Szent Bernát azt tanítja, hogy igazságos dolog, hogy egy férfi és egy nő volt oka bukásunknak, egy másik férfi és egy másik nő vigye véghez a megváltás művét. (Serm. in Sig. magn.) miként ezt Jézusban és szent anyjában Máriában tényleg teljesedésbe is ment. „Különben – teszi hozzá a szent – semmi kétség az iránt, hogy Jézus egymaga is túlon túl elegendő volt megváltásunkra.” Nagy Albert Máriát kifejezetten a megváltásban közreműködőnek nevezi; igen, maga Mária kijelentette Szent Brigitta előtt (Lib. 5. c. 35.), hogy mint Ádám és Éva egy almával döntötték romlásba a világot, ő és Fia egy szív által szabadították azt meg ismét. „Isten – jegyzi meg Szent Anzelm – a világot semmiből teremthette; mivel azonban az emberek önhibájukból estek el, nem akarta a világot Mária közreműködése nélkül újra megváltani.” (In alloqu. coel. num. 27.)
P. Suarez azt tanítja, hogy Mária háromféleképpen működött közre üdvösségünk ügyében; elsősorban az által, hogy erényeinek kegyelmes beszámítása szerint (ex congruo) kiérdemelte az isteni Ige megtestesülését; azután a sok imádság által, melyet földi életén keresztül értünk végzett; s végre midőn Fia életét üdvünkért Istennek önként felajánlotta. Azért is úgy akarta Isten, hogy miután Mária Isten dicsőségéért lángoló határtalan szeretetből mindnyájunk üdvéért közremunkálkodott, mindnyáján az ő közbenjárása által üdvözüljünk.