Hogy a kegyelem életét magunkban megőrizhessük, és ellenállhassunk üdvösségünk valamennyi ellenségének, ez nagy erőt igényel, s ezt az erőt kizárólag Mária által nyerjük: „Enyém az erősség, általam országolnak a királyok.” (Péld 8,14.15) Nálam van az erő, – kiált hozzám Mária – Isten ezt az adományát az én kezeimbe tette le, hogy tisztelőimet benne részesítsem; általam országolnak a királyok, általam igázzák le érzékeiket és szenvedélyeiket, s nyerik el a kegyelmet, hogy egykoron az égben örökké uralkodhassanak. Ó mily erősekké is lesznek e nagy királynő szolgái a pokol összes kísértéseinek legyőzésében! Mária ama torony, melyről mondja az Énekek éneke: „Nyakad, mint Dávid tornya, mely bástyákkal építtetett, ezer pajzs függ arról, az erősök egész fegyverzete.” (Én 4,4) Szeretett lelkei részére, kik hozzá menekülnek, olyan ő, mint egy erős torony, védőművekkel körülvéve; tisztelői benne megtalálják mindama pajzsokat és fegyvereket, melyekre a pokol elleni harcban szükségük van.
Ezért hasonlították a boldogságos Szüzet juharfához: „Felnőttem, mint a juharfa víz mellett az utcákon.” (Sir 24,19) Hugó bíboros megjegyzi, hogy a juharfa levelei pajzshoz hasonlítanak, s így már világossá lesz előttünk, hogyan védelmezi meg Mária a hozzá menekülőt. Szent Amadeus másként magyarázza a Szentírás fennebbi szavait, s azt mondja, hogy Máriát azért nevezik juharfának, mert miként a juharfa lombjának árnyékával megvédi a vándorokat a nap égető sugaraitól és az esőtől, épp úgy találnak menedékre az emberek Mária védő palástja alatt a szenvedélyek tüze és a kísértések dühe ellen. (B. Am. Hom. 8.)