Előgyakorlatok
1. Keresztelő Szent János volt Jézus első eljövetelének közvetlen előkészítője. Mert Jézus nyilvános föllépését, mely megkereszteltetésével veszi kezdetét, joggal nevezi Szent Ágoston (Serm. 36 de temp.) második születésnapjának. Első születése némiképp rejtett maradt a világ előtt; második születésénél, nyilvános föllépésénél kezd felragyogni a világ számára az igazság napja. Erre az eljövetelre készítette elő Keresztelő Szent János a népet. Azért állítja őt oda az Egyház ádventben, mint a krisztusi eljövetelre való készület tündöklő példáját és hirdetőjét. Jelen elmélkedésünkben megtekintjük a küldöttséget, melyet Krisztushoz menesztett ezzel a kérdéssel: Te vagy-e, akinek jönnie kell, vagy mást várjunk? Meghallgatjuk Krisztus válaszát, mellyel magát mint az igazi Messiást dokumentálja, és a dicséretet, melyet előhírnökére, Szent Jánosra mond. Ez ádvent 2. vasárnapjának evangéliuma.
2. Szemléljük a küldöttséget Jézus előtt, amint kérdi: „Te vagy-e az eljövendő, vagy mást várjunk?” (Mt 11,3)
3. Kérjük a kegyelmet, hogy Jézust mindig őszinte, egyenes szívvel és hő vággyal keressük és főleg most, ádventben lelkünket eljövetelére előkészítsük.
I. A küldöttség kérdése, melyet Jézushoz intéz
Keresztelő Szent János kérdést intéz két tanítványa által Jézushoz nem saját érdekében, hanem tanítványai érdekében, hogy magának az Üdvözítőnek szájából meghallják, hogy ő a Messiás. Keresztelő Szent Jánosnak nem volt szüksége ezt megtudni; őt már eleve felvilágosította a Szentlélek, mikor szívébe sugallta: „Akire látod a lelket leszállani és rajta maradni, ő az, ki Szentlélekkel keresztel.” (Jn 1,33) A buzgóság Jézusért és a szeretet tanítványai iránt adta lelkébe a gondolatot, hogy küldöttséget menesszen Jézushoz. Kövessük Szent Jánosnak ezt a buzgóságát Jézus érdekéinek előmozdításában, és szeretetét, mellyel tanítványai iránt viseltetik. Vegyük fontolóra a módot is hogy hogyan készíti elő őket Krisztus eljövetelére. Ez felvilágosítást nyújt nekünk arra nézve, hogy miképpen kell nekünk is előkészülnünk, ha Jézust szívünkbe akarjuk fogadni. Kérdést intéz Jézushoz, vagyis keresi Jézust. Az őszinte akarat, a vágy, ez az, amit tanítványai lelkében felébreszt. Keresni kell az Istent és az ő akaratát, amint Krisztus maga mondta később: „Keressétek először az Isten országát” (Mt 6,33), és más helyütt: „Boldogok, akik éhezik és szomjúhozzák az igazságot, mert ők kielégítést nyernek.” (Mt 5,6) Tehát nem gazdagságot, érzéki gyönyört, élvezetet, hírnevet, emberek szeretetét kell keresnünk, hanem Isten országát és az ő igazságát. Mi mindent keresnek az emberek, mi minden után kutatnak, mi minden érdekli őket! És a legfontosabbról megfeledkeznek. Istent és a hozzá vezető utat nem ismerik; lelküket, örök üdvösségüket elhanyagolják. Olykor szándékos is tudatlanságuk, hogy Isten akaratát megismerve, ne legyenek kénytelenék azt követni. Pedig ez az egyedül fontos és szükséges dolog a világon. Porro unum est necessarium (Lk 10,42), csak egy a szükséges. Ezt az egy szükségest hozza meg nekünk Jézus, az Üdvözítő.
II. Jézus válasza a küldöttségnek
„Elmenvén jelentsétek Jánosnak, amiket hallottatok és láttatok: a vakok látnak, a sánták járnak, a poklosok megtisztulnak, a süketek hallanak, a halottak föltámadnak, a szegényeknek az evangéliumot hirdetik; és boldog az, aki bennem meg nem botránkozik.” (Mt 11,4-6) Jézus megadja nekik az ismertető jeleket, melyeken az ő isteni küldetését megismerhetik. Ezek az ismertető jelek: a természetfölöttiség, az irgalom, a világ szemében megvetetteknek felkarolása. Ezek Jézus szellemének ismertető jelei a mai napig. A természetfölötti, a csoda biztos jele Isten müködésének. Igazi csoda csak az igazság szolgálatában történhetik. Azért a katolikus vallás igazságának legszilárdabb bizonyítéka a természetfölötti csoda, és épp azért igazi csodákat csakis a katolikus Egyház kebelén találunk. De a természetfölöttinek birodalma nemcsak a csodákra terjed ki. Az egész keresztény élet természetfölötti. Ami a természetet szolgálja, annak hajlamait, vágyait törekszik kielégíteni, az könnyen tévútra vezet bennünket. A természetfölötti, ami látszólag ellentétben áll a természettel, de igazában annak legnagyobb tökéletesítése, ez Isten szellemének biztos jele. Ahol Isten szelleme működik, ott lelki csodák történnek: lelki vakok látnak, lelkileg sánták fölocsúdnak lanyhaságukból és járnak, bűnösök megtisztulnak, süketek megnyitják szívüket az isteni kegyelem hívásának, lelkileg halottak föltámadnak. Ezek a lelki csodák, melyeket teljességükben szintén csak a katolikus Egyházban találunk, bizonyítékai, hogy Isten szelleme működik benne. Legyünk azon, hogy ezek a lelki csodák rajtunk is megtörténjenek, főleg most ádventben, „hogy megtisztult lélekkeI szolgálhassunk” Istennek.
Az irgalom is, melyet a pogány kor nem ismert, megkülönböztető jele Jézus országának és eljövetelének. Betegekkel, nyomorultakkal senki sem törődött, csak Jézus. Nemcsak törődik velük, hanem ezek az ő különös választottai. A világ szemében megvetetteket választotta ki Isten, hogy megszégyenítse az erőseket. (1Kor 1,27-28) A szegénység, az alázatosság az ő díszjelvényei. Azért hirdette már születésénél az angyal: „És ez nektek a jel: Találtok egy kisdedet, pólyákba takarva és jászolba fektetve.” (Lk 2,12) Ez az a szellem, melyet a két zászlóról szóló elmélkedésben akar velünk megértetni és elsajátíttatni Szent Ignác; mert ez magának Jézusnak szelleme. Ezt fejezik ki az Üdvözítő szavai már akkor, mikor a küldöttségnek válaszolt. És mivel ez a szellem homlokegyenest ellenkezik a világ szellemével, azért hozzáteszi: „és boldog az, aki bennem meg nem botránkozik”. Ettől őrizkedjünk mi is, mert különben soha szívünkben meg nem születhetik az isteni Kisded. Irgalmas szeretet felebarátunk iránt és a világ szellemének megvetése legyen a mi ádventi előkészületünk két főforrása.
III. Jézus dicséri Szent Jánost
Milyennek kell lennie annak, aki nemcsak maga készül Jézus eljövetelére, hanem másokat is előkészít? Ezt mutatja meg nekünk Jézus Szent János dicséretében. „Mit mentetek ki a pusztába látni? Széltől lengetett nádat-e? Vagy mit mentetek ki látni? Ruhába öltözött embert-e?” (Mt 11,7-8) Aki Jézus előhírnöke akar lenni, annak mellőznie kell minden emberi tekintetet, távol kell állnia minden aljas hízelgéstől és hiú félelemtől, megalkuvástól és politikus lelkülettől: nem szabad szem előtt tartania semmi mást, csak Jézus érdekeit. Másrészt távol kell állania minden puhaságtól, érzékiségtől, kényelemszeretettől, mert csak akkor lesz hatása szavának, ha példájával oktat. Ilyen volt Szent János. Azért mondja róla Jézus: „Ez az, kiről írva vagyon: Íme, én elküldöm angyalomat színed előtt, ki elkészíti előtted utadat.” (Mt 11,10)
Vizsgáld meg lelkiismeretedet főleg akkor, ha hivatásodnál fogva elő kell készítened mások lelkét Jézus eljövetelére, vajon nem él-e még benned a világ szelleme, a megalkuvás, a politika, az emberi tekintet, a nagyok kegyének keresése, a részrehajlás, a hízelgés, a félelem? Mennyi jót mulasztasz el emberi tekintetekből és mennyi rosszat vagy kevésbbé jót engedsz meg magadnak gyengeségből, félelemből! Ezt pedig a lelkek, az Egyház, Jézus érdekei sínylik meg. Sok lélek áldozata lesz a vezetők világias szellemének, áldozata lesz emberi tekintetüknek, áldozata lesz hiúságuknak, ambíciójuknak, előretörtetésüknek, nemzetieskedésüknek, politikájuknak. „Ne veszítsd el ételeddel azt, akiért Krisztus meghalt.” (Róm 14,15)
És mennyire haltál meg a kényelemnek? Nem sok jó marad-e el azért, mert kényelmes vagy, mert irtózol a nagyobb munkától, a fáradságtól? Elintézetlen akták halomszámra, ellátatlan betegek, visszautasított kérvényezők és gyónók lépnek föl ellened és vádolnak restséged miatt. Nem egy esetben súlyos mulasztás terhelheti lelkedet. Ha ehhez még puhaéletű és élvezethajhászó is vagy, akkor nemcsak hogy Krisztushoz nem vezeted a lelkeket, hanem eltávolítod azokat tőle. De aki buzgó, az nem kérdi, bűnt követ-e el mulasztásával, az csak arra néz, tehet-e még többet azért, hogy minden lélekben megszülessék kegyelmével Krisztus.
Imádság
Kérd Istent, hogy meghalj a világnak és saját érdekednek és csak Krisztust keresd, hogy benned és minden embertársadban megszülessék kegyelmével. Ne ismerj fáradságot, ha arról van szó, hogy valakit Krisztusnak megnyerj. „Adjad, kérünk, mindenható Isten, hogy a te családod az üdvösség útján haladjon és előfutárod, Szent János intelmeit követve, biztos úton eljusson ahhoz, akit ő hirdetett, a mi Urunkhoz, Jézus Krisztushoz. Amen.” (Az Egyház imádsága Ker. Szent János ünnepének előestéjén.)