Nyári Kántorböjt – Szerda
(Előírása: a VI. Pál pápa-féle böjti előírásokat közvetlenül megelőző böjti fegyelem szerint)
SZERDAI NAPON SZIGORÚ BÖJT VAN:
3-szor lehet étkezni, 1-szer lehet jóllakni és húsfélétől tartózkodni kell!
A kántorböjt pontos böjti fegyelme:
szerdán és pénteken szigorú böjt van: 3-szor lehet étkezni, 1-szer lehet jóllakni és húsfélétől tartózkodni kell, szombaton enyhített böjt van: 3-szor lehet étkezni, 1-szer lehet jóllakni és húsfélét egyszer lehet fogyasztani, fontos eleme az őszinte szentgyónás, lehetőség szerint vegyünk részt szentmisén, többet imádkozzunk és gyakoroljuk az irgalmasság cselekedeteit!
Nyári kántorböjti napok:
pünkösd vasárnapját követő szerda, péntek és szombat.
Kántorböjt
A latin „ieiunium quatuor temporum” félrehallásából keletkezett a magyar „kántorböjt” kifejezés, amelynek természetesen semmi köze sincs a „kántor” szavunkhoz. Évente négyszer három napon böjtölünk a papokért és a papságra készülőkért. A tradicionális latin rítusokban külön miseszövegek tartoznak hozzájuk, illetve ezekhez kapcsolódik az ún. kisebb rendek feladásának a szokása is a kispapok részére. Mindegyik kisebb rend egy-egy lépcsőfokot jelent a szentségi karakterrel bíró szerpapi illetve áldozópapi fokozat eléréséhez.
Kántorböjt – jejunium Quatuor temporum
I. Kallixtusz pápa (218-22) között a római pogány földművelő ünnepségek helyére, amelyeket júniusban, szeptemberben és decemberben tartottak, könyörgő napokat rendelt el.
Ezeket egészítette ki egy tavaszi könyörgő nappal Nagy Szent Leó pápa (440-461). Így jött létre a jejunium Quatuor temporum, azaz a kántorböjt, amely a négy évszakban megvalósuló könyörgő napokat jelenti. Az ősi időkben december ezen bűnbánati és böjti szombatjain voltak a papszentelések, illetve később a többi évszakban is. Idővel ezek lettek a papokért végzett könyörgések napjaivá. II. Orbán pápa (1095) rendelte el a szerdai, pénteki és szombati böjtöt nagyböjt első hetében, a Pünkösd utáni, a szent Kereszt felmagasztalását (szeptember 14.), és Szent Lúcia emléknapját követő héten.
Érdekességként említjük, hogy a középkori jog szerint Magyarországon pápai fölmentés alapján csak a kántorböjt péntekjein volt szigorú böjt. Szent István II. Törvénykönyve pl. kimondta:
Ha valaki a kántornapi böjtöt, amit mindenki tud, húsevéssel megszegi, egy hétig bezárva böjtöljön.
Így évente 12 napot böjtölt az Egyház a püspökök és papok életszentségéért és papi hivatásokért. Noha a II. vatikáni zsinatot követően a böjti fegyelem megszüntette ezeket a kötelező böjti napokat, a világban mind több helyen fordulnak a hívek és közösségek ismét a kántorböjt hatékony eszközéhez, hogy az elmúlt fél évszázad felfordulásában a számában, hitéletében és erkölcseiben is megroppant papság számára kiesdekeljék küldetésük méltó betöltéséhez szükséges kegyelmeket a Mennyei Atyától. Imáikban megfogalmazott kéréseik komolyságát a hívek a böjt kívánta áldozatvállalással nyomatékosítják a Mennyei Atya előtt.
A testvéri szeretetnek csöndes, de annál hathatósabb betetőzése, ha a közösségek tagjai, az év végén böjtölve imádkoznának mindazon kegyelmi ajándékokért, amelyekre elengedhetetlen szüksége van egy papnak a papi hivatásának méltó megéléséhez.
Arra hívunk és buzdítunk Benneteket, hogy követve és felelevenítve az ősrégi hagyományt, Advent 3. hetében böjtöljünk együtt püspökeinkért, papjainkért, diakónusainkért, hogy a Jóisten adja meg nekik mindazon kegyelmeket, amelyekkel missziós és lelkipásztori tevékenységüket a továbbiakban is lelkiismeretesen, eredményesen és boldogan tudják végezni Isten nagyobb dicsőségére és mindnyájunk üdvösségére.
Szeretetből, örömmel, szabadon, vállaljuk ezt a kis kényelmetlenséget lelkipásztorainkért, akik szeretetből egész életüket ajánlották fel a legfőbb Pásztornak miérettünk.
Ima az egyházközség lelkipásztoráért
Úristen, aki nekünk lelkipásztorunkban lelki vezetőt adtál,
esedezve kérünk, add meg neki és minekünk is a hit erejét,
a remény bátorságát és a szeretet tüzét.
Adj szívébe természetfölötti nagy szeretetet hívei iránt.
Add meg a buzgóság lelkét, amikor imádkozik, elmélkedik,
a szentségeket kiszolgáltatja, és a szentmiseáldozatot bemutatja oltáraidon;
az értelemnek, tudománynak és bölcsességnek lelkét,
amikor minket a szent hitre és parancsolataidra oktat,
a tanács lelkét, amikor figyelmeztet és óv,
vigasztal és gyógyít minket a bűnbánat szentségében;
az istenfélelem lelkét, hogy a Te dicsőségeden és a lelkek üdvén kívül mást ne keressen;
az erőnek lelkét, hogy Krisztusnak, a mi Királyunknak zászlaja alatt bátran vezessen minket.
Uram Jézus, legfőbb papunk és pásztorunk!
Azt ígérted, hogy nem hagysz árván bennünket.
Ez azt is jelenti, hogy nem hagyod nyájadat jó pásztor nélkül.
Ne engedd, hogy nyájad elszéledjen!
Köszönjük, hogy egyházközségünkbe lelkipásztort ajándékoztál.
Áldd meg szüleit, akik nevelték,
mindazokat, akik tanították és gondozták, jó példát adtak neki.
Segíts bennünket, hogy örömét találja köztünk a papi szolgálatban.
Szívesen hallgassuk szájából Igédet, arra tevékenyen válaszoljunk.
Segítsük egyházközségünket minden lelki és anyagi gondjában.
Mutasd meg, mit tehetünk a magunk helyén a lelkek üdve érdekében.
Hallgasd meg pásztorunk minden imádságát, vedd szívesen kezéből bemutatott
közös áldozatunkat, a Te örök áldozatodat.
Áraszd ki bőségesen közreműködésével a szentségek kegyelmét híveid lelkébe.
Adj neki megértést, türelmet, szomorúságában vigasztalást.
Teljék öröme gyermekeink fejlődésében, a hívek hűségében, egyházközségünk
tagjainak tanúságtételében.
Segítsd, hogy szívesen menjen azok után, akik tőled elszakadtak,
készségesen gyakorolja a megbocsátást.
Támogasd, hogy együtt érezzen betegeinkkel, vigasztalást nyújtson a gyászolóknak.
Szenteld meg őt szeretetedben, és ajándékozd meg a végső kitartás kegyelmével.
Köszönjük, hogy lelkipásztorunk személyében közöttünk vagy.
Maradj velünk, Uram. Ámen.
Mária, Minden Kegyelmek Közvetítője
Az Ötödik Mária dogma – Mária „co-redemptrix”, – azaz Társmegváltó.
Szűz Máriával kapcsolatban a társmegváltó (co-redemptrix) fogalma a XV. században vetődött föl.
A pápák közül Szent X. Piusz és XI. Piusz használta ezt a megnevezést.
„Máriáról azért állítható, hogy közbenjárónk, mivel Isten anyja és így ő kapcsolta egybe az emberiséget Istennel.
Mivel a Teremtő édesanyja, minden teremtmény királynője lett, és gondja van minden teremtményre.
Mivel minden kegyelem, szentség és fény anyja, maga is kegyelmet, szentséget és fényt áraszt és közöl emberekkel-angyalokkal egyaránt. Közbenjárásának gyökere Isten iránti szeretete s Istennek őiránta és valamennyiünk iránt való szeretete.” (Bernardus Schulze)
A Szűzanya társmegváltóságáról Isten ígérete tanúskodik abban, ahogyan történik a megváltás: egy asszonyon keresztül, aki fiút szül.
Egy asszonyon keresztül, aki a Sátán ellensége lesz, a Teremtés könyve és a Jelenések Könyve szerint is.
A gonosznak mondja az Úr a bűnbeesés után:
„Ellenkezést vetek közéd és az asszony közé, a te ivadékod és az ő ivadéka közé. Ő széttiporja a fejedet, te meg sarkát veszed célba” (Ter 3. 15)
Vagyis a Szűzanyának maga Isten nagyobb szerepet szánt a megváltás művében annál, hogy a megváltó társa legyen: – Társmegváltói szerepet.
Nem csupán társ a Megváltó mellett, hanem társ magában a megváltás művében is.
Ember embert nem válthat meg, a Szűzanya pedig ember. A megváltás cselekedetét tehát a Fiúisten és a Szűzanya nem együtt végezték.
A megváltás cselekedete a megváltás művének része. A megváltás műve az, AHOGYAN a megváltás megtörtént. Ehhez hozzátartozik mindaz, amit Isten a megváltás hogyanjaként megígért:
egy asszony anyasága, Isten őrajta keresztüli megtestesülése, a Megtestesült Isten szenvedése és halála, de az asszony szintén megígért és leírt önkéntes együttszenvedése is a Megváltó Fiával.
A megváltás megtörténhetett volna mindezek nélkül is, másként. De így történt, és nem történeti esetlegességből, hanem mert a megváltás, mint mű (mint megvalósulás), Isten által előre eldöntve ezt jelentette és ezt jelenti. Vagyis a Szűzanya társmegváltó, mert Isten már akkor társsá emelte őt a műben, amikor még csak megígérte a megváltást a Teremtés könyvében.
Nem csupán a „fiút szül” miatt társ, hanem a megváltás részeként szintén megígért saját szenvedése és életáldozata miatt is, és az erre ugyanúgy önként mondott IGEN-je miatt is, ahogy Krisztus Megváltó cselekedének lényegi pontja az önként mondott IGEN-je.
A már kihirdetett Mária dogmák, hittételek , – ezek Isten által kinyilatkoztatott hitigazságok!
A hitletétemény nem szenvedhet lényeges változásokat sem terjedelem, sem tartalom dolgában, és az egyszer megállapított dogmák nem nyerhetnek attól eltérő más értelmezést!
– A Szent Szűz Isten Anyja, világra szülte Isten testté lett Igéjét
– Szűz Mária a Szentlélek által fogant, szülés után is sértetlenül megőrizte szüzességét
– A Boldogságos Szűz Mária létének első pillanatától kezdve, Jézus Krisztus megváltói érdemeire való tekintettel az áteredő bűn minden szennyétől mentes maradt. Isten Kegyelme által mentes volt minden személyes, halálos, bocsánatos bűntől! Fogantatása pillanatától bűntelen, szeplőtelen volt.
– A Szent Szűz földi életpályája befejezése után testével, lelkével felvétetett a Mennyei Dicsőségbe.
A katolikus egyháznak jelenleg négy Mária dogmája van, s a kihirdetés előtt álló ötödik szerint:
„A Szűzanya minden kegyelem közvetítője (társmegváltó). Kizárólag egyedüli megváltó az Úr Jézus Krisztus. A Szűzanya azonban társa a megváltásban.”
A KATOLIKUS EGYHÁZ MÁRIA-DOGMÁI
Kihirdetve:
I. — Efezus, 431ben – Egyetemes Zsinat, I. Celesztin pápa:
A Szent Szűz Isten Anyja, világra szülte Isten testté lett Igéjét.
II. — Laterán, 649-ben – Zsinat, I. Márton pápa:
Szűz Mária a Szentlélek által fogant, szülés után is sértetlenül megőrizte szüzességét.
III. — Vatikán, 1854-ben – Ex Catedra , IX. Piusz pápa:
Szeplőtelen Fogantatás – Szűz Mária fogantatásának első pillanatában az áteredő bűnnek minden szennyétől mentes volt.
IV. — Vatikán, 1950-ben – Munificentissimus Enciklika, XII. Piusz pápa:
A Szent Szűz földi életpályája befejezése után testével, lelkével felvétetett a Mennybe.
Kihirdetésre előkészítve:
V. — Az ötödik Mária-dogma kihirdetésre előkészítve – II. János Pál Szentatya pápasága alatt a dogma tartalmára több szentbeszédében utalt:
A Szűzanya minden Kegyelem Közvetítője (Társmegváltó), – kizárólag egyedüli megváltó az Úr Jézus Krisztus. A Szűzanya azonban Társa a megváltásban (hiszen a Két Szent Szív: EGY)
Forrás: Katolikus honlap
Mária „co-redemptrix”, „Szűzanya minden Kegyelem Közvetítője, Társmegváltója ” – az Úr Jézus Krisztus Társa a megváltásban – az Ötödik, egyben utolsó Mária Dogma hittételként való kihirdetése még folyamatban van… – de ez érdemben nem csökkenti azt a tényt, hitigazságot, hogy Szűzanya Minden Kegyelem Közvetítője.
A Szűzanya is akkor tudja kifejteni kegyelmét, – amit javunkra kapott, – hatását bennünk, ha szívünkbe befogadjuk, hiszünk a neki adott kegyelemben, szolgálatára állunk, átadjuk és felajánljuk önmagunkat Szeplőtelen Szívének.
Forrás: Tengernek Csillaga
(2008.február 27.)
IMÁDSÁGRA HÍVÁS AZ ÖTÖDIK MÁRIA DOGMA KIHIRDETÉSÉÉRT!
Dr. Mark Miravalle, a Vox Populi Mariae Mediatrici elnöke, a teológia és máriológia professzora (313 High Street, Hopedale, Ohio 43976, USA) 2008. február 27-én közreadott információs leveléből emeltük ki az alábbi részleteket:
Idézzük XVI. Benedek pápa a betegek világnapja alkalmából megfogalmazott 2008. február 11-i üzenetének részletét, amelyben a mai napig a legegyértelműbb tanítást olvashatjuk Mária társmegváltói szerepéről, ahogy Jézussal a Szent Szűz a szenvedésben a Golgotán osztozott:
„Mária nem vonakodott fia életében osztozni és a Golgotán a kereszt alatt a kinyilatkoztatás „igenjét” megújítani… A Boldogságos Szűz Mária jelenlétével a keresztnél tanúja, együttszenvedésével pedig részese volt Fia szenvedésének”…
2008. február 8-án öt bíboros (őeminenciája Telesphore Toppo bíboros, Luis Aponte Martínez bíboros, Varkey Vithayathil bíboros, Ricardo Vidal bíboros és Ernesto Corripo Ahumada bíboros) egy sajtóközleményt hozott nyilvánosságra arról a levélről, amit 2008. január 1-én a világ összes püspökének és bíborosának eljuttattak. Ebben a levélben arra kérik a világ egyházi elöljáróit, hogy csatlakozzanak hozzájuk, akik XVI. Benedek pápától annak a dogmának az ünnepélyes kihirdetését kérik, amely a Boldogságos Szűz Mária, az emberiség lelki Édesanyja, három szerepét rögzíti:
Megváltó társa, a kegyelem közvetítője és szószóló (közbenjáró).
E történések üzenete számunkra a következő:
Imádkozzatok kérlek, imádkozzatok az eddigieknél is erősebben az ötödik Mária dogmáért!
Mától kezdve ajánljátok fel napi rózsafüzéreiteket, szentmiséiteket és áldozataitokat Benedek pápáért és az ötödik Mária dogmáért!
Idén a kinyilatkoztatás ünnepét március 31-én ünnepeljük (mivel március 25., a Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe húsvét nyolcadába esik).
Szeretnénk ezt a napot az ötödik Mária dogmáért felajánlott rózsafüzér világnapjává nyilvánítani.
Kérünk Titeket, hogy a rózsafüzért az öt bíboros Benedek pápa elé terjesztett kérésének teljesülése érdekében imádkozzátok családi körben, az imacsoportotokban és a plébániákon.
Imádkozzatok azért, hogy a pápa minél hamarabb kinyilatkoztassa, hogy Mária, az emberiség lelki Édesanyja a Megváltó társa, a kegyelem közvetítője és szószóló.
A bíborosok példája jár előttünk. Itt az ideje, hogy kövessük őket!
A mi feladatunk támogatni őket, hogy az ötödik Mária dogma a megváltás és a béke kiáradó kegyelme által termékeny lehessen a Világ és az Egyház számára. Különösen szükség van erre a mindennapjainkat jellemző általános és morális válság, a természeti katasztrófák, a háborúk és a terrorizmus térnyerése miatt. Mindenkinek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy Szeplőtelen Édesanyánkat a társmegváltói dogma koronája valóban díszíthesse.
Ez a mozgalom egy-egy imával, egy-egy beszélgetéssel, a Mária hitünk melletti kiállással bontakozik ki, s meggyőződésem szerint e törekvésünkre a pápai kinyilatkoztatás teszi fel Szűzanyánk koronáját. Közös Édesanyánk iránt érzett szeretettől vezérelve fontoljátok meg, milyen módon tudtok a Szentírás felszólításának eleget tenni:
„Ezentúl boldognak hirdet minden nemzedék.” (Lk 1,48).
Imádkozzatok Benedek pápáért, és az ötödik Mária dogmáért!
Stella Maris Alapítvány, 2008. április
Szűz Mária társmegváltó szerepe az amszderdami jelenésekben – Az ötödik Mária dogmához:
„Minden Népek Asszonya“
1996 május 31-én Mons. Henrik Bomers haarlemi püspök Mons. Jozef M. Punt akkori segédpüspökkel együtt a Hittani Kongregáció beleegyezésével engedélyezte Szűz Máriának a „Minden Népek Asszonya“ néven való tiszteletét.*
Ezzel a titulussal jelent meg Szűz Mária Amszterdamban 1945-1959 között, és egy egyszerű asszonynak, Ida Peerdemannak tudtára adta azt a kívánságát, hogy mindenki úgy ismerje és szeresse, mint:
„Minden Népek Asszonyát“ – vagy „Minden Népek Anyját“.
Egy prófétai látomásban meghatóan mutatja meg az Egyház és a világ helyzetét a mai korban.
Üzeneteiben Szűz Mária kinyilatkoztatja azt a tervet, mellyel Isten az Anyán keresztül meg akarja menteni a világot.
Ehhez egy képet és egy imát ad az embereknek és népeknek.
A kép a Minden Népek Asszonya a földgömbön állva, Isten fényességével átragyogva ábrázolja, Megváltó Fia keresztje előtt, amellyel elválaszthatatlanul egyesült.
Szűz Mária kezéből három sugár indul ki:
a kegyelem, – a megváltás – és a béke sugara, melyeket mindenkinek közvetíthet, aki őt Közbenjáróként kéri erre. A juhnyáj az egész világ népeit jelképezi, melyek nem találnak nyugalmat addig, amíg nem néznek fel a keresztre, e világ középpontjára. A Minden Népek Asszonya egy rövid, nagy erejű imát hagyott ránk, hogy megmentsen a romlástól, a fenyegető pusztulástól és a háborútól.
„Korunk népei, legyetek tudatában, hogy a Minden Népek Asszonyának oltalma alatt álltok! Kérjétek őt mint Közbenjárót, hogy hárítson el minden katasztrófát!
Kérjétek, hogy elűzze a romlást a világból!
A romlásból származik a pusztulás. A romlásból származnak a háborúk.
Ezzel az imádsággal kérjétek, hogy mindez elkerülje a világot. Ti nem tudjátok, milyen hatalmas és nagy jelentőségű Isten előtt ez az imádság.“ (1955. május 31.)
Arra kér bennünket, hogy mindannyian legalább naponta egyszer imádkozzuk el ezt az imádságot.
„Biztosítalak, hogy a világ meg fog változni.“ (1951. április 29.)
Az Atya és a Fiú őt mint a Minden Népek Asszonyát küldte el, hogy egységet és békét hozzon a világnak, és „hogy ezen a néven és ezzel az imádsággal megszabadíthassa a világot egy nagy világkatasztrófától.“ (1953. május 10.)
Ezért a Minden Népek Anyja nyomatékkal kér egy nagy világmegmozdulásra, az imádság és a kép terjesztésére.
„Segítsetek minden eszközzel és terjesszétek a képet, mindenki a maga módja szerint!“ (1952. június 15.)
Minden népek Asszonya által kért ima (Amszterdam)
(A Szűzanya kérte ezt az imát Amszterdamban. (püspöki jóváhagyással)
Úr Jézus Krisztus, az Atya Fia, küldd el most Lelkedet az egész Földre.
A Szentlélek éljen minden nép szívében, hogy megmeneküljenek a romlástól, a pusztulástól és a háborútól.
A Minden népek Asszonya, a Boldogságos Szűz Mária, legyen a mi Közbenjárónk.
Ámen.
Ima Szűzanyához, a Minden Kegyelem Közvetítőjéhez
Szentséges Szűz Mária, Istennek Anyja, tisztelünk Téged, mint közvetítőnk a Megtestesülés titkában, mert a Te közvetítéseddel jött Isten a világra.
Ó, Úrnőnk és Anyánk, szerezd meg nekünk a kegyelmet (…) és mutasd meg, hogy szereted, ha minden kegyelem Közvetítője címen tisztelünk.
Imádkozzál érettünk, nagyhatalmú Közbenjárónk.
Hogy méltók lehessünk Krisztus ígéreteire.
Urunk, Jézus Krisztus, Közvetítőnk az Atyánál, ki Anyádat, a Boldogságos Szüzet, nekünk is anyául és Nálad közvetítőül adni kegyes voltál, engedd irgalmasan, hogy mindenki, aki jótéteményért Hozzád folyamodik, örvendve lássa, hogy ő általa mindent megnyer Tőled. Ki élsz és uralkodol mindörökké. Ámen.
PIO ATYA IMÁJA A MINDEN KEGYELMEK ANYJÁHOZ
Istennek Szent Anyja, a kegyelmek égi tárháza, énnekem is jó Anyám, Mária!
Ó, Örök Atya Leánya, hatalmának birtokosa, esedezve kérlek, szánj meg engem, és részesíts azokban a kegyelmekben, amelyeket oly lángoló hévvel kérek! Ámen.
Üdvözlégy, Mária…
Szentséges Szűz, az isteni kegyelmek könyörületes osztogatója, az emberré lett Ige anyja, a bölcsesség széke, tekintsd nagy fájdalmamat, és részesíts azokban a kegyelmekben, amelyekre legnagyobb szükségem van. Ámen.
Üdvözlégy, Mária…
Szentséges Szűz Mária, az isteni kegyelmek tárháza, a Szentlélek szeplőtelen Mátkája, bajbajutottak jóságos menedéke, szomorúak vigasztalója! Foglald el magadnak szegény lelkemet, és áraszd el azokkal a kegyelmekkel, amelyeket édesanyai jóságodtól teljes bizalommal remélek! Ámen.
Üdvözlégy, Mária…
Igen, igen jó Anyám! Te vagy a kegyelmek kincsesháza, a bűnösök menedéke, a szomorúak vigasztalója, a kétségbeesettek reménysége, a keresztények hatalmas segítsége! Határtalanul bízom Benned, és tudom, hogy Jézusodnak azt a kegyelmét, amelyért lelkem üdvössége érdekében esedezem, nem tagadod meg tőlem. Ámen.
Üdvözlégy, Mária…
SALVE REGINA
Mennyországnak Királynéja, irgalmasságnak szent anyja,
élet, édesség, reménység, üdvöz légy, szép Szűz Mária.
Évának árva fiai, számkivetett maradéki,
siralminak örökösi, sok nyavalyáknak hajléki.
E siralomnak völgyében, kik kesergünk nagy ínségben,
hozzád sóhajtunk mennyégbe, hol vagy örök dicsőségben.
Áldott légy, drágalátos Szűz!
Isten véled, szép virág, Szűz!
Mennyben szent Fiad mellett ülsz, s tudjuk, rajtunk is könyörülsz.
Azért Szószólónk, szemedet, fordítsd hozzánk kegyelmedet,
és a te bűnös népedet oltalmazzad, híveidet.
Ó édes Szűz, irgalmadat, mutasd meg kegyes voltodat,
holtunk után szent Fiadat, mutasd meg boldogságodat.
V. Imádkozzál érettünk Istennek szent Anyja.
R. Hogy méltók lehessünk a Krisztus ígéreteire.
Könyörögjünk. Mindenható örök Isten, ki a dicsőséges Szűz Máriának testét és lelkét, hogy szent Fiad méltó hajléka legyen, a Szentlélek által felékesítetted, add, hogy akik az Isten Anyjának emlékezetében örvendezünk, az ő kegyes könyörgése által megszabaduljunk minden ránk következő veszedelemtől és az örök haláltól. Ugyanazon a mi Urunk, Jézus Krisztus által.
R. Ámen.
Latinul:
Salve, Regina, Mater misericordiae,
vita, dulcedo, et spes nostra, salve.
Ad te clamamus exsules filii Hevae,
ad te suspiramus, gementes et flentes
in hac lacrimarum valle.
Eia, ergo, advocata nostra, illos tuos
misericordes oculos ad nos converte;
et Jesum, benedictum fructum ventris tui,
nobis post hoc exsilium ostende.
O clemens, o pia, o dulcis Virgo Maria.
V. Ora pro nobis, Sancta Dei Genitrix.
R. Ut digni efficiamur promissionibus Christi.
Oremus. Omnipotens sempiterne Deus, qui gloriosae Virginis Matris Mariae corpus et animam, ut dignum Filii tui habitaculum effici mereretur, Spiritu Sancto cooperante praeparasti: da, ut cujus commemoratione laetamur, ejus pia intercessione ab instantibus malis et a morte perpetua liberemur. Per eumdem Christum Dominum nostrum.
R. Amen.