Dicsőítő szívvel a Nagyhéten
A nagyhét első felében Egyházunk liturgikus rendje olyan eseményeket állít elénk az evangéliumokban, amelyekben Jézus prófétai módon beszél az elkövetkezendő napok eseményeiről, mintegy felkészülvén küldetése beteljesítésére.
Jézus a világ világossága – Nagyhétfő
„Én vagyok a világ világossága. Aki követ, nem jár többé sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága.”
„Nézzétek, a szolgám, akit támogatok, a választottam, akiben kedvem telik. Kiárasztom rá lelkemet, hogy igazságot vigyen a nemzeteknek. Nem kiált majd, s nem emeli föl a hangját, szava se hallatszik az utcákon. A megtört nádszálat nem töri össze, a pislákoló mécsbelet nem oltja ki. Hűségesen elviszi az igazságot, nem lankad el, sem kedvét el nem veszti, míg az igazságot meg nem szilárdítja a földön. az ő tanítására várnak a szigetek.
Ezt mondja az Isten, az Úr, aki megteremtette az egeket és kifeszítette, aki megszilárdította a földet s rajta kisarjasztotta a növényeket, aki éltető leheletet ad a földön lakó népnek, és életet mindennek, ami csak jár-kel rajta: Én, az Úr, hívtalak meg az igazságban, én fogtam meg a kezed, és én formáltalak. Megtettelek a népnek szövetségül, és a nemzeteknek világosságul, hogy nyisd meg a vakok szemét, és szabadítsd ki a börtönből a foglyokat és a tömlöcből azokat, akik a sötétségben ülnek.” (Iz 42, 1-7)
Jézus szenvedéstörténetét János evangélista a betániai vacsorával vezeti be.
Az esemény közvetlenül a jeruzsálemi bevonulás előtt történt. Jézus tehát elhagyja a Jordán biztonságos vidékét, ahová korábban a felé irányuló fokozódó ellenséges megnyilvánulások miatt visszahúzódott, és újra Jeruzsálembe indul. Betánia Jeruzsálem közelében fekszik, itt lakik testvéreivel, Máriával és Mártával Lázár, akit feltámasztott a halálból.
A betániai étkezés különös eseménye Jézus olajjal való megkenése. Mária teszi ezt, majd hajával törli meg az Úr lábát. Cselekedete kiváltja Júdás rosszallását, aki ugyan azt hangoztatja, hogy a drága olaj árát akár a szegényeknek is lehetett volna adni, de valójában nem ez a szándéka.
Mária cselekedetét az evangélista jelképnek tekinti. A szeretet jele ez, amely felülmúlja a vendégszeretet hagyományos, szokásos megnyilvánulásait. Az olajjal való megkenés előkészület az Úr temetésére. Akkor ugyanis az ünnep beállta miatt már nem lesz idő arra, hogy a holttestet bebalzsamozzák. Az ünnep elmúltával pedig már nem lesz rá alkalom, mert Jézus feltámad a halálból.
Gondolkodjunk el Mária és Júdás jellemén, viselkedésén. Egyikük a szeretet jelét mutatja, a másiknak a lopáson és az áruláson jár az esze.
A szenvedő Krisztus magatartására irányítjuk a figyelmünket. Szelíden hallgat, „nem kiált”… szava sem hallatszik, nem tiltakozik a sértések, vádak ellen, „a megtört nádszálat nem töri össze”. Viszont megbocsát és azt keresi, hogy megvilágítson és üdvözítsen.
Krisztus szelídsége küldetése teljesítésekor válik erővé.
Nekünk is van feladatunk, küldetésünk, amit Isten ránk bízott. Minden nap egy új feladatot, új lehetőséget kaptunk, hogy közelebb kerüljünk Istenünkhöz. Keressük őt mindenben, hogy jelenlétében legyünk, egyesüljünk vele az imádságban és a szeretetben.
Hányszor azt érezzük, hogy elhagyott az erőnk, gyengék vagyunk, képtelennek érezzük magunkat, hogy megcsináljunk valamit. Épp ebben az elhagyatottságban van velünk Jézus, megfogja kezünket és szelíden vezet. Krisztusban erő van, az Istentől kapott erő. Ezt az erőt nem győzi le a halál sem.
„Világosságom és üdvösségem az Úr – kitől félnék? Életem oltalmazója az Úr – kitől rettegnék?” ( 27. Zsoltár)
Fejezzük az Üdvözítőnek hálánkat és megingathatatlan bizalmunkat. Krisztusban bűneinkre bocsánatot és orvosságot, az életünk nehézségeiben menedéket, a keresztünk hordozásához erőt találunk. Jézus szabadságra hívott meg minket és nem a félelemre és az aggódásra.
MAGYAR SZENTJEINKHEZ IMÁDKOZUNK A SZENTLÉLEK HÉT AJÁNDÉKÁÉRT
Atyánk, áraszd ki Lelkedet a Te népedre, és add meg nekünk, hogy új szemmel lássuk dicsőségedet, új megtapasztalással fogadjuk be hatalmadat, új odaszentelődéssel vállaljuk szolgálatodat, új hűséggel ragaszkodjunk Igédhez, hogy szereteted növekedjen bennünk, és jöjjön el a Te Országod a mi Urunk, Jézus Krisztus által. Amen.
BÖLCSESSÉG LELKE ~ SZENT ISTVÁN KIRÁLY
1. A bölcsesség lelke.
A bölcsesség a dolgok helyes értékelését jelenti, amelyet nem zavar meg a földi dolgok vonzása, és így az ember a bölcsesség lelke által a múló dolgokat nem helyezi Isten és a lelki dolgok elé. A bölcsesség lelke nyíltságra képesít Istennel és az emberekkel szemben. Készséget ad az igazság elfogadására, életünk megalapozására.
Jöjj dicsőséges Szent István Király, ki a Bölcsesség Lelke által váltál áldottá! Könyörög érettünk és nemzetünkért! Amen.
ÉRTELEM LELKE ~ ÁRPÁDHÁZI SZENT MAGIT
2. Az értelem lelke.
Az értelem lelke a hit igazságainak, azok szerepének és jelentőségének mélyebb megértésében segíti az embert. Az az ismeret, amely tudja, például mi hasznom van lelki életem számára, ha ismerem a Szentháromság titkát vagy a Boldogságos Szűz szeplőtelen fogantatását. Ebben a tudásban sokszor több egyszerű lélek felülmúlja a hittudósokat.
Jöjj Árpádházi Szent Margit, aki felmagasztaltattál az Értelem Lelke által, könyörögj érettünk és hitünk tisztaságáért! Amen.
TANÁCS LELKE ~ ÁRPÁDHÁZI SZENT LÁSZLÓ
3. A tanács lelke.
A tanács lelke kényes vagy nehéz helyzetekben, válaszút előtt megmondja nekünk, hogy mit tegyünk, mit válasszunk. Különféle pályaválasztási, házasodási, foglalkozási, és egyéb lehetőségek közül, melyik felel meg leginkább Isten szándékának és a mi üdvösségünknek. Segít, hogy életirányunkban Isten Lelkéhez igazodjunk és ne saját magunkhoz. Segít a komoly és személyes reflexiókban, csiszolja a lelkiismeretünket.
Jöjj Árpádházi Szent László, aki megáldattál a Jótanács Lelke által, könyörögj érettünk, hogy igaz és megszentelt utunkat járjuk! Amen.
ERŐSSÉG LELKE ~ ÁRPÁDHÁZI SZENT ERZSÉBET
4. Az erősség lelke.
Az erősség lelkére a kísértések legyőzésében, a hit bátor megvallásában, és bizonyos helyzetek túlélésében van nagy szükségünk. Saját tapasztalatainkból ismerjük a kísértések erejét. Az erősség lelke segít a restség legyőzésében, valamint a kitartásban is.
Jöjj Árpádházi Szent Erzsébet, aki megáldattál az Erősség Lelke által, könyörögj érettünk, hogy keresztény életünkkel és hitünk által a szükséget szenvedők javát is szolgálhassuk! Amen.
TUDOMÁNY LELKE ~ SZENT GELLÉRT PÜSPÖK
5. A tudomány lelke.
A tudomány lelke segít, hogy a világból, a látható dolgokból felismerjük az Istent. A hívő lélek számára minden Istent tükrözi. Az eredeti bűn egyik szomorú következménye, hogy ez a képességünk elveszett, értelmünk elhomályosodott. A tudomány lelke segít a világ helyes alakításában is, valamint a jó és a rossz megkülönböztetésében, Jézus Krisztus akaratának felismerésében és az Ő követésében.
Jöjj Szent Gellért püspök, aki megáldattál az Tudomány Lelke által, könyörögj érettünk, és segíts bennünket, hogy Isten igaz útját járhassuk! Amen.
JÁMBORSÁG LELKE ~ ÁRPÁDHÁZI IFJABB SZENT ERZSÉBET
6. A jámborság vagy vallásosság lelke.
A jámborság az Isten szolgálatában, a vele való beszélgetésben kifejezésre jutó öröm és készség. Akinek nem teher az imádság, sem az Istennek való engedelmesség, hanem öröm, azt nyugodtan nevezhetjük jámbornak.
Jöjj Árpádházi ifjabb Szent Erzsébet, aki megáldattál a Jámborság Lelke által, könyörögj érettünk, és segíts bennünket, könyörületes életet élhessünk! Amen.
(*Árpád-házi ifjabb Szent Erzsébet domonkos szerzetesnő 1292-1336. III. Endre magyar király leánya, az Árpád-ház utolsó aranygallyacskája.)
ISTENFÉLELEM LELKE ~ SZENT IMRE HERCEG
7. Az Úr félelmének a lelke.
Az Úr félelme nem a büntetéstől és Isten hatalmától való rettegés, hanem az Isten iránti tisztelet, amely a hozzánk közeledő, minket barátságába fogadó Istenben is felismeri az Ő mindent felülmúló nagyságát, nem mer Isten jelenlétében vétkezni. Valahogy úgy van ez, mint ahogy egy komoly tekintélyes ember előtt senki sem mer trágár szavakat használni vagy valami rosszat tenni.
Jöjj Szent Imre herceg, aki megáldattál az Istenfélelem Lelke által, könyörögj érettünk, és segíts bennünket, Istenfélő, Istennek tetsző tiszta életet élhessünk! Amen.
