a) „Akkor felelvén Péter, mondá neki: Ime, mi mindent elhagytunk és téged követtünk; mi lesz hát velünk?” (Máté 19,27). „Mindent elhagytunk” – mondja Péter – halászkunyhót, hálót, sajkát, mindent. Nem gazdagságot, állást, rangot, de azt, ami szabadságunkban, hozzád való közeledésünkben, veled való egyesülésünkben akadályozhatott volna. Mi lesz tehát velünk? Királyok lesztek és világot ítéltek! Mindenről lemondani nagy tett; aki ezt […]

„És amint kiment az útra, eléje futván egy valaki, térdhajtva kérdé őt: Jó Mester, mit cselekedjem, hogy az örök életet elnyerjem? Jézus pedig mondá neki… Tudod a parancsokat: Ne paráználkodjál, ne ölj, ne orozz… Amaz pedig felelvén, mondá neki: Mester, mind megtartottam ezeket ifjúságomtól. Jézus pedig rája tekintvén, megszereté őt és mondá neki: Egy híjával vagy; menj, amid vagyon, mind […]

Minden gyermeknek szereteten kívül tisztelettel kell Isten iránt viseltetnie; az istentiszteletet a religió gondozza. De valamint a szeretetet pietássá ihlette át a finom lelkiség: úgy a religióban fölléptette a devóciót. Pietás az a szeretet, mellyel a lélek átfogja az Urat; devóció az a tisztelet, mellyel tiszteli, kultiválja. a) Devóció sokféle van. Devovere, annyi mint átadni. Először ember embernek adja át […]

a) „Akkor kisdedek vitetének hozzá, hogy tegye rájuk kezeit és imádkozzék” (Máté 19,14). Kitűnő törekvés, nemes szülői szeretet: Jézushoz viszi a kisdedeket. Amely szülő így szeret, az a gyermekszeretet kötelességét a legfontosabb pontban teljesíti. Másban is kell azt teljesíteni; szeretni, nevelni, ápolni kell őket; Isten akarja; a szülők szívébe írta. Azt is akarja, hogy igazán észszerűen neveljük őket s megértsük […]

„Mondák neki az ő tanítványai: Ha így van dolga az embernek feleségével, nem hasznos megházasodni. Ő pedig mondá nekik: Nem mindnyájan fogják fel az igét, hanem akiknek adatott” (Máté 19,10). A szűzies lelkek pszichológiája a legelőkelőbb, mert a leggyengédebb és a legerősebb Isten-szeretetre hivatott. a) Az Isten-szeretet ugyanis szintén egyesülés, odaadás, egybeolvadás, s erre e világon a szűzies szeretetnek van […]

a) „Harmadnapra menyegző vala Galilea Kána nevű városában… s elfogyván a bor, mondá Jézus anyja neki: Nincs boruk” (Ján. 2,1). A názáreti szerény viszonyokhoz szoktatott édesanya hamar észrevette, hogy zavarban vannak, s jóságos szíve ösztönözte a közbenjárásra. Mély, bensőséges tisztelettel közeledik szent Fiához, s neki, ki a násznép zavarát s az ő óhaját is egyaránt érti, előadja kérését. Bármi lesz […]

a) „És látván (Ker. János) Jézust ott járni, mondá: Ime az Isten báránya. És hallá őt két tanítvány, és követék Jézust” (Ján. 1,36). A hivatás bennünk érzék a Fölséges iránt, a lélek s a lelkiek iránt, még pedig az élet odaadásában. Kezdődik azzal, hogy az isteni lelkünk elé lép, s imponál és vonz. Kísérjük Jézust gondolatainkban, kérdéseket intézünk hozzá felejtve […]

„Ismét felvivé őt az ördög egy igen magas hegyre s megmutatá neki a világ minden országait s azok dicsőségét, és mondá neki: Ezeket mind neked adom, ha leborulván imádandasz engem. Akkor mondá neki Jézus: Távozzál sátán! mert írva vagyon: A te Uradat, Istenedet imádjad és csak neki szolgálj” (Máté 4,8,9). a) Mindezt neked adom, ha leborulsz bálványok előtt. A bálvány […]

„Akkor fölvivé őt az ördög a szent városba és a templom tetejére állítá őt és mondá: Ha Isten Fia vagy, bocsásd le magadat, mert írva vagyon, hogy angyalainak parancsolt felőled, és kezeikben hordoznak téged, netalán kőbe üssed lábadat. Mondá neki Jézus: Ismét írva vagyon: Ne kísértsd a te Uradat, Istenedet” (Máté 4,5,6). a) A második kísértés a világ; hadd lásson, […]

„És hozzá járulván a kísértő, mondá neki: Ha Isten Fia vagy, mondd, hogy e kövek kenyerekké legyenek. Ki felelvén, mondá: Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, mely az Isten szájából származik” (Máté 4,3). a) Egyél; foglald le a világot: élj. Legyen kenyered, az legyen főgondod, szolgáljon e törekvésednek minden kő, minden porszem. Csinálj kenyeret s élj erősen, hatalmad […]