A káromkodás minden neme halálos bűn és pedig a legsúlyosabbakból való, amit már az is bizonyít, hogy Isten maga az Ószövetségben halállal fenyítette. „Aki káromolja az Úr nevét, halállal haljon meg, kövezze meg őt az egész sokaság, akár polgár legyen, akár jövevény. Aki káromolja az Úr nevét, halállal haljon meg!” (Kiv 24,16)
Jegyzet: Ha a káromkodás hittagadást, eretnekséget avagy átkot tartalmaz, ezt a gyónásban külön meg kell említeni, a többi káromkodást azonban egy nevezet alá lehet foglalni s nem szükséges megkülönböztetni, hogy Istent, szenteit vagy szent dolgait érte‑e gyalázat, hanem csupán a káromkodás számáról, vagy ha ez nem lehetséges, a szokás fokáról, nagyságáról kell a gyóntatóatyát tájékoztatni.