a) A keresztény hét
A hét első és legfontosabb napja a vasárnap. Krisztus, a mi Megváltónk és Urunk, e napon támadt fel halottaiból. Vasárnap egybegyűlünk, hogy a szent Eukarisztiában a mi Urunk Jézus Krisztus halálának és feltámadásának emlékét ünnepeljük. A vasárnap megünneplése erőt ad nekünk, hogy egész héten át Isten gyermekeiként éljünk. – Csütörtök este Jézus halálfélelmére gondolunk, amelyet az Olajfák hegyén kiállott. – Pénteken megemlékezünk az ő szenvedéséről és haláláról. Sok helyen ezeken a napokon harangszó figyelmeztet minket az imádságra.
b) Az egyházi év
Az egyházi év két ünnepkörből áll: a karácsonyi és húsvéti ünnepkörből. A két ünnepkör között vannak az egyszerű vasárnapok.
A karácsonyi ünnepkör
Karácsony ünnepére az ádventtel készülünk. Ez a szó megérkezést jelent. Ádventben az Egyház emlékezetünkbe idézi a mi Urunk első eljövetelét Betlehemben és jelzi, hogy a világ végén vissza fog jönni. Ádventben négy vasárnap van. A liturgikus szín viola.
A karácsonyi időnek két főünnepe van. Karácsonykor, december 25-én ünnepeljük isteni Megváltónk születését. Az Úr Megjelenésének ünnepén, Vízkeresztkor, január 6-án azon örvendezünk, hogy Krisztus, a Világegyetem Ura, minden népnek megmutatkozott. Karácsony után negyven nappal, február 2-án ünnepeljük Jézus bemutatását a templomban, vagyis Gyertyaszentelő Boldogasszonyt. Ezeken az ünnepeken a liturgikus szín a fehér.
A vízkeresztet követő vasárnaptól a böjtbevezetőig, hetvenedvasárnapig 2–6 vasárnap van, amelyeket vízkereszt utáni vasárnapoknak nevezünk.
A húsvéti ünnepkör
Húsvét ünnepére a böjtbevezetővel és a nagyböjttel készülünk fel. Az egyházi szín nagyhét szerdájáig a viola, kivéve a szentek ünnepeit. A nagyböjti misékben nincsen Glória és elmarad az Alleluja is. A böjtbevezető kilenc héttel húsvét előtt kezdődik és hetvened vasárnaptól a hamvazószerda előtti keddig, húshagyókeddig tart.
A nagyböjt negyven napig tart. Hamvazószerdán kezdődik és nagyszombaton végződik. A kereszténység első századaiban a hittanulókat ekkor készítették elő a keresztségre. Azok a megkereszteltek, akik bizonyos súlyos bűnöket követtek el, ez idő alatt nyilvánosan vezekeltek. Ezt az időt a hívőknek arra kell fordítaniuk, hogy hitüket elmélyítsék, bűneikből megtérjenek és életüket megújítsák. Az Egyház felszólítja a híveket, hogy imádkozzanak, böjtöljenek, alamizsnálkodjanak, böjti prédikációkat hallgassanak és gyakran járuljanak a szentségekhez. Ugyanakkor megtiltja, hogy nyilvános táncokban részt vegyenek.
Hamvazószerdán az Egyház szentelt hamut szór a hívek fejére, így emlékeztetve arra, hogy egyszer meghalunk és hogy vezekelnünk kell.
Húsvét előtt két héttel van feketevasárnap. Ezen a napon kezdődik a szenvedés ideje. A templomokban letakarják a feszületeket és a képeket. A nagyhét virágvasárnappal kezdődik. E vasárnapon körmeneteket tartanak annak emlékére, hogy Jézus bevonult Jeruzsálembe. Ezért mi is hódolunk Krisztusnak, a mi Királyunknak.
Nagycsütörtökön az Utolsó Vacsorára emlékezünk, amelyen az Úr a szent Eukarisztiát alapította. Ezen a napon minden templomban csak egy pap ünnepli az Eukarisztiát, a többi pap és a hívek vele együtt mutatják be a szent áldozatot és veszik az Úr Testét, miként egykor az apostolok az Utolsó Vacsorán. Glória után elnémulnak a harangok és az orgona. A nagycsütörtök liturgikus színe a fehér. Nagypénteken a mi Urunk szenvedésének és halálának és a sötétség hatalma fölött való győzelmének emlékét ünnepeljük. Előbb felolvassák vagy eléneklik a szenvedés (passio) történetét. Ezután következnek a könyörgések minden emberért. Ezek végeztével a pap leleplezi és imádja a Szent Keresztet, hódolunk Krisztusnak, a mi Megváltónknak, a bűn és halál legyőzőjének. Végül a pap és a hívek magukhoz veszik az Úr Testét. Nagypénteken a liturgikus szín fekete. – Feltámadásig a hívek a szent sírt látogatják.
Húsvét ünnepe húsvét éjjel kezdődik. A pap a templom bejárata előtt megszenteli az új tüzet és a húsvéti gyertyát. Az égő húsvéti gyertyát, a Feltámadott jelképét, a sötét templomba viszik, a pap és a hívők az új fény lángján meggyújtják gyertyáikat, ezután a szerpap ünnepélyes énekben hirdeti ki ennek a valóban boldog éjszakának az örömét. Az énekelt olvasmányok után a pap megszenteli a keresztvizet és a hívők közössége megújítja a keresztségi fogadalmat. Ekkor megkezdődik a húsvéti szentmise-áldozat. Ujjongva ünnepeljük megváltásunk emlékét. A Glóriánál megszólalnak a harangok és az orgona. A szentlecke után a pap elénekli a húsvéti alleluját. – Húsvét a legnagyobb ünnep. Húsvét ünnepének és az egész húsvéti ünnepkörnek liturgikus színe a fehér.
Húsvét után negyven napra ünnepeljük Krisztus mennybemenetelét. Mivel Krisztus ezen a napon vált meg a földtől, a nagymise evangéliuma után kioltják a húsvéti gyertyát. – A mennybemenetel ünnepét a három keresztjáró nap előzi meg.
Ötven napra húsvét után ünnepeljük a pünkösdöt. Krisztus e napon küldötte el Egyházának a Szentlelket és e napon árasztotta ránk a megváltás kegyelmét. Húsvét ünnepét a pünkösd tetőzi be. Pünkösd ünnepének és hetének liturgikus színe a vörös.
Pünkösd után következő szombattal bezárul a húsvéti ünnepkör. A pünkösd után következő első vasárnaptól az egyházi év végéig 24–28 vasárnap van, a „pünkösd utáni” vasárnapok. E vasárnapok liturgikus színe a zöld.
Más ünnepek
A pünkösd után következő vasárnap megünnepeljük a Szentháromság ünnepét és a következő csütörtökön Úrnapját. Pünkösd után a harmadik pénteken van Jézus Szívének ünnepe, október utolsó vasárnapján Krisztus Király ünnepe.
Szűz Mária legfontosabb ünnepei a Szeplőtelen Fogantatás december 8-án, Mária születése szeptember 8-án, Gyümölcsoltó Boldogasszony március 25-én, Mária Mennybemenetele augusztus 15-én és a Világ Királynőjének ünnepe május 31-én.
Fontosabb szentek ünnepei: Szent József ünnepe, mint az Egyház védőszentjéé március 19-én és mint a munkások védőszentjéé május 1-én. Keresztelő Szent János ünnepe június 24-én, Szent Péter és Pál ünnepe június 29-én, Szent István ünnepe augusztus 20-án. Mindenszentek ünnepe november 1-én. November 2-a Halottak napja.
Ezenkívül minden egyházmegye és egyházközösség megünnepli a plébániatemplom felszentelésének ünnepét.