1. Gondold meg lelkem, hogy léted az Isten ajándéka. A saját képére teremtett és érdemeid nélkül fiává fogadott a szent keresztségben. Atyainál nagyobb szeretettel szeretett téged és azért teremtett, hogy szeresd és szolgáld őt ebben az életben s az ő boldogságának légy részese a paradicsomban. Nem azért születtél tehát s nem azért kell élned, hogy élvezetekbe merülj, hogy gazdaggá és […]

1. Gondold meg, hogy a pokolnak nem lesz vége. Meglesz ott minden szenvedés és valamennyi örökké fog tartani. Elmúlik száz, elmúlik ezer év azzal a szenvedéssel és a pokol csak akkor kezdődik. Elmúlik százezer és százmillió, ezermillió év és század és a pokol az elején lesz. Ha egy angyal ebben az órában hírül vinné valamely kárhozottnak, hogy Isten ki akarja […]

1. Gondold meg, hogy a pokol a legszerencsétlenebb, tűzzel tele börtön. Ebben a tűzben egészen el vannak merülve a kárhozottak: tűzörvény fölöttük, tűzörvény körülöttük és tűzörvény alattuk. Tűz a szemükben, tűz a szájukban, tűz mindenütt. Minden érzéknek meglesz a maga kínja. A szemeket füst vakítja és sötétség és rémület tölti el őket a többi kárhozottak és az ördögök láttára. Fülük […]

1. Gondold meg, hogy alig hagyja el lelked testedet, azonnal Isten ítélőszéke elé kerül, hogy megítéltessék. A Bíró a mindenható Isten, akit bántalmaztál s aki a legnagyobb mértékben haragszik rád. A vádlók ellenségeid, az ördögök, a vád anyaga bűneid, az ítélet megfellebbezhetetlen, a büntetés a pokol. Nincsenek ott többé társak, sem rokonok, sem jóbarátok: magad és Isten között kell a […]

1. Gondold meg, hogy ennek az éleinek vége lesz. Elhangzott az ítélet: meg kell halnod. A halál bizonyos, de az nem, hogy mikor jön el. Mi kell a halálhoz? Egy szélhűdés, mely a szívet találja, egy ér, mely mellünkben megszakad, hurutos elfulladás, heves vérömlés, egy kis mérges állat, amely megmar, láz, szúrás, seb, árvíz, földrengés, villámcsapás, elég ahhoz, hogy életedet […]

1. Gondold meg, hogy Isten azért teremtett, hogy őt szeresd; és te pokoli hálátlansággal föllázadtál ellene: úgy bántál vele, mint ellenségeddel s malasztját, barátságát megvetetted. Tudtad, hogy megbántod őt ezzel a vétekkel és mégis elkövetted. Mit tesz, aki vétkezik? Hátat fordít az Istennek, semmibe se veszi őt, kezet emel rá, hogy arcul üsse, megszomorítja Isten szívét. Aki vétkezik cselekedetével, azt […]

1. Gondold meg, ember, mily fontos dolog, hogy elérd nagy, végső célodat. Ezen fordul meg minden. Mert ha eléred, üdvözülsz, mindig boldog leszel, lélekben és testben élvezni fogsz minden jót. De ha elhibázod, elveszted lelkedet és testedet, a paradicsomot és Istent, nyomorult leszel örökké, kárhozott leszel örökre. Ez tehát minden ügyek ügye, az egyedül fontos, egyedül szükséges, tudniillik, hogy Istennek […]

A jegyes szava: I. Óvakodnod kell attól, hogy ezt a mélységes mély szentséget kíváncsian és haszontalanul vizsgálgasd, hacsak nem akarsz a kételkedés mély örvényében elmerülni. A fölségesnek vizsgálója megszédül a dicsőségtől. Többet tud Isten végbe vinni, mint ember érteni. Elviselhető az igazságnak jámbor és alázatos kutatása, amely mindig kész a tanulásra, és az atyáknak tisztes mondásai szerint igyekszik haladni. Boldog […]

A tanítvány szava: I. Igen nagy áhítattal, lángoló szeretettel, szívem egész vonzalmával s buzgóságával kívánlak magamhoz venni téged, jó Uram, ahogy kívánt téged sok szent, sok áhítatos lélek a szentáldozásban, azok, akiket életszentségük miatt leginkább kedveltél, és akikben a legtüzesebb áhítat élt. Ó Istenem, örök szeretet, minden javam, fogyhatatlan boldogságom, szeretnélek a legesleghevesebb vágyakozással, a legeslegméltóbb tisztelettel fogadni, amelyet valaha […]

A tanítvány szava: I. Ó édes és szerelmes Uram, akit most vágyva vágyok magamhoz venni, te ismered gyöngeségemet és mindazt a gondot, ami rám nehezül, hogy mennyi gonoszságban és vétekben vagyok, milyen gyakran szakad rám teher, kísértés, háború és szenny. Orvosságot nálad keresek, vigasztalásért, segítségért hozzád folyamodom. Ahhoz szólok, aki mindent tud, aki előtt nyitva van a szívem, és aki […]