Aki szereti Istent, mindenütt örömet talál; aki nem szereti, sehol sem talál. Az istenszerető lélek számára nincs nagyobb szenvedés a kísértésnél. Amíg az istenszerető lélek a földön él, nem lehet más vágya, mint az, hogy mielőbb egyesülhessen Istennel a mennyországban. Csak a mennyországban, ahol színről színre látjuk Istent, csak ott tudjuk Őt majd minden erőnkből szeretni; sőt akkor már nem […]

Isten minden parancsa és tanácsa egy dologra irányul: tedd és szenvedd el mindazt, amit Isten akar, s úgy, ahogyan Isten akarja. Mindent megtehetsz, ha Isten akaratát teljesíted. Aki Isten akaratára hagyatkozik, hasonló a felhők felett járó emberhez. Látja a villámlást, hallja a mennydörgést s az alatta tomboló vihart, de mindez nem nyugtalanítja, mert magasan fölötte áll. Jobb, ha Isten akaratával […]

Isten végtelen; mindenkinek ad, senkitől sem kap. Isten oly nagy, hogy a teremtmények – hozzá képest – olyanok, mintha nem is lennének. Isten bölcsessége mellett a teremtmények minden bölcsessége tudatlanság. Isten olyan gazdag, hogy gazdagságának nincs vége, és nem szűnhet meg soha; mert gazdagsága nem függ másoktól, hanem önmagában bírja azt, Ő maga viszont végtelen. Isten tökéletessége végtelen, tehát az […]

Ha a mennyországba akarunk jutni, a mennyországba vezető úton kell járnunk. Nincs más út a mennyországba, mint a szenvedésben való megnyugvás, éspedig mindhalálig. Valahányszor szép tájat, tengert, virágokat, gyümölcsöt és más dolgokat pillantasz meg, amelyeknek látása örömmel tölt el, így kiálts fel: „Ha Isten már itt a földön ilyen szép dolgokat teremtett, hogy szeressem Őt, mennyivel különb örömöket készít majd […]

Az alázatosság többet ér a föld minden javainál. Aki egészen Istené akar lenni, ne kívánja az emberek megbecsülését. Mit használ nekünk, ha az emberek becsülnek, Isten ellenben megvet? Jézus Krisztus, hogy alázatosságra tanítson, úgy akarta, hogy oltárainkon ne a megdicsőült, hanem a megfeszített üdvözítő képét lássuk, mert így mindenkor az Ő gyalázata áll előttünk.

Ó milyen nagy kincs Isten kegyelme annak, aki felismeri! Ha az ember saját kedvtelését az isteni kegyelem elé helyezi, akkor gyönyörűségét teszi meg végső céljává, azaz Istenévé. Aki több kegyelmet, több világosságot kapott Istentől, jobban félhet, hogy Isten elhagyja, ha vétkezik. Minél nagyobb a kegyelem, melyet Istentől kaptunk, annál nagyobb hálátlanságunk, ha visszaélünk vele.

A betegség, a szegénység, a gyalázat nem rossz, amennyiben megadással fogadjuk. Így még fokozzák dicsőségüket a mennyben. Viszont az egészség, a gazdagság, a tisztesség sok bűnösnek nem tesz jót, mert csak arra használja, hogy még mélyebben süllyedjen a romlásba. A megalázás mutatja meg, ki a szent; ekkor tudjuk meg, arany-e vagy ólom a lelke. Aki el akarja dobni magától a […]

Nemcsak az a fontos, hogy jót tegyünk, hanem az is, hogy jól tegyünk jót. Amint a vadász lövés előtt a célpontra szögezi szemét, hogy el ne tévessze azt, tekintsünk mi is minden cselekedetünk előtt Istenre, a mi célpontunkra, hogy cselekedeteink sikerrel járjanak. Az emberek szemében annál értékesebb valamely cselekedet, minél több fáradságba került; Isten szemében azonban annál értékesebb valamely cselekedet, […]

Nem feltétlenül szükséges, hogy az ember kellemesen éljen a földön, hogy előkelő származású, gazdag és egészséges legyen, de feltétlenül szükséges, hogy megmentse lelkét. Ha romlásba döntjük lelkünket, mindenünk elvész, éspedig örökre, s még reményünk sincs arra, hogy valaha visszaszerezzük. Egyetlen gondunk, hogy üdvösségünkért fáradozzunk, hiszen csak egyetlen lelkünk van. Lelkünket tartsuk drágábbnak, mint a világ minden javait. Aki értékes gyémántot […]

Nincs biztosabb dolog a halálnál, de bizonytalanabb sincs a halál órájánál. A halál sietve jő; siessünk hát mi is, hogy jót tegyünk, és a halál napjára rendbe hozzuk számadásunkat. Csak egyszer halunk meg; ha egyszer elhibáztuk, örökre elhibáztuk. Milyen helyesen ítéli meg a dolgokat, milyen bölcsen irányítja minden cselekedetét az, aki a halál szemszögéből ítél és cselekszik! A halál csak […]