságnak finom érzékét. Virágában sorvasztja el s emészti föl az ifjúságnak erőit, kiapasztja ideális vonzalmainak forrásait, letöri poézisét. Elfogy a tiszta vérrel az életerő, s az ifjúságról panaszolhatjuk föl a legkeservesebb elegiát: cinis est cor ejus, hamu a szíve, […]
Nem haragudni!
„Mondom nektek, hogy minden, aki atyjafiára haragszik, méltó az ítéletre. Aki pedig mondja atyjafiának: raka, méltó a főtörvényszékre; aki pedig mondja: bolond, méltó a gehenna tüzére” (Máté 5,22). a) Nem haragudni, pörlekedni, veszekedni, sértegetni, hanem jóindulattal viseltetni az emberek iránt. Éreznem kell, hogy szívemből meleg áramlik, s hogy vonzok. Ki bírja azt? Nem a szépség, mely vonz, de felületesen; nem […]
A törvényteljesítő nyomában
a) „Ne véljétek, hogy fölbontani jöttem a törvényt, vagy a prófétákat; nem jöttem fölbontani, hanem teljesíteni” (Máté 5,17). Nem bontja föl a törvényt, hanem teljesíti, vagyis kikezdései, szimbolumai helyébe a valóságot lépteti; a betűt, mely öl, szellemmel magyarázza. – Azután nem vonja ki magát a törvény alól, mert a törvény a szép életért van; aki tehát azt élni akarja, a […]
Jézus nem felbontani, hanem teljesíteni jött a törvényt
a) „Ne véljétek, hogy fölbontani jöttem a törvényt vagy a prófétákat; nem jöttem fölbontani, hanem beteljesíteni” (Máté 5,17). Van törvény, de az nálatok betű és külsőség; ti azt a gondolatokra, érzületre, akaratra ki nem terjesztitek; be kell azt teljesítenem, vagyis arra kell tanítanom titeket, hogy jóindulat, tisztaság, igazság, egyenesség, őszinteség, szépség legyen a lelki világotok. Isten áll velünk szemben, az […]
Ti vagytok a föld sava és a világ világossága
„Ti vagytok a föld sava: ha a só megromlik, mivel sóznak? Semmire sem való többé, hanem, hogy kivettessék és eltapodtassék” (Máté 5,13). a) Sok a rossz a világban; augiászi istállóhoz hasonlít s lernai mocsárhoz; mocsár a korrupció; sötétség a léha, erkölcstelen népfölfogás; a jellemtelenséggel együttjár a komaság bűnnel s nyomorral. „Ti vagytok a föld sava”; álljatok a rossz világba, mint […]
„Boldogok, kik üldözést szenvednek az igazságért.”
a) Csodálatos világosságot áraszt ez a „boldogság” az Isten műveire. Tehát az igazságért lehet üldözést szenvedni, s az isteni gondviselés ezt megengedi. Isten szereti a hősi lelkeket s megengedi, hogy vértanúi legyenek; megengedi, hogy szívek vérezzenek, hogy szentek sorvadjanak, hogy Fia kereszten haljon meg. A gondviselés tehát elsősorban a lelket nézi; életet, vagyont, egészséget nem biztosít mindig, de fájdalmon, veszteségen, […]
A nyolc boldogság
a) „Látván pedig Jézus a sereget, fölméne a hegyre és miután leült, hozzája járulának az ő tanítványai és megnyitván száját, tanítá őket” (Máté 5,1). Az elnyomott, elcsüggedt néphez szól Jézus a könyörtelen, klasszikus, idegen uralom korában; a szenvedő népnek borús érzelmi világába, a római erőszakos politika s a farizeusi formalizmus korszakába beleállítja a maga szép, nagy lelkét. Irányt mutat, mely […]