A tapasztalat azt mutatja, hogy minél inkább előrehalad a lélek a lelkiélet útjain, annál inkább kevesbedik az okoskodás munkája az imádságban. Miért? Mert a lélek telve van a keresztény igazságokkal, nem kell többé ismeretet gyűjtenie a hitigazságokról, lelkében már összegyűjtötte őket. Most már csak ébren kell tartania és fel kell frissítenie őket a lelkiolvasmánnyal. Így már nincs annyira szüksége a […]

A másik tényező, mellyel számolnunk kell, ha meg akarjuk állapítani, mi legyen Istennel folytatott beszélgetéseink állandó tárgya: a lelkiélet megfelelő foka. A lélek élete nem marad meg mindig ugyanazon a fokon. Mint tudjuk, az aszketikus hagyomány három állomást vagy fokozatot különböztet meg a tökéletességben. Ezek: a tisztulás útja, melyre a kezdők lépnek; a megvilágosodás útja, melyen a buzgók haladnak és […]

A beszélgetésben hallgatunk és beszélünk. A lélek átadja magát az Istennek és Isten közli magát a lélekkel. Ahhoz, hogy Istent hallgassuk, hogy világosságát befogadjuk, elég, ha szívünk telve van a hit, a tisztelet, az alázatosság, a lángoló bizalom és a nagylelkű szeretet érzelmeivel. Ahhoz, hogy vele beszélgessünk; tudnunk kell, hogy mit mondjunk neki. Mi lesz a beszélgetés tárgya? Ez elsősorban […]

Mi a belső imádság? Így határozzuk meg: Isten gyermekének beszélgetése mennyei Atyjával. Jegyezzük meg ezeket a szavakat: „Isten gyermekének beszélgetése”. Szándékosan használtuk őket. Voltak emberek, akik nem hittek Krisztus istenségében, mint egyes deisták a XVIII. században, vagy például azok, akik a francia forradalom idején megalapították a Legfőbb Lény kultuszát és különféle imádságokat találtak ki az „istenség” tiszteletére. Azt hitték, hogy […]

Az Úr Jézus annyira vágyódott velünk egyesülni, hogy sokféle eszközt adott ennek megvalósítására. A különféle szentségekkel együtt az imádságot is a kegyelem forrásává tette. Igaz, hogy a szentségek, mint az előző fejezetekben gyakran említettük, a kegyelmet önmaguktól hozzák létre az olyan lélekben, aki úgy járul hozzájuk, hogy nem gördít akadályt működésük elé. Az imádságnak magában véve nincs ilyen belső hatása. […]

Az Egyház Krisztus misztériumain kívül a szentek ünnepeit is megüli. Mi vezette az Egyházat a szentek megünneplésére? Az a mindig termékeny gondolat, hogy a megtestesülés óta egyek Krisztus és tagjai. – A szentek Jézus misztikus testének megdicsőült tagjai. Bennük már „kialakult” Krisztus, „elérték teljességüket”. Mikor tehát az Egyház őket dicséri, Krisztust magasztalja bennük. „Dicsérj engem – mondotta az Üdvözítő Szent […]

Krisztus misztériumai, melyeket az Egyház minden évben megünnepeltet velünk, még ma is élő misztériumok. Képzeljünk el egy hívő és hitetlen embert az oberammergaui vagy nancy-i passiójátékon. A hitetlent is megfoghatja a dráma vagy a színjáték szép rendezése és esztétikai élvezetet nyújt neki. A hívőre azonban már mélyebb hatással van. Miért? Mert ha nem is ragadja meg az előadás művészi szépsége, […]

Ennek az istendicséretnek, melyet az Egyház a szentmiseáldozatban és a szentmisét körülvevő zsolozsma imádságóráiban Istennek bemutat, nemcsak hatalmas közbenjáró ereje van, hanem megszentelő értéke is nagy. Hogyan lehetséges ez? Az Egyház az év ünnepköreinek beosztásával a közös nyilvános imádságot lelkünk számára a világosság forrásává tette, hogy jobban belekapcsolódhassunk Krisztus lelkének érzelmeibe és életének misztériumaiba. Lássuk tehát, hogyan osztotta be az […]

Az Egyház Krisztusra támaszkodik. – Minden imádságát Vőlegényére hivatkozva végzi: „A mi Urunk Jézus Krisztus által”. Az Egyház arra hivatkozik, aki most Atyja jobbján ül és Vele és a Szentlélekkel együtt uralkodik: „Ki veled él és uralkodik”. Krisztus az ő Vőlegénye és az Egyház Krisztus Jegyese, mint Szent Pál mondja. Mi e Jegyes hozománya? Nyomorúságai, gyengeségei, de egyúttal szerető szíve […]

Lássuk, hogy a Szentlélek vezetése alatt hogyan tölti be az Egyház ezt a hivatását. Vallása középpontjába a szentmiseáldozatot állította, ezt az igazi áldozatot, amely megújítja a Kálvárián végbement megváltás művét és reánk alkalmazza gyümölcseit. Ezt az áldozatot szent szertartásokkal kíséri, melyeket gondosan elrendez. Ezek mintegy a királyok Királyának udvartartása. Olvasmányokkal, énekekkel, himnuszokkal, zsoltárokkal veszi körül, melyek előkeszületül vagy hálaadásul szolgálnak […]