Cäsarius (Dist. 2. c. 2.) és beauvaisi Vince (Spec. hist. tib. 7. cap. 105.) elbeszélik, hogy egy ifjú nemes, ki atyja halála után nagy birtokot örökölt, kicsapongó életmódja következtében oly szegénységre jutott, hogy koldulni volt kénytelen és emiatt való szégyenében idegen országba ment, hol senki sem ismerte. Útközben találkozott atyjának volt szolgájával, ki látván az ifjú nagy szomorúságát, bátorítani kezdte és megígérte neki, hogy majd elvezeti őt egy bőkezű fejedelemhez, ki őt minden szükségessel el fogja látni. Ez az istentelen szolga pedig varázsló volt; elvezette hát az ifjút egy erdőn keresztül egy tóhoz. Itt elkezdett láthatatlan lényekkel társalogni, mire az ifjú kérdést intézett hozzá, hogy vajon kivel beszél? Amaz pedig felelé: „Az ördöggel;” s észrevevén, hogy az ifjú megrémült, bátorítani igyekezett őt. Majd újból az ördöghöz fordult, s így szólt: „Íme, uram, ez az ifjú a legnagyobb nyomorúságban él, s ismét vissza óhajtaná nyerni előbbeni gazdagságát.” „Ha kész nekem engedelmeskedni, – felelé a gonosz ellenség – gazdagabbá teszem, mint annak előtte volt; de mindenekelőtt meg kell tagadnia Istent.” Az ifjú megborzadt az ajánlattól, de a varázslónak sikerült őt rábeszélnie – s ő megtagadta Istent. „Ez nem elég, – folytatta a sátán – Máriáról is le kell mondanod, mert ő miatta veszítünk legtöbbet, ó mily sok lelket ragad ki kezeink közül!” „Ezt nem teszem, – felelt az ifjú, – Anyámat nem tagadom meg, beléje helyezem minden reménységemet; nem, inkább egész életemen keresztül koldulok.” Ezek után az ifjú sietve elhagyta az erdőt. Útközben egy Isten anyjának szentelt templomhoz ért; a megszomorodott ifjú belépett; letérdelt Máriának egyik képe előtt, sírni kezdett és kérte a boldogságos Szüzet, eszközölje ki számára bűneinek bocsánatát. Mária tüstént kérni kezdte Fiát e szerencsétlen érdekében. Jézus azonban így felelt neki: „De látod Anyám, ez a hálátlan megtagadott engem.” Látván azonban Jézus, hogy Mária nem szűnik meg Őt kérni, így szólt hozzá: „Ó Anyám, eddig sem tagadhattam meg tőled soha semmit; mivel hát könyörögsz azért az ifjúért, legyen, megbocsátok neki!” A helység egyik lakója, kinek kezére jutott a pazarló ifjú vagyona, tanúja volt a templomban történteknek. Miután látta, mily irgalmasan járt el Mária ezen bűnös irányában, egyetlen leányát neki adta nőül és egész vagyonának örökösévé tette. Ily módon visszanyerte az ifjú Mária által Isten kegyelmét és ideigvaló javait is.