Mély áhítatra gerjeszt.
a) Mindent tőle vár; sokszor igéri s nagy reményeket fűz hozzá, rendkívül kiható eredményeket vár tőle. „Mikor eljövend a Vigasztaló, kit én küldök az Atyától, az igazság lelkét…” Attól megolvadnak szíveitek s vonzódtok majd hozzám. Most nem hisztek, majd fogtok hinni… Nem értetek meg most, majd megértetek akkor. Vonzalom, világosság, készség jár nyomában. Azért én imádkozom, hogy az Isten küldje le lelkét szívetekbe. Minden jó anya, atya, tanító imádkozzék övéiért, hogy az Isten küldje le Lelkét, hogy a szó érzést keltsen. Biztat, bátorít, majd máskép lesz minden, ha az lejön. Az megtanít imádkozni… Ez a jó, bensőséges Lélek, az áhítat lelke.
b) Művét reá bízza. Akar bűntelen lelkeket, de a legnagyobb érv a bűn kerülésére: „Nolite contristrare Spiritum”, ne szomorítsátok meg a Lelket. Akar lemondást; mert „nescitis quid petatis”, majd a Szentlélek imádkozik bennetek. Akar szűzi lelkeket; azt attól várja, ha majd a szív „a Szentlélek temploma lesz”. Akar buzgó apostoli lelkeket, akik úgy beszéljenek majd, „mint ahogy a Lélek ad neki szólást”. Nincs nagyobb büntetés, mint a Szentlélek elvonulása s visszavonulása: „Nem marad meg lelkem az emberben, mert test”. Azért gondja van rá, hogy a Lelket elküldje: kit én küldök nektek, ki belőlem való, szívem forró lehellete; ti nem mehettek érte, de majd elküldöm, eljön a magasból.
c) Azért mi ugyanazzal a szeretettel, mellyel Krisztuson függünk, fordulunk a Szentlélekhez. A Mester elment, de helyette itt a Szentlélek. Eltávozott Krisztus, de a Szentlélek támaszunk. A coenaculumot ez az érzés, ez a vágy töltötte be. A tanítványok mindent Tőle vártak. Mennyire kell megbecsülnünk a Lelket; semmit sem szabad tennünk, ami őt megszomorítja, elriasztja, leszorítja; Krisztus szándékai ellen tennénk. Nem prosperál Krisztus műve, mert a Szentlélek nincs bennünk. Vigyázzunk rá úgy, mint zúgó, sötét viharban biztosan világoskodó mécsre, mint szemünk fényére és lelkünk lelkére. Krisztushoz közelebb jutunk, amely mértékben nagyra becsüljük, szeretjük s megértjük a Szentlelket, s végleg elszakadunk magától Krisztustól, ha a Szentlélek ellen vétkezünk, vagyis, ha lelketlenek vagyunk hit, remény, szeretet, üdvösség, örök élet iránt.
