Kézmívesek s kereskedők sohasem készíthetnek, árulhatnak kizárólag erkölcstelen célt szolgáló dolgokat. Oly cikkek árusítására pedig, melyeket megengedett okból a vevő csak nagy ritkán kérhet, csak a legsúlyosabb nehézség adhat mentséget. A kereskedő ugyan nem köteles kutatni, hogy dolgait mire fogják a vevők fordítani, de ha nagyon gyanús árut kérnek (pl. némely mérget vagy „orvosságot”) nem adhatja azt el, ha csak meg nincs győződve, hogy azt a vevő nem fogja rosszra használni.
Lakás bérbeadás
Lakást bérbe adni, mely bűntanyául fog szolgálni, csak fontos okból menthető s csak oly esetben, ha az a környezetre, szomszédságra nem jelent egészen különös bűnveszélyt s a hatóság is megtűri. Még sokkal kényszerítőbb ok kell, hogy valaki szabadkőműves páholynak, szocialista klubnak vagy kártyabarlangnak engedjen át helyiségét, mert ezek a közjót inkább támadják s a legutóbbit az állam is üldözi.
A vendéglősök közreműködése más bűnében
A vendéglősöknek böjti napon nem szabad tiltott ételt kínálni, de felszolgálhatják annak, ki azt rendeli. Bort oly egyénnek, ki előreláthatóan le fog részegedni, önként nem ajánlhatnak s hordhatnak, kérésre azonban adhatják, de csak akkor, ha egyébként nagyobb bajtól, veszekedéstől, káromkodástól, a vendégek elmaradásától kell tartaniok. Egészen rossz újságot (Népszavát, Világot stb.) még kérésre sem szabad adniok; kevésbé rosszat fontos okból, érdekből ugyan kitehetnek, de azt jó újságokkal kell lehetőleg ellensúlyozniuk.
A könyvkereskedők közreműködése más bűnében
A könyvkereskedőkre körülbelül ugyanazokat a szabályokat alkalmazhatjuk, melyeket fent az egyéb kereskedőkről adtunk.