Ó bár valamennyi ember szeretné e szelíd és szeretetteljes Királynőt s menekülne hozzá gyorsan a kísértések idején, bizonyára senki sem esnék a bűn örvényébe, senki sem veszne el; mert csak az esik és kárhozik el, ki nem menekül veszedelmében Máriához. Justiniáni Szent Lőrinc a bölcsnek eme szavait (24,8): „A tenger habjain jártam.” Máriára vonatkoztatja s hozzáfűzhetőnek véli: „hű szolgáimmal, hogy őket a bűn szirtjein megeshető hajótöréstől megmentsen, mivel a vihar dühöngései közepette oldaluknál állok, hogy el ne vesszenek.”
Bustisi Szent Bernardin meséli, hogy egy madarat eme szavak kiejtésére tanítottak: „Üdvözlégy Mária.” Midőn egy napon egy kánya megtámadta, elkiáltotta magát a kis madárka; „Üdvözlégy Mária” és a kánya holtan bukott a földre. Ezzel Isten tudtunkra akarta adni, hogy ha már egy ilyen oktalan kis állatkát is megmentett Mária segítségül hívása, mennyivel inkább remélhetjük mi, hogy nem esünk a sátán kezébe, ha a kísértések idején Máriához folyamodunk. „Ha az ördög kísért – mondja Villanovai Szent Tamás – a kicsiny csibék módjára kell cselekednünk, kik sietve menekülnek, anyjuk védőszárnyai alá, mihelyt a keselyűt megpillantják. Éppen így, mihelyt kísértés támad ránk – anélkül, hogy annál sokáig időznénk – Mária oltalmazó palástja alá kell nekünk is menekülnünk.” „Óh királynőm és anyám, – teszi hozzá a szent – neked meg kell bennünket védelmezned, mert Isten után kívüled nincs más menedékhelyünk, te vagy egyetlen reményünk, kizárólagos menedékünk, beléd helyezzük minden bizalmunkat.”
Fejezzük be tehát a mondottakat Szent Bernát szavaival (Homil. 2. sup. Missus est.): „Óh ember, bárki légy is, tapasztalod, ha a harag szenvedélye, ha a fukarság, vagy a testi csáb lelked mentőcsónakát szétzúzták: tekints csak föl Máriához. Ha bűneid szörnyűségén megrendülve, lelkiismereted rútságán megszégyenülve, az örökítélet borzalmától megremegve, már-már elnyel a szomorúság tengere, a kétségbeesés örvénye: gondolj Máriára.
A veszedelmek, a szorongatás, a kétségek kellő közepette gondolj Máriára, hívd segélyül Máriát. Az ő neve ne távozzék szádból, ne távozzék szívedből; s hogy megnyerjed imája hathatós segélyét, ne hagyd el élete példáját. Ha őt követed, el nem tántorodhatol; ha őt kéred, nem eshetsz kétségbe; ha őrá gondolsz, meg nem tévedhetsz; ha ő kézen fog, össze nem roskadhatsz; ha ő oltalmaz, nincs mit félned; ha ő a vezetőd, el nem lankadhatsz; ha ő kegyes irántad: végül célhoz érsz és így magadon fogod tapasztalni, mily méltán mondatott: „És a Szűz neve Mária,” – mert csillag, valóban égbe vezető csillag az ő neve. Ehhez tartsd hát magad és élni fogsz.