A házassági akadályok alóli felmentés

Kinek van hatalma felmenteni?

Minden hatalom a saját maga vagy a neki alárendelt hatalmak által hozott törvények alól fel is menthet. A házassági akadályok is törvények s így azok alól is lehetséges a felmentés.

A maga Isten által megállapított akadályok alól csakis Isten menthetne fel, de ezt nem teszi soha. Így a természettörvényben megadott vagy Krisztus által rendelt házassági kötelék akadálya alól soha senki felmentést nem nyerhet.

Olyan akadályok alól azonban, amelyeket az Egyház Istentől kapott hatalmával, tekintélyével állított fel, megfelelő fontos okból az Egyház adhat felmentést is.

Mint általában véve minden, az egész Egyházra vonatkozó törvényt a legfőbb tekintély, a pápa hozhat vagy szüntethet meg, úgy a házassági akadályokat is a pápa állíthatja fel, szüntetheti meg, vagy menthet fel alóluk. Ámde a szentséges Atya ezt a hatalmát kisebb-nagyobb mértékben közölni szokta a püspökökkel, sőt egyes rendkívüli esetekben a plébánosokkal s gyóntatókkal is.

1. Az Egyház feje, a pápa ugyan minden egyházi akadály alól felmenthet, de miként ezt már az egyes akadályoknál jórészt megemlítettük:

a) úgyszólván sohasem ad felmentést az egyeneságú elsőfokú sógorság, a püspöki s áldozópapi rend s a nyilvános hitvesgyilkosság akadálya alól;

b) lehető legritkábban ad felmentést a bűntény második faja, nőrablás, életkor, ünnepélyes fogadalom s valláskülönbség akadálya alól;

c) nagyritkán ment fel a vérrokonság akadálya esetén, ha az egyik fél a közös törzsnek édes gyermeke. A keresztszülő s keresztgyermeke között fennforgó lelki rokonság akadálya alól is az újabb időkig csak nehezen lehetett felmentést kapni.

A többi egyházjogi akadály alól, megfelelő fontos okból a felmentés könnyebben elnyerhető.

2. Sürgős szükség, főleg halálveszély esetén a megyés főpásztorok is megadhatják azokat a felmentéseket, amelyeket a Szentszék meg szokott adni.

3. Oly esetekben, midőn az ügy sürgőssége folytán már a püspökhöz sem lehet folyamodni, a plébánosok, sőt gyóntatok is, titkos ügyekben minden egyházjogi akadálytól felmenthetnek, kivéve az áldozópapi rend és a végrehajtott házasságból eredő egyenesági sógorság akadályát.

Ily sürgős eset áll elő:

a) ha a halálveszély esetén a lelkiismeretek megnyugtatása s a gyermekek törvényesítése a házasságkötést s így az akadály alóli felmentést szükségessé teszik;

b) ha a halálveszély esetén kívül is az esküvő nagyobb kár s botrány nélkül el nem halasztható; vagy pedig – amennyiben a házasság már meg van kötve – annak érvényesítéséért nagyobb bajok nélkül nem lehet a Szentszékhez folyamodni. Ámde halálveszély esetén kívül a plébános is csak titkos akadályok alól menthet fel.

Ily körülmények között tehát a plébános s a gyóntató a legmesszebbmenő felhatalmazással rendelkeznék. Ámde azért ők sem menthetnek fel az isteni jogi akadály alól, aminő a házassági kötelék akadálya; továbbá az előbb felsorolt két egyházjogi akadály alól sem. Ha az egyik fél protestáns vagy zsidó, szóval a vegyesvallás vagy valláskülönbség akadálya esetén, még sürgős szükségben is csak akkor adható felmentés, ha a katolikus fél szabad vallásgyakorlata s a gyermekek katolikus nevelése biztosítva van.

Minő okokból ment fel az Egyház?

Ha a hívek a házassági akadályok alól felmentésért folyamodnak, kérelmüket rendszerint a plébániahivatal útján terjesztik az egyházmegyei hatóság elé.

Evégből tulajdon plébánosuk elé járulva, őszintén és nyíltan kell előadniuk az okokat, amelyekre kérelmüket alapítják, annál is inkább, mert ha az egyházi hatóságot lényeges dologban félrevezették, a felmentés érvénytelen. Gondoljanak arra is, hogy ügyüket jóeleve terjesszék elő, mert a Szentszékhez való folyamodás hónapokat is igénybe vehet.

Az okok pedig, amelyekkel kérelmüket támogatják, kb. a következők lehetnek: a helység, ahol a menyasszony lakik, oly kicsiny, a rokonság pedig annyira kiterjedt, hogy alig akadna más alkalmas vőlegény, mint vérrokon vagy sógor; a leány 24-ik évét már túlhaladván, nagyon csökken a remény, hogy más alkalmas férjre akadjon; a leány vagy özvegy szegénysége, ki alig juthatna emiatt más, hasonló rangú kérőhöz; a házasság, amely tervben van, nagy lelki veszélyt hárítana el a jegyeseknek egy fedél alatti tartózkodása vagy más körülmények folytán; a tervbevett házasság által elhárul a tisztán polgári vagy a protestáns pásztor elé járulás veszedelme; családi bonyodalmak, perek stb. elhárulása; a kérelmező család nagy érdemei az Egyház körül.

A felmentési taxa (díj)

A trienti szent zsinat megtiltotta, hogy az egyházi hatóság felmentés címén bármily díjat kérjen vagy elfogadjon. Mindazonáltal az Egyház a titkos, illetőleg a szegény jegyesek között fennforgó akadályok alóli felmentést kivéve, a vagyonosabb folyamodókra bizonyos kisebb-nagyobb összeget ró ki, ha kérelmüket teljesíti.

Így akar ugyanis az Egyház az oly bölcs és szent okokból felállított akadályoknak annál nagyobb érvényt szerezni: így is igyekszik a híveket lehetőleg visszatartani oly házasságoktól, amelyeknek akadály áll az útjában.

A híveknek azonban jól kell tudniuk:

a) az ily kirótt összeget nem magáért a felmentésért s nem is annak fizetik, aki a felmentést adja;

b) a befizetett összegek jótékony célokra, továbbá az egyházi hivatalok fenntartására s postaköltségre lesznek fordítva.