Szent Szótér (latinul: Soteros), (2. század – 174), a 12. pápa volt Krisztus földi helytartója, aki 167-174. között uralkodott a katolikus egyházban. A szentté avatott Soterost szokás a Könyörületesség Pápájának is nevezni.
Az itáliai Fondi városában született 120-ban. családja révén került kapcsolatba a keresztény vallással. Ennek vezetőjeként az ő nevéhez kötődik, hogy a házasságot csak olyan formában tekintik törvényesnek, hogy az isteni alázattal és a pap áldásával köttetett. Szótér volt az a pápa is, aki Rómában évenként megrendezendő ünnepként vezette be a húsvétot.
Szent Anicét pápára Szótér következett. Róla és a kor pápáiról keveset tudunk, aminek fő oka az egyházi irattárak rendszeres kifosztása és megsemmisítése a Diocletianus-féle üldözésben. Szent Szótér nevéhez kapcsolódik az a levél, melyet a korintusi egyházközséghez intézett, amely ezt a levelet, mint egykor Római Kelemenét, tisztelete jeléül a gyülekezeti összejöveteleken felolvastatta. A levéllel egyidejűleg a pápa szeretetadományokat küldött a korintusi szegényeknek, amiért Korintus jeles püspöke, Dénes, lelkes hálával felelt. Levelét ezzel fejezi be:
„Ma, vasárnap, szent nap lévén, felolvastuk a te leveledet. Mindig is folytatni fogjuk annak olvasását, mint intelmet, aminőt különben már régebben Kelemen is intézett hozzánk.”
Ez a visszaemlékezés Kelemenre és ez a tisztelet a római püspök levelével szemben ékesszólóan bizonyítja, hogy a római püspököt az egész kereszténység atyjának tekintették.
A legendák szerint – 174-ben halt vértanúhalált, és a római Callixtus temetőben helyezték örök nyugalomra. Ünnepét április 22-én tartják.
Szent Kájusz (latinul: Caius), (kb. 245 – 296. április 22.) a 28. pápa Szent Péter trónján. 283. december 17-én – Szent Eutükhiánosz utódaként – választották meg, és egészen haláláig ült a trónon.
Dalmáciában született és személye miatt a történelem egyik legkülönösebb pontifikátusát vezethette le. Ugyanis felszentelése után pár héttel a Római Birodalom élére unokaöccse, Diocletianus került. Mindenki visszafogott kíváncsisággal figyelte, hogy Aurelianus üldözései után mi lesz a császárság és az egyház kapcsolatával. Mindenki harmóniát várt a tiltott vallás és a hatalom közös útján.
Diocletianus valóban békét hozott a kereszténység számára. A birodalom határait kitolta, és főhadiszállást rendezett be Nicomedia városában, a Fekete-tenger szorosaira felügyelve. A gyarapodó császárság gyarapodó egyházat is jelentett. Kájusz idején jólét köszöntött Jézus Krisztus követőire, és nagy tömegeket sikerült ebben az időszakban megtéríteni.
Azonban Diocletianus hamar úgy döntött, hogy az egyház terjedésének útját kell állni, mert annak terjeszkedése az ő hatalmát gyengíti. Így történt, hogy nicomediai palotáját felgyújtatta és az egészet a keresztényekre fogta. Ezzel kezdődött a történelem egyik legnagyobb keresztényüldözése. Hiába volt rokoni kapcsolat, a császár kegyetlen megtorlást alkalmazott. Eleinte Örményország és Szíria hívőit sújtotta a rendelet, ám hamarosan börtönbe vetettek majdnem minden egyházi vezetőt, Kájusz életére azonban mindig is vigyáztak. Több falvat és házat romboltak porig, de Diocletianusnak ez sem volt elég, és elrendelte, hogy a keresztényeknek áldozatot kell bemutatniuk a pogány istenek előtt. Ennek megtagadásáért rengetegen kerültek állami bányákba.
Azonban hiába akarta a császár eltaposni a kereszténységet, az makacsul fennmaradt, és tovább élt. 296 áprilisában Kájusz vértanúhalált halt unokaöccse egyik munkatáborában. Sírja a Kallixtusz-katakombában volt 1631-ig, ekkor VIII. Orbán átvitette maradványait a S. Caius-templomba.
Mindarról amiről a fentiekben szó volt, mindennek ellenére nem tekinthető történelmileg feltétlen hitelesnek. Már Kájusz uralkodásának időtartama sem biztos, hiszen Euszebiosz szerint mindössze 10 hónapig töltötte be hivatalát. És persze az sem feltétlen igaz, hogy Diocletianus rokona volt, vagy hogy vértanúként halt meg. Az igazság a történelem nagy titka, a fentieket cáfolni sem lehet bizonyítottan.
Ünnepét április 22-én tartják. Dalmácia és Velence védőszentjeként is ismert, és ezeken a helyeken tisztelet övezi. A képzőművészetben pápai tiarával a fején ábrázolták.
FELAJÁNLÓ IMA MÁRIA SZEPLŐTELEN SZÍVE ÁLTAL
Ó Mária Szeplőtelen tisztaságban ragyogó Szíve! Te vagy a legszebb virág Isten virágos kertjében. Te vagy az a csodálatos Édenkert, amelyet a bűn soha, soha nem kerített hatalmába. Eszközöld ki nekünk ezt a kegyelmet, hogy mi is, miként Te magad, Isten megbántását, még a legcsekélyebbet is minden erőnkkel kerüljük!
Ó Mária Szeplőtelen, és Krisztus Egyházával szeretettel törődő Szíve! A kereszt alatt nekünk, embereknek, és az egész Egyháznak Anyja lettél. Imádkozz, könyörögj Jézusnál szüntelenül az Ő szeretett Jegyeséért. Egyházáért a földön. Vedd oltalmad alá a pápát, a püspököket, a papokat és Istennek egész népét. Védj meg bennünket a gonosztól.
Mennyei Atya, Mária Szeplőtelen Szíve által felajánlom Neked Szent Fiadat, Jézust, ahogy Ő is a kereszten, föláldozta magát az egész világ üdvéért, s oltárainkon most is szüntelenül áldozatul adja magát. Fogadd kegyesen ezt az áldozatot Mária Szeplőtelen Szíve által, és irgalmazz nekünk. Ne hulljon hasztalan ez a drága Vér, amely oltárainkon jelen van! Ne esedezzen értünk hiába Mária Szent Szíve. E szent áldozat és Mária könyörgései által fordulunk az atyai Jóságodhoz. Adj a bűnösöknek bocsánatot, a haldoklóknak kegyelmet az üdvösség elnyerésére, a világnak békét, az Egyháznak pedig egységet és minden mennyei jót. Ámen.