Polgári rokonság
A hivatalos örökbefogadás által bizonyos törvényes rokonság támad az örökbe fogadott (adoptált) s örökbefogadó család között. Az állami törvények ezt a rokonságot némely államban, mint nálunk, Németországban, Svájcban és Franciaországban tiltó akadálynak minősítik, másutt pedig bontó akadállyá avatták.
Az Egyház törvényhozása e tekintetben az illető állam törvényeihez alkalmazkodik.
Egyéb tiltó körülmények
Tiltott idő. Nagyon világos, hogy az Egyház parancsa: Tiltott napokon menyegzőt ne tarts, ezentúl is érvényben marad. A tiltott idő Advent első vasárnapjától Karácsony első napjáig (bezárólag) és Hamvazó szerdától Húsvét első napjáig (bezárólag) tart. Ez a tilalom azonban elsősorban az ünnepélyességre s a menyegzőkkel kapcsolatos zajos mulatságokra vonatkozik. (Lásd bővebben: Az Anyaszentegyház öt parancsa. 140 lap.)
Méltatlanok. Az új egyházjog az esetre is ad utasítást, ha a házasság szentségének felvételére olyanok jelentkeznek, akik az Egyház kegyelmeire méltatlanok. Ide számítjuk azokat
a) akik nyilvánosan megtagadták a katolikus hitet, zsidókká, mohamedánokká, budhistákká lettek, avagy magukat nyilván racionalistáknak, naturalistáknak, pantheistáknak, indifferenseknek, szkeptikusoknak vallják;
b) akik az Egyház által kárhoztatott társulatok tagjai, aminők a szabadkőmívesek, nihilisták, anarchisták, bolsevikik, forradalmi szocialisták stb.;
c) akik nyilvános bűnösök, aminők általában mindama keresztények is, akik köztudomásúlag vallásukat nem gyakorolják, botrányos életet élnek, nem különben mindazok, akik bármely vétség miatt az Egyházból ki vannak közösítve.
Az eljárás ezekkel a következő:
a) a lelkipásztor igyekezzék az ily áldatlan házasságot minden erejéből meghiúsítani s a még romlatlan hívét az ily frigytől visszariasztani;
b) jelentést kell tennie a megyés főpásztornak;
c) a püspök az engedélyt az esketésre megadhatja, ha a gyermekek katolikus neveltetése és a hívő fél lelki épsége biztosítva látszik s egyébként nagyobb veszélytől (pl. tisztán polgári házasságtól) kell tartani.
