Augusztus 2. Szerda, Ligouri Szent Alfonz Mária püspök, hitvalló és egyháztanító – Angyalos Boldogasszony, Szent I.István pápa és vértanú

„Jól értékesítsétek az időt, mert rossz napokat élünk” (Ef. 5,16).
A „legbuzgóbb egyházdoktor” (doctor zelantissimus) jól értékesítette idejét!
Attribútumai: kereszt, könyv, monstrancia, rózsafüzér.
A keresztény erkölcs és a katonák védőszentje.

Nápolyi nemes család nyolc gyermeke közül a legidősebb. 17 éves korában mindkét jogból doktorált, két év gyakorlat után önálló ügyvéd lett. 27 évesen, amikor elvesztett egy fontos pert, magába szállt és a papi hivatást választotta. Tanulmányai befejeztével szülőföldjén százszámra térített meg megrögzött bűnösöket. Az evangéliumot – a barokk túldíszített nyelvével szemben – egyszerű szavakkal hirdette, a bűnösöket a túlzott szigorúság (janzenizmus) helyett szeretettel és reményt keltve megtérésre buzdította.

Scala hegyvidéki városkában közelről látta a pásztorok és bányászok lelki elhagyatottságát, s népmissziók tartására hivatott papi közösséget (redemptoristák) alapított. Első társai kettő kivételével ugyan elhagyták, de az újabbak mellette maradtak, s miután Hofbauer Szent Kelemen kongregációjához, az „Üdvözítőről nevezett papi társaság”-hoz csatlakozott, közössége elterjedt Itálián túl is.

A 18. század nagy erkölcstani vitájában (probabilizmus) a józan középút keresésével a legnagyobb moralisták közé emelkedett. Tiltakozása ellenére 66 éves korában XIII. Kelemen kinevezte Sant’Agata dei Goti püspökévé. Megváltoztatta egyházmegyéjének lelki arculatát: missziót tartott minden plébánián, segítette a társadalom elesettjeit.

Amikor ismételt kérésére VI. Pius 1775-ben fölmentette püspöki tisztéből, mint általános főnök visszatért szerzetébe. Utolsó 17 évében nyaka úgy meggörbült, hogy fejét nem tudt fölemelni, humora azonban nem hagyta el haláláig. XVI. Gergely 1839-ben a szentek, IX. Pius 1871-ben az egyháztanítók sorába iktatta.
Attribútumai: kereszt, könyv, monstrancia, rózsafüzér.
A keresztény erkölcs és a katonák védőszentje.

Elmélkedési módszere Alkantarai Szent Péterére épül:

  1. Isten jelenlétébe helyezkedem és élő hittel imádom őt.
  2. Lelkiismeretvizsgálatot végzek, bánom bűneimet, mélyen megalázkodom Isten előtt és megvallom, hogy nem vagyok méltó arra, hogy beszélgethessek vele.
  3. Beismerem, hogy magamtól képtelen vagyok elmélkedni, azért teljes bizalommal kérem a Szentlélek Úristen kegyelmét.
  4. Megfontoltan és nyugodtan elolvasom az elmélkedés tárgyának választott lelki olvasmányt.
  5. A hit fényében élénken elképzelem az elmélkedési anyagot
    (ha tanítás: mintha maga Isten, Jézus v. az Egyház mondaná azt nekem;
    ha történet: mintha az én jelenlétemben menne végbe).
  6. Megfontolom a különféle körülményeket: Ki tette, mondta azt? Mit mondott? Hogyan? Kiért? Miért? Mi itt a teendőm? Mit tettem eddig? Mit tegyek a jövőben? És miért ezt?
  7. Az elmélkedés legfontosabb része a jó elhatározás, melynek konkrétnak, alázatosnak, Istenben bizakodónak és erősnek kell lennie.
  8. Alázatos imádságban kérem Isten kegyelmét, hogy megjavuljak, a megismert igazságot megszívleljem és szerinte éljek.
  9. Jó feltételeimet egyesítem az Úr Jézus, a Boldogságos Szűz és a szentek érdemeivel és ezekre való hivatkozással kérem Istentől a jóban való kitartás kegyelmét.
  10. Megköszönöm Istennek a kapott kegyelmeket, megújítom föltételeimet és kérem az Isten szolgálatában való hűséget.
  11. Elmélkedés végén:
    a, Kiválasztok magamnak egyet az épületes gondolatok közül, hogy napközben többször is visszagondoljak rá.
    b, Rövid vizsgálatot tartok arról, hogyan végeztem az elmélkedést.
    Ha jól: megköszönöm Istennek, ha rosszul: keresem a hiba okát. Megbánom szórakozottságomat és megígérem, hogy a jövőben az ő kegyelmével jobban összeszedem magam.

Ha minden jóakaratom mellett sem tudtam jól elmélkedni: nem veszítem el a kedvemet, nem engedek a szomorúságnak, hanem annál nagyobb bizalommal kérem Isten segítségét a továbbiakhoz.

Olvasmány és könyörgés az imaórák liturgiájából

Olvasmány Liguori Szent Alfonz Mária püspök műveiből

Az életszentség és a lelki tökéletesség abban áll, hogy szeretjük Istenünket, Jézus Krisztust, legfőbb Jótevőnket és Megváltónkat. A szeretet foglalja csokorba, és őrzi meg mindazt az erényt, ami az embert igazán értékessé teszi.

Nemde Isten az, akit teljes szívünkből szeretnünk kell? Ő maga öröktől fogva szeretett minket, így szól hozzánk:
„Ne feledd, ember: én előbb szerettelek téged. Még meg sem születtél, még a világ sem létezett, és én már szerettelek. Öröktől fogva vagyok, és öröktől fogva szeretlek.”

Isten jól tudta, hogy ajándékozó jóságával megnyeri az emberi szívet, ezért adományaival akarta felkelteni az emberben a viszontszeretetet. Mintha csak azt mondaná:
„Azzal akarom az embereket viszontszeretetre indítani, ami rabságba ejti őket: a szeretet kötelékével!”

Ezt akarja megvalósítani mindazzal az ajándékával, amelyet az embernek adott. Lelket adott neki, hogy hozzá hasonlóan emlékezni, gondolkodni és akarni tudjon. Testet is adott, hogy érezni is tudjon. Az emberért teremtette az eget, a földet és a föld minden gazdagságát. Az ember iránti szeretetből úgy rendelkezett, hogy minden teremtmény az embert szolgálja, az ember pedig szeresse őt ezért a sok adományért.

De nemcsak azokat a csodaszép teremtményeit akarta nekünk adni, hanem – hogy biztosítsa magának szeretetünket – annyira szeretett minket, hogy önmagát is teljesen nekünk adta.
Túláradó szeretetében az örök Atya nekünk adta egyszülött Fiát.
Amikor azt látta, hogy mindnyájan halottak vagyunk a bűn miatt, és hiányzik lelkünkből a kegyelem, íme, mit tett? Igen nagy, sőt az Apostol szavai szerint végtelen szeretetében elküldte nekünk szeretett Fiát, hogy ő nyújtson helyettünk elégtételt, és így visszavezessen minket a bűn nélküli életre.

Fiát adta értünk, akinek azért nem kegyelmezett, hogy ezzel nekünk kegyelmezzen. Vele együtt nekünk ajándékozta minden kincsét: kegyelmét, szeretetét és az örök boldogságot, hiszen mindez csekélység Fiához képest. Az Apostol is mondja: Aki saját Fiát nem kímélte, hanem mindnyájunkért áldozatul adta, hogyne ajándékozna nekünk vele együtt mindent? (Róm 8, 32)

Könyörgés

Istenünk, te Egyházadban mindig új példaképeket állítasz elénk, akik megmutatják nekünk az erényes élet útját. Segíts testvéreink szolgálatában úgy követnünk Liguori Szent Alfonz püspököt, hogy egykor vele együtt a mennyei jutalomban is részesedjünk. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Ámen.

Angyalos Boldogasszony

Augusztus 2-a Angyalok Királynéja vagy népiesen Angyalos Boldogasszony ünnepe, mely egyben a Porciunkula kápolna fölszentelésének emléknapja és a ferencrendiek legnagyobb ünnepe.

Porciunkula – egy kis kápolna, amit Szent Ferenc épített újjá 1208-ban. Itt éltek az első testvérek, és maga Szent Ferenc hívta először Porciunkulának, azaz kis helynek, sőt kis Szentföldnek.

Ferenc itt alapította meg az első és második rendet, hiszen itt öltöztette be Klárát, és 1226-ban ide jött meghalni (sírja fölé 1568-ban bazilikát emeltek). Itt Porciunkulában jelent meg neki az Úr és az Istenanya. Arra bátorították, hogy kérjen Tőlük valami „nagy kegyelmet”, bármit! És Szent Ferenc nem csekélységet kért, hanem azt, hogy aki ezt a kápolnát meglátogatja, „teljes búcsút” nyerhessen, vagyis, mentesüljön a bűnei által kiérdemelt tisztítótűz szenvedéseitől!

A kérés abban az időben rendkívüli volt, mert → teljes búcsút akkoriban csak a szentföldi keresztes háborúkban résztvevők nyerhettek, vagy az, aki a Szentföldre indulókat hathatósan támogatta. Az Úr Krisztus helybenhagyta a kérést, ámde Ferencet a pápához utasította. III. Honorius 1216-ban teljesítette Ferenc kérelmét, és augusztus 1-én déltől másnap estig minden esztendőben „toties-quoties” (esetenként, mindannyiszor), a szenvedő lelkekért is felajánlható teljes búcsút engedélyezett azoknak, akik fölkeresik a Porciunkula-kápolnát, gyónnak, áldoznak és imádkoznak a pápa szándékára.

A 14. sz. végétől a pápák a Porciunkula-búcsút megadták a ferences templomoknak, később a klarisszák és a kapucinusok összes templomának, melyet XV. Gergely pápa 1622-ben a ferenceseken kívül az összes hívőre kiterjesztette.

A 1678-ban egy 3 hajós bazilikát építettek a Porciunkula fölé úgy, hogy a kis kápolna a központi kupola közepe alatt áll. Az 1832-es nagy földrengéskor a bazilika sok része beomlott (de a kis kápolna sértetlen maradt!). 1840-ben helyreállították. Később márvány homlokzatot kapott.

Ha valakiben netán felmerülne a kérdés, hogy „mi az üdvös abban, ha az Isten Anyját még az Angyalok Királynőjeként is tiszteljük”, nos a szent írók a következőkben látják ezt üdvösnek:
A Boldogságos Szent Szűzben a Megváltó Társát szemléljük, aki a Szeplőtelen Fogantatás titka által, egyedülálló módon mentes maradt az ősbűn átkától, és még a személyes bűntől is.

A Mindenség Királyának Anyjaként, királynőként tisztelhetjük. Istenanyai méltósága és még a Szent Angyalokat is megelőző tökéletessége révén, ennél fogva az Angyalok Királynőjeként is tisztelhetjük Őt. Ez a Mária-tisztelet végeredményben a Szentháromság Egy Istenre irányítja figyelmünket, hiszen a Szűz Máriával való kapcsolatunk tulajdonképpen az Istennel való kapcsolatunkat segíti, mégpedig olyan értelemben, hogy Mária által jutunk el Jézushoz. Ezért nagyon lényeges, hogy minél buzgóbban, és minél nyitottabb szívvel szemléljük az Istenszülő Szűz szent titkát, dicsérjük Őt Istentől kapott égi-földi méltóságában, keressük közelségét, figyeljünk indításaira, kérjük közbenjárását, és fogadjuk a kegyelmeket, amelyeket az Úr, Szent Anyjának keze által kíván adni nekünk.

A fenti teologikus sorokat egyszerűbben foglalja össze XIII. Leó pápa a Divinum illud munus körlevelében (1897):
„A vallásos tisztelet ugyanis, amelyet a szent égi lakóknak és az angyaloknak, a Szűz Istenszülőnek és Krisztusnak megadunk, végül is magára a Szentháromságra áramlik vissza és benne végződik.” (DH 3325)
Ebben teljesedik be a bensőséges Mária-tisztelet egész jelentősége.

Angyaloknak Királynéja, tiszta Szűz!
Kérjed a te szent Fiadat érettünk.
Ékes virágszál, hozzád esdeklünk!
Szép Szűz Mária, könyörögj értünk!

Szent István pápa

István pápa sok pogányt megtérített szavával és példájával, és sok szent vértanút eltemetett. Valerianus és Gallienus az Úr 260. esztendejében a legnagyobb elszántsággal kerestette, hogy klerikusaival együtt áldozatbemutatásra kényszerítsék, vagy különféle kínzásokkal meggyötörjék.

Rendeletet hoztak, hogy aki feladja őket, megkapja összes javaikat. Így fogták el tíz klerikusát, és kihallgatás nélkül lefejezték őket. Másnap magát István pápát is elfogják, és Mars isten templomába vezetik, hogy vagy áldozzék a bálványoknak, vagy fejét veszik.

Amint belépett a templomba, imádkozott Istenhez, hogy döntse le azt, mire a templom nagy része nyomban leomlott, a tömeg pedig rémülten elmenekült. Szent István ekkor Szent Luca temetőjébe ment. Meghallva ezt Valerianus, még több katonát küldetett érte. Éppen misét mondott, amikor rátaláltak. Félelem nélkül állt ott, és áhítattal végezte az elkezdett misét. Saját székében fejezték le.

Szent József oltalmát kérő ima

Mennyei Atyánk! Szent Fiad azt mondta, hogy bármit kérünk Tőled az ő nevében, megkapjuk. Kérjük, add meg nekünk, hogy Szent József nekünk is gondviselőnk, nevelőnk és a gonosz lélek minden settenkedésétől és támadásától védelmezőnk legyen!

Ő a gonosz szellemek réme, mert Tőled kapott hatalmával meghiúsította, hogy a Gonosz vágyai teljesüljenek, amikor az a megváltásunkat már a kezdetén akadályozni próbálta.

Ő az Egyház Oltalmazója és Magyarország pártfogója. Most, amikor a gonoszság és a bűn elárasztotta a világot, bűnbánó, de bizakodó szívvel esedezünk az ő oltalmazó segítségéért.

Szent József

– kérünk, gondoskodj mindenről, ami üdvösségünk érdekében földi életünkhöz szükséges,
– közbenjárásod segítsen, hogy szent Családotok hatékonyan legyen példaképünk,
– segíts, hogy egész életünkben hűek maradjunk az Atya akaratának kereséséhez és teljesítéséhez,
– és halálunk óráján Te is imádkozz értünk!

Jóságos Szent József!

Oltalmazd családunkat/közösségünket:
Segíts, hogy Istennek mindenkor tetszésére legyünk.
Te minden jót kérhetsz számunkra, hiszen Jézusnak nevelőatyja vagy.
Esdj ki mindnyájunknak igazi istenfélelmet, élő hitet, hűséget, világos és tiszta lelkiismeretet, természetes alázatosságot, nagy szeretetet Isten és minden felebarátunk iránt.
Könyörögj érettünk, hogy egyre tökéletesebben éljünk, a bizalom útján haladjunk és soha el ne lanyhuljunk.
Járj közben értünk, hogy Isten minket is szentekké tehessen!
Védelmezz bennünket, hordozd testi-lelki ügyeinket, ajánlj mindnyájunkat Jézus és Mária Szent Szívének.
Ámen.