Az Oltáriszentség szeretetünket neveli

Az Úr Jézus iránt való szeretetünknek erősnek, lelkesnek, édesnek, gyengédnek kell lennie, szeretetnek kell lennie, amilyen a szívből fakadni szokott. Nevezetesen két jellege van: az egyik a gyengéd, mondjuk passzív, a másik a rohamos, a küszködő, mondjuk aktív jelleg. a) A szeretet gyengéd, finom, érzékeny, lágy érzelem, s ép azért szenvedni, résztvenni, sírni, örvendezni tud. Caritas patiens est. E lelkület […]

A szülők tekintélye – az engedelmesség

Nincs hatalom, mely az egész emberiség részéről oly általános elismerésben részesült volna, mint a szülői hatalom. Sőt a pogányság, mely az Atyát, ki a mennyekben van, elfeledte s a legfőbb Lényben csak villámot szóró, bosszút lihegő zsarnokot látott, a földi apából is kegyetlen kényurat csinált. Romulus törvénye szerint „az apa teljes hatalommal bír a gyermeket kitagadni, eladni vagy megölni”. A […]

Március 16. – Szombat

Lorettói litánia Uram, irgalmazz nekünk! – Uram, irgalmazz nekünk! Krisztus, kegyelmezz nekünk! – Krisztus, kegyelmezz nekünk! Krisztus, hallgass minket! – Krisztus, hallgass minket! Krisztus, hallgass meg minket! – Krisztus, hallgass meg minket! Mennybeli Atya Isten, Irgalmazz nekünk! Megváltó Fiú Isten, Szentlélek Úr Isten, Szent-Háromság egy Isten, Szentséges szűz Mária, Könyörögj érettünk! Istennek szent anyja, Szüzeknek szent szüze, Krisztusnak szent anyja, […]

Március 16. Szombat, Köznap

(enyhített böjt) Szombaton a mi égi édesanyánk, a Boldogságos Szűz Mária csodálatos napja. Ezen a napon, ha nincs nagyobb ünnep, a papok is Mária tiszteletére mondják a napi szentmisét. Szombatonként fontos a rózsafüzér, a lorettói litánia, a különböző Mária-imádságok elmondása, Máriáról való elmélkedés, hogy még mélyebben gyökerezzünk katolikus hitünkben, s Mária esdeklő imádságai által, még több kegyelmet kapjunk.

Belső világ

Jézus nagyszerű belső világot hozott és állított közénk a földre, az Isten-közelség és az isteni erőnek világát. Közel állt Istenhez a lelke; Istené volt lényeges egyesülésben, azért kiváltotta a lélek legszebb életét. a) Tényleg kimondhatlanul közel, személyi egységben állt lelke Istenhez. A végtelen telíti, nagysága feszíti, mint a gőz a katlan dugattyúit; izzítja, mint villamfolyam a sodronyt. Mélység s magasság […]

A szülők tekintélye – bocsánatkérés

A szülők elleni tiszteletlenséget bocsánatkéréssel s a hiba megjavításával kell jóvátennünk. Szép s üdvös szokás, hogy a gyermekek időnként, de főleg, midőn a szentgyónáshoz járulnak, szüleiktől kézcsókkal kérnek bocsánatot. Nagy kár volna, ha az ily épületes dolgokat a divatból kimenni engednők. Sőt még felnőtt korunkban se essék terhünkre ez az Isten előtt oly kedves megalázkodás és penitencia, főképp oly esetben, […]

Március 15. – Péntek

Erőteljes Vér az Üdvösség Vére, győzd le az ellenséget, testemben lelkemben és elmémben.Ámen! Jézus Vére Litánia Uram, irgalmazz! – Uram, irgalmazz! Krisztus, kegyelmezz! – Krisztus, kegyelmezz! Uram, irgalmazz! – Uram, irgalmazz! Krisztus, hallgass minket! – Krisztus, hallgass minket! Krisztus, hallgass meg minket! – Krisztus, hallgass meg minket! Mennyei Atyaisten, – irgalmazz nekünk! Megváltó Fiúisten, Szentlélek Úristen, Szentháromság egy Isten, Krisztus […]

Március 15. Péntek, Köznap

(megtartóztatási nap) A péntek a mi Urunk Jézus Krisztus üdvöt hozó kínszevendésének napja. Ezen a napon böjtölünk, áldozatokat ajánlunk fel Krisztusnak, a fájdalmas rózsafüzérben az ő szenvedéséről elmélkedünk, és a keresztút elvégzésével még inkább közelebb kerülünk ennek a misztériumnak kimeríthetetlen gazdagságához.

Az egyház kincse

a) Jézus az Oltáriszentségben az egyház kincse. Mikor azt mondom: szívem kincse, indulataimra, örömeimre, ragaszkodásomra utalok. „Schätze schafft die Liebe.” Mint ahogy a munka kincset termel, úgy a szív munkája is. Jézus thesaurus noster, az azt jelenti, hogy kimondhatlan sok szeretet, bensőség, öröm, lelkesülés áradt ki szívünkből rá. Ha nem szerettük volna, nem volna kincsünk; de mi szeretjük és csókoljuk […]

A szülők tekintélye – vétkek a tisztelet ellen

Ezen köteles tisztelet ellen vét a gyermek, ha szüleit bármi módon lekicsinyli. Még tréfából sem illik szüleinket csak úgy bizalmasan „öregeknek” nevezni. Súlyos bűnt követ el, aki szüleit megvető vagy gyalázó szavakkal illeti, szóval, jellel gúnyolja, szegénységüket, egyszerűségüket, aggkori tehetetlenségüket szégyelli. „A szemet, mely megcsúfolja atyját s lenézi anyja szülését, vájják ki a patakok hollói és egyék meg a sasok […]