„Meggyőződésedet ne add fel, ha hitedet veszélyeztetnék, minden áldozatot vállalj!”
Szent Lúcia, egyike annak a hét női szentnek, akiket megemlít a Római Kánon, vagyis az I. Eukarisztikus ima.
Milyen sokan keresik a jeleket, amelyekkel felismerhetik a nagy dolgokat. És milyen sokszor megyünk el a jelek mellett, anélkül, hogy felismernénk.
Adventi utunk erősítsen meg abban, hogy figyelünk Isten üzenetére, felismerjük jeleit a világban, és mások felé közvetítjük Isten akaratát.
LÚCIA életéről igen keveset tudunk. Szicíliában, Syracusa városában született, a 3. század vége felé, ősi, előkelő római patrícius családba.
Apja halála után súlyosan beteg édesanyjával élt itt, aki már férjet is kiszemelt Lucának. Édesanyja gyógyulása érdekében elzarándokoltak Cataniába Szent Ágota vértanú sírjához. Mélységes hite kiesdette édesanyja gyógyulását.
SZENT LÚCIA TÖRTÉNETE
Szent Lúcia a keresztények által az V. század óta tisztelt szűz és vértanú. Siracusa városának, amely az ókori Szicília legjelentősebb központja volt, egyik legelőkelőbb családjából származott.
Lúcia elkísérte beteg édesanyját a mintegy negyvenmérföldnyire lévő Cataniába, Szent Ágota sírjához, hogy gyógyulását kérjék.
Imái meghallgatásra leltek, édesanyja meggyógyult, az álmában megjelenő Ágota pedig felajánlotta neki a keresztséget.
…Miután az édesanya meggyógyult, Lúciának volt egy álma:
Ágota jelent meg neki, és mint a húgát megkérdezte, hogy miért az ő sírjánál keresték a gyógyulást, mikor Lúcia a saját hitével is meggyógyíthatta volna édesanyját. Ágota megígérte Lúciának, hogy szüzessége és szeretete jutalmaként az Úr általa éppen oly nagy dicsőséget szerez majd Siracusának, mint amilyet ő adott Cataniának, vértanúsága által. Útjukon hazafelé pedig Lúcia megkapta az engedélyt anyjától, hogy ne kelljen férjhez mennie és hozományával tetszése szerint bánhat…
Lúcia ettől a jeles naptól kezdődően Jézus jegyesének vallotta magát, s elvetette a lehetőségét annak, hogy halandó ember asszonya legyen.
Amikor anyjával Ágota sírjától hazatért, kezdte szétosztani a vagyonát a szegények között.
…A vőlegénye bizalmasan megkérdezte Lúcia dajkájától, mit jelentsen ez. Az okos asszony az igazságnak megfelelően, jelentőségteljesen így válaszolt:
„A menyasszonyod talált egy igen értékes kincset, amelyet meg akar szerezni magának. Most eladja mindenét, hogy azt megvehesse.”
Az ifjú ennek hallatára kíváncsisággal és boldogan várta a közeli napot, amikor ő is részese lesz Lúcia kincsének.
De megdöbbenve kellett rájönnie, hogy Lúcia csak a szegényekkel törődik, szó sincs semmiféle olyan kincsről, amire ő gondolt. Kiderült, hogy a menyasszonya keresztény, erre bosszúból följelentette Paschasius bírónál…
Pogány vőlegénye rossz néven vette házassági ajánlatának elutasítását és azt, hogy őt a vagyon elosztásból Lúcia kihagyta, mivel csak a szegényeket támogatta. Bosszúból följelentette Paschasius bírónál. Lúcia szenvedéstörténetének leírásában jegyzőkönyvszerűen rögzítették Lúcia kihallgatását, melyben bátor érvei meglepően személyes és világos hangvételűek. A bíró ráparancsolt Lúciára, hogy áldozzon az isteneknek.
A bátor leány így felelt:
„Egy áldozat van, ami tetszik Istennek, és ez a szegényeken való segítés. Mivel már semmim sem maradt, magamat adom oda.”
A bíró rendreutasította:
„Ilyesmit az ostoba keresztényeknek mondj, de ne nekem, mert én a Császár törvényére vigyázok!”
„Tartsd hát magadat a császárod törvényéhez – mondta neki Lúcia –, én meg szívem Urának, Jézus Krisztusnak a törvényéhez tartom magam. Te féld a császárodat, én meg az én Istenemet félem. Keresd uradnak kedvét, én pedig arra törekszem, hogy Krisztus előtt legyek kedves. Tedd, ami neked jólesik, de én azt teszem, amiből üdvösségem támadhat!”
Akkor a bíró megfenyegette, hogy nyilvánosházba záratja. Lúcia rettenthetetlenül így válaszolt:
„Ezzel a testet nem tudod beszennyezni, mert az csak úgy lesz tisztátalan, ha az akarat beleegyezik. Ezért még ha el is veszed erőszakkal testem tisztaságát, akaratomat erre nem tudod rávenni. Mire vársz? A testem kész a kínra!”
A fejedelem megpróbálta a lányt bálványimádásra kényszeríteni, majd bordélyházban akarta ártatlanságában megszégyeníteni, de Isten segítségével nem sikerült elvonszolnia a szüzet. A fejedelem ezután kiadta a parancsot: olajjal és szurokkal öntsék le és égessék el! Ám hiába volt minden, a tűz nem fogott Lúcián. Végül rabtartói elvágták a torkát, de addig nem halt meg, míg imádságát be nem fejezte.
…Ezután, mint annyi más vértanú esetében, a legkülönfélébb kínzások követték egymást, de Lúcia imádságának hatására egyik sem tudott fájdalmat okozni. Megvakításának két változata van, miszerint maga vájta ki szemeit, hogy vőlegénye ne dicsérhesse többé szépségét. A másik szerint a kínzások során vakították meg. Végezetül a bíró parancsára karddal döfték át a torkát, de nem halt meg azonnal, sőt, ebben az állapotában még tanította is a népet, s csak akkor halt meg, amikor egy odasiető pap kezéből fölvette az utolsó kenetet…
Halála előtt még meg tudott áldozni!
Vértanúsága Diocletianus alatt történt, Syracusa városában. Épségben maradt testét később Velencébe vitték. Régtől fogva tisztelt szent, a misekánonban is szerepel a neve.
A források nem szólnak vértanúsága időpontjáról, a hagyomány a Diocletianus-féle üldözés áldozatai között tartja számon. Tiszteletének első bizonyítéka egy 5. századi sírfelirat a siracusai Szent János-katakombában; neve belekerült a római kánonba is. A nép és hivatalosan az Egyház is már az 5-6. században tisztelte, erről a korabeli misekönyvek tanúskodnak. Zsolozsmáját valamivel később írták; szépségében nem marad el az Ágnes, Cecília és Ágota tiszteletére írt zsolozsmák mögött.
Nagy Szent Gergely arról tudósít, hogy Siracusában és Rómában egy-egy kolostor áll Lúcia oltalma alatt. I. Honorius pápa pedig (625-638) fölépíttette Rómában a S. Lucia in Selce-templomot.
Mivel a Lucia név a latin lux, azaz a „fényesség“ szóból származik, nem véletlen, hogy fényhozó Szent Lucáról beszélünk.
…A középkorban Lúcia a legkedveltebb szentek közé tartozott. Oltalmáért folyamodtak a vakok és a szembetegségekben szenvedők (mivel a neve a lux = fény szóból ered), a bűnbánó utcanők, a földművesek és a különféle kézművesek, de ugyanígy a varrónők, a párnakészítők és a nyergesek is, mivel valamennyien hegyes szerszámokkal dolgoznak…
Hozzá imádkoztak a vakok, a szembetegségben szenvedők, de a földművesek, kézművesek, párnakészítők és varrónők is, mivel mind hegyes szerszámokkal dolgozott.
Ünnepe dátumából kiindulva – a Gergely-féle naptárreformig, 1582-ig ugyanis december 13. volt az év legrövidebb napja, a tél közepének tekintették, továbbá munkaszüneti törvénynap volt – a néphitben néha egymásnak ellentmondó és pogány elemek is föltűnnek. Így lett „Luca napja” a jövendölések napjává, amelyen az időjárásra, a vetésre, sőt a jövendőbeli nevére vonatkozó jövendölések is történtek.
„Meggyőződésedet ne add fel, ha hitedet veszélyeztetnék, minden áldozatot vállalj!”
Szent Lúcia, kérünk téged, aki szüzességedet Istennek szentelted és vállaltad a vértanúság szenvedéseit, járj közben nemzetünk fiataljaiért, hogy a meghívottak bátran merjék életüket Istennek szentelni tisztaságban, és ha kell teljes életáldozattal is kiállni hitük mellett. Kérünk Istenünk, hogy Szent Lúcia szűz és vértanú segítsen minket közbenjárásával életünk nehézségeiben, mindig világosan láthassuk az üdvösségre vezető utunkat, a mennyben megláthassuk dicsőségedet!
Ámen!
ENGESZTELŐ NAP
Rosa Mystica (Titkos értelmű Rózsa)
Montechiari-ban (vagy Montichiari – Olaszország) 1947. június 13-án Pierina Gilli ápolónőnek megjelent a Szűzanya. Rosa Mystica-nak, Titkosértelmű Rózsának nevezte magát (ahogyan a Lorettói litániában nevezik).
Kérte, hogy július 13-a Rosa Mystica ünnepe legyen.
Kérte továbbá, hogy a jelenések tiszteletére minden hó 13-a legyen Mária nap, ezeken a napokon zárva lesznek a pokol kapui.
(FORRÁS: Jánossy Gábor: Rózsafüzér-imakönyv. Budapest, Stella Maris Alapítvány, 2006.)
FELAJÁNLÓ IMÁDSÁGOK
Önfelajánlás Mária Szeplőtelen Szívének
Fatimai Szűz Mária, Irgalmasság Anyja, Ég és Föld Királynője, Bűnösök Menedéke!
Mi, akik csatlakoztunk Mozgalmadhoz, ma különösképpen felajánljuk magunkat Szeplőtelen Szívednek. E felajánlás által Veled és Általad meg akarunk felelni minden kötelezettségünknek, amelyet keresztségünk révén magunkra vállaltunk.
Továbbá megígérjük, hogy bensőleg megváltozunk, és felhagyunk minden rendetlen ragaszkodással, ami magunkhoz, vagy a világgal való könnyű megalkuváshoz köt, hogy Hozzád hasonlóan mindig készen legyünk mindenben megtenni az Atya akaratát.
Rád, irgalmas Édesanyánkra bízzuk keresztény életünket és hivatásunkat, hogy rendelkezzél vele üdvös terveid szerint ebben a döntő órában, amely a világra nehezedik. Megígérjük, hogy kívánságod szerint fogunk élni, főleg abban, ami a megújult imaéletet, önmegtagadást, a szentmiseáldozatban való buzgó részvételt, az apostolkodást, a rózsafüzér napi elimádkozását, az Evangélium szerinti szigorú életmódot illeti, s jó példát adunk mindenkinek Isten törvényeinek megtartására és keresztény erényeknek, főképpen pedig a tisztaságnak gyakorlására.
Továbbá megígérjük, hogy egyesülni akarunk a Szentatyával, a Főpapokkal és a Papjainkkal, hogy így védőbástya legyünk a széthúzás mozgalma ellen, amely a Tanítótekintély ellen támad, és alapjaiban fenyegeti az Egyházat. Védelmed alatt apostolai kívánunk lenni ennek a nagyon szükséges ima-és szeretet egységnek a Pápáért, akire kérjük különleges védelmedet.
Végül megígérjük, hogy a lelkeket, akikkel kapcsolatba kerülünk, amennyire csak tudjuk, elvezetjük megújult tiszteletedhez. Tudjuk, hogy az istentagadás a hívők nagy részében a hit hajótörését idézte elő. Isten szent templomába behatolt a megszentségtelenítés. A gonoszság és a bűn áradata elárasztotta a világot. Bizalommal rád emeljük szemünket, Jézus Anyja és a mi irgalmas és hatalmas Anyánk. Ma ismét kérünk téged minden gyermeked üdvösségéért, irgalmas, szerető, édes Szűz Mária. Ámen.
Ima a magyar magzatokért
Uram Jézus! Édesanyád, Szűz Mária közbenjárására, aki kilenc hónapon át méhében hordozott, és szüzességének sérelme nélkül szült e világra, általa neked szentelünk minden anyaméhben lévő magyar magzatot, hogy e világra megszületve, téged, az örök világosság fényét megismerjenek, és életük folyamán téged szolgáljanak, hogy ezáltal a te dicsőségedre éljenek a földön, és boldogító színelátásodnak örvendjenek a mennyben. Ámen.
Három „Üdvözlégy” ájtatossága a magzatokért
Szívem mélyéből tisztellek, Boldogságos Szűz Mária, mint az Örök Atya leányát! Hatalmasabb vagy az ég összes angyalánál és szentjénél, hiszen téged öröktől fogva kiválasztott az Isten, hogy az üdvösség munkatársa legyél. Néked ajánlok és szentelek minden magyar magzatot. – Üdvözlégy.
Szívem mélyéből tisztellek, Boldogságos Szűz Mária, mint az Isten egyszülött Fiának Anyját, hiszen általad lett emberré az Isten, és reád bízta az irgalmasság kincseinek kiosztását. Néked ajánlok és szentelek minden magyar magzatot. – Üdvözlégy.
Szívem mélyéből tisztellek, Boldogságos Szűz Mária, mint a Szentlélek Jegyesét, Isten titkainak tárházát. Néked szentelek minden magyar magzatot, hogy e világra születve a Szentlélek Úristen kegyelme által az igaz katolikus hitet megismerjék, abban hűségesen kitartsanak, és ezáltal üdvözüljenek. – Üdvözlégy.
Ima e nap haldoklóiért
Boldogságos Szűz Mária, irgalmasság Királynője! Tekints kegyes szemmel magyar testvéreinkre, kik e napon távoznak el ebből a világból! Légy oltalmazójuk a döntő órában, és közbenjárójuk, hogy a pokol örök kínjaitól megmenekülvén Szent Fiad országába jussanak! Ámen.
Három felajánló ima a haldoklókért
Legszentebb Szentháromság, felajánljuk néked Jézus Krisztus minden érdemét hálából azért, hogy drága Vérét az Olajfák-hegyén érettünk ontotta, s érdemei által kérünk, add meg minden magyar testvérünknek a jó halál kegyelmét.
– Miatyánk. Üdvözlégy. Dicsőség.
Legszentebb Szentháromság, felajánljuk neked a mi Urunk, Jézus Krisztus érdemeit, aki érettünk a keresztfán meghalt, és kérünk, ezen érdemek alapján, légy irgalmas minden a mai napon hirtelen és készület nélkül meghaló magyar testvérünkhöz! Szítsd fel szívükben a bűnbánat tüzét, hogy ezáltal üdvözülhessenek!
– Miatyánk. Üdvözlégy. Dicsőség.
Legszentebb Szentháromság, felajánljuk neked a mi Urunk, Jézus Krisztus minden érdemét, végtelen szeretetét, mellyel Ő a mennyből alászállott, magára vette emberi természetünket, hogy érettünk szenvedjen és a keresztfán meghaljon. Kérünk, ezen érdemek alapján, add meg a jó halál kegyelmét minden magyar testvérünknek, és engedd, hogy a lelkek az ég dicsőségébe jussanak!
– Miatyánk. Üdvözlégy. Dicsőség.