Akár jogilag, akár tényleg nyilvánossá válott dolgokról mindenki bűn nélkül beszélhet. Szabadon tárgyalhatunk arról, amit az újságok már megírtak vagy ami nyilvános gyűléseken szóba került. A köztisztviselők, mint ilyenek eljárása, hibái is nyilvános bírálat tárgyát tehetik.
Az egykor nyilvános, de jelenleg már megjavított s feledésbe ment hibák, bűnök emlékét feleleveníteni azonban nem szabad. Minden esetben vétek ez a szeretet ellen, sőt sérti az igazságosságot is, ha az eset jogilag nyilvánossá nem vált.
Amit egy helyen nyilvánosan tárgyalnak, azt más, távollevő vidéken is el lehet beszélni, annál is inkább, mert – tekintve a mai közlekedési stb. eszközöket – a híreket elhatárolni szinte képtelenség.
Ami valamely zárt testület (pl. zárda, intézet) kebelén belül köztudomású s így megbeszélhető, azon kívül még titok lehet s így bűn nélkül nem híresztelhető, hacsak a köz- vagy magánjó azt meg nem kívánja.