Midőn Izsák egykor vadat szeretett volna enni, megígérte Ézsaunak, hogy megáldja, ha azt neki elkészíti. Minthogy azonban Rebeka azt kívánta, hogy másik fia, Jákob nyerje el ezt az áldást, a következő meghagyást adta neki: „Menj ki a nyájhoz, hozz magaddal két kecskegödölyét, majd én elkészítem őket atyád számára, ahogyan ő szereti.” Szent Antonin azt állítja, (Part. 4. tit 15. c. 2.) hogy Rebeka itt mint Mária előképe tűnik fel, ki így szól az angyalokhoz: „Hozzátok elém a bűnösöket (ezeket jelképezik a kecskegödölyék), hogy Istenem előtt tetszőbbé tegyem őket bűneik felett érzett bánatuk és megjavulásra irányuló eltökélt szándékuk által, mit majd én ki fogok eszközölni számukra!” Egy másik író még megjegyzi ehhez, hogy Mária úgy tudja elkészíteni a kecskegödölyéket, hogy ízük nemcsak hasonlít a szarvaséhoz, hanem azt még felül is múlja. (Franz. abb. t. 3. de Grat.) A boldogságos Szűz ki is nyilvánította Szent Brigittának, hogy nincs a világon az az Istentől elhagyott bűnös, ki ne térhetne ismét az Úrhoz vissza, és ne lehetne újra kegyelmeinek részesévé, ha hozzá menekül és tőle várja a segítséget.
Sőt egy napon azt is hallotta Szent Brigitta, (Rev. lib. 1. c. 6.) amint Jézus azt mondotta isteni Anyjának, hogy kész volna még a sátán számára is visszanyerni Isten kegyelmét, ha megalázná magát és Mária segítségét keresné. E kevély szellem ugyan sohase fogja magát oly mélyen megalázni, hogy Mária segítségéért és pártfogásáért folyamodjék, ha azonban ez lehetséges volna, akkor Mária biztosan könyörülettel lenne iránta, imádságának ereje kieszközölné, hogy Isten megadná neki bűneinek bocsánatát és az örök üdvösséget. Ami azonban az elkárhozottnál lehetetlenség, az meg fog történni a szegény bűnösökkel, ha ehhez az irgalmas anyához menekülnek.