„Az Úr Jézus fogva vitte a fogságot, meghalván legyőzte a halált… Megmutatta, hogyan lehet a halált legyőzve meghalni, rabságban a szabadságot megtartani”, ehhez kérjük a Boldogasszony segítségét és oltalmát! Boldogságos Szűzanya, szabadulásunk áldott kútfője, szabadíts meg minket és általunk minél több felebarátunkat a testnek, a világnak és a gonosz léleknek kötelékeitől.
Valois Szent Félix (Bódog) nem a szónak, hanem a tettnek volt mestere. Keveset beszélt, de annál többet cselekedett. Jóformán egész életét embertársai szolgálatára szentelte. Szeretete nem volt sablonos, a régi, jól bevált eszközök mellett újakat tudott találni. Legjobb bizonyság erre a trinitárius rend megalapítása és vele a kor egyik legégetőbb sebének orvoslása. (a 12. század végén három fogadalomra alapított katolikus szerzetesrend. A szó a Szentháromságról elnevezettet jelent. Köznapi nevén fogolykiváltó szerzetesrend.) A rabkiváltó szerzetesek munkába lépése ugyanis a kor heroizmusához (hősiességéhez) méltó megoldását adta a hitetlenek fogságában sínylődő keresztény rabok kérdésének.
Félix a francia királyság (Isle de Francé) Valois nevű tartományában született. A Valois név inkább születési helyére, mint a királyi ház Valois-ágával való állítólagos rokonságára vonatkozik. Előkelő és jómódú családból származott. Jámbor anyja születése után mindjárt Szent Bernát elé vitte, hogy adja rá áldását. Azután mindent megtett, hogy az irgalmas szeretetre nevelje fiát.
Fogott az áldás is, az igyekezet is. Félix már kicsi gyermek korában a szegényekkel és koldusokkal nagy barátságot kötött. Ami pénzt szüleitől, rokonaitól és ismerőseitől kapott, azt az utolsó fillérig mind nekik osztotta. Ha az útfélen didergő koldust látott, azonnal lekerítette válláról finom köpenyét és habozás nélkül odaadta neki. Ebédnél az eléje tett ételek egy részét félretette, hogy legyen mivel kedveskednie a szűkölködő gyermekeknek.
Egy kivégzésre vitt gonosztevő látványán annyira megindult, hogy mindjárt odavetette magát a bírák lába elé és addig sírt, könyörgött nekik, míg csak meg nem kegyelmeztek az elítéltnek. A bűnös teljes mértékben méltónak bizonyult a kegyelemre, mert őszintén magába szállt és szigorú vezekléssel, Istennek tetsző jámbor cselekedetekkel iparkodott jóvátenni előbbi életének vétkeit.
Félix gyermeki szeretete erős ütést kapott, mikor apja minden hűség arculcsapásával otthagyta anyját. Ez megerősítette régen érlelt szándékát, otthagyni a világot. Anyját jámbor nagybátyjára, Thibaultra, Champagne grófjára bízta, ő pedig elment Citeaux-ba.
Később Szent Bernát engedelmével Itáliába vonult és itt egy öreg remetével szigorú remeteségben élt. Ebben az időben lett pappá. Társának halála után hazatért és a meaux-i rengetegbe vonult. Már jócskán benne járt a hatvanas években, mikor a Gondviselés megfelelő társat küldött neki a párizsi egyetem egyik kitűnőségének, a jámbor életű Mathai Jánosnak személyében.
A szent remete valósággal Isten küldötteként fogadta az ifjú tudóst és szívesen megosztotta vele szegénységét. Ettől kezdve ketten serénykedtek az imádságban, elmélkedésben, böjtben, virrasztásban, önsanyargatásban és szent vetélkedéssel egyik iparkodott túltenni a másikon áhítatban és kitartásban.
Mathai Jánost azonban nem pusztán az önmegszentelődés vágya vezérelte a remeteségbe, bizonyosságot akart nyerni saját jövőjét illetőleg. Egy látomásból, melyet első szentmiséje bemutatása közben nyert, homályosan sejtette ugyan, hogy a hitetlenek fogságában sínylődő keresztény rabok kiszabadítására szemelte ki őt az Úr, de egyelőre nem látta a gondolat megvalósításának módját. Buzgón imádkozott tehát további megvilágosításért. Félixnek jó ideig semmit sem árult el benső vívódásaiból, csak jóval később, mikor felülről újabb biztatást kapott, avatta be őt titkába és egyúttal tanácsot kért tőle. A szent aggastyánnak mindjárt első hallásra megtetszett a gondolat, és most már ő sürgette Jánost, hogy haladéktalanul lássanak hozzá a gyakorlati kivitelezéshez.
Az 1197. év végén együttesen Rómába indultak tehát és ott a hatalmas III. Ince pápa hozzájárulásával megvetették alapját a Szentháromságról nevezett rabkiváltó szerzetnek, a trinitáriusok rendjének (február 8.). A pápai engedély megszerzése után az alapítók siettek II. Fülöp francia király jóindulatát is biztosítani. A király nagylelkű adományaival és kiváltságaival nagymértékben elősegítette a rend elterjedését. Ugyanakkor egy Chatillon Walter nevű jámbor lovag Cerfroid (Cerfroy) nevezetű birtokát, a mostani Aisne megyében, az alapítók rendelkezésére bocsátotta és ezzel lehetővé tette az első trinitárius kolostor megnyitását.
Nemes példáját hamarosan mások is követték. Pl. Margit burgundi grófné egymaga húsz szerzetes eltartására tett alapítványt. Ekkorra a párizsi püspök és a szentviktori apát közbejöttével elkészült a szerzet törvénykönyve is. A regula kimondta, hogy a rend bevételeinek egyharmadát a foglyok kiváltására, másik kétharmadát pedig az irgalmasság műveinek gyakorlására köteles fordítani. Ezen kívül azt is elrendelte, hogy a szerzet valamennyi templomát a Szentháromság tiszteletére kell szentelni.
Az alapvető munkák befejezése után János és Félix útjai elváltak egymástól. János Franciaországból Rómába ment és ott a Coelius-hegyen megalapította a rend második kolostorát, azután pedig Tuniszba indult és megindította azoknak a merész expedícióknak sorát, melyek a századok folyamán közel egy millió fogolynak szerezték vissza szabadságát.
Félix ellenben Cerfroidban maradt és főleg a rend belső megerősítésén és terjesztésén dolgozott. Csakhamar számos kiváló tanítvány szegődött hozzája. Ilyenek voltak: Anglic János Londonból, Scot Vilmos Oxfordból, Corbellin Péter, a későbbi sensi és Sournier Jakab, a későbbi todi püspök. A szent aggastyán főleg azzal iparkodott tanítványaiban föléleszteni és ébren tartani a fogolykiváltó szellemet, hogy élénk színekkel ecsetelte előttük a szerencsétlen foglyok testi és lelki szenvedéseit és azokat a veszedelmeket, melyeknek hitük és örök üdvösségük állandóan ki van téve.
Közel másfél évtizeden át folytatta ezt a lélekgyújtogató munkát, mígnem 1212-ben nyolcvanöt éves korában a szentek boldog halálával jobblétre szenderült. A trinitárius évkönyvek állítása szerint IV. Orbán pápa már 1262-ben a szentek közé sorozta. Bizonyos, hogy VII. Sándor már 1666-ban emberemlékezetet meghaladóan réginek mondotta tiszteletét. Ünnepét XI. Ince pápa rögzítette a mai naphoz.
† Úr Isten! ki Szent Bódog hitvallót a pusztából a foglyok kiváltására égi intéssel hívni méltóztattál, adjad kérünk, hogy az ő közbenjárására, bűneink fogságából kegyelmed által kiszabadítva, az égi hazába eljussunk. A mi Urunk, Jézus Krisztus által. Ámen.
Ima a Fogolykiváltó Boldogasszonyhoz
Szentséges Szűz Mária, Fogolykiváltó Miasszonyunk!
Gyermeki bizalommal fordulunk Hozzád. Légy közbenjárónk Isten előtt!
Nemzetünket végzetes veszély fenyegeti. Testvéreink közül sokan szenvedélyeik rabságában sínylődnek. Az alkohol, a kábítószerek, a nikotin mértéktelen élvezete, a zabolátlan testiség szenvedélye pusztít közöttünk, dönti romba a családi otthonokat, sorvasztja nemzetünket.
Történelmünk válságai során őseink Hozzád fordultak és Te meghallgattad őket, Áldott Nagyasszonyunk. Légy ma is végzetes bajunkban közbenjárónk!
Isten adjon erőt a lelki harcban, hogy megszabaduljunk szenvedélyeink rabigájából. Különösen irgalmadba ajánljuk azokat, akikért felelősek vagyunk: családunk tagjait és a jövő zálogát, a magyar fiatalokat.
Fogolykiváltó Boldogasszony, Krisztusnak Szent Anyja és nekünk is Édesanyánk, légy közbenjárónk szent Fiadnál! Amen.
Ima a Szentlélek vezetéséért
Uram, átadom Neked életemet.
Szívemből megbocsátok mindenkinek, aki életem folyamán megbántott.
Hálát adok mindenért, ami történt velem.
Minden ajándékodat megköszönöm, Uram.
Hálát adok a szenvedésekért és a rossz napokért is,
mert irgalmad és jóságod mindent javamra fordított.
Kérlek Uram, add nekem Szentlelkedet!
Add, hogy fölismerjem mindig Lelked vezetését,
és készséges szívvel engedelmeskedjek neki!
Vegyél el belőlem minden bizalmatlanságot és félelmet,
és add, hogy gyermeki szívvel egészen Rád hagyatkozzam!
Rád bízom életemet, halálomat és minden javamat.
Add meg nekem, Uram azokat a lelki adományokat,
amelyekkel szolgálhatlak Téged ezután!
Fölajánlom Neked képességeimet és körülményeimet,
odaadom minden kívánságomat és vágyamat.
Kérlek, légy Ura életemnek és változtasd át szívemet olyanná,
amilyenné öröktől fogva eltervezted!
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek,
miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen.
Könyörgő ima a Szentlélekhez
(Boldog Mirjam imája)
Szentlélek Úristen!
Világosíts meg engem, mit kell tennem, hogy Jézust megtaláljam. Az apostolok tudatlanok voltak, mert ámbár Jézus közelében éltek, mégsem értették meg Őt. Én is Jézus házában lakom, de nem vagyok képes megérteni. A legkisebb dolog megzavar és bátortalanná tesz. Nagyon érzékeny vagyok és nem elég nagylelkű, hogy áldozatot hozzak érte.
Ó, Szentlélek, mikor azonban leszálltál az apostolokra, teljesen átalakítottad őket. Már nem voltak gyávák mint azelőtt, a belőled áradó erő megújította őket, alázatossá lettek. Általad ismerték meg Jézust jobban, mint mikor még vele voltak.
Isteni Szeretet, eméssz fel engem!
Az Igazság útján vezess engem!
Mária, Édesanyánk, vigyázz reám!
Jézussal áldj meg engem!
Minden rossztól, eltévelyedéstől, félrevezetéstől és veszélytől óvj meg engem!
Ó, jöjj, Világosság és béke Forrása, mert éhezem, mert szomjazom utánad!
Vak vagyok, gyógyíts meg engem! Ámen!