Hogy mennyire kész volt akaratát mindenben alávetni, azt Mária ama tettével is bebizonyította, midőn Isten iránti szeretetből még a római császárnak is engedelmeskedni akart, útra kelvén télidőben a körülbelül tizenöt mértföldnyire fekvő Betlehembe, dacára terhes állapotának és nagy szegénységének, melynek következtében egy istállóban kellett világra szülnie az Üdvözítőt. Épp oly gyorsan engedelmeskedett Szent Józsefnek is, midőn éj idején a sokkal hosszabb és fáradságosabb egyiptomi útnak nekiindult. Silveira felveti a kérdést, miért kapta Szent József, nem pedig Mária ezt a parancsot, holott az utóbbinak kellett az utazásban legtöbbet szenvednie; s azt feleli, hogy azért történt ez így, hogy alkalom nyíljék Máriának az ő kedves erénye, az engedelmesség gyakorlására.
Legfőként azonban akkor adta bizonyítékát Mária hősies engedelmességének, midőn saját Fiát oly elszánt lélekkel feláldozta, csakhogy Isten akaratával ellenkezésbe ne jusson, úgy hogy Szent Ildefonz szerint kész lett volna Üdvözítőjét saját kezével keresztrefeszíteni, ha a hóhérlegények hiányoztak volna.