VÍZKERESZT – A HÁROM KIRÁLYOK ÜNNEPE
„Epiphania Domini” „az Úr megjelenése”, „megfürödni Isten végtelen szeretetében”.
„Amint feljött a vízből, látta, hogy megnyílik az ég, és a Lélek galamb alakjában leszáll rá… (Mk 1, 6b-11) „
Urunk megkeresztelkedésének ünnepe
A nyugati kereszténységben január 6-án van vízkereszt, a három királyok ünnepe. Ez a karácsonyi ünnepek zárónapja, a farsangi időszak kezdete. Az ünnep liturgiában használatos elnevezése Epiphania Domini, azaz az Úr megjelenése, magyar neve a víz megszentelésének szertartásából származik. Vízkereszt a 4. század végéig a karácsonyt is magában foglalta, ennek elkülönülése után lett jelentése a napkeleti bölcsek eljövetele, Jézus megkereszteltetése és Jézus csodatétele a kánai menyegzőn.
Epiphania ünnepe először a III. században tűnt fel a keleti egyházban, mint Krisztus születése napja. Száz évvel később azonban Róma úgy látta jónak, hogy Krisztus születését a „Legyőzhetetlen Nap” (Sol Invictus) pogány ünnepével, a népszerű Mithras napisten születésnapjával (dec. 25.) egyeztesse, ezért Epiphania hamarosan új jelentést kapott.
Nyugaton a háromkirályok imádásának, keleten pedig Krisztus Jordán folyóban való megkeresztelkedésének az ünnepe lett. Az utóbbi gondolatot később a római egyház is átvette, sőt hozzácsatolták Jézus első csodájáról (a víz borrá változtatásáról a kánai menyegzőn) való megemlékezést, azt tanítván, hogy e három evangéliumi esemény Jézus istenségének első „megnyilvánulásai”, epiphánéi.
A Születés csodája vagy a kánai menyegzőé e tekintetben nem szorulnak külön magyarázatra.
Jézus megkeresztelése viszont talán igen, mivel nem maga az esemény vagy Keresztelő Szent János szavai nyilvánítják ki Jézus istenségét keresztény felfogás szerint, hanem a Szentlélek megjelenése és az égi hang, mely „ezt mondja vala: Ez amaz én szerelmes fiam, a kiben én gyönyörködöm.” (Mt 3,11–17.)
Urunk megjelenésének ünnepe, egyben a karácsonyi ünnepkör záró- és a farsang kezdőnapja. A magyar vízkereszt név az e napon végzett vízszentelésből ered.
Alexandriai Kelemen szerint először a gnosztikus és eretnek Bazilidesz követői emlékeztek meg január 6-án Jézus keresztségéről, mert azt vallották, hogy az ember-Jézus a keresztségkor vált Isten Fiává. E napot az egyiptomiak is a Nap és a Nílus vize ünnepeként ismerték. A keresztények körében 312–325 között kezdett terjedni mint Krisztus születésének, keresztségének, a kánai menyegzőnek és a Háromkirályok (napkeleti bölcsek) látogatásának ünnepe. Később az ünnep elsődleges témája keleten Urunk keresztsége (erre emlékeztet a vízszentelés).
Nyugaton a Háromkirályok látogatása (Szent Ágoston és Nagy Szent Leó pápa vízkereszti beszédeiben csak erről van szó). A II. Vatikáni Zsinat rendelkezései értelmében a római katolikus egyház január 6-án, a ” háromkirályok látogatását” ünnepli vízszenteléssel egybekötve. Jézus keresztségének ünnepe a következő vasárnap, a kánai menyegzőről pedig egy közbeeső hétköznapon emlékezünk meg.
Az evangélium szerint a három királyok (a napkeleti bölcsek) a betlehemi csillag által vezérelve jöttek keletről Júdeába, hogy hódoljanak a zsidók újszülött királyának. Először Jeruzsálemben keresték, de Heródes király Betlehembe irányított őket, ott meglelték a kis Jézust, akinek aranyat, tömjént és mirhát ajándékoztak. A hagyomány szerint nevük Gáspár, Menyhért, Boldizsár volt, adományukra a tömjénezés szertartása emlékeztet.
Amikor a júdeai Betlehemben Heródes király idejében Jézus megszületett, bölcsek jöttek napkeletről Jeruzsálembe és kérdezősködtek:
„Hol van a zsidók újszülött királya? Láttuk csillagát napkeleten s eljöttünk, hogy bemutassuk neki hódolatunkat.”
Ennek hallatára Heródes király megriadt, s vele egész Jeruzsálem. Összehívta tehát a főpapokat és a nép írástudóit, és tudakozódott tőlük, hol kell a Messiásnak születnie.
„Júda Betlehemében – válaszolták -, mert így jövendölt a próféta: Te Betlehem, Júda földje, egyáltalán nem vagy oly kicsi Júda nemzetségei közt, hisz belőled származik majd a vezér, aki népemnek, Izraelnek pásztora lesz.”
Erre Heródes titokban magához hívatta a bölcseket és pontosan megtudakolta tőlük a csillag feltűnésének idejét. Aztán elküldte őket Betlehembe:
„Menjetek – mondta -, s szerezzetek pontos értesülést a gyermek felől! Ha megtaláljátok, jelentsétek nekem, hogy én is elmenjek és hódoljak neki.”
Azok meghallgatták a királyt és útra keltek. S lám, a csillag, amelyet napkeleten láttak, vezette őket, míg végre meg nem állt a hely fölött, ahol a gyermek volt. A csillagot megpillantva nagyon megörültek. Bementek a házba, és meglátták a gyermeket anyjával, Máriával. Leborultak és hódoltak neki, majd elővették kincseiket s ajándékot adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát. Mivel álmukban utasítást kaptak, hogy ne menjenek vissza Heródeshez, más úton tértek vissza hazájukba.
Betlehemi királyok:
„Adjonisten, Jézusunk, Jézusunk!
Három király mi vagyunk.
Lángos csillag állt felettünk, gyalog jöttünk, mert siettünk,
kis juhocska mondta – biztos itt lakik a Jézus Krisztus…”
Az ünnepi népszokások közé tartozik a napkeleti bölcsek látogatását felidéző csillagozás vagy háromkirály-járás. A három alakot csak gyermekek személyesíthetik meg, legfőbb kelléke a csillag, amely a három királynak megmutatta az utat Betlehembe. Vízkereszttel kezdődik a házszentelés időszaka. A magyar népi kalendáriumban a karácsonyi ünnepkör zárónapja, a farsang kezdete; a víz, só, kréta és ház szentelésének napja; régebben a mozgó ünnepek meghirdetésének napja. Vízkereszt napján szokás volt a szentelmények hazavitele:
a szenteltvíznek gyógyító hatást tulajdonítottak.
A katolikus vallásban ez a házszentelés napja is, amelyben kérik, hogy Isten áldása legyen a házon és a benne lakókon az új esztendőben. A házakat vízzel és sóval szentelték meg, a pap krétával a szemöldökfára írta a házszentelés évét és a G, M, B betűket (Gáspár, Menyhért és Boldizsár). A hívek meglátogatásának szokása összekapcsolódott a lélekpénz beszedésével. Vízkereszt a karácsonyfa lebontásának napja is és az egyik legrégibb egyházi ünnep. Még egyszer meggyújtják a karácsonyfa gyertyáit, szétosztják a megmaradt édességet, a fát tűzre teszik, csak egy ágacskát tűznek belőle a szentkép mögé a gonosz ellen. Délben és este még folyik a vendégeskedés, esti harangszó után a kántálás és a csillagjárás (tractus stellae).
Ezen a napon ünnepeljük Jézus megkeresztelkedésének napját. Vízkeresztkor a patakok vize aranyossá válik…
Egyes vidékeken a falu népe énekelve, imádkozva vonult a patakhoz, a betegek megfürödtek benne, mások hazavittek a Jézus-áldotta vízből. Vízkereszt napjától a nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerdáig tart a farsang, a karneválok ünnepi időszaka. Ez a közelgő tavasz örömünnepe, egyben a tél és a tavasz jelképes küzdelmének a megjelenítése. Egyéb szokásaiban gonoszűző és szerencsét varázsló nap; időjárásával a tél hosszára, a nyár esős vagy száraz voltára, így a termésre, főleg a bortermésre ad előjelt.
„Három királyok napján, Szívünknek egy istápján Dicsérjük énekekkel, Vigadozó versekkel.
Szép jel és szép csillag, szép napunk támad, szép napunk támad …”
ELSŐSZOMBAT
A Szűzanya nagy ígérete:
„Minden hónap első szombatján a pokol kapui zárva lesznek.
(Senki nem kárhozik el ezen a napon.)
A purgatórium ajtói megnyílnak, és sok lélek felmegy a mennybe. Íme Fiam irgalmas Szeretetének műve, azon lelkek megjutalmazására, akik tisztelik Szeplőtelen Szívemet.” (Natália nővér naplójából)
Ima Mária Szent Szívéhez
Ó szent szív! Máriának, Isten anyjának és a mi anyánknak szeretetre legméltóbb szíve, amelyben kedvét találja a teljes Szentháromság.
Ó Szeplőtelen Szív! Te Jézus szívének tökéletes képmása, amely jósággal és benső részvéttel tekint fájdalmainkra! Kérünk, olvaszd fel szívünk jegét, hogy hasonlóvá legyen isteni Megváltónk szívéhez.
Vedd pártfogásodba és oltalmazd Anyaszentegyházunkat, légy menedéke és legyőzhetetlen vára minden ellenségével szemben.
Te légy az út, amely minket Jézushoz vezet és az ég kegyelmeit hozza számunkra. Amen.
Fatimai felajánlás Mária Szeplőtelen Szívének
Legszentebb Szűz Mária! Isten Anyja és a mi Anyánk!
Szeplőtelen Szívednek ajánljuk magunkat, miután teljesen átadtuk magunkat az Úrnak. Vezess bennünket Krisztushoz, a Te egyszülött Fiadhoz és Isten egyszülött Fiához, általa és Vele pedig az örök Atyához! Így járunk, a hit, remény és szeretet fényében, hogy a világ megismerje, hogy Krisztust az Atya küldte, hogy számunkra elhozza örömhírét. Mint az Ő követei, hirdetjük Őt, és elvisszük irgalmas szeretetét a föld határáig.
Szeplőtelen Szíved anyai védelme alatt, egy népként Krisztussal egyesülve, halálával megváltva és föltámadásának tanúiként az Atyához megyünk. A legszentebb Szentháromság tiszteletére, akit imádunk és dicsérünk és magasztalunk mindörökké. Ámen.
Felajánló ima Jézus és Mária Egyesült Szívéhez
Kérünk Téged, Istenünk, add meg nekünk, hogy Jézusnak és Máriának egy szívben összeforrt eme legszentebb életét szünet nélkül ünnepeljük, a mi szívünk is egyesüljön az övékkel, és nagylelkűen, készséges szívvel mindenben a Te akaratodat teljesítsük, és így méltók legyünk arra, hogy színed előtt Szíved szerintieknek találj bennünket. A mi Urunk, Jézus Krisztus által. Amen.
Ima a Magyarok Nagyasszonyához
Hozzád fordulunk könyörgő imánkkal Isten dicsőséges Anyja, magyarok Nagyasszonya, szentséges Szűz Mária. Ezer éven át élvezett pártfogásodat megköszönve kérünk, hogy ezután se vond meg tőlünk anyai jóságodat. Első szent Királyunk előre látta népe árvaságát, és neked ajánlott minket. Mi tehát nem az idegen félelmével, hanem a gyermek bizalmával fordulunk hozzád, mert tudjuk, hogy sohasem hagytad cserben azokat, akik közbenjárásodért hozzád folyamodtak.
Hatalmas szószólónk voltál szent Fiadnál a letűnt századok alatt; csak így maradhattunk meg tengernyi ellenség között is kereszténynek és magyarnak. Anyai oltalmadban bízunk most is, az új idők viharaiban, amikor ellenségek vesznek körül és egyfelől az istentelenség, másfelől az új pogányság kerülgeti a hívő magyar lelket.
Kelj, Nagyasszonyunk, néped védelmére, és eszközöld ki nekünk szent Fiadnál a hűség kegyelmét. Hűséget az ősi hithez, amelyért – ha kellett – életüket is feláldozták apáink. Hűséget szent Fiadhoz, és az Anyaszentegyházhoz, amely mint őseinket, minket is elkísér a bölcsőtől a sírig. Végül hűséget hozzád is, áldott Nagyasszonyunk, akinek erős hite, szelíd jósága és szeplőtlen tisztasága minden idők magyarjának örök eszményképe.
Vedd pártfogásodba a magyar apákat, hogy keményen állják a nehéz idők küzdelmeit, és állhatatosan viseljék az élet terheit.
Oltalmazd és erősítsd meg hivatásuk szeretetében a magyar anyákat, hogy gyermekeikben hűséges és igaz polgárokat neveljenek az Anyaszentegyháznak és drága magyar hazánknak.
Terjeszd ki anyai oltalmadat hazánk ifjúságára, hogy beváltsák azt a szép reményt, amellyel minden magyar szem feléjük tekint.
Igaz, szívbéli töredelemmel viseljük a szenvedés keresztjét, amelyet bűneinkért sokszorosan is megérdemeltünk, de mégis bizalommal fordulunk hozzád, engeszteld meg Fiadat, és kérjed, hogy a büntetés ostorát távolítsa el felőlünk; derítse ránk mielőbb a feltámadás napját, hogy minden magyar szív egyesülhessen majd szent Fiad és a Mennyei Atya dicséretében. Amen.
Védelmi ima Hazánkért
Drága Szűzanyánk, Magyarok Nagyasszonya!
Történelmünk és az emberiség jelen szorongatott helyzetében Szent István Királyunkhoz csatlakozva, Szeplőtelen Szívedbe ajánljuk hazánkat, Magyarországot, papjainkat, politikusainkat, minden magyart.
Szentelj minket szeretett Fiadnak, a mi Urunk Jézus Krisztusnak, a mi Megváltónknak, akit leborulva imádunk az Oltáriszentségben.
Te, aki az angyalok királynéja, a vértanúk királynéja, minden szentek királynéja vagy, velük együtt védelmezz minket az utolsó idők veszedelmeiben.
Küldd őket oltalmunkra! Terítsd fölénk édesanyai palástodat! Könyörögj értünk Szent Fiaddal az Örök Atyához irgalomért! Ámen!