Isten teremtette az embert

Isten így szólott: „Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra.” És Isten megalkotta az embert a maga képmására. A földből formálta és belé lehelte az élet leheletét. Azután egy szép gyümölcsöző kertbe helyezte az embert, hogy azt művelje és őrizze. És Isten így szólott hozzá: „A kert minden fájáról ehetsz, csak a jó és rossz megismerésének fájáról nem: amint arról eszel, meg kell halnod.” (1 Móz 1,26/2,25)


Isten az ember testét a föld anyagából formálta. Lelkét a semmiből teremtette, ezzel adta meg a testnek az emberi életet. Az első emberek Ádám és Éva voltak. Tőlük származik az egész emberiség. Ők a mi ős-szüleink.

Az ember lelke szellemi lény. Van értelme, tehát megismerhet, van akarata, tehát szabadon cselekedhet. Mivel a lélek szellemi lény, halhatatlan. Az embert a szellemi lélek teszi hasonlóvá Istenhez, a végtelenül tökéletes Szellemhez, és az ember ezért áll a világ valamennyi teremtménye fölött.

Szeretetében az embert is arra teremtette Isten, hogy majdan Őt szemlélhesse és örökké vele együtt élhessen. Ezért adott részt neki a maga isteni életéből. Ezt a nagy, ingyen adományt kegyelmi életnek vagy megszentelő kegyelemnek nevezzük. Ős-szüleink a kegyelmi élet által váltak Isten gyermekeivé és Istenhez különös módon hasonlókká.

Isten adott az első emberpárnak még más gyönyörű adományokat is. A paradicsomban élhettek. Ott éltek Istennek különös közelében. Értelmüket Isten megvilágosította különös fénnyel és akaratukat megerősítette különös erővel. Vágyaik és törekvéseik teljesen a jóra irányultak. Ős-szüleinkben nem volt meg a rosszra való hajlandóság és boldogan éltek Isten jelenlétében. A munka nem volt terhükre. Nem éreztek fájdalmat, betegséget és egyéb bajt, és a haláltól is menteseknek kellett volna maradniok. Mindezeket az adományokat a földi paradicsom rendkívüli adományainak hívjuk.

A kegyelmeknek, amelyeket Isten az első emberpárnak adott, át kellett volna szállaniok az egész emberiségre. Ádámtól a testi léttel együtt minden embernek örökölnie kellett volna a kegyelmi életet és a földi paradicsom rendkívüli adományait is. (Áteredő kegyelem)

Az első embereknek, mint az angyaloknak is, próbát kellett kiállaniok. Ezért Isten egy parancsot adott nekik. Ha követik, megőrizhetik maguknak és ivadékaiknak a kegyelmi életet és a földi paradicsom többi adományát, ha ellene szegülnek, elveszítik a kegyelmet és az adományokat ők és ivadékaik is.