Az örökösödési jog óriási nagy s bonyodalmas szövedékéből kiemeljük a végrendeletet, amelynek a VII. parancs szempontjából reánk nézve legnagyobb a gyakorlati jelentősége.
A végrendelet természeténél fogva visszavonható intézkedés (egyoldalú jogügylet), amely által meghatározzuk, hogy halálunk után mi történjék a vagyonunkkal.
A magyar jog, amely reánk többnyire lelkiismeretben is irányadó, a végrendeletnek négy faját ismeri: a) a közvégrendeletet, melyet a kir. közjegyző, illetőleg kir. járásbíró előtt alkottak s a magánvégrendeleteket, nevezetesen b) a rendes (írásbeli) végrendeletet, mely a törvény által előírt általános kellékeknek megfelel, c) a kiváltságos végrendeletet, mely rendkívüli körülmények között, aminők pl. a ragály s háború s így egyszerűbb alakiságok mellett jött létre; d) a szóbeli végrendelet. Az írásbeli ismét lehet sajátkezűleg írt (holograph) és más által írt (allograph) végrendelet.
A végrendelet érvényéhez a természetjog szerint ugyanazok a kellékek szükségesek, amelyek a szerződéseknél általában elengedhetetlenek. A magyar jog ezenfelül még egyebet is megkíván.